Biztonságpiac

A közlemény szerint a negyvenéves férfi február 24-én a késő esti órákban – erősen ittas állapotban – kopogott be a nő XXII. kerületi otthonába. A férfi rendőrnek adta ki magát, ezért a nő kinyitotta az ajtót.

A vádlott pénzt követelt és egy vasrúddal többször megütötte a nőt, aki végül átadta neki a pénzt. A rendőrség a férfit néhány órán belül az eltulajdonított összeggel együtt elfogta, és őrizetbe vette.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben többszörösen minősített – felfegyverkezve és időskorú sértett sérelmére elkövetett – rablás bűntette és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A halmazati szabályok miatt akár 15 év szabadságvesztés kiszabása is lehetséges az ügyben.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az unió nem ismeri el és változatlanul elítéli Oroszország nemzetközi jogot sértő lépését. Kiemelte, hogy a jogsértés miatt a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren veszélyesen megnőtt a feszültség. Az EU ismételten felszólítja Oroszországot arra is, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet.

“Az Európai Unió elítéli a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül” – fogalmazott.

Az EU elvárja Oroszországtól, hogy biztosítson akadálytalan és szabad áthaladást valamennyi hajó számára a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger felé és onnan vissza.

Mogherini arra hívta fel a figyelmet, hogy a Krím félszigeten jelentősen romlott az emberi jogi helyzet, különösen súlyosan sérültek a krími tatárok jogai. Az EU elvárja, hogy Oroszország vonja vissza a kisebbségeket korlátozó döntéseit, és vessen véget a krími tatár közösségekre való nyomásgyakorlásnak.

Az EU ennek érdekében ismételten felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek – tette hozzá.

Nyilatkozatot adott ki a Krím annektálásának ötödik évfordulója alkalmából a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács is. Ebben aláhúzta, hogy az orosz katonai akció Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, valamint a nemzetközi jognak a súlyos megsértését jelenti.

A NATO mély aggodalmát fejezte ki a területen élő ukránok, a krími tatárok és más helyi közösségek tagjai ellen elkövetett jogsértések miatt. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tegyen az illegálisan elcsatolt félszigeten elkövetett valamennyi jogsértés és visszaélés ellen, engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat és túszokat, valamint engedje be a nemzetközi szervezetek megfigyelőit a Krím félszigetre. Moszkvának véget kell vetnie azoknak a kísérleteknek is, amelyek a Krím illegális és jogellenes elcsatolásának legitimálására szolgálnak, beleértve az orosz állampolgárság automatikus bevezetését – mondták.

“Elítéljük Oroszország folyamatos és kiterjedt krími fegyverkezését, és aggodalmunkat fejezzük ki Moszkva erőfeszítései miatt, amelyek a fekete-tengeri régió további ellenőrzésére irányulnak” – fogalmaztak.

A NATO elítélte a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely véleménye szerint Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül, és további nehézségeket vet fel Ukrajna gazdaságára nézve.

A katonai szövetség egyértelmű és konstruktív hozzáállást vár Oroszország részéről, amelyek bizonyítják, hogy meg kíván felelni a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek – tették hozzá.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogosságát.

“Továbbra is azon dolgozunk, hogy végrehajtva az elnöki utasítást, csupán néhány katonára csökkentsük az Egyesült Államok Szíriában lévő erőinek létszámát” – fogalmazott közleményében Dunford.

A tábornok “ténybeli pontatlanságnak” nevezte a The Wall Street Journal című lap internetes oldalán vasárnap megjelent információkat, melyek szerint a Pentagon arra készül, hogy – három hónappal azt követően, hogy Donald Trump teljes csapatkivonást jelentett be – legalább ezer amerikai katona továbbra is Szíriában állomásozzék.

A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva arról is beszámolt: Washington most azt tervezi, hogy továbbra is együttműködik a szíriai kurd erőkkel, noha Ankara többször is azzal fenyegetődzött, hogy a szír határt átlépve támadásokat intéz ellenük. A kurd milícia (YPG) az amerikai vezetésű katonai szövetség támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, laza koalíció tagja.

Trump csapatkivonási tervének része egy Szíria északkeleti vidékén létrehozandó, úgynevezett biztonsági zóna is, de eddig kudarcot vallottak az amerikai kormányzat erről folytatott tárgyalásai az európai szövetségesekkel, Törökországgal, valamint a kurd erőkkel.

