Biztonságpiac

A közlemény szerint összesen 12 480 L.O.L. Surprise védjeggyel ellátott gyermekjátékot, hat Mercedes védjeggyel ellátott felnit, 290 Avengers védjeggyel ellátott játékfigurát, valamint 10 150 Samsung matricát és 9800 Samsung emblémát találtak.

A Kínából feladott küldemények címzettje egy ukrajnai lakcímmel rendelkező személy volt – tették hozzá.

A NAV pénzügyőrei elrendelték a küldemények megsemmisítését, melyhez a jogtulajdonos és a küldemény címzettje is hozzájárult. A hamis termékekkel okozott kár meghaladja a 28 millió forintot – írták.

Donald Trump rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának, melyekben 1967 előtt is Izraelhez tartozó földekkel váltanának ki olyan 1967-ben elfoglalt területeket, melyeket Izrael megtarthatna. A területcserék pontos mértéke egyelőre nem világos.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális “előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége. Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, a néhány napja megszűnt, illetve a Reset nevű tévével összeolvadt, és jelenleg tizenhármas néven működő egykori tízes kereskedelmi tévé politikai újságírója szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

A palesztin-izraeli viszály megoldását célzó békefolyamat tárgyalásai 2014 tavaszán megszakadtak, és az amerikai nagykövetség tavaly májusi Jeruzsálembe költöztetése után a palesztinok bejelentették, hogy a továbbiakban nem tekintik közvetítőnek Washingtont a békefolyamat megújítását kitűző megbeszéléseken.

Szabó Ferenc a közleményben azt írta, az üllői férfi korábbi munkahelyein többször levette a villanyórákról az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítésre szolgáló pecsétjeit, a plombákat, és azokat megtartotta. Később egy szerszámkészítő ismerősét megkérte, hogy a megszerzett plombák mintájára gyártson olyan plombanyomó fejeket, amelyekkel hamis plombákat lehet készíteni.

2015 októbere és 2016 decembere között azokon a helyeken, ahova villanyszerelés miatt hívták, felajánlotta, hogy visszatekeri a fogyasztásmérőket. Ezt Üllőn, Maglódón, Fóton és Budapest különböző kerületeiben összesen 19 helyen fogadták el – tette hozzá.

A közlemény szerint a férfi levágta a hiteles ólomplombákat, különböző árammennyiséggel visszatekerte a számlálókat, majd a készített plombanyomó fejekkel rögzítette a hamis plombákat. Ezzel mintegy félmillió forint kárt okozott az áramszolgáltatónak – ismertette a főügyész.

A Ceglédi Járási Ügyészség a villanyszerelőt bélyeghamisítás és lopás, a szerszámkészítőt bélyeghamisítás bűntettével, kilenc, villanyóráját visszatekertető embert pedig lopás vétségével vádolja.

A vádlottak bűnösségéről a Budakörnyéki Járásbíróság dönt.

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a gülenista hálózatnak volt a tagja, amelyet a török vezetés a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol.

A nemzetközi mozgalom vezetője, a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, a török származású muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Bár Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez, hálózatát Ankara a puccskísérletet követően fegyveres terrorszervezetnek nyilvánította. A hivatalos álláspont értelmében a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így az igazságszolgáltatásba is.

A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott.

Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült. A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal. Arslan egykor a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként dolgozott.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket és újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak, mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

Az Európa Tanács tagja – amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja – az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért, amely nem közvetlenül csak a puccsistákat, de a gülenista mozgalom támogatóit is sújtja.

A Fehér Ház költségvetési hivatala pénteken tudatta, hogy a kormány megtiltotta a kongresszusi politikusoknak, hogy a részleges kormányzati leállás idején a kormány, vagy a kormány által működtetett repülőgépeket vegyenek igénybe utazásaikhoz, a Fehér Ház külön engedélye nélkül.

Pelosi újságíróknak azt mondta: megfogadva az elnök tanácsát, menetrendszerű járattal tervezte volna az utazást, de az elnök veszélybe sodorta az ő és a küldöttség biztonságát azzal, hogy nyilvánosságra hozta ezt a tényt. Rendkívül felelőtlen lépésnek minősítette Trump lépését.

