Biztonságpiac

A tájékoztatás szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak és közlekedés biztonsága elleni bűntett, valamint bódult állapotban elkövetett járművezetés és könnyű testi sértés vétsége miatt ítélte el a bíróság. Emellett két-két évre eltiltotta a közügyektől és a közúti járművezetéstől is.

Az elsőfokú ítélet szerint a férfi amfetamin-, metamfetamin- és MDTA-származékot tartalmazó kábítószert fogyasztott, mielőtt a volán mögé ült.

A férfi 2018. május 6-án délután ráhajtott Tiszajenőn a vasúti átjárójára és megállt a síneken. Többszöri rendőri felszólítás ellenére sem volt hajlandó autójával továbbmenni, ehelyett többször megütötte és megrúgta az intézkedő rendőrt, aki végül három, jogszerűen leadott lövéssel tudta csak megfékezni.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője azonban enyhítés érdekében fellebbezett, így az ügy másodfokon a Szolnoki Törvényszéken folytatódik.

A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok világosan értésére adta Törökországnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol, Ankara azonban nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalásokat az orosz fegyverzet megvételéről. Washington ezért mindaddig felfüggeszti az F-35-ös vadászbombázók egyelőre még csak tervezett szállításához szükséges felszereléseket, amíg Ankara fel nem hagy az orosz fegyverzet vásárlásának tervével – szögezte le a szóvivő.

Summers hangsúlyozta: a felszerelések és kézikönyvek leszállításának felfüggesztése csupán az első lépés, amennyiben ugyanis Ankara továbbra is tárgyal Moszkvával, Washington felmondja a vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. “Amennyiben Törökország megveszi az Sz-400-as védelmi rendszert, kockáztatja további részvételét az F-35-ös programban” – fogalmazott a Pentagon szóvivője.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen, azzal érvelve, hogy részben az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést.

A múlt hónapban Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok európai haderejének vezetője egy kongresszusi meghallgatáson kifejezte aggodalmát a török-orosz tárgyalások miatt. Mint fogalmazott: a legjobb tanács, amit adhat, hogy Washington ne működjék együtt olyan szövetségessel, amely az amerikai hadsereg legfejlettebb képességeit fenyegető orosz fegyverrendszert vásárol. A tábornok egyetértett amerikai szakértők azon álláspontjával is, hogy Moszkva így hozzáférhetne a legkifinomultabb amerikai haditechnikához, és kifejleszthetne az F-35-ös vadászgépek semlegesítésére alkalmas saját bombázót.

Az Egyesült Államok és Törökország száz darab ötödik generációs F-35-ös harci repülőgép eladásáról kötött megállapodást, az első két vadászgépet az idén júniusban kellene leszállítania az amerikai félnek.

A Pentagon szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy Washington egyelőre nem szakítja meg a tárgyalásokat Ankarával.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a múlt pénteken egy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös törökországi sajtókonferencián azt jelentette be, hogy folytatják a tárgyalásokat Moszkvával. A török diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy Ankara eleget tesz az F-35-ös programban vállalt kötelezettségeinek.

A főtitkár a tagállamok külügyminiszteri tanácskozása és a katonai szövetség megalakításának 70. évfordulója alkalmából szerdán Washingtonban tervezett rendezvények előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, a NATO szerint fenyegetőek Oroszország Ukrajnával szembeni intézkedései, az utóbbi időben veszélyesen megnőtt a feszültség a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren. Ez indokolja, hogy a szövetség továbbra is szorosan együttműködjön partnereivel a régióban.

“Azt várom, hogy a miniszterek ezen a héten új intézkedéseket fogadjanak el a térség helyzetének javítása és a stabilitás helyreállítása érdekében” – fogalmazott. Kijelentette, a NATO fokozza támogatását úgy Georgia, mint Ukrajna számára a tengeri és a partvédelmi őrök képzése, valamint az információk megosztása terén.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodással kapcsolatban a főtitkár elmondta, Oroszország továbbra is megsérti az egyezményben foglaltakat új rakétarendszerének fejlesztésével. A rakéták létezése és az, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához, jelentősen csökkenti Európa biztonságát – húzta alá.

Az Egyesült Államok február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, és fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére.

Stoltenberg kiemelte: az idő fogy, a szövetségeseknek meg kell vitatniuk, hogy mi legyen a NATO következő lépése. A katonai tömb továbbra is elkötelezett a leszerelés mellett, de folytatnia kell a hiteles és hatékony, elrettentésre, valamint párbeszédre alapuló politikáját Moszkvával az eredményes védelem fenntartása érdekében – közölte.

A szövetség megalakításának 70. évfordulójára utalva kijelentette: hetven éve Európa és Észak-Amerika szoros kapcsolatot hozott létre, ez a NATO-t a történelem legerősebb szövetségévé tette. A megemlékezés a hét évtizedes béke és jólét ünnepe, de lehetőség arra is, hogy a NATO a jövőbe tekintsen.

“Egy kiszámíthatatlan világban minden nap együtt dolgozunk azon, hogy megakadályozzuk a konfliktusokat, és megőrizzük a békét közel egymilliárd ember számára” – fogalmazott a főtitkár.

A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát – mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzés beindításával egybekötött uniós projektbemutató rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.

Bartók az év végéig megvalósuló fejlesztésekről, beszerzésekről közölte: csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is – tette hozzá, jelezve: az együttműködő önkormányzatok közül kettő – Balatonboglár és Balatonfüred – tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.

Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke hangsúlyozta, a balatoni viharjelzés fontossága napról napra nő a gyarapodó szélsőséges időjárási események miatt.

A közelgő főszezon időjárásáról annyit mondott, hogy az előzetes számítások szerint az átlagosnál melegebb nyárra lehet számítani.

A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.

Az elsőfokú viharjelzés – percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.

Ott István megbízott főügyész értékelte a büntetőjogi és a közjogi szakterület 2018. évi tevékenységét. Elmondta, hogy a megye ügyészi szervezete a tavalyi évben is megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett végezte a munkáját. A jövőre vonatkozó feladatok közül kiemelte az új büntetőeljárási törvény új jogintézményeinek széles körű alkalmazását.

Várhomokiné Rabi Noémi büntetőjogi főügyészhelyettes beszámolójában kifejtette, hogy tavaly is folytatódott az a több éve tartó tendencia, amely szerint csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, különösen az élet és vagyon elleni, azon belül is a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma.

Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követő új jogintézménynek köszönhetően a vádlott beismerő vallomására figyelemmel jelentős számban született jogerős ítélet az előkészítő üléseken, valamint nagy számban élt az ügyészség a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló jogintézménnyel, a tárgyalás mellőzésére, illetve a büntető végzés meghozatalára irányuló ügyészi kezdeményezéssel.

Sáfrán Zsuzsanna közjogi főügyészhelyettes kiemelte, hogy a jelentősen megváltozott jogszabályi környezet ellenére az ügyészek szakszerűen végezték a feladatukat. Beszámolójában ismertette a közérdekvédelmi tevékenységben bekövetkezett változásokat, kitért a szabálysértési eljárások törvényességi ellenőrzésével, a cégjogi tevékenységgel, a magánjogi tárgyú ügyészi intézkedésekkel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletével kapcsolatos fontosabb adatokra.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezetben a 2018-as év – a több jogterületet is érintő lényeges jogszabályok megváltozására figyelemmel – a változás éve volt. Kifejtette, hogy a jelentősen változó jogszabályi környezetben az ügyészség szakszerű, időszerű és eredményes munkát végzett. A jövőre vonatkozó feladatként és elvárásként az új büntetőeljárási törvény szakszerű és eredményes alkalmazását jelölte meg.

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.

A vizsgálat szerint a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú it-kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

• A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

• Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

• Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

• A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow it”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

“Az Oracle-KPMG jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak, amit érdemes hasznosítani. Valamennyi késéssel Magyarországon is ugyanezek a felhőhasználati trendek és a velük járó problémák lesznek jellemzők. Vegyük úgy, hogy nekünk több időnk van informáltan felkészülni arra az időre, amikor a magyar vállalatok és akár az államigazgatás is tömegével futtatnak majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben.

A jelentésben megkérdezettek körében a legfontosabb munkafolyamatok már a felhőben futnak, ezért vállalataiknak az eddiginél sokkal jobban koordinált, integrált és többrétegű biztonsági stratégiára van szüksége. Ezen stratégiáknak része kell legyen a dolgozók biztonsági képzése és tevékenységük monitorozása ugyanúgy, mint mesterséges intelligencia használata.

