Biztonságpiac

A támadás miatt 19 embert (17 felnőttet és két kiskorút) tartóztattak le . Az ügyészség nem közölte, hogy szerdán hányan voltak közülük még őrizetben. Az erőszakot megelőzően felhívások jelentek meg a közösségi oldalakon, miszerint gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kisbusszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a párizsi rendőrség hétfőn és kedden a Twitteren jelezte, hogy “álhírekről” van szó.

“A kisbusszal történő gyerekrablásról szóló pletykák teljesen megalapozatlanok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot!” – írta a rendőrség. Az ügyészség is jelezte kedden, hogy “semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen gyerekrablási kísérlet miatt”.

Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett mintegy húsz férfi hétfő este nyolc óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy szomszédos bevásárlóközpontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, késekkel és botokkal felszerelkezett férfi egy út menti romatáborra támadt, a lakókocsikat felgyújtották, és tömegverekedés tört ki.

A Le Monde című napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakókocsikból létrejött út menti romafaluban – amely körül a támadás óta megerősítették a rendőri védelmet – mintegy 250 – Romániából és Bulgáriából érkezett – roma él évek óta. A Facebookon hetek óta azt terjesztik róluk, hogy “gyerekrabló cigányok”.

A bizottság aláhúzta, hogy a kiberbiztonságot illetően egységes megközelítésre van szükség, s ezért egy sor olyan konkrét intézkedésre és operatív lépésre tett javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetőek lesznek az 5G-hálózatokat érintő kockázatok és hatékonyabbá válhat a megelőzés is. Ezen ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák az EU-országok gazdaságának, társadalmának és demokratikus rendszerének védelme érdekében.

A brüsszeli testület felszólította az uniós tagállamokat, hogy idén júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban, frissítsék meglévő biztonsági előírásaikat, illetve határozzák meg a nyilvános hálózatok biztosításának feltételeit, különösképp az 5G-sávok rádiófrekvencia-használati jogainak odaítélése terén. Rámutattak, kiemelt fontosságú az információk megosztása a tagállamok között.

Hangsúlyozták, hogy szigorítani kell a beszállítók és az üzemeltetők kötelezettségeit. Különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, például a műszaki, illetve a beszállítói, üzemeltetői magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli cégekre vonatkozóan is.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják piacaikról az előírásaiknak meg nem felelő vállalatokat – mutattak rá.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) feltérképezi a jelentett fenyegetéseket, és októberig elvégzi a közösség egészére kiterjedő értékelését. Ennek alapján dönthetnek a nemzeti szintű intézkedésekről, amelyek között lehetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések és az esetleges kockázatokat hordozó termékek és beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Továbbá olyan biztonsági követelményeket kell kidolgozni, amelyeket az 5G-hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések keretében alkalmazni lehet – közölték.

Mint írták, az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót fognak kitenni, így nyilvánvaló, hogy ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességét illetően, a rendszer biztonsága pedig alapvető a kontinens stratégiai autonómiája szempontjából.

“Az új technológiák át fogják alakítani társadalmunkat, és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a cégek számára. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Alapvető jelentőségű, hogy az 5G-infrastruktúrák ellenállóképesek, teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind jogilag” – mondta Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnöke.

Noha nem nevezték meg a Huaweit a közleményben, szakértők szerint egyértelműen a kínai óriásvállalatra utaltak.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, illetve Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja. Az Egyesült Államok bojkottra szólított fel, és a hírszerzési információk megosztásának korlátozásával fenyegette meg például a tiltást elutasító Németországot.

A Huawei kizárása a nagy távközlési szolgáltatók szerint azonban jelentősen visszavethetné az új technológia terjedését Európában.

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi – áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett. Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél “provokációját”, amely – mondták – sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja. Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét. Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az “egy Kína elv” alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Az elnök a floridai Mar-a-Lago countryklubjába érkezve, a repülőtéren újságíróknak térképeket is mutatott, amelyeken az Iszlám Állam által egykor uralt területek, illetve a már felszabadított vidékek láthatók. “Itt van az Iszlám Állam, és itt van a mai helyzet” – mutatott a térképekre az elnök. A második térképen már egyáltalán nem jelöltek dzsihadista hadállásokat. Majd odaadta a térképeket az újságíróknak.

“Megőrizhetik ezeket” – tette hozzá.

Trump egyébként ugyanezt már szerdán – amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok 400 amerikai katonát hagy Szíriában – szintén elmondta, ugyancsak térképekkel illusztrálva a dzsihadistákra mért vereséget.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közben Washingtonban bejelentette: “az Iszlám Állam kalifátusát Szíriában 100 százalékig felszámoltuk”. Közölte azt is, hogy Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere részletes tájékoztatást adott a szíriai helyzetről Trumpnak.

Az elnök korábban Twitteren azt írta: “bár az Iszlám Állam csaknem mindenki másnál jobban él az internettel, de minden propagandája ellenére is minden szinten nagyon nagy csapást szenvedett el”.

Az Egyesült Államok legfőbb szíriai szövetségese, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem jelentette be, hogy teljes mértékben legyőzték volna a dzsihadista szervezetet. Az SDF pénteken csupán azt közölte, hogy Baghúz nagy részét ugyan elfoglalták, de még mindig harcok folynak ott a terroristák ellen.

Baghúz a terrorszervezet utolsó szíriai zárványa, amelyet az év eleje óta ostromol az amerikai támogatást élvező SDF, amely kurd-arab ernyőszervezet. Az SDF hét elejei közlése szerint az elmúlt hetekben több mint harmincezer ember hagyta el Baghúzt és környékét. Az amerikai lapokban is közölt beszámolók szerint a terroristák jelentős része külföldi. Közülük sokan a fegyverletételt választották.

A tizennyolc autópályarendőrt február 26-án összehangolt akció keretében fogta el Központi Nyomozó Főügyészség. Azzal gyanúsítják őket, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Moson-Sopron megyében. Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy a rendőröket bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják.

Tizenkét rendőr esetében továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás nehezítésének veszélye, emellett az úgynevezett katonai fegyelmi ok is megalapozza a letartóztatás hosszabbítását: a fegyelmi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a gyanúsított katonai közegben maradjon.

Öt rendőr azért került bűnügyi felügyelet alá, mert részletes beismerő vallomást tett, s a hatóság munkáját segítő magatartásuk miatt letartóztatásuk nem szükséges. Egy rendőr együttműködő magatartására tekintettel került szabadlábra, esetében nem érkezett indítvány letartóztatásának meghosszabbítására. A döntés nem végleges – közölte a szóvivő.

A 24 éves férfi 2017. március 21-én, délután Orgoványon lovaskocsiján ülve a sarki bolt előtt várakozott, mert élettársa bent vásárolt. Amikor a nő az üzletből kilépett, egy helybeli férfi gyalog elhaladt mellette és sértő megjegyzéseket tett rá, amit a vádlott is hallott. A vádlott a megjegyzéseken felháborodott, a kocsiról felvett egy 30-40 centis, seprűnyél vastagságú botot és azzal a sértegető férfit homlokon ütötte. A sértett homlokán a bőr felrepedt, ő azonban könnyű testi sértés vétsége miatt nem kérte a vádlott megbüntetését.

A vádlott a nyílt utcán a fenti eszközt használva kihívóan közösségellenesen, erőszakosan lépett fel, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A büntetlen előéletű vádlottat az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolja és büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

(A hír nem szól arról, hogy az udvariatlanul provokáló áldozatot megfeddte volna a tekintetes bíróság. A -szerk- megj.)

A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értik, amiben például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

A számítógépes bűnözés szolgáltatásként sem ismeretlen a kiberbiztonsági szakértők előtt, az interneten zsarolóvírusok széles skálája elérhető, mivel a bűnözők pénzért kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy infrastruktúrájukat a feketepiacon. Ahogy a legális szoftverek esetében, a zsarolóvírusoknál is vannak rendszeres frissítések, technikai támogatás, valamint távoli vezérlő szerverekhez (C&C) való hozzáférés és számos fizetési lehetőség.