A The Wall Street Journal megjegyezte: az ezer amerikai katona további szíriai állomásoztatásáról folyó egyeztetések lényeges elmozdulást jelentenek Donald Trump decemberben bejelentett csapatkivonási tervéhez képest. Az amerikai elnök akkor azt mondta: Szíriában már nincs semmi, csak “homok és halál”, ezért az alig több mint kétezer katonát számláló amerikai kontingenst teljes egészében haza kell onnan rendelni.

A lap értesülései szerint Trump ugyan kitartott álláspontja mellett, de nemzetbiztonsági munkatársai azt kérik, hogy követeljen garanciákat Recep Tayyip Erdogan török államfőtől arra, hogy az amerikai csapatkivonás után nem intéz támadásokat a szíriai kurdok ellen. Ankara eddig visszautasította a követelést.

Az idén februárban Trump elnök módosított a csapatkivonási terven, és azt közölte: 200 amerikai katona békefenntartási feladatokkal bizonyos ideig Szíriában marad. Nem sokkal ezt követően kormányzati források arról számoltak be, hogy mintegy 400 katona marad szír földön, többségük egy dél-szíriai támaszponton, ahol Irán szerepvállalását próbálnák ellensúlyozni, megakadályozva Teherán Libanonba irányuló fegyverszállításait.

A The Wall Street kommentárja szerint a mintegy ezer katona maradását célzó egyeztetések azt jelzik, hogy Washington aggódik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledése miatt. Amerikai kormányzati tisztségviselők becslései szerint mintegy 15-20 ezer felfegyverzett iszlamista terrorista van világszerte, beleértve jó néhány, úgynevezett “alvó sejtet” is Szíriában és Irakban. Az amerikai hadsereg felelős irányítói éppen a terrorellenes küzdelem miatt szeretnének nagyobb létszámú kontingenst Szíriában.

Az államtanács, azaz a kínai kormány fehér könyvének címe: a terrorizmus, valamint a radikalizálódás elleni küzdelem és az emberi jogok védelme Hszincsiangban.

A kiadványban megfogalmazott állásfoglalás szerint a terrorizmus az emberiség közös ellensége, amely ellen a nemzetközi közösség együtt lép fel. A kínai kormány pedig a terrorizmus és a radikalizmus minden formáját elítéli, szigorúan intézkedik a népszerűsítői, az ilyen akciók szervezői és kivitelezői, valamint az emberi jogokat sértő cselekmények elkövetői ellen. A Hszincsiangban alkalmazott intézkedések a nemzetközi közösség terrorellenes küzdelmének fontos részét képezik, megfelelnek az ENSZ terrorellenes fellépésének, valamint az emberi jogok védelmét előíró irányelveknek – olvasható a dokumentumban.

Az emberi jogok megsértésén a fehér könyv a terroristák által alkalmazott erőszakot, rombolást, megfélemlítést érti, hangsúlyozva, hogy a terrorizmus ártatlan áldozatokat követel, a közbiztonságot veszélyezteti és pánikot kelt a társadalomban.

A fehér könyv részletezi, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen évek óta súlyos gond az etnikai ellentétből, a vallási radikalizmusból fakadó erőszak, gyakoriak a terrorcselekmények. A tartományi vezetés e kihívások leküzdésére szigorú intézkedéseket vezetett be, amelyek hatékonynak bizonyultak a terrorcselekmények megfékezésében, valamint a különféle etnikumú lakosság élethez és fejlődéshez való jogainak védelmében – fogalmaztak.

Az amerikai külügyminisztérium március 13-án kiadott jelentése szerint Kína tavaly a muszlim vallású ujgur kisebbség tagjai közül a korábbinál is többet zárt átnevelő táborokba, az ott fogva tartottak száma a különböző becslések szerint már nyolcszázezer-kétmillió lehet.

Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes március 15-én, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) genfi ülésszakán újságíróknak azt mondta: a nemzetközi jogvédők által kifogásolt intézmények valójában nem átnevelő táborok, hanem bentlakásos oktatási intézmények, de ezeket is hamarosan bezárják, mivel karcsúsítani fogják az ujgur kisebbségnek szóló szakképzési programot. Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó egy nappal korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a tartományban bentlakásos iskolák működnek.