Adatvédelmi, audit és törvényi megfelelési szempontból is sokat levesz a személyzet válláról egy ilyen modern stratégia. Ugyanakkor nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem azoknak a gyakorlatba való hatékony átültetésére is. Fontos, hogy a felhasználók átlássák, mit szolgálnak a biztonsági szabályozások és azokat be is tartsák, illetve betartassák velük” – mondta Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős kereskedelmi vezetője.

“Magyarországon tapasztalt érdekesség, hogy bár a kulcs-rendszerek felhőbe telepítése még nem olyan elterjedt, az említett gépi tanulás alapú, felhőben futó korszerű menedzsment megoldásokat sokan szívesen alkalmaznák a saját, hagyományos adatközpontjaik monitorozására – és erre adott is a lehetőség. Az Oracle által fejlesztett üzemeltetési és biztonsági menedzsment megoldások egyaránt használhatók hagyományos vagy felhős környezetben, illetve ezek tetszőleges kombinációjában, és az eddig alkalmazott monitorozó eszközöktől eltérően, az infrastruktúra minden rétegét egyben, egy felületen kezelhetően, holisztikusan monitorozzák” – tette hozzá Szuhai.

A jelentés főbb megállapításai:
• Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
• A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
• Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
• A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
• A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

“Az orosz külügyminisztérium már kommentálta ezt az ügyet. Nagyjából ugyanolyan módon, de udvariasabb formában válaszoltunk arra a telefonhívásra, amelyet Michael Pompeo amerikai külügyminisztertől kaptam” – mondta a tárcavezető.

“Elmagyaráztuk, hogy mit csinálnak Venezuelában katonáink, akik abszolút legitim és törvényes alapon szolgálják ki azt a technikát, amelyet a kormányközi megállapodás keretében szállítottunk le, amelyet a venezuelai parlament ratifikált és amely abszolút összhangban áll Venezuela alkotmányával” – hangoztatta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy az orosz katonák a kétoldalú haditechnikai együttműködésről 2001-ben megkötött kormányközi megállapodásnak és a venezuelai alaptörvénynek megfelelő módon tartózkodnak a dél-amerikai országban. Először múlt hétvégén jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy Moszkva egy An-124-es és egy Il-62-es szállítógépet küldött Caracasban, fedélzetén mintegy száz katonával és 35 tonna rakománnyal.

A dél-amerikai ország körüli feszültség az elmúlt napokban továbbfokozódott azt követően, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn közölte: Pompeo felhívta Lavrovot és arra figyelmeztette, hogy Washington nem marad tétlen, ha Moszkva nem tanúsít konstruktív magatartást a venezuelai válságban, és tovább támogatja “Nicolás Maduro törvénytelen rezsimjét”. Donald Trump felszólította Oroszországot: vonja ki csapatait Venezuelából. Mint mondta, minden lehetőség nyitva áll ennek a célnak az elérése érdekében.

Lavrov a vasárnap sugárzott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai diplomácia eszköztárából az ultimátumok és az azokat követő szankciók kivételével szerinte az összes többi eszköz “eltűnt”. Az orosz diplomácia vezetője így kommentálta Pompeo állásfoglalását, amely szerint a NATO-tagállamoknak közösen kell fellépniük Oroszországgal szemben Ukrajna ügyében.

Elismerte, hogy Pompeo “meglehetősen korrektül” tárgyal, amikor telefonon beszél vele, noha egyértelmű, hogy a felek a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy külügyminiszternek diplomáciai megoldást kell keresnie a problémákra.

A Készenléti Rendőrség három mentőhelikoptert adott át üzemeltetésre az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek. A helikopterek közül kettő vasárnap Budaörsről szállt fel, hogy elfoglalja állomáshelyét a szentesi, illetve a debreceni légimentő bázison, a harmadik a budaörsi bázison állomásozik.

A magyar tulajdonú helikoptereket modern mentéstechnikai eszközökkel, lélegeztető, újraélesztő, valamint ultrahang készülékekkel, a korábbiakhoz képest fejlettebb radar- és navigációs berendezésekkel, robotpilótával szerelték fel, alkalmasak éjszakai és kötéltechnikai légi mentésre is.