Az elemzés példaként említi, hogy a Ranion oldalain megvehető egyik zsarolóvírus havi vagy éves előfizetéssel is elérhető. Számos lehetőség áll a bűnözők rendelkezésre, egyre alacsonyabb árakon: a legolcsóbb egyhónapos csomag például alig 120 dollár (körülbelül 33 ezer forint), míg a legdrágább sem kerül többe 900 dollárnál egy teljes évre. Ezek az árak a külön megvásárolt szolgáltatásokkal 1900 dollárig is felmehetnek – írták.

Egy másik fizetési modellben a vásárlók a kártevőt és a c&c infrastruktúrát ingyen kapják, és a beérkező váltságdíjakból kér részesedést az eladó. Bármelyik megoldást választják, a bűnözőknek a vírusok terjesztésével is foglalkozniuk kell. El kell juttatniuk a zsarolóvírust az áldozatokhoz, általában kéretlen levelek vagy sérülékeny szervereken, távoli asztali protokoll (RDP) segítségével.

Az ESET szakértői kiemelik: több olyan szolgáltatás áll rendelkezésre a dark weben, az internet sötét oldalán, ami hitelesítő adatokat árusít a világ különböző részein lévő szerverekhez RDP segítségével. Az árak 8-15 dollár között mozognak szerverenként és országonként. Az érdeklődők kereshetnek operációs rendszer szerint, illetve az alapján is, hogy melyik fizetési oldal felhasználóinak van hozzáférése az adott szerverhez.

Egyes kiberbűnözők, akik botneteket, vagy feltört számítógépek hálózatait hozták létre, bérbe adják a spamek, vagy a támadások végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a sikeres adathalász támadásokat futtató bűnözők általában nem kockáztatnak az ellopott fiókok használatával. Számukra már az is nyereséges és biztonságosabb, ha a számlákat más bűnözőknek értékesítik. Ezek ára általában az ellopott számlán található hitelkeret tíz százaléka – ahogy a való életben az orgazda is a lopott, rabolt javakért cserébe csak keveset hajlandó fizetni a várható kockázatok miatt. A szakértők szerint néhány eladó boldogan mutatja be referenciaként eszközeit és a hamis oldalakat, amelyeket adathalászatra használnak.

Az elemzés szerint nyilvánvaló, hogy a nem is annyira rejtőzködő kiberbűnözők nyereséges iparágat hoztak létre, ami a marketingtől kezdve az ügyfélszolgálatokon át, a frissítésekig és a felhasználói kézikönyvekig minden hagyományos üzleti ágat magában foglal. Megjegyzik azt is, hogy bár ezeken a felületeken sok vevő akad, az igazi nyereséget a kiterjedt infrastruktúrával és a jól működő szolgáltatásokkal rendelkező “nagy halak” realizálják.

A kártevőkhöz kapcsolódó iparág már nem egy új, innovatív trend, hanem inkább a szoftvergyártókhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők által kínált szoftverek, termékek és szolgáltatások leginkább az értékesítés, a marketing és a terjesztés révén válnak nyereségessé – összegzik a szakértők, hozzátéve: egy incidens miatt mindenkit érhet valamilyen kár, a kibervédelem közös ügy, amire érdemes áldozni.

A kísérletet az Egyesült Államok nyugati partvidékétől mintegy 6500 kilométernyire fekvő Marshall-szigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshall-szigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette.

Az eredményes kísérletről szólva Samuel Greaves tábornok, az MDA vezetője újságíróknak elmondta: a két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Észak-Korea próbált ki. A tábornok hangsúlyozta: a sikeres kísérlet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok “érdemleges és hiteles elrettentő erővel rendelkezik egy nagyon is valós fenyegetéssel szemben”.

Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét, és 2017-ben bejelentette, hogy képes nukleáris robbanófejjel ellátni az Egyesült Államokat is elérő interkontinentális ballisztikus rakétát. A Pentagon (védelmi minisztérium) felügyelete alá tartozó Rakétavédelmi Ügynökség 2004-ben hajtott végre először rakétavédelmi tesztet, akkor még – az elhárító rakéta hibája miatt – sikertelenül.

Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította: a vállalatirányításában és belső kontrollrendszerében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, és a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű.

Ennek nyomán a kormány támogatja Balatonszepezd önkormányzatát annak érdekében, hogy az ingatlant megvásárolja és felújítsa. A határozat értelmében az ingatlant interaktív hadtörténeti emlékközponttá alakítják. E célra az idei költségvetésből 150 millió forintot biztosítanak.

Kratochvil a Székely Hadosztály parancsnoka 1869-ben született Brünnben. Első világháborús hőstetteiért később (1929-ben) megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1946-ban halt meg Budapesten.

“Mind nagyobb léptéket ölt az úgynevezett +telefonos terrorizmus+. Az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés érkezett, a legtöbb közülük külföldről” – mondta.

Sajtójelentések szerint múlt hétfőn névtelen, később hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt a moszkvai metróhálózat több mint kétszáz megállóját, az osztankinói tévétornyot, valamint egy tévé- és egy rádióstúdiót kellett átkutatni. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz, bankfiókokra, bevásárlóközpontokra és közintézményekre vonatkozó, valótlan bejelentés érkezett.

Patrusev az Izvesztyija-interjúban arra a kérdésre, hogy a terrorelhárítás terén elért sikerek fényében nem lehetne-e enyhíteni a repülőtereken és a tömegrendezvényeken bevezetett biztonsági intézkedéseken, úgy vélekedett, hogy ezekhez már hozzászoktak az emberek, és természetesnek tekintik őket. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági készültségnek összhangban kell lennie a továbbra is valós terrorfenyegetéssel. Elmondta, hogy 2018-ban 35 “terrorista irányultságú bűncselekményt”, köztük 19 terrortámadást sikerült megakadályozni.

Az elektronikus fejlesztések nem csak a költséghatékonyabb ügyintézést teszik lehetővé, de a biztonságot is növelik, hiszen a vádlottat anélkül is meg lehet hallgatni, hogy elhagyná a büntetés-végrehajtási intézetet; a tárgyalás helyszínétől messzebb élő tanúknak sem kell utazniuk – mondta.

Hozzáfűzte: a rendszer kiépítését a Belügyminisztériummal közös projekt keretében kezdték meg, eddig 72 digitális végpontot létesítettek, az elmúlt hat hónapban 650 távmeghallgatást végeztek ezen a módon a bíróságok.

Gyarmathy szólt arról is, hogy szintén ez év második felében “élesedik” az e-akta rendszer, amelyet a bírák már használnak, de hamarosan elérhetővé tesznek az ügyfelek számára is. A kiépülő elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – vagy a megbízott jogi képviselő – a nap huszonnégy órájában az interneten keresztül el tudja érni a ügyében keletkezett, elektronikusan rögzített dokumentumokat, amelyekből jelenleg több mint 22 millió található a megnyitni tervezett programban.

Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék elnöke elmondta: 2018-ban összesen több mint 22 ezer 263 ügy érkezett a törvényszékre, amelyeknek döntő többségét egy éven belül sikerült befejezni, az ügyhátralék aránya az előző évhez képest tovább csökkent.

Továbbra is komoly kihívást jelent elmondása szerint a Szombathelyi Törvényszék számára a büntetés-végrehajtási ügyek nagy száma. A megyeszékhelyen található az egyik legnagyobb országos büntetés-végrehajtási intézet. Andor Szabolcs azt mondta, 2013 óta az ilyen ügyek száma megduplázódott, 2018-ban meghaladta a 2700-at.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évhez képest összességében tíz százalékkal csökkent a Szombathelyi Törvényszékről a Győri Táblabíróságra került ügyek száma, ami – noha az eljárási szabályok változása is ebbe az irányba hatott – azt is jelzi, hogy a vasi bíróságok szakszerűen dolgoztak, főként a peren kívüli ügyekben és polgári peres ügyekben tovább csökkent a felekben fellebbezési hajlandóság.

