Biztonságpiac

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta, az applikáció nagyban megkönnyíti a mentők munkáját, hiszen az előre feltöltött fontosabb egészségügyi adatokat (vércsoport, cukorbetegség, életkor, gyógyszerérzékenység) a diszpécserközpont azonnal látni fogja. Ezen kívül az applikáció elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, de a tervek szerint látható lesz rajta a bajba jutotthoz legközelebb eső sürgősségi ellátóhely, patika és gyermek sürgősségi osztály is – ismertette.

A főigazgató hozzátette: a rendszer a segítséget kérő pontos helyét is meghatározza, de jelzi azt is, ha telefonja lemerülőben van, így a mentődiszpécser nem fog hívást kezdeményezni a készülékre.

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket igyekeznek a közjó szolgálatába állítani. Kifejtette: az applikációval a mentők egy gombnyomással hívhatók, és az előre feltöltött betegadatok a helykoordinátával együtt jelennek meg az úgynevezett mentési lapon a diszpécserközpontban.

Kitért arra, hogy az applikáció Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban már működik, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználták a magyar változat fejlesztésében. Jelezte, a magyar applikációval a másik három országban is lehet segítséget hívni, és olyan egyértelmű ikonokat tartalmaz, amelyek segítenek a diszpécsernek megérteni a problémát például abban az esetben, ha a mentést kérő nem tud beszélni.

Az alkalmazás mind Android, mind iOS rendszeren elérhető, és minden mobilhálózaton működik.

Filip Malenak, az applikáció fejlesztője elmondta, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban eddig egymillióan töltötték le az életmentő applikációt, és harmincezer segélyhívás érkezett ezen keresztül.

“Nem gondolom, hogy megismétlődne most a karibi válság. Még az úgynevezett limai csoportba tömörült országok is, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a venezuelai válságból csakis a Nicolás Maduro elnök lemondását követő, előrehozott választáson keresztül vezet kiút, nagyon feszültté váltak, amint az Egyesült Államok arról kezdett el beszélni – a katonai beavatkozás lehetőségére utalva -, hogy minden lehetőség az asztalon van” – mondta Lavrov.

“Garantálom önöknek, hogy ha kísérlet történik a katonai beavatkozásra, akkor a latin-amerikai országok túlnyomó többsége azonnal kategorikusan fel fog lépni ezen vonal ellen, és el fogja utasítani azt” – tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva többször is igyekezett “megsúgni” Caracasnak, hogy reformokat kell bevezetni a szociális és a gazdasági helyzet javítása érdekében. Mint mondta, venezuelai kérésre konzultáció folyt a két ország között, és orosz részről ajánlásokat dolgoztak ki a dél-amerikai ország számára.

A tárcavezető “elfogadhatatlannak” nevezte azokat a módszereket, amelyek segítségével Washington az venezuelaiak életének javítására törekszik, és “arcátlannak” azt az amerikai állásfoglalást, amely szerint a nyugati féltekén kívüli országoknak nem lehetnek érdekei abban a régióban.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, miután “dölyfösen” beavatkozott a venezuelai helyzetbe, értésre adta, hogy Kuba és Venezuela lesz a következő, vagyis – mint mondta – “bármely ország, rendszer és kormány, amely nem tetszik” neki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ tele van amerikai bázisokkal, “amelyek közül mindegyik meglehetősen komoly kockázatot hordoz magában”.

Az orosz-japán kapcsolatokról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy azok még “nem értek meg” a békemegállapodás bonyolult problémáinak megoldására. Rámutatott, hogy minden jelentősebb kérdésben, amelyben nézetkülönbség mutatkozik meg a két ország között, Japán ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az Egyesült Államok. Hozzátette, hogy Tokió Washington nagyon közeli, ha nem a legfontosabb szövetségese a térségben, az amerikai politika pedig nyíltan oroszellenes.

Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok egyedül képes lehetne az afganisztáni helyzet megoldására és sürgette az érdekelt országok összefogását. Mint mondta, az Afganisztánnal szomszédos összes országot egyesítő “moszkvai formátum” mellett nagyon hasznosak voltak ebben a témakörben az orosz-kínai amerikai különmegbízotti megbeszélések.