A házelnök azt állította, hogy ezt a tervet szerinte a Fehér Ház szivárogtatta ki. Arra az újságírói kérdésre, hogy honnan tudja, hogy az információt a Fehér Ház szivárogtatta ki, Pelosi nem válaszolt.

A házelnök helyettes kabinetfőnöke, Drew Hammill közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy a külügyminisztériumnak a diplomaták biztonságával foglalkozó részlege arról tájékoztatta Pelosit és a delegáció tagjait, hogy a katonai gép megtagadása és az utazás nyilvánosságra kerülése miatt jócskán megnövekedett mind a delegáció, mind az Afganisztánban lévő amerikai katonák fenyegetettsége és biztonsági kockázata. “Ma reggel megtudtuk, hogy a kormányzat kiszivárogtatta a menetrendszerű járattal tervezett utazást is” – olvasható Hammill közleményében.

A The New York Times című lap idézett egy neve elhallgatását kérő fehér házi tisztségviselőt, aki cáfolta a kormányzati kiszivárogtatást. “Egyszerűen hazugság” – fogalmazott a tisztségviselő. Hangsúlyozta azt is, hogy amúgy sem maradt volna titokban, ha a házelnök és a mintegy húsztagú delegáció Afganisztánba induló menetrendszerű járatra vásárol jegyet.

A Fehér Ház hivatalosan nem reagált a demokrata párti házelnök által elmondottakra.

Trump pénteken levélben fejezte ki elégedetlenségét, hogy Pelosi a részleges kormányzati leállás idején utazni akar Washingtonból. Egyúttal arról tájékoztatta őt, hogy a tervezet utazáshoz nem veheti igénybe a Pentagon által ilyen esetekben mindig biztosított katonai különgépet. Helyette azt javasolta, hogy a házelnök – ha akar – utazzon menetrendszerű járattal.

Az elnöknek, mint a hadsereg főparancsnokának, jogában áll megvonni a Pentagon által biztosított katonai repülőgép használatát.

A közösségi médiát legaktívabban használó 18-45 év közötti korosztály 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága a kutatás szerint. A válaszadók 31 százaléka “egyértelműen nem”, ötven százaléka pedig “inkább nem” érzi biztonságban személyes adatait.

A válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók hat százaléka -, akikkel ez többször is előfordult a január 28-i nemzetközi adatvédelmi világnapra készített kutatás szerint.

A Groupama megbízásából készített felmérésből az is kiderült, hogy a személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további húsz százalékuk pedig tervezi azt. A válaszadók 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy megfordult már a fejében, hogy elhagy egy-egy közösségi média felületet.

A megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).

A felmérés szerint a 18-45 évesek 79 százaléka úgy gondolja, hogy ismeri a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. A profil beállításait a szakértő szerint kéthavonta ellenőrizni szükséges.

Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: a szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a szlovák légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása. A katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe.

A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok – a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő – emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.

Gajdos köszönetét fejezte ki a magyar honvédségnek, amelynek katonái szlovák bajtársaik elvesztését a saját veszteségükként élték át, és Hejce lakosainak, akik tizenhárom éve ápolják a szlovák katonák emlékét, gondozzák az emlékművet a szerencsétlenség helyszínén és a településen egyaránt, és annak idején segítettek a mentésben.

Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az áldozatok halálával pótolhatatlan űr maradt a szívekben, mindig hiányozni fognak, a magyar honvédség sem felejti el őket. Hozzátette, az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert “ők is büszkén látták el feladatukat”, ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették.

“Hejce neve örökre egybeforrt életükkel, küldetésükkel, a közös gyász szimbóluma maradt és marad”, a Borsó-hegy pedig néma emlékhelyként őrzi emléküket – mondta Benkő, aki szintén megköszönte mindazok munkáját, akik segítettek a mentésben.

Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél.

A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára.

