Biztonságpiac

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepélyes átadáson elmondta: a tűzszerészek évente mintegy 2500 riasztást kapnak, vagyis naponta öt-hat járőrt kell helyszínre küldeni szerte az országban. A Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott rendezvényen Benkő Tibor közölte: még mindig számtalan feltárt és feltáratlan hely van Magyarországon, ahol a tűzszerészek munkájára van szükség.

A tűzszerészek naponta járják az országot, hogy az előkerült bombák, robbanószerkezetek ne veszélyeztessék a magyar állampolgárok biztonságát. Mégis – a miniszter szerint – méltatlanul keveset szólnak arról, hogy milyen áldozatvállalással végzik munkájukat a tűzszerészek minden nap. Benkő megemlékezett arról is, hogy az elmúlt húsz évben 11 katona halt meg tűzszerész feladatok ellátása közben.

Fontos, hogy méltó módon elismerjék a katonák mindennapi helytállását és szolgálatát – jegyezte meg a miniszter, kiemelve: kötelességük, hogy a legjobb, legkorszerűbb, a legnagyobb biztonságot nyújtó eszközöket adják nekik. Ezzel együtt viszont fontos a katonák megfelelő kiképzése is, a katonák megfontolt gondolkodása, felkészültsége. Benkő elmondta, a most és a közelmúltban átadott új eszközök mellett további terveik vannak arra, hogy a tűzszerészeket még jobban ösztönözzék.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében az elmúlt időszakban több hasznos eszközt: buszokat, tehergépjárműveket, járőrautókat, védőruházatot, generátoros robbantógépeket, aknakutató műszereket, önjáró tűzszerész felderítő robotokat, búvár felszereléseket kaptak a katonák.

Tavaly összesen több mint 36 ezer robbanótestet találtak Magyarországon. Idén, április közepéig 552 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére. Ebből több mint százszor soron kívül kellett intézkedniük a katonáknak. Eddig összesen több mint 3300 robbanótest került elő.

Április 10-én például a fővárosi BAH-csomópontnál egy 203 milliméter átmérőjű, száz kilogrammos szovjet gyártmányú rombológránátból szerelték ki a gyújtószerkezetet, amit a helyszínen meg is semmisítettek. Hatástalanítottak egy ötven kilogrammos magyar gyártmányú bombát, valamint elszállítottak több különböző típusú és nemzetiségű robbanótestet és gyújtószerkezet maradványt.

Papp Károly rendőr altábornagy, a BM közbiztonsági főigazgatója (b), Pintér Sándor belügyminiszter (b2), Áder János köztársasági elnök (k) Balogh János rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány (j) Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány (j2) dandártábornoki kinevezésén, a Sándor-palotában 2019. április 24-én. MTI/Máthé Zoltán

“Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

“Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság “azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a “globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.

A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján kimutatta, hogy 2014 és 2018 között 25 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, holott ebben az időszakban csökkent a regisztrált bűncselekmények, a bűncselekménnyel gyanúsítottak, az elítéltek és a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma.

Az NDR a tartományi igazságügyi minisztériumoktól kért felvilágosítást a jelenségről. A 16 tartományból befutott válaszok szerint a növekedés több lehetséges tényező összhatása: szerepe lehet annak, hogy emelkedik a külföldi állampolgárságú gyanúsítottak száma, a rendőrség erősebben küzd a bűncselekmények bizonyos típusai ellen, és hosszú ideig tartanak az eljárások.

A közszolgálati médiatársaság beszámolójában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a nyomozás és az esetleges bírósági eljárás lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amelyet gyorsan meghoz az illetékes bíró, ha jelentősnek tartja a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés kockázatát.

Hozzátették: az előzetes letartóztatásba helyezett külföldiek száma 2017-ben 26 százalékkal meghaladta a 2014-es szintet, az előzetesben lévő német állampolgárok száma viszont nyolc százalékkal csökkent 2014-hez képest. A hamburgi tartományi bíróság szóvivője, Kai Wantzen ezzel kapcsolatban elmondta: olyan külföldi gyanúsítottakról van szó, akik a helyi társadalomhoz fűződő kötelékek – családi, baráti, szomszédsági, munkatársi kapcsolatok – és állandó lakóhely nélkül élnek Hamburgban vagy általában véve Németországban, így “kézenfekvő, hogy eltűnnének és nem állnának rendelkezésre az eljárás folytatásához”, ha szabadlábra helyeznék őket.