Hangot adott meggyőződésének, hogy a többi válsághelyzet megoldásához is kollektív erőfeszítésekre van szükség.

A NATO bővítésére kitérve az orosz külügyminiszter egyebek között azt jósolta, hogy Montenegró taggá válása és Észak-Macedóniának a szövetségbe való “behúzása” után ezeknek az országoknak a területén katonai objektumok jelennek majd meg, és kormányaikat amerikai fegyverek megvásárlására fogják “rákényszeríteni”. Ettől Lavrov szerint Európában nem lesz nyugodtabb a helyzet.

A közlemény szerint a vádlott egy 48 éves férfi, aki pedagógusként dolgozott egy XVI. kerületi általános iskolában, ahol az egyik lánynak rendszeresen, egy másiknak pedig többször szexuális tartalmú, felhívást is magában foglaló szöveges üzeneteket küldött.

A vádlott, miután az igazgató közölte vele, hogy az üzenetek küldésének ténye a tudomására jutott, feljelentést tett. A valótlan tartalmú feljelentésben a tanár azt állította, hogy ilyen üzeneteket nem küldött, ha mégis az ő profiljáról küldték ezeket, akkor ismeretlen tettes azt feltörhette. A félrevezető feljelentés alapján nyomozás is indult.

A férfi ellen az ügyészség két rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette, és a hatóság félrevezetésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely az ügyeket egyesítette.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett. A férfit két év – végrehajtásában öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítéletet jogerősen súlyosította annyiban, hogy a vádlottat öt évre eltiltotta a tanári foglalkozás gyakorlásától – írták.

A Belgrád mellett veszteglő hadihajó állapota az elmúlt száz évben nagyon leromlott, sokáig kavicsszállító uszályként használták a Száva folyón. A hajó felújítása többször is felmerült, hiszen a Bodrog a szerb és osztrák-magyar örökség egyedülálló emlékének számít, eddig azonban erre nem volt lehetőség.

Többször is úszó múzeummá akarták alakítani, végül 2005-ben részleges örökségvédelem alá helyezték – és ezzel megmentették attól, hogy a bontóba kerüljön -, de továbbra is uszályként működött. A felújítására 2013-ban hoztak létre munkacsoportot, a munkát pedig a vajdasági Apatinban végezték el.

A tervek szerint 2018. november 11-én, az első világháború lezárásának századik évfordulóján adták volna át a nyíl tszíni múzeummá alakított hajót, ám a nagyon alacsony vízállás miatt erre nem volt lehetőség, és a Bodrogot végül csak 2019 elején sikerült Apatinból Belgrádba úsztatni – közölte az N1 belgrádi hírtelevízió.

A külső felújító munkálatok után már csak a belső, múzeumi rész kialakítása van hátra, ezt követően pedig a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a történelmi emléket.

A monitor hadihajótípust a sekély vizű kikötőkben és folyókon való használatra fejlesztették ki. A Bodrogot 1904-ben bocsátották vízre az újpesti hajógyárban a legkorszerűbb hajózási és hadi felszereléssel. Belgrádba tíz évvel később, 1914. július 28-án került.

A Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. A szerb katonák felrobbantották a vasúti hidat is, így akadályozták meg a szárazföldi támadást.

A Bodrog a háború első két évében a Duna szerbiai szakaszán teljesített szolgálatot, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló hajók védelmét látta el, végül ez lett az egyetlen hajó, amely nem jutott haza, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

A szerb hadsereg elkobozta, átnevezte, és Sava (Száva) néven saját szolgálatába állította, így a második világháborúban és azt követően a jugoszláv hadsereg hajójaként működött.

A vasúttársaság azt írta, áprilisig tizenkilenc jegyvizsgáló szenvedett el valamilyen támadást. Utaltak arra, hogy alapesetben öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el.

Az eszközök gyakorlati tesztelése huszonöt jegyvizsgáló önkéntes részvételével már korábban lezajlott. A testkamerákat jelenleg önkéntes alapon, több műszakban, egyelőre nyolc jegyvizsgáló használja.

