Biztonságpiac

A döntést a tanács politikai és biztonsági bizottsága hozta meg, amely az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakításáért felelős. A bizottság egyúttal frissítette szabályozását a művelet során lefoglalt muníció ártalmatlanítására és azt írta: még inkább meg kell könnyíteni a művelet során lefoglalt fegyverek és a hadi felszerelések megsemmisítését.

A küldetés 2020. március 31-én indult 23 EU-tagállam együttműködésével. A művelet a főként az embercsempész hálózatok felszámolása érdekében korábban létrehozott Sophia műveletet váltotta fel.

Az Irini fő feladata, hogy légi, műholdas és tengeri eszközök felhasználásával hozzájáruljon az ENSZ Líbiával szemben bevezetett fegyverembargója végrehajtásához. A négy hadihajóval, öt felderítő repülőgéppel és mintegy hatszáz katonával folytatott misszióban ellenőrzést végezhetnek Líbia térségében azon hajókon, amelyekről feltételezhető, hogy fegyvereket vagy háborúhoz szükséges üzemanyagot szállítanak az észak-afrikai országba. Ezenkívül figyelemmel kíséri a légi és szárazföldi útvonalakon elkövetett, a fegyverembargóhoz kapcsolódó jogsértéseket, és megosztja az összegyűjtött információkat az ENSZ-szel. Az uniós katonai művelet műholdak segítségével tíz líbiai kikötőt és huszonöt repülőteret, illetve leszállópályát tart ellenőrzés alatt.

Feladatai közé tartozik még, a kőolaj, a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Líbiából történő tiltott kivitelének nyomon követése, továbbá hozzájárul a líbiai parti őrség és a líbiai haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez, és légi járőrözés révén segíti az embercsempész és emberkereskedő hálózatok üzleti modelljének felszámolását. Költségvetése a 2023-2025-ös időszakra 16,921 milló euró (~6,3 milliárd forint).

Líbia 2011-ben, az országot addig vezető Moammer Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt. Az ENSZ akkor bevezetett fegyverembargója gyakorlatilag hatástalan maradt, a tripoli egységkormányt Törökország katonailag támogatja, a rivális Halífa Haftar hadúr pedig Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi. Az Európai Unió ezért indított tengeri műveletet a fegyverembargó hatékony ellenőrzésére.

The post Az EU két évvel meghosszabbította a líbiai fegyverembargót ellenőrző földközi-tengeri misszióját appeared first on .

Az online térben fenyegető veszélyek elhárításában nagy felelősség hárul az igazságügyi tárcára, amely áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi, valamint prevenciós, oktató tevékenységekkel is segíti az embereket. A kibercsalás elleni legjobb védekezési mód, ha megelőzzük azt, ehhez pedig jogalkotási munka és oktatás is szükséges. A 14-18 év közötti korosztály, valamint a 65 éven felüli generáció a legsebezhetőbb a személyazonosság-lopás, az internetes zaklatás, a személyes adatokkal való visszaélés, valamint a pénzügyi csalások terén.

A minisztérium felügyelete alatt működő áldozatsegítő központokban a bajba került emberek többek közt jogi tanácsadást és mentálhigiénés segítséget kapnak, de támogatják őket a szükséges biztonsági intézkedések elvégzésében is, hogy senki ne váljon ismét csalás áldozatává. A fogyasztóvédelem az online térben is védi az embereket. Az internetes kereskedelmi ellenőrzések során újfajta csalásokat azonosítanak be, amelyekkel szemben „csak közös erővel” lehet védekezni. Az IM nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a fogyasztói tudatosság erősítésére is.

Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, hogy a pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló KiberPajzs programot az elmúlt év végén, „nem mindennapi együttműködés keretében” indították el a Magyar Bankszövetséggel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen. Bár az elektronikus pénzforgalom Magyarországon kiemelkedően biztonságos, nemzetközi összehasonlításban is, a bűnözők mégis egyre szofisztikáltabb csalásokat követnek el, elsősorban az emberek felkészületlenségét, naivitását kihasználva.

A legtöbb visszaélés a fogyasztók megtévesztéséhez, érzelmi manipulálásához kötődik, a fogyasztók pedig sok esetben önként adják ki az adataikat – figyelmeztetett Patai, aki azt javasolta, „legyünk mindig egészségesen gyanakvók”, ha jelszavakat, belépési kódokat, érzékeny fizetési adatokat kérnek tőlünk az online térben, esetleg nyereménnyel, befektetési lehetőséggel vagy örökséggel kecsegtető csatolmányokat, linkeket kapunk.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a csalási módszerek egyre változatosabbak, az embereknek pedig saját maguknak kell megvédeniük az adataikat. Megjegyezte: a banki adatok bekérése, a sürgetés, a veszélyhelyzettel való nyomasztás mind a csalás jelei.

A kibervédelem terén Kovács fontos alappillérnek nevezte az iskolákban bevezetett, Pénz7 elnevezésű témahetet, amelynek idén éppen a digitális biztonság volt kiemelt témája, s amelynek keretében ebben a tanévben 1118 iskolában 510 önkéntes több mint 145 ezer diáknak tartott órát. A Bankszövetség sikerrel pályázott a Médiaunió Alapítvány felhívására is, aminek köszönhetően reklámfelületeken is terjeszteni tudják a legfontosabb kiberbiztonsági üzeneteket.

Bartha Lajos, az MNB bankműveletekért, pénzügyi infrastruktúráért és pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a 2022-es adatok alapján a bankkártyás tranzakciók 0,016 százalékánál fordult elő sikeres visszaélés, ami nagyon alacsony arány, de a számok emelkedő tendenciát mutatnak, ezért fontos a megelőzés. Elmondása szerint egyre nagyobb a pszichológiai manipuláció, a megtévesztések szerepe, például amikor futárszolgálatok nevével élnek vissza a csalók vagy banki dolgozók nevében telefonálnak.

Bartha azt is hangoztatta, hogy nemcsak az embereket, de a bankszektort is edukálni kell, ezért hamarosan megjelenik egy visszaélések megelőzésével kapcsolatos ajánlás a bankok számára. Emellett tervben van a központi visszaélésszűrő rendszer kiépítése is a bűnszervezetek korai felismerése és felszámolása érdekében.

The post Kibervédelmi programhoz csatlakozik az Igazságügyi Minisztérium appeared first on .

A politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett. A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta. Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek. Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.

A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai – a Sorbonne, illetve a Károly egyetemen – elmondott beszéde alapozott meg.

Morawiecki a szervezők által programadóként jellemzett beszédében kifejtette, hogy a nemzetek szabadságára és a szabadságjogok biztosítására a nemzetállamok szuverenitása az egyetlen garancia. Mint mondta, a nemzetállamot nem lehet mással helyettesíteni, „más rendszerek utópisztikusak vagy illuzórikusak”. Ezért az EU-ban felül kell vizsgálni, hogy a tagállamok mely területeken, ügyekben helyezik át a döntés jogát a közösségi, uniós szintre.

Az európai közösség javaslattevő, döntéskezdeményező és végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hatásköre az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, és ezt a folyamatot „sok tagállam ma már nagyon kritikusan szemléli”. Kifejtette, hogy a Szovjetunió uralma alá vetett közép- és kelet-európai népek is éppen a szuverenitás és a szabadság megszerzéséért küzdöttek az elnyomás idején. Felfogásuk szerint a jogok és a szabadság csak a „szuverén nemzetállam” megteremtése, helyreállítása révén biztosítható.

Ennek a felfogásnak a helyességét társadalmi és gazdasági válságok sora bizonyítja, a többi között a koronavírus-világjárvány, amely megmutatta, hogy a polgárok egészségének megóvásában kulcsfontosságú a hatékonyan működő nemzetállam. Ugyanakkor – fűzte hozzá – Lengyelország hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt tapasztal, amely annak tulajdonítható, hogy a szerencsésebb sorsú tagországokban nem értik, hogy milyen reformokra van szüksége egy posztkommunista államnak.

Az uniós intézmények a helyzet megértésének hiánya miatt be is avatkoznak a csak a lengyelekre tartozó, belső vitákba, méghozzá a jogállam védelmére hivatkozva, holott Lengyelországban ugyanúgy értelmezik a jogállamiságot, mint Németországban – fejtette ki Morawiecki. Más alapértékek ügyében sincs meg a kellő megértés és támogatás, és szintén megmutatkozik a diszkrimináció – tette hozzá, kiemelve, hogy a lengyel felfogás szerint a bajba jutott szomszéd megsegítése iránti elkötelezettség közös európai érték, az EU viszont más tagállamoktól eltérően Lengyelországnak csupán minimális segítséget ad az ukrán menekültek támogatásához.

The post Morawiecki: orosz agresszió fenyegeti az egész világot appeared first on .

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.

A fehér házi illetékes reményét fejezte ki, hogy Hszi Csin-ping elnök befolyást gyakorol Putyinra annak érdekében, hogy leállítsák az orosz bombatámadásokat ukrán városok, kórházak és iskolák ellen. Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak. „Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a világ nem engedheti meg Oroszország, Kína vagy bármely ország olyan taktikai húzását, amely befagyasztja a háborút a jelen helyzetben anélkül, hogy bármiféle látható utat kínálna Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása felé.

Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.

Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.

Danyilov: Kína béketerve Oroszország kapitulációjával valósulhat meg
Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. „A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében” — szögezte le Danyilov.

„Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján” — fejtette ki Oleh Nyikolenko, Ukrajna külügyi szóvivője.

The post Washington az orosz-kínai csúcsról: csak az orosz csapatok kivonása az elfogadható megoldás appeared first on .

A Magyarországon is tevékenykedő védelmi ipari és technológiai vállalat részvénye ugrásszerű árfolyamemelkedéssel startolt a DAX-40 indexben, az élénk befektetői kereslet révén délután már mintegy öt százalékos pluszban, csaknem 250 eurón állt. A felvétel a legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok mutatójába a Rheinmetall több mint 130 éves fejlődésének és eredményeinek megerősítését jelenti – emelte ki a Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója.

Mint mondta, a Rheinmetall a védelmi iparban végzett munkájával hozzájárul Németország és Európa biztonságához, a társadalom és a szabad, demokratikus értékrend védelméhez. Ez különleges felelősség, amelynek továbbra is a német hadsereg (Bundeswehr) és a szövetséges fegyveres erők megbízható, rátermett partnereként tesznek eleget – emelte ki a vállalatvezető.

A tőzsdei kereskedés a düsseldorfi székhelyű vállalat részvényével már röviddel az 1889-es alapítás után, 1894-ben elkezdődött. A Rheinmetall a közepes méretű cégek frankfurti tőzsdemutatója, az MDAX alapító tagja volt 1996-ban, és azóta megszakítás nélkül szerepelt az indexben.

A társaság bevétele a 2022-es pénzügyi évben 6,410 milliárd euró volt, 13 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A működési eredmény – kamat- és adófizetés nélküli eredményt (EBIT) – 754 millió euró volt, ez 27 százalékos növekedés és rekord a vállalat történetében. A rendelésállomány pedig szintén minden korábbinál nagyobbra, 26,6 milliárd euróra emelkedett.

A világszerte több mint 25 ezer embert foglalkoztató vállalatcsoport Zalaegerszegen lánctalpas és kerekes járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, Várpalotán pedig gyártóközpontot épít a magyar fegyveres erők lőszerellátására.

The post A Rheinmetall bekerült a frankfurti tőzsde vezető indexébe appeared first on .

Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. „Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan” – magyarázta Borrell késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.

A tárgyalások 12 órán át tartottak. Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Vucic és Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig.

A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak, amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jószándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal” – szögezte le az uniós diplomata.

Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd – tette hozzá.

Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.

„Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el” – közölte Vucic szombaton késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Kurti koszovói miniszterelnökkel és Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.

Elmondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet „mazsolázgatni”, és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem. Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt” – húzta alá, majd úgy folytatta: „ennek itt nincs vége, mert Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben”.

Alapvetően egyetértettünk, de a szerb elnök – ahogyan február 27-én Brüsszelben – most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást – mondta Kurti koszovói miniszterelnök elégedetlenségének is hangot adva  Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást – tette hozzá. Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de ez nem feltétlenül jelenti a Belgrád által követelt Koszovói Szerb Önkormányzatok közösségét, a szerb kisebbségnek ugyanis már most is elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.

The post Borrell: megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről appeared first on .

Jelenleg a kijárási tilalom az ukrán fővárosban 23 órától hajnali öt óráig tart. Március 26-tól viszont csak éjféltől fog kezdődni, és változatlanul hajnali ötig tart majd. A kijárási tilalom időtartamának módosítására vonatkozó eljárás még folyamatban van.

Klicsko a tervezett csökkentést a fővárosban élők ez irányú igényével indokolta. Az Ukrajinszka Pravdának megerősítette, hogy a kijárási tilalom időszakának lerövidítésével a közösségi közlekedési eszközök is egy órával tovább fognak közlekedni. A városvezetés reményei szerint a döntés hozzájárul a termelés növekedéséhez, és új munkahelyeket teremt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fővárost és lakóit fenyegető veszélyek továbbra is fennállnak, ezért indokolt esetben a biztonsági intézkedéseket meg lehet erősíteni.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy péntek reggel az orosz erők négy légicsapást mértek a Donyeck megyei Avgyijivkára. A támadásnak az eddigi információk szerint nincsenek civil áldozatai, egy sokemeletes lakóház azonban teljesen romba dőlt. Jermak fotót tett közzé a lerombolt épületről, és hozzáfűzte, hogy a város ágyúzása gyakorlatilag éjjel-nappal zajlik.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők támadásai következtében két civil vesztette életét Toreckben, illetve Krasznohorivkában, nyolcan pedig megsérültek a régió különböző részeiben.

Az ukrán különleges erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy az elmúlt napokban megsemmisítettek legalább egy orosz századot és egy Orlan-10 típusú drónt a Donyeck megyei Bahmutnál. Hozzátette, hogy az ukrán erők továbbra is védik Bahmutot, és visszaverik „az ellenség minden előrenyomulási kísérletét”.

Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt egy napban mintegy 760 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg elérte a 163 320 főt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, két harckocsit és 13 tüzérségi rendszert.

Volodimir Zelenszkij elnök a Donyeck megyei Mariupol drámaszínházát ért orosz támadás első évfordulóján azt hangoztatta, hogy a háborús bűntettek elkövetőit felelősségre vonják. „Egy évvel ezelőtt az orosz hadsereg elkövette a háború egyik legszörnyűbb bűntettét. Orosz bombák döntötték romba a mariupoli színházat, amely menedékként működött. Gyermekek, nők, állapotos anyák, idősek voltak az épületben, amelyet az orosz megszállók szándékosan semmisítettek meg. A halálos áldozatok pontos számát még mindig nem ismerjük” – mondta az államfő csütörtök éjjeli videoüzenetében. Hangsúlyozta, hogy eljön a nap, amikor az ukrán védők felszabadítják Mariupolt, és feláll a törvényszék, amely „igazságot szolgáltat az ukrán népnek”. A mariupoli drámaszínházat tavaly március 16-án ért orosz légicsapásban mintegy háromszázan vesztették életüket.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint az ukrán légierő vasárnap csapást mért egy orosz légvédelmi rendszerre és egy lőszerraktárra, valamint hat támadást hajtott végre orosz élőerő- és fegyverzetösszpontosulásokra. Az ukrán rakéta- és tüzérségi csapatok kilőttek egy orosz Tor típusú légvédelmi rakétarendszert, és csapást mértek két koncentrációs területre. Az orosz erők a nap folyamán egy rakéta- és hét légicsapást mértek Ukrajna területére, valamint kilenc támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel – számolt be az ukrán vezérkar.

The post Orosz agresszió: lerövidítik a kijárási tilalmat Kijevben és környékén appeared first on .

„Az ukrán szankciók az Oroszországra nehezedő globális nyomás részét képezik. El kell szigetelnie a világnak mindazokat, akik fegyvereket gyártanak az Ukrajna elleni terror céljára – beleértve a Sahíd drónok szállítását -, akik segítenek Oroszországnak az agresszió szításában, akik támogatják a nemzetközi jog oroszországi megsemmisítését. Ez nemcsak az ukránok elleni terrorra vonatkozik, nemcsak a területünk elcsatolására tett kísérletekre, kezdve a Krímmel, hanem a nemzetközi rend, a normális békés emberi élet elleni más orosz agressziókra is, beleértve a Szíria területén elkövetett agressziót is” – hangoztatta az államfő szombat esti üzenetében.

Hangsúlyozta, hogy Szíria népe nem kapott megfelelő nemzetközi védelmet, és ez a büntetlenség érzését keltette a Kremlben és cinkosaiban. „A szíriai városokat ugyanúgy rombolták le az orosz bombák, mint a mi ukrán városainkat. Ez a büntetlenség rejlik nagyrészt a Kreml jelenlegi agresszivitása hátterében is” — fejtette ki. Zelenszkij szerint garantálni fogja a békét a világ sok más részén az, hogy az ukrán nép megvédi magát és helyreállítja az ország területi integritását.

Az ukrán elnök szombaton szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad szíriai elnök, Huszein Arnúsz miniszterelnök és Fejszál Mikdad külügyminiszter ellen. Csütörtökön, a Kremlben folytatott tárgyalások után Aszad bejelentette, hogy elismeri Oroszország fennhatóságát a megszállt ukrajnai területeken – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kazettás lövedékeket lőttek ki szombaton Kramatorszkra, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette, nyolc pedig megsérült.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt napban mintegy 710 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége csaknem elérte a 165 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, nyolc tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

The post Zelenszkij a szíriai agresszióért is felelősségre vonná Oroszországot appeared first on .

„A kijevi Pecserszki Lavrával történtekkel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy több kérdésre választ adjak. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy semmi esetre sincs szó a kolostor bezárásáról, az imádság, az istentiszteletek és a szerzetesi élet megszűnéséről. A jelenlegi események összehasonlítása a kommunista hatóságok által az egyházat sújtó múltbeli üldöztetéssel indokolatlan manipuláció. Különösen cinikusan hangzik ez annak a vallási vezetőnek a szájából, aki szorosan kötődött a kommunista párthoz” – jelentette ki Jepifanyij, aki felszólította a Lavra papjait, hogy „járuljanak hozzá a moszkvai iga alóli felszabadulás folyamatához”.

„Moszkva egyháza Ukrajnában nem kanonikus, és mindenki látja, miként használja fel a Kreml a lelki életet az ukrán nép ellen” – hangsúlyozta. „Egyházi vezetőként biztosítom a testvéreket, hogy mindannyian, akik követik a kánon és (az ukrán egyház önállóságát kinyilvánító) tomosz követelményeit, elutasítják Moszkva törvénytelen hatalmát, továbbra is a Lavrában folytathatják szolgálatukat. Minden képességünket és hatalmunkat felhasználjuk, hogy megvédjük őket a megfélemlítéstől a Lavra volt vezetője részéről. A kolostor aktuális ügyeit azok fogják intézni, akik ismerik a hagyományait és életét, akik rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és nem szennyezték be magukat az orosz világ iránti odaadással” – jelentette ki Jepifanyij.

Pavlo metropolita, a kijevi Lavra vezetője hétfőn közölte, hogy a moszkvai patriarkátushoz hű ukrán ortodox egyházi „szárny” szerzetesei nem hajlandók elhagyni a Lavrát. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter korábban azt mondta, hogy a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak március végéig el kell hagyniuk a Pecserszki Lavra minden helyiségét.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre az egyházi szárny több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszka Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak „oroszbarát” irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy idén február 23-ig az SZBU csaknem hatvan büntetőeljárást indított Moszkva-barát papok ellen, több mint 350 egyházi épületet és 850 embert vettek alapos ellenőrzés alá; a bíróságok eddig hét büntetőeljárásban hoztak ítéletet.

Az ukrán vezérkar vasárnap esti helyzetjelentésében arról írt, hogy információik szerint a herszoni régióban lévő Sztrilkove településen a falut elhagyni kényszerült lakosok házait átadják orosz katonáknak. „Az orosz megszállók továbbra is fosztogatnak, házakat vesznek el Ukrajna békés polgáraitól” – emelte ki a vezérkar.

The post Jepifanyij metropolita: nem zárják be a kolostort a kijevi Lavrában, de ukránul fognak imádkozni appeared first on .

„Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. Az ICC elfogatóparancsot adott ki Putyin és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók” – hangsúlyozta a főügyész.

Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot – több mint ezer oldalt – adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából – Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből – Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.

Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. „Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta” – jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök történelminek nevezte az ICC döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. „Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Putyin utasítása nélkül.

Zaporizzsja megyében az orosz erők eltaláltak egy lakóházat, áldozatok
Az orosz erők Grad rakétasorozatvetővel eltaláltak egy lakóházat vasárnap a Zaporizzsja megyei Kamjanszke településen, aminek következtében három civil életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzói hivatala. A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy kora délután az orosz erők Bilozerka települést vették tüzérségi tűz alá, ahol szintén eltaláltak egy lakóházat. A romok alól kimentettek egy nőt, akit sérülésekkel kórházba szállítottak.

The post Ukrán főügyész: Putyint letartóztathatják külföldön appeared first on .

Jake Sullivan közleménye szerint az Egyesült Államok üdvözli, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai törvényhozás elé terjeszti a finn csatlakozási jegyzőkönyvet, és egyúttal „bátorítja” Ankarát, hogy Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét is gyorsan hagyja jóvá. A Fehér Ház által kiadott dokumentum emellett sürgeti Magyarországot, hogy Finnország és Svédország esetében is „késlekedés nélkül” zárja le a ratifikációs folyamatot.

A közlemény megfogalmazása szerint Svédország és Finnország egyaránt erős partner, osztja a NATO értékeit, erősíteni fogja a katonai szövetséget, valamint hozzájárul Európa biztonságához. Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy mindkét országnak mielőbb a NATO tagjává kell válnia – írta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

The post NATO-bővítés: Washington üdvözli a török előrelépést és sürgeti Magyarországot appeared first on .

Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.

„Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.

Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant. A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.

Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.

A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tenger fölött történt incidenshez hasonlók történtek az elmúlt hetekben is, a mostani eset ugyanakkor a „veszélyessége és szakszerűtlen végrehajtása miatt” említésre érdemes.

John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot. A fehér házi illetékes beszámolt arról is, hogy Joe Biden elnököt tájékoztatták a történtekről.

Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője újságírókkal közölte, hogy az MQ-9 drón felderítő missziót végzett a Fekete-tenger felett a nemzetközi légtérben. Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.

Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült. „MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka. Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.

The post Oroszország nem akar konfliktust az Egyesült Államokkal appeared first on .

John Kirby a hét elején történt orosz-amerikai incidensre utalva közölte, hogy az amerikai pilóta nélküli repülőgép lezuhanásához vezető orosz művelet szándékoltságára semmi nem utal, ugyanakkor a legjobb esetben is figyelmetlenség történt, a legrosszabb esetben pedig a művelet gondatlan és támadó jellegű volt.

Kijelentette, nem világos az Egyesült Államok számára, hogy az orosz pilótának szándékában állt-e nekiütközni a drónnak, amely később a tengerbe zuhant. Megerősítette, hogy a tenger mélysége miatt nem valószínű, hogy az eszközt sikerül felszínre hozni.

Az amerikai drón küldetésével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora közölte: az amerikai hírszerzési-megfigyelései képességek védelmében nem áll módjában beszámolni arról, hogy pontosan mit figyelt meg az eszköz, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy az ilyen repülések a Fekete-tenger térségében a múltban, a jelenben és a jövőben is a szélesen értelmezett amerikai nemzeti érdekből történnek, valamint részei az Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatásnak.

Kirby arra a varsói bejelentésre, miszerint Lengyelország a következő napokban MiG típusú vadászrepülőgépeket adna Ukrajnának, úgy reagált, hogy szuverén döntésről van szó, azt tiszteletben tartják. Hozzátette, hogy ez nem változtat az amerikai hozzáálláson az F-16-osokkal kapcsolatban, amit az elnök hangoztatott, miszerint jelenleg nincs ilyen felvetés az asztalon.

Egy másik ország ilyen jellegű bejelentése nem befolyásolja az Egyesült Államok szuverén döntéshozatalát az F16-os vadászrepülőgépeket illetően – fogalmazott a szóvivő.

A kínai és az ukrán elnök esetleges közvetlen telefonbeszélgetésére vonatkozó kínai tervekre a fehér házi illetékes úgy reagált, hogy az Egyesült Államok régóta ösztönzi Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. John Kirby kifejtette, hogy az Egyesült Államok szerint fontos, hogy a kínai államfő az ukrán elnök álláspontjáról is közvetlenül szerezzen tudomást, és ne csak Putyin orosz elnök véleményéről értesüljön első kézből.

The post Az USA nem akar konfliktust Oroszországgal appeared first on .

A közel hároméves nyomozást követő, 25 tárgyalásból álló perben döntést hozó bíróság szerint az elítélt, Stefan Wilmont „a lengyel történelemben előzmény nélküli bűntettet követte el”. Az 53 éves Pawel Adamowiczot 2019 januárjában egy országos jótékonysági gyűjtés zárókoncertjén szúrta le Wilmont. A közismert, Gdanskot 1998 óta irányító politikus meggyilkolása megrendítette Lengyelországot.

Wilmontot a tett helyszínén letartóztatták, a büntetőjogi eljárás során háromszor pszichiátriai vizsgálatra irányították. Az egyik orvosi jelentés szerint a tettes nem volt beszámítható a késelés elkövetésekor, két másik vélemény szerint részlegesen beszámítható volt. Az ügyészségi vádirat szerint a tettes nem értelmi fogyatékosnak, hanem zavartnak tekinthető. A bíróság szerint Wilmontnak „terápiás körülmények között” kellene letöltenie büntetését.

A per során Wilmont nem ismerte be bűnösségét, és „teljesen beszámíthatónak” nevezte önmagát. A férfi röviden a gyilkosság előtt a bankrablások miatt kiszabott, öt és fél éves börtönbüntetését töltötte le, mely során paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála. Wilmont még a börtönben abbahagyta a gyógyszeres kezelést, az orvosok visszavonulónak minősítették betegségét.

A bíróság csütörtökön rendkívül brutálisnak minősítette a több késszúrással elkövetett gyilkosságot. Wilmont az ítélet szerint csak 40 év után folyamodhat idő előtti szabadon bocsátásért, és pénzügyi kártérítést kell fizetnie Adamowicz hozzátartozóinak.

A gyilkosság után ellenzéki politikusok a lengyel közszolgálati televízió felelősségét emlegették a főpolgármester halála kapcsán. A tévé híradása szerintük még az életében negatív fényben tüntette fel Adamowiczot, akit ugyan független jelöltként választottak posztjára, de korábban a jelenleg ellenzéki Polgári Platform (PO) tagja volt. Kormánypárti politikusok viszont felidézték azt a kritikát, amely a főpolgármestert többször a PO részéről érte.

A bíróság szerint a merényletnek nem volt politikai jellege.

The post Életfogytiglanra ítélték a 2019-ben megkéselt gdanski főpolgármester gyilkosát appeared first on .

A NAV azt közölte: a légteret is kihasználnák a cigarettacsempészek, jól látható még éjjel is az égen, ahogy a drónok a határszakasz magyar oldalán közelednek. Járőreik az elmúlt hónapokban több drónberepülést is észleltek, és mintegy háromezer doboz adózatlan cigarettát gyűjtöttek össze.

A legutóbb Tiszamogyorós térségében bukott le egy bűnözői csoport. A hőkamerák segítségével már a levegőben észrevettek a járőrök egy csomagszállító drónt, majd azt is látták, ahogy egy ember több dobozt összeszedett a földről. Ebben az esetben 750 doboz, 1 millió 600 ezer forint értékű, zárjegy nélküli cigarettát foglaltak le a pénzügyőrök.

Hozzátették: az elmúlt három évben tizenhárom esetben akadályozták meg a NAV járőrei a drónos csempészeket és több mint tizenhatezer doboz adózatlan cigarettát foglaltak le. A NAV munkatársai fokozottan ellenőrzik, és a rendőrséggel együtt már a levegőben is óvják a beérkező csempészárutól a magyar határszakaszt – áll a közleményben.

The post Hőkamerák segítségével fogja el a NAV a drónos cigarettacsempészeket appeared first on .

A közlemény szerint az ICC kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal „gyermekjogi biztosa” ellen.

Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.

A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Putyint és a „gyerekjogi biztost” a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.

„A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére” – tudatta a bíróság.

A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához, a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.

Moszkva semmisnek tekinti a letartóztatási parancsot
Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Putyin és Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő. Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát. A ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen appeared first on .

A bűnszervezetek tagjai buszokat gyújtottak fel és fegyveres támadásokat hajtottak végre épületek ellen lakott területeken. Úgy tudni a zavargások kiváltó oka a börtönökben raboskodó bandatagok fogva tartási körülményeire vezethető vissza. A brazil kormány a szövetségi biztonsági erők több száz tagját küldte a térségbe rendteremtésre a héten.

Flavio Dino igazságügyi és biztonsági miniszter szerint a napokban a karhatalmi erők további több száz tagját is oda fogják vezényelni. A tagállami vezetés válságstábot hozott létre, és segítséget kért a szövetségi kormánytól.

A Terra című brazil hírportál Francisco Araujóra, a tagállami közbiztonsági miniszterre hivatkozva úgy tudja, a zavargásokat a tagállami börtönökből rendelhették meg, miután a hatóságok elutasították a bűnszervezetek bebörtönzött tagjainak televíziókra, elektromos áramra és hitvesi látogatásra vonatkozó kérelmét.

A túlzsúfolt brazil börtönökben uralkodó állapotokat jogvédők már régóta kifogásolják. 2017-ben a kormány börtönlázadások elfojtására létrehozott különleges alakulatot (FTIP) vezényelt a Rio Grande do Norte állam büntetésvégrehajtási intézményeibe, miután egy zendülésben legalább harminc rab életét vesztette. Bírálói szerint az FTIP rendszerint erőszakos eszközöket alkalmaz rendteremtésre.

A helyi sajtó szerint jelenleg két – egyébként rivális – bűnszervezet egy átmeneti béke keretében összefogott a biztonsági erőkkel szemben. Rio Grande do Norte több városában az erőszakhullám nyomán szünetel a tömegközlekedés, s bezáratták az iskolákat is. A héten legalább ketten vesztették életüket és 67 embert előállítottak a megmozdulások során. A rendőrség mindemellett számos fegyvert, robbanószerkezetet, járművet, valamint kábítószert és készpénzt is lefoglalt.

The post Bandák garázdálkodnak Brazília északkeleti városaiban appeared first on .

Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően. A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.

Finnország „őszinte és konkrét” lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében. Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében. Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója – jelentette ki a török elnök.

Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek. Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem „kitárta a karjait a terroristák előtt”. Stockholm utcáin folyamatosak a PKK „leágazásainak” megmozdulásai.

Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír – emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.

Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Stoltenberg üdvözölte a török lépést
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez. „Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt”. Mindkét skandináv ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól. „Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk”.

The post NATO-bővítés: Ankara hozzájárul Finnország felvételéhez appeared first on .

„A vadászgépek átadásának folyamata a lengyel féllel, Ukrajnával és további szövetségesekkel egyeztetve zajlik” – jelentette ki Heger. Tájékoztatása szerint a döntést egyhangúlag hozta meg az ügyvezető kormány, s azt állította: erre az alkotmánnyal összhangban került sor.

Jaroslav Nad ügyvezető védelmi miniszter a pénteki döntéssel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy vadászgépek mellett Szlovákia a Kub légvédelmi rendszerének egy részét, illetve a hozzájuk tartozó alkatrészeket és lőszert is átad Ukrajnának, s mint mondta, az átadási folyamat néhány héten belül lezajlik majd.

A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja a készleten lévő összes MiG 29-es vadászgépét Ukrajnának.

A MiG-29-esek nem hatékonyak az orosz légicsapásokkal szemben
A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi „terrortól” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóivője. „Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt”. Ihnat elmondta, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F-16-os vadászgépek.

The post Orosz agresszió: Szlovákia 13 MiG 29-es vadászgépet ad át Ukrajnának appeared first on .

A tisztségviselő felsorolása szerint az ukrán légvédelem képes megsemmisíteni a Kalibr típusú, a H-101-es, H-555-ös, H-55-ös légi indítású, valamint a H-59-es levegő-föld és a H-35-ös, hajók elleni rakétákat.

„Nem tudunk azonban lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander-M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején. Valójában az oroszok az egész Iszkander-M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska-U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra.

Sajnos nincs mód a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem” – sorolta a a szóvivő. Magyarázata szerint ezek a rakéták ballisztikus pályán gyorsan repülnek, és nagy sebességgel érik el zuhanásban a célpontot. „A már zuhanó rakéták megsemmisítéséhez speciális légvédelmi rakétarendszerekre van szükség. Ballisztikusok közzé soroljuk az Sz-300-as légvédelmi irányított rakétákat is, amelyeket a megszállók a frontzónában, legfeljebb 150 kilométer távolságban lévő földi célpontok ellen használnak” – mondta Ihnat. Kiemelte, hogy minél nagyobb a távolság az indítóhelytől, annál nagyobb a pontatlanság, ezért gyakran rossz helyre csapódnak be, és civilek halnak meg. „Ilyen alkalmazásban ez nem más, mint a terrorizmus fegyvere” – jelentette ki.

Az ukrán légvédelem nem tudja megsemmisíteni a H-22-es rakétákat sem. „Ezt a típust ugyan a robotrepülőgépek közé sorolják, de sebessége óránként négy-ötezer kilométer. Nagyon nagy magasságból indítják, és a célba való belépéskor valójában ballisztikusan zuhan. A rakétának 950 kilogramm tömegű robbanófeje van. Ilyen volt az, amely lerombolt egy többszintes lakóházat Dnyepróban és egy bevásárlóközpontot Kremencsukban” mondta a szóvivő. Közlése szerint nem tudják kilőni az Oniksz típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákat sem, amelyeket gyakran vetnek be az orosz erők a déli Odessza megyében. „A legújabb fenyegetés pedig a H-47-es Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakéta, amelyet MiG-31K repülőgépekről indítanak” – tette hozzá.

Az ukrán különleges erők arról számoltak be, hogy csütörtökre virradó éjjel mesterlövészeik megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál. A jelentés szerint négy orosz katona meghalt, három megsebesült. A műveletről sajtószolgálatuk videofelvételt is közzétett a Facebookon. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők tüzérségi támadásai következtében egy civil vesztette életét, és egy sérült meg Bahmutban, további tíz helyi lakos pedig Kosztyantinyivkában. Hozzátette, hogy a teljes körű invázió tavaly februári kezdete óta az orosz erők legalább 1412 helyi lakost öltek meg, és 3210-et sebesítettek meg a régióban. Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 1040 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg elérte a 162 560 főt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 12 harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

The post Az ukrán légierő: ezeket az orosz rakétákat nem tudjuk megsemmisíteni appeared first on .