Biztonságpiac

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a Grom (Mennydörgés) kódnevű gyakorlaton 12 ezer katona, 213 szárazföldi rakétaindító állás, 105 repülőgép, 15 hadihajó és öt tengeralattjáró vett részt. A teszt során több interkontinentális ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet lőttek ki tesztelési célpontokra.

Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint a cél a hadsereg feladatvégrehajtási képességének kipróbálása volt fegyveres konfliktus és nukleáris háború idején. Jevgenyij Iljin vezérőrnagy, az orosz katonai tárca nemzetközi együttműködési osztályának vezetője a hét folyamán korábban kijelentette, hogy a gyakorlat egyetlen konkrét ország ellen sem irányul, ám választ jelent az orosz határok közelében megnövekedett, az ország szuverenitását és területi épségét fenyegető feszültségre.

A hadgyakorlat során az orosz tengeralattjárók a Barents- és az Ohotszki-tengerről lőttek ki interkontinentális ballisztikus rakétákat. A pleszecki bázisról az ugyanebbe a kategóriába tarozó Jarsz rakétákat bocsátottak fel. A Fekete- és a Kaszpi-tengerről hadihajók Kalibr manőverező robotrepülőgépeket indítottak, a déli és a keleti katonai körzetből pedig Iszkander rakétákat. Tu-95-ös hadászati bombázók “szárnyas rakétákat” lőttek ki az északi sarkvidék és Kamcsatka térségében.

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Fogvatartottak reintegrációja elnevezésű projektjéről elmondta, hogy országosan 4,2 milliárd forint uniós támogatásból valósul meg. A program egyik kiemelt eleme a családi látogató egységek kialakítása, amely a szabadulás utáni visszailleszkedést segíti, hiszen a családdal a rendszeres találkozások minőségi keretek között történhetnek – tette hozzá.

Az államtitkár jelezte: a másik fontos cél a jogerősen szabadságvesztésüket töltő és letartóztatásban lévő emberek társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése személyre szabott képzésekkel. Vitályos közölte, hogy a program kiemelkedő eredményeket hozott eddig, mivel több mint 4100 fogvatartott és több mint 900 családtag vett részt benne, a képzések alkalmával több mint 550 fogvatartott szerzett szakmát.

Kiszely Pál dandártábornok, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta, hogy a XXI. századi látogatóhelyiséget, ahol oktatási tevékenységeket is tudnak végezni a jövőben, 19 millió forintból alakították ki. Megjegyezte, hogy szinte minden szakipari tevékenységet a fogvatartottak végeztek el összesen 14 ezer munkaórában.

Tóth Gábor ezredes, a projekt vezetője közölte, hogy az EFOP-program csak a konvergencia régiókra vonatkozik, ezért a közép-magyarországi régióban hazai forrásból valósítják meg a fejlesztéseket és a reintegrációