Biztonságpiac

Az ügyészség a közleményben azt írta, hogy a vádlott 2021 áprilisában a XVIII. kerületben, az utcán látta meg azt a 10 éves fiút, akivel saját nevelt fiának korábban konfliktusa volt, ezért odalépett a fiúhoz, hogy számonkérje. Először kiabálni kezdett a gyerekkel, majd a karjánál fogva rángatta, tenyérrel arcon ütötte és leköpte, megfenyegette, hogy „megszurkálja” a családját.

A gyermek közelben tartózkodó édesapja a bántalmazást észlelve azonnal a fia segítségére sietett és a gyermeke védelmében a vádlottat ököllel fejen ütötte, majd a további bántalmazás megakadályozása érdekében hátulról átkarolta.

A vádlott ekkor elővett egy kést, és kétszer megszúrta az apát, aki a gyermekével elmenekült. A vádlott még utánuk kiáltott, hogy megöli és megszurkálja őket és a családjukat, majd a kést egy bokor alá rejtette.

A Fővárosi Főügyészség a 38 éves férfit mint többszörös visszaesőt életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, valamint védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettével vádolja, vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza annak megállapításával, hogy a férfi a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt van.

The post Megkéselte a kisfiát védelmező apát, vádat emeltek ellene appeared first on .

Az intézkedést Chris Heaton-Harris, az észak-írországi ügyek minisztere jelentette be Londonban. A terrorkészültségi szint módosításairól az MI5 saját hatáskörében, a kormánytól függetlenül dönt.

A súlyos fenyegetettségi szint a hivatalos meghatározás alapján azt jelzi, hogy a brit elhárítás megítélése szerint nagy a valószínűsége terrortámadás elkövetésének vagy megkísérlésének Észak-Írországban. Ennél egy magasabb készültségi szint van, a kritikus, amelyet akkor léptetnek érvénybe, ha a szakszolgálatoknak küszöbönálló terrortámadás veszélyéről van konkrét értesülése.

Heaton-Harris tájékoztatása szerint a készültségi szint emelését az indokolta, hogy az elmúlt hónapokban erősödött az észak-írországi rendőrök ellen irányuló, de a lakosság, köztük gyerekek életét is veszélyeztető terrortámadások kockázata.

Februárban az „új IRA” nevű republikánus britellenes milícia az észak-írországi Omagh városában hajtott végre fegyveres támadást egy magas rangú rendőrtiszt ellen. John Caldwell nyomozó főfelügyelőt gyerekek, köztük saját fia szeme láttára egy ifjúsági sportlétesítménynél érte lőfegyveres támadás. A rendőrtisztet életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, és azóta is válságos állapotban van.

Észak-Írországban 2017 januárja óta nem volt példa rendőrök elleni hasonló fegyveres támadásra.

A rendőrtiszt elleni februári támadás helyszíne különös jelentőséggel bír: Omagh volt a célpontja az észak-írországi konfliktus legvéresebb merényletének. A pokolgépes akciót 25 éve, 1998 augusztusában hajtotta végre a magát „igazi IRA”-ként azonosító szervezet, amelynek tagjai jórészt az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak.

Az autóba rejtett robbanószerkezet 29 embert ölt meg, köztük kilenc gyermeket és egy terhes nőt, aki ikrekkel volt várandós. A robbanásban a hivatalos vizsgálati adatok szerint 220-an sebesültek meg, de későbbi becslések szerint a sérültek száma elérhette az ötszázat.

Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult észak-írországi megbékélési folyamat meghatározó horderejű mozzanataként az IRA 2005-ben hivatalosan felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét és beszüntette tevékenységét. Ezt azonban kisebb katolikus szakadár szervezetek – amelyek közül többen valamilyen jelző beiktatásával szintén IRA-nak nevezik magukat – azóta sem fogadják el, és folytatják a fegyveres harcot az észak-írországi brit fennhatóság ellen.

A belgiumi rendőrség letartóztatott terroristát
Belgiumban a rendőrség őrizetbe vett nyolc embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy terrortámadásokat terveltek ki – közölte a szövetségi ügyészség. A merényletek meghiúsítását célzó hatósági művelet részeként az antwerpeni és a brüsszeli rendőrség házkutatásokat tartott a két nagyváros különböző kerületeiben hétfő este. A razziák során nem találtak fegyvereket vagy robbanóanyagokat. Az őrizetbe vettek közül öten brüsszeli, hárman pedig antwerpeni lakosok, közülük néhányat szélsőséges iszlamistaként tart számon a rendőrség. Az ügyészség szerint ismert köztük a kapcsolat, azonban „további nyomozásra van szükség az összefüggések kiderítésére”. A belga szövetségi ügyészség közleményében az áll, hogy „a kitervelt támadás célpontját még nem sikerült meghatározniuk” a hatóságoknak.

The post Emelte a brit elhárítás az észak-írországi terrorkészültség szintjét appeared first on .

A támadást a NoName057 elnevezésű, oroszbarát hackercsoport vállalta magára válaszul az Ukrajnának Franciaország által nyújtott támogatásra – közölte az AFP francia hírügynökséggel Ivan Fontarensky, a francia Thales űrkutatási és hadiipari óriáscég kibervédelmi technikai vezetője.

„Az oldal jelenleg karbantartás alatt áll” – ez volt olvasható néhány órán át a francia parlament alsóházának portálján, amelyet terheléses támadás ért oroszbarát hackerek részéről. A támadás ugyanakkor csak magát az internetes oldalt blokkolta, a szervereket nem érintette. A hackerek az Ukrajnának nyújtott francia támogatással indokolták a támadást, de a nyugdíjreformnak a parlamenti szavazás nélküli elfogadására utaló üzenet is megjelent indoklásként.

„Úgy döntöttünk, hogy megismételjük korábbi utazásunkat Franciaországba, ahol nem csitulnak a tiltakozások Macron ellen, aki úgy döntött, hogy nem törődik a franciákkal, hanem inkább továbbra is az ukrán neonácikat szolgálja” – idézte az AFP a hackercsoportot a Telegramról. A NoName a parlamenti felsőház, a szenátus ellen is vállalt egy kibertámadást, de annak nem voltak hétfőn látható jelei.

A NoName mintegy nyolcvan oroszbarát hackerkollektívát magába tömörítő nyugat-európai csoport – mondta az AFP-nek Nicolas Quintin, a Thales kibertámadásokat elemző csapatának szakértője. A NoName csoport 2022 márciusában alakult, oroszul és angolul kommunikál, s elsősorban terheléses támadásokat hajt végre.

Franciaországban rendszeresek a hasonló jellegű kibertámadások. Múlt héten a párizsi repülőterek internetes oldalait, valamint a titkosszolgálatok belbiztonsági szolgálatának portálját érte terheléses támadás, s mindkettőt egy másik oroszbarát hackercsoport vállalta magára – jelezte a Thales.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió tavalyi kezdete óta számos hasonló csoport jött létre. Ellentétben a hagyományos hackercsoportokkal, ezek nem kérnek váltságdíjat a lebénított informatikai rendszerek feloldásáért. A terheléses támadások nem költségesek, s általában csak rövid időre blokkolják a portálokat, de a termeléssel és eladással foglalkozó vállalatok működését komolyan veszélyeztethetik.

The post Kibertámadás érte a francia nemzetgyűlést appeared first on .

A 363 oldalas jelentés, amelyet Louise Casey, a brit kormány társadalmi ügyekért felelős különmegbízottja állított össze több mint egyévi munkával, olyan jelenségeket azonosított a Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police (Met) – állományában, mint a rasszizmus, a nőgyűlölet és a homofóbia. A jelentés szerint ezek a megnyilvánulások intézményi szinten vannak jelen a legnagyobb brit rendőri szervezeten belül.

A tanulmány különösen „mélyen gyökerezőnek” nevezi a Scotland Yard soraiban feltárt rasszizmust és homofóbiát, és megállapítja azt is, hogy a rendőrség vezetői állománya évtizedek óta nem hajlandó tudomásul venni ezt a jelenséget. A vizsgálati jelentés szerint a londoni rendőrség iránti lakossági bizalmat az is kikezdi, hogy a rendőri állomány összetétele egyáltalán nem tükrözi a tízmilliós brit főváros sokszínűségét.

London lakosságának többsége nem fehér brit etnikai hátterű, a londoniak húsz százalékának nem az angol az anyanyelve, mindeközben a Scotland Yard állományának 82 százaléka fehér, 71 százaléka férfi, és többségük nem is Londonban lakik – áll a jelentésben. Casey úgy fogalmaz a tanulmányban, hogy „ilyenformán a Met nem is hasonlít a londoniak többségére”. A jelentés számos esetben tárta fel, hogy a szolgálathoz újonnan belépő rendőröket – különösen a rendőrnőket – kollégáik durván megalázó „beavatási szertartásoknak” vetik alá.

A tanulmány megállapította azt is, hogy a Scotland Yardon belül gyakorlatilag nem léteznek olyan vezetési módszerek, mint a munkaerő-tervezés, nincs stratégiai szintű igény- és képességfelmérés a szervezeten belül, a toborzási tevékenység és a jelöltek szűrése alacsony színvonalú, és nem alkalmas az olyanok távol tartására, „akik csak azért akarnak (rendőri) hatalmat, hogy visszaéljenek vele”. Mindemellett nincs a londoni rendőrségnél központi kiképzési nyilvántartás sem, így könnyen előfordulhat, hogy egyes rendőrök olyan feladatokat látnak el, amelyekre nem kaptak kiképzést – áll a vizsgálati jelentésben.

A vizsgálat elvégzésére 2021 októberében adott megbízást a Scotland Yard akkori főparancsnoka, Cressida Dick. Ennek közvetlen előzménye a közelmúlt legtraumatikusabb bűncselekménye volt, amelyben a Scotland Yard egyik rendőre brutálisan megerőszakolt és meggyilkolt egy fiatal nőt.

Wayne Couzens, aki a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, 2021. március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot. Couzens csaknem 130 kilométert autózott áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott. A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta. Couzenst a londoni büntetőbíróság még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítélte.

Azóta még egy hasonlóan súlyos bűncselekményre derült fény: egy David Carrick nevű rendőrt, aki szintén a Scotland Yard fegyveres parlamenti és diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, a múlt hónapban ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, miután a vádirat szerint 2003 és 2020 között legalább 24 – de a hatóságok feltételezése szerint valószínűleg ennél sokkal több – alkalommal követett el nemi erőszakot általa elrabolt és gyakran napokig fogva tartott nők ellen.

The post Súlyos rendszerszintű problémákat tárt fel a rendőrségnél végzett vizsgálat Londonban appeared first on .

„Egy újabb nap, amely az Oroszországi Föderáció terrorjával kezdődött. Az agresszor állam a mi Szlovjanszk városunkat lőtte. Vannak halottak, és különböző súlyosságú sebesültek. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik, segítséget nyújtanak és takarítják a romokat” – írta Volodimir Zelenszkij. Az államfő videofelvételt is közzétett a becsapódások helyszínéről, a képeken romokban álló épületek és kigyulladt autók láthatók.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy Ukrajna nem bocsátja meg „az ellenségnek az emberek megfélemlítését, halálát és sérüléseiket, minden orosz terroristát legyőznek és felelősségre vonnak”. Kirilenko közölte, hogy az orosz erők helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül találták el a városközpontot két Sz-300-as rakétával. A támadás következtében adminisztratív épületek és irodaházak rongálódtak meg, öt toronyházban és hét családi házban keletkezek károk. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az orosz erők ugyancsak lőtték a Szlovjanszktól mintegy harminc kilométerre délre fekvő Druzskivka települést, ahol két Sz-300-as rakéta szinte teljesen romba döntötte a helyi árvaházat. Az előzetes információk szerint a Druzskivkát ért támadásban senki sem sérült meg.

Kirilenko korábban a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők vasárnap is lőtték a régió több települését, Avgyijivkát, Krasznohorivkát és Kurahovét, aminek következtében egy civil vesztette életét és ketten sérültek meg.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét látogatást tett a Donyeck megyei Bahmutnál. „A Bahmutért folyó csata legintenzívebb szakasza zajlik. A helyzet makacsul nehéz. Az ellenség jelentős veszteségeket szenved emberi erőforrások, fegyverek és katonai felszerelések terén, de továbbra is támadó hadműveleteket folytat. Védőink rendkívül nehéz körülmények között hősiesen visszatartják az ellenséges inváziót, és nem hagynak esélyt az oroszoknak terveik megvalósítására” – fogalmazott a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében.

Szirszkij szavai szerint Bahmut védelme katonai szükségszerűségből fakad, és a város védelmi képességeinek, a felállított erődítményeknek, és a felszerelt lőfegyvereknek a hozzáértő használatán alapul. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonai vezetés minden lehetséges forgatókönyvet mérlegel, és a jelenlegi helyzetnek megfelelően fog eljárni. A közlemény szerint a parancsnok felmérte a helyzetet közvetlenül azon a területen, ahol az ukrán erők harci feladatokat teljesítettek, és számos intézkedést hozott a harci tevékenység hatékony végrehajtását akadályozó problémás kérdések megoldására. A parancsnok műveleti döntéseket is hozott, amelyek célja az orosz csapatok elrettentésére és legyőzésére irányuló képességek további megerősítése.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Ukrajnában a támadás tavaly februári kezdete óta hozzávetőleg 171 160 orosz katona halt meg, közülük mintegy 610-en az elmúlt nap során.

Ukrán drón okozott robbanást Tula megyében
Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak. Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik. Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

The post Orosz agresszió: Rakétacsapást mértek a Donyeck megyei Szlovjanszkra, sok az áldozat appeared first on .

A Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet, valamint Töll László ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka jelenlétében a kobylkai Szentháromság-bazilikában tartott gyászmisét követően az elesettek földi maradványait hadisírban helyezték örök nyugalomra. „Névtelenül nyugszik itt három magyar honvéd, 1944-ben estek el. Isten előtt nem ismeretlenek. Állíttatta Magyarország kormánya, 2023” – olvasható a lengyel és magyar nyelvű sírfeliraton.

A sírtábla költségeit a magyar fél, az elesett katonák exhumálását és az új sír létesítését pedig a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) harc és mártíromság emlékét őrző irodája (BUWiM) fedezte.

Az IPN közleménye szerint a kihantolást 2021 augusztusában hadisírokra szakosodott régészek végezték Adam Siwek, a BUWiM igazgatója, valamint a Magyar Honvédség két tisztje jelenlétében. A régészek és a magyar megfigyelők egybehangzó megállapítása szerint a három katona a magyar II. tartalékhadtest kötelékében harcoló 1. lovashadosztályhoz tartozott, és 1944. szeptember 9-10-én a Vörös Hadsereggel vívott, Varsó környéki harcokban estek el.

Földi maradványaik 2021-ig a varsói Wesola kerület és a főváros melletti Zielonka közötti erdőben létesített hadisírban nyugodtak. A helyi lakosok nyírfából készítettek nekik sírkeresztet, „Itt három magyar katona nyugszik, 1944” felirattal. Ezek az adatok megerősítést nyertek az exhumálást megelőző vizsgálat során a magyar Honvédelmi Minisztérium rendelkezésére álló adatokban is.

„A nyírfakereszttel ellátott sírt a helyi lakosság feltehetőleg azért őrizte meg és ápolta, mert jó emlék maradt a környéken a Zielonkától Wesola irányában a frontvonalat tartó magyarokról” – írta közleményében az IPN.

Az 1. lovashadosztályt a német hadvezetés az 1944. augusztus 1-jén kitört németellenes varsói felkelés leverésére is be akarta vetni. A magyarok a német parancsok ellenére kapcsolatokat tartottak fenn a lengyel felkelőkkel, élelmiszert, esetenként fegyvereket is adtak nekik. Varsó környékén olyan magyar katonák sírjai is vannak, akiket a németek a lengyel felkelők támogatása miatt végeztek ki.

The post Lengyelországban újratemettek három második világháborús magyar katonát appeared first on .

Sulyok Viktor elmondta, a célkörözési osztály titkos információk gyűjtésével és közterületi akciók szervezésével igyekszik a több éve bujkáló, akár több körözéssel keresett bűnözőket felkutatni, akik a körözésük ideje alatt sokszor további törvénysértéseket követnek el.

Tavaly 807 embert – 675 férfi, 132 nőt – fogtak el, ellenük mintegy 1060 körözés volt kiadva. Volt olyan ember, aki ellen 16 elfogatóparancs is érvényben volt egyebek mellett ittas vezetés, jármű önkényes elvétele, lopás, közúti baleset okozása miatt, de többen voltak, akik ellen öt-kilenc körözést adtak ki. A büntetési tételek tekintetében a legtöbben két-három éves büntetésekre nem vonultak be, a rekorder egy kilenc évre ítélt, szökésben lévő férfi volt – ismertette a főosztályvezető. Hozzátette, Budapesten jelenleg 8200 embert köröznek.

Sulyok szólt arról is, hogy 228 ember azért bujkált, mert nem fizette be a pénzbüntetését. Az összes tartozás 48 millió forint volt, elfogásuk után 133-an úgy döntöttek, hogy inkább fizetnek, mintsem börtönbe kerüljenek, így 28 millió forint tartozást sikerült beszedni – mondta a főosztályvezető.

Hozzáfűzte, még mindig akadt 95 ember, akik mintegy húszmillió forint tartozást nem voltak hajlandóak kifizetni és inkább úgy döntöttek, hogy szabadságvesztéssel váltják ki. Ők 15 855 nap szabadságvesztés letöltését kezdték meg 2022-ben.

A gyanús eltűnések vizsgálata is különösen fontos – hangsúlyozta a főosztályvezető. Tavaly 175 ilyen ügy volt folyamatban, amelyből igyekeznek kiválogatni azokat, amelyek mögött súlyos bűncselekményeket sejtenek. A leggyakoribb figyelmeztető jel, ha gyanús üzleti elszámolás áll a hátterében. Tavaly két ilyen súlyos ügyük volt, amelyekről még nem mondhatnak részleteket – jegyezte meg Sulyok.

The post Évértékelő: Tavaly több mint nyolcszáz körözött bűnözőt fogtak el appeared first on .

„Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon” — hívta fel a figyelmet Borrell.

A főképviselő arra reagált, hogy Putyin szombat este bejelentette: Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén. Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.

Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért. „A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.

Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

The post Borrell: az EU kész új szankciókat kiszabni Fehéroroszországra, ha Minszk orosz atomfegyvereket fogad appeared first on .

Azt írták, hogy a férfi egy szálloda recepciós pultjából lopott el egy mobiltelefont péntek hajnalban. Amikor lelepleződött, a hotel biztonsági őre üldözőbe vette, majd, amikor a férfi a rakpartig ért, a Dunába ugrott és úszni kezdett a túlpart felé – közölte a police.hu.

A BRFK a szárazföldi egységein kívül riasztotta a vízi rendőröket is, akik perceken belül a helyszínre értek, de a menekülő, amikor ki akarták húzni, „passzív ellenállást tanúsított”, ezért az időközben odaérő tűzoltóhajó segítségével is csak hosszas küzdelem árán sikerült kiemelni a vízből.

A teste addigra annyira kihűlt, hogy mentőt kellett hozzá hívni. A 32 éves férfival szemben az V. Kerületi Rendőrkapitányság lopás gyanújával indított eljárást.

A férfit letöltendő szabadságvesztés miatt körözték is, ezért kórházi ellátását követően a rendőrök őrizetbe vették és javasolják a letartóztatását.

The post Üldözője elől a Dunába ugrott egy lopással gyanúsított férfi appeared first on .

A cégeknek szüksége van beszerzési stratégiára, hogy a feladatokat zökkenőmentesen le tudják bonyolítani. Jó stratégia nélkül előfordulhatnak olyan problémák, mint például a szükséges alapanyag késése, vagy a minőség elmaradása. A beszerzési stratégiát gondosan ki kell alakítani, hogy a termelés akadály nélkül működhessen.

A beszerzési stratégia fogalma

A beszerzési stratégiát úgy lehet meghatározni, mint a termeléshez szükséges tervet, amely az alapanyagok és a szolgáltatások beszerzéséről szól. A stratégia kidolgozása számos tényezőtől függ, mégpedig az ütemezéstől, a beszállítótól és a költségvetéstől. A beszerzési menedzsment folyamatai arra szolgálnak, hogy a vállalkozás zavartalanul ki tudja szolgálni a vásárlókat a legmagasabb minőségben.

A beszerzési stratégia és az üzleti élet 

A beszerzési stratégia hatékony kialakításához már a legelején meg kell megvizsgálni az üzleti környezetet, és egy olyan struktúrát szükséges kialakítani, ami egyértelműen meghatározza a dolgozók szerepköreit. Emellett meg kell vizsgálni, hogy mi szükséges a termeléshez, milyen módon növelhető a vásárlás, és nem utolsó sorban, hogyan tudjuk javítani az ügyfélélményt. Elsődleges cél a költségek csökkentése, de természetesen a minőség romlása nélkül. Nem feledkezhetünk meg az ellátási láncról sem, ugyanis szükség van egy minőségellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerre is. Továbbá feltétlenül meg kell határozni azokat a mérőszámokat, amelyekkel követni tudjuk a rendszert, és képesek vagyunk általuk javítani a szükséges pontokat. A legtöbb szervezet a hatékonyság mérésére KPI-ket (Key Performance Indicators teljesítménymutatókat) használnak.

A beszerzési stratégiák céljai lehetnek:

• A megfelelő minőségű és mennyiségű forrás beszerzése a termeléshez
• A termelési költségek csökkentése
• A teljesítmények hatékonyságának értékelése
• A folyamatok automatizálása szoftverek segítségével
• Biztosítani a termékek időben történő szállítását
• A vállalat hosszútávú növekedése

Segítség a beszerzési stratégia kialakításához

• Meg kell vizsgálni a vállalkozás aktuális helyzetét

Elemezni kell a beszerzési folyamatokat, meg kell vizsgálni a gyenge pontokat, és elemezni kell a piacot. Ide tartozik a beszállítók, alapanyagok vizsgálata. Azokat a folyamatokat kell definiálni, amelyek a vállalkozás növekedését eredményezik. 

• Fontos meghatározni a minőségi irányelveket

Ez a rész tekinthető a folyamat alapkövének. Akár a régi folyamatok szerveződnek át, akár új munkafolyamatok alakulnak, a stratégiának minden esetben illeszkednie kell a vállalkozás igényeihez.

• Nagy hangsúly van a kommunikáción

Érdemes kikérni azoknak a véleményét a beszerzés kialakítása előtt, akik a beszerzési folyamatban kiveszik a részüket. Ők ugyanis fontos problémákra világíthatnak rá.

• Érdemes szoftverbe fektetni

A beszerzést menedzselő szoftver segít automatizálni az ismétlődő folyamatokat, ilyenek lehetnek a jóváhagyások, számlák, vagy a készletkövetés. Rengeteg időt lehet vele megspórolni, ami hosszú távon kifizetődik. 

A hatékony beszerzés jellemzői

• Stratégiai gondolkodás
• Automatizált
• Legjobb minőség
• Eredményorientált

A beszerzési folyamat jóval több, mint egy egyszerű vásárlás. Magába foglalja a tervezést és a hatékony beszerzési stratégia kialakítását. Ha egy stratégia jó alapokkal rendelkezik, akkor a vállalkozás gyorsabban növekszik. https://orianasoftware.com/hu/fooldal/

The post Ezért jó, ha ismered a beszerzési stratégiád appeared first on .

Az ország számos megyéjéből buszokkal érkezett szakszervezeti képviselők a kormány székháza előtti téren gyülekeztek, majd a déli órákban átvonultak a belügyminisztérium, majd az igazságügyi minisztérium elé, „A belügyi alkalmazottak már nem számítanak?” „A hadsereg nem egy pártot, hanem egy egész országot véd”, „Ne vessétek meg azokat, akik védenek titeket!” feliratú táblákat emelve a magasba.

A tiltakozó akciót szervező érdekképviseletek a 2017-es bértörvény által előírt bérek és pótlékok maradéktalan folyósítását, a jogszabály által előírt, de rendre elnapolt béremelések azonnali bevezetését, a szolgálati nyugdíjak inflációkövető növelését követelték.

A főváros utcáin tüntető több száz rendőr, börtönőr és tartalékos katona az ellen is tiltakozott, hogy Románia – az európai finanszírozású újjáépítési tervben (RRF) – kötelezettséget vállalt Brüsszel előtt a szolgálati nyugdíjak lefaragására. A demonstráción azt követelték, hogy vonják ki a nyugalmazott rendőrök és tartalékos katonák szolgálati nyugdíjait az RRF előírásai alól, valamint azt, hogy a kormány indítsa újra a védelmi ipar korábban bezárt vállalatait, köztük a lőpor- és lőszergyárakat.