Hamburg igazságügyi szenátora – a tartományi rangú város vezetőségének igazságügyért felelős tagja -, Till Steffen kiemelte: az előzetesben lévők számának emelkedését az is magyarázza, hogy a rendőrség erőteljesebben lép fel a betörők és az utcai drogterjesztők ellen. Amikor pedig “valóban eredményes ez a munka, sok esetben indokolt az előzetes letartóztatás, mert igen mobilis elkövetőkről van szó, akiknél fennáll a szökés veszélye” – mondta Zöldek politikusa.

Az eljárások időtartamával kapcsolatban az NDR kimutatta, hogy 2014 óta 25 százalékkal emelkedett mindazok száma, akik 6 hónapnál hosszabb ideje vannak előzetes letartóztatásban. Hozzátették, hogy a nyomozások és büntetőeljárások egyre hosszabbak és összetettebbek, és nem ritka, hogy a gyanúsítottakat egészen a jogerős ítéletig előzetesben tartják.

Christine Morgenstern, a greifswaldi egyetem büntetőjoggal foglalkozó kutatója kiemelte, hogy más tényezők is befolyásolhatják az előzetes letartóztatásba helyezett emberek számának alakulását. Az arányosság elvét ugyan érvényesíteni kell – meg kell vizsgálni, hogy elég súlyos-e az adott ügy a szabadságot korlátozó intézkedéshez -, de az illetékes bírók mozgástere jelentős, és van szerepe külső hatásoknak, például a nyilvánosság nyomásának – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy a göttingeni egyetem kutatásai szerint megfigyelhető egy hullámzó mozgás, vagyis időnként gyakrabban, máskor ritkábban rendelnek el előzetes letartóztatást Németországban.

A jelenlegi amerikai elnök szerdán közzétett Twitter-üzenetében az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt elemzőjére hivatkozva vádolta meg a brit hírszerzést azzal, hogy segített az Obama-kormánynak az ellene folytatott kémtevékenységben. “Már csak idő kérdése, hogy kiderüljön az igazság, és ha ez megtörténik, az gyönyörűséges lesz” – áll Trump szerdai Twitter-bejegyzésében.

Az amerikai elnök által idézett egykori CIA-alkalmazott, Larry Johnson a Daily Mirror című baloldali brit napilap online kiadásának szerdai beszámolója szerint már több mint negyedszázada távozott a CIA kötelékéből, és azóta számos, hamisnak bizonyult nyilvános kijelentéséről, vádaskodásairól vált hírhedté.

A GCHQ szóvivője szerdai nyilatkozatában “képtelen és egészen nevetséges” állításnak nevezte a Trump ellen folytatott kémkedés vádját. A brit szolgálat szóvivője szerint ezeket az állításokat egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni. A GCHQ illetékese utalt arra is, hogy a szolgálat nem először kénytelen cáfolni hasonló vádaskodásokat.

Az állítás, hogy Obama megbízásából a brit figyelőszolgálat a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején lehallgatta volna Trump és kampánystábja telefonjait, először 2017 márciusában az amerikai Fox News hírtelevízió egyik kommentátorától hangzott el, majd Sean Spicer, a Fehér Ház akkori szóvivője is szó szerint idézte nem sokkal későbbi sajtótájékoztatóján.

A GCHQ akkori – a szerdaival gyakorlatilag megegyező hangvételű – közleményében “képtelenségnek” nevezte az állítást, és közölte, hogy a Fox News kommentátorának “mérhetetlenül nevetséges” kijelentéseit “egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni”.

Annak idején a brit kormány is szót emelt az ügyben Washingtonnál, és biztosítékokat kapott arra, hogy ez az állítás hivatalos amerikai részről nem hangzik el többé. A mostani újabb incidens előtt alig egy nappal jelentették be Londonban, hogy Donald Trump június 3-án állami látogatásra, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként háromnapos látogatásra érkezik a brit fővárosba.

A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig egy héttel Trump elnöki beiktatása után. A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket. Az állami látogatás része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat a Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton.

Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít egy ilyen meghívás.

A legnagyobb német városok önkormányzataitól kapott adatok alapján legfeljebb néhány tucatnyira tehető mindazok száma, akik az új jogintézmény bevezetésének első hónapjaiban kérelmezték, hogy a nő vagy a férfi helyett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés szerepeljen anyakönyvi kivonatukban.

A nem a teljesség igényével készült, szúrópróbaszerű kutatás alapján januártól április közepéig Berlinben kérelmezték a legtöbben – kilencen – a divers nem bejegyeztetését. A második helyen Köln áll hat kérelemmel, majd Nürnberg következik öt, és Regensburg három kérelemmel. Erfurtban, Essenben, Hamburgban, Lipcsében és Münchenben két-két ilyen kérelmet nyújtottak be. Több nagyvárosban egy kérelem érkezett, sokhelyütt még nem regisztráltak kérelmet – jelentették német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) a kormány javaslatára tavaly decemberben módosította a személyi állapotról szóló jogszabályt, aminek révén az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a divers kifejezés is használható. A kérelemhez a főszabály szerint mellékelni kell egy orvosi szakvéleményt, kivételes esetekben eskü alatt tett nyilatkozat is elégséges.

A kormány szerint a reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez. A kormány és a Bundestag az alkotmánybíróság egy 2017 novemberében hozott döntése alapján hajtotta végre a törvénymódosítást. Az alkotmánybíróság egy interszexuális ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét. Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróság a döntés indoklásában arra is hivatkozott, hogy becslések szerint nagyjából 160 ezer interszexuális ember él Németországban.

A vádirat szerint az ügy vádlottja, egy 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a Parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből közel húszmillió forinttal nem tudott elszámolni, ezért egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszék felé valótlan nyilatkozatot tett.

A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett; őt kemény 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, amelyet meg nem fizetése esetén háromszáz napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az ítélet jogerős.

Az oroszországi olajimport minőségének hirtelen romlásáról a Belnaftahim fehérorosz olajfeldolgozó és -szállító vállalat számolt be, egyúttal korlátozva az exportszállításokat. Orosz partnere, a Transznyefty megerősítette a probléma létezését – a szennyezés forrását Szamara megyében találták meg – és megígérte, hogy azt április 22-re vagy 23-ra elhárítják.

Minszk arra kérte a Transznyeftyet, hogy növelje az olajszállítást a Barátság vezeték északi ágán, ahol a nyersanyag minősége megfelel a szabványoknak. Andrej Verigo, a Gomletransznyefty Druzsba vállalat főmérnöke hétfőn úgy vélekedett, hogy – a csővezeték hosszát figyelembe véve – a fehérorosz olajfeldolgozó üzemek nyolc-tíz nap múlva kaphatnak ismét minőségi nyersolajat Oroszországból.

Vlagyimir Szizov, a Belnaftahim elnökhelyettese kedden közölte, hogy a magas szerves klórvegyület-tartalmú kőolaj a fehérorosz-lengyel határon vett minta szerint elérte az EU-tag Lengyelország, valamint Ukrajna területét. Mint mondta, Minszkben mérlegelik, hogy mekkora kárt okozhatott az olajfinomítók berendezésében a szennyezett olaj. A fehérorosz fél korábban említést tett egy több százmillió dolláros, Oroszországnak benyújtandó kártérítési igény lehetőségéről.

Grib egyébként azt is elmondta, hogy Fehéroroszország az év végig szeretné megtalálni az orosz olajimport alternatíváit, a balti államok vagy Ukrajna kikötőin keresztül. A BNK vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy az Ukrajnába irányuló kőolajtermék-export június elején esedékes leállatása esetén Fehéroroszországnak lehetősége van arra, hogy a kieső sötét olajtermékek egy részét helyettesítse és hogy egyebek között bitument szállítson az Oroszországgal konfliktusban lévő szomszédos országba.

Egyértelmű összefüggés van a lakások légterében mérhető radon-aktivitáskoncentráció és a tüdőrák gyakorisága között. E tudományos eredmények ismeretében az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében nagy hangsúlyt fektetett a radonnal szembeni, valamint a természetes eredetű forrásokból származó egyéb sugárterhelések elleni védekezésre, amelynek központi eleme egy nemzeti cselekvési terv kidolgozása a beltéri radontól, valamint az építőanyagoktól származó sugárterhelés kockázatának hosszú távú csökkentése érdekében.

A kormány a lakosság egészségének védelme érdekében és egyben megfelelve az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében foglaltaknak, elkötelezett a természetes sugárforrásokból származó expozíció hosszú távú csökkentése mellett. A feladat teljesítése érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával kidolgozásra került Magyarország Nemzeti Radon Cselekvési Terve (NRCST).

Amikor a radon bomlása a levegőben történik, az először keletkező polónium a levegőben lebegő porszemcsék (aeroszolok) felületére tapad ki. A levegővel belélegezett porszemcsék a tüdő hörgőinek a falára ülepednek ki és így a szemcsékre tapadt leányelemek radioaktív izotópjai közvetlen közelről, nagy intenzitással sugarazzák be a tüdő hámsejtjeit, amelyet a radioaktív izotóp szervezetbe kerülése miatt belső sugárterhelésnek nevezünk. A tüdő hámszövetének besugárzása pedig a besugárzás dózisával arányosan megnöveli a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai, észak-amerikai és ázsiai epidemiológiai vizsgálatokra alapozott számítása alapján a tüdőrákos megbetegedések 3-14 százalékáért a radon felelős, és mint ilyen, manapság a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezőnek minősül.