Hozzáfűzte: a nem peres ügyekben tavaly az előző évhez képest egyharmadával csökkent a hatályon kívül helyezések száma, a polgári peres ügyekben 44 százalék körüli, a büntetőügyekben 40 százalékos a táblabíróság által teljes egészében helyben hagyott ítéletek száma, ami szavai szerint a legjobb arány a régióban.

Jelölési problémák miatt a 17 termékből 14-nél indult hatósági eljárás. A kisebb jelölési hibák miatt a Nébih figyelmezteti az élelmiszer-vállalkozókat, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi őket a hibák javítására, a súlyosabbnak számító jelölési problémák miatt hat zabkására élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek.

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján 17 zabkását, ezen belül 5 natúr, 12 csokoládés és csokoládé ízű zabkását ellenőriztek biztonsági és minőségi szempontok szerint. Közölték: mikotoxin szennyezettség miatt két zabkását már a teszt legelején ki kellett zárni. A Nébih szakemberei ezeknél a termékeknél azonnal megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A felelős vállalkozások a hatósággal együttműködésben maradéktalanul eleget tettek az előírt teendőknek.

A Nébih ellenőrizte a termékek allergénjeit is, emellett a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérjetartalom, az édesítőszer-, valamint az ásványi anyag mérésére is sor került. A termékek megfeleltek az előírásoknak, valamint a csomagolásukon feltüntetett allergénekre vonatkozó állításoknak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a zab avenin nevű fehérjéje a gluténérzékenyek nagy részénél nem okoz egészségügyi problémát, fontos kiemelni, hogy az előállítás során búzával, árpával illetve rozzsal mégis könnyen szennyeződhet, amit a nem gluténmentesként jelölt termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazoltak. Három termék csomagolásán hirdették a gluténmentességet, amelyek a laboratóriumi eredmények alapján valóban mentesek voltak, így a gluténérzékeny vásárlóknak az ilyen vállaltan mentes zabkásákat kell keresniük.

Mindezek mellett a hivatal szakemberei kifogásolták az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, valamint az összetevők megtévesztő vagy helytelen jelölését is. Egy zabkásánál a magyar nyelvű jelölésen felültetett tápértékadatok eltértek az úgynevezett termékspecifikációban szereplő és a német nyelvű jelölésen feltüntetett értékektől – közölte a hivatal.

Miskolczi Csanád rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője az ünnepségen elmondta, a kormány 2016-os döntésének értelmében a határőrizet megerősítésére háromezer új státusszal emelkedett a Készenléti Rendőrség létszáma, a bővülés eredményeképpen a meglévő hét mellett további nyolc határvadász bevetési osztályt hoztak létre vidéki székhelyeken.

A kabinet 2017-ben és 2018-ban összesen 96,9 milliárd forintot fordított a rendőri létszám feltöltésére, a szükséges felszerelések beszerzésére és a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Az ezredes hozzátette, 2018 közepére felvették a háromezer főt, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi székhelyen megkezdődött az elhelyezési körletek felépítése; tavaly Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden, idén pedig Debrecenben és Kiskunhalason adtak át az új épületeket.

Nyírbátorban 309 készenléti rendőr lát el szolgálatot, az új elhelyezési objektum biztosítja az állomány megfelelő bevetési képességének fenntartását szolgáló kulturált elhelyezést – hangsúlyozta Miskolczi Csanád.

Elmondta, a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségének területén felépített, csaknem hétezer négyzetméter alapterületű két új elhelyezési épület egyikében a 110 pihenőkörletet, klimatizált irodákat, teakonyhákat, raktárakat, hat fegyverszobát, eligazító helységet, kondicionáló termet alakították ki, a másik épületblokkban kapott helyet a kétágyas szobákkal épített garzonszálló. A lakókörletek minikonyhával és vizesblokkal felszereltek.

A Balogh János országos rendőrfőkapitány jelenlétében megtartott átadási ünnepségen Simon Miklós, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta, az egykori honvédlaktanyában szolgáló katonákra, határőrökre és rendőrökre mindig is büszke volt Nyírbátor és a környező települések lakossága.

A térség közbiztonsága jelentősen javult az elmúlt években, ezért köszönet illeti a helyben szolgáló készenléti rendőröket, valamint az állampolgársági és bevándorlási hivatal befogadó állomásán dolgozó munkatársait – fogalmazott Simon.

A képviselő felidézte, a helyiek nem örültek annak, hogy 2005-ben a nyírbátori laktanyába költöztették az idegenrendészeti közösségi szállást, de szavai szerint azonban annak sem lehet örülni, hogy – utalva az Iszlám Állam a helyi menekültügyi központban a napokban elfogott tagjára – “itt igen kemény terroristák, illetve terroristagyanús elemek is elvegyülnek az itt lévő illegális bevándorlók között”.

A körlet fejlesztésével viszont javulnak az itt szolgáló határrendészek munkafeltételei, a szolgálati lakások kialakításával pedig a fiatal rendőrök lakhatási feltételei váltak kedvezőbbé, ami segíti a fiatalok letelepedését – mondta el Simon.

A rendőrségi beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban 9,8 százalékkal – 62 870-ről 56 739-re – csökkent.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a BRFK sikeres évet zárt, az elmúlt kilenc évet tekintve tavaly volt a legalacsonyabb a bűncselekmények száma Budapesten. Tovább csökkent a lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább negatívan befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma – tette hozzá.

A jövő év fő feladatai között jelölte meg, hogy a kábítószer elleni küzdelem során a kínálati oldalt csökkentsék, minél több kábítószer-kereskedőt fogjanak el. Továbbá a gyalogos járőrszolgálatot előtérbe kívánják helyezni 2019-ben, mert “a látható rendőrség” visszatartó erőt jelenthet a közterületi bűncselekményekkel szemben.

Terdik fejlesztendő területként beszélt a baleset-megelőzésről, ugyanis a sérüléssel járó balesetek száma az elmúlt kilenc évben nem csökkent. Közölte azt is, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje – ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti – 2018-ban átlagosan 12 perc volt. A rendőrfőkapitány kitért arra is, hogy a BRFK-nál április elsejével létrejön egy olyan szervezeti egység, amelynek feladata az eltulajdonítottak dolgok mielőbbi visszajuttatása a jogos tulajdonosoknak.

Tarlós István főpolgármester a főváros nevében köszönetet mondott a BRFK vezetőinek és munkatársainak az egész éves munkájukért.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017-es 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt. A testi sértések száma 2,5 százalékos csökkenést mutat: 2017-ben 2048, 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma nem változott a fővárosban, három-három ilyen történt 2017-ben és 2018-ban is, a súlyos testi sértéseké egy százalékkal nőtt (1124-ről 1135-re).

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal – 2766-ra – emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 31,7 százalékkal nőtt, 167-ről 220-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2017-ben 25 552, 2018-ban 18 727 esetet regisztráltak – olvasható a dokumentumban.

Az autólopások száma 50,7 százalékkal csökkent (998-ról 492-re) a főváros kerületeiben tavaly a 2017-es év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 48 százalékkal (1768-ról 920-ra) esett vissza. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent. A rablások száma is csökkent, 270-ről 240-re, ami 11,1 százalékos visszaesést jelent.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásokban a nyomozás eredményessége 2018-ban az előző évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Kitértek arra, hogy Budapesten 2018-ban a személyi sérüléses balesetek száma a 2017-es adatokhoz viszonyítva 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Tarcsa Csaba jelenleg – március 31-ig – a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Április elsejei hatállyal nevezték ki a KR NNI igazgatójának.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével április 1-jei hatállyal Fellegi Norbertet bízták meg, aki jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vezetője.

A KR NNI korábbi igazgatója – 2014. július 1-jétől – Bezsenyi Mihály volt, aki januárban vesztette életét.

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két újabb gyalogos és egy tüzérdandárral erősítették meg az övezet környékén állomásozó csapatokat, amelyeket gyakorlatozásból irányítottak át a térségbe. Az izraeli közszolgálati rádió értesülése szerint ezek a csapatok mindenképp Gázához készültek a hét végére várható tömegtüntetések miatt, de a reggeli rakétatámadás miatt előrehozták az átcsoportosítást.