Az első napok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az érintett vonalszakaszokon utazók együttműködőbbé váltak – írták.

A vasúttársaság újabb testkamerákat is vásárol, ezeket várhatóan ősztől vehetik használatba a jegyvizsgálók Budapest elővárosaiban és országszerte több vasútvonalon – közölték.

A rendőri hivatás presztizse ellentétes-e a biztonsági-vezetői karrierrel?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg. A NATO fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulságként értékelve azt írták: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a NATO imázsa és támogatottsága “kifejezetten kedvező” Közép-Európában.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindössze 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság.

Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy százmillió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír – írták.

Közép-Európán belül a V4-tagállamok a “legelkötelezettebbek” a NATO iránt: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (húsz százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: tízből kilenc lengyel (89 százalék) pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé a szlovákok NATO-pártiak, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) tekinthető annak.

A nem NATO-tagok közül Ausztriában, valamint Szerbiában is egyötödnél kevesebb (19, illetve 17 százalék) azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország “örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében – tették hozzá.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként ezer-ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalmának 18 évesnél idősebb lakosságára (nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint).

A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.

“Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.

Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült “minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.

Az elfogott tengerészeket egyébként Moszkva lefortovói börtönében, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman társaságában, szerdán felkereste Dunja Mijatinovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az orosz ombudsmani hivatal sajtószolgálata szerint az ET tisztségviselője személyesen győződhetett meg az ukrán vádlottak fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról; az érintettek ezen kérdésekkel kapcsolatban nem emeltek panaszt.

A kommüniké szerint a tengerészek – bár teljes élelmezést kapnak – élelmiszercsomagokat fogadhatnak hozzátartozóiktól, és személyes számlával rendelkeznek, amelyről további élelmiszerek és tisztálkodási eszközök beszerzését fedezhetik. Biztosítják számukra az ügyvédjeikkel és az ukrán konzulokkal való találkozás és a hozzátartozóikkal való levelezés lehetőségét.

A két gyanúsítottat március 25-én vették őrizetbe a belső elhárítás által három nappal korábban, egy erőszakos akció tervének gyanúja miatt indított vizsgálat nyomán. Pénteken indult ellenük eljárás terrorcselekmény céljával létrejött bűnszövetkezet gyanújával. Mindketten előzetes letartóztatásba kerültek.

Rendőrségi források szerint a fő gyanúsított, akit a Párizshoz közeli Seine-et-Marne megyében állítottak elő, “nagyon súlyos pszichiátriai zavarban szenved”, és olyannyira “öngyilkos hajlamú”, hogy készen állt arra, hogy akcióba lépjen. A nyomozóknak elmondta: egy óvodát vagy pedig rendőröket akart megtámadni, és utóbbiak közül egyet már ki is szemelt magának, aki korábban egy köztörvényes bűncselekmény miatt letartóztatta őt. A férfi túszokat akart ejteni, és a túszejtéshez kiérkező kommandósokkal akart tűzharcba kerülni.

A titkosszolgálatok akkor adtak jelzést az igazságszolgáltatásnak, amikor a férfi megpróbált fegyverekhez jutni, az ügyészség pedig elrendelte az azonnali őrizetbe vételt.

“Nem volt semmilyen előkészítés még, sem terepszemle” – jelezték nyomozati források, amelyek szerint a merényletterv csak a gyanúsított fejében létezett, ő maga tájékozatta róla a nyomozókat.

A második gyanúsítottat, aki szintén 1998-ban született, Párizsban vették őrizetbe. Ő nem tudott a pontos merénylettervről, ugyanakkor azzal gyanúsítják, hogy készen állt segíteni a barátjának. Ő Mohamed Merah csodálójának mondja magát.

Mohamed Merah 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan 50 kilométerre lévő Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Az ügy hatalmas felháborodást keltett mind Franciaországban, mind pedig Izraelben. A dzsihadista merénylővel március 22-én végeztek az elfogására kiérkező kommandósok, miután nem volt hajlandó megadni magát.

