Biztonságpiac

A floridai képviselőház két napig tartó vita után 65:47 arányban voksolt a törvény mellett, amelyet a szenátus már a múlt héten elfogadott. Az új jogszabály lehetővé teszi a tankerületeknek, hogy részt vegyenek az úgynevezett “oltalmazó” programban, amely fegyverekkel látja el a tanárokat. A programban történő részvétel önkéntes, és a tanároknak előtte egy 144 órás kiképzésen kell részt venniük, majd sikeres vizsgát is kell tenniük.

A demokrata képviselők többsége nemmel szavazott, azt állítva, hogy a tanintézményekben lévő fegyverek számának növelése fokozott kockázatnak teszi ki a gyerekeket, növelni fogja a téves fegyverhasználat veszélyét, és az előítéletek miatt növelheti az afroamerikai diákok elleni erőszakot. A törvényt – ahhoz, hogy életbe lépjen – még Ron DeSantis kormányzónak is alá kell írnia. De ez már puszta formalitás, mivel a republikánus kormányzó híve a tanárok felfegyverzésének.

Floridában tavaly február óta erősödött fel a tanárok felfegyverzését követelők mozgalma. A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz előre kitervelt szándékkal lövöldözni kezdett és 17 embert – köztük diákokat és tanárokat – megölt. Az ámokfutásnak további 17 sebesült áldozata is volt.

Donald Trump akkor azzal érvelt, hogy ha a tanároknak lett volna fegyverük, akkor jobban meg tudták volna védeni magukat és a diákokat.

A pedagógus szakszervezetek azonban ellenezték a tanárok felfegyverzését lehetővé tévő törvényt, és néhány népesebb floridai megye iskolaszékei leszavazták iskoláiknak az oltalmazó programban való részvételét, úgy döntve, hogy a biztonsági feladatok ellátását inkább a megfelelően kiképzett rendőrökre hagyják.

A parklandi lövöldözés után a floridai törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében minden oktatási intézmény – ha egyetem, akkor minden egyes campusa – köteles legalább egy felfegyverzett munkatársat vagy rendőrt foglalkoztatni. Az a törvény kicsit szigorított a fegyvervásárlás szabályain is. Három nap várakozási időt írt elő egy fegyver megvásárlása előtt, valamint felemelte a korhatárt a fegyvervásárláshoz. Korábban már 18 évesen jogszerűen fegyverhez lehetett jutni, ma már 21 év a korhatár.

A tavaly megszavazott törvény azt ugyan előírta, hogy fegyveres munkatárs vagy rendőr legyen egy-egy iskolában, de azt továbbra is megtiltotta, hogy egy oktató az órán, vagy más foglalkozáson is fegyvert viseljen.

Amerikai sajtójelentések szerint Florida 67 megyéjéből negyvenben már jelentkeztek tanárok és iskolai alkalmazottak, hogy részt vegyenek a fegyverviselésük feltételéül szabott 144 órás kiképzésen.

Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint – tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben.

Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás tagadja a terhére rótt bűncselekményt, védője Bánáti János ügyvéd.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gyárfás védőjét azonban a nyomozóhatóság 2018 decemberében tanúként hallgatta ki.

Ezután – az ügyészség indítványára – a nyomozási bíró ki is zárta a Gyárfás ellen folyó eljárásból a védőt. A védő azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék, megváltoztatva a korábbi döntést, elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz.

Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban védőként nem vehet részt.

Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését.

A Kúria csütörtökön – a legfőbb ügyész indítványa alapján – megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége, a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Bóna Gyula ismertette: a vádlott együtt lakott apjával egy Nógrád megyei kistelepülésen; lobbanékony természetük és mértéktelen alkoholfogyasztásuk miatt gyakran veszekedtek; 2017. június 1-jén este is összevesztek, a ház teraszán kiabáltak egymással, majd a veszekedés tettlegességig fajult: a férfi mindkét öklével nagy erővel, többször arcon, fejen és nyakon ütötte az apját, aki hanyatt esett a teraszon; a fia tovább bántalmazta, s amikor már nem adott életjeleket, a testét a házuk udvarán elföldelte.

A házkutatás során a tettestől engedély nélkül tartott lőfegyvereket és lőszereket is lefoglaltak, a férfi továbbá 2014 és 2017 között engedély nélkül több vadat is elejtett és eltulajdonított, amivel a vadásztársaságnak négy és félmillió forint kárt okozott.

A főügyész közölte: a Balassagyarmati Törvényszék a Nógrád Megyei Főügyészség indítványával egyezően a vádlottat halmazati büntetésül tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni – tette hozzá.

“Az elnök tanácskozott nemzetbiztonsági csapatnak munkatársaival és a térség vezetőivel, akik osztják az aggodalmait” – fogalmazott kedden újságíróknak a szóvivőnő. Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök és munkatársai egyelőre vizsgálják a terroristává nyilvánítás folyamatának részleteit.

A bejelentés alig három héttel azt követően történt, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Fehér Ház vendége volt. A tárgyalásokon – az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint – Trump és esz-Szíszi a többi között megvitatta “a Muzulmán Testvériség jelentette fenyegetést” is. A megbeszélések után Trump “nagyon jónak” nevezve dicsérte az egyiptomi politikus munkáját.

Egyiptomban a Muzulmán Testvériséget már terroristaként tartják számon. A szervezetet 1928-ban alapította Hasszán al-Banna Kairóban, de később más muszlim országokban is létrejöttek szervezetei. Jelöltjei a 2005-ös egyiptomi parlamenti választásokon a voksok húsz százalékát nyerték el. A szervezet tagjai azonban 2013-ban, Mohamed Murszi elnök megbuktatásakor az erőszak fegyveréhez nyúltak, és azóta több véres merénylet fűződik hozzájuk.

Egy külföldi szervezet terroristává nyilvánítása lehetővé teszi, hogy a szervezet tagjait vagy a szervezetet bármilyen módon segítő egyéneket és vállalatokat, illetve más szervezeteket szankciókkal sújtsanak.

Az Egyesült Államok április elején terrorista szervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát. Ez volt az első alkalom, hogy Washington egy külföldi állam szervezetét terroristának nyilvánította.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: senki sem gondolta, hogy az IÁ felett Irakban és Szíriában aratott katonai győzelem azt jelenti, hogy a terrorszervezet meg is szűnik, és az új videofelvétel felbukkanása azt jelzi, hogy “ez az értékelés helytálló”.

Merkel kiemelte, hogy különbséget kell tenni az IÁ legyőzése és felszámolása között, ez utóbbi “hosszú ideig tart, a veszély még nem szűnt meg”.

Mahdi aláhúzta, hogy az IÁ ugyan fájdalmas veszteségeket szenvedett el, de nem semmisült meg. Azonban a videófelvétel alapján megállapítható, hogy a dzsihadista szervezet “megtört”. Vezetője a legutóbbi, öt évvel ezelőtti felvétellel ellentétben nem hívei népes táborában látható egy mecsetben, hanem egyedül, elszigetelődve egy kényelmetlen rejtekhelyen – mondta az iraki kormányfő.

A tájékoztatón Merkel aláhúzta, hogy Németország továbbra is minden lehetséges segítséget megad Iraknak a katonai, politikai és gazdasági stabilizációhoz, és változatlanul elkötelezett területi épségének megőrzése mellett. Így az észak-iraki kurdokkal folytatott együttműködésnek is az az alapja, hogy az erbíli központú régió az ország elválaszthatatlan része.

Az IÁ Németországból származó és az iraki hatóságok őrizetében álló híveinek esetleges hazatérésével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyermekek sorsára összpontosítanak, minden egyes esetet külön kezelnek, és jól együttműködnek az iraki partnerekkel.

A találkozó alkalmából energetikai infrastrukturális fejlesztésekről írt alá keretmegállapodást Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke és Loaj Hatib iraki villamosenergiaügyi miniszter. Ezzel kapcsolatban Mahdi arra a kérdésre, hogy az állami megbízások odaítélésénél mennyire kell figyelembe venniük az Egyesült Államok segítségét az ország stabilizációjában, hangsúlyozta, hogy 14 milliárd dollár (mintegy négyezer milliárd forint) értékben terveznek fejlesztéseket, ami az amerikai vállalkozások mellett a Siemens és más német cégek számára is üzleti lehetőséget jelent.

Az IÁ halottnak vélt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hétfőn tett közzé videoüzenetet, a felvételen fogadkozott, hogy bosszút állnak harcosaik meggyilkolásáért és bebörtönzéséért. Méltatta a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásokat, hangoztatva, hogy a szíriai Baghúzban rájuk mért vereség megtorlásaként követték el őket. A felvétel a dzsihadisták vezetőjének első megjelenése azóta, hogy 2014-ben az iraki Moszul városában beszédet mondott az an-Núri mecsetben.

Az amerikai diplomácia irányítója szerint a repülőtér egyik kifutóján már indulásra készen állt a gép, hogy Madurót Kubába vigye. “Információink szerint az oroszok kérték arra, hogy maradjon az országban” – fogalmazott Pompeo. A miniszter hangsúlyozta: Venezuelában a helyzet nagyon képlékeny.

A CNN egyébként bejelentette, hogy a venezuelai kormány – a BBC spanyol nyelvű adásával egyetemben – betiltotta a CNN nemzetközi adásának sugárzását. Percekkel Pompeo interjúja előtt Donald Trump a Twitteren szólította fel Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával. Ellenkező esetben – írta Trump – az amerikai kormány “totális embargót” vezet be a szigetország ellen.

Egyik korábbi Twitter-bejegyzésében Trump már támogatásáról biztosította a venezuelaiakat, leszögezve, hogy “nagyon szorosan” figyelemmel követi a fejleményeket. Nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azonban ultimátumszerű felhívást intézett közvetlenül a venezuelai kormányzat egyes tagjaihoz, sejtetni engedve, hogy egyes caracasi kormánytényezők titokban egyeztetéseket folytattak Washingtonnal.

“Lejárt az időtök. Ez az utolsó esélyetek” – írta Bolton a mikroblog-oldalon, Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszternek, Ivan Hernandeznek, az elnöki gárda vezetőjének és Maikel Morenónak, a legfelsőbb bíróság elnökének címezve bejegyzését.

Egyik korábbi Twitter-üzenetében Bolton azt írta, hogy amennyiben most nem sikerül az áttörés, akkor Venezuela “diktatúrába zuhan”. Mindazonáltal a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva azt fejtegette, hogy Washington “békés hatalomátadást” akar Maduro és Juan Guaidó ellenzéki vezető között. “Ez még mindig lehetséges, ha a rezsim megfelelő számú kádere úgy dönt, hogy az ellenzéket támogatja” – mondta Bolton. Újságírói kérdésre válaszolva Bolton azt mondta: ami most zajlik Venezuelában az nem katonai puccs.

Nyilatkozott az amerikai sajtónak Elliott Abrams, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottja is. Abrams részletek közlése nélkül azt mondta: korábban “érdekes tárgyalásokat” folytatott mind az ellenzék vezetőivel, mind a Bolton-bejegyzés három címzettjével. Mint fogalmazott: a Maduro-rendszer tisztségviselőivel “a demokrácia helyreállításának módjairól” folyt az eszmecsere, csakhogy a Madurót támogatók később nem tartották be ígéreteiket. A különmegbízott szerint Moszkva kontraproduktív, azaz a szándékával ellentétes hatású szerepet játszik Venezuelában.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio is, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy “maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében”, a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. “Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból” – fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét négy Gripen vadászgéppel és mintegy százfőnyi személyzettel védik. Az Észtország, Litvánia és Lettország légterének biztosításáról szóló NATO-megállapodás értelmében a magyar katonák először 2015-ben látták el ezt a feladatot. A szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel.

A Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtéren augusztus végéig látja el feladatát.

A csaknem hatmillió követővel rendelkező indiai hadsereg hétfői bejegyzése szerint “a mitikus teremtmény rejtélyes lábnyomait”, amelyek 81 centiméterszer 38 centiméteresek, a himalájai Makalu alaptábor közelében fotózták le április 9-én. A Times of India című napilap értesülései szerint a hadsereg azért csak most hozta nyilvánosságra a felvételt, mert előbb meg akart bizonyosodni róla, hogy a hóban talált nyomok összeegyeztethetőek a jetivel kapcsolatos korábbi elméletekkel.

A himalájai óriási majomemberként is ismert jeti egy legendás teremtmény, amelyről úgy tartják, hogy a Himalája magasabban fekvő területein él. India, Nepál és Bhután egyes részein gyakran hallani történeteket olyan emberekről, akik állítólag látták a lényt vagy annak lábnyomait. Mindezek ellenére a Twitter-felhasználók egy részét megdöbbentette, hogy az indiai hadsereg ilyen merész kijelentésbe bocsátkozott egy “mitikus teremtménnyel” kapcsolatban.

“Igazán elkeserítő azt látni, hogy a hadsereg egy ilyen idétlen mítoszt próbál valóságként eladni. Többet vártam tőletek srácok” – írta az egyik internetező. A felhasználók reakcióira válaszolva a hadsereg elmondta, hogy a “bizonyítékot” lefotózták és átadták a “téma szakértőinek” – írta a BBC.

Az elmúlt években többen is próbálták megoldani a jeti rejtélyét. 2011-ben DNS-vizsgálattal bizonyították, hogy az a “jeti ujj”, amelyet fél évszázaddal korábban vittek Nepálból Londonba, valójában egy emberi csontdarab.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2013-ban ugyancsak DNS-vizsgálattal sikerült megállapítaniuk néhány szőrszálmintáról, hogy azok nem a jetitől, hanem egy ősi jegesmedvétől származnak. A kutatásban részt vevő Bryan Sykes professzor szerint a legvalószínűbb magyarázat a jeti legendájára az, hogy egy olyan állat lehet, amely a jegesmedve és a barnamedve hibridje.

A légitársaságok 26 ezer láb (mintegy 8000 méter) alatti magasságban nem repülhetnek be a dél-amerikai ország légterébe. A tiltás – az FAA közleménye szerint – visszavonásig és nemcsak légitársaságokra, hanem magángépekre is érvényes. A szövetségi hatóság egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot.

A döntést a hatóság “a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel” indokolta. Az American Airlines már márciusban bejelentette, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Venezuelába induló járatait.

Venezuelában – ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott kedden a kora esti órákban adott televíziós interjújában – “nagyon képlékeny” a helyzet. A caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és vagy egy tucat embert vettek őrizetbe. A légitámaszponton – ahol az ellenzék vezetője, Juan Guaidó mondott beszédet – lövések is dördültek.

Guaidó ellenzéki vezető felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.

Erdélyi Lajos elmondta: 1918-ban már fel is szentelték a temetőt, ahol 728, köztük 489 magyar katona földi maradványait helyezték el. A háborús hősök nyughelyén 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román és hat ismeretlen honosságú hőst temettek el. Békéscsabán ugyanis a monarchia hadikórházat működtetett, és az ott elhunyt katonák ebben a temetőben találtak végső nyugvóhelyre.

“A halott katona nem ellenség többé” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, mielőtt átadta a felújított első világháborús katonai temetőt.

Herczeg Tamás Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a történelmi Békés vármegye csaknem 10 ezer embert veszített el az első világháborúban. A 101-es gyalogezred katonáinak zöme a városból került ki, megfordultak a háború szinte összes hadszínterén, és a bevonuló ezer katonából mindössze hatvanan tértek vissza.

Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere megköszönte a HM anyagi támogatását a temető felújításához, hozzátéve, az utókor feladata a háborús hősök emlékének ápolása és a béke megőrzése.

Április 28-a a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja, amelyet először 1984-ben a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartott meg, majd 1996-ban emelkedett a nemzetközi napok közé az ENSZ-nél is. Magyarországon 2012 augusztusa óta hivatalos emléknap, noha a megemlékezés hagyománya hazánkban is jóval régebbi.

Nem fogadható el az az érvelés, hogy a foglalkoztatás növekedése és feldolgozóipar bővülése miatt nő a balesetek száma, emelte ki beszédében Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint felfedezhető ok-okozati összefüggés a munkavállalók létszáma és a balesetek számadatai között, sokkal valószínűbb azonban, hogy munkabalesetek bekövetkezését leginkább a munkáltatók és a munkavállalók felelőtlen, jogszabályokat nem követő, munkavédelmi normákat megszegő magatartása okozza. Ez független a munkavállalók létszámától. Kordás szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, ahol a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.

