Biztonságpiac



A tolvajbandát tettenérésüket követően a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai közösen fogták el. A közlés szerint közérdekű üzem megzavarása, rongálás és lopás kísérlete miatt folyik büntetőeljárás három férfivel és egy nővel szemben, akiket egy Pest megyei „bűnbanda” tagjaiként fogták el.

A nyomozók a TEK műveleti egységeivel közösen Pilismaróton csaptak le a tettesekre, miközben egy telekommunikációs cég tulajdonában lévő földkábelt vágtak el. Elvinni már nem tudták a kábeleket a rendőrök közbelépése miatt. Mivel a lopással veszélyeztett érték több millió forint lehet, így a társaságnak nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérlete miatt kell felelnie.

A négy ember közül két férfit és a nőt a rendőrség egy korábbi üggyel is összefüggésbe hozta. Február 28-án ugyanis Alsónémedi külterületén vágtak ki egy darabot egy földben futó kábelből, ami az ország olajellátásához tartozó csővezeték működésében zavart okozott.

Így hármukat közérdekű üzem megzavarásával és nagyobb kárt okozó rongálással is meggyanúsították a rendőrök. A KR NNI nyomozói a gyanúsítottakat kihallgatásukat követően bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.

The post Kábeltolvajokat fogtak el Pilismaróton appeared first on .

A II. és III. kerületi ügyészség háromrendbeli fegyveres rablás miatt emelt vádat a jelenleg is letartóztatásban lévő, harminc éves férfival szemben, és vádiratában letöltendő fegyházbüntetést indítványozott.

A vádirat szerint a férfi először 2017. február 19-én, egy XI. kerületi dohányboltba ment be eltakart arccal, fegyvert szegezett az eladóra, és a kasszában lévő pénzt követelte. A fenyegetés hatására a sértett félelmében nem mert megmozdulni, ezért a vádlott átnyúlt a pulton, kivett a pénztárgépből több mint 680 ezer forintot és elmenekült.

A férfi egy hónappal később, március 14-én egy II. kerületi dohányboltot rabolt ki: ebben az esetben is eltakarta az arcát, mielőtt belépett az üzletbe, majd az eladó arcához egy fegyvert tartott, miközben egy zacskót átnyújtva a bevételt követelte. A sértett a kasszában lévő 140 ezer forintot átadta a vádlottnak, aki a pénzzel elmenekült.

A férfi ugyanabban az évben április 22-én egy II. kerületi ékszerboltba ment be, riasztófegyverét az eladó fejéhez tartotta, majd átugrott a pulton, és a nőt a földre rántotta. A sértett megnyomta a pánikgombot és segítségért kiabált, ezért a vádlott befogta a száját, majd amikor a nő menekülni próbált, többször megütötte és megrúgta. Végül az üzletből készpénzt és tört aranyat vitt el, összesen mintegy 2,7 millió forint értékben. A férfi az utolsó rablást követően, már másnap Moszkvába menekült, ahol nemzetközi elfogatóparancs alapján 2021. szeptember 30-án fogták el – közölte a főügyészség.

The post Moszkvában fogták el a rablássorozat elkövetőjét appeared first on .

A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.

Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.

Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.

A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek. A Twitteren közzétett üzenet szerint Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.

A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.

Az 1991-1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

The post A boszniai Szerb Köztársaság kormánya megszakította a kapcsolatot London és Washington nagykövetségeivel appeared first on .

Az uniós hozzájárulás egymillió tüzérségi lőszert tenne ki 12 hónap alatt, kétmilliárd euróból – mondta.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus ne vezessen globális bizonytalansághoz, élelmiszerhiányhoz, az árak rendkívüli emelkedéséhez. Hangsúlyozta: Oroszország legtöbb támogatóját elvesztette, a békéhez csak az vezethet, ha Moszkva saját határain belülre vezényli vissza hadseregét.

Közölte továbbá: Németország és az Európai Bizottság közötti tárgyalások „jó úton haladnak”, hogy megoldás szülessen azon uniós jogszabály körüli vitában, amely szerint az unióban 2035-től nem lehetne új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az autógyártó nagyhatalom Németország azt kívánja elérni, hogy az EU 2035 után engedélyezze az e-üzemanyaggal működő új autók értékesítését.

Antonio Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára, aki részt vesz az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalákozóján, elmondta, hogy látogatása bizonyítja Európai Unió és az ENSZ közötti kiváló együttműködést.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ távolodik a fenntarthatósági célok teljesítésétől, egyre több az éhező, terjed a szegénység, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre kevésbé hozzáférhetőek a világ számos részén. Véleménye szerint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (ICCP) legutóbbi jelentése drámai helyzetre világít rá.

„Egyre kilátástalanabb a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérése. Nagy horderejű lépésekre és gyorsított átállási menetrendre van szükség, és ebben a tekintetben számítunk az Európai Unió vezető szerepére” – jelentette ki.

Kaja Kallas észt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy előrelépést kell tenni agresszió bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék létrehozása érdekében. Mint mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Putyin ellen kiadott elfogatóparancs azt mutatja, hogy egyetlen vezető sem kerülheti el az elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatást. Véleménye szerint az EU-nak nem szabad enyhítenie az Oroszország elleni szankciókat.

„Oroszországnak kevesebb bevétele van az olajból, a gazdasági szankciók, az olajárplafon bevezetésével, együtt negatív hatással vannak az orosz gazdaságra és a háborús gépezetüket működtető üzemanyag-ellátási képességére. Folytatunk, kell tehát a szankciós politikát” – hangsúlyozta. Az észt miniszterelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy az EU képes volt gyorsan lépni az Ukrajnának szánt lőszerek közös vásárlására és szállítására vonatkozó megállapodás ügyében.

„Az Ukrajnának szánt egymillió tüzérségi lőszer elég nagy mennyiség. Az, hogy elég lesz-e, az attól függ, meddig tart a háború. Ezért továbbra is minden eszközünkre szükségünk van, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy fejezze be ezt a háborút”– hangsúlyozta.

Az Európai Tanács tagjai kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével, majd az ukrajnai háborúval foglalkozó vitát megelőzően Volodmir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül mond beszédet.

Az uniós tagországok vezetői továbbá megbeszélést folytatnak majd a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdasági helyzetről, az energiaügyekről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, köztük a migrációról.

Varsó csatlakozni fog a közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz
Varsó csatlakozni fog az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését célzó közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz – jelentette be kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller annak kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP), hogy Lengyelország nem szerepel a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam között. A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van. „Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá” – tette hozzá. Müller rámutatott: az ukrán hadsereg lőszerszükségleteinek kielégítése az egyik legnagyobb problémát jelenti a harcokban. Ukrajnát a lőszerszállítmányok abban segítik, hogy Oroszországot a lehető legtávolabbra szorítsák vissza a megszállt területektől – húzta alá az államtitkár.

The post EU-csúcs: a tagállami vezetők az Ukrajnának szánt lőszer biztosításáról egyeztetnek appeared first on .

Az emlékezés ma különösen fontos, mert a világ most újra a békétlen arcát mutatja, a közvetlen szomszédságunkban dúló szörnyű háború mellett, egyre súlyosabb méretű újkori népvándorlásnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői. Mindezzel együtt szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az „eltörlés újkommunista kultúrájának nevében” a vallási türelmetlenség, amely nem kíméli, és egyaránt fenyegeti a magukat zsidó vagy keresztény felekezetekhez vallókat.

Latorcai felidézte: a második zsidó törvény alapján a zsidóknak minősített magyar állampolgárok csak kisegítő munkaszolgálattal tehettek eleget honvédelmi kötelezettségüknek. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, több ezer munkaszolgálatost, valamint zsidó polgári személyt – nőket és férfiakat egyaránt – hurcoltak Kőszegre, az úgynevezett „birodalmi védőállás” építésére.

Voltak akiket Budapesten a józsefvárosi pályaudvaron zsúfoltak tehervagonokba, de voltak akiket többnapos gyalogmenetben hajtottak a térségbe. Sokan közülük már az út során életüket veszítették, és voltak akik a nehéz fizikai munka, az éhség, a hideg, és a tisztálkodás lehetőségének hiánya miatt fellépő betegségek, vagy éppen az őrök kegyetlenkedései miatt haltak meg – sorolta.

„A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Ébren kell tartanunk az emlékét, hogy a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, amelyek egyszer már megtörténtek” – fogalmazott az államtitkár.

A Kőszeg határában létesített munkatáborban 1944 novembere és 1945 márciusa között 2500 zsidó munkaszolgálatos halt meg. A vasi kisváros lakói – pártok, civil szervezetek, egyházak, a helyi zsidóság képviselői – minden évben megemlékeznek az áldozatokról, idén is lerótták tiszteletüket, elhelyezték az emlékműnél koszorúikat és virágaikat.

The post Latorcai Csaba: hazaárulás volt a magyar zsidók halálba küldése appeared first on .

Zelenszkij nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

Zelenszkij a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján. „Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni – írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.

Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.

The post Orosz agresszió: Herszon megyébe látogatott Zelenszkij appeared first on .

A lisszaboni székhelyű EMCDDA 2011 óta vizsgálja az európai kábítószer-használatot a városok szennyvizének elemzése segítségével. Legfrissebb jelentésükhöz tavaly március-áprilisban egy egyhetes időszakban 104 városban vettek szennyvízmintát a kokain, az amfetamin, metiléndioxi-metamfetamin (MDMA), továbbá az ecstasy, a ketamin és a kannabisz használatának mérésére.

Az ügynökség jelentése szerint a flandriai Antwerpen ismét az első helyen áll azon helyek listáján, ahol a legtöbb kokainnyomot találták a szennyvízben. A vizsgált időszakban ebben a városban ezer főre számítva napi átlagban 2381 milligram kokainmaradványt mutattak ki, messze többet, mint a második helyen álló spanyolországi Tarragonában (1611 milligram). A mérések szerint Antwerpenben ötven százalékkal, Brüsszelben és a hollandiai Amszterdamban 28 százalékkal nőtt a kokainfogyasztás 2021-hez képest.

„A kimutatások arra engednek következtetni, hogy a kokainhasználat továbbra is a nyugat- és dél-európai városokban a legmagasabb, különösen Belgium, Hollandia, Portugália és Spanyolország településein” — közölte az ügynökség.

A kelet-európai városokból vett szennyvízminták többségében korábban alacsony volt a kábítószer szintje, de a legfrissebb adatok a növekedés jeleit mutatják.

Bár a szennyvízelemzések fontosak, nem lehet mindent kikövetkeztetni belőlük – hangsúlyozták a kutatók. Franciaországban például még nem végeztek méréseket, az Egyesült Királyságra vonatkozó kutatási adatok pedig csak Bristolból származnak. Számos kelet-európai országban, például Magyarországon sem végeztek méréseket.

The post A belgiumi Antwerpenben a legmagasabb a kokainhasználók aránya appeared first on .

A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át. A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.

Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Megérkezett az első négy szlovák MiG 29-es vadászgép Ukrajnába appeared first on .

A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.

Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Putyin, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.

A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

The post Támogatják az orosz elnök elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok appeared first on .

Az állam elleni bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség tájékoztatása szerint a rendőr könnyebben megsérült. A feltételezett elkövetőt őrizetbe vették, gyilkossági kísérlet gyanújával indítottak eljárást ellene. Kora reggel hét német tartományban és egy svájci helyszínen, 19 embernél tartottak házkutatást. Az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint rendőrök és katonák is vannak köztük.

A művelet a német biztonsági szervek történetének egyik legnagyobb razziájával függ össze, amelyet tavaly decemberben tartottak háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, 130 helyszínen. Az eljárás a Birodalmi polgárok (Reichsbürger) nevű mozgalom egy csoportosulása ellen irányul, amelyet államcsíny tervezésével gyanúsítanak. Akkor 25 embert vettek őrizetbe, köztük a szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) két politikusát.

Az első razzia óta a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetésével jelentős mennyiségű lefoglalt anyagot elemeztek, köztük számítógépeket, mobiltelefonokat, adathordozókat, írásos dokumentumokat. Az ügy feltárására Árnyék néven külön nyomozócsoportot is felállítottak, amelyben több mint háromszázan dolgoznak.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) becslése szerint a Birodalmi polgárok mozgalmához nagyjából 23 ezren tartoznak. A mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, tagjait leginkább az ország demokratikus berendezkedésének elutasítása, és így a rendőrségtől az adóhivatalig valamennyi állami intézmény legitimitásának tagadása köti össze.

A legfőbb ügyészség és a BKA figyelmének középpontjában álló csoportosulás a gyanú szerint azt tervezte, hogy a többi között a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéz elő, elfoglalja a berlini Reichstagot – a szövetségi parlament, a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magához ragadja a hatalmat. A végső cél az ország átszervezése az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára.

A decemberi házkutatásokon lefoglaltak egyebek mellett száznál is több lőfegyvert, golyóálló mellényeket és egyéb katonai felszereléseket, műholdas telefonokat, bő 170 ezer euró készpénzt, valamint több kilogramm aranyat és ezüstöt.

The post Meglőttek egy rendőrt Németországban appeared first on .

Tóth Ferenc a gyakorlatról tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: céljuk ellenőrizni a tömeges sérülések mentésére való felkészültséget, azt a készséget, hogy az országos szervek miként tudnak reagálni egy ilyen jelentős káreseményre. Hozzátette: a katasztrófák elleni védekezés rendszerében átfogó intézkedési tervekkel rendelkeznek, a tűzoltók éves szinten tízezres nagyságrendben hajtanak végre gyakorlatokat, de ilyen jelentőseket évente csak néhányszor tartanak.

A szerdai gyakorlati helyzet szerint a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon két ellenkező irányba haladó InterCity szerelvény ütközött, amelyeken összesen 900 ember utazott, emellett a balesetben érintett volt a vasútvonal felett, a 4-es főút felüljáróján haladó több jármű, további száz emberrel.

Tóth elmondta, hogy Magyarországon egy ekkora káresemény bekövetkezési esélye nem túl magas, de nem zárható ki. Közölte: egy ilyen helyzetben elsőként a helyi erők avatkoznak be, majd mozgósítják a vármegyei operatív törzset, ezt egészíti ki az országos irányítást végző Nemzeti Veszélyhelyzet Kezelési Központ. A helyszínen dolgozó rendőrökön, tűzoltókon és mentőkön kívül az országos törzs ilyen esetekben kiegészítő erőket is vezényel az ország különböző részéről – jegyezte meg az országos polgári védelmi főfelügyelő.

Tájékoztatása szerint nem csak a rendvédelmi szervek vesznek részt a gyakorlaton, hanem olyan szakértőkkel egészültek ki, mint az egészségügyi államtitkárság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Honvédség szakemberei, továbbá a MÁV és a Volán munkatársai is figyelemmel követik a gyakorlatot.

Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága közrendvédelmi főosztályának közterületi és őrszolgálati osztályvezetője elmondta: egy baleset helyszínén a rendőrök az elsősegélynyújtásban és az életmentésben való közreműködés mellett biztosítják a helyszínt, távol tartják az illetékteleneket, biztosítják a mentésben résztvevőknek a megközelítési útvonalakat, elterelik a forgalmat, részt vesznek a kárelhárításban és tanúkutatást is végeznek.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója hangsúlyozta: egységesen szervezett országos mentőszolgálatként a teljes országot „meg tudják mozgatni” egy ilyen káreseménynél. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mentők az elmúlt évtizedekben számos alkalommal vizsgáztak jól hasonló helyzetekben, példaként említette a szajoli vonatbalesetet, vagy a Hableány-hajókatasztrófát. Közölték, a mentők egy ilyen, tömeges kárhely felszámolásánál alkalmazandó helyzetben a nemzetközi irányelvek követésével, protokollok alapján dolgoznak, emellett a „betegútszervezésben” is részt vesznek.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese közölte: szervezetük az ellátásszervezésért felel, az egészségügyi intézményekbe érkező betegek akut sürgősségi ellátását végzi. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: feladatuk felmérni azt a reagálóképességet, amelyet nem csak szervezeten belül, hanem szervezetek között is ki kell alakítani.

The post Tömeges mentési és sérültellátási törzsvezetési gyakorlatot tartottak appeared first on .

Kisida Fumio a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten megköszönte Lengyelországnak, hogy az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius támogatás logisztikai központja lett.