Jóllehet a második gyanúsított 2015-2016-ban érdeklődést mutatott az iszlamizmus irányában, semmilyen kapcsolatban nem állt vele – hangsúlyozta a rendőrség.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet “kalifátusának” bukása óta elvesztette a korábban ellenőrzése alatt tartott területeket Szíriában, a francia kormányzat és a hatóságok is arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is fokozott a terrorveszély Franciaországban, ahol 2015. január óta 251-en vesztették életüket dzsihadista támadásokban.

A vádlott egy sor súlyos egészségi gond miatt tartósan alkalmatlan arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson és fellépjen érdekeiért. Alapbetegsége – egy szívrendszeri károsodás – gyógyíthatatlan, állapota így várhatóan nem javul, és nem is lesz már többé képes arra, hogy bekapcsolódjon az eljárásba – indokolta a bíróság az igazságügyi orvosszakértői jelentésekre alapozott döntését.

A német állampolgárságú, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi illetőségű férfit és egy 93 éves, szintén német állampolgárságú társát 2017 novemberében megvádolták, hogy 1942 és 1945 között a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS őrszolgálatot teljesítő tagjaiként közreműködtek a lengyelországi Sztutowo (Stutthof) térségében működtetett koncentrációs tábor több száz rabjának meggyilkolásában.

A dortmundi ügyészség által emelt vád szerint a táborban végzett tevékenységükből adódóan mindketten bűnrészesek az ott elkövetett gyilkosságok valamennyi típusában, így a gázkamra révén végrehajtott emberölésekben és más módszerekkel elkövetett tömeges kivégzésekben, valamint a lágerbe hurcolt emberek halálra dolgoztatásában és éheztetésében. A vád szerint mindketten ismerték a tábor működését, és ezzel a tudattal végezték őrszolgálati tevékenységüket.

A két férfi – akiknek neveit a személyiségi jogok védelméről rendelkező németországi jogszabályok miatt nem hozták nyilvánosságra – tagadta a több száz rendbeli emberölésben bűnrészesség vádját. A Gdansk (Danzig) közelében kiépített koncentrációs táborba mintegy 110 ezer embert hurcoltak, közülük nagyjából 60 ezren haltak meg.

A dortmundi ügyészség a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális szövetségi ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltségeként járt el a két egykori lágerőr ellen.

A ZSt évtizedekig nem kezdeményezett vádemelést náci koncentrációs táborok és megsemmisítő táborok őrei ellen, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítéletre. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, a ZSt így valamennyi ismert élő lágerőr ügyében vizsgálatot kezdett.

Mi a közös Kempelen Farkas sakkozógépe és a mai kamerarendszerek között?

Ezen hitszónokok némelyike, különösen a magánintézményekben, kettős mércével mér az erőszak alkalmazásával kapcsolatban, így a dzsihadizmust táplálja – figyelmeztettek az értékelést készítő szakértők.

Rámutattak, hogy noha a délutáni arab nyelvórák és iszlám foglalkozások ártatlannak tűnnek, egyes esetekben ezek jelentősen elősegíthetik a muzulmán gyerekek és fiatalok elidegenítését a társadalomtól.

Az AIVD márciusban arról számolt be, hogy Amszterdam egyetlen iszlám középiskolájának vezetője és testvére pénzt küldött a Kaukázusi Emirátus nevű csecsen terrorszervezetnek, illetve szoros kapcsolatban állnak számos szélsőséges imámmal is, például a török Abdullah Özütürkkel és a brit Haitham al-Haddaddal. Mint kiemelték, az iskolában jelentős a szalafista befolyás. Femke Halsema amszterdami polgármester ezen információk közzététele nyomán leállította az intézmény városi finanszírozását.

Sajtóhírek szerint a középiskolában nemek szerint elkülönített osztályok vannak, napi háromszori kötelező ima, valamint külön imaterem azoknak a lányoknak, akik menstruálnak.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepségen azt mondta, hogy mindkettő a béke melletti elhivatottságáról tesz bizonyságot. A 83-as út és a pápai Celli út találkozásánál lévő körforgalom közepén felállított emlékmű a város és a katonák közös munkájának jelképe – hangsúlyozta.