Elgondolkodtató számadatokkal segített megérteni, átérezni a munkabalesetek évtizedes hatásait Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője. 1986-tól – vagyis a munkabalesetek egységes nyilvántartásba vételének kezdetétől – számítva készített egy gyors összegzést a veszélyes munkahelyek áldozatairól. Az elmúlt bő három évtizedben több mint ötezer ember halt meg munkabalesetben és jóval egymillió felett van azon sérültek száma is, akikről egyáltalán tudomást szerzett a hatóság. Nesztinger Péter megemlítette, hogy a mezőgazdasági szektorban 2016-ban kivételesen több halálos munkabaleset történt, mint az építőiparban. Ez indokolttá tette egy figyelemfelhívő kampány szervezését, amely az eddigi tapasztalatok alapján hozzájárult a balesetek számának csökkenéséhez.

Nem szabad megfeledkeznünk a munkabalesetben megrokkant munkavállalókról sem, hangsúlyozta a megemlékezés sok éve meghatározó felszólalója, Borhidi Gábor, hiszen ők jelentősen nehezebb helyzetben kell, hogy viseljék a mindennapi élet terheit. Az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője az együttérző gondolatokat követően emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy az utóbbi években változtak ugyan a munkavédelmi képviselők választásának, képzésének szabályai (például 2016 óta a munkavédelmi törvény alapján ötven helyett húsz fő munkavállalói létszám felett kell munkavédelmi képviselő választást tartani, de változtak a képviselők képzési feltételei is), ami több munkáltatónál ad lehetőséget a munkahelyek biztonságosabbá tételére. Borhidi ugyanakkor szembesítette a jelenlévőket a kérdéssel: több lehetőséget kaptunk? Igen, de vajon tudunk-e élni, élünk-e vele?

A megemlékezés záró felszólalója, Gedeon András, az Alemona – Közösség a munkavédelemért szóvivője volt. Nem csupán a szabálykövetés, a feltételek biztosításának a fontosságát emelte ki, hanem a működés kulturális elemeként is értelmezhető, egymásra való tudatos odafigyelést, segítségadást, a biztonságot elősegítő kommunikáció módjainak sokféleségét is. Úgy fogalmazott: „álljunk mellettük, ha személyesen ez nem is mindig lehetséges, de munkatársakon, vezetőkön, szakembereken, betűkön, hangokon, képeken keresztül, lelkesítve, magyarázva, koordinálva, a jogos rosszallás vagy a közösséget, kultúrát erősítő mosoly ráncaival az arcunkon”. Hiszen, nem hiányozhat a derű sem ebből a munkából, mert sokszor éppen ez az a közös nyelv, amit akár a munkahelyi biztonságról beszélve is jobban értenek az emberek.

Az április 25-én tartott megemlékezés közös koszorúzással, gyertyagyújtással zárult a Csepel Művek Ipari Parkjában álló, 2010-ben felavatott emlékműnél.

A könnyített honosítás lehetősége ezentúl kiterjed a Krímet és a Szevasztopolt a félsziget orosz elcsatolása, 2014. március 18. előtt elhagyó ukrán állampolgárokra és hontalan személyekre, továbbá azok gyerekeire is.

A rendelkezés érinti a Krímből a szovjet időszakban törvénytelenül deportált személyeket, leszármazottjaikat, valamint az Oroszországban tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, vagy menedékjogot kapott ukránokat, továbbá azokat a személyeket és hozzátartozóikat, akik Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéjéből 2014 áprilisig csatlakoztak az Oroszországba való önkéntes áttelepülés állami programjához.

Emellett könnyebbé válik orosz állampolgárrá válniuk azoknak az afgán, iraki, jemeni és szíriai állampolgároknak, akik az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén születtek és szovjet állampolgársággal rendelkeztek.

Putyin múlt szerdán adta ki azt a rendeletét, amely humanitárius okokra hivatkozva leegyszerűsíti a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakóinak oroszországi honosítását. Az igénylők kérelmeit az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk. Az igénylőknek mindemellett nem kell lemondaniuk ukrán állampolgárságukról.

Az orosz elnök szombaton Pekingben azt közölte, hogy Oroszország nemcsak a szakadár “köztársaság”, hanem egész Ukrajna lakói számára megkönnyítené az orosz állampolgárság megszerzését.

A Krímet a 2014-ben az orosz fegyveres erők biztosítása mellett megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolta Moszkva Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogszerűségét, és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja szerint a félsziget hovatartozásának kérdése “örökre lezárt ügy”.

A tárca állásfoglalásában azt hangoztatta, hogy a venezuelai radikális ellenzék ismét a konfrontáció erőszakos eszközeihez folyamodott a békés rendezés helyett. Egyúttal sürgette, hogy a kormányellenes erők mondjanak le az erőszakról a vérontás elkerülése végett. Moszkva arra szólította fel a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy a latin-amerikai eseményekről objektíven, ne pedig a feszültség fokozásában érdekelt felek részrehajló eszközeként tudósítsanak.

A caracasi orosz nagykövetség a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt a tájékoztatást adta, hogy a Venezuelában lévő orosz katonák nem avatkoztak be az eseményekbe, mert ők műszaki szakemberek, akik a kétoldalú haditechnikai együttműködési megállapodás keretében karbantartási és kiképzési feladatokat hajtanak végre. A diplomáciai képviselet védelmének megerősítését egyelőre nem tervezik, mert az ország “törvényes kormánya” ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és a hadsereg is az ő oldalán áll.

Az orosz diplomaták szerint összecsapások csak az altamirai úton, a carlotai katonai reptérnél voltak.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy Moszkva sosem fog elismerni egy erőszakos, választások nélküli hatalomváltást Caracasban és a venezuelai belügyekbe való külső beavatkozás megszüntetésére szólított fel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az államcsíny-kísérletre vonatkozó hírek fényében a venezuelai helyzet alakulását Vlagyimir Putyin orosz elnök megvitatta az oroz biztonsági tanács tagjaival.

Mike Pompeo azt írta, az Egyesült Államok a venezuelai nép mellett áll a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelmében, és támogatja a Guaidó által bejelentett Operación Libertad (Szabadság Hadművelet) megindítását. “A demokráciát nem lehet legyőzni” – írta mikroblog-bejegyzésében az amerikai diplomácia irányítója.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó – miután lövések dördültek el azon a caracasi légitámaszponton, ahol kedden Juan Guaidó tartott nagygyűlést – szintén Guaidó pártját fogta. Emlékeztetett arra, hogy a venezuelai hadseregnek kötelessége megvédeni az alkotmányt és a dél-amerikai ország népét. Bolton szerint a venezuelai hadseregnek ki kell állnia “a legitim intézmények mellett a demokrácia bitorlóival szemben”.

“Veletek vagyunk” – üzente a Maduro-rendszer ellen tüntető venezuelaiaknak Mike Pence amerikai alelnök.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte: Donald Trump elnököt tájékoztatták a venezuelai fejleményekről, a Fehér Ház szorosan figyelemmel kíséri a történéseket.

“Figyeljük a fejleményeket és várakozunk” – fogalmazott újságíróknak Kellyanne Conway Trump tanácsadója. Hozzáfűzte: itt az ideje, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök békésen átadja a hatalmat. Az amerikai hadsereg déli parancsnokságának szóvivője, Armando Hernandez ezredes azt közölte: a hadsereg figyelemmel kíséri a venezuelai fejleményeket, de – mint fogalmazott -“a parancsnokság feladatai pillanatnyilag nem változtak”.

Az ukrán határőrök napja alkalmából közölt interjúban Cihikal a többi között elmondta, hogy Ukrajnában az államhatáron át folytatott csempészés jelenti az egyetlen megélhetési forrást sok ezer ember számára, mert semmihez nem értenek, ugyanis évtizedek óta ezt a foglalkozást űzik. Hozzátette, ezek az emberek az életüket kockáztatják, hogy ne vegyék észre őket a határőrök, amit az a szomorú statisztika is bizonyít, hogy a múlt évben több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán, s elsősorban ennek az ukrán-román határszakaszán. Hiába szereznek be a csempészek búvárfelszerelést, a hegyi folyók nagyon veszélyesek – emelte ki, megjegyezve: “az államhatár mellett élők nem akarják megérteni, hogy változnak az idők, és mi fokozatosan növeljük a határ ellenőrzését, amelyen egyre nehezebb észrevétlenül átjutni.”