Az Európai Közösség Joint Research Center-e (EC JRC) által készített európai beltéri radon térkép szerinti éves átlagos radon szint 100 Bq/m³ Magyarországon az eddigi felmérések szerinti átlag csak csekély mértékben haladja meg ezt, és földrajzilag is csak néhány térségben lehet számítani magasabb értékre. Jelenleg mindössze csak néhány olyan kis kiterjedésű földrajzi területről van tudomásunk, ahol nagyobb lélekszámú lakosság él és kiugróan magas beltéri radon-koncentrációk mérhetők (pl. a mátrai Mátraderecske és a mecseki Kővágószőlős-Kővágótöttös térsége). Munkahelyek vonatkozásában három olyan intézmény ismert, ahol a munkavállalók radon-expozíciója olyan mértékű, amely már hatósági felügyelet alá esik: a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpont, a Tapolcai Deák Jenő Kórház és Rendelőintézet, és szintén a tapolcai tavasbarlangokban gyógybarlangot üzemeltető Hungest Hotel Pelion szálloda.

Figyelembe véve az állampolgárok egyenlő életesélyhez, a jó egészségi állapothoz, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő alkotmányos jogait, nem indokolható semmi olyan, az állampolgárok szempontjából negatív diszkriminatív elv, amely megengedné, hogy valaki akár a munkahelyén, akár egy középületben történő megjelenés során a végzetes kimenetelű tüdőrákos megbetegedésnek egy magasabb kockázatát legyen kényszerű elviselni ahhoz képest, mint ami a saját lakásában is éri. Ezek alapján Magyarország stratégiai alapelve az, hogy nem tehető különbség a lakáscéllal, középületként, illetve munkahelyként hasznosított környezetből származó radon és építőanyagból származó expozíciók között, ezért az ország egészére nézve egyenletesen törekedni kell e kockázatok minél kisebb szintre történő csökkentésére.

A fentiekre tekintettel Magyarországon a beltéri radon-koncentráció vonatkoztatási szintje az Irányelvben foglalt maximális értéken, azaz 300 Bq/m³ éves átlagos aktivitáskoncentrációban került meghatározásra mind lakó- és középületekben mind pedig munkahelyek tekintetében, amelyet e nemzeti cselekvési terv szerinti országos radon-felmérés eredményeire alapozva legalább öt naptári évente felül kell vizsgálni.

Az építőanyagokból származó beltéri külső gamma-sugárterhelés vonatkozásában a magyarországi szabályozás szintén átvette az irányelv erre vonatkozó rendelkezéseit, amely szerint az építőanyagok által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás vonatkoztatási szintje a kültéri külső sugárterhelésen felül nem haladhatja meg az évi egy mSv-et. Továbbá tiltásra került azon építőanyag-típusok forgalmazása, amelyek beépítése a vonatkoztatási szintnél nagyobb dózist eredményezhetnek.

Kutatások szerint a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta kutató. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák. Elmondta: a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben. Gundy hangsúlyozta: a kutatások szerint rák kialakulásáért 90 százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás – fűzte hozzá.

Sokan tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba a veszélyes gáz kialakulását, holott létrejöttének kockázata egész évben fenyeget. A fűtési időszakban valóban megemelkedik a mérgezéses esetek száma, de a fűtés mellett más napi rutintevékenység is végződhet tragédiával, ha valaki nem figyel oda a szén-monoxid veszélyére.

A mérgezéssel járó esetek fele a fürdőszobában történik. Az otthoni fürdők és zuhanyzók általában kis méretű helyiségek, ezért kevés bennük a levegő is. A nyílt égésterű vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek működés közben elhasználják a fürdőszoba levegőjét. Aki zárt ajtó mellett sokáig engedi a meleg vizet, és nincs semmilyen szellőzés a helyiségben, az életével játszik. A víz melegítése során mérgező gáz is keletkezik, ha nem biztosított a levegő cseréje, akkor a felhalmozódó szén-monoxid veszélyes helyzetet teremt, magas koncentrációban egy-két percen belül halált okoz. Miután színtelen és szagtalan, ezért lehetetlen érzékelő nélkül észrevenni.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák:
– Biztosítani kell a nyílt lánggal égő vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek levegő-utánpótlását! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. Tilos letakarni, vagy megszüntetni a szellőzőnyílásokat.
– A vízmelegítőt évente egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni.
– Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Ezen a linken érhető el az érzékelők pozitív és negatív listája.

