Biztonságpiac

Behatolt egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója. Bejelentette, hogy emiatt bevezette a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.

„Az ukrán fegyveres erők egy diverzáns- és felderítőcsoportja hatolt be a Grajvoroni járás területére. Az orosz fegyveres erők a határőrséggel, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) és az orosz nemzeti gárdával együtt megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenség visszaverésére” – írta Gladkov. Később közölte, hogy Belgorodnál a légvédelem lelőtt egy drónt, és hogy a megyében bevezették a „terrorelhárítási műveleti állapotot”. Ötre nőtt azoknak a sebesült civileknek a száma, akiket a határtól körülbelül öt kilométerre fekvő, mintegy hatezer lakosú Grajvoron városban kórházba kellett szállítani.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Putyint tájékoztatták a történtekről. Mint mondta, a helyi biztonsági erők elegendő eszközzel rendelkeznek a behatolók kiszorítására. Peszkov szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára. Az augusztus óta ostromlott város bevételéről vasárnap tett bejelentést az orosz védelmi tárca.

Az RT orosz állami propagandaportál helyi hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy a behatolók elfoglalták Gora-Podol község kultúrházát, de aztán ott bekerítették őket. A beszámoló szerint az orosz fegyveres erők megsemmisítették a behatoló csoport több haditechnikai eszközét, és több támadó elmenekült. A Rigában szerkeszett Meduza orosz ellenzéki hírportál és a BBC híroldala szakosodott Telegram-csatornákra hivatkozta azt közölte, hogy több településnél voltak harcok.

Az RT szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió a híroldalán azt állította, hogy a támadás végrehajtóiként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett.

A TASZSZ hírügynökségnek az orosz katonai tárcára hivatkozó háttéranyaga szerint az Oroszország által Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régióban rendszeresek az ukrán diverzánsakciók. Orosz területre, Brjanszk megyébe március 2-án törtek be fegyveresek, és meggyilkoltak két férfit, valamint megsebesítettek egy gyereket. Putyin a történteket terrorcselekménynek minősítette.

Az ukrán hírszerzés szerint orosz állampolgárok akcióztak
Kizárólag orosz állampolgárokból álló önkéntes csapatok hajtottak végre támadásokat hétfőn Oroszországnak az Ukrajnával határos belgorodi területén – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán közszolgálati televízióban. „Igen, ma az Oroszországi Föderáció állampolgáraiból álló Orosz Önkéntes Hadtest és az Orosz Szabadság Légiója hadműveletet indított a belgorodi régió bizonyos területeinek felszabadítására a Putyin-rezsim alól, valamint az orosz erők visszaszorítására. Ezzel egyfajta biztonsági zónát akarnak létrehozni az ukrán polgári lakosság védelmére” – magyarázta a szóvivő. Az Orosz Önkéntes Hadtest, amelynek tagjai azt állítják, hogy Ukrajna oldalán harcolnak, valamint az Orosz Szabadság Légió Telegram-csatornájukon közölték, hogy „felszabadították Kozinka falut Oroszország belgorodi területén. Hozzátették, hogy bevonultak a régióban lévő Grajvoron településre is, és arra szólították fel az orosz határ menti régiók lakóit, hogy maradjanak otthonukban, és ne álljanak ellen – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

 

The post „Terrorelhárítási műveleti állapot” az orosz Belgorod megyében appeared first on .

Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár (mintegy 130 milliárd forint) értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház.

Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.

Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen szóba került ukrán pilóták kiképzése F-16-os, negyedik generációs harci repülőgépek kezelésére, amelybe az Egyesült Államok is beleegyezett. Ugyanakkor azt az ukrán kérést, hogy repülőgépek formájában is küldjenek segítséget, Washington egyelőre nem teljesíti.

Az ukrán légvédelem megerősítését ugyanakkor mindketten fontosnak mondták, és Joe Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.

 

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok újabb katonai segítséget jelentett be appeared first on .

Újabb bevételi rekordot ér el a Rheinmetall 2023-ban a német védelmi ipari és technológiai vállalat vezérigazgatójának várakozása szerint.

Armin Papperger, a Magyarországon is tevékenykedő cég vezetője egy pénteken ismertetett interjúban elmondta, hogy 20 és 30 százalék közötti árbevétel-növekedésre számítanak, ami azt jelenti, hogy „2023 újabb rekordév lesz” a több mint 130 éves vállalat történetében.

Egyedül a német szövetségi kormány védelmi beruházási programja révén nagyjából 10 milliárd euró bevételre tehetnek szert. A német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló projektek nemcsak Puma páncélozott gyalogsági harcjárművek gyártásáról szólnak, egy sor egyéb megállapodást is aláírtak már – mondta a Armin Papperger a Focus című német hírmagazinnak.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban bejelentették egy ukrajnai harckocsigyár felépítésének tervét, elmondta: hosszú távú stratégia, hogy a Panther nevű új harckocsitípust a megrendelőkkel együttműködésben, „helyben” gyártják. Ugyanakkor az is fontos, hogy „gyorsan segítsünk” – fogalmazott.

A Rheimetall az év végéig 2,5 milliárd euró értékű eszközzel és lőszerrel támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – tette hozzá. Kiemelte, hogy Ukrajnának „a jelenlegi állás szerint egymillió darab tüzérségi lőszerre és ezer új járműre van szüksége”.

A védelmi ipar egyik legnagyobb vállalatának vezetője a Focus szombaton megjelenő számához készített interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokáig tarthat.

Meglehet, hogy a harcok időnként megszakadnak, és „taktikai, de akár geopolitikai okokból is” lesznek „lélegzetvételnyi szünetek”, azzal viszont már nem lehet számolni, hogy Oroszország kerül ki győztesen a háborúból – mondta a Rheinmetall vezérigazgatója.

A társaság bevétele a 2022-es pénzügyi évben 6,410 milliárd euró volt, 13 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A működési eredmény – kamat- és adófizetés nélküli eredmény (EBIT) – 754 millió euró volt, ez 27 százalékos növekedés és rekord a vállalat történetében. A rendelésállomány pedig szintén minden korábbinál nagyobbra, 26,6 milliárd euróra emelkedett.

A világszerte több mint 25 ezer embert foglalkoztató vállalatcsoport Zalaegerszegen lánctalpas és kerekes járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, Várpalotán pedig gyártóközpontot épít a magyar fegyveres erők lőszerellátására.

 

The post Újabb rekordévre számít a Rheinmetall appeared first on .

Nyomozást indított a berlini rendőrség emigráns orosz ellenzékieknél jelentkezett mérgezéses tünetek miatt – írta a Welt am Sonntag.

A tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya két emigráns ügyét vizsgálja, akik részt vettek Mihail Hordorkovszkij rendszerkritikus orosz üzletember egy április végén Berlinben tartott konferenciáján – írta a Welt am Sonntag, hozzátéve, hogy a német főváros rendőrségének sajtóosztálya megerősítette értesülésüket.

Mint írták, az esetről a napokban beszámolt az agents.media címen működő orosz nyelvű portál, amelynek beszámolója szerint az egyik érintettnél már az április 29-én kezdődött kétnapos konferencia előtt kiütközhettek mérgezésre utaló tüntetek. Az illető Berlinbe érkezve felkereste a Charité egyetemi klinikát, ahol Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust is ápolták 2020-ban, miután hazájában mérgezéses merénylet áldozata lett.

A másik érintett, az Egyesült Államokban élő Natalia Arno az agents.media cikkének megjelenése után a Facebook közösségi portálon arról számolt be, hogy akut fájdalom mellett „furcsa tüneteket” tapasztalt, amelyek bő két hét alatt sem múltak el teljesen. A Szabad Oroszország Alapítvány (Free Russia Foundation) nevű amerikai civilszervezet elnöke szerint felmerül a gyanú, hogy megmérgezték valamilyen idegméreggel. A Welt am Sonntag érdeklődésére jelezte, hogy az ügyet vizsgálja az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI).

A lap felidézte, hogy az utóbbi években több mérgezéses merénylet is történt rendszerkritikus oroszok ellen bel- és külföldön.

 

The post Orosz ellenzékiek mérgezéses tünetei miatt nyomoz a berlini rendőrség appeared first on .

Az ukrán védelmi erők félig körülzárták a Donyeck megyei Bahmutot, hogy lehetővé tegyék az orosz csapatok megsemmisítését a városban – jelentette ki Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes.

„Az orosz erők nem tudták körbezárni Bahmutot, és elvesztették a város körüli domináns magasságok egy részét. Vagyis csapataink a város peremvidékén a szárnyak mentén történő előrenyomulása, amely még mindig tart, nagyon megnehezíti az ellenség megmaradását a városon belül. Csapataink félig bekerítették a várost, ami lehetőséget ad az ellenség megsemmisítésére. Ezért az orosz erők a város általuk ellenőrzött részén védekezésre kényszerülnek” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar emlékeztetett arra, hogy az ukrán erők tartják magukat Bahmut javarészt ipari létesítményekből álló városrészében.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője vasárnap az ukrán köztévének nyilatkozva, közölte, hogy az orosz erők csapásai lényegében a földdel tették egyenlővé Bahmutot, ennek ellenére az ukrán csapatok továbbra is tartják állásaikat a város délnyugati részén. Megjegyezte, hogy mivel a várost az oroszok elpusztították, Oroszország a regionális központnak számító Bahmut elfoglalása esetén sem szerez semmilyen katonai vagy politikai előnyt. A szóvivő szerint az ukrán fegyveres erők megpróbálnak „nyomást gyakorolni a szárnyakon az orosz csatatokra, nem hagyni neki nyugalmat és ha lehet, ellentámadást intéznek”.

Cserevatij egy rádióinterjúban reagált Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítójának a város állítólagos teljes elfoglalásáról szóló nyilatkozatára. Magyarázata szerint ez Prigoszinnak arról a szándékáról tanúskodik, hogy a lehető leghamarabb kivonja zsoldosait a lerombolt városból, amelyet az ukrán erők jó eséllyel teljesen körülzárhatnak. Szombaton a Wagner-csoport vezetője, Prigozsin közzétett egy videót, amelyet Bahmut központjában, a vasútállomás közelében vettek fel. Ebben azt mondta, hogy zsoldosai állítólag teljesen elfoglalták a várost, május 25-én átadják a település fölötti ellenőrzést az orosz védelmi minisztérium katonáinak és távoznak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kiemelte: az ukrán védelmi minisztérium cáfolta Bahmut orosz megszállását, hangsúlyozva, hogy az ukrán katonák több létesítményt is ellenőrzésük alatt tartanak a városban.

„A harcok folytatódnak, számos épületet tartunk ellenőrzésünk alatt a városban” – mondta Cserevatij, hozzátéve, hogy „valójában a Wagner-csoportot az ukrán erők szétverték” Bahmutban.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán csapatok félig körbezárták Bahmutot appeared first on .

Gratulált a Wagner katonai magánvállalat fegyvereseinek és az orosz hadseregnek Bahmut elfoglalásához Putyin – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Putyin gratulált a Wagner rohamegységeinek, valamint az orosz fegyveres erők összes katonájának, aki biztosította számukra a szükséges támogatást és a szárnyak védelmét, a Bahmut felszabadítására irányuló hadművelet lezárásához – áll a tájékoztatásban. A Kreml állami elismerést helyezett kilátásba mindazok számára, akik kitüntették magukat a harcokban.

Az orosz védelmi minisztérium éjjel jelentette be, hogy Bahmut felszabadítása az orosz hadsereg tüzérsége és légiereje által támogatott Wagner rohamegységek offenzívájának eredményeként befejeződött. A város elfoglalásáról Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója szombaton tett bejelentést.

A háború előtt 72 ezer lakosú város fontos közlekedési csomópont és a Donyec-medencében kiépített ukrán védvonal fontos eleme volt. A város birtoklásáért folytatott harcok 2022 augusztus 1-jén kezdődtek.

 

The post Orosz agresszió: Putyin gratulált a Bahmutot elfoglaló csapatoknak appeared first on .

A Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation – FBI) számos alkalommal megsértette a külföldi hírszerzési információk megszerzésére vonatkozó szabályokat – derül ki egy bírósági határozatból.

Az amerikai hírszerző szervek felett felügyeletet gyakorló Külföldi Hírszerzést Megfigyelő Bíróság  megállapításai még 2022. áprilisában születtek, de azt, bizonyos elemek kitakarásával, most tette elérhetővé az amerikai hírszerzés igazgatója.

A bíróság szerint az FBI 2020 és 2021 között több mint 278 ezer alkalommal megfelelő indok nélkül élt a bírósági végzés nélküli adatgyűjtési jogával. Ezt a jogot a külföldi hírszerzési tevékenység megfigyelését szabályozó törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) teszi lehetővé. A jogszabály általánosságban felhatalmazást ad arra az amerikai hírszerzésnek, hogy külföldön tartózkodó nem-amerikai állampolgárokra vonatkozóan célzott megfigyelést folytasson. Az FBI a törvény egyik rendelkezése, a 702-es szakasz alapján hozzáférhet a külföldi hírszerzés megfigyelése során gyűjtött adatbázisokhoz, amennyiben nyomozása külföldi hírszerzést érint, illetve bűncselekmény gyanúja merül fel.

A megállapítások szerint a jogkörön túlnyúló, indokolatlan adatgyűjtés többi között érintette a 2020. májusában kitört Black Lives Matter-tüntetések, és a 2021. január 6-i Capitolium-zavargások résztvevőit. A jelentésben szó van egy kongresszusi jelölt választási kampányának támogatóihoz kötődő információgyűjtésről is. Ez utóbbi 19 ezer emberre vonatkozott, amit az FBI külföldi befolyásra vonatkozó gyanúval indokolt, ám szükségtelen volt az adatbázis átvizsgálását személyek ilyen széles körére kiterjeszteni – állapította meg a felügyeleti bíróság.

Az FBI közleményben reagált a bírósági megállapításokra, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes munkatársai indokolatlanul széles körben állapították meg az adatgyűjtésben érintettek körét, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy már intézkedtek az eljárásrend módosításáról. Ennek nyomán az adatok szerint 2021 után az FBI által indított adat-lekérdezések száma több mint 90 százalékkal csökkent, 2022-ben már csak 204 ezer lekérdezés történt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 millióval.

A FBI külföldi adatgyűjtésre vonatkozó különleges felhatalmazása idén december végén lejár, és az csak a kongresszus hozzájárulásával hosszabbítható meg. A jogkör túllépéséről szóló bírósági vélemény megnehezítheti a nyomozó hatóságot a felhatalmazás megújítására vonatkozó törekvésében. A kongresszus tagjai ugyanakkor a titkos bírósági dokumentumot már tavaly áprilisban, annak kiadásakor teljes egészében megkapták.

Szintén a Szövetségi Nyomozó Iroda tevékenységét kifogásolta egy, a hét elején megjelent jelentés. John Durham korábbi különleges ügyész az FBI nyomozásának körülményeit vizsgálat, amelyet 2016-ban Donald Trump és az orosz szervek közötti kapcsolatról szóló gyanúval indított. A Durham-jelentés megállapítása szerint a hatóságnak nem volt kezében olyan meggyőző bizonyíték, ami indokolta volna hivatalos nyomozás megindítását az elnökjelölt ellen a választási kampány idején.

 

The post Indokolatlanul széles körben végzett külföldi hírszerzési megfigyelést az FBI appeared first on .

A honvédelem napja alkalmából családi napot tartottak vasárnap a budapesti Városligetben. A Fővárosi Állat- és Növénykertben ötezer katona és családja vendégeskedhetett, a Honvédelmi Minisztérium (HM) pedig örökbe fogadta az intézmény két perzsa leopárdját.

Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára az állatkerti sajtótájékoztatón kiemelte: 175 évvel ezelőtt alakult meg a mai modern értelemben vett Magyar Honvédség, 174 évvel ezelőtt pedig a magyar honvédsereg Görgey Artúr tábornok vezetésével visszaszerezte Buda várát a császári csapatoktól. 1993 óta ezen a napon, május 21-én ünnepeljük a magyar honvédelem napját – emlékeztetett.

A HM és a Magyar Honvédség családi napot tartott a fővárosi állatkertben és a városligeti Kós Károly sétányon. A budapesti Bálnában pedig kiállítás mutatja be a 175 éves Magyar Honvédség múltját, jelenét és jövőjét, köztük robotkutyákat és más modern eszközöket is ki lehet próbálni – ismertette.

Vargha elmondta: a honvédelem ügyét támogató társadalmi szervezetek kezdeményezésére a tárca úgy döntött, hogy örökbe fogadja az állatkert két perzsa leopárdját, Akhumot és Banut. Ezzel szeretnék segíteni a világ egyik leggyorsabb és legveszélyeztetettebb ragadozójának fennmaradását. Az örökbefogadásról szóló, aranyfokozatú támogató oklevelet Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke adta át.

Sós Endre, az állatkert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója bezámolt arról, hogy az intézmény 20 éve foglalkozik perzsa párducokkal. A perzsa párduc veszélyeztett faj, amely Törökországtól Közép-Ázsia különféle részein terjedt el, és mindössze 44 állatkertben található meg a világon, Budapesten négy ilyen állatot tartanak – mondta. Hozzátette, a honvédelmi tárca által örökbefogadott Akhum és Banu 6, illetve 7 éves, kölykeik 2021 szeptemberében látták meg a napvilágot, és a nemzetközi tenyészprogram részeként nemsokára másik állatkertbe kerülnek, Görögországba és Németországba.

„Az állatkert fontos és jelentős küldetése a természetvédelem, amelyet a perzsa párduc mellett más fajoknál is folytatunk, valamint részt veszünk a hazai védett állatok mentésében” – közölte Sós. Beszélt a fennállásának 157. évfordulóját ünneplő budapesti állatkert és a magyar honvédség kapcsolatáról is, amely a régmúltba nyúlik vissza. Megemlítette Xantus János neves zoológust, aki maga is részt vett az 1848-as szabadságharcban, és akiről Észak-Amerikában két madárfajt neveztek el. De az állatkert alapítása mellett jelentős szerepet töltött be Rómer Flóris és Szabó József is a szabadságharcban.