A parancsnok azt is elmondta, hogy a zöldhatár védelmének a megerősítéséhez és a csempészés megszüntetéséhez Ukrajnában nem állnak rendelkezésre a megfelelő források: a határőrségnek szüksége lenne műszaki eszközökre, mérnöki létesítményekre, jobb ellátásra és munkafeltételekre. Mindazonáltal – emelte ki – az Európai Unió határőrizeti hivatalának az értékelése szerint is jelentősen csökkent a csempészés szintje az ukrán államhatáron.

Mint kifejtette, a zöldhatáron át történő csempészés eltörpül a határátkelőkön folytatott hasonló tevékenység mellett még úgy is, hogy míg korábban a hatóságok minden csempészett cigarettát szállító tíz kamion közül egyet tartóztattak fel, úgymond mutatóba, addig ma két hasonló rakományból egy mindenképpen horogra akad.

Cihikal szerint az EU és Ukrajna határőrizeti szervei között teljes a bizalom, a felek tájékoztatják egymást a határtérségekben működő bűnszervezetekről. “Korábban nem így volt, de ma Európában tudják, hogy Ukrajna nem forrása az illegális migrációnak és a csempésztevékenységnek, egészen más az ukrán államhatár és mások a veszélyforrások is” – fejtette ki az ukrán határőrség vezetője.

Benkő Tibor emlékeztetett: a kormány döntése értelmében Magyarországnak erős, ütőképes honvédségre van szüksége, amely önállóan és a szövetségi rendszerben is képes ellátni feladatait. A haderőfejlesztési program tartalmazza a többi közt a hazai hadiipar újraélesztését. Kiskunfélegyházán – ahol jelenleg fegyverek összeszerelése zajlik – az év második felében megindul a sorozatgyártás is – mondta a miniszter.

A haderőfejlesztés, illetve az érkező új haditechnikai eszközök, például az új helikopterek kezelése kapcsán adódó képzési igényről Benkő leszögezte: “van kiből építkezni, van kivel eredményt elérni”, kiváló szakemberek vannak a Magyar Honvédségben. Megjegyezte, legalább 100-120 pilótára van szükség, ezért kezdték meg a hazai pilótaképzés újraindítását Szolnokon.

Elmondta, hogy az elmúlt négy évben csaknem kétszáz magyar tiszt és altiszt vett részt több szemeszterből álló iskolarendszerű képzésen a világ számos nagy múltú oktatási intézményében. Céljuk, hogy minél több katona számára nyissanak hasonló lehetőséget, érkezzenek akár a katonai, akár a polgári életből – tette hozzá a miniszter.

Benkő kitért arra is, hogy a NATO-főparancsnok kiberszaktanácsadója magyar tábornok, Vass Sándor. Ennek kapcsán kiemelte, hogy új kihívások, kockázatok, fenyegetések jelentek meg: többek közt a kibertérben lévő fenyegetésekre is tudni kell reagálni, ehhez is kellenek kiképzett emberek. Ezért az idén elindítják a kiberakadémiát, amely Szentendrén az Altiszti Akadémián működik majd, de önálló szervezeti egységként.

Szólt arról is, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi része “magáról a katonáról szól”: tartalmazza a katonák kiválasztását, képzését, kiképzését, a katona szerepét a társadalomban, a társadalom és a honvédség kapcsolatát.

A miniszter kitért a Magyar Honvédség ösztöndíjprogramjaira is, fontos kérdésnek nevezve, hogy milyen oktatási rendszerben kívánják megszólítani, illetve képezni a fiatalokat a honvédségi pályára. Mint mondta, a hazafias honvédelmi nevelés szerves része a honvédelmi programnak. Elindítottak egy honvédelmikadét-programot, amelynek keretében már 49 oktatási intézmény kérte a honvédelmi alapismeretek oktatási lehetőségét – közölte. Bevezették a honvéd kadét ágazati szakképzést is, amely már nyolc városban működik – tette hozzá. Honvéd-középiskola és -kollégium jelenleg egy helyen, Debrecenben működik, de nem titkolt céljuk, hogy a jövőben három ilyen iskolát kívánnak működtetni – mondta Benkő.