Az amerikai jelentés nyilvánosságra hozatala után egy nappal, március 14-én a kínai államtanács jelentést adott ki arról, hogyan alakult az emberi jogok helyzete az Egyesült Államokban 2018-ban. A kínai jelentés “az emberi jogok önjelölt védelmezőjének” nevezi az amerikai kormányt, amelyet azzal vádol, hogy kettős mércét alkalmaz. A jelentés a többi közt olyan problémákat sorol fel, mint az amerikaiak polgári jogainak súlyos megsértése, a pénzvezérelt politikai döntések gyakorisága és az egyre növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, a faji alapú megkülönböztetés, a gyerekekkel, nőkkel és bevándorlókkal szembeni fenyegetések elterjedése, az egyoldalú America First politika miatti emberi jogi sérelmek, valamint a fegyveres erőszak.

A lap úgy tudja, hogy bin Szalmán több mint egy évvel Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró tavaly októberi meggyilkolása előtt engedélyezte a titkos műveletek végrehajtását. Ezek során a hatóságok megfigyeltek, elraboltak, őrizetben tartottak és kínvallatásnak vetettek alá szaúdi állampolgárokat.

Több szaúdi titkos küldetést ugyanaz a csoport hajtott végre, amely Isztambulban meggyilkolta, majd feldarabolta Hasogdzsit. Az újságírót megölő csoport legalább tucatnyi műveletben vett részt 2017 óta – értesült a The New York Times. Amerikai titkosszolgálati jelentések és más források szerint egy szaúdi tanárnő, aki a nők helyzetéről írt blogot, tavaly öngyilkosságot kísérelt meg, miután pszichológiai kínvallatásnak vetették alá.

A titkosszolgálati jelentések tartalmát ismerő, nevük mellőzését kérő amerikai tisztviselők azt is tudják, hogy a gyors beavatkozású csoport tagjai a szaúdi trónörököstől kértek jutalmat különböző ünnepek alkalmából.

A szaúdi kormány továbbra is tagadja, hogy Rijád rendelte el Hasogdzsi meggyilkolását. Tájékoztatása szerint helyi kormányzati tisztviselők és az Isztambulban tartózkodó csoport határozta el a gyilkosságot. Török és amerikai titkosszolgálati ügynökségek szerint a gyilkosságot előre kitervelték.

Jelena Resetova igazgatónő mellett ugyancsak 9 és fél évre ítélték el a Szjamozero tábor volt koordinátorát, Vagyim Vinogradovot. Valerij Krupogyorscsikov oktatót cserbenhagyás címén nyolchavi szabadságvesztésre ítélték ugyan, de elévülésre hivatkozva felmentették a büntetés letöltése alól. A bíróság további három vádlott bűnösségét nem találta bizonyítottnak.

Az északnyugat-oroszországi köztársaságban 2016 júniusában történt a súlyos, országos felzúdulást okozó baleset. A Szjamozero tavon viharba került, és felborult három csónak, amely 51 embert – köztük 47 kiskorút – szállított.

A tragédia talán nem lett volna ilyen súlyos, ha a közeli Szuojarvi kórházának hétvégi ügyeletes ápolója nem veszi tréfának az egyik bajba jutott vízitúrázó segélyhívását. A nő azonban a hívásról nem számolt be sem a feletteseinek, sem a hatóságoknak, és még a naplóba sem jegyezte be. Az ügyeletes ellen gondatlanság címén eljárás indult.

A bajba jutott vízitúrázók mentése így csak másnap kezdődött el, miután egy partra kivergődött gyerek értesíteni tudta egy környékbeli falu lakosait.

A nyomozás megállapította, hogy a karéliai fogyasztóvédelmi felügyelethez már 2015-ben több panasz is érkezett a gyerekek nyaraltatására szakosodott, a tragédiáért felelős Park-Otel Szajmozero vállalat ellen, amelynek egyébként nem volt engedélye arra, hogy vízitúrákat szervezzen. Kiderült, hogy a hatóság egyszer sem lépett fel a vállalkozás ellen, amely a bejelentések szerint az egészség- és járványügyi előírásokat sem tartotta be.

A felügyelet volt területi vezetőjét, Anatolij Kovalenkót és ügyvezető igazgatóját, Ljudmila Kotovicset a petrozavodszki bíróság hétfőn felmentette.

Vlagyimir Putyin 2016 szeptemberében elfogadta Pavel Asztahov gyermekjogi biztosnak a tragédiával kapcsolatban tett szerencsétlen kijelentései miatt benyújtott lemondását.

A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban.

Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe.

Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.

Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.

Az idén 335 migráns kötött ki az olaszországi partokon március 15-ig. Ez Olaszországban nagyon alacsony számnak számít, a korábbi tömeges migráció megállítását jelenti.

A tavalyi év ugyanezen időszakában 5945 személy érkezett, 2017 azonos periódusában pedig több mint 15 ezer. Az idén érkezettek többsége Tunéziából, Bangladesből, Algériából és Irakból érkezett Olaszországba.

Az idén, január elseje és március 15. között 1354 bevándorlót utasítottak ki Olaszországból: ebből 1248 személyt az olasz hatóságok rendőri kísérettel visszaszállítottak a kiinduló országokba, 106 migráns önként vagy az olasz állam biztosította anyagi támogatás fejében tért vissza hazájába.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter úgy kommentálta az adatokat, hogy most történt meg először, hogy a kiutasítottak száma jóval meghaladja az érkezőkét. “Ez eddig soha nem történt meg. Lehetetlen volt? Mi teljesítettük, és tovább is ezt tesszük” – írta Matteo Salvini közösségi oldalán.

A felmérésekben a legnagyobb olasz pártként szereplő Liga vezetője Matteo Salvini korábban kijelentette, hogy 2018-ig Olaszországot kormányzó “baloldal nem azért engedte be a migránsokat, mert jó és nagylelkű volt, hanem mivel (a befogadásuk) évi 6 milliárd eurós üzletet hozott”. Salvini arra utalt, hogy az olasz állam korábban ennyit költött évente az Olaszországba érkező bevándorlók ellátására, de mint kiderült, a források több esetben helyi politikusokat, civil szervezeteket vagy az olasz szervezett bűnőzést gazdagították.

Salvini hozzátette, képtelenség volt milliárdokat költeni “hamis menekültek hadseregének” fenntartására. Hangsúlyozta, Olaszország befogadja, aki háború elől menekül, de azt nem, aki “bűnözni jön hozzánk vagy azért, hogy léhűtőként éljen”.

Belügyminiszterként Olaszország határait és a lakosok biztonságát védem – mondta Salvini.

A Liga vezetője a március 24-én esedékes újabb olaszországi helyhatósági választási fordulóra készül a déli Basilicata tartományban. A Liga vezette jobbközép koalíció februárban Abruzzóban és Szardínia szigetén is megnyerte az itt rendezett tartományi választásokat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az országos akcióban a rendőrök összesen 4363 alkalommal állapították meg a passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztását.

A rendőrök 4266 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 3511 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét. A gyermekbiztonsági rendszert 79-szer nem használták, míg 18-an bukósisak nélkül közlekedtek.

A rendőrség a TISPOL Operational Group (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának Műveleti Csoportja) 2019. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampány keretében ellenőrizte kiemelten a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát.

A témában tartott hétfői sajtótájékoztatón Kovács Antal, a Fezen Fesztivál és a Petőfi Kultúrtanszék főszervezője, ötletgazda rámutatott: igyekeznek minden tizennyolc év alatti fiatalt jó irányba terelni, ennek első lépéseként a szórakozóhelyeken és azok környékén igyekeznek ellehetetleníteni a kábítószerhez jutást. Mindezek mellett fontosnak tartják – baj esetén – a lehető leggyorsabb menekülés és tűzoltás biztosítását, ezért az egyesületi tagok vállalják, hogy klubjaik összes, szabadba nyíló ajtajára pánikzárat szerelnek, kamera- és fémdetektoros beléptető rendszert telepítenek, továbbá több tűzoltó készüléket helyeznek ki.

Az egyesület kiemelten kezeli a megelőzést is, ezért a tagok vállalják, hogy évente egy drogprevencióval kapcsolatos eseményt tartanak.

A férfi lánya az egyik miskolci általános iskola hatodik osztályos tanulója. A lányt az iskolában tanító testnevelőtanár 2019. február 8-án 11 óra körüli időben az iskola intézményvezetője elé akarta vinni, mert oktatási időben fegyelmi vétséget követett el – a kötelező úszásoktatáson nem akart részt venni, valamint többszöri tiltás ellenére rágógumizott -, azonban a lány nem volt hajlandó vele tartani.

Miután a szendrői férfi tudomást szerzett a történtekről, felháborodva az iskolába ment, majd mikor a gyermekekkel teli aulában meglátta a tornatanárt, odament hozzá és három alkalommal ököllel nagy erővel megütötte. Az első ütés állon találta a tanárt, a második és harmadik ökölcsapás csupán súrolta az arcát illetve a fejét. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, azonban -érthetetlen módon- könnyű testi sértés miatt magánindítványt nem terjesztett elő a szülővel szemben.

A pedagógus a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben – így az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban – közfeladatot ellátó személynek minősül, akit a törvény fokozott büntetőjogi védelemben részesít, írja az ügyészség.

A bűncselekmény egy-öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Miskolci Járásbíróság a büntetlen előéletű férfit két év, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, azonban a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, így az nem jogerős.

A nyilvánosan nem azonosított, a vádiratban “F katonaként” szereplő vádlott az ügyészség szerint felelős két tüntető meggyilkolásáért, és további négy tüntető sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletért. A vizsgálat összesen 17 volt brit katona ügyében folyt, a vádhatóság szerint azonban a másik 16 egykori ejtőernyős ellen nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni.

Az észak-írországi felekezeti konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap néven bevonult eseményének Londonderry volt a színhelye. Brit ejtőernyősök 1972 januárjában tüzet nyitottak az északír katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett – a hatóságok által betiltott – tüntetés résztvevőire, és 13 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.

Az egyik sérült hónapokkal később, kórházban halt bele sebesülésébe, így a halálos áldozatok száma összesen 14. A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az egykori legnagyobb észak-írországi britellenes fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.

Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos vizsgálat azonban – amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben – megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt lőfegyver, és az első lövést a helyszínre vezényelt brit ejtőernyős egység katonái adták le.

David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, “a kormány és az ország nevében” elnézést kért a történtekért.

Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry. A Londonderry elnevezést az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra, az ír határ közelében fekvő településen sehol nem lehet látni.

Gavin Williamson védelmi miniszter a vádemelés csütörtöki bejelentése után közölte: a brit kormány minden jogi támogatást megad a megvádolt katonának, ennek jegyében fedezi a teljes perköltséget is.

A három katona a vallásosokból álló Necah Jehuda nevű zászlóaljban szolgált. A katonai ügyészség vádirata szerint januárban két társukkal együtt megvertek két, általuk elfogott palesztint, egy ötvenéves férfit és tizenöt éves fiát. Az egyik megvert rabot kórházba kellett szállítani sérülései miatt, és még napokig nem tudták kihallgatni.

A Jediót Ahronót című izraeli újság internetes felülete szerint azért vették őrizetbe a palesztinokat, mert azzal gyanúsították őket, hogy egy decemberi merényletben segítséget nyújtottak az elkövetőknek. A katonák azért bántalmazták őket, mert ebben a merényletben életét vesztette két társuk.

A vádalku részeként beismerték és megbánták tettüket. Az ügyészséggel kötött megállapodás szerint – várhatóan vasárnap – 190 napos börtönbüntetést kapnak majd, és lefokozzák őket a legalacsonyabb katonai fokozatra. Az izraeli jogrend szerint csak az ítélethirdetés után, egy következő tárgyaláson közlik a vádlottakkal a büntetés mértékét, amit a bírók a vádalkuban megállapítotthoz képest módosíthatnak.

Egy negyedik katona, aki részese volt a palesztinok bántalmazásának, még nem kötött egyezséget az ügyészséggel. Amennyiben ez nem is történik meg, akkor az ő ügye a katonai bíróság elé kerül. Az ötödik katona az egység parancsnoka volt, aki ugyan nem vett részt a letartóztatottak megverésében, de nem is akadályozta meg. Amennyiben vele sem kötnek vádalkut, az ő sorsáról is bírósági eljáráson fognak határozni.

A főtitkár aláhúzta, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) úgy a szigetország, mint az Európai Unió és jövője szempontjából egy végtelenül fontos, nehéz és összetett kérdés. Az Egyesült Királyság fontos és jelentős partnere az észak-atlanti katonai szövetségnek, uniós tagságának megszűnését követően is stabil, erős és megbízható szövetséges marad.

Nagy-Britannia tagságának jelentőségét az is kiemeli, hogy az Egyesült Államokat követően a második, Európában az első legnagyobb hozzájáruló a katonai szövetség védelmi kiadásaihoz – húzta alá. A Brexitet követően a NATO a korábbinál fontosabb együttműködési fórum lesz az európai szövetségesek és Észak-Amerika között. Az Egyesült Államok jelenléte Európában jó az európai és az amerikai biztonság szempontjából is – tette hozzá Stoltenberg.

Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió a NATO egyik legfontosabb partnere, szoros együttműködést tartanak fent. Ennek része a biztonság közös biztosítása, benne a közelgő, május végén esedékes európai parlamenti választások tisztasága is. E tekintetben a NATO segítséget nyújt és rendelkezésre bocsátja kapacitásait az esetleges kibertámadások elleni küzdelem sikere érdekében.

A NATO elfogadhatatlannak tartja a beavatkozást egy másik ország belső folyamataiba kiber-, illetve hackertámadás vagy propaganda útján. A szövetség arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák és fejlesszék a demokratikus folyamatokat védelmező képességeiket.

Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette, a katonai szövetség fontolóra veszi, hogy tegyen-e lépéseket a számos ország és az Egyesült Államok által sokat bírált Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat körül felvetődött biztonsági aggályok miatt. A NATO nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat, ezért a szövetségesek továbbra is egyeztetni fognak, megvizsgálják és értékelik, hogy a NATO szükség esetén tegyen-e, és ha igen, milyen lépéseket – húzta alá.

Stoltenberg a NATO főbb műveleteiről beszélve kiemelte, hogy katonai szövetség 15 éves afganisztáni jelenlétének jövője a tálib felkelőkkel folytatott béketárgyalások eredményétől függ.

Mint hangsúlyozta, a körülmények változatlanul nehezek, amit a háborúskodás, a terrorizmus és az ország gazdasági helyzete okoz. A NATO jelenléte továbbra is fontos, véget kell vetni a fegyveres konfliktusoknak, de biztosítani kell, hogy nem tér vissza a tálib vezetés az ország élére.

A tálibok és az Egyesült Államok képviselőinek legutóbbi, 16 napig tartó dohai tárgyalása előrelépéssel ugyan, de megállapodás nélkül ért véget, így túl korai lenne megjósolni a tárgyalások eredményét – tette hozzá.

A főtitkár a szövetség éves beszámolóját bemutatva kiemelte, hogy valamennyi tagországhoz hasonlóan tavaly Németország is elkezdte növelni védelmi kiadásait, eleget téve ezzel a közös megállapodásnak, biztosítva a szövetségesek érdekét szolgáló biztonság fokozását.

Az elsőrendű vádlottat közösség tagja elleni erőszak, súlyos testi sértés bűntettében, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a bíróság és ezért két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A másodrendű vádlottat garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt marasztalta el a bíróság és egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta. Harmadik társuk 200 ezer forint pénzbüntetést kapott.

A három férfi – egyikük legénybúcsúját követően – 2015. július 18-án már ittas állapotban találkozott össze a későbbi sértettel Szegeden. A férfit az elsőrendű vádlott bőrszíne és faji hovatartozása miatt inzultálni kezdte, majd “büdös bevándorlónak” nevezte. A sértett erre azt válaszolta, magyarnak érzi magát, de a vádlott tovább szidalmazta.

A sértett barátnőjével és annak fiútestvérével elindult, de a társaság utánuk ment, és az elsőrendű vádlott megütötte a férfit, és a nőt is, mindketten földre kerültek, a nő eszméletét is elvesztette. A sértett, hogy barátnőjét megvédje a további bántalmazástól, többször megütötte az elsőrendű vádlottat. Ezt látva a vádlott társai is bekapcsolódtak a verekedésbe, többször megrúgva a sértettet. Az ismét földre kerülő sértettet több percig rugdosták, taposták és a nő testvérét is bántalmazták.

A bántalmazás következtében a nő súlyos sérüléseket szenvedett – járomcsontja több helyen eltört, több foga letört, kilazult – barátja és testvére könnyebben sérült meg. Az eljárás során az elsőrendű vádlott a bántalmazás tényét elismerte, de tagadta, hogy rasszista indíték vezérelte volna.

Az ügyész, a vádlottak és védőik három nap gondolkodási időt tartottak fent az esetleges fellebbezés bejelentésére.

A közleményben azt írták, a 41 éves budapesti férfi és öt társa 2015 szeptembere és 2016 júliusa között úgy károsított meg kilenc külföldi céget és két külföldi magánszemélyt, hogy feltörte az elektronikus levelezésüket, majd partnercégnek kiadva magukat arról tájékoztatták őket, hogy megváltozott a bankszámlaszámuk, az utalásokat a továbbiakban másikra küldjék.

Az elkövetők a számlájukra érkezett mintegy 442 millió forintot készpénzben felvették – tették hozzá.

Közölték, a nyomozók a hat férfit azonosították és pénzmosás miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás vizsgálati szakaszában a rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratot átadták az illetékes ügyészségnek.

“Kiérdemeltük, hogy a transzatlanti szövetséghez tartozhassunk. A NATO-tagságot mi akartuk” – jelentette ki a magyar államfő Prágában a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezésű nemzetközi konferencián. Csehországban ezzel a rendezvénnyel emlékeznek meg hivatalosan és ünnepélyesen arról, hogy az ország húsz éve csatlakozott a NATO-hoz.

A konferencián, amely a Prágai Vár Spanyol termében zajlott, többek között részt vett és beszédet mondott Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök, valamint az Egyesült Államok és a NATO képviselői is felszólaltak. Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal közösen 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, az 1989-es kelet-európai rendszerváltást követő első bővítési hullám keretében. Szlovákia öt évvel később, 2004-ben lett a NATO tagja.

Áder a beszéde elején rámutatott: a magyar nemzet szabadságharcai a múltban azért buktak el, mert nem voltak szövetségesei. Ez a tapasztalat is vezetett oda, hogy az 1997-es népszavazáson a NATO-tagságot a résztvevők 85 százaléka támogatta. “Az emberek megértették, hogy a sorstól olyan esélyt kaptunk, amelyet elmulasztani súlyos hiba lett volna” – vélekedett az államfő.

A csatlakozás óta eltelt két évtized alatt Magyarország bebizonyította, hogy nem csupán haszonélvezője a szövetségnek, hanem forrása és építője is.

“Megtanultuk, hogy a biztonság megőrzése nem passzív tevékenység, és egy szövetség célja nem a szemlélődés, hanem a cselekvés” – jegyezte meg Áder. Húsz év alatt megtanultuk, hogy a közös ügyért olykor a világ túlsó oldalán kell síkra szállnunk, és hogy a biztonságnak ára van – fejtette ki az elnök. Ezért teszünk lépéseket a magyar haderő megújítására, a honvédség ütőképességének fokozására – tette hozzá. “Két évtizeddel ezelőtti döntésünk helyesnek bizonyult: az elmúlt húsz évet békében és biztonságban éltük meg. Jó tudni, hogy végre nem vagyunk egyedül” – szögezte le a magyar köztársasági elnök prágai beszédében.

Az alkalomból szervezett ünnepségen részt vett Viorica Dancila román miniszterelnök és Gabriel Les védelmi miniszter. A repülők már két éve megérkeztek Romániába, de bevetésük nem volt, mert ki kellett képezni a pilótákat.

Az 53-as számú vadászraj a dél-romániai Calarasi megyei Borcea községben levő légi bázison állomásozik. Az ott megszervezett ünnepségen Viorica Dancila miniszterelnök kiemelte, hogy a korszerű gépek szolgálatba állítása jelentős előrelépést jelent a román légierő számára, amely ezáltal megerősítette védelmi képességét. A miniszterelnök szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy “eltántorítsanak a térségből érkező bármilyen ellenséges szándékot”. Jelezte: a román kormány továbbra is megad minden támogatást a román légi erő korszerűsítéséhez. Románia 15 éves NATO-tagságának évfordulóján ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy az ország felelős és komoly partnere az észak-atlanti szövetségnek és a fekete-tengeri térség “valódi stabilitási pillére” – mondta Dancila.

Gabriel Les védelmi miniszter azt emelte ki, hogy a korszerű gépek szolgálatba állításával a román légteret még hatékonyabban fogják védeni, ezzel a lépéssel pedig Románia közelebb kerül a NATO szabványainak teljesítéséhez.