A megemlékezés előtt a két miniszter, valamint Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnoka és Daniel Zmekó, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke koszorút helyezett el a katasztrófa helyszínén, a Borsó-hegyen emelt obeliszknél, az áldozatok emlékére állított negyvenkét kopjafánál pedig mécseseket gyújtottak. Farkas mind a negyvenkét kopjafánál elhelyezett egy mécsest.

A Nébih közleményében a jelölési hibák közül kiemelte az élelmiszercímke szövegére vonatkozó minimális betűméret be nem tartását, a magyar nyelvű tápértékadatok feltüntetésének hiányát, az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, a tárolási feltétel elmulasztását és annak helytelen jelölését.

Egy terméknél a csomagoláson feltüntetett energiaérték és egyes tápanyagok mennyisége nem egyezett a termékspecifikációban megadott értékekkel – közölték. A hivatal a jelölési hibák által érintett vállalkozókat figyelmeztetésben részesíti, és kötelezi a hibák javítására. A Nébih Szupermenta programja keretében öt bio minősítésű és hét sűrítményből készült száz százalékos citromlét tesztelt.

A hivatal munkatársai többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét vizsgálták.

A termékeket szakértő és laikus kóstolók pontozták a külső megjelenés, az állomány, a szín, az illat és az íz alapján. A tesztelt citromlevek közül a Limmi citromlé nyerte el a kóstolók tetszését, második lett a Sweet Valley terméke, míg harmadikként a CBA citromízesítőnek nevezett száz százalékos citromleve végzett.

A hadgyakorlat elsődleges célja a kölcsönös együttműködési képesség erősítése, a parancsnoki kar tevékenységének összehangolása és az információk átadása. A gyakorlaton, amelyre Dél-Morvaországban kerül sor, a négy ország hadseregének mintegy nyolcszáz katonája vesz részt.

“Az a cél, hogy ellenőrizzük, mennyire képesek a parancsnokok és a nemzetközi vezérkarok irányítani és vezetni az alárendelt katonai egységeket, közösen megtervezni és irányítani a harcászati cselekményeket, valamint rugalmasan reagálni a hadszíntéren lezajló eseményekre” – mondta Josef Kopecky, a cseh hadsereg gyalogsági egységeinek parancsnoka újságíróknak abból az alkalomból, hogy kedden Prágában a négy hadsereg képviselői megtartották első egyeztető tárgyalásaikat. A következő egyeztető tárgyalásokra májusban kerül sor.

A hadgyakorlaton a kommunikáció nyelve az angol lesz, az anyanyelvet csak az egyes nemzeti egységeken belül fogják használni a katonák.

Mind a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – a NATO tagja, hadseregeik számos esetben szorosan együttműködnek egymással.

A szertartáson részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Az emberi maradványokat, magyar katonai övcsatot, valamint egyenruha-, cipő- és fegyverdarabokat tavaly áprilisban találták meg egy hnatkowicei szántóföldön.

A hatóságok a kihantoláskor személyiigazolójegy-tartót is találtak, a benne őrzött, személyi adatokat tartalmazó kártya azonban elrohadt, a honvédet ezért nem sikerült azonosítani. A katona feltehetőleg az osztrák-magyar hadsereg 23. gyalogezredéhez tartozott, amely a közeli Przemysl városban létesített erődben állomásozott. A hnatkowicei katonai temetőben az osztrák-magyar hadsereg mintegy 190 katonája nyugszik.

A lengyel-ukrán határon fekvő Przemysl az Osztrák-Magyar Monarchia védelmi rendszerében kiemelt szerepet töltött be. A XIX. század végén itt felépített erődrendszer a harmadik legnagyobb volt az akkori Európában. A monarchia hadseregében harcoló magyar alakulatok e helyen hónapokig ellenálltak az orosz csapatok támadásainak.

“A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket” – nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője. Hozzátette, folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből.

“Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk.” – jelezte.

Martos elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt. Kitért rá, hogy a központnak a legújabb generációs műszerparkkal felszerelt, nemzetközi összevetésben is high-technek tekinthető analitikai laborjában elsősorban a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség doppinglistáján levő vegyületek kimutatására törekednek.