Közölte: Japán ezért hivatalos fejlesztési támogatást nyújt Lengyelországnak annak gazdasági fejlettsége ellenére. Bejelentette, hogy Tokió elmélyíti a visegrádi csoporttal folytatott együttműködését is a V4 plusz Japán formátumban, és a térségbeli országokkal a Három tenger kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek keretében is együtt fog működni.

Beszámolója szerint Morawieckivel megállapodtak a biztonsági együttműködés többirányú elmélyítéséről. Gazdasági téren a magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat, a tiszta szén- és hidrogéntechnológiákat jelölte meg lehetséges új együttműködési területként.

Az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása végett a japán kormányfő fontosnak nevezte „a hasonló gondolkodású országok” – köztük Lengyelország – egységének megőrzését, a Moszkvával szembeni szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását. Ennek érdekében Japán az általa idén vezetett G7 csoport keretében is lépni fog – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki úgy értékelte: „Szemünk láttára új geopolitikai rend születik”, ebben a helyzetben szükséges a békéről, a stabilitásról, a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szoros együttműködése.

A lengyel miniszterelnök veszélyesnek nevezte a Kína-Moszkva-tengelyt. „Aggodalommal tölt el bennünket a kínai elnök moszkvai látogatása” – utalt Morawiecki Hszi Csin-ping előző napi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásaira. „Megpróbáljuk meggyőzni Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot agresszív nemzetközi politikájában” – fűzte hozzá.

A japán miniszterelnököt szerdán Andrzej Duda lengyel elnök is fogadta, ezt követően Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak a Lengyelországra, valamint a térségbeli biztonságra nézve „jó hatásúnak” nevezte az ukrajnai háborúról, valamint a lengyelországi japán beruházásokról is szóló megbeszélést.

The post Orosz agresszió: Lengyelország japán fejlesztési támogatásban részesül appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben címmel tartott előadásában rámutatott: a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel.

Elmondta, Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor; a semlegesség, amely „eddig sohasem sikerült”, illetve a tömegpusztító fegyverek birtoklása azonnal kiesett; valamelyik nagy hadsereg „utánzása” volt még opció, de „azt kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag”, továbbá a szövetségi lét, a NATO-tagság. A döntés végül az lett, hogy „szövetségesek vagyunk és maradunk”, miközben építünk egy olyan haderőt, amelyik képes védelmet biztosítani támadás esetén – jelentette ki Ruszin-Szendi.

Az altábornagy felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a magyar haderő fejlesztése, akkor „boldog békeidők voltak, amelyeknek úgy tűnik, hogy vége van”, ezzel párhuzamosan a kiszámíthatatlanság, az instabilitás és a fenyegetések is nőttek. A program indulása óta először a tömeges illegális migráció okozott gondokat, majd a Covid-járvány és legújabban az ukrajnai háború, ezek pedig mind azt mutatják, hogy szükséges volt a fejlesztés elindítása.

A vezérkari főnök a program alappillérei között említette a harci hatékonyság helyreállítását, a feladatorientált vezetés létrehozását, az aktív és önkéntes állomány fejlesztését, a társadalommal való kapcsolatok újraépítését, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozását.

Ruszin-Szendi a fő stratégiai célok közé sorolta a készültség növelését, hogy rövidebb idő alatt sokkal több katonát tudjanak mozgósítani, illetve az új technológiák miatt a harceljárások jobb elsajátítását, ami magával hozta az altiszt- és tisztképzés módosítását, a kiképzési rendszer változását, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik.

Szintén stratégiai cél a minél több kiképzett, bevethető, harcoló katona a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszámon belül. Mint mondta, „a tetején” kezdték, a vezérkarral: létrehoztak középszintű parancsnokságokat csökkentett létszámmal, illetve több harcoló pozíciót.

Az altábornagy a leglátványosabb stratégiai célnak a technikai fejlesztést tartja, amire nagy szükség volt: a rendszerváltás óta csak a Gripenek jöttek, meg a Mistral légvédelmi rakéták. Most a teljes spektrumban fejlesztések vannak, „minden vadonatúj, semmi sem levetett”, de a régi eszközök is maradnak, ameddig lehet – mondta.

A vezérkari főnök kérdésre válaszolva elmondta: nehéz ideális létszámot mondani a hadseregnél, de a maximált létszám békeidőben, illetve támadás esetén a védelmi feladatok megkezdéséhez elegendő.

The post Ruszin-Szendi: a XXI. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok appeared first on .

„Folytatódik Bahmut védelme, heves harcok zajlanak a teljes arcvonalon a keleti erőcsoport felelősségi övezetében” – fogalmazott a parancsnok, aki ehhez még hozzátette, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvednek a térségben, katonákat, felszerelést és fegyverraktárakat is beleértve. Kifejtette, hogy a 24. dandár tüzérsége erőteljes csapásokat mér az orosz állásokra, a 80. dandár deszantosai pedig visszatartják az ellenség támadásait.

Az ukrán határőrszolgálat kedden arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz megfigyelő drónt Bahmut légterében.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során két civil vesztette életét Bahmutban, illetve Avgyijivkában, a két településen ezen felül hárman sérültek meg. Az általa ismertetett adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásai következtében 1420 helyi lakos halt meg a régióban, és 3244-en szenvedtek sérüléseket.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 960 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a hozzávetőleg 166 570 főt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek között 15 orosz harckocsit és kilenc tüzérségi fegyvert.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke közölte, hogy a törvényhozás 537,2 milliárd hrivnyával, azaz körülbelül 5121 milliárd forinttal megnövelte a védelmi kiadásokra elkülönített összeget az állami költségvetésben.

A Kijev melletti Bucsába látogatott a japán kormányfő
Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, ahol orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén. „A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – mondta Kisida. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt. A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát”. Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.

The post Orosz agresszió: továbbra is heves harcok dúlnak Bahmutnál appeared first on .

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, amelynek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai „békefolyamat elindítására”, amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.

„Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről (csak a sajtóból). Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenek előtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik” – közölte a tárca.

A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy nevezett országok fegyverrel és „zsoldosokkal”, valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát és katonákat képeznek ki részére. Továbbá szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.

„Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli” – hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak.

Emlékeztetett rá, hogy nevezett országok 2014-ben „támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt”, és „elszabotálták” a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.

A moszkvai külügyminisztériumnak az orosz állami hírügynökség által megszólaltatott illetékese rámutatott, hogy Moszkva szerint a konfliktus átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az harci cselekmények és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna demilitarizálása és nácitalanítása, semleges és el nem kötelezett státusának rögzítése, a szankciók feloldása, az Oroszországgal szembeni jogi követelések visszavonása, az orosz nyelv ukrajnai státusának helyreállítása, az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint az Oroszországgal és Ukrajna más szomszédjaival való baráti kapcsolatok kialakítása révén lehetséges.

The post Orosz külügy: nagyon akarjuk a békét, de Washington, London, Párizs és Berlin nem lehet közvetítő appeared first on .

A helyőrség székhelye az amerikai hadsereg 5. hadtestének előretolt, a nyugat-lengyelországi Poznanban 2020 novemberében megnyílt parancsnoksága lesz. A parancsnokságon rendezett keddi megnyitó ünnepségen részt vett Mark Brzezinski, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete, Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, valamint John Kolasheski altábornagy, az 5. amerikai hadtest parancsnoka.

Blaszczak a beszédében nagyra értékelte, hogy az amerikai erők már állandó jelleggel jelen vannak Lengyelországban. „Különösen nagyra értékeljük ezt abban a helyzetben, amelyben Európa azután találta magát, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és megpróbálja megújítani birodalmát” – jelentette ki.

A Lengyelországban első, Európában pedig nyolcadik állandó amerikai helyőrség nemcsak Lengyelország, hanem a NATO egész keleti szárnya biztonságának szempontjából fontos – hangsúlyozta Blaszczak.

Kolasheski az Európa és Lengyelország biztonságát növelő amerikai szerepvállalás jelének nevezte az állandó helyőrség létesítését. „Ma Lengyelországban több szövetséges országból származó szövetséges katona szolgál, mint valaha is a NATO történetében” – hangsúlyozta az amerikai altábornagy. Ezzel arra utalt, hogy Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik állandó jelleggel, rendszeres váltásban. Amerikai parancsnokság alatt egy brit, horvát és román katonákból is álló NATO-zászlóaljat telepítettek az ország keleti részébe 2017-ben.

