Biztonságpiac

Meg kell tudni felelni a kihívásoknak, amihez elegendő számú katona kell, és fontos a katonákról, családjaikról való gondoskodás is – hangoztatta Korom Ferenc.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a katonák korszerű haditechnikai eszközökkel rendelkezzenek. Az eddig beszerzett eszközöket meg lehet tekinteni a honvédelem napja alkalmából szervezett budaörsi haditechnikai bemutatón is, amelyre szombaton és vasárnap várják az érdeklődőket – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: “ki kell nyitni a kapukat”, ezt a célt is szolgálja a hétvégi budaörsi rendezvény. A Magyar Honvédség nem létezik a társadalom támogatása, egyáltalán a társadalom nélkül – mondta Korom.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság police.hu oldalra feltöltött közleményének szóhasználata szerint B. Jusztin így “állt bosszút”, amiért előtte zárták be a szerelvény ajtaját. A diszpécser azonnal áramtalanította a metróárkot és értesítette a biztonsági szolgálatot, miután azonban kiderült, hogy a férfi indokolatlanul jelentett vészhelyzetet, értesítette a rendőrséget.

A járőrök kiérkezéséig B. Jusztint a biztonsági szolgálat visszatartotta. A férfit közérdekű üzem megzavarásának bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók – olvasható a közleményben.

A jogszabály – amelyet a The Washington Post című amerikai lap “országos rendkívüli állapotot” kihirdető rendeletnek nevezett – széles körű felhatalmazást ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a kínai Huaweiről, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó.

A rendelet szövegezői megemlítik, hogy az Egyesült Államok külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményt adott ki, amelyben a többi között leszögezte: “az elnök egyértelművé tette, hogy a kormányzat megteszi a szükséges lépéseket Amerika biztonsága és felvirágzása megőrzéséért és annak érdekében, hogy megvédje Amerikát azon külföldi ellenségektől, amelyek aktívan és egyre növekvő mértékben teremtik meg és aknázzák ki az Egyesült Államok információs és kommunikációs infrastruktúrájának sebezhetőségét”.

Az elnöki rendelet felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy állítson le minden olyan, kommunikációs technológiákat is magában foglaló beszerzést, amely külföldi kormányzatokkal kapcsolatban álló cégekhez köthető. Ezek ugyanis – a rendelet szerint – “elfogadhatatlan kockázatot” jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Az ilyen alkatrészek, az elnök megítélése szerint, az ipari kémkedés kockázatát hordozzák magukban, vagy beszerelésük esetén figyelemmel kísérhetik, akár meg is szakíthatják az életbe vágó fontosságú, napi szolgáltatásokat biztosító amerikai telekommunikációs, vagy más infrastrukturális hálózatok működését.

A bejelentésre elemzők már csaknem egy éve számítottak, de eddig a Fehér Ház Országos Gazdasági Tanácsa mindig megakadályozta a rendelet kiadását. Most azonban – miközben az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások újabb fordulója pénteken eredménytelenül zárult – már nem lépett fel ellene.

Trump elnöki rendelete nem zár ki azonnali hatállyal konkrét országokat vagy vállalatokat a telekommunikációs üzletből, és nem vonatkozik kizárólagosan egyetlen technológiára, például az 5G-rendszerekre sem.

Közleményük szerint az idei 24 esetből tizenegy fajult tettlegességig, ebből egy nyolc napon túli sérüléssel járt. Hétszer fordult elő tettleges becsületsértés, hatszor verbális agresszió, fenyegetés áldozatai voltak a jegyvizsgálók. Cegléd és Szolnok között öt, a szobi, az újszászi vonalon, valamint Cegléd és Szeged között három-három, a veresegyházi vonalon két bántalmazás fordult elő.

A vasúttársaság hangsúlyozta: mindent megtesz a jegyellenőrök biztonságának garantálásáért. A MÁV-Start számos rendőrségi és polgárőrségi megállapodást kötött, biztonsági személyzetet, vasútőri kíséretet rendelt ki és biztonságtechnikai beruházásokat valósított meg. Évente csaknem 80 ezer vonatot vagyonőrök, 14 ezret pedig rendőrök kísérnek – idézték fel.