“A laboratóriumi analízis szükségességét indokolja, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint az étrend-kiegészítők tíz-hatvan százaléka szennyezett tiltólistás anyagokkal, melyek azon túl, hogy doppingvétséggel járnak, a sportoló egészségét is károsítják. Szennyeződhet az étrend-kiegészítő gyártás közben “véletlenül”, ha az alapanyag vagy a gyártósor nem megfelelő tisztaságú. Sokszor a szándékosság sem zárható ki, de a dobozon az összetevők között ekkor sem szerepel a tiltott szer” – hangsúlyozta.

Martos utalt rá, hogy számos eltiltás, de még haláleset is volt már következménye doppinganyaggal történt szennyezettségnek, utóbbira példaként az amerikai baseballjátékos Steve Bechlert említette, aki 24 évesen efedrin tartalmú étrend-kiegészítő miatt vesztette életét.

“Noha a felelősség a sportolóé, a vétlen doppingolás elkerüléséhez a gyártók és forgalmazók jelentősen hozzájárulhatnak, melyhez szakmai támogatást készséggel nyújt a Sport-táplálkozástudományi Központ” – hívta fel a figyelmet Martos, hozzátéve, hogy náluk bárki megrendelhet vizsgálatot, amelyek azonban pénzbe kerülnek.

A szakértő a német Bild című lap hírportálján megjelent cikkel kapcsolatban nyilatkozott. A cikk szerint a magzat halálával végződött egy terhes nő elleni késes támadás a Rajna-vidék Pfalz tartománybeli Bad Kreuznachban. Az áldozat egy 25 éves lengyel nő, a feltételezett elkövető egy 25 éves afganisztáni menedékkérő.

Horváth közölte: Németországban is több ilyen támadás történt az elmúlt években és nagy felháborodást váltottak ki ezek az esetek. Hozzátette: a késeket a bandák közötti harctól a terrortámadásig sokféle bűncselekményhez használják. Londonban a rendőrség átfogó razziákat tart, de kések bármelyik háztartási boltban vehetők.

Megjegyezte: Franciaországban fémdetektoros kapukat állítottak fel például zsidó iskolák környékén, hogy szúró- és vágófegyvert ne lehessen bevinni.

A közlemény szerint Pintér Sándor belügyminiszter Balogh János országos rendőrfőkapitány javaslatára bízta meg Gulyást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével.

Gulyás Fellegi Norbertet váltja, akit november elsején bíztak meg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével, miután Dakos Józsefet áthelyezték a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság élére.

A 193 tagú nemzetközi szervezet ez idáig nem adott hivatalos tájékoztatást a hétfőn, zártkörű ülésen hozott döntésről.

Sabine Nolke tájékoztatása szerint a hágai szervezet döntéshozó szervének 41 tagja az Egyesült Államok, Hollandia és Kanada javaslatára határozott arról, hogy két szert is felvesz az idegrendszerbe kerülve bénulást okozó mérgeket (toxin) rögzítő listájára, amelyek közül az egyik a szovjet időkben kifejlesztett Novicsok.

Mint közölte, Oroszország nem vett részt a döntéshozatalban, de nem is akadályozta meg a javasolt vélemény elfogadását.

A tagállamoknak kilencven nap áll rendelkezésére, hogy kifogással éljenek a határozat ellen, ellenkező esetben az érintett szerek a vegyi fegyvereket ellenőrző nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) hatálya alá kerülnek – közölte. Kanada arra szólítja fel a tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot egy biztonságosabb a világ érdekében – tette hozzá Nolke.

A kormány egyetlen napirendként tárgyalta az ügyet, és megsemmisítette a harci repülőgépek megvételéről szóló tavaly márciusban hozott döntését.

A kormányfő elmondta: Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához, s így nem teljesítette vállalásait. Ez az egyetlen magyarázata annak, hogy miért kellett megsemmisíteni a korábbi határozatot – hangsúlyozta.

Mint mondta: az alapos elemzések után, és a tapasztalatok alapján, amelyet a folyamat alatt szereztek, további értékeléseket és döntéseket hoznak annak érdekében, hogy megőrizzék és fenntartsák a horvát katonai légierőt. Ennek nyomán a többcélú harci repülőgépek beszerzését egy új modell szerint végzik majd – húzta alá.

Damir Krsticevic védelmi miniszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Horvátország és Izrael nem írt alá adásvételi szerződést, ezért Horvátországnak a tervezett ügylet meghiúsulásából nem származik pénzügyi kára, és a kudarcért semmilyen felelősség nem terheli.

Azt, hogy Izrael nem tudja teljesíteni a vállalását, a múlt héten jelentette be Zágrábban Udi Adam, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója. Izraeli lapok korábban arról írtak: Washington azt sérelmezte, hogy Izrael – miután korszerűsítette a repülőgépek elektronikai rendszerét – “tisztességtelen haszonra akart szert tenni a valójában amerikai gépek értékesítésével”.

A horvát védelmi minisztérium öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére 2017-ben. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött. A pályázatra az Egyesült Államok az új F-16 Block 70 típussal jelentkezett.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) a fiaskó miatt Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a kormányfő és a védelmi miniszter lemondását követeli, amiért azok a szervezet szerint alkalmatlanságukkal veszélyeztették Horvátország biztonságát, valamint komoly kárt okoztak az ország megítélésében.

Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok egy diplomáciai emlékeztetőben (non-paper) előre figyelmeztette Horvátországot az ügylet lehetséges buktatóira.

A miniszterjelölt kongresszusi meghallgatásra előkészített írásos nyilatkozatának részletei hétfőn kerültek nyilvánosságra. A dokumentum szerint Barr a szenátus jogi bizottsága előtt “életbevágó fontosságúnak” tekinti majd a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálataink befejezését és azt, hogy munkájának eredményeiről a közvéleményt is tájékoztassa.

“Nem fogom megengedni, hogy pártpolitika, személyes érdekek, vagy bármilyen más, helytelen megfontolások beavatkozzanak ebbe, vagy bármilyen más vizsgálatba” – hangsúlyozza majd Barr a szenátus jogi bizottsága előtt.

A Mueller-bizottság munkájára vonatkozóan Barr leszögezi: “célom az, hogy a tőlem telhető legnagyobb és a törvénynek megfelelő átláthatóságot biztosítsam”.

A 68 éves Barr 1991 és 1993 között a néhai George H. Bush elnök kormányának igazságügyi minisztere volt, azóta vállalatvezetőként dolgozott. Trump december elején jelentette be, hogy őt jelöli tárcavezetőnek. A meghallgatás kezdetén elhangzó nyilatkozatban Barr kifejti, hogy “vonakodott” elfogadni a felkérést, de végül egyetértett az elnökkel, mert – mint fogalmazott – “erősen hiszek a közszolgálatban”.

“Trump elnök nem kért tőlem biztosítékokat, ígéreteket, vagy elkötelezettséget semmilyen tekintetben, sem kimondva, sem kimondatlanul, és én sem ígértem mást, mint hogy szakmaisággal és feddhetetlenül irányítom majd a tárcát” – olvasható a miniszterjelölt expozéjában.

A meghallgatáson Barr kitér majd arra a 2018 júniusában írt feljegyzésére, amelyben bírálta, hogy Trump ellen az igazságszolgáltatás akadályozása miatt indítsanak vizsgálatot, mert menesztette James Comey-t, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI igazgatóját.

A 71 éves Jaromír Balda 2017 nyarán Mladá Boleslav mellett két alkalommal szándékosan fákat döntött a vasúti sínekre, hogy vonatbalesetet idézzen elő. Mindkét esetben hibás cseh nyelven írt, fenyegető tartalmú röplapokat is hátrahagyott a környéken azzal a céllal, hogy az esetleges balesetekért a lakosság a muzulmán bevándorlókat tegye felelőssé. Bár a szerelvények mindkét esetben nekiütköztek a sínekre döntött fának, de sérülés nem történt, csak anyagi károk keletkeztek.

Balda az első cseh állampolgár, akit terrorizmusért ítéltek el Csehországban – mutatott rá Martin Bíly ügyész a bírósági döntés után tartott sajtóértekezletén.