Az amerikai közlések szerint a poznani előretolt parancsnokság célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában. A parancsnokságot tavaly a lengyel és az amerikai szabadságharcok hőséről, Tadeusz Kosciuszkóról Camp Kosciuszkónak nevezték el.

The post Megalakult az első állandó amerikai helyőrség Lengyelországban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy az ott nyugvó katonák a Budapestet körülzáró szovjet ostromgyűrű feltörésének akkor már reménytelennek látszó kísérletében vettek részt. A Vértes dombjai között 1945. március 16-án és 17-én indult meg a szovjet ellentámadás, akkor esett el a legtöbb magyar katona.

A honvédelmi miniszter kiemelte, a helyet a magyar huszárság Doberdójának is szokták nevezni, mivel az 1. huszárhadosztály mint a „legmagyarabb fegyvernem” vérzett el a harcokban.

A tárcavezető felidézte, hogy nagyapja huszártisztként ott harcolt és 1945. március 17-én súlyosan megsebesült, majd a következő évtizedekben csak titokban járhatott vissza elesett társairól megemlékezni.

The post Szalay-Bobrovniczky: a Magyar Honvédség mindig emlékezni fog hősi halottaira appeared first on .

Az amerikai diplomata szerint a két félnek a helyzet rendezésére kellene figyelnie, most nem az a kérdés, hogy kölcsönösen elismerik-e egymást, illetve hogy Szerbia elismeri-e Koszovó függetlenségét. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

A helyzet rendezését célzó legújabb javaslat szerint – amelyet elviekben mindkét fél elfogadhatónak nevezett február végén – Szerbia a továbbiakban nem akadályozná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó pedig létrehozná a koszovói szerbek önkormányzatiságát biztosító Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. Emellett Belgrád és Pristina elismerné egymás diplomáit, útleveleit, rendszámtábláit és más, hivatalos dokumentumait.

Escobar szerint a megállapodás nemcsak a két érintett ország számára járna jelentős előnyökkel, hanem felgyorsíthatná az egész nyugat-balkáni régió gazdasági fejlődését.

The post Escobar: még az idén megállapodhat Szerbia és Koszovó appeared first on .

A Pentagon illetékese közölte, hogy a cél a korszerű harci járművek eljuttatása az ukrajnai hadszíntérre nyolc-tíz hónapon belül, részleteket később ígértek.

A szállítások felgyorsítása azáltal valósulhat meg a védelmi minisztérium szerint, hogy az Abrams harkocsinak nem az újabb, M1A2-es típusát, hanem a korábbi, M1A1 modellt szállítják, amely az amerikai hadsereg készleteiből lehívható, így az év vége előtt eljuttatható Ukrajnába, valamint könnyebben elsajátítható az eszközök kezelése az ukrán hadsereg tagjai számára.

Az eredeti januári bejelentés szerint az Egyesült Államok egy ukrán zászlóaljnyi, azaz 31 új Abrams-harckocsit ajánlott fel Ukrajnának, amelyek legyártása és szállítása akár két évet is igénybe vehetett volna.

Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok mikor kezdi meg az ukrán katonai személyzet felkészítését a világ legkorszerűbbnek mondott harckocsijának kezelésére és karbantartására. Az Abrams harckocsik hatékony alkalmazásához az ukrajnai hadszíntéren szükség van a megfelelő ellátási láncok kialakítására is a pótalkatrészek számára – közölte a Pentagon korábban.

A Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztráció januárban több hónap megfontolás után jelentette be az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára önvédelmi célokra. Az amerikai elköteleződés egy időben történt a német bejelentéssel a Leopard páncélos harckocsik szállítására, ami az akkori jelentések szerint Németország feltétele volt.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok felgyorsítja az Abrams harckocsik eljuttatását Ukrajnába appeared first on .

Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU kétmilliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.

„A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek” – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.”

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

The post Borrell: nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás közös uniós lőszerbeszerzés nélkül appeared first on .