Biztonságpiac

Kuperczkó Adrienn közölte: az őrzéssel és vagyonvédelemmel foglalkozó céghálózat “trükközött” az áfával és mintegy kétszáz dolgozó bére után nem fizette a járulékokat. Ezzel 150 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a cégláncolat piramisrendszerben épült fel. A csúcson lévő társaság fogadta a rendszeres megbízásokat, a munkákat alvállalkozókra osztották.

Ugyan a dolgozókat bejelentették, a bevallásokat is benyújtották, adót és járulékot nem fizettek. A lebukás elkerülése érdekében az alvállalkozókat rendszeresen lecserélték, azokat “strómanok irányítására bízták” – ismertette a sajtóreferens.

Az őrző-védő szolgáltatás ellenértékéből az alvállalkozók feketén, készpénzben fizették az alkalmazottakat, levették a saját részüket és a többi pénz a “haszonhúzókhoz” vándorolt – mondta Kuperczó.

Mint felidézte, az akcióban először a két legveszélyesebb gyanúsítottat fogták el még 2017-ben a NAV kommandósai. A többi 15 előállított gyanúsított között visszaeső bűnözők is voltak, többen fegyvert, illetve riasztópisztolyt tartottak otthonukban. Mintegy harminc – többnyire baranyai és budapesti – helyszínen dolgoztak akkor a pénzügyi nyomozók, ingatlanokat és luxusautókat foglaltak le, illetve üzletrészeket zároltak.

A NAV különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, hamis magánokirat felhasználása és közokirat-hamisítás bűntettek miatt javasol vádemelést ellenük – tudatta.

A BfV tapasztalatai szerint átrendeződik a németországi szélsőjobb, erőszakot pártoló rétegében egyre csökken a nagyobb, “klasszikus” szerveződések befolyása, és a néhány emberből álló csoportok vagy egyedül tevékenykedő személyek válnak meghatározóvá.

Sokan alig néhány hónapja vagy pár éve kerültek be a szélsőjobboldali körökbe, vannak köztük “teljesen ismeretlen személyek”, olyan emberek, akik eddig nem voltak a belső elhárításért felelős látókörében – áll az elemzésben, amely szerint az új felépítésű színtéren zajló folyamatok szemmel tartása “jóval intenzívebb munkát és több embert igényel”.

Az újraszerveződő német szélsőjobb heterogén, sok áramlatból, irányzatból áll, szereplői között vannak például katonák, rendőrök és úgynevezett prepperek, a civilizáció összeomlására készülő emberek. A többnyire harminc év körüli férfiakból álló színtér lazán szervezett és gyakran egymásba fonódó hálózatokat alkot. A radikalizálódás és a kapcsolattartás első számú terepe az internet. A meghatározó témák a menekültügy, a migráció és az iszlám.

A lehetséges terrorakciókat tekintve vannak arra utaló jelek, hogy a színtér egy “polgárháborús forgatókönyv” megvalósulására, a közrend felbomlására készül. A mérlegelt cselekmények köre a késes támadásoktól a robbantásos merényletekig terjed. A szervezettség viszont igen alacsony szintű, “a tervek és a valóság között nagy rés tátong” a BfV értékelése szerint.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az úgynevezett terrorista-iszlamista veszélyt közvetlenül hordozó – vagyis merényletre bármikor hajlandó – személyek nyilvántartásában szereplő mintegy 760 főhöz képest alacsony a szélsőjobboldali terrorveszélyt közvetlenül hordozó személyek száma, táboruk mindössze 33 főből áll, de gyorsan bővül, két éve még csak 22 embert soroltak a legveszélyesebb potenciális szélsőjobboldali terroristák közé.

A táblabíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat. A vádlott és a sértett 2007 óta élettársi kapcsolatban nevelt Kecskeméten öt gyereket, négy közöset és az asszony előző kapcsolatából születettet. Viszonyuk 2016 őszétől egyre inkább megromlott, mert a vádlott féltékenykedett. A nő a rendszeres viták miatt el akart költözni, de a férfi ezt nem hagyta.