Les elmondta, hogy a tavalyi év végén tárgyalásokat folytattak további öt használt F-16-os vadászgép megvásárlásáról. Kifejezte reményét, hogy ezeket Romániában fogják felújítani. A miniszter a múlt héten a román közszolgálati televízió egyik műsorában közölte, hogy Románia további 36 F-16-os vadászgépet szeretne vásárolni.

Bukarest 2013-ban állapodott meg Portugáliával a tizenkét használt repülőgép megvásárlásáról, ezeket a nyugat-európai országban újítottak fel. A tranzakció értéke 628 millió euró volt.

A román légierő jelenleg izraeli segítséggel felújított – orosz gyártmányú -, MiG-21 Lancer típusú vadászgépeket használ. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül harminc-negyven harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

Washington legalább ezer fővel növelné lengyelországi katonai jelenlétét, de “sokkal többről is lehet szó” – írja a jobbközép, a jelenlegi lengyel kormány felé inkább távolságtartó, de egyes témákban jól értesült Rzeczpospolita. A lap szerint az amerikai jelenlét “teljesen új jelleggel” bírna, az alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierők is – állandó jelleggel állomásozna Lengyelországban.

A Rzeczpospolita arra a bizalmasnak kezelt jelentésre hivatkozott, amelyet a Pentagon miniszterhelyettese, John Rood által vezetett küldöttség mutatott be szerdán varsói tárgyalásán.

A napilap az amerikai kongresszus alsóházában szerdán lezajlott meghallgatást is említi, amelyen a Pentagon egy másik tárcavezető-helyettese közölte: Lengyelországnak egy “nagyon komoly, igényes ajánlatot tettek, közösen dolgoznak a részleteken”, a tárgyalások az ez ügyben kötendő megállapodásról még 6-12 hónapig tartanak.

Ugyanezen a meghallgatáson Curtis Scaparrotti, az amerikai fegyveres erők európai főparancsnoka a Rzeczpospolita szerint elmondta: a Lengyelország és az Egyesült Államok között fennálló kapcsolatok jellegére, valamint az amerikai katonák által betöltött lengyelországi misszióra való tekintettel szükség van egy “az eddiginél állandóbb jellegű” bázis létesítésére Lengyelországban.

Scaparrotti szerint a bázis létesítése, az erre szánt eszközök folyósítása két-három évet vehet igénybe.

A Rzeczpospolita értesülései szerint Lengyelországnak ezt megelőzően korszerűsítenie kellene az amerikai erők rendelkezésére álló infrastruktúrát. “Szó van különösen a (nyugat-lengyelországi) Zagan környéki gyakorlóterekről, valamint (az északnyugat-lengyelországi) Torun és Bydgoszcz városok közelében építendő teljesen új létesítményekről” – írják.

Lengyelországban 2017-től állomásozik mintegy 4,5 ezer amerikai katona úgynevezett állandó rotációs jelleggel, féléves ciklusokban váltva egymást többek között a Zagan közelében telepített amerikai páncélos dandárnál, valamint a NATO nemzetközi, amerikai parancsnokságú, Északkelet-Lengyelországba telepített zászlóaljánál.

A lengyel kormány az amerikai katonai jelenlét állandósítására és növelésére törekszik. Az állandósítást, akár egy lengyelországi bázis formájában, szorgalmazta Andrzej Duda lengyel elnök is, amikor tavaly szeptemberben Donald Trumppal együtt aláírták a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.

A NATO katonai vezetője mindig amerikai katonatiszt, mert a szervezet főtitkárát mindig Európa jelöli. A jelenlegi NATO-főtitkár a norvég Jens Stoltenberg. Wolters jelenleg az Európában és az Afrikában állomásozó amerikai légierő tábornoka, korábban vadászpilótaként négy iraki hadműveletben is részt vett.

Az új kinevezett Curtis Scaparrotti tábornokot váltja az európai erők főparancsnoki posztján. A váltás néhány héten belül történik meg.

A szövetséges erők belgiumi székhelyű európai főparancsnokságának első vezetője az amerikai Dwight Eisenhower volt, aki 1950 és 1952 között látta el ezt a posztot. Eisenhower a második világháborúban az Egyesült Államok Európában harcoló csapatainak főparancsnoka, majd 1953-tól 1961-ig az Egyesült Államok elnöke volt.