Benkő hangsúlyozta: a gép erőt sugároz, és emléket állít az életüket feláldozó hősöknek. 101. évfordulóját ünnepli a magyar önálló légierő – idézte fel, utalva arra, hogy az osztrák-magyar hadsereg repülőgépére először 1908-ban került fel magyar jelzés. MiG 21-esek negyven éven át szolgáltak Magyarországon. A most emlékműként felállított gépet 1971 és 1990 között használták, mintegy 1800 órát repült, csaknem háromezer alkalommal szállt fel – ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a honvédség légierejénél: öt szállítógépet vettek, még három vásárlását tervezik, és 36 helikoptert is beszereznek a közeljövőben.

A pápai repülőtér új, négyszáz embert befogadó utasforgalmi termináljának átadási ünnepségén Benkő azt mondta, hogy a létesítmény főként a béketeremtést vállaló katonákat szolgálja majd ki.

Az ügyben közveszélyt okozó emberölési kísérlet címén indított vizsgálatot a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottságnak (SZK) a hadászati rakétaegységekre szakosodott katonai osztálya.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az 500 gramm, a Fontanka szentpétervári hírportál szerint pedig 200 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, “azonosítatlan, burkolat nélküli tárgy” óraszerkezetet tartalmazott. Korábban a Szankt-Petyerburg és a REN TV elnevezésű tévécsatorna is egy páncéltörő gránát felrobbanásáról számolt be.

A Kommerszant című lap úgy tudja, hogy egy lépcső alatt találtak egy gyanús tartalmú csomagot, amely azután robbant fel, hogy az iskola egyik tanára – aki tapasztalt tűzszerész – letakarta golyóálló mellénnyel. A lap szerint a robbanás olyan erős volt, hogy a lépcső leomlott.

A sebesültek állapota nem életveszélyes. Az ügyben a katonai ügyészség is vizsgálatot indított.

A férfi 2019. március 22-én az esti órákban Békéscsaba egyik lakótelepi lakásába az ajtó berúgásával hatolt be, majd fürdést követően onnan távozott. Néhány nappal később, március 26-án a hajnali órákban ismerősét annak lakásában ököllel többször megütötte, és egy késsel a nyakán megvágta. A sértettnek a bántalmazás során az orrcsontja eltört, továbbá a koponyája zúzódott és a nyakán vágott seb is keletkezett.

A férfi hajléktalan, munkája, jövedelme nincs, és Németországban akart munkát vállalni, így fennáll a szökésének, elrejtőzésének a veszélye. A férfi ellen másik eljárás is folyik garázdaság bűncselekménye miatt, továbbá 2019. március 25-én rendzavarás és garázdaság szabálysértésében megállapították a felelősségét, így attól is lehet tartani, hogy szabadlábra kerülése esetén hasonló, erőszakos cselekményeket követne el.

A férfi kóros elmeállapotban, kábítószer okozta elmezavarban szenved, amely miatt nem ismeri fel erőszakos magatartásának a következményeit, ezért a Büntető Törvénykönyv szerint az általa elkövetett súlyos testi sértés miatt nem büntethető. A férfi azonban önmagára és másokra is veszélyt jelent sorozatos erőszakos cselekményei miatt, és tartani kell attól, hogy újabb hasonló cselekményt fog elkövetni. Emellett megállapítható az is, hogy amennyiben büntethető lenne, úgy vele szemben a részletezett cselekményei miatt egyévi szabadságvesztés büntetésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Így annak ellenére, hogy a férfi nem büntethető, esetében fennállnak a kényszergyógykezelés feltételei.

Erre tekintettel a Békéscsabai Járási Ügyészség indítványt tett a férfi előzetes kényszergyógykezelésének az elrendelésére az eljárás idejére. A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója a férfi előzetes kényszergyógykezelését elrendelte. Annak végrehajtása érdekében a férfit az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították.

Németország “a világ egyik legbiztonságosabb országa”, de a bűnözés csökkenésének folyamata még nem tükröződik a lakosság biztonságérzetében – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter a bűnügyi statisztikát bemutató tájékoztatóján. Kiemelte, hogy tartós sikerről majd csak akkor lehet beszélni, ha a kedvező folyamat trenddé erősödik.

A kimutatás szerint tavaly 5 555 520 bűncselekményt regisztráltak, ami 3,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 761 984-hez képest. A felderítési arány 57,1 százalékról 57,7 százalékra emelkedett. Százezer lakosra 6764 bűncselekmény jutott, ami 3,9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 6982-höz képest. Súlyos bűncselekmény – például rablás, autólopás vagy lakásbetörés – a lakosság kevesebb mint egy százalékát érintette tavaly.

A közkeletű vélekedéssel szemben az erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, a nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma pedig gyakorlatilag változatlan – húzta alá Seehofer.

A 2018-as rendőrségi bűnügyi statisztika (PKS) szerint jelentősen – öt százalékot meghaladó mértékben – csökkent egyebek mellett a lopások és rablások száma. Kiemelkedően, 16,3 százalékkal csökkent és most először százezer alá süllyedt a lakásbetörések száma, így a mintegy 42 millió németországi lakóingatlan közül 97 504-be törtek be 2018-ban, az egy évvel korábbi 116 540 után. A zsebtolvajlások száma még nagyobb mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 127 376-ról 104 196-ra. Az autólopások száma 10,7 százalékkal 247 311-re csökkent az előző évi 276 928-ról. A regisztrált erőszakos bűncselekmények száma 1,9 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbi 188 946-ról 185 377-re. Ezen belül a szexuális bűncselekmények száma igen nagy mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 11 282-ről 9234-re.

Ugyanakkor több bűncselekménytípusnál növekedést regisztráltak, így például a kábítószerrel visszaélés eseteinek száma 6,1 százalékkal nőtt, a fegyvertartásról és fegyverhasználatról szóló törvény rendelkezéseit pedig az egy évvel korábbinál 5,5 százalékkal többször sértették meg. A legnagyobb mértékű, 39,9 százalékos növekedést a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás, illetve a rendőrök elleni erőszakos támadás esetében jegyezték fel.

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 2,9 százalékkal 2 051 266-ra csökkent az egy évvel korábbi 2 112 715-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 708 380 volt, ami 3,8 százalékos csökkenés a 2017-es 736 265-höz képest.

A külföldiek közül 165 769-en tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 167 268-hoz képest.

Wendt a közmédiának elmondta: valóban kevesebb bűncselekményt jelentettek be a rendőrségnek tavaly, mint egy évvel korábban, “de az emberek mégis egyre inkább félnek”, legfőképpen a terrortámadások veszélyétől és “a közterületet maguknak követelő csoportosulásoktól”.

A pályaudvarokon, sétálóutcákon “lebzselő” fiatal férfiak csoportjai megfélemlítik az embereket, akik “azt is látják, hogy sok gyerek késsel felfegyverkezve megy az iskolába”. A késes támadások száma egyre emelkedik, és az elkövetők “nagyon gyakran migrációs hátterű fiatalemberek” – mondta Rainer Wendt, aláhúzva, hogy nem szabad beletörődni a migráció révén megjelenő bűnözésbe.

Az állam tekintélye és az erőszak állami monopóliuma “olvad, mint jég a napon”, ezt jelzi, hogy egy átlagos napon Németországban harmincnál is több rendőrre támadnak rá, de tűzoltókat, mentősöket, adóhivatali és munkaügyi hivatali alkalmazottakat is tömegesen érnek erőszakos incidensek – tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy minden második menedékkérő érvényes iratok nélkül érkezik az országba, így nem tudni, vajon vannak-e közöttük “súlyos bűnözők, terroristák, vagy az Iszlám Állam hazatérő harcosai”. Ezért ezeket az embereket a személyazonosságuk tisztázásáig őrizetbe kell venni. Ez régi követelése a szakszervezetnek, de még mindig nem valósult meg – mondta Wendt.