Féltékenységi rohamában a vádlott 2016 októberében arra kényszerítette a sértettet, hogy vallja be titkos kapcsolatát, mire az asszony félelmében beismert egy nem létező viszonyt. Ezután a férfi bottal ütötte a nő lábát, megégette az arcát, ollóval levágta a derékig érő haját, majd három milliméteresre lenyírta, mondván: így majd nem kell senkinek. A sértett félelmében nem mert orvoshoz fordulni.

Ezután a vádlott többször is bántalmazta az asszonyt, ököllel ütötte, késsel megszurkálta. November 11-én az egyik bántalmazásnak a gyerekek is szemtanúi voltak. Másnap a férfi a gyerekeket elvitette otthonról, és az asszonyt kézzel és vascsővel is ütlegelte, amikor pedig elájult, vízzel fellocsolta és tovább kínozta.

A vádlott végül a sérült asszonyt a kanapéhoz kötözte, hogy ne tudjon segítséget kérni, amíg ő elmegy dohányért. Később a vádlott felhívta lánytestvérét, akinek azt mondta, tragédia lesz, mert meg fogja ölni élettárását. A testvér értesítette a rendőrséget, majd a sértettet életveszélyes állapotban kórházba vitték. A szakértői vélemény szerint a nő orvosi ellátás nélkül 48-72 órán belül meghalt volna.

Hegedűs István bíró a Kecskeméti Törvényszék ítéletét helybenhagyó döntés indoklásakor azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet inkább enyhének minősíthető, de mivel az ügyészség nem fellebbezett, az ítélőtábla súlyosabb büntetést nem hozhatott.

Papp Károly altábornagy emlékeztetett arra, hogy április 24. Szent Györgynek, a rendőrség védőszentjének, május 4. pedig Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének a napja. Ezeket a jeles napokat a két szervezet évtizedek óta ünnepli; az idén kilencedik alkalommal közösen. A közbiztonsági főigazgató kiemelte: a megfelelő közbiztonság a polgárok alapvető igénye, a legfontosabb szükségleteik közé tartozik, áthatja a mindennapokat és a demokratikus társadalom működésének nélkülözhetetlen feltétele.

Azt mondta, hogy a közbiztonság az elmúlt évben is kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes volt, ezt támasztják alá a különböző felmérések is. Magyarországon egyetlen településén sem alakult ki közbiztonsági deficit, Magyarországon nincs no-go zóna, minden településre bemehetnek és be is mennek a rendőrjárőrök – szögezte le.

Papp egy friss felmérésre hivatkozva elmondta: a rendőrség munkájával a felnőtt lakosság 83,1 százaléka általánosságban elégedett, a felnőtt lakosság rendőrképe pozitív, a megkérdezettek 89 százaléka szerint a rendőrök teszik a dolgukat, 82 százalék szerint segítik az elesetteket. Kiemelte: 71,1 százalék szerint a rendőrök nem keltenek félelmet az emberekben. Tudjuk, nem mindig volt ez így – jegyezte meg a főigazgató. Hozzátette, hogy több tízezer rendőrnek sokmillió szolgálati órában, sok ezer rendőri intézkedés során kellett nap mint nap bizonyítania rátermettségét.

Szólt arról is, a bűnözéssel szembeni harcban minden nap új kihívásokkal szembesülnek, példaként a terrorizmust, a radikalizációt, a szervezett bűnözést, az emberkereskedelmet, a kábítószer-bűnözést, az illegális fegyverkereskedelmet, az illegális migrációt, az embercsempészetet és kiberbűnözést emelte ki.

A tűzoltókkal kapcsolatban Papp arról beszélt, a tűzoltók hosszú évek óta első helyen állnak a lakosság bizalmi indexét mérő felméréseken, és ez így volt 2018-ban is, a testület magas színvonalon végezte feladatát a tűzoltóság, polgári védelem területén. Papp hangsúlyozta: a tűzoltóság tavaly kimagaslót nyújtott a téli rezsicsökkentéssel kapcsolatos ellenőrzésekben és a hulladékszállítással kapcsolatos szervezési feladatok átvételében. A közbiztonsági főigazgató szólt arról is, hogy tavaly is biztosítottak voltak a költségvetési források a nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez, folytatódott a felszerelések cseréje és új épületeket is átadtak.

Az ünnepségen Pintér Sándor belügyminiszter Az év rendőre és Az év tűzoltója miniszteri díjakon kívül Bátorságért érdemjeleket, Szent György-érdemjeleket, Szent Flórián-érdemjeleket, valamint A köz szolgálatáért érdemjelet adott át. Összesen több mint félszáz rendőr, illetve tűzoltó részesült valamilyen elismerésben.

Az adatok szerint a 2017-es 11 014-ről 19,6 százalékkal, 8854-re csökkent a regisztrált bűncselekmények száma tavaly a megyében, ami az ország területén regisztrált bűncselekmények 4,7 százalékát tette ki. Több mint hét százalékkal mérséklődött a közterületen elkövetett bűncselekmények száma és huszonegy százalékkal csökkentek a kiemelten kezelt bűncselekmények. Emberölés miatt 2018-ban hat, 2017-ben pedig öt esetben zárt le nyomozást a rendőrség.

A 2017-es adatoknál kedvezőbb volt tavaly a testi sértések aránya, számuk húsz százalékkal 780-ról 623-ra csökkent. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebb tulajdon elleni szabálysértést, lakásbetörést és garázdaságot regisztráltak tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tavalyelőtt negyvenöt rablás történt a megyében, ez 2018-ban huszonhatra csökkent, a lopások száma pedig 23 százalékkal, 3822-ről 2946-ra mérséklődött – olvasható a határozatban.

A megyei rendőrség nyomozáseredményességi mutatója a 2017-es 65,8 százalékról tavaly 74,4 százalékra emelkedett.

A beszámoló kitér arra is, a megyei rendőr-főkapitányság területén az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma tizenhárom százalékos emelkedés után 6626-ra nőtt 2018-ban. A 2017-es harmincról tavaly hatvanötre nőtt az illegális határátlépők száma, többségében iráni, török, afgán, szír és mongol állampolgárok próbálkoztak meg a zöldhatáron átszökni.

A beszámoló szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határszakaszán tavaly több mint 497 ezer doboz, csaknem 583 millió forint értékű csempészett cigarettára bukkantak a rendőrök.

Nőtt a határátkelőhelyek forgalma, a határrendészeti kirendeltségek 2018-ban több mint 12,5 millió utazót és 4,3 millió gépjárművet ellenőriztek, az átlépő magyar állampolgárok száma két, a külföldieké pedig tizennégy százalékkal növekedett. Az átkelőhelyek közül a csengersimai magyar-román határállomáson bonyolódik az összes átlépő személyforgalom harmada.

A tavalyi statisztikák szerint a megyében csaknem nyolc százalékkal, 1001-re nőtt a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma – áll a beszámolóban. A halálos balesetek száma huszonötről huszonnégyre csökkent, de több súlyos és könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset (278, illetve 699) történt az utakon; ezek hetven százalékát a személygépkocsi-vezetők, 15 százalékát a kerékpárosok, három százalékát pedig a gyalogosok okozták.

A San Franciscó-i öbölben fekvő Sunnyvale-ban történt szándékos balesetnek halálos áldozata nincs, de nyolc sérültet kórházban kezelnek. Egyikük, egy 13 éves kislány súlyos agysérülésekkel kómában fekszik. A baleset még a múlt héten történt, de a rendőrség csak egy nappal az eset után tájékoztatott róla. Az elkövetőt azonnal letartóztatták, és már bíróság elé is állították a Santa Clara-i megyei bíróságon.

A 34 éves Isaiah Joel Peoples nem mutatott megbánást. A rendőrség közlése szerint tettét az motiválta, hogy a járdán sétáló emberek ázsiaiak voltak, és azt gondolta róluk, hogy muszlim hitűek. Több rendbeli gyilkossági kísérlet miatt emelnek vádat ellene. Jay Boyarski helyettes ügyész szerint a vádpontokat gyűlölet-bűncselekménnyel is kiegészíthetik. Boyarski szerint Peoples akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Sunnyvale polgármestere, Larry Klein közleményben ítélte el a történteket. “A mi közösségünk egységesen lép fel a gyűlöletből fakadó erőszakos cselekmények ellen” – fogalmazott a polgármester. Majd hangsúlyozta azt is, hogy a város büszke a közösséget gazdagító etnikai és vallási sokszínűségére, és ezen semmi sem változtathat.

Phan Ngo, a város rendőrfőnöke sajtótájékoztatóján közölte: folyik a nyomozás, a rendőrség azon igyekszik, hogy részletesen feltérképezze az elkövető személyét és hátterét. Mint mondta: Peoples 2005-ben és 2006-ban Irakban teljesített katonai szolgálatot, és azóta többször is kezelték őt poszttraumás stressz szindrómával.

Az ENSZ Közgyűlése által 2013-ban elfogadott egyezményt – a világ első olyan szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek globális kereskedelmét – az előző amerikai elnök, Barack Obama írta alá. Az amerikai szenátus azonban soha nem ratifikálta.

“Visszavonjuk aláírásunkat” – jelentette ki Trump az amerikai politikai életben is befolyásos fegyverlobbi konferenciáján. A résztvevők kitörő örömmel, tapssal és hurrázással fogadták a bejelentést.

Az NRA a kezdetektől fogva ellenezte a világszervezet egyezményét, amely nem csupán szabályozza a hagyományos fegyverek óriási üzletet jelentő világkereskedelmét, hanem egyúttal figyeli azt is, hogy ilyen fegyverek ne kerülhessenek emberi jogokkal visszaélők kezébe. Az amerikai lőfegyverszövetség álláspontja szerint azonban az egyezmény aláássa a belföldi fegyverkereskedelmet és ezzel a szabad fegyverviselés alkotmányban rögzített jogát.

Trump a konferencián mondott beszédében bejelentette azt is, hogy a kormány döntéséről értesítik az ENSZ illetékeseit is.

A bejelentés után több emberi jogi csoport is tiltakozását fejezte ki. Az Amnesty International amerikai szervezete például közleményében azt hangoztatta, hogy e döntéssel az amerikai kormányzat szabad utat enged a humanitárius megfontolásokat és emberi jogi kritériumokat nélkülöző fegyverkereskedelemnek.

2013 áprilisában az ENSZ 193 tagú Közgyűlése 154 támogató és három elutasító szavazattal fogadta el a fegyverkereskedelmet szabályozó egyezményt. 23 ország tartózkodott, köztük a legfontosabb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína is. Az egyezmény azt nem szabályozza, hogy a tagországok a területükön mire használhatják a fegyvereket, de a ratifikáló országoknak saját jogszabályt kellett elfogadniuk a hagyományos fegyverek, alkatrészeik és tartozékaik szállításáról, valamint a fegyverkereskedők működéséről.

Az egyezmény a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig bezárólag szabályozza a hagyományos fegyverekkel történő globális kereskedelmet. Megtiltja a ratifikáló tagállamoknak a hagyományos fegyverek szállítását akkor, ha ezzel embargót sértenének, vagy népirtást, emberiesség elleni bűncselekményt segítenének elő, és tiltja a hagyományos fegyverek eladását akkor is, ha ezeket a polgári lakosság ellen, vagy úgynevezett civil épületek – kórházak és iskolák – ellen vetnék be.

Az egyezményt aláíró országoknak a fegyvereladások jóváhagyásakor mérlegelniük kell azt is, hogy a fegyvereket nem használhatják-e fel emberi jogok megsértésére, vagy nem kerülhetnek-e terroristákhoz, szervezett bűnözőkhöz.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, 2017. október 15-én egy VII. kerületi étterem egyik vendége – kifejezett kérése ellenére – nem kapta meg a vásárlók könyvét, ezért szóváltásba keveredett az étterem két dolgozójával. Ekkor a harminc éves vádlott indokolatlanul megragadta a ruházatánál és az utcára rángatta, majd arcon ütötte a vendéget. Ezt követően a sértett kérdőre vonta a biztonsági őrt, aki tovább bántalmazta. A sértett az arcán nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban súlyosabb sérülés bekövetkezésének is fennállt az esélye – tette hozzá.

A vádlott súlyos testi sértés bűntettének kísérletében bűnösnek vallotta magát, a bíróság a férfit tíz hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, 2014 óta a magyar állam – baráti országként tekintve Ukrajnára – segítséget nyújt. Azóta 39 katona gyógykezelését végezték el, pénteken három hagyhatja el gyógyultan az intézményt. Hozzátette: a Honvédkórház eddig is sok sérült katonán segített, s továbbra is kész erre. A kórház számos orvosa katonai műveleti tapasztalatokkal is rendelkezik.

Ljubov Nepop ukrán nagykövet megköszönte a magyar kormány segítségét, továbbá a kórház valamennyi dolgozójának a gondozást. Kiemelte: számítanak arra, hogy a továbbiakban is együttműködnek Magyarországgal abban, hogy erősebbé tegyék az európai platformot. Azt mondta: az orosz agressziónak nincs vége, majdnem mindennap vannak sebesültek, áldozatok, ezért a segítségre továbbra is szükségük lesz.

A nagykövet sajtóérdeklődésre jelezte, biztonsági okok miatt nincs lehetőség arra, hogy felvételt készítsenek az ukrán katonákról vagy interjút készítsenek velük.

A közlemény szerint a szakemberek a banáncsúcson és a gyümölcs húsában egyaránt elvégezték a penészvizsgálatot, továbbá banánonként több mint 350 növényvédőszer-maradék esetleges jelenlétét is mérték. A banánok mindkét vizsgálati irány esetében megfeleltek az előírásoknak. Hozzátették: a három bioként árusított gyümölcsnél nem volt kimutatható növényvédőszer-maradék. A többi tizenegy banán pedig ugyan tartalmazott szermaradékokat, de azok mennyisége minden esetben a megengedett határértéken belül volt.

Mindezek mellett mérték a gyümölcsök kalcium, kálium és összes cukor tartalmát is. A banánok kálium tartalma magasnak bizonyult, átlagosan kilogrammonként 3450 milligrammot tartalmaztak. A Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet OGYÉI tájékoztatása szerint a magyar ajánlás napi értéke 3500 milligramm – tették hozzá. A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán a tizennégy gyümölcs közül az első helyen az Excelban banán végzett, másodikként zárt a Natur aktiv bio banán, míg a harmadik helyre a az SCB Prémium banán került.

2019 februárjában az élveszületések száma 4,7 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havi értékéhez képest. A születések száma csökkent, miközben a halálozásoké emelkedett, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. februári 5162-vel szemben 5695 fő volt, ez tíz százalékos növekedést jelent.

A házasságkötések száma lényegében változatlan maradt, 1872 pár lépett frigyre, ami 0,4 százalékkal, mindössze 7 házasságkötéssel kevesebb a 2018 februárinál.

Az idei év első két hónapjában összesen 13 891 gyermek jött világra, ami 745-tel, 5,1 százalékkal elmaradt a 2018. január–februári születésszámtól. Januárban 5,4 százalék, februárban 4,7 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,43 volt, az előző év első két hónapjára számított 1,49-hoz képest.

Betett az influenza
26 106-an haltak meg, 11 százalékkal, 2485-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. A jelentős többlet a kiemelkedően magas januári elhalálozásból adódott, amelynek hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. 2019. januárban 20, februárban 1,8 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.

Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának jelentős emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–februári 8985-tel szemben 12 215 fő volt, ami 36 százalékos növekedést jelent. 3319 pár kötött házasságot, ami 2,1 százalékkal, 72 friggyel kevesebb volt az előző év azonos időszakához képest.

Ezer lakosra 8,8 élveszületés és 16,5 halálozás jutott. Az előbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 1,6 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–februárinál, ennek eredményeként a természetes fogyás két ezrelékponttal, 7,7 ezrelékre emelkedett. 2019 első két hónapjában ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,4 ezrelékpontos növekedés az előző év január–februárhoz viszonyítva. A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelékes értéke nem változott az egy évvel korábbihoz képest — írja a Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: a rendezvény célja, hogy mindenki megismerhesse, a mindennapokban mit jelent a haza védelme, “a belső békénk, biztonságunk fenntartása”. Úgy fogalmazott: a békeidőben elvégzett hősies munkának lehettünk tanúi akkor, amikor a magyar tűzszerészek és hadihajózók a közelmúltban két egytonnás éles bombát kiemeltek Csepel és Budafok között a Dunából, majd hatástalanították és elszállították azokat.

Ahhoz, hogy öt-hat kilométeres sugarú körben az ott élő 3500 ember és a csepeli gyárakban dolgozó több száz munkás biztonságát garantálják, mintegy kilencszáz embernek – katonáknak, rendőröknek, polgári védelmiseknek és hivatalnokoknak – kellett a több hónapos előkészítő munka során összefogni – mondta az államtitkár.

György István fővárosi kormánymegbízott, a budapesti védelmi bizottság elnöke a társszervek közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarországon eltelt több évtized, amikor katonának vagy rendészeti dolgozónak lenni nem jelentett igazán komoly presztízst. Ezért a kormánymegbízott szerint “vissza kell hozni” a területen dolgozók iránti tiszteletet.

Az első alkalommal megtartott csepeli honvédelmi és rendvédelmi napra a honvédség mellett a társszervek is bemutatókkal készültek. Megtekinthető a NATO 70 éves és a magyar NATO-csatlakozás húszéves jubileumára készült vándorkiállítás, valamint ügyességi versenyek is várják a fiatalokat.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta: a szintén csalás miatt kapott börtönbüntetéséből 2012-ben kiszabaduló vádlott rendszeresen kijárt Szlovákiába, ahol sportfogadásokat kötött, de nem nyert sokat. Szabadulása után két évvel ismerkedett meg egy szintén kisvárdai lakossal, akinek azt hazudta, hogy Szlovákiában nagyobb összeget nyert, de a lehívásához pénzre van szüksége.

A sértettől – 92 millió forintot ígéretével – 2017 májusáig részletekben több mint 26 millió forintot csalt ki a vádlott, aki ezt a pénzt fogadásokra és egyéb célokra elköltötte – ismertette a főügyész. Másik két sértettől ötmillió és másfél millió forintot kért a nem létező nyereményre hivatkozva, és azt a pénzt is elköltötte.

A bűncselekmények elkövetését tagadó vádlottra az ügyészség börtönbüntetést kiszabását érte a bíróságtól.

A közleményben azt írták, az esetleges ipari katasztrófákat követő kár elhárításakor használt laboratórium fejlesztésével a Magyar Honvédség fenntartja a jelenlegi, katasztrófavédelmi közreműködőképességeit, bővíti azok kapacitását, valamint új képességekkel is gazdagodik.

A projekt célja, hogy pontosabban meg tudják határozni a katasztrófa méretét, csökkentsék a személyi és a vagyoni veszteségek mértékét, és növeljék a mentési és mentesítési feladatok támogatásának mértékét – tették hozzá.

A 650 millió forint vissza nem térítendő uniós forrásból megvalósuló projekt várhatóan 2020 tavaszáig tart majd.

A szakértők szerint a Szung dinasztia idejéből (960-1279) származó bomba maradványai Kínában és talán az egész világon eddig feltárt legkorábbi robbanószerkezethez tartozhattak.

A maradványok egy Szung-kori kormányzati hivatal romjai közül kerültek elő, mely a kutatók szerint egy a 13. században a mongol és a Szung-seregek között zajló háborúban fontos védelmi szerepet betöltő, Tiaojü nevű városban állt.