Romániában idén az egészségügyi alkalmazottak és pedagógusok is több ízben tüntettek a megnövekedett megélhetési költségek, a bérek vásárlóerejének csökkenése miatt. Az oktatási szakszervezetek készülnek újabb demonstrációt tartani a bukaresti kormány székháza előtt, hogy inflációkövető béreket követeljenek.

Az éves fogyasztói árindex tavaly június óta folyamatosan meghaladja a 15 százalékot Romániában, Az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött. Kéthónapos lassulás után februárban ismét gyorsult a pénzomlás: 15,5 százalékra emelkedett az inflációs ráta. Az élelmiszerek fogyasztói ára több mint 22 százalékkal emelkedett az utóbbi évben.

The post Rendőrök, börtönőrök és tartalékos katonák szakszervezetei tüntettek Bukarestben appeared first on .

Snoeck a belga közszolgálati média egyik rádióadásban elmondta: ebben az évben a biztonsági szolgálatoknak már intézkedniük kellett egy támadási kísérlettel kapcsolatban a brüsszeli metróvonalak ellen, amelyről utóbb kiderült, hogy félrevezetés volt. „Továbbá a február közepén tartott Miss Belgium szépségversenyen a hatóságok őrizetbe vetettek egy férfit, aki fegyveres támadásra készült” – tette hozzá.

Mint mondta, a terrortámadási kísérleteket a belga rendőrség általában meghiúsítja, de felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok továbbra is a terrorizmust tekintik az első számú biztonsági kihívásnak. A rendőrfőkapitány elmondta, hogy a szövetségi rendőrségen belül a terrorizmus elleni szolgálatokat évek óta érő nagy megterhelés miatt a személyzet egy részét más egységekhez irányítják át.

A belga terrorelhárító egység jelenleg több mint hétszáz potenciális terroristát tart megfigyelés alatt. Közülük 624-en dzsihadisták, 64-en a jobboldali és 14-en a baloldali szélsőséghez tartoznak.

The post Belga szövetségi rendőrfőkapitány: nem szűnt meg a terrorfenyegetettség appeared first on .

„Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (…) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség” – mondta Putyin.

Putyin, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben „új tengelyeket épít”, hasonlóan ahhoz, ahogy azt „Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán” tette a 30-as években. Nehezményezte a „globális NATO” létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint „nem a szkeptikusok, hanem az irigyek” állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

1. Minden ország szuverenitását tiszteletben tartják.
2. A hidegháborús mentalitás elhagyása.
3. Az ellenségeskedés beszüntetése.
4. A béketárgyalások folytatása.
5. A humanitárius válság megoldása.
6. A civilek és a hadifoglyok védelme.
7. Az atomerőművek biztonságban tartása.
8. A stratégiai kockázatok csökkentése.
9. Gabonaexport elősegítése.
10. Az egyoldalú szankciók leállítása.
11. Az ipari és ellátási láncok stabilan tartása.
12. A konfliktus utáni újjáépítés elősegítése.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es „fegyveres alkotmányellenes puccs” indította el. „Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít „a kijevi rezsimnek”.

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy „olykor sikerül, olykor nem”, hozzátéve, hogy „senkinek ne legyen kétsége afelől”, hogy Moszkva nem fogla a szállításokat „közönyösen, ölbe tett kézzel” szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik. „Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta. Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

„Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik” – mondta. Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Putyin bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.

Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.

The post Nincs katonai szövetség Oroszország és Kína között appeared first on .

A NATO-főtitkár Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: Finnország és Svédország csatlakozása erősebbé teszi a NATO-t, és megmutatja, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll.

„Üdvözlöm, hogy Törökország és Magyarország kész ratifikálni Finnország NATO-tagságát, és remélem, hogy ezt mindketten gyorsan meg is teszik, ahogy a lehető leghamarabb ratifikálják Svédország csatlakozását is” – fogalmazott.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához, a főtitkár üdvözölte a tagállamok és köztük Norvégia erőfeszítéseit, ami – mint mondta – lehetőséget biztosít „új és fontos képességekbe való befektetésekhez a közös biztonság szavatolása érdekében”. Stoltenberg üdvözölte Norvégia Ukrajnának nyújtott támogatását, és hangsúlyozta: továbbra is fenn kell tartani a Kijevnek szánt támogatást, hogy képes legyen ellenállni Oroszország jogtalan agressziójának.

Gahr Störe egyebek mellett annak fontosságáról beszélt, hogy szavatolják a létfontosságú infrastruktúrák védelmét, és méltatta a NATO hozzájárulását a tagállamok ez irányú törekvéseihez. Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékával kapcsolatban azt mondta: szomszédos országként Norvégia határozottan támogatja felvételüket a szövetségbe. „Úgy gondoljuk, hogy a NATO történetében egyetlen ország sem tett még annyit, mint ez a két ország, hogy megfeleljen a tagsági feltételeknek” – fogalmazott.

A norvég kormányfő reményét fejezte ki, hogy Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikálása a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóig befejeződik.

The post A NATO-főtitkár a norvég miniszterelnökkel együtt reménykedik appeared first on .

„Történelmünk legsötétebb időszakára emlékeztet ez a háborús bűncselekmény” – jelentette ki. Mint mondta, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együttműködve nemzetközi összefogást kezdeményez a hazatérésükhöz szükséges támogatásért. Véleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Putyin ellen teljes mértékben indokolt, mivel a 16 ezer gyermekből eddig csak 300-an tértek vissza szülőföldjükre. Felhívta a figyelmet, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a gyermekek hollétének felkutatása érdekében, ehhez az ENSZ illetékes szervei is segítséget fognak nyújtani.

Von der Leyen elmondta továbbá, hogy a héten újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottak Ukrajnának, hogy fenntartsák az államháztartás és az infrastruktúra működését. Üdvözölte az uniós szintű megállapodást, amelynek értelmében az EU egy éven belül 1 millió lőszert biztosít az ukrán erőknek. Felhívta a figyelmet, hogy a cél érdekében meg kell növelni az európai lőszergyártási kapacitást.

„A tagállamok vezetői megvitatták, hogy ezen a téren hogyan lehet ebben a lehető leggyorsabban előre haladni. A bizottság hamarosan olyan jogi javaslattal fog előállni, amely lehetővé teszi az ipari lőszergyártás felgyorsítását” – jelentette be.

Az ukrajnai gabonaexport felgyorsítását elősegíteni hivatott szolidaritási folyosókat az elnök nagy sikernek nevezete, de felhívta a figyelmet, hogy az európai gazdáknak negatív piaci következményekkel kell szembenézniük emiatt. „Sok gabona érkezik az európai piacra, és ez hatással van az árakra. Azok a frontországok, amelyek a legtöbbet segítenek a szolidaritási folyosók működtetésében, nem szenvedhetnek hátrányt. Első lépésként több mint 56 millió eurót mozgósítottunk a mezőgazdasági vésztartalékból. De ez nem elég, így megvizsgáljuk, hogyan növelhetnénk ezt a támogatást az érintett termelők számára” — hangsúlyozta.

A migrációról szólva elmondta, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a menekültügyi és a visszatérítési eljárásokat, valamint hatékonyabb határigazgatási módszereket kell bevezetnie. Emellett meg kell erősíteni a tengereken a kutatási és mentési kapacitásokat, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet.

Von der Leyen az éghajlatváltozással kapcsolatos vezetői tanácskozásról elmondta: az uniós tagállamok tudatában vannak annak, hogy a klímasemlegesség elérésének hosszú távú céljaihoz „azonnal és gyorsan kell cselekedni”. Véleménye szerint ami a zöld átállást illeti, az EU jó úton halad. „Van már Zöld megállapodásunk és szabályozásaink a 2050-re elérendő klímasemlegesség megvalósításához. Tavaly az energiaválság ellenére képesek voltunk arra, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2,5 százalékkal csökkentsük, de még sok munka áll előttünk” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel, az Európai Unió tagországinak vezetőit tömörítő tanács elnöke a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU egységes az ICC, az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elszámoltatását célzó munkájának támogatása és azon intézkedése mellett, hogy vizsgálatot folytat az ukrán gyerekek Oroszországba való elhurcolása miatt. A tagállami vezetők üdvözlik, hogy a közösség többek között lőszertámogatást biztosít a megtámadott országnak – mondta a tanácsi elnök, majd hozzátette: uniós szintű együttműködésre van szükség a gyártási kapacitás növeléséhez, a közös beszerzés és a szállítás lebonyolításához.

Michel hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog érvényesülésének támogatása mellett fontos az élelmiszerbiztonság fenntartása, valamint az ukrán békeformula támogatása is. Az EU-csúcs vitatémáit sorolva közölte: a klímaváltozás elleni közdelemben az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia, amihez a fejlesztések támogatása szükséges a tagállamok ez irányú bátorítása által. Az európai versenyképességről folytatott vitával kapcsolatban azt mondta, a vezetők az adminisztrációs terhek csökkentését valamint az innovációba és a kutatásba való befektetés fontosságát hangsúlyozták. A migrációs helyzet áttekintését szolgáló napirendi ponttal kapcsolatban Michel kiemelte: „sok támogatást kapott” a vezetők részéről az az uniós bizottsági javaslat, hogy felgyorsítják a munkát a migráció külső dimenzióinak kezelése érdekében.

Karl Nehammer osztrák kancellár távozásakor újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a tagállami vezetők egy csoportja támogatta, hogy 2035 után olyan belső égésű motoros autókat lehessen értékesíteni az EU piacán, amelyek e-üzemanyaggal működnek. Ha az EU csak az elektromos járművekre összpontosítana, túlságosan függővé válna Kínától – mondta az osztrák kancellár.

Sanna Marin finn kormányfő az energiaellátásról folytatott vitával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte, országa használ nukleáris energiát a villamosáram előállítására, úgy tartja ugyanis, hogy ez a karbonsemleges energiaforrás alkalmazható a szén, valamint minden más fosszilis energiaforrástól való függetlenedéshez.

The post Von der Leyen: az EU konferenciát szervez az ukrán gyermekek hazatérésének elősegítésére appeared first on .

Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására. Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.

Oroszország húszezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására. Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítják. A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.

Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie „az ukrajnai nézőpont megértésére” is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

The post NATO-főtitkár: Ukrajna hosszú távú támogatására kell felkészülni appeared first on .

A NAV azt közölte, hogy a bűnszervezet úgynevezett körhintacsalással több mint hárommilliárd forint áfát tüntetett el. A láncértékesítésben részt vevő uniós és belföldi partnercégek élére stróman ügyvezetőket ültetek; a termékbeszerzések és értékesítések valójában színlelt gazdasági események voltak, a bűnszervezet vezetőjének „kezei” közül sem a pénz, sem a telefonok nem kerültek ki.

A NAV nyomozói, bevetési járőrök és iz-egységek, illetve pénzkereső kutya segítségével csaptak le a bűnbandára. Az okozott kár biztosítására nagy összegű készpénzt, 259 befektetési arany- és ezüstérmét foglaltak le, valamint bankszámlákat, ingatlanokat és gépjárműveket zároltak több mint 4 milliárd forint értékben.

Az egyik helyszínen egy illegálisan tartott lőfegyver is előkerült, ebben az ügyben a rendőrség intézkedett. A kihallgatott húsz ember közül tízet őrizetbe vettek, az illetékes bíróság pedig elrendelte letartóztatásukat. Ha bűnösségük bebizonyosodik, akár húsz évet is kaphatnak – áll a közleményben.

The post NAV: hárommilliárdos áfacsalás miatt hallgattak ki húsz embert appeared first on .

Azt írták, hogy a néhány napja elfogott helyi férfi társaival minden ok nélkül kötött bele a rendőrbe és mindenképp azt akarta kiprovokálni, hogy verekedés legyen a vége. A gyanúsított társaival másnap és az azt követő napon is visszament az edzőterembe, és kifejezetten a fiatal rendőrt keresték.

A közlemény szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat ekkor lépett közbe és – a pécsi rendőrkapitányság nyomozóinak segítségével – elfogták a 46 éves gyanúsítottat és 18 éves társát. Miután az idősebb gyanúsított ellen több erőszakos bűncselekmény miatt is eljárást folytatnak, a bíróság elrendelte a letartóztatását – áll a közleményben.

The post Belekötött a rendőrbe, letartóztattak appeared first on .

A román haditengerészet közleménye szerint a Sea Shield 23 fedőnevű, április 2-ig tartó közös műveletben 3400 katona, Románia 30, Bulgária 2 hadihajója, Franciaország, Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere, a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádja, továbbá 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszköz vesz részt. A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok és a román szárazföldi egységek a babadagi lőtéren tartanak éles lövészetet. Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben. A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell semlegesíteniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia – a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében – a szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá. Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött a román haditengerészet szervezésében appeared first on .

A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos értekezletére kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország célja az „irreguláris migráció” visszaszorítása.

Mint mondta, „azt akarjuk, hogy kevesebben kerüljenek embercsempészek kezei közé, és induljanak el életveszélyes utakon” az EU felé, és ezért „meg akarjuk nyitni a reguláris migráció útjait”.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak ukrajnai háborús menekültek érkeznek az EU-ba és Németországba, és az érkezők motivációi sokfélék, a védelmet keresők mellett olyan emberek is vannak, akik „a jobb jövő reményével” jönnek. Ezért éppen ilyen „differenciált” válaszokat kell adni migráció és a menekültügy kérdéseire – fejtette ki Scholz, rámutatva, hogy az Európai Tanács már a februári ülésén is intenzív eszmecserét folytatott minderről és iránymutatást adott a további szabályozási munkához.

Nemzetközi jogi kötelesség megadni a menedékjogot mindazoknak, akik humanitárius okok miatt érkeznek és védelmet kérnek, de „sebesen vissza kell térniük a hazájukba”, akiknek nincs joguk a Németországban maradásra. Ehhez együtt kell működni az úgynevezett származási országokkal, megállapodásokat kell kötni a maradásra nem jogosult emberek visszafogadásáról, amiért cserébe meg lehet teremteni a munkavállalási célú, szabályozott bevándorlás lehetőségét.

Elmondta, Németország már most is a képzett munkaerő hiányával küzd, amiből azonban az a „jó hír” is levezethető, hogy az ország hosszú időre maga mögött hagyja a tömeges munkanélküliség gondját. A következő időszakban arról kell gondoskodni, hogy megfelelő legyen a kínálat a munkaerőpiacon. Ezt szolgálja a szakképzett munkaerő biztosítására kidolgozott kormányzati stratégia, amelynek alapelve, hogy először a hazai forrásokat kell kiaknázni. Ez viszont nem lesz elég, ezért a „legális, reguláris migráció” útjait is meg kell nyitni – mondta a német kancellár.

The post Olaf Scholz: csak európai keretben lehet hatékonyan kezelni a migráció és a menekültügy kihívásait appeared first on .