Azzal kapcsolatban, hogy Seehofer a világ egyik legbiztonságosabb országának nevezte Németországot, a DPolG vezetője kiemelte, hogy nem Kambodzsához vagy Szíriához kell viszonyítani a németországi helyzetet, hanem Európához és a korábbi németországi viszonyokhoz. Márpedig Németországban korábban sokkal kevésbé féltek az emberek – húzta alá. Kiemelte, hogy több százezres nagyságrenden történhettek bűncselekmények, amelyeket nem jelentettek be, és így nem is jelennek meg a statisztikában. Ezért a PKS “alkalmatlan eszköz” a biztonság mérésére, és a biztonság egyébként sem csupán a bűncselekmények hiányát jelenti, hanem a félelem nélküli életet is. “A politikának ezzel is foglalkoznia kellene” – húzta alá a szakszervezeti vezető.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője szerdán Budapesten búcsúztatta az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére utazó magyar rendőröket.

Harminc rendőr a macedón, tizenöt a szerb rendvédelmi szerv irányítása, felügyelete mellett teljesít majd szolgálatot.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a két ország belsejében is. Mindkét kontingens terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét – olvasható a közleményben.

A bíróság pénteken hirdetett ítéletet annak a 12 vádlottnak az ügyében, aki feladatkörérből adódóan gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen kért ki adatokat, ezzel jogtalan előnyért hivatali kötelességet megszegve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélést, illetve folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetést követett el – olvasható a közleményben.

Jelezték: a büntetőügyben eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, azonban egy vádlott meghalt, két embernél pedig a bíróság korábban jogerősen befejezte az eljárást.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 21 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezért a bíróság két év, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 900 ezer forint pénzbüntetésre, valamint az okmányirodai ügyintézői foglalkozástól két év eltiltásra ítélte.

Társai egy részét egy-egy év szabadságvesztésre – három évre felfüggesztve -, valamint 300 ezer és 875 ezer forint közötti pénzbüntetésre ítélték. Ha nem fizetik ki az összeget, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtják őket. Egyes vádlottakat próbára bocsátottak.

Az elsőrendű vádlott 2013 februárja és 2015 júniusa között ügyintézőként dolgozott a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodai osztályán, szeptembertől a gödi kirendeltségen egyedül. Feladata volt a jármű tulajdonjogát, közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmányokkal kapcsolatos tevékenység mellett a közlekedési okmányok kiadásával kapcsolatos adatkezelés is.

Az elsőrendű vádlott az ismeretségi körébe tartozó több vádlottól kapott szóbeli adatigényléseket, majd a jogosultsága felhasználásával lekérte és kötelességét megszegve ingyenesen kiadta az információkat. Volt olyan eset, amelynél az elsőrendű vádlott egy kérésre egy utánfutót vont ki ideiglenesen a formalomból soron kívül, aminek költségeit vádlott-társa nem fizette ki. Bizonyos vádlottak többször az elsőrendű vádlott postaládájában helyeztek el gépjármű-ügyintézésre gépjárművekre vonatkozó dokumentumokat a soron kívüli ügyintézésért, ezeket az elsőrendű vádlott teljesítette és jogtalan előnyt fogadott el.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és több társa esetében az ítélet jogerőre emelkedett, egyebekben az eljárás résztvevői fenntartották a három munkanap gondolkodási időt.

Idén 72 táborban csaknem 2200-an vehetnek részt. A június közepétől tematikusan megszervezett, többségében ötnapos táborokban például lovas, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, valamint a légierő munkájával és a hagyományőrzéssel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nemcsak az általuk választott témakörökbe nyerhetnek betekintést, hanem például testnevelési, tereptani képességeket és ismereteket is elsajátíthatnak, amelyeket a mindennapi életükben is hasznosíthatnak.

A turnusokban részt vevő 12-18 éves fiatalok a Magyar Honvédség alakulatainál ismerkedhetnek meg a haditechnikával, a Magyar Honvédségnél rendszeresített fegyverekkel, légi járművekkel – írta a HM, hozzátéve: a bentlakásos táborokat mindenhol tapasztalt katonák vezetik.

A programsorozatnak az is célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét “az életpályamodellel biztosított katonai hivatás lehetőségeire” – olvasható a közleményben.