A családi napon számos bemutató várta az érdeklődőket, a Kós Károly sétányon 22 katonai alakulat állította ki eszközeit. A látogatók találkozhattak a honvédség high-tech eszközeivel, megismerkedhettek a modern hadsereg mindennapjaival, a hagyományőrzők pedig a katonamúltat elevenítették fel.

 

The post 175 éves a Magyar Honvédség, családi nap a Városligetben appeared first on .

Az elmúlt években a börtönökben dolgozók és a fogvatartottak számában is érzékelhető emelkedés volt – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Veszprémben, a büntetés-végrehajtás országos toborzó- és nyílt napján.

Rétvári Bence kiemelte: a fogvatartottak száma 14-15 ezerről 19 ezerre nőtt, míg az őket őrzők száma 7400-ról 9400-ra emelkedett. Ez azért fontos, mert a kormánynak elsődleges a magyar emberek biztonsága, főleg, mivel a szomszédunkban háború zajlik – közölte.

Hangsúlyozta: a közbiztonság javítása kiemelt prioritása a kormánynak 2010 óta. Ehhez szigorú büntetőszabályokra, hatékonyan fellépő rendőrségre, illetve olyan büntetés-végrehajtásra – börtönökre, fegyházakra, fogházakra – van szükség, ahol a bűnelkövetők a megérdemelt büntetésüket töltik, és mindenki biztos lehet abban, hogy csak akkor szabadulhatnak, amikor a bíróság úgy dönt.

A bűnelkövetőknek rács mögött a helye, és szükség van a rácsokat folyamatosan őrzőkre is. Ezért nőtt a büntetés-végrehajtásban dolgozók száma kétezerrel az elmúlt években, és ezért van szükség további új munkatársakra – fogalmazott Rétvári. Az államtitkár a büntetés-végrehajtást kiszámítható, stabil munkahelyként jellemezte, ahol látható az előmeneteli lehetőség, és különböző juttatások is vannak.

Arról is beszélt: a magyar börtönökben száz százalékos a foglalkoztatottság, mindenki, akinek a büntetési fokozata megengedi, vagy tanul, vagy dolgozik. Így nincs olyan ember, aki tétlen lenne. Ezzel a rabok hozzájárulnak saját fogva tartásuk költségeihez, a megtanult szakmával pedig a társadalomba való visszailleszkedésüket is megkönnyítik – tette hozzá.

Rétvári kitért arra is, hogy minden kilencedik rab Magyarországon embercsempész. „Magyarországon a börtönök a legmultikulturálisabb közegek”, hiszen 73 ország több mint kétezer állampolgára van embercsempészés miatt a magyar börtönökben büntetésüket töltve vagy bírósági ítéletre várva – mondta.

Rámutatott: ennek költségeit szinte teljes egészében a magyar emberek állják, hiszen az Európai Unió 650 milliárd forinttal tartozik az országnak az illegális migrációval kapcsolatos költségek megtérítésére, amelynek egy százalékát fizette csak ki.

Bozsó Zoltán dandártábornok fontosnak nevezte, hogy a megfelelő utánpótlást tudják biztosítani, és a fiataloknak is bemutassák, népszerűsítsék a büntetés-végrehajtás tevékenységét. Eredményesnek tartja az elmúlt időszak toborzásait, hiszen több mint 3500-an jelentkeztek, és az elmúlt öt hónapban már több mint négyszáz embert sikerült felvenni. Ők egy tizennégy hetes alapképzést követően állnak szolgálatba. Közölte: jelenleg országosan 90 százalék feletti a hivatásos állomány telítettsége, és hasonló pályaorientációs napokat tartanak a jövőben az ország más régióiban is.

 

The post A börtönben dolgozók és a fogvatartottak száma is nőtt appeared first on .

Fellebbezett a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a hivatalával visszaélő ügyésszel szemben, hogy szigorúbb ítéletet kapjon, mint amit a bíróság kiszabott rá – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyész kollégái háta mögött adatok beszerzésével segítette egy feljelentett ismerősét a vele kapcsolatban a rendőrségen folyó bűnügyekben. Ez az ember egy közösségi oldalon még dicsekedett is „befolyásos ügyészségi ismerősével” – tették hozzá.

A bíróság első fokon a váddal egyezően bűnösnek mondta ki mindkettőjüket hivatali visszaélés bűntette miatt tettesként, illetve felbujtóként, ezért a volt ügyészt 750 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztésért és foglalkozástól eltiltásért fellebbezett.

A védő a büntetőbíróságnak becsatolta a volt ügyész munkaügyi ítéletét, amelyben a munkaügyi bíróságok két fokon is jogerősen azt állapították meg, hogy nem volt arányos a fegyelmi eljárásban kiszabott hivatalvesztés az „egyébként jó munkát végző, de egyszer hibázó ügyésszel szemben”, és a volt ügyész részére különböző jogcímeken összesen 33 209 785 forint megfizetésére kötelezte Magyarország Ügyészségét.

„Magyarország Ügyészségének álláspontja töretlen abban, hogy az ilyen bűncselekmény nem fér össze az ügyészi hivatással” – írták.

 

The post Fellebbeztek a hivatalával visszaélő ügyész ügyében appeared first on .

Több településen vannak még szabad helyek a Magyar Honvédség honvédelmi táboraiban.

A www.honvedelmitabor.hu adatai szerint a harcos tematikájú táborba Várpalotán, Balassagyarmaton, Tiszaszigeten, Hódmezővásárhelyen, Tatán, Soponyán, Fadd-Domboriban, Salgótarjánban, Debrecenben, Püspökszilágyon és Halásztelken vannak még szabad helyek.

Nyíregyházán, Soponyán és Kecskeméten még vannak szabad helyek a honvédelmi sporttáborokban, és lehet még jelentkezni a túlélőtáborokba Nagybarcára, Csobánkára, Székesfehérvárra és Bodrog községbe. Ezeken túl még vannak szabad helyek a Csobánkán és a patcai Katica tanyán meghirdetett hagyományőrző táborokban, valamint az ócsai infokommunikációs, a balatonakarattyai vitorlás és a csobánkai rádióamatőr táborokban is.

Regisztrációért, valamint további információkért, friss hírekért érdemes követni www.honvedelmitabor.hu weboldalt és a Honvédelmi tábor Facebook-oldalt.

A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte: júniustól augusztusig csaknem száz táborban, 135 turnusban táborozhatnak a 12 és 18 év közötti fiatalok. Idén 17 féle különböző honvédelmi témájú tematikából lehet választani az ország mintegy 59 különböző helyszínén. A honvédelmi táborokba április elsején indult a jelentkezés.

 

The post Még lehet jelentkezni a honvédelmi táborokba appeared first on .

Korrupció gyanújával őrizetbe vették Vszevolod Knyazjevet, az ukrán legfelsőbb bíróság elnökét – közölték kijevi sajtótájékoztatójukon az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) és a korrupcióellenes különleges ügyészség (SzAP) vezetői.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy a bírót csaknem hárommillió dollár kenőpénz elfogadásával gyanúsítják. Nem sokkal később a legfelsőbb bíróság tagjai bizalmatlansági indítvánnyal menesztették Knyazjevet posztjáról. Az előterjesztést a 142 tagú testület 140 bírája szavazta meg.

Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy amíg nem választják meg a legfelsőbb bíróság új vezetőjét, addig feladatait a leghosszabb tapasztalattal rendelkező bíró, Dmitro Luszpencsik látja el.

 

The post Őrizetbe vették, majd leváltották posztjáról az ukrán legfelsőbb bíróság elnökét appeared first on .

A kopaszodás rengeteg férfit érint, és sokaknál vezet önbizalomhiányhoz. Az egykor dús, az imidzs fontos részét képező hajkorona elvesztése valóban nagyon fájó pont, de szerencsére van rá megoldás.

Ám ezt ne a vitaminoktól, samponoktól vagy szérumoktól várjuk, az egyetlen, valóban hatásos módszer ugyanis a hajbeültetés. Ez a kis esztétikai beavatkozás segít abban, hogy a kopasszá vált területeken újra életerős hajszálak nőjenek.

Mennyibe kerül mindez?

A hatékonyság ígérete láttán sok férfi szeme felcsillan és lázas kutakodásba kezd, hogy mindent megtudjon erről az eljárásról. Ám amint meglátja a hajbeültetés árakat, a kezdeti lelkesedés máris csökken. Mert legyünk őszinték: ez nem épp egy olcsó beavatkozás, több havi fizetésünknek megfelelő összeget kell otthagyni a klinikán.

Ezen a ponton sokan el is vetik az ötletet, és azt mondják, inkább megbékélnek a kopaszsággal. De tényleg érdemes még hosszú évtizedeket leélni úgy, hogy elégedetlenek vagyunk a külsőnkkel? A hajbeültetésre hosszú távú befektetésként kell tekinteni, ugyanis a beültetett szálak élethosszig a helyükön maradnak, így itt nincs szükség rendszeres frissítésre, utókezelésre. Ezt az összeget csak egyszer kell kifizetni, cserébe minden egyes nap elégedetten tekinthetünk a tükörbe. 

Hogyan számolják ki a hajbeültetés árát?

A hajbeültetés ára mindenkinél egyedi, hiszen az alapján határozzák meg, hogy pontosan hány graftot vagy hajszálat kell áthelyezni a donorterületről a problémás részre. Az előzetes felmérés során megvizsgálják a hajsűrűséget, illetve azt, hogy egy graft (hajhagyma egység) hány hajszálat képes növeszteni. 

Egy graftból 1-4 szál haj is kinőhet, tehát értelemszerűen az van jobb helyzetben, akinek ez az arány magasabb, hiszen így kevesebb graftból dúsabb haja lehet. A vizsgálat során az orvos kiszámolja, hogy megközelítőleg hány hajszállal lehetne elfedni a kopasz területet, és ehhez hány graftra van szükség. 

Ezek után készítik el a végleges, egyénre szabott árajánlatot. A klinikák oldalain látott összegek tehát csak tájékoztató jellegűek, de arra azért alkalmasak, hogy megbecsüljük, mégis mekkora kiadásra kell számítanunk.

A beültetés technológiája is számít

A műtéthez alapvetően kétféle technikát lehet használni, az elavultnak számító FUT-ot, és a sokkal kíméletesebb, modernebb FUE-t. A legtöbb hajklinika ma már kizárólag ez utóbbival dolgozik, hiszen természetesebb hatást nyújt és a páciens számára is kevésbé kellemetlen.

Ám a FUE készülékek típusa és ára között is lényeges különbségek vannak, és ez természetesen az árképzésben is visszaköszön. A legjobb eredmények a csúcskategóriás, rendszeresen karbantartott és kifogástalanul működő gépekkel érhetőek el.

Ezért mindenképp olyan klinikát válasszunk, ahol kizárólag minőségi berendezéssel dolgoznak, mert csak így lesz a beépülési arány az ígért 95-98%. Mindemellett természetesen lényeges szempont az is, hogy a beültetést végző orvos mennyire tapasztalt és profi a szakmájában.

 

The post Mitől függ, hogy mennyibe kerül egy hajbeültetés? appeared first on .

Ebben a cikkben próbálunk kicsit rendet rakni a fejekben a felújított laptopok kapcsán. Ezeket ugyanis nagyon sokan azért nem választják még mindig, mert már használtak, és úgy gondolják, hogy egy új gép csak jobb lehet. Holott azonos áron közel sem azonos minőséget kapunk, sőt számos előnye van egy használt készüléknek. Lássuk!

Egy autós hasonlat

Egyből belevághatnánk, hogy mit is jelent egy használt üzleti laptop, és mit egy hipermarketes. De jobb, ha egy autós hasonlattal vezetjük fel, mert azt sokan gyorsabban megértik.

Tegyük fel, hogy két autó közül kell választanunk. Egyrészt ott van egy középkategóriás, ami épp most gördült ki a gyárból. Másrészt egy prémiumkategóriás, amit már 3 évig használtak. Melyik mellett döntenénk?

Természetesen sokan a középkategóriás mellett, mert csak azt tudják megfizetni. De mi van akkor, ha azt mondjuk, hogy azonos áron van a kettő? Ilyenkor már fordul a kocka, és előnyben van a használt, de prémiumautó, igaz? Főleg, ha még hozzá is tesszük, hogy egy teljes felújításon átesett, mielőtt kinéztük magunknak. Így már azért egyértelmű a választás, igaz?

És pont ez a helyzet a laptopok terén is.

Érdemes felújított laptopot vásárolni?

Amikor a világ összes pénze a rendelkezésünkre áll, akkor nem kérdés, hogy egy új, prémiumkategóriás, mindennel felszerelt laptopot vásárolunk.

Ellenben, ha véges az erre szánható keretünk, akkor az alábbi két lehetőség közül kell válasszunk:

• Megvásárolhatunk egy új, de gyengébb képességekkel rendelkező gépet.
• Beszerzünk egy használt, de prémiumkategóriás, business class készüléket.

A jellemzően hipermarketekben kapható új eszközökben minden van ahhoz, hogy egy gombnyomással el tudjuk indítani, és tudjuk használni. Jellemzően szoftverrel együtt, telepítve kapjuk kézhez az ilyen laptopokat. De ezekkel nem túl meggyőző teljesítményt kapunk.

Ezzel szemben egy használt, de felújított laptop esetén azonos áron egy prémiumkategóriás géppel gazdagodhatunk. Egy olyannal, amit 8-10 éves használatra terveztek úgy, hogy napi 10-16 munkaórát is kibírjon. Bár már használták, de a cégek jellemzően 2-4 éven belül lecserélik ezeket az eszközöket. És mi még csak nem is így kaphatjuk kézhez, hanem felújítva. Nézzük, ez mit is jelent!

Mi jelent, hogy egy laptop felújított?

Amikor magánszemélytől vásárolunk használt számítógépet, akkor maximum törlésre kerültek róla az adatok, és kész. Ennél jóval többet várhatunk, ha az olyan cégek felújított készülékeit választjuk, mint például a PC Aréna!

Természetesen itt is törlik a korábbi adatokat, sőt új operciós rendszer is kerülhet a gépünkre, ha kérjük (méghozzá kedvezményes áron). Ezenkívül alapos ellenőrzésen esnek át a készülékek, és az elhasználódott (vagy a hamarosan elhasználódó) alkatrészeket cserélik. És természetesen egy nagytakarítást is kap a laptop.

Így tehát egy szinte új állapotban lévő, már bizonyított használt készüléket vásárolhatunk meg az eredeti árának töredékéért. Megéri, nem?

 

The post Mi a különbség a hipermarketes és a felújított laptop között? appeared first on .

Oroszország kimerítette rakétakészleteinek jelentős részét, de a nemzetközi szankciók ellenére sikerült elindítania a gyártást, amint azt az Ukrajnában lelőtt rakéták töredékei is bizonyítják – jelentette ki pénteken Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak.

A tisztségviselő közölte, hogy az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország havonta 67 rakétát képes előállítani. „Havonta legalább kétszer szállít Oroszország Kalibr típusú rakétákat az általa még 2014-ben megszállt Krím félszigetre. Most az oroszok körülbelül 25 Kalibr rakétát tudnak gyártani havonta, H-101-es típusból 35 darabot, Kinzsal rakétából kettőt, az Iszkander-M rendszerhez való 9M723 ballisztikus rakétákból pedig ötöt. A nemzetközi szankciók ellenére sikerül nekik a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket importálniuk” – fejtette ki Szkibickij. Szavai szerint az Ukrajnában lelőtt orosz rakéták darabjai arra utalnak, hogy ezek a lőszerek „épphogy legördültek a futószalagról”, ezeket az idei év első negyedévében gyártották. „Oroszország addig fogja rakétákkal terrorizálni Ukrajnát, amíg elegendő erőforrással rendelkezik, ezért Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is erősítse légvédelmét” – mutatott rá a hírszerzési vezető.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos arról számolt be, hogy sikerült egy Oroszországba elhurcolt 14 éves lányt hazahozni Ukrajnába. Az ombudsman hozzátette, hogy a gyermek rehabilitáción vesz részt, egészségügyi és humanitárius segítséget kap. „Azon dolgozunk, hogy minden ukrán gyereket hazahozzunk, és megbüntessük azokat, akik kiviszik, és idegen területen túszként tartják gyermekeinket ” – hangsúlyozta Lubinec. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy két napja az ukrán hatóságoknak egy hatéves kislányt sikerült hazahozniuk Oroszországból Ukrajnába, akinek katona szülei a Donyeck megyei Mariupolban estek orosz fogságba.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége 660-nal 201 760-ra nőtt. Az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett négy orosz harckocsit és 12 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.

Nem volt robbanótöltet a lengyelországi Bydgoszcznál megtalált rakétában
A nyugat-lengyelországi Bydgoszcznál április végén megtalált rakétában nem volt robbanótöltet, betonfeje volt, ami orosz technológiára utal – jelentette be pénteken Pawel Szrot államtitkár, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának főnöke. Szrot az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozott a katonai eszközről, amely decemberben csapódott be a Bydgoszczhoz közeli erdőben, de csak áprilisban találták meg. Elmondta: a roncsok között megtalálták a rakétafejet is, amelyet még vizsgálnak. „Különleges rakétafejről van szó, mert betonból készítették, az orosz technológiai gondolkodásnak megfelelően” – fogalmazott Szrot. Úgy ítélte meg: a rakétát az ukrán légvédelem megtévesztése céljából lőtték ki. Az államtitkár elmondta: a rakétában nem volt robbanótöltet. Nem repülhet viszont üresen, mert túl könnyű lenne, ezért szerelték rá a betonfejet.

 

The post Ukrán hírszerzés: Oroszország a szankciók ellenére újraindította a rakétagyártást appeared first on .

Négy év hat hónap börtönbüntetést kapott egy férfi, aki több száz embert károsított meg „rezsicsökkentő” ajánlataival és olcsó repülőjegyek ígéretével.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a vádlott 2016 és 2017 között Magyarország területén jogtalan haszonszerzési célból internetes hirdetés útján úgynevezett „fűtés- és áramdíj nullázó termékcsomag”, „rezsicsökkentő”, „energiaoptimalizáló”, továbbá „környezetbarát házi energiatermelő” rendszer bérletét ajánlotta fel a megtévesztett sértetteknek.

Ezen felül a férfi 2013 novemberében tulajdonosként belépett egy, a Thaiföldi Királyságban bejegyzett, búvároktatással foglakozó vállalkozásba, majd később a cég egyik tagjának hamisan azt állította, hogy üzletet kötött egy nemzetközi légitársasággal, ezért az ő cégén keresztül olcsóbban lehet repülőjegyekhez jutni.

A hirdetésre jelentkezőknek a repülőjegy árát a vádlott szlovák cégének számlájára kellett átutalniuk. A férfi vállalkozása azonban nem állt szerződéses kapcsolatban a légitársasággal, a vádlott célja a sértettek megtévesztése és az általuk átutalt összegek megszerzése volt – olvasható a bírósági közlésben.

 

The post Elitélték a „rezsicsökkentő” rendszer kiépítőjét appeared first on .

Ismét felmentette a bazini székhelyű szlovák különleges bíróság Marián Kocner nagyvállalkozót az alól a vád alól, hogy 2018-ban megrendelte Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró meggyilkolását, a megrendelésben közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát viszont a bíróság az első eljárástól eltérően 25 év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős.

A szlovák nagyvállalkozó és Zsuzsová ügyében már 2020 szeptemberében született egy mindkettőjüket felmentő ítélet, ám ezt az ügyész fellebbezése alapján a legfelsőbb bíróság 2021 júniusában érvénytelenítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a bazini különleges bíróságra.

A most megszületett újabb ítéletben a bíróság Kocner esetében megerősítette korábbi döntését, és a nagyvállalkozót elégséges bizonyíték hiányában felmentette az újságíró-gyilkosság megrendelésének vádja alól, illetve egy másik ügyben is, amelyben ügyészek meggyilkolására való felbujtás volt a vád ellene. „Nem került bizonyításra, hogy a vádlott, Marián K. elkövette volna a bűntettet” – mondta az ítélet kapcsán a bazini különleges bíróság szenátusának elnöke, Ruzena Sabová.

Kocnert 2021-ben egy másik perben – egy váltóhamisítási ügyben – már 19 év szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság. A korábban ugyancsak felmentett Zsuzsovát, akit az újságíró-gyilkosság, illetve az ügyészek meggyilkolására való előkészület ügyében is közvetítéssel, valamint engedély nélküli fegyvertartással is vádoltak, most halmazati büntetésként – nem jogerősen – 25 év fegyházra ítélték.

Kuciak meggyilkolásának ügyében eddig három jogerős ítélet született. Elsőként a vád koronatanúját, Andruskó Zoltánt ítélték el egy különálló perben, vádalku keretében 15 év letöltendő szabadságvesztésre, amiért kifizette a gyilkosságért járó összeget a bűncselekményt végrehajtó és ezt beismerő Miroslav Marceknak, akit pedig 25 év szabadságvesztésre ítéltek. Ugyancsak már korábban 25 év szabadságvesztést róttak ki Tomás Szabóra, aki az ellene felhozott vádak szerint egy másik gyilkosságban bizonyult bűnösnek, illetve abban is, hogy segédkezett az újságíró-gyilkosság elkövetésében.

Ján Kuciakot és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. Az újságíró-gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett: a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.

 

The post Szlovák újságíró-gyilkosság: Ismét felmentették a gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozót appeared first on .

Oroszország félezer amerikaitól vonta meg a beutazás jogát, nemkívánatosnak nyilvánította a Greenpeace tevékenységét és körözést adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen.

Ötszáz amerikai állampolgártól, köztük Barack Obama volt amerikai elnöktől tagadta meg a beutazás jogát Oroszország pénteken, válaszul az ellene rendszeresen bevezetett amerikai szankciókra – közölte az orosz külügyminisztérium.

„Válaszul a Joe Biden kormánya által rendszeresen bevezetett oroszellenes szankciókra, amelyek Washington szándéka szerint arra irányulnak, hogy Oroszországnak a lehető legnagyobb kárt okozzák, személyesen érintve országunk tisztviselőit és egyszerű állampolgárait, ellenintézkedésként 500 amerikai számára záratik le a belépés az Oroszországi Föderációba” – áll az orosz diplomáciai honlapján megjelent közleményben.

A szöveg szerint rég ideje lenne, hogy Washington megtanulja: egyetlen Oroszország elleni ellenséges támadás sem marad kemény válasz nélkül.

A külügyminisztérium rámutatott, hogy az eltiltott állampolgárok között van a volt amerikai elnök és a végrehajtó hatalom különböző szintű vezetői, köztük Nina Jankowitz, a Fehér Ház „orosz dezinformáció” elleni küzdelemért felelős kezelője, valamint a 2022. novemberi választásokon először megválasztott szenátorok és kongresszusi képviselők, a „kijevi rezsimnek” fegyvert szállító vállalatok vezetői. A feketelista emellett kormányzati és rendvédelmi szervek olyan munkatársainak nevét is tartalmazza, „akik közvetlenül részt vettek a másként gondolkodók üldözésében az úgynevezett «Capitolium-ostromot» követően”.

Nemkívánatos Oroszországban a Greenpeace tevékenysége

Nemkívánatosnak nyilvánította az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét. A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapját és biztonságát. A főügyészség döntése mind a nonprofit szervezetre, mind pedig a nemzetközi alapítványra vonatkozik.

Az orosz hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Greenpeace környezetvédelmi tevékenységét ténylegesen „politikai álláspontok aktív népszerűsítése” kíséri, valamint kísérletek az állam belügyeibe való beavatkozásra, ami az állam gazdasági alapjainak aláásására irányul. A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.

A közlemény értelmében a Greenpeace Alapítvány külföldi ügynökök tevékenységét finanszírozza, és az orosz törvények módosítását követeli, a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására és alkotmányellenes hatalomváltásra törekszik az országban. Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF).

Körözést adtak ki Moszkvában a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. „Az 1970. március 30-án született Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik” – áll az az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzésben, amely nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen. Az ügyész ellen a vád ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben, a bírák ellen pedig az, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.

Az ICC tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én rendelte el Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”.

Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

 

The post Oroszország is szankciózik appeared first on .

A személy- és vagyonvédelem nagyon népszerű szakma manapság, sokan választják ezt a munkakört maguknak, akár az újrakezdéshez is. Rengeteg gyár és termelőüzem bezárt az elmúlt évtizedek alatt, sok embernek szűnt meg a munkahelye, így kénytelenek voltak új foglalkozás után nézni. Hivatásos katonai, vagy rendőri szolgálatot teljesítők között is közkedvelt ez a tevékenység a leszerelés vagy a nyugdíjazás után is.

Számos munkalehetőséget kínál az őrzés-védelem területén a https://veszpremallas.hu/allasok/orzes-vedelem portál aloldala, mivel nemcsak a munkavállalók körében töretlen a népszerűsége, de a munkáltatók által is keresett tevékenység. Rengeteg vállalat él a vagyonvédelmet nyújtó vállalkozások által biztosított szolgáltatásokkal. 

Mit takar az őrzés-védelem?

Jellemző munkakörök ezen a területen a biztonsági őr, a repülőtéri biztonsági őr, a munkahelyi biztonsági felügyelő és az értékszállító. A portás, az egyszerű őr és a telepőr más kategóriába sorolt, de hasonlóan őrzéssel és védelemmel foglalkoznak. 

Az őrzés-védelem fő célja az olyan cselekmények megakadályozása, ami erkölcsi vagy anyagi kárt okozhat a vagyonvédelmi cégek ügyfeleinek. Nagyon gyakori és mindennapos az üzletekben a biztonsági őr jelenléte, abban az esetben is, ha van kamera. Nem mindenkiből lesz kifogástalan biztonsági őr, de nézzük meg, hogy kinek érdemes fontolóra venni az ezen a területen történő elhelyezkedést.

Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy kiváló bolti biztonsági őr? 

Egy üzletben munkát vállaló biztonsági őr feladata nem a vásárlók kiszolgálása, hanem a bolt értékeinek, bizonyos esetekben a dolgozóinak is a megóvása. Gyakran látunk az üzletekben olyan őröket, akik előszeretettel kísérgetik végig a vevőket a vásárlási folyamaton, ám ez nem egy profi és szakszerű hozzáállás. Erre ott vannak az eladók, egy jó biztonsági őrnek tudni kell meghúzni a határvonalat akkor is, ha a vevők összetévesztik a munkaköröket.

A kitűnő megfigyelőképesség alapvető és lényeges, mivel ezen áll vagy bukik minden. Nem árt némi emberismeret sem a jó munkához, gyakran messziről ki lehet szúrni a hátsó szándékot, ha van az embernek hozzá szeme. 

Az őrök általában egész nap, illetve teljes munkaidejükben állnak, úgyhogy az állóképesség és a megfelelő fizikai erőnlét nélkülözhetetlen a munkakörhöz. A kialakult kellemetlen helyzetek menedzseléséhez problémamegoldó képesség szükséges, ami szintén az ideális biztonsági őr egyik alapvető tulajdonsága. 

További ismérvek az ideális biztonsági őrről

A cégek nem szeretik, ha az őket képviselő emberek nem festenek jó képet a vállalatról, így természetesen elkerülhetetlen az alapvető higiénia és az ápolt külső a biztonsági őr személyét tekintve is. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki és milyen hiteltelen lenne egy drogéria biztonsági őre gondozatlan, igénytelen kinézettel. 

Ha mindezek megvannak bennünk, papírunk is van róla, netán kedvet is érzünk hozzá, bátran jelentkezzünk biztonsági őrnek!

 

The post Kiből lehet jó biztonsági őr? appeared first on .

Súlyos testi sértés miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek Pécsen egy férfit, aki kétszer is tarkón lőtte légpuskájával a szomszédját tavaly májusban, mert zavarta a permetezés – közölte a Pécsi Törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság egy nappal korábban meghozott ítéletéről azt írták: a vádlott 2022. május 14-én délután a vármegyeszékhely közelében található zártkerti ingatlanjában volt, amikor szomszédja a saját kertjében motoros gépével permetezni kezdte szőlőjét. A vádlott erre a házából előhozta légpuskáját, azt egy 4,5 milliméter kaliberjelű lőszerrel megtöltötte, majd a teraszáról célzott lövést adott le a szomszédja tarkójára.

Bár a munkát végző férfi észlelte, hogy megsérült a tarkóján, folytatta a permetezést, mert azt gondolta, a sérülést egy felpattanó kavics okozta. Amikor azonban ismét háttal állt, a vádlott a légfegyverrel újra tarkón lőtte. Miután a második seb jobban vérzett az elsőnél, a férfi abbahagyta a permetezést és Pécsre autózott sürgősségi ellátásért. A férfin sürgős műtétet végeztek, amelynek során a – koponyacsontjának külső lemezét áttörő és a csontba hatolt – lövedékeket, az azokat körülvevő lágyrészek kimetszésével eltávolították az orvosok.

A járásbíróság a vádlottat súlyos testi sértés miatt egy év – három évre felfüggesztett – börtönre és 150 ezer forint pénzbírságra ítélte, továbbá az eljárás során lefoglalt puskájának elkobzását rendelte el. A bíróság közleményében kitértek arra, hogy a vádlott által használt légfegyver nem minősül lőfegyvernek, mivel csőtorkolati energiája 7,5 Joule-nál kisebb. Az ítélet jogerős.

 

The post Jó szomszédi iszony: Légpuskával lőtte tarkón a szomszédját appeared first on .