A hadsereg álláspontja szerint rakétát az övezet déli részéről, Rafiah mellett, egy Hamász birtokolta kilövőállásból a Hamász katonái indították, és ezért ők a felelősek érte. A reggel bevetett, 120 kilométeres hatótávolságú rakétát az izraeli katonai tűzszerészek szerint a Hamász műhelyében, a Gázai övezetben gyártották, az iráni gyártmányú Fadzsr-5 rakéta másolásával.

A rádió szerint a válaszcsapásra készülve tartalékosok behívása is megkezdődött, de egyelőre csak a légierő és a hírszerzés, valamint a vaskupola légvédelmi egységek személyzete körében. A Hamász azt közölte, hogy a viharos időjárás miatt felmerült technikai hiba okozta a rakéta kilövését. A tíz nappal ezelőtt Tel-Avivra kilőtt két rakéta után is tévedésre hivatkoztak.

Izrael lezárta a személyforgalmat szolgáló erezi és az áruforgalmat átengedő, Kerem Salomnál lévő átkelőhelyeket a Gázai övezet felé, valamint lecsökkentették a földközi tengeri halászati övezetet az övezetben élő halászok számára – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.

Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.

Handó szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, “a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt. Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.

“Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.

Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria. “Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.

“A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák.

A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. “A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.

Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.

Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.

A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. “Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.

Emlékeztetett: a Terrorelhárítási Központ (TEK) által elfogott férfi eddig átcsúszott minden ellenőrzésen. Görög tartózkodási engedélyt kapott, amit az Európai Unióban használhatott, de kiderült, hogy Szíriában tömeggyilkosságokat terveztek és vezettek. Nógrádi úgy fogalmazott: nem fog kiderülni, hogy az információ melyik országból érkezett, de a történtek azt mutatják, hogy elkezdődött Európában az együttműködés.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet szétesőben van. Tagjai mindent megtesznek, hogy lehetőség szerint Európában fogják el őket; ha itt kerülnek börtönbe, az “nyaralás” ahhoz képest, ahogy Szíriában vagy Irakban bánnának velük – fejtette ki.

A szakértő szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz Európában, hogy hogyan lehet megszabadulni a “túlélő” terroristáktól, mert ezek az emberek napi terrorfenyegetést jelentenek.

Német hírportálok beszámolói szerint a gyanúsítottakat egy kora reggel kezdődött nagyszabású rendőri műveletben fogták el Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartományban. A Hessen tartományi bűnügyi hivatal irányításával végrehajtott razziában mintegy kétszáz rendőr vett részt, köztük terrorelhárítók.

A hatóságok feltételezése szerint a csoportnak három vezetője van, egy offenbachi illetőségű 21 éves fiatalember és egy 31 éves wiesbadeni testvérpár. A szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus hívei, lőfegyverekkel és egy nehéz járművel akartak merényletet végrehajtani, céljuk az volt, hogy kioltsák minél több hitetlennek tartott, nem muszlim vallású ember életét. Fel is vették a kapcsolatot fegyverkereskedőkkel, béreltek egy járművet és gyűjtést kezdtek a fegyverek megvásárlására és a merénylet egyéb költségeire.

A rendőrök a több helyszínen tartott házkutatásokon lefoglaltak több mint húszezer euró (6,3 millió forint) készpénzt, több kést, kisebb mennyiségű kábítószert, valamint iratokat és adathordozókat. Az eljárás egyelőre tíz ember ellen irányul, 20 és 42 év közöttiek, terrorizmus finanszírozásával és bűncselekményre szövetkezéssel gyanúsítják őket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi – a hatóság vezetője, Holger Münch által egy februári konferencián ismertetett – adatai szerint hét iszlamista motivációjú merényletet akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású németországi terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta.

A hatóságok mintegy 750 terrorveszélyes embert tartanak nyilván, közülük 450-en tartózkodnak Németországban, ebből 120-an börtönben – mondta a BKA elnöke.