Idén már 261 esetben riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 191 ember szenvedett mérgezést, nyolc emberen pedig már nem lehetett segíteni.

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és a hivatásos tűzoltóság mind a személyi állományt, mind a rendelkezésre álló gépjárműállományt alapul véve az ország legjelentősebb szervezeti egységei közé tartozik. A kirendeltség 64 településért felel, a hivatásos tűzoltóság 48 település mentő tűzvédelméről gondoskodik.

A tűzoltók feladatai egyre összetettebbek, munkavégzésükhöz speciális járművekre és gépekre van szükség. Ezeket az eszközöket a nap 24 órájában készenlétben kell tartani, azokra bármikor szükség lehet. Ahhoz, hogy valamennyi használatban lévő gépet és szerszámot megfelelő módon tudják tárolni a tűzoltók, egy új, nagyobb, a jelenleginél jobb adottságokkal rendelkező laktanyára van szükség. Az új ingatlanegyüttes ezért egy új helyen, a Bethlen Gábor utcában, a volt honvédségi laktanya területén épül fel.

A csaknem egy hektáros területen megépülő új laktanya alapterülete több mint 1600 négyzetméter lesz, amely két funkcionális egységből áll majd. Az irányítási, hivatali épületrész mellett egy, a szertárakat magába foglaló, a készenléti állomány elhelyezésére szolgáló épületszárnyat is kialakítanak, több mint 1003 négyzetméteren. Itt az összes szükséges technikai építmény (mászóház, sportpálya, kismotorfecskendő-szerelő pálya és így tovább) helyet kap, továbbá az összes szerállás áthajtó rendszerű lesz. A káreseményhez riasztott szerek két irányba hagyhatják el a laktanyát, a visszatérő járművek pedig útvonal-keresztezés nélkül juthatnak vissza a szerállásba. A létesítményben összesen tizenkét gépjármű helyezhető el.

Az épületegyüttest korszerű építési anyagokból, a modern építési technológiák alkalmazásával alakítják ki, amely a kor kihívásainak megfelelő, komfortos környezetet biztosít majd az állomány számára. A tetőn elhelyezett napelemes erőmű a villamos energiát, a négy napkollektor a meleg víz előállítását biztosítja.

A beruházásra azért van szükség, mert a jelenlegi tűzoltóság nem bővíthető és gazdaságos átalakítására sincs lehetőség, a tűzoltójárművek, speciális technikai eszközök és berendezések szakszerű tárolása és üzemeltetése helyhiány miatt korlátozott. A jelenlegi épület egyes helyiségei szűkösek, az ügyfelek fogadására használt épületrész akadálymentesítése nem megoldott. Ezzel szemben az új épület minden szempontból megfelel a mai kor kihívásainak és a szakmai elvárásoknak.

Az építési munkálatok előreláthatóan 2020 második felében fejeződnek be.

A vádirati tényállás szerint 2018. december 22-én éjjel a vádlott élettársa kért rendőri intézkedést bőcsi lakóhelyükre, mivel a vádlott erősen ittas állapotban agresszív módon viselkedett vele szemben. Mire a rendőrök a helyszínre érkeztek a konfliktus megoldódott, így a rendőrök egyike a szolgálati gépkocsiban ülve csupán felszólította a vádlottat, hogy későbbi magatartásával ne legyen probléma, ne kelljen a rendőrségnek ismét kijönnie. A vádlott ezen felháborodott, majd szájának kitépésével és fejbeveréssel fenyegette meg a hozzá felszólítást intéző rendőrt. Ezután a helyszínen lévő négy járőr intézkedés alá vonta a vádlottat, mire ő ordítva szitkozódni kezdett, durva, obszcén és rendőri mivoltukban lealacsonyító jelzőkkel illette a járőrök mindegyikét.

A bántalmazással megfenyegetett rendőr zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő a vádlottal szemben.

Az ügyészség a férfit négy rendbeli becsületsértés vétségével valamint személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével vádolja, és vele szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozta a Miskolci Járásbíróságnak.

2017. november hó első napjaiban az éjszakai órákban az egyik fiatalkorú vádlott Miskolc belvárosában lévő bevásárlóközpont kijáratánál szóváltásba keveredett az üzletet akkor elhagyó négy sértettel, három férfivel és egy nővel, valamint egy további ott tartózkodó férfival.

A sértettek elhagyták a helyszínt, azonban a vádlott az időközben odaérkező rokonaiból és barátaiból álló 13 fős társaságnak odakiabált, hogy jöjjenek, mivel az egyik sértettnél szerinte pénz van. A társaságból kivált a további négy vádlott, valamint még hét férfi, és további két gyermekkorú fiú. Mindannyian követték a sértetteket, és többször megállásra szólították fel őket. Azok menekülni kezdtek, közülük az egyik férfi megbotlott, így a vádlottak közül három férfi és egy gyermekkorú fiú utolérték, és azonnal bántalmazni kezdték, arcon ütötték, rugdosták. Ezt látva, a többiek elfutottak, de a vádlottak és gyermekkorú társaik üldözték őket, mikor egy társasház mögötti gépjárműparkolóba értek, zsákutcába jutottak, nem tudtak hová menekülni, így a két férfi és a nő a ház falából kiálló villámhárítón felmásztak a légkondicionáló berendezéshez.

A sértettek közül az egyik férfi már nem tudott a társai után mászni, így őt a felnőtt korú és az egyik fiatalkorú vádlott megfogták, földre térdeltették, majd több alkalommal pofon ütötték és fejbe rúgták. A bántalmazáshoz csatlakozott még két fiatalkorú vádlott is, akik ököllel ütötték.

A vádlottak közül a felnőtt korú férfi, a fiatalkorú lány a sértettektől értéktárgyakat akart megszerezni, ezért kövekkel és fadarabokkal dobálták őket, azt kiabálták nekik, hogy „pénzt vagy életet, különben meghaltok!” A sértettek hatszáz forintot, valamint egy ötszáz forintos papírpénzt és még hatvan forint összegű aprópénzt dobtak le a vádlottaknak. A cselekménynek az vetett véget, hogy a társasház egyik lakója felfigyelt a kiabálásra és értesítette a rendőrséget.

Az ügyészség a felnőtt korú vádlottal szemben fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást, a fiatalkorú lánnyal szemben javítóintézeti nevelést, míg a további három fiatalkorú férfival szemben próbára bocsátás intézkedést indítványozott pártfogó felügyelet egyidejű elrendelésével.

Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére – idézte fel a BBC News. A torpedó hatvan másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót.

A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén fekvő roncsot hétszáz méter mélyen fedezték fel. A tengerfenék kutatásához és feltérképezéséhez szonáreszközöket és kamerákat használtak.

Peter Harvey, a victoriai örökségvédelmi szervezet tengeri archeológusa elmondta, hogy az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet az állam felségvizein torpedóval elsüllyesztettek a második világháború alatt. Hozzátette, hogy a tengerbe veszett áldozatok családtagjai számára végre lezárulhat ez a tragikus esemény most, hogy sikerült megtalálni a hajót. A hatóságok megemlékezést szerveznek az elhunytak emlékére.

A legidősebb túlélő, George Fisher 2012-ben hunyt el. Mint 2003-ban elmondta: élete legszomorúbb eseménye volt a hajó elsüllyedése.

A megalapozott gyanú szerint az elkövető február 15-én a Fővárosi Törvényszéken az ítélet kihirdetése után megszerezte az őt kísérő büntetés-végrehajtási felügyelő szolgálati fegyverét, és elmenekült a törvényszék épületéből. Beült egy arra közlekedő személygépkocsiba, amelynek vezetőjét fegyverrel fenyegetve arra kényszerítette, hogy hajtson el a belvárosból. Üldözés közben a rendőrök többször megkísérelték feltartóztatni a gyanúsítottat, aki – az intézkedés megakadályozása érdekében – feléjük célzott a pisztollyal, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta, több alkalommal lövő mozdulatokat tett.

A gyanúsított és védője a gyanúsítás közlése miatt panaszt jelentett be. A gyanúsított panaszát érdemben nem indokolta, vallomást nem tett.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat beszerezte, így a gyanúsítás törvényes intézkedés volt, ezért a KNYF az alaptalan panaszt elutasította.

A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – közölte a KNYF.

Korábbi sajtóhírek szerint a törvényszékről megszökött rabot nem sokkal később a XV. kerületben sikerült feltartóztatniuk az őt üldöző rendőröknek. Miután a férfi rendőri felszólításra, figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök többször rálőttek. A szökevényt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol stabilizálták az állapotát.

A törvényhozás felső kamarája végül húsz perc késéssel kezdte meg ülését. A szenátus 151 támogató és négy elutasító szavazat, valamint egy tartózkodás mellett elfogadta a jogszabály tervezetét, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a webhasználat felett.

