You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 2 months 2 weeks ago

Zendülő rabokat ítéltek börtönbüntetésre

Thu, 04/20/2023 - 07:35
Zárkaellenőrzéskor ellenszegülő rabokat ítélt börtönbüntetésre a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság a közleményében azt írta, hogy múlt pénteken hirdettek ítéletet öt férfi ügyében, akiket fogolyzendülés, illetve „fogolyzendülésben erőszak alkalmazásával részvétel” bűntettével vádolt az ügyészség.

Az ítélet szerint a többszörös visszaeső férfiak 2017. július 27-én egy budapesti büntetés-végrehajtási intézetben töltötték szabadságvesztésüket. A biztonsági ellenőrzés során az őrök tiltott tárgyakat és kábítószert találtak a zárkájukban, ezért hármukat másik cellába akarták költöztetni. Az öt fogvatartott azonban nem tett eleget a holmija összekészítésére vonatkozó utasításnak, helyette az őröket fenyegette, amit felszólítás dacára sem hagyott abba.

A rabokat egyesével kiszólították a zárkából és megbilincselték őket. Két vádlott az utolsó felszólításkor, a beavatkozás megkezdése előtt önként abbahagyta a cselekményét, társaik azonban még a bilincseléskor is ellenállást tanúsítottak.

A bíróság az ellenállással végül felhagyó két vádlottra – a törvény által biztosított korlátlan enyhítés lehetőségét alkalmazva – egy évnél rövidebb végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. A három másik vádlott mindegyike három és fél év körüli szabadságvesztést kapott, egyiküket három évre ki is utasították Magyarországról.

Az ítélet ellen az ügyészség a minősítés megváltoztatásáért és hosszabb tartamú szabadságvesztések kiszabásáért, a vádlottak és védőik pedig felmentésért, enyhítésért fellebbeztek, ezért az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik – olvasható a közleményben.

 

The post Zendülő rabokat ítéltek börtönbüntetésre appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A brit vállalatok harmadát érte kibertámadás az utóbbi egy évben

Thu, 04/20/2023 - 06:35
A brit üzleti vállalkozások és jótékonysági intézmények csaknem harmadát érte kibertámadás az utóbbi egy évben – hangzott el a Belfastban rendezett éves brit kiberbiztonsági konferencia szerdai nyitónapján.

Oliver Dowden, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője a CyberUK 2023 nevű rendezvényt megnyitó felszólalásában – részletek nélkül – elmondta: a kormányzó brit Konzervatív Párt tavalyi, illetve a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) néhány héttel ezelőtti vezetőválasztási versengését is „fenyegetések érték a kibertérből”. Dowden elmondta azt is, hogy az utóbbi tizenkét hónapban a brit vállalatok és nem profitorientált segélyszervezetek 32 százaléka számolt be kibertámadásról, illetve informatikai rendszereik feltöréséről.

A miniszter szerint a kibertérben észlelhető, állami szereplők részéről megnyilvánuló fenyegetettség továbbra is „a megszokott irányokból”, Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea részéről a legnagyobb. A brit Országos Kiberbiztonsági Központ (National Cyber Security Centre, NCSC) azonban az elmúlt 18 hónapban több olyan csoport megjelenését észlelte, amelyek „Oroszországhoz igazodnak” és támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.

Az ehhez hasonló csoportok által jelentett fenyegetettség „az államok peremvidékéről érkeznek”, hozzávetőleg az Ukrajnában tevékenykedő Wagner zsoldosszervezet kibermegfelelői, és támadásaikat kezdetben Ukrajnára és környékére összpontosították. Az utóbbi időben azonban figyelmüket az Egyesült Királyságra és szövetségeseire kezdték fordítani, és keresik a lehetőségeket a kritikus fontosságú brit országos infrastruktúrahálózat meggyengítésére – fogalmazott a londoni kabinetiroda vezetője.

Dowden szerint ezek a csoportok a múltbeli támadási kísérletektől eltérően nem anyagi haszonra törekszenek és nem is kémkedni akarnak, elsődleges szándékuk az, hogy felfordulást okozzanak a brit infrastrukturális létesítmények működésében, vagy akár az, hogy megsemmisítsék ezeket a létesítményeket. Indíttatásuk nem pénzügyi, hanem ideológiai, és bár ezek az elkövetők állami szervekhez kapcsolódnak, sok esetben azonban nem állnak e külföldi államok ellenőrzése alatt, és emiatt kevésbé valószínű, hogy önmérsékletet tanúsítanak – mondta a belfasti konferencián a brit kabinetiroda vezetője.

Dowden bejelentette: mindezen okok miatt az NCSC szerdán hivatalos riasztást adott ki a brit infrastrukturális hálózat működtetőinek, számos olyan cselekvési ajánlással együtt, amelyek a cégek ellenállóképességének erősítését szolgálják. Dowden példátlannak nevezte, hogy a brit kormány nyilvánosságra hozta egy ilyen jellegű riasztás kiadását.

Hangsúlyozta, hogy London nem hiszi, hogy ezek a csoportok jelenleg képesek lennének széles körű károkozásra a brit infrastrukturális rendszerben. A kormány azonban ennek ellenére szükségesnek tartja e riasztás kiadását, azzal a céllal, hogy a vállalatok képet alkothassanak azokról a fenyegetésekről, amelyekkel szembe kell nézniük és megtegyék a megfelelő védekezési lépéseket.

 

The post A brit vállalatok harmadát érte kibertámadás az utóbbi egy évben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Cseh elnök: nincs alternatívája az Ukrajnának nyújtott támogatásnak

Thu, 04/20/2023 - 05:35
Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség. Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a cseh elnök azt mondta, a cél nem a vállalás teljesítése, hanem az országok védelmi képességének szavatolása bármi fajta katonai fenyegetéssel szemben.

Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban azt mondta, nehéz a csatlakozás pontos dátumáról beszélni a háború közepette. „Először a háborúnak be kell fejeződnie, aztán lehet majd időpontokról beszélni” – fogalmazott. A cseh elnök szerint a háborút követően Ukrajnának katonailag és gazdaságilag is meg kell erősödnie, stabil országgá kell válnia, ami időt és erőfeszítést igényel.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy alapvető fontosságú a gazdasági, pénzügyi és politikai támogatás fenntartása Ukrajna számára. Közölte: a NATO-tagországok ez idáig mintegy 750 milliárd euró értékben segítették a megtámadott ország önvédelmét.

„Ukrajna támogatása morális kérdés. Amikor egy európai országot megtámad egy másik állam, akkor morális kötelesség támogatni a megtámadott országot, amellett, hogy a segítség saját biztonsági érdekünk is” – fogalmazott.

A NATO-főtitkár arra hívta fel a figyelmet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút, az „a világot még veszélyesebb hellyé változtatja”. Az orosz elnöknek és minden tekintélyelvű vezetőnek tudnia kell, ha katonai erőszakot alkalmaznak, és azt tesznek, amit csak akarnak, az a világot veszélyesebbé és sebezhetővé teszi – mondta.

A védelmi kiadásaikat érintő vállalással kapcsolatban a főtitkár közölte, a megváltozott biztonsági környezet a védelmi kiadások további emelését teszi szükségessé. Erről a tagállamok a július közepén, Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón tárgyalnak majd – tájékoztatott.

 

The post Cseh elnök: nincs alternatívája az Ukrajnának nyújtott támogatásnak appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Fegyvereket és trófeákat foglaltak le a rendőrök Nógrádban

Wed, 04/19/2023 - 16:33
Illegális vadászathoz használt eszközöket, vadhúst és trófeát, valamint egy fegyvergyűjteményt is lefoglaltak a Nógrád megyei rendőrök Jobbágyiban és Szurdokpüspökiben; az ügyben három férfi ellen indítottak eljárást – közölte a főkapitányság sajtóreferense.

Király-Kollár Ramóna elmondta: a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett, orvvadászat bűntett és lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 57 és egy 48 éves Szurdokpüspökiben élő, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt egy 31 éves Jobbágyiban élő férfivel szemben.

Tájékoztatása szerint a gyanúsítottak április 5-e előtt többfajta éles és hatástalanítottként árusított fegyvert, fegyveralkatrészt és lőszereket, valamint számszeríjat szereztek be és tartottak maguknál. A Jobbágyiban élő férfi gyűjtési szándékkal vásárolt, újított fel és tárolt lakásán fegyvereket, illetve lőszereket, amelyeket hatástalanítottként árusított is.

A két idősebb férfi szintén fegyvereket alakított át, valamint azokat orvvadászatra használták fel egyikük külterületi hétvégi házához tartozó telkén kialakított etetőn, szórón. A fegyverekkel és számszeríjjal elejtett vadakat feldolgozták és elfogyasztották, trófeáikat kipreparálták.

A férfiakat a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Pásztói Rendőrkapitányság nyomozói, a Cserhát mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alosztály egyenruhásaival együtt elfogták.

A sajtóreferens hozzátette: a rendőröket is meglepte az a fegyverarzenál, amivel az ingatlanokban megtartott kutatás során szembesültek. A rendőrök által lefoglalt tárgyak között van gépkarabély, géppuska, pisztoly, különböző fegyveralkatrészek, lőszerek, hangtompítók, éjjellátó és vadkamerák, számszeríj.

A három férfi kihallgatása során beismerő vallomást tett. Őrizetbe vették őket, ellenük szakértők bevonásával folytatja az eljárást a hatóság.

 

The post Fegyvereket és trófeákat foglaltak le a rendőrök Nógrádban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kínai védelmi miniszter: új szintre lép Peking és Moszkva katonai együttműködése

Wed, 04/19/2023 - 12:10
Új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését Peking és Moszkva – jelentette ki Li Sang-fu kínai védelmi miniszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott moszkvai találkozóján.

„Kína és Oroszország fegyveres erői feltétlenül végrehajtják az államfők által kötött megállapodásokat, és előmozdítják a katonai és a haditechnikai együttműködést, valamint a katonai kereskedelmet Kína és Oroszország között. Ezeket mindenképpen új szintre fogjuk emelni” – mondta Li.

„Védelmi miniszteri kinevezésem után az első látogatásom éppen Oroszországba vezetett, hogy a külvilág számára demonstrálja a kínai-orosz kapcsolatok fejlettségének magas szintjét, és megmutassa a szilárd elszántságot a kínai és orosz fegyveres erők közötti stratégiai együttműködés megerősítésére” – tette hozzá.

A kínai miniszter nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy személyesen fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Sojgunak megköszönte, hogy a kinevezése után tőle kapta az első gratulációt. Kifejezte meggyőződését, hogy kettejük között jó munka- és személyes kapcsolat fog kialakulni.

„Erőfeszítéseink összehangolása a nemzetközi színtéren stabilizáló hatással van a világ helyzetére, és hozzájárul a konfliktuspotenciál csökkentéséhez. (…) Fontos, hogy országaink egyformán értékelik a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának lényegét” – mondta Szergej Sojgu.

Az orosz védelmi tárca vezetője emlékeztett rá, hogy a márciusi moszkvai csúcson a két ország elnöke megerősítette: a kétoldalú átfogó partnerség és stratégiai együttműködés a legmagasabb szintre emelkedett. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Kínának ezt továbbfejlesztve határozott támogatást kell nyújtaniuk egymásnak a katonai együttműködés terén.

Sojgu méltatta, hogy Li Oroszországot választotta első külföldi útja célországának, akárcsak Hszi Csin-ping kínai elnök a márciusi újraválasztása után . Azt kívánta vendégének, hogy miniszterként sok sikert érjen el a hazája védelmében, a védelmi kapacitás megerősítésében és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg további modernizálásában.