A nyugdíjas a hatályos törvények szerint akár 15 év börtönbüntetést is kaphatott volna, de az ügyész csak négy évet javasolt, mert orvosi vizsgálatok szerint Balda pszichiátriai betegségben szenved, amely viselkedését is befolyásolja. A bíróság elfogadta az ügyész javaslatát, s az elkövető a szabadságvesztés mellett pszichiátriai kezelésnek is alá kell vesse magát. Ugyanakkor enyhítő körülményként figyelembe vették az elkövető magas életkorát és büntetlen előéletét.

A bíró szerint Balda egyértelműen vétkes, mert tettére hosszabb időn át készülődött, mindent előre jól eltervezett, s a hozzá vezető nyomokat is megpróbálta eltüntetni. Balda a cseh sajtó szerint a szélsőségesnek minősített Tomio Okamura képviselőházi alelnök által vezetett Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom híve, amelyet anyagilag is támogat, bár maga nem tagja a mozgalomnak. Okamura már korábban elhatárolódott az ügytől.

Jirí Wazik, a bírói testület elnöke szerint Balda bizonyos értelemben azok áldozatának is tekinthető, akik szélsőséges és idegenellenes nézeteket terjesztenek a társadalomban.

“Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne viselne felelősséget tetteiért. Sokkal jobban meg kellett volna gondolnia, mit tesz. Tudatosítania kellett volna, hogy bármiféle gyűlölet mindig újabb gyűlöletet gerjeszt.Az államnak a bíróság által egyértelműen ki kellett nyilvánítania, hogy az ilyen viselkedést nem tűri, hanem szigorúan megbünteti, mert ellentétes a társadalmi rendszerünk alapértékeivel” – mondta ítélete indoklásában a bíró.

Takács Péter közleménye szerint a 42 éves nő jól működő soproni varroda résztulajdonosának adta ki magát, és a cég működéséhez kért kölcsön. A nő öt részletben vett át 2,2 és 14 millió forint közötti összegeket Győrben 2015 decembere és 2016 februárja között. A pénzt egyebek mellett üzlettárs kivásárlására, ipari varrógép javítására, anyagbeszerzésekre kérte.

A nő a cég ötvenszázalékos üzletrészét is felajánlotta a férfinak a kölcsönökért cserébe, és végül negyvenmillió forintban állapodtak meg. A vádlott azonban semmilyen kapcsolatban nem állt a kft.-vel, a pénzt saját céljaira költötte, majd elérhetetlenné vált.

A tájékoztatás szerint a Nébih ügyfélszolgálatára pénteken érkezett a közérdekű bejelentés, a panaszos csomagolóanyag szerű idegen anyagot talált a bébidesszertben. A forgalmazó elővigyázatosságból visszahívta az érintett termékeit, az ezzel kapcsolatos információkat a honlapján, az ovko.hu oldalon is közzétette – írták.

Az érintett termék neve OVKO körte almával hozzáadott cukor nélkül, 190 grammos kiszerelésben, EAN kódja: 8586019161175, lejárati ideje 2020.12.07. A cég honlapján közzétett tájékoztatás szerint vizsgálatot indítottak az ügy tisztázására.

A Nébih és a cég is azt kérte, hogy aki vásárolt ebből a minőségmegőrzési idejű termékből, akkor azt vigye vissza abba az üzletbe, ahol vásárolta.

Az ügyben több mint 160 feljelentést tett az MTVA. Péterfalvi elmondta, az ellenzéki képviselők székházból történő internetes közvetítései miatt a visszaélés személyes adattal bűncselekmény merülhet fel, ami a jogellenes adatkezelésnek egy büntetőjogi aspektusa.

Az ügyben azt is vizsgálni kell, hogy a képviselők milyen célból kezelhetnek személyes adatokat. A szabályok értelmében a képviselők a feladataikkal összefüggésben gyakorolhatnak különböző jogokat, s azokba az intézményekbe léphetnek be, amelyek a végrehajtó hatalom alá tartoznak – fejtette ki az elnök, hozzátéve: rögzíteni kell, hogy ezen intézmények ellenőrzése során milyen személyes adatokhoz férhetnek hozzá, s miként kezelhetik ezeket, ugyanis erre vonatkozóan nincsen konkrét szabály.