A törvényt az előterjesztők indoklása szerint azért kellett elfogadni, mert az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. A jogszabály a tervek szerint javarészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lépnek majd érvénybe.

A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely “szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik.

Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A “rendkívüli” helyzetekben a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.

A törvénytervezet értelmében az állami szervek és vállalatok informatikai rendszereinek kódolással biztosítanak majd pótlólagos védelmet. A szolgáltatókat mentesíteni fogják a tiltott tartalmakat közlő oldalakhoz való hozzáférés kötelezettségétől, ha a fenyegetések elhárítását szolgáló eszközöket fognak alkalmazni, a kormány által meghatározott módon. Ezen berendezések üzembiztos működéséért a Roszkomnadzor felel majd.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyébként március végén azt állította, hogy Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló rá eső szegmensének szabályozásában. A kormányfő emlékeztetett rá: az internet történelmileg úgy alakult ki, hogy működését jelentős mértékben az Egyesült Államok, nem pedig nemzetközi szerződések határozzák meg.

“Ezért meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le” – mondta Medvegyev. A törvény hatályba lépéséhez már csak Vlagyimir Putyin aláírása szükséges.

Az ügy vádlottja, egy negyvenéves férfi rendszeresen utazott a nógrádi megyeszékhely és az egyik kistelepülés közötti helyközi autóbuszjáraton, amelyen egy női gépkocsivezető dolgozott. 2017. év tavaszától néhány ízben ittasan, utazásra alkalmatlan állapotban akart a buszra felszállni, és miután a gépkocsivezető ezt számon kérte, a vádlott egyre dühösebb lett rá.

2017. június 5-én a vádlott azért kezdte szidalmazni és megöléssel fenyegetni a gépkocsivezető nőt, mert ittasan nem engedte felszállni, és nagy testű harci kutyáját póráz és szájkosár nélkül magával vinni a buszra. A nő a segítségére siető kollégái közbelépésével tudott a járműről lemenekülni, és sokkos állapota miatt az autóbuszjáratot sem tudta teljesíteni.

Két hónappal később, 2017. augusztus 16-án az egyik délutáni járaton ismét megjelent a vádlott, ordítva újra szidalmazni kezdte a nőt, ismét megöléssel fenyegette, sőt megvárta azt a késő esti járatot, amit a nő vezetett. A vádlott ekkor a buszt annak indulási helyén várta, és amint meglátta a járműhöz közeledő gépkocsivezetőt szidalmazni kezdte, veréssel fenyegette, és közben felugrott a már kinyitott járműre, ahonnan a biztonsági őr húzta le.

A vádlott magatartásával az autóbusz vezetőjét akadályozta a feladatkörének ellátásában, és folyamatosan félelmemben tartotta őt, ezért az ügyészség folytatólagosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat ellene, és rá, mint többszörös visszaesőre fegyházbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltását indítványozta azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A Salgótarjáni Járásbíróság most meghozott első fokú ítéletével a férfit egy év hat hó börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélettel szemben a Salgótarjáni Járási Ügyészség fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében. Ennek indokaként kifejtette, hogy az a tény, hogy a cselekmény során a vádlott nem alkalmazott erőszakot, „csupán” fenyegetéssel, trágár szavak közepette való fenyegető fellépésével akadályozta a buszvezetőt feladata ellátásában, nem teszi cselekményét kevésbé veszélyessé.

Erre is figyelemmel az ügyészség a férfivel szemben a súlyosító körülményekre, így előéletére, ittasságára, a folytatólagos elkövetésére és az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságára figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a kiszabott szabadságvesztés mértékét a több mint négy évben megállapítható középmértékhez közelítő tartamra súlyosítsa, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát pedig a legsúlyosabb, fegyház fokozatban állapítsa meg azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható.

Mariya Gabriel leszögezte: az EU piaca nyitva áll az uniós törvényeket tiszteletben tartó minden külföldi vállalat előtt, de a tagországok biztonsági megfontolások alapján kizárhatnak piacaikról vállalatokat.

Március 6-án Gerolf Annemans, az Európai Parlament képviselője hivatalos kérdésben kért felvilágosítás a kibervédelemről szóló állásfoglalásban a Kaspersky Labról megfogalmazott, “rosszindulatú” minősítésről. Az EB-hez benyújtott kérdésében a képviselő felidézte, hogy az Európai Parlament 2018. június 13-án elfogadott kibervédelmi állásfoglalásának 76. pontjában név szerint nevezett meg egy magánvállalatot és “potenciálisan veszélyesnek”, illetve “bizonyítottan rosszindulatúnak” nevezte annak termékeit.