További hat mentőhelikoptert 2019 decemberéig ad át a Készenléti Rendőrség a légimentőknek – olvasható a közleményben.

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész tavaly januárban látogatott hazánkba. A legfőbb ügyészek akkori megbeszélésén – többek között – szó esett a két országban zajló jogszabályi változásokról, és az ügyészi szervezetet érintő kihívásokról. A látogatást viszonozva, az osztrák legfőbb ügyész meghívására utazott Polt Ausztriába.

A tanácskozáson a legfőbb ügyészek tájékoztatták egymást az országhatárokon átnyúló bűnözés és a bűnüldözés aktuális helyzetéről, továbbá megvitatták a jogsegély ügyek intézésének tapasztalatait is. A felek egyeztetése érintette országaik jogalkotásának és jogalkalmazási gyakorlatának időszerű kérdéseit, illetőleg a magyar legfőbb ügyész tájékoztatást adott a 2018. július 01-én hatályba lépett új magyar Büntetőeljárási törvényről.

A hivatalos út alkalmával a legfőbb ügyész a Bécsi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Főügyészségen, valamint az Eisenstadti Ügyészségen osztrák ügyészségi vezetőkkel folytatott szakmai megbeszéléseket. A látogatás során Polt találkozott a Bécsi Büntetőbíróság elnökével, Friedrich Forsthuberrel.

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint mindhárom bűnszervezet cégláncolatokon keresztül tüntette el az EU-ból beszerzett szója belföldi eladása után fizetendő áfát, egyikük tevékenységi körét kiterjesztette a bűnszövetkezetek másik gyakori célszektorára, a használtgépjármű-kereskedelemre is. A három bűnözői csoport az ország szójapiacának számottevő részét lefedte az illegális eredetű “áfamentes” termékekkel, a 27 százalékos árelőnnyel pedig a szektor tisztességes cégei képtelenek felvenni a versenyt – írja közleményében a NAV.

A költségvetést ért kár – a három bűnszövetkezet működésével – meghaladta az egymilliárd forintot, a takarmány- és malomipart sújtó negatív árverseny további károkat okozhat a gazdaságnak – írják.

A helyszíni eljárásokban több mint háromszázmillió forint értékben készpénzt, gépjárműveket, ingatlanokat, luxuscikkeket, valamint 300 tonna szója- és repcedara vételárának követelését vették zár alá. Ezzel nemcsak az okozott kár nagy része térül meg, hanem az elkövetők által felhalmozott vagyon sem forgatható vissza újabb bűncselekmények finanszírozására – közölte a NAV.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt az elkövetők akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A bíró tájékoztatása szerint a spanyol hatóságoknak a tíz támadóból hetet sikerült azonosítaniuk, köztük az akciót irányító Adrián Hong Changot, egy mexikói állampolgárságú, az Egyesült Államokban élő férfit. Az akció után mindannyian azonnal elhagyták Spanyolországot, négy kisebb csoportban Portugália felé. Vezetőjük előbb Lisszabonba utazott, majd onnan az Egyesült Államokba repült. Öt nappal később pedig kapcsolatba lépett az FBI New York-i irodájával.

A spanyol hatóságoknak eddig van információjuk a történtekről, amelynek egyes elemeit már több spanyol napilap is közölte névtelen nyomozati forrásokra hivatkozva.

Mata bíró több új részletet is ismertetett, beszámolójából kiderült: Chang két héttel a támadás előtt, magát vállalkozónak kiadva kereste fel az észak-koreai külképviseletet irányító kereskedelmi megbízottat azzal, hogy szeretne befektetni, üzleti kapcsolatokat találni az ázsiai országban.

Az akció napján is erre hivatkozva tért vissza, és kihasználva az alkalmazottak óvatlanságát, beengedte odakint várakozó társait a nagykövetség épületébe, egy kertvárosi lakóövezetben található villába. Az egyebek mellett bozótvágóval, késekkel, vasrudakkal felfegyverkezett férfiak rátámadtak az épületben tartózkodókra, ütlegelték, majd megkötözték őket. A kereskedelmi megbízottat elkülönítették a többiektől, kezét hátrakötötték, fejére zsákot húztak. Arról győzködték, hogy “dezetráljon”, álljon át az ő oldalukra. A támadók Észak-Korea felszabadításáért küzdő emberi jogi szervezet tagjainak nevezték magukat.