Jüan Tung-san, a csungkingi kulturális örökségek intézetének igazgatóhelyettese elmondta: a vasból készült bomba az egyik legfontosabb lelet, amely Tiaojü város romjai közül előkerült. Ez a kor legfejlettebb fegyvere, ami az akkori legkorszerűbb technológia felhasználásával készült – tette hozzá.

A bombamaradvány 11 centiméter széles és 9,7 centiméter magas, 0,8 centiméter vastag héjjal rendelkezik, és egy gyújtózsinórral robbantható.

Csung Sao-ji, a kínai néphadsereg hadtudományi akadémiájának kutatója elmondta: a világ legkorábbi vasból készült robbanószerkezete egy 1341-es költeményből ismert úgynevezett Vaságyú volt az ókori Kína legjelentősebb hadtudományi fejlesztése, de eddig nem létezett megbízható tárgyi bizonyíték a létezésére, ezért a mostani lelet kulcsfontosságú a hadtörténeti kutatások szempontjából.

Póta György azt mondta, van védőoltás a betegség B- és a C-típusa ellen is, de mivel az egyik nem ad védelmet a másikra, érdemes mind a kettőt beadatni.

Az agyhártyagyulladások kétharmada a gyerekek első három és fél évében, főleg egy-másfél éves korban jelentkezik. A betegséget kiváltó meningococcus baktérium először a torokflórába kerül be, majd onnan a véráramba jut. A felnőtt szervezet már képes ezt meggátolni, de a kisgyerekek szervezete nem elég erős hozzá, ezért nagy veszélyt jelent rájuk – ismertette.

Az esetek hatoda, ha időben felismerik is, halállal végződik, a túlélők pedig nagy valószínűséggel egész életre kiható, maradandó károsodást (például járászavar, elbutulás) szenvednek – mondta Póta.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepélyes átadáson elmondta: a tűzszerészek évente mintegy 2500 riasztást kapnak, vagyis naponta öt-hat járőrt kell helyszínre küldeni szerte az országban. A Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott rendezvényen Benkő Tibor közölte: még mindig számtalan feltárt és feltáratlan hely van Magyarországon, ahol a tűzszerészek munkájára van szükség.

A tűzszerészek naponta járják az országot, hogy az előkerült bombák, robbanószerkezetek ne veszélyeztessék a magyar állampolgárok biztonságát. Mégis – a miniszter szerint – méltatlanul keveset szólnak arról, hogy milyen áldozatvállalással végzik munkájukat a tűzszerészek minden nap. Benkő megemlékezett arról is, hogy az elmúlt húsz évben 11 katona halt meg tűzszerész feladatok ellátása közben.

Fontos, hogy méltó módon elismerjék a katonák mindennapi helytállását és szolgálatát – jegyezte meg a miniszter, kiemelve: kötelességük, hogy a legjobb, legkorszerűbb, a legnagyobb biztonságot nyújtó eszközöket adják nekik. Ezzel együtt viszont fontos a katonák megfelelő kiképzése is, a katonák megfontolt gondolkodása, felkészültsége. Benkő elmondta, a most és a közelmúltban átadott új eszközök mellett további terveik vannak arra, hogy a tűzszerészeket még jobban ösztönözzék.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében az elmúlt időszakban több hasznos eszközt: buszokat, tehergépjárműveket, járőrautókat, védőruházatot, generátoros robbantógépeket, aknakutató műszereket, önjáró tűzszerész felderítő robotokat, búvár felszereléseket kaptak a katonák.

Tavaly összesen több mint 36 ezer robbanótestet találtak Magyarországon. Idén, április közepéig 552 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére. Ebből több mint százszor soron kívül kellett intézkedniük a katonáknak. Eddig összesen több mint 3300 robbanótest került elő.

Április 10-én például a fővárosi BAH-csomópontnál egy 203 milliméter átmérőjű, száz kilogrammos szovjet gyártmányú rombológránátból szerelték ki a gyújtószerkezetet, amit a helyszínen meg is semmisítettek. Hatástalanítottak egy ötven kilogrammos magyar gyártmányú bombát, valamint elszállítottak több különböző típusú és nemzetiségű robbanótestet és gyújtószerkezet maradványt.

Papp Károly rendőr altábornagy, a BM közbiztonsági főigazgatója (b), Pintér Sándor belügyminiszter (b2), Áder János köztársasági elnök (k) Balogh János rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány (j) Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány (j2) dandártábornoki kinevezésén, a Sándor-palotában 2019. április 24-én. MTI/Máthé Zoltán

“Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

“Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság “azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a “globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.

A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján kimutatta, hogy 2014 és 2018 között 25 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, holott ebben az időszakban csökkent a regisztrált bűncselekmények, a bűncselekménnyel gyanúsítottak, az elítéltek és a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma.

Az NDR a tartományi igazságügyi minisztériumoktól kért felvilágosítást a jelenségről. A 16 tartományból befutott válaszok szerint a növekedés több lehetséges tényező összhatása: szerepe lehet annak, hogy emelkedik a külföldi állampolgárságú gyanúsítottak száma, a rendőrség erősebben küzd a bűncselekmények bizonyos típusai ellen, és hosszú ideig tartanak az eljárások.

A közszolgálati médiatársaság beszámolójában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a nyomozás és az esetleges bírósági eljárás lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amelyet gyorsan meghoz az illetékes bíró, ha jelentősnek tartja a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés kockázatát.

Hozzátették: az előzetes letartóztatásba helyezett külföldiek száma 2017-ben 26 százalékkal meghaladta a 2014-es szintet, az előzetesben lévő német állampolgárok száma viszont nyolc százalékkal csökkent 2014-hez képest. A hamburgi tartományi bíróság szóvivője, Kai Wantzen ezzel kapcsolatban elmondta: olyan külföldi gyanúsítottakról van szó, akik a helyi társadalomhoz fűződő kötelékek – családi, baráti, szomszédsági, munkatársi kapcsolatok – és állandó lakóhely nélkül élnek Hamburgban vagy általában véve Németországban, így “kézenfekvő, hogy eltűnnének és nem állnának rendelkezésre az eljárás folytatásához”, ha szabadlábra helyeznék őket.

Hamburg igazságügyi szenátora – a tartományi rangú város vezetőségének igazságügyért felelős tagja -, Till Steffen kiemelte: az előzetesben lévők számának emelkedését az is magyarázza, hogy a rendőrség erőteljesebben lép fel a betörők és az utcai drogterjesztők ellen. Amikor pedig “valóban eredményes ez a munka, sok esetben indokolt az előzetes letartóztatás, mert igen mobilis elkövetőkről van szó, akiknél fennáll a szökés veszélye” – mondta Zöldek politikusa.

Az eljárások időtartamával kapcsolatban az NDR kimutatta, hogy 2014 óta 25 százalékkal emelkedett mindazok száma, akik 6 hónapnál hosszabb ideje vannak előzetes letartóztatásban. Hozzátették, hogy a nyomozások és büntetőeljárások egyre hosszabbak és összetettebbek, és nem ritka, hogy a gyanúsítottakat egészen a jogerős ítéletig előzetesben tartják.

Christine Morgenstern, a greifswaldi egyetem büntetőjoggal foglalkozó kutatója kiemelte, hogy más tényezők is befolyásolhatják az előzetes letartóztatásba helyezett emberek számának alakulását. Az arányosság elvét ugyan érvényesíteni kell – meg kell vizsgálni, hogy elég súlyos-e az adott ügy a szabadságot korlátozó intézkedéshez -, de az illetékes bírók mozgástere jelentős, és van szerepe külső hatásoknak, például a nyilvánosság nyomásának – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy a göttingeni egyetem kutatásai szerint megfigyelhető egy hullámzó mozgás, vagyis időnként gyakrabban, máskor ritkábban rendelnek el előzetes letartóztatást Németországban.