Az állásfoglalásban az EP “felhívja az EU-t, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök – mint például a Kaspersky Lab – betiltása érdekében”.

A képviselő arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól, hogy az állásfoglalás milyen bizonyítékok alapján minősítette veszélyesnek és rosszindulatúnak a vállalat termékeit, különös tekintettel arra, hogy számos uniós tagország, például Németország, Franciaország vagy Belgium nem tapasztalt problémát a vállalattal folytatott együttműködésben.

A képviselő tájékoztatást kért arról is, hogy a Kaspersky Lab termékein kívül szóba került-e más vállalat termékeinek potenciális veszélyforrásként való felmérése, és használatuk esetleges betiltása az Európai Unióban.

A digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos nyilvános válaszában leszögezte: “a Bizottságnak nincs birtokában bizonyíték a Kaspersky Lab termékeinek használatával kapcsolatos potenciális problémákról”.

A Bizottság szoros figyelemmel követi az informatikai termékek és berendezések biztonságának fejleményeit és az erről folyó szakmai egyeztetéseket, beleértve az uniós piaci hozzáférést potenciálisan korlátozó intézkedésekről folyó vitát is – fejtette ki válaszában az uniós biztos. Hozzátette: az Európai Unió szabad piac, minden, az uniós törvényeket tiszteletben tartó külföldi vállalat előtt nyitva áll. Megjegyezte azonban, hogy a tagországoknak biztonsági megfontolásokból jogukban áll saját hatáskörükben vállalatokat kizárni piacaikról.

Gabriel a képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy “a felvetett témában a Bizottság nem adott megbízást tanulmány készítésére”.

A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a céllal, hogy – mint fogalmazott – bebizonyosodjon, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője, valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám Állam oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az országba.

Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat, ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.

“Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és a NATO biztonsága miatt” – mondta Markic még márciusban.

A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és ideológiai célok elérése érdekében.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.

Kim Putyin meghívására érkezik majd a csúcstalálkozóra. Az észak-koreai vezető lehetséges vizitjével kapcsolatban már tavaly több forgatókönyv is felmerült. Szó volt egyebek között arról, hogy Kim részt vesz a Vlagyivosztokban szeptemberben megtartott Keleti Gazdasági Fórumon. Ez az elképzelés nem valósult meg, de az orosz vezetés részéről többször is elhangzott, hogy a politikust bármely, számára alkalmas időpontban szívesen látják.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hét elején azt jelentette, hogy a csúcsot a jövő héten, valószínűleg Vlagyivosztokban fogják tető alá hozni, ahol Kim vonatja Peking felé tartva meg fog állni. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó korábban bejelentette, hogy Putyin részt vesz majd az április 26-án és 27-én a kínai fővárosban megtartandó Egy övezet – egy út nemzetközi fórumon.

Az Interfax orosz hírügynökség csütörtökön egy meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy az észak-koreai vezető kabinetfőnöke, Kim Cshan Szon Vlagyivosztokban tartózkodik, “valószínűleg a találkozó előkészítése miatt”. Szerdán a japán Fuji TV közölt egy fotót, amelyen szerinte a phenjani funkcionárius éppen szemlét tart a vlagyivosztoki pályaudvaron. A tévétársaság rámutatott, hogy Kim külföldi útjainak előkészítése az elnöki hivatal vezetőjének feladata.

A Kyodo News orosz kormányforrásra hivatkozva azt írta, hogy magas rangú észak-koreai tisztségviselő járt Vlagyivosztokban és hogy Oroszország április 24-én és 25-én készül fogadni Kim Dzsong Unt. A japán hírügynökség szerint Kim Cshan Szon, aki az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozók előtt Szingapúrba és Hanoiba is ellátogatott, márciusban Moszkvában és Vlagyivosztokban is járt.

A vlagyivosztoki repülőtér vezetése az Interfax szerint szerdán közölte, hogy jövő héten az észak-koreai AirKoryo légitársaság egyik gépét szándékozik fogadni. Sajtóértesülések szerint lehetséges, hogy a csúcstalálkozót a Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten fogják megtartani, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen, ahol április 24-én és 25-én “hivatalos küldöttségek látogatása” miatt szüneteltetni fogják az oktatást.

Putyin tavaly januárban, vagyis még az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozókat megelőzően, “abszolút kompetens és már érett politikusként” jellemezte Kimet, aki szerinte a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával “megoldotta stratégiai feladatát”. Az orosz elnök azt hangoztatta akkor, hogy a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.