Hozzátették: a jegyvizsgálók védelmében a jegyellenőrző készülék segélykérő funkcióval bővült, amelynek segítségével gyorsan tudják riasztani a vonaton utazó vagyonőrt, a többi jegyvizsgálót, a mozdonyvezetőt vagy az üzemirányítókat.

Kitértek arra is, hogy az utasok és vagyontárgyaik védelme érdekében március végétől testkamerát viselnek a Mátészalkát érintő vasútvonalakon szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók. Újabb testkamerákat is beszereznek majd – írták -, azokat várhatóan ősztől kapják meg a jegyvizsgálók Budapest elővárosaiban és országszerte több vasútvonalon.

Az újságírók szinte kizárólag az Irán körül kialakult feszültségről faggatták az amerikai elnököt. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Washington háborúzni fog-e Iránnal, azt válaszolta: “Remélem, nem!” Svájc, amely hagyományosan semleges ország, rendszeres kapcsolattartó az Egyesült Államok és Irán között. Washington ugyanis 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal.

Az amerikai-svájci tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a két államfő nemzetközi kérdéseket vitatott meg, köztük a venezuelai és a közel-keleti helyzetet.

“Trump elnök háláját fejezte ki Svájcnak azért, hogy az Egyesült Államokat képviselve megkönnyíti a nemzetközi egyeztetéseket és diplomáciai kapcsolatokat” – fogalmazott a Fehér Ház közleménye. A kommüniké azonban nem részletezte, hogy konkrétan milyen kérdések kerültek szóba, és megvitatták-e az Irán körül kialakult feszültséget is.

A The New York Times csütörtök este internetes oldalán meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte értesüléseit, melyek szerint Trump azt mondta Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszternek, hogy nem akar háborút Iránnal. A kijelentésre egy heves vitákkal terhelt szerdai tanácskozáson került sor, és Trump állítólag nagyon határozottan állást foglalt mindenféle katonai akció ellen. A The New York Times úgy tudja: az elnök Shanahan révén üzenni akart azoknak a héjaként számon tartott tanácsadóinak – elsősorban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadónak -, akik nyomást gyakorolnak rá egy Irán elleni katonai akció megindítása érdekében.

A The Washington Post is arról cikkezett, hogy nézetkülönbségek, sőt, feszültségek vannak az amerikai kormányzaton belül az Iránnal kapcsolatos politika miatt. A Post értesülései szerint Trump kifejezetten John Bolton álláspontja miatt aggódik, attól tartva, hogy Bolton Irán elleni háborúba sodorja az Egyesült Államokat.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője a Fox televíziónak adott interjújában cáfolta, hogy feszültség volna Donald Trump és tanácsadói között. Mint a szóvivőnő fogalmazott, “az elnök szívesen fogadja a különböző álláspontokat, nemzetbiztonsági csapatának valamennyi munkatársát meghallgatja, és aztán ő dönti el, hogy mi a legjobb és a legbiztonságosabb lépés az amerikai nép számára”.

Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök csütörtökön újságírók előtt kijelentette: a kongresszus nem adott felhatalmazást egy Irán elleni háborúra. Később, egy másik interjúban pedig megelégedettségét fejezte ki, hogy Trumpnak “nincs ínyére egy katonai konfliktus Teheránnal”.

Mint írták, május 15-én lépnek életbe az új szabályok, egyben új biztonsági szolgáltatót bíz meg a Budapest Airport. Az ő feladatuk lesz az illegális, vagy kéretlen tevékenységek megakadályozása. Ide tartoznak azok a “hiéna” taxisok is, akik nem szerződtek le fuvarszervezővel, hanem független szolgáltatóként működnek.

A hatóságok által jóváhagyott repülőtéri rend értelmében május 15-től kezdődően minden kereskedelmi vagy adománygyűjtő, politikai vagy egyéb típusú tevékenységhez, beleértve a szórólapozást, a rendezvények szervezését, a filmforgatást, vagy az utasok kereskedelmi ajánlatokkal történő megszólítását, a Budapest Airport előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges.