Az egyik nagykövetségi alkalmazott felesége egy első emeleti szobában rejtőzött el. Még mielőtt rátaláltak volna, kiugrott az ablakon. Sérülései ellenére el tudott menekülni. Őt látta meg egy járókelő, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget is. A támadók a rendőrök felbukkanását követően a nagykövetség három gépkocsijával hajtottak ki a garázsból, ezeket később a város három különböző pontján találták meg üresen.

A csoport vezetője viszont hátul szökött ki az épületből és egy mobiltelefonos alkalmazással rendelt autóval hagyta el a helyszínt, amelyre Oswaldo Trump néven regisztrálta magát.

A bíró összegzése szerint két számítógépet, egy mobiltelefont, több pendrive-ot és két merevlemezt vittek magukkal a támadók, utóbbiak egyikén a nagykövetség biztonsági kameráinak felvételeit tárolták. A támadók ellen bűnszervezetben elkövetett betörés, rablás, fenyegetés, testi sértés, illegális fogvatartás és okirathamisítás miatt indul eljárás Spanyolországban. Az azonosított személyek ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol bíróság – értesült az El País című spanyol napilap.

A madridi nagykövetségi betörést öt nappal Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban rendezett csúcstalálkozója előtt követték el. A kiemelt jelentőségű diplomáciai esemény előkészítésében kulcsszerepe volt Észak-Korea egykori madridi nagykövetének.

Kim Jong Csol az észak-koreai Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, akit Kim Dzsong Un jobbkezeként tartanak számon. A madridi külképviselet éléről 2017 őszén távozott, miután a spanyol kormány kiutasította tiltakozásul Észak-Korea ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. A támadással kapcsolatban az El País korábban felvetette a “politikai kémkedés” lehetőségét, majd arról is írt, hogy értesülése szerint az akció mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állhat dél-koreai közreműködéssel.

Meng 2016-ban került a nemzetközi rendőrségi szervezet élére, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor tavaly szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Meng ezt követően azonnal lemondott elnöki tisztségéről.

Meng hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi posztját töltötte be.

A KKP fegyelmi bizottsága úgy fogalmazott: az ügyben folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy Meng súlyos jogsértéseket követett el, továbbá nem tartotta magát a párt alapelveihez és központi bizottságának határozataihoz. A hivatalos szóhasználatban a “súlyos jogsértések” kifejezés rendszerint korrupciós ügyekre utal.

A közleményben az állt: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amiért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amit Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, mely az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Meng felesége a múlt héten levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegye szóvá férje rejtélyes eltűnésnek ügyét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki a hét elején Franciaországba látogatott. A nő a férje hol- és hogylétéről szeretett volna információt kapni, és azt követelte, hogy engedélyezzék a férjének, hogy meglátogathassák ügyvédjei.

Meng a 192 tagállam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának első kínai elnöke volt, hazájában negyvenéves rendőri pályafutást volt a háta mögött.

Hszi elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által méltatott kampány azonban sokak szerint eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Az eset a X. kerületi Bányató utcában történt, az idős férfi megszédült és kiesett a kilencedik emeletről, majd a lába egy emelettel lejjebb beakadt az erkély korlátjába – írták a közleményben.

A perceken belül a helyszínre érkező kőbányai rendőrök biztonságban be tudták őt húzni, majd átadták a mentőknek.

Bélteczki János elmondta, az elmúlt időszakban kiépítették a légtechnikai fertőtlenítő rendszert, valamint számos higiénés fejlesztést valósítottak meg, ezáltal javult a betegbiztonság, valamint a dolgozók higiénés körülményei is az intézményben.

Megjegyezte, intézményi szinten kritikus területnek számított az intenzív osztály és a gyermekgyógyászat, ahol gyakori volt a dolgozók légúti megbetegedése. Az elnyert pénznek és az új rendszernek köszönhetően az intézmény több helyiségben is csökkenteni tudja a levegőben terjedő kórokozók jelentette fertőzési kockázatot, védelmet nyújtva a dolgozóknak és a betegeknek.