„Meggyőződésem, hogy önnek az Oroszországi Föderációval folyó együttműködésben szerzett széles körű tapasztalatai elősegítik mind a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek fejlődését, mind pedig az országaink közötti katonai együttműködés bővítését. Számítok a legszorosabb és legtermékenyebb együttműködésre önnel az országaink, népeink, valamint Oroszország és Kína fegyveres erői közötti megbonthatatlan barátság szellemében” – mondta Sojgu.

A felek a kínai védelmi miniszter látogatása alkalmából egyetértési nyilatkozatot írtak alá arról, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiája és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Nemzeti Védelmi Akadémiája között „testvéri kapcsolatokat” alakítanak ki. A kínai delegáció tagjai felkeresték az Oroszországi Föderáció Nemzeti Védelmi Vezetési Központjának egyes létesítményeit.

A kínai katonai küldöttség a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét.

Tajvan üdvözli az amerikai katonai kiképzőket a területén
Tajvan üdvözli, hogy az Egyesült Államok helyben segíti katonáinak kiképzését. A tajpeji védelmi tárca üdvözölte Washingtonnak ezt a fajta katonai segítségét. Arra a helyi hírügynökségi értesülésre reagált, miszerint a szigeten mintegy kétszáz amerikai kiképző dolgozik, különböző helyeken. A CNA hírügynökség információi szerint a kiképzők tanácsait csak később – 2024-ben – fogják inkább figyelembe venni, amikor a jelenlegi négy hónapról egy évre növelik a kötelező katonai szolgálatot Tajvanon. Az amerikaiakat elsősorban kiképzőtáborokba és tartalékosok egységeihez osztották be, hogy megismerjék a tajvani szolgálati szabályzatot, és a kiképzési módszerekre vonatkozó gyakorlati tanácsokat adjanak.

 

The post Kínai védelmi miniszter: új szintre lép Peking és Moszkva katonai együttműködése appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az Európai Bizottság kiberbiztonságot erősítő uniós jogszabályra irányuló javaslatot fogadott el

Wed, 04/19/2023 - 08:35
Az Európai Bizottság kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot fogadott el mintegy 1,1 milliárd eurós költségvetéssel, amelynek célja, hogy előmozdítsa a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások felderítését, javítva ezáltal a kritikus fontosságú szervezetek felkészültségét – közölte a testület.

„Az egyre gyakoribb és egyre súlyosabb kiberbiztonsági fenyegetések és támadások nagy kockázatot jelentenek a hálózati és információs rendszerek működésére és az európai egységes piacra. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja keretében tevékenykedő hekkercsoportok akciói által a fenyegetettség még jobban megnőtt” – hívta fel a figyelmet a bizottság.

A javaslat – a bizottság szerint – tovább erősítené a szolidaritást, illetve az összehangolt válságkezelési és reagálási képességeket a tagállamokban, valamint megteremti a szükséges uniós képességeket ahhoz, hogy Európa ellenállóbbá váljon és hatékonyabban tudjon fellépni a kiberfenyegetésekkel szemben. A főbb kiberfenyegetések gyors és hatékony felderítése érdekében a testület, egy EU-szerte működő nemzeti és határokon átívelő biztonsági műveleti központokból álló páneurópai infrastruktúra, az úgynevezett európai kiberbiztonsági pajzs létrehozását javasolja.

A műveleti központok feladata a kiberfenyegetések felderítése és az azokkal szembeni fellépés biztosítása lesz a legkorszerűbb technológiák – például a mesterséges intelligencia és a fejlett adatelemzési technika – alkalmazásával. A terv egy uniós kiberbiztonsági tartalék létrehozását is tartalmazza, amely olyan incidensreagáló szolgálatokból áll, amelyek egy uniós ország vagy intézmény kérésére beavatkoznak egy nagyszabású kiberbiztonsági incidens vagy fenyegetettség esetén.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak még el kell fogadnia a javaslatot, hogy az törvényerőre emelkedhessen.

 

The post Az Európai Bizottság kiberbiztonságot erősítő uniós jogszabályra irányuló javaslatot fogadott el appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Életfogytiglanra ítélték a kazanyi iskolai ámokfutót

Wed, 04/19/2023 - 07:35
Életfogytiglani, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Tatárföld legfelsőbb bírósága Ilnaz Galjavijevet, aki 2021-ben ámokfutást rendezett egy kazanyi iskolában, amelynek következtében kilenc ember – köztük hét gyerek – életét vesztette, 23-an pedig megsebesültek.

Galjavijevet két vagy több személy, köztük kiskorúak ellen közveszélyes módon elkövetett emberölés, illetve annak kísérlete, robbanóanyagok és robbanószerkezetek előállítása és tárolása, valamint idegen tulajdon szándékos megrongálása és megsemmisítése címén találták bűnösnek.

„A peranyag szerint a tragikus események oka az volt, hogy Galjavijev utánozni akarta az egyik destruktív szubkultúra informális képviselőinek cselekedeteit, amelyekről az internetről szerzett értesüléseket, majd utánozta viselkedésüket a támadás során. A komplex pszichológiai és pszichiátriai szakvélemény alapján beszámíthatónak és felelősségre vonhatónak találták” – közölte az orosz Nyomozó Bizottság sajtószolgálata.

2021. május 11-én az akkor 19 éves Galjavijev, a 175-ös számú kazanyi iskola volt tanulója automata fegyverrel tüzet nyitott az oktatási intézményben, és egy házi készítésű robbanószerkezetet is felrobbantott. A bűncselekmény idején a tanintézményben több mint hétszáz tanuló, és az iskola mintegy hetven munkatársa tartózkodott, köztük több mint ötven tanár.

Az ámokfutást követően Putyin utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki egységes országos rendszert a tanintézmények védelmére.

 

The post Életfogytiglanra ítélték a kazanyi iskolai ámokfutót appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Közjegyzői kamara: tovább nőtt a végrendelkezők száma

Wed, 04/19/2023 - 06:35
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben – tudatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A közlemény szerint a végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami azt jelzi, hogy „az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra” Magyarországon.

Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk -, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.

Sokan az élethelyzetük, családi állapotuk miatt rendelkeznek előre a vagyonuk sorsáról: a végrendelkezők között gyakran vannak, akiknek több kapcsolatukból is született gyermekük, ezért mindenképpen rendezni szeretnék a vagyoni viszonyokat, hogy a halálukat követően az örökösök között ne merüljön fel öröklési jogi vita.

A MOKK gyakori jelenségnek nevezte az is, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára, ugyanis ők a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, így még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. Az is előfordul, hogy valaki ugyan a törvényes örököseinek szánja vagyonát, de a törvényi szabályozástól eltérő arányban.

A kamara közlése szerint ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett végrendeletét.

Leggyakrabban azok változtatják meg azt, akiknek gyermekük, unokájuk születik vagy megromlik a viszonyuk valamelyik végrendeleti örökösükkel. Akkor is gyakori a végintézkedés módosítása, ha valaki új lakást vagy egy nyaralót vásárol, vagy más jelentősebb vagyontárgyat szerez – tették hozzá.

A MOKK azt javasolja, hogy aki például új írásbeli magánvégrendeletet készít, a korábbit kifejezett nyilatkozattal vonja vissza, sőt, lehetőleg fizikai értelemben is semmisítse meg. Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyatéki eljárás során, abból – a tapasztalatok szerint – szinte mindig vita és pereskedés lesz, így hosszú hónapokig elhúzódhat a hagyaték átadása.

Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert főszabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is folytatják majd le a hagyatéki eljárást.

Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy a törvényi rendelkezések alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.

A közjegyzők tapasztalatai alapján a végrendeletek többsége házilag készül, míg kisebb része jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de az is egyre gyakoribb, hogy valaki folyamatosan módosítja, aktualizálja a végakaratát – áll a MOKK közleményében.

 

The post Közjegyzői kamara: tovább nőtt a végrendelkezők száma appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Szlovákia már az összes MiG-29-es vadászgépét átadta Ukrajnának

Wed, 04/19/2023 - 05:35
Szlovákia már az összes – szám szerint 13 – MiG 29-es vadászgépét átszállította Ukrajnába – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

Eduard Heger kormányfőnek egy tavaly decemberi bizalmi szavazáson megbukott kabinetje, amely azóta ügyvezetőként kormányoz, egy hónapja, online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 darab MiG 29-es vadászgépet, illetve egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Eduard Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-es vadászgépeit Ukrajnának.

A szlovák szaktárca három hete számolt be arról, hogy Ukrajnába szállították az odaígért vadászgépek közül az első négy darabot. Akkor arról tájékoztattak, hogy a vadászgépek átszállítását ukrán pilóták valósították meg a szlovák légierő segítségével. Ezúttal az ügyvezető szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad azt mondta: a vadászgépek átszállítása „tekintettel a legnagyobb biztonságra” földi úton történt.

Szlovákia légterének védelmét – korábbi kormányközlések szerint – ideiglenesen, nemzetközi megállapodások alapján, szomszédos országok látják el.

Szlovákia 2018-ban, Peter Pellegrini kormánya idején döntött arról, hogy az ország 14 darab F-16 Block 70/72 típusú amerikai vadászgépet vásárol MiG-29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeinek felváltására. Az akkor közzétett adatok arról szóltak, hogy a 14 amerikai gépért, a pilóták kiképzéséért, a gépekhez tartozó munícióért, valamint logisztikai költségként a következő években 1,589 milliárd eurót fizetnek majd, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

Az öt évvel ezelőtt bejelentett döntést megelőzően a szlovák kormányzat svéd JAS-39 C/D Gripen típusú gépek megvásárlásának lehetőségével is számolt. A svéd gépek első darabjainak leszállítását 2019-re, az amerikai Lockheed Martin által gyártott repülőgépek első darabjait leghamarabb 2022-re ígérték. Ez utóbbi megrendelés teljesítésére hivatalos közlések szerint mind ez idáig nem került sor.

 

The post Szlovákia már az összes MiG-29-es vadászgépét átadta Ukrajnának appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kezdő szakácsok jellegzetes hibái a konyhában

Wed, 04/19/2023 - 00:12

Ahogy a mondás is tartja: Minden kezdet nehéz. Amikor elkezdünk tanulni vagy valamilyen új ismeretet próbálunk elsajátítani, ha nincs egy nagyon jártas mentorunk, könnyen beleeshetünk azokba a hibákba, amiket a legtöbb újonc elkövet. A következő cikkben összegyűjtöttük azokat a rossz szokásokat, amiket a konyhában nagyon sokan alkalmaznak, pedig a megfelelő ismeretek birtokában biztosan sokkal ízletesebb ételeket tudnának készíteni.

A fagyasztott húsok feldolgozása

A mindennapos rohanás során van, hogy az okozza a legnagyobb nehézséget otthon, hogy megint ki kell találni mit fűzzünk. És amikor végre megjön az ihlet megeshet, hogy a hozzávalók egy része még a fagyasztóban van. A húsok esetében a lehető legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy onnan kivéve azonnal a sütőbe/serpenyőbe/grillre tesszük.

Jó lenne elfelejteni a mindennapos agyalást, és elengedni az aggódást a főzés napi gondja felett? A Receptneked.hu oldalon minden napra találhatunk menő javaslatokat, hogy nekünk már csak a hozzávalókról kelljen gondoskodni.

Amennyiben fagyott húst teszünk az edénybe a végeredmény nagyon csalóka lehet. Kívülről ugyan azt gondolhatjuk megsült, de a fagyos belső miatt nagy valószínűséggel az étel közepe nyers marad.

A kedvenc kés

Mindannyiunknak megvan az a kése a konyhában, amit szíve szerint szinte bármihez használna, pedig nem tanácsos. A munkafolyamatok megkönnyítése érdekében érdemes a húsokhoz nagyobb, nehezebb kést használni, a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és csontozott szárnyasokhoz elegendő egy kisebb kés is. A kenyérfélék esetében pedig az él típusra kell odafigyelni, hiszen ezek esetében a recés éllel járunk a legjobban.

Rizsfőzés

A rizs a kezdők számára egy igazi rémálom tud lenni. Ha nem figyelünk hamar leég, tapad, ragacsos, kemény marad, stb. Tehát az elrontási skála eléggé széles. Ennek az egyik oka, hogy érzésre próbáljuk csinálni, és nagyon rágörcsölünk. A rizshez pontosan kétszeres mennyiségű vizet kell adni, hogy megfelelő mennyiséget tudjon felszívni, így érdemes mérőpoharat használni ahelyett, hogy a zacskóból öntenénk a lábosba.

A kevergetés a főzés során szintén nem tanácsos. Amennyiben elég alacsony a főzés hőfoka a leégéstől nem kell tartani, a kevergetés során azonban a szemek sokkal nedvesebbé válnak, a végeredmény pedig egy összetapadt massza lesz a pergő szemek helyett.

Hideg serpenyő

Amennyiben valamit zsiradékon kell kisütni, akkor tanácsos a serpenyőt már előre felmelegíteni. Ekkor ugyanis az étel nem fog túlzott mennyiségű olajat vagy zsírt felvenni, és sokkal könnyebb lesz elérni a tökéletes állagot.

Látható tehát, hogy néhány apró szabály betartásával a főzést is sokkal egyszerűbbé lehet tenni, az ételek pedig nagyobb valószínűséggel fogják elérni az áhított állagukat.

 

The post Kezdő szakácsok jellegzetes hibái a konyhában appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Egyhetes sebességmérő akciót tart a rendőrség

Tue, 04/18/2023 - 16:35
Hétfőtől egy hétig fokozottan ellenőrzik a megengedett legnagyobb sebesség betartását a rendőrök az ország közútjain – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának műveleti csoportja (ROADPOL Operational Group) április 17-23. között Speed elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik.

A rendőrség Magyarország egész területén fokozott sebesség-ellenőrzést végez, illetve április 21-én, péntek reggel hat órától április 22-én, szombat reggel hat óráig „Speedmarathon” ellenőrzésre is sor kerül, vagyis ténylegesen 24 óra időtartamban a rendelkezésre álló valamennyi komplex közlekedési ellenőrzési pont használatban lesz.

 

The post Egyhetes sebességmérő akciót tart a rendőrség appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Kara-Murza ellen hozott ítéletet

Tue, 04/18/2023 - 12:10
Az Európai Unió és az Európa Tanács is elítélte, valamint felháborodásának adott hangot, amiért Moszkvában hétfőn a bíróság 25 évi szabadságvesztésre ítélte Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatában azt írta: „a felháborítóan kemény bírósági döntés” egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország visszaél az igazságszolgáltatással annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon aktivistákra, emberijogi aktivistákra és mindazokra, akik ellenzik az Ukrajna elleni háborút.

Kijelentette, a titkosnak minősített tárgyalás nem felelt meg a pártatlan és független bíróság előtti tisztességes és nyilvános eljárás nemzetközi normáinak. Kiemelte továbbá: Oroszországnak biztosítania kell a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést Vlagyimir Kara-Murza és minden bebörtönzött számára.

„Az Európai Unió szolidaritást vállal mindazon oroszokkal, akiket az emberi jogokért folytatott harc, az igazság kimondása és a rezsim bírálata miatt állítanak bíróság elé, börtönöznek be vagy félemlítenek meg” – fogalmazott.

Borrell továbbá hangsúlyozta: az EU felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be. Emellett követeli, hogy Moszkva helyezze hatályon kívül azokat a jogszabályokat, melyek cenzúrázzák az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos valós információkat, valamint az úgynevezett külföldi ügynökökről és nemkívánatos szervezetekről szóló törvényt, amelyeket a civil társadalom és a független hangok elnyomására használnak – tette hozzá az uniós főképviselő.

Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában azt írta: elítéli az orosz ellenzéki vezető kirakatperében kiszabott börtönbüntetést.

„Annak ellenére, hogy Oroszország megpróbálja elhallgattatni a kritikusait, hangjukat világszerte meghallják és nem felejtik el őket” – fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az Európa Tanács teljes szolidaritást vállal a bebörtönzött politikussal, és azonnali szabadon bocsátására szólít fel.

London szerint politikai indíttatású ítélet született
A brit külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint politikai indíttatású ítélet született Moszkvában Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus ellen. A londoni külügyi tárca reagálásában közölte: az Egyesült Királyság elítéli ezt a politikai indíttatású bírósági végzést. A közlemény szerint bekérették a minisztériumba Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét abból a célból, hogy kifejtsék neki: az Egyesült Királyság véleménye szerint az ítélet ellentétes Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, beleértve a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot. James Cleverly brit külügyminiszter a tárca közleményéhez fűzött nyilatkozatában riasztónak nevezte, hogy Oroszország nem vállal kötelezettséget az alapvető emberi jogok, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító jog védelmére. Cleverly szerint Kara-Murza bátran elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, kimondva, hogy a katonai támadás durván sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát. A brit külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már korábban, az ukrajnai háború előtt szankciókat léptetett érvénybe Kara-Murza perének bírája, Szergej Podoprigorov ellen, és ugyancsak szankciókkal sújtotta Dmitrij Komnovot, annak a büntetésvégrehajtási intézetnek a vezetőjét, ahol Kara-Murzát fogva tartják. A tárca közleménye szerint London követeli Kara-Murza haladéktalan elengedését.

 

The post Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Kara-Murza ellen hozott ítéletet appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Eurostat: februárban Németország biztosította a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt a menekülteknek

Tue, 04/18/2023 - 08:35
Februárban Németország biztosította a legtöbb, 25 125 ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek az Európai Unió tagállamai közül – tudatta az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek februárban is nagy, de továbbra is csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Az év második hónapjában a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt biztosító Németországot Lengyelország (24 905), Csehország (9775) és Románia (7920) követte.

Az év első hónapjához képest februárban az EU-tagállamok közül 26-ban csökkent a menekülteknek átmeneti védelmet nyújtó határozatok száma. A legnagyobb csökkenést Lengyelországban figyelték meg, ahol 3540-nel kevesebb ilyen végzést adtak ki januárhoz képest. Jelentősebb csökkenést továbbá Németországban (-3080), Csehországban (-2630) és Romániában (-1035) jegyzetek fel. Ezzel szemben Írországban 540-nel, Finnországban 520-szal többen regisztráltak ideiglenes védelemre, mint a megelőző hónapban.

Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (1 000 530) és Lengyelország (989 080) biztosította. Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva februárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,1), valamint Csehországban (0,9) volt a legnagyobb.

A menekült ukrajnai kiskorúak számára februárban Németország biztosította a legtöbb, 7725 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (6070), Románia (2590) és Csehország (2550).

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban 725, februárban pedig 685, mindösszesen 31 109 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára — közölte az MTI.

The post Eurostat: februárban Németország biztosította a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt a menekülteknek appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kara-Murzát 25 évi szabadságvesztésre ítélték

Tue, 04/18/2023 - 07:35
Huszonöt évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

A tárgyalást titkosnak minősítették, és zárt ajtók mögött tartották meg. Az ítélet súlyossága megegyezik az ügyész kérelmével. Az ítélet nem jogerős, Vagyim Prohorov, Kara-Murza ügyvédje közölte, hogy fellebbezést fognak benyújtani ellene.

A nyomozás az orosz hírügynökségek által idézett hivatalos iratok szerint megállapította, hogy a politikus az egyesült államokbeli Arizona állam képviselőházában „politikai gyűlöletből” fakadóan 2022 márciusában „szándékosan hamis információkat hangoztatott arról, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában lakóövezeteket, szülőotthonokat, kórházakat és iskolákat bombáznak”. Az elítélt ellen egy második büntetőeljárás is indult, „nemkívánatosnak nyilvánított külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetnek való munkavégzés” címén. A harmadik és legsúlyosabb vád az orosz büntető törvénykönyv 275. cikke szerinti „hazaárulás” vádja volt, amelyért húsz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Kara-Murzát a NATO-közgyűlésen, az oslói Helsinki Bizottságban és az Egyesült Államokban elmondott beszédei alapján vádolták meg hazaárulással. A három ügyet összevonták, és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hatáskörébe rendelték. Vagyim Prohorov a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, ez az első alkalom, hogy az SZK hazaárulás ügyében járt el, az ilyen esetek eddig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatáskörébe tartoztak.

Az elítélt vétlennek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban, és a sztálini idők koncepciós pereihez hasonlította az ellene lefolytatott eljárást. Az utolsó szó jogán a múlt héten elmondott beszédében azt hangoztatta, büszke arra, hogy szembeszállt Putyin diktatúrájával és azon döntésével, hogy megtámadja Ukrajnát.

„Oroszország szabad lesz!” – jelentette ki az ítélethirdetés után helyszíni hírügynökségi jelentések szerint.

A 41 éves ifjabb Vlagyimir Kara-Murza orosz-brit kettős állampolgár, az orosz ellenzéki mozgalom tagja rendszeres vendége volt a Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Együttműködött a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikussal, és saját műsora volt a független hangvételű Eho Moszkvi rádióban. Az elítélt demokrata az idősebb Vlagyimir Kara-Murza (1959-2019) neves újságíró és ellenzéki aktivista fia. Támogatói szerint 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérletet élt túl, amelyek miatt a Kremlt tette felelőssé.

 

The post Kara-Murzát 25 évi szabadságvesztésre ítélték appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Elutasította az amerikai nagykövet az orosz alsóház meghívását

Tue, 04/18/2023 - 06:35
Nem vesz részt Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete az orosz parlamenti alsóház külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának keddi ülésén – közölte a moszkvai amerikai nagykövetség.

A diplomatát azért hívták meg a bizottsági ülésre, hogy magyarázatot adjon az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai tevékenységéről. A nagykövetség sajtószolgálata azt írta: az amerikai fél korábban közölte, hogy elkötelezett a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezményben foglaltak betartása mellett, és visszautasította az ilyen típusú fegyverek előállításával kapcsolatos vádakat is. A diplomáciai misszió szerint az Oroszországgal folytatott konzultációs folyamat ebben a kérdésben lezárult, nincs mit hozzáfűzni.

Tracy hétfőn közölte, hogy a moszkva lefortovói börtönben meglátogatta Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával őrizetbe vett újságíróját. A misszióvezető rámutatott: ez volt az első alkalom, hogy amerikai diplomaták bejutottak a gyanúsítotthoz több mint két héttel ezelőtti „jogtalan őrizetbe vétele” óta. Tracy ismételten Gershkovich azonnali szabadon bocsátását sürgette.

Gershkovichot március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburgban. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró az amerikai hatóságok megbízásából államtitkokat gyűjtött egy orosz hadiipari vállalatról. Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy az újságíró esetleges kicserélésének kérdését csak bírósági döntés után lehet fontolóra venni.

Terroristavezér szíriai elfogásáról számolt be az FSZB
Elfogták Szíriában a tádzsik állampolgárságú T.M. Nazarovot, aki az Iszlám Állam terrorszervezet egyik vezetőjeként terrortámadások végrehajtását tervezte a moszkvai régióban és Novoszibirszkben – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A tájékoztatás szerint a 34 éves terrorista egy tádzsik állampolgárokból toborzott sejtet hozott létre, amely házilag előállított robbanóeszközökkel népes helyeken, egyebek között vasúti létesítmények ellen tervezett merényleteket elkövetni. Nazarovot, akit Szíriában azonosítottak és fogtak el az FSZB „nemzetközi partnerei”, Moszkvába szállították és elítélték, az általa alapított csoportot pedig felszámolták. Az FSZB szerint Nazarovot életfogytiglani szabadságvesztésre és másfél millió rubel (jelenlegi árfolyamon 6,2 millió forintot meghaladó) bírságra ítélték különböző bűncselekmények – köztük terrorista tevékenység szervezése és benne való részvétel, törvénybe ütköző fegyver- és robbanóanyagbirtoklás – 21 rendbeli elkövetésének címén.

 

The post Elutasította az amerikai nagykövet az orosz alsóház meghívását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megnyitották az országos haditornaverseny döntőjét Balatonakarattyán

Tue, 04/18/2023 - 05:35
Megnyitották a 7. országos haditornaverseny döntőjét hétfőn Balatonakarattyán.

A keddi és szerdai eseményre a megyei versenyek középiskolás győztesei érkeztek. Antal László dandártábornok, a Honvéd Vezérkar kiképzési csoportfőnökségének csoportfőnöke az esemény megnyitóján kiemelte: a honvédelmi nevelés befektetés a jövőbe. A honvédelmi nevelés célja, hogy a fiatalok hazájukat szerető, képzett, sokoldalú emberekké váljanak – mondta. Hangsúlyozta, hogy a haza védelme nem csupán a katonák, hanem minden állampolgár feladata.

A haditornaverseny döntőjére 20 csapat érkezett, a párhuzamosan tartott 3. nemzetközi kadétkupára 7 ország 11 csapata jött el. A megmérettetésen mátrix-labirintusfutás, elsősegélynyújtás, lézerváltófutás, kézigránát-hajítás, akadálypálya, figyelés, tájékozódás, távbecslés és fegyveres váltófutás versenyszámokat kell majd teljesíteni.

Ugyanezen a helyszínen rendezik az ugyancsak kétnapos nemzetközi ejtőernyős célbaugrókupát, amely a jövő évben rendezendő katonai ejtőernyős világbajnokság tesztje lesz.

The post Megnyitották az országos haditornaverseny döntőjét Balatonakarattyán appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Merénylet címén kezdeményez eljárást a szmolenszki légikatasztrófa ügyében a lengyel vizsgálóbizottság

Mon, 04/17/2023 - 16:35
Lech Kaczynski lengyel elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember elleni merénylet címén kezdeményez eljárást a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa ügyében az illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság – közölte vasárnap a testület elnöke, Antoni Macierewicz.

A politikus a légikatasztrófa 13. évfordulója alkalmából nyilatkozott a PAP hírügynökségnek. A 2010. április 10-én történt tragédia évfordulója idén húsvét hétfőjére esett, ezért a hivatalos évfordulós megemlékezéseket hat nappal elhalasztották.

Macierewicz bejelentése szerint a bűncselekmény gyanúját megfogalmazó, az ügyészséghez benyújtandó bizottsági jelentés a Lech Kaczynski lengyel elnök ellen elkövetett merényletről, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember meggyilkolásáról szól. A bizottság által nyert legfontosabb bizonyítóanyag az elnöki repülőgép roncsain talált robbanóanyagok mennyisége, valamint a gép megsemmisítésének (számítógépes) rekonstrukciója – közölte Macierewicz.

A vizsgálóbizottság tavaly áprilisban bemutatott jelentése még nem beszélt kifejezetten merényletről, hanem csak „az orosz fél jogtalan beavatkozásáról”, amely eredményeként az elnök gépe még a levegőben felrobbant. A robbanószerek jelenlétét a jelentés szerint külföldi laboratóriumokban végzett vizsgálatok is megerősítették, a robbanás folyamatát az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) összeállított virtuális modellen mutatták be.

Macierewicz vasárnapi nyilatkozata szerint a jelentés végleges változata „egyértelműen megmutatja a szmolenszki bűntett drámájának okait”, és bizonyítja, hogy az orosz fél már 2008 óta készítette a merénylet terveit.

2010. április 10-én a nyugat-oroszországi Szmolenszk közelében lezuhant szovjet típusú, Oroszországban karbantartott Tu-154 repülőgépen utazó lengyel küldöttség a Lengyelország értelmiségi elitjén elkövetett katyni mészárlás 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre tartott.

Varsó többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, az ügyben máig le nem zárt orosz ügyészségi eljárásra hivatkozva.

 

The post Merénylet címén kezdeményez eljárást a szmolenszki légikatasztrófa ügyében a lengyel vizsgálóbizottság appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megemlékeztek a Bostoni maratonon végrehajtott bombatámadásról

Mon, 04/17/2023 - 12:10
Az áldozatok családtagjai, túlélők, városi vezetők és sportolók, köztük idei indulók emlékeztek Bostonban, az amerikai város híres maratonján 2013-ban végrehajtott merénylet áldozataira szombaton, két nappal az idei esemény előtt.

A résztvevők a merénylet helyén kialakított emlékműnél néma főhajtással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Az emlékmű három kőoszlop, amely a robbantás három halálos áldozatára emlékeztet a világ legrégibb utcai futóversenyének célvonala közelében. 2013. április 15-én, a verseny idején, a szurkolók tömegében robbant két házilag készített robbanószer, amelyben három ember, köztük egy nyolc éves gyerek halt meg és 260-an megsebesültek.

A merénylőket, egy csecsen származású amerikai állampolgárságú testvérpárt, a hatóságok három nappal később azonosították, majd egy nappal később, több ezer rendőrt mozgósítva, hajtóvadászat után fogták el Bostonban. Egyikük, Tamerlan Carnajev, a rendőrökkel vívott tűzpárbaj, illetve azután halt meg, hogy testvére és tettestársa menekülés közben egy lopott autóval elgázolta. Dzsohar Carnajevet, további üldözést követően, lőtt sebekkel fogták el Boston egyik elővárosában, ahol egy ház udvarán álló hajóban rejtőzött el.

A férfit a bíróság halálra ítélte, aminek végrehajtása ellen kérvényt nyújtott be. Az ügy a fellebbezési bíróság előtt van Bostonban, ahol a három tagú bírói tanács legutóbb januárban tartott meghallgatást a 29 éves terrorista ügyében.

Az idei, 127. Boston Maratont ma tartják a Massachusetts állambeli nagyvárosban.

 

The post Megemlékeztek a Bostoni maratonon végrehajtott bombatámadásról appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az ET aggodalmát fejezte ki Navalnij egészsége miatt

Mon, 04/17/2023 - 08:35
Az Európa Tanács (ET) mélységesen aggódik amiatt, hogy az Oroszországban már több mint két éve fogságban tartott, ellenzéki Alekszej Navalnij egészsége a hírek szerint rohamosan romlik.

„Súlyosan aggaszt bennünket az orosz ellenzéki politikussal szembeni rossz bánásmód és fogva tartásának kegyetlen körülményei. Felszólítjuk az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul biztosítsák a megfelelő orvosi ellátást Navalnijnak” – hangsúlyozták közös nyilatkozatukban Marija Pejcinovic-Buric, az ET főtitkára, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az ET miniszteri bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, a strasbourgi szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke.

Nyomatékosították továbbá, hogy Oroszországnak – az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletéhez igazodva – haladéktalanul szabadon kell bocsátania az orosz politikust.

Navalnij szóvivője Twitter-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a politikus „rejtélyes betegséggel” küzd a börtönben, alig több mint két hét alatt nyolc kilót fogyott. A szóvivő szerint Navalnijt ismereten eredetű gyomorpanaszokkal kezelték, és a börtönorvosok nem voltak hajlandóak azonosítani, milyen gyógyszert adtak be neki, ezért nem kizárt, hogy tünetei lassú mérgezésnek tulajdoníthatók. Azt is hozzátette, hogy Navalnij januárban hasonló fájdalmakkal küzdött, és sokat fogyott, miután vírusfertőzés miatt antibiotikumokkal kezelték.

A putyini rendszert bíráló politikust csalásért, a bíróság és a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértéséért ítélték 11 és fél év szabadságvesztésre. Navalnij szerint az összes ellene felhozott vád koholmány, és egyetlen céljuk az elhallgattatása. Nyugati laboratóriumi vizsgálatok szerint 2020-ban idegméreggel mérgezték meg, amiből Németországban épült fel. Hazatérése után tartóztatták le 2021-ben a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésére hivatkozva.

 

The post Az ET aggodalmát fejezte ki Navalnij egészsége miatt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Egyelőre nem ismerte el bűnösségét Jack Teixera

Mon, 04/17/2023 - 07:35
Megjelent a bíróság előtt pénteken a minősített amerikai katonai adatok kiszivárogtatása miatt letartóztatott Jack Teixera, és meghallgatta a vádat, de bűnösségéről nem tett nyilatkozatot.

Az amerikai Nemzeti Gárda légi egységének 21 éves informatikusát nemzetvédelmi információk illetéktelen visszatartásával és továbbításával, valamint minősített dokumentumok szándékos visszatartásával vádolják, ami a kémkedésről szóló törvény alapján bűncselekménynek számít.

A massachusettsi kerületi ügyészség közlése szerint Teixera a bíróság előtt nem tett nyilatkozatot, legközelebbi meghallgatása jövő szerdán lesz Bostonban, addig őrizetben marad. A beszámolók szerint a tárgyalóteremben ott voltak a szülei is, akik szeretetükről biztosították. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei a Nemzeti Gárda légierejének hírszerző egységénél dolgozó informatikai szakértőt csütörtökön vették őrizetbe otthonában.

Teixera, a massachusettsi Otis légibázison, Cape Cod félszigeten dolgozott a gárda hírszerző szárnyának tagjaként. Hivatalos beosztása szerint a szállítási rendszerek számítógépes specialistája volt, feladatai közé tartozott a katonai kommunikációs hálózatok informatikai felügyelete és biztonságának védelme is. Feladatköre alapján a legmagasabb szintű biztonsági engedélyekkel rendelkezett, ami hozzáférést biztosított számára a minősített és fokozottan bizalmas katonai iratokhoz. Szolgálati adatai szerint 2019-ben, 18 évesen csatlakozott a katonai szervezethez.

Letartóztatása után Lloyd Austin védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy tárcája, a Pentagon áttekinti a hírszerzési információkhoz való „hozzáférési és ellenőrzési, valamint felelősségi eljárást”, hogy ilyen kiszivárogtatás többé ne fordulhasson elő.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Mike Turner a letartóztatásra reagálva vizsgálatot sürgetett annak kiderítésére, hogy miként történhetett meg ez az eset, hogyan fordulhatott elő, hogy a kiszivárogtatás heteken keresztül észrevétlen maradt, és miként lehet ilyen eseményt a jövőben megelőzni.

Teixera tagja volt egy zárt internetes közösségnek, amelyet Thug Shaker Centralnak neveztek, és amely a Discord nevű csevegőoldalon keresztül tartotta a kapcsolatot. A zárt csoportnak a sajtóbeszámolók szerint 20-30 tagja volt, akik a koronavírus-járvány idején kerültek egymással kapcsolatba, és a fórumon keresztül videójátékokat játszottak, valamint ezen keresztül kommunikáltak. A csoport egyik tagja a The New York Times című napilapnak arról számolt be, hogy Teixera kétségbeesettnek mutatkozott, a velük folytatott utolsó beszélgetésben elbúcsúzott, azt mondta, hogy soha nem akarta volna, hogy ez megtörténjen, és úgy fogalmazott: „csak Isten tudja, hogy mostantól mi következik”.

A csoport tagjainak a sajtóban közölt beszámolója szerint a fiatal férfi először tavaly októberben osztott meg velük „szigorúan titkos” feliratú dokumentumokat, amelyek Ukrajnával kapcsolatos háborús információkat tartalmaztak, majd márciusig további mintegy 350 minősített iratot. Az érzékeny adatok azután kerültek széles körben nyilvánosságra, hogy közülük többet a zárt csoport egy másik tagja a Discord közösségi oldalon márciusban nyilvánosan is hozzáférhetővé tett.

 

The post Egyelőre nem ismerte el bűnösségét Jack Teixera appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.