Az új szabályok nem érintik a Budapest Airport és hivatalos, engedéllyel rendelkező utasszállító partnerei közötti hatályos megállapodásokat, azaz a BKK buszok, a Főtaxi és a Minibud szolgáltatását, a telefonon előre megrendelt taxik is változatlan módon közelíthetik meg a terminált, miként az utasok csoportjait szállító turistabuszok is a szokott rendben működhetnek a továbbiakban.

A biztonsági szolgáltató szakemberei minden illegális utasfelvételt megkísérlő, vagy kéretlen, nem kívánt ajánlatot tevő személy tevékenységét udvariasan, de határozottan meg fogják akadályozni, és az elkövetők jogi eljárásra is számíthatnak.

A rendőrségen a sértett arról tett bejelentést, hogy egy korábbi vita miatt két férfi az autója elé állt, miközben harmadik társuk több lövést adott le egy gáz-riasztó fegyverrel. Az eset során senki sem sérült meg. A kocsi elé álló két férfit már korábban elfogták a Magdolna utcában. Harmadik, lövöldöző társukat pár órával később az Orczy úton kapták el.

Mindhárom férfit előállították, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének gyanúja miatt indult ellenük eljárás. Az autó elé álló két férfit őrizetbe vették, kezdeményezik letartóztatásukat.

A harmadik férfi elfogását követően kiderült, hogy ellene a Debreceni Törvényszék elfogatóparancsot adott ki, mert nem kezdte meg jogerős szabadságvesztésének letöltését, így őt a kihallgatását követően büntetés-végrehajtási intézetbe viszik – olvasható a közleményben.

Mint írták: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) folytatta az idei évben bevezetett régiós körözési akciósorozatát, amelynek harmadik hullámában a Belvárosban, Erzsébetvárosban és Angyalföldön tartott ellenőrzést.

Az érintett kerületi rendőrkapitányságokkal, a közrendvédelmi főosztállyal és a bűnügyi bevetési osztállyal együttműködve május 14-én 5 órától 15 óráig tartottak körözési akciót Budapesten az V., VII. és a XIII. kerületben. Ebben az akcióban 44 körözött embert fogtak el a rendőrök. Az elfogott embereket bűncselekmények elkövetésének gyanúja, illetve szabadságvesztés letöltésének elmulasztása miatt körözték.

Felidézték: az idén kezdődött új típusú régiós körözési modell első két hulláma március 6-án Zuglót és Józsefvárost, április 3-án Terézvárost, Pesterzsébetet és Soroksárt érintette. Ezekben összesen 62 körözöttet fogtak el.

Azt írták: a BRFK a következő időszakban is folytatja a főváros több kerületét érintő közbiztonsági és körözési akciósorozatát.

Benkő kiemelte, Magyarország déli határának a keresztény kultúra védelmét jelentő lezárásával sikerült elérni, hogy az ország területére igazolatlanul senki sem léphet be. Az illegális bevándorlás megállításában kifejtett szerepe mellett ez nagyban hozzájárul az unió terrorizmus elleni küzdelméhez is, ugyanis a migráció megjelenésével nagymértékben növekedett a terrortámadások száma Nyugat-Európában. Magyarország külföldön szolgáló katonáinak több mint fele teljesít szolgálatot a Nyugat-Balkán biztonságához hozzájáruló EU-s és NATO missziókban – közölte.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy kedden, a nem NATO-tag Ausztria aláírta a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A parancsnokság Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia és Ausztria katonáinak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja Szolnokon lesz. Kiemelte, a partnerség kiváló példája a NATO és az Európai Unió egymás tevékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésének.

Mint elmondta, a parancsnokság révén az uniót és a NATO-tagországokat keletről, vagy délről érkező esetleges fenyegetettség esetén jelentős szerephez jut Magyarország. A parancsnokság létrehozása azt jelenti, hogy a katonai szövetség elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez, ezért támogatja a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést.

Benkő a védelmi miniszteri tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, a Száhel-övezet G5-országait – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – érintően a közép-európai országok egyetértettek abban, hogy nem Európában, hanem helyben kell megoldást találni az emberek problémáira, hogy nyugodt és békés körülmények között tudjanak élni és ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.

“Magyarország erőn felül teljesít, ha békefenntartói műveletekről van szó, ugyanis a magyar katonák ott vannak Afrikában is, ahol kiképzési feladatokat látnak el” – közölte. Magyarország az év végéig mintegy húszra emeli, a főként Maliban szolgáló katonáinak számát – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson kiemelt téma volt a hibrid hadviselés fenyegetésének kérdése is, ugyanis “nem csak fegyveres eszközökkel lehet egy országot megbénítani, területeit elfoglalni, vagy olyan krízist okozni a politikai és gazdasági életben, amely tönkreteheti az országot”, vagy a biztonságot nagymértékben fenyegeti. Ehhez kapcsolódik a kibertérben megjelenő fenyegetés is, amely a terrorizmushoz hasonló veszélyeket rejt.

A férfit az állam egységének és integritásának megsértése, valamint szándékos emberölés vádpontjában találták vétkesnek. Nazik a halálos áldozatok száma nyomán 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kapott. A férfit a török hírszerzés (MIT) tavaly szeptemberben a nyugat-szíriai Latakiában fogta el és szállította Törökországba. Az Anadolu akkori beszámolója szerint Nazik tartotta a kapcsolatot a támadás kiterveléséért a török hatóságok által felelőssé tett szíriai hírszerzéssel és ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.

A férfi a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása alapján a szíriai hírszerzés adta a parancsot a robbantásra. Nazik azt is elmondta: a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba juttatását és végleges elhelyezését.

2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanliban két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel. Az egyik gépkocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a száz méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.

A támadással miatt kilenc másik elkövetőt már korábban elfogtak és felelősségre vontak a török hatóságok. Őket szintén 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás érdekében törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti a rab sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban a fegyenc – magaviseletétől függően – legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén ez 24 év. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával találkozhat naponta egy órát.

A tájékoztatás szerint a színezékek kis mennyiségben biztonságosan fogyaszthatók, egyes kutatások szerint azonban nagyobb mennyiségben a gyerekeknél hiperaktivitást okozhatnak, valamint allergiás reakciókat is kiválthatnak. Ezért az Európai Unió területén kötelező figyelmeztető feliratot tenni minden olyan élelmiszerre, amely az érintett színezékek valamelyikét tartalmazza.

A Nébih az európai uniós RASFF riasztási rendszeren keresztül értesült az esetről. Az érintett a “Kiss me” elnevezésű, citrom, málna és feketeribizli ízű, olvadós nyelvfestős puha cukorka, a 100 grammos kiszerelésű termék minőségmegőrzési ideje 2020. március 30-án jár le.

Közleményükben emlékeztettek: a főügyészség a negyvenéves férfival szemben több ember, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A vádlott tavaly szeptemberben a Várpalota melletti szőlőhegyen korábbi élettársát és a nő kétéves gyermekét gyilkolta meg.

A vádirat szerint a férfi a nála tizennyolc évvel fiatalabb nőt megfojtotta, a kétéves gyermeket pedig konyhakéssel mellkason szúrta. Ezek után, hogy cselekményét rablógyilkosságnak tüntesse fel, a ház bejárati ajtajának üvegét betörte és az értékesebb műszaki cikkeket a melléképületben elrejtette.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint a berhidai férfit a bejelentést követő négy órán belül elfogták majd őrizetbe vették a rendőrök, a bíróság pedig elrendelte letartóztatását.

Rámutatott, hogy minden újabb tevékenység vagy csapatmozgatás előtt értékelik a potenciális veszélyeket, a jövőbeli döntések pedig nagyban függenek a misszióban részt vevő tagállamok szerepvállalásától. Németország és Hollandia szerdán bejelentette az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció kötelékében végzett iraki kiképző műveletének felfüggesztését, miután az amerikai külügyminisztérium is az ország elhagyására utasította nem nélkülözhetetlen alkalmazottait.

A berlini kormány közölte, hogy nincsenek konkrét értesüléseik esetleges készülő támadásokról, pusztán elővigyázatossági intézkedésről van szó, amelyet akár már a napokban visszavonhatnak. Jelenleg 160 német és mintegy ötven holland katona teljesít szolgálatot a közel-keleti országban, közülük legtöbben a kurdisztáni autonóm régióban.

A döntések hátterében az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fokozódása áll, ami nyugtalanságot okoz az egész régióban. A koalíció tagjai közül Franciaország és Csehország kormánya szólalt még meg az ügyben, amelyek azonban nem függesztették fel kiképző missziójukat.

A politikus, aki egyben az FPÖ elnöke, a néhány napja az Ottakring HTL nevű műszaki szakképző középiskolában történt incidensre reagált.

A bécsi szakképző középiskolában az osztrák tanárra támadtak rá migráns diákok; a tanárt körülvették, veréssel fenyegették, nekilökték a táblának, és a jelenetről videofelvételt készítettek. Az eset után az iskola a tanárt marasztalta el; a bécsi oktatási központ szerint egy tanárnak toleránsnak kell lennie ilyen esetekben is.

Heinz-Christian Strache abszurdnak nevezte az esetet; megoldásképpen úgynevezett Hotline, vagyis egyfajta forródrót létrehozását javasolta; azok a tanárok és diákok, akiket sérelmek értek, itt jelentkezhetnek, és elmondhatják a velük történteket. Az eseteket ki lehetne vizsgálni, és a tapasztalatok alapján strukturális változtatásokat lehetne végrehajtani – vélekedett az alkancellár.

Heinz Fassmann néppárti (ÖVP) oktatási miniszter azt megelőzően öt-nyolc fős elkülönített, úgynevezett “Time-out”-csoportok bevezetését javasolta, itt helyeznék el meghatározott időre, egy hétre vagy egy hónapra a viselkedési zavarokkal küzdő tanulókat. Az elkülönített csoportokban szakképzett pedagógusok irányításával sajátíthatnák el a tananyagot.

Egy nappal az első baltikumi éles riasztás után ismét riasztást kaptak a magyar vadászgépek.

Ez alkalommal egy IL-22-es repülőgép és a kíséretét biztosító két SU-27-es vadászgép miatt szálltak fel a készenléti szolgálatban lévő vadászrepülők. Az orosz katonai repülőgépek nemzetközi légtérben repültek, azonban nem létesítettek rádiókapcsolatot a légi forgalmi irányítással. A magyar Gripenek és a brit királyi légierő vadászgépei a Balti-tenger délkeleti részén a riasztást követően – 8600 méteres magasságon – elfogták és azonosították az érintett légtérbe bejelentkezés nélkül belépő repülőgépeket.

Az azonosítást követően a magyar és a brit vadászgépek visszatértek bázisukra – írta a HM.

Hétfőn a Magyar Honvédség Gripenjeit a május elsején megkezdett feladat-végrehajtás óta először riasztották egy azonosítatlan repülőgép miatt. A Gripenek a Balti-tenger felett rövid időn belül azonosították, majd kivezették a légtérből azt az orosz AN-26-os repülőgépet, amely engedély nélkül lépett be a Baltikumba.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció kötelékében végzett munkát a hét elején, a partnerekkel együttműködve függesztették fel. A döntést elővigyázatosságból hozták meg, nincsenek konkrét értesülések arról, hogy támadás készülne a Bundeswehr Irakban dolgozó tagjai ellen. Az óvintézkedést a helyzettől függően, akár már a következő napokban visszavonhatják.

Jelenleg 160 német katona állomásozik a közel-keleti országban, hatvanan a főváros, Bagdad térségében egy támaszponton, százan pedig az ország északi részén a kurdisztáni autonóm régióban. Az iraki véderő fejlesztését szolgáló kiképző küldetés felfüggesztése a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyelőre nem hagyják el szállásukat – mondta el a kormányszóvivői tájékoztatón Jens Flosdorff, a szövetségi védelmi minisztérium szóvivője.

Maria Adebahr, a külügyminisztérium szóvivője hozzátette: a bagdadi német nagykövetség munkatársainak számát nem csökkentették, és nincsenek a biztonsági helyzet változására utaló értesüléseik. A szomszédos Irán fővárosában, Teheránban működő német nagykövetségen is a megszokott rendben dolgoznak.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő aláhúzta: a berlini vezetés nagy aggodalommal tapasztalja a térségbeli feszültség növekedését, és a békés megoldások felé mutató valamennyi kezdeményezést üdvözli.

A Bundeswehr iraki kiképző műveletének felfüggesztését nem sokkal az után jelentették be, hogy az amerikai külügyminisztérium Irak elhagyására utasította nem nélkülözhetetlen alkalmazottait. A tárca közleménye szerint Washingtonnak csak “korlátozott képessége van arra, hogy vészhelyzeti szolgáltatásokat nyújtson az Irakban lévő amerikai állampolgároknak”.

Az amerikai és a német döntések háttere az Egyesült Államok és Irán közti feszültség fokozódása, ami nyugtalanságot okoz az egész régióban.

Szanka Ferenc közölte, a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő vádlottat 47 rendbeli, különös visszaesőként elkövetett csalással, őt segítő négy hozzátartozóját, ismerősét pedig folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolják.

A vádirat szerint a férfi fogvatartott társaitól eltanulta a módszert, miként lehet átalakítani a nekik kiosztott mobiltelefonokat úgy, hogy a számukra engedélyezetteken kívül más számokat is hívni lehessen. Ezt követően több SIM-kártyát is eljuttattak hozzá, ő pedig a kikódolt telefonokkal 2016 áprilisa és októbere között számára ismeretlen embereket hívott fel azért, hogy tőlük egy nemlétező nyeremény ígéretével pénzt csaljon ki.

A férfi egy mobilszolgáltató alkalmazottjának adta ki magát, és közölte a sértettekkel, hogy egy nyereményjátékon 150 ezer forintot nyertek. Azt mondta nekik, a nyereményhez úgy tudnak hozzájutni, ha a lehető legrövidebb időn belül egy bankautomatánál a bankkártyájukat használva beütik az általa megadott kódokat. A sértettek azonban a fogvatartott által használt mobiltelefonszám egyenlegét töltötték fel. A vádlott csaknem ötven sértettnek okozott 5 ezer és 270 ezer forint közötti kárt.

A férfi megtudta, hogy ha az általa használt hívószámokat regisztrálja egy szolgáltatónál, akkor a csalásból származó pénzt szerencsejátékra is fordíthatja. A folyamatos, kis összegű játékok esetén a nyerési esély jelentős volt, a megjátszott tételek 30-50 százalékát nyerhette vissza hosszú távon. A nyereményeket általa megadott bankszámlákra utaltatta, amelyeket ismerősei, hozzátartozói nyitottak meg. Ők segítettek a megszerzett mintegy 1,4 millió forint eredetét is eltitkolni.

Az Európai Unió tagországai védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén elfogadott értékelés szerint pozitív fejlemény, hogy a részt vevő tagállamok a nemzeti védelmi tervezés során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az olyan uniós kezdeményezésekre és eszközökre, mint például a módosított képességfejlesztési terv (CDP), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP).

A Védelmi Tanács ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekben egyebek mellett felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy tegyenek további előrelépést azon kötelezőbb jellegű vállalásaik teljesítése terén, amelyek értelmében jobban össze kell hangolniuk a védelmi rendszereiket, és különösen meg kell erősíteniük a együttműködő képességfejlesztést. A tanács arra ösztönözte a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azon vállalásaik teljesítése érdekében, amelyek a védelmi erők – többek között a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folytatott műveletek és missziók céljára való – rendelkezésre állásának és bevethetőségének a fokozásával kapcsolatosak.

A 2017 decemberében létrehozott állandó strukturált együttműködés (PESCO) lehetővé teszi a részt vevő uniós tagállamok számára a biztonság és a védelem területén való szorosabb együttműködést.

A PESCO-ban 25 tagállam, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország vesz részt.

Benkő kiemelte, Magyarország déli határának hadviseklés a keresztény kultúra védelmét jelentő lezárásával sikerült azt elérni, hogy területére igazolatlanul senki sem léphet be. Az illegális bevándorlás megállításában kifejtett szerepe mellett ez nagyban hozzájárul az unió terrorizmus elleni küzdelméhez is, ugyanis a migráció megjelenésével nagymértékben növekedett a terrortámadások száma Nyugat-Európában.

Magyarország külföldön szolgáló katonáinak több mint fele teljesít szolgálatot a Nyugat-Balkán biztonságához hozzájáruló EU-s és NATO missziókban – közölte.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy kedden, a nem NATO-tag Ausztria aláírta a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A parancsnokság Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia és Ausztria katonáinak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja Szolnokon lesz.

Kiemelte, a partnerség kiváló példája a NATO és az Európai Unió egymás tevékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésének. Mint elmondta, a parancsnokság révén az uniót és a NATO-tagországokat keletről, vagy délről érkező esetleges fenyegetettség esetén jelentős szerephez jut Magyarország. A parancsnokság létrehozása azt jelenti, hogy a katonai szövetség elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez, ezért támogatja a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést.

Benkő a védelmi miniszteri tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, a Száhel-övezet G5-országait – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – érintően a közép-európai országok egyetértettek abban, hogy nem Európában, hanem helyben kell megoldást találni az emberek problémáira, hogy nyugodt és békés körülmények között tudjanak élni és ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.

“Magyarország erőn felül teljesít, ha békefenntartói műveletekről van szó, ugyanis a magyar katonák ott vannak Afrikában is, ahol kiképzési feladatokat látnak el” – közölte. Magyarország az év végéig mintegy húszra emeli, a főként Maliban szolgáló katonáinak számát – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson kiemelt téma volt a hibrid hadviselés fenyegetésének kérdése is, ugyanis “nem csak fegyveres eszközökkel lehet egy országot megbénítani, területeit elfoglalni, vagy olyan krízist okozni a politikai és gazdasági életben, amely tönkreteheti az országot”, vagy a biztonságot nagymértékben fenyegeti. Ehhez kapcsolódik a kibertérben megjelenő fenyegetés is, amely a terrorizmushoz hasonló veszélyeket rejt.

Végezetül elmondta, huszonegy ország – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország – mellett Magyarország is aláírta a határokon átívelő csapatmozgások engedélyezését megkönnyítő megállapodást (EDA). Ennek segítségével fenyegetettség esetén gördülékennyé válik a szövetséges országok hadseregének védelmi segítséget nyújtó egységeinek határátlépése egy másik ország területére – tájékoztatott a honvédelmi miniszter.

A bejegyzések szerint Erdogan a beszélgetés során leszögezte: a szíriai rezsimnek Idlíbben az a célja, hogy megtorpedózza a térség helyzetének megoldására irányuló orosz-török együttműködést. A török elnök egyúttal kiemelte: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai az utóbbi két hétben aggasztó mértékben megsértették az úgynevezett feszültségmentesítési övezetben elérni kívánt tűzszünetet.

Erdogan rámutatott: civilek célba vételét, valamint iskolák és kórházak elpusztítását nem magyarázhatja a terrorizmus elleni harc. A török államfő szintén jelezte, hogy a fokozódó feszültség azt a veszélyt hordozza magában, hogy kudarcot vallanak a politikai megoldást, beleértve az alkotmányozó bizottság létrehozását célzó törekvések. Altun beszámolójában nem tért ki az orosz elnök álláspontjára.

Putyin és Erdogan telefonbeszélgetésére azt követően került sor, hogy Hulusi Akar török védelmi miniszter múlt pénteken az idlíbi benyomulás leállítására szólította fel a szíriai kormányerőket, továbbá kiemelte: hatásos és határozott intézkedéseket vár Oroszországtól annak érdekében, hogy a rezsim támadásai ne ismétlődjenek meg.

A mérsékelt felkelők oldalán álló Ankara, illetve a Damaszkuszt támogató Moszkva tavaly szeptemberben a kazah fővárosban kötött megállapodást a demilitarizált övezet létrehozásáról. A felek akkor abban egyeztek meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztják a kormányerőket a lázadóktól. A zóna magában foglalja a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a közelmúltig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Ankara attól is tart, hogy Aszad erőinek előrenyomulása az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is fenyegetést jelent.

A kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok mintegy két hete indítottak offenzívát Idlíb és az északi Hama tartományban. A szíriai kormány már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Idlíbet nagyrészt a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista szervezet ellenőrzi.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) a múlt héten arról számolt be, hogy a támadássorozatban hordóbombákat is bevetettek. Az ENSZ szerint legalább száz civil vesztette életét az offenzívában, amelynek következtében mintegy 180 ezer ember menekülni kényszerült. Idlíbben jelenleg körülbelül hárommillióan élnek, többségük a 2011 óta tartó polgárháború korábbi szakaszaiban menekült a tartományba.