Szintén a társadalom, a fiatalok megszólítását segíti a honvédelmi sportszövetség, valamint a honvédelmi táborok is – jegyezte meg a miniszter. Mint mondta, a honvédségben nemcsak katonákra, más szakemberekre, például egészségügyi dolgozókra, jogászokra, kommunikációs szakemberekre is szükség van. Hozzátette, a polgári és a katonai képzések közötti átjárhatóság biztosított.

Mukics Dániel közölte: a hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. Az új járművekből valamennyi megyei igazgatóság kapott.

A projekt lehetőséget teremtett arra is, hogy az OKF közreműködjön hazai gyártású gépjárművek kialakításában és fejlesztésében – ismertette. A RÁBA-Heros Aquadux X 4000 típusú gépjárműfecskendők Renault-fődarabok felhasználásával, Rába gyártmányú futóművekkel, rugókkal és fékberendezésekkel, a hazai útviszonyokhoz igazított beállításokkal készültek el. A jármű négyezer liter oltóanyagot szállít, habképzőanyag-tartálya pedig négyszáz literes. Az oltástechnikai berendezés legfontosabb eleme a járműbe épített nagynyomású Rosenbauer NH25 típusú szivattyú.

A gépjárműfecskendő berendezései, valamint a korszerű málhafelszerelések városi környezetben és lakott területen kívül, nehéz terepviszonyok között is biztosítják a tűzoltók hatékony beavatkozását – folytatta, hozzátéve, hogy az autókat műszaki mentésre alkalmas eszközökkel is felszerelték.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a tanár 2018 májusában mobiltelefonjával fotókat és videofelvételt készített a fiatalokról. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta. A nyomozás feltárta, hogy a vádlott számítógépen több száz fotót, illetve videofelvételt tárolt, melyek kiskorú gyermekekről készültek és a nemi vágy felkeltésére szolgáltak.

A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel, ezért visszaesőnek minősül. A vádiratban az ügyészség indítványozta, ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, úgy a bíróság szabadságvesztés időtartamát hat évben állapítsa meg. Az MTI híre nem említi, hogy vizsgálják-e, hogy ki a felelős, hogy ilyen előélettel a gyerekek közé engedték ezt a gazembert.

A két férfit április 19-én “katonai, politikai és nemzetközi kémkedés” gyanújával tartóztatták le a török hatóságok.

Az isztambuli főügyészség hétfői írásos nyilatkozatában közölte: Zaki Haszan holttestét magánzárkájának fürdőszobaajtajára felakasztva találta meg az egyik börtönőr a vasárnap délelőtti ételosztás közben. Az esettel kapcsolatban nyomozás indult, az isztambuli igazságügyi orvostani intézet elvégezte a boncolást – olvasható a szövegben.

Az isztambuli főügyészség egyúttal azt is vizsgálja, hogy az elhunytnak és gyanúsított-társának köze volt-e a szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolásához, amelyet tavaly október 2-án hajtottak végre Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi azért kereste fel a főkonzulátust, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat beszerezze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő, a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak.

Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson. Az Egyesült Államok térségbeli flottája közleményében leszögezte: a két hadihajó jelenléte és áthaladása a szoroson az Egyesült Államoknak a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség iránti elkötelezettségét hivatott jelezni.

Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az amerikai hadihajók jelenlétét Tajpejben a Tajvannak nyújtott amerikai támogatásként értelmezhetik, míg Pekingben ellenérzéseket válthat ki. Amerikai hadihajók utoljára tavaly októberben léptek be a Tajvani-szorosba – ahogyan akkor a Pentagon szóvivője fogalmazott – rutin jelleggel.

Kína és Tajvan viszonya a kelet-ázsiai térség egyik fontos, biztonságpolitikai kockázatokat is magában rejtő problémája. Peking – amely a Dél-kínai-tenger szinte egészét és az 1949-ben Pekingtő függetlenné vált Tajvant is Kína részének tekinti – több mint ezer rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát és 190 robotrepülőgépet telepített a szoros mentén.

Washington 1979-ben, Kína elismerésekor megszakította kapcsolatát az alig több mint 35 ezer négyzetkilométeres Tajvannal, de változatlanul a sziget szövetségese és első számú fegyverszállítója. 2018-ban Washington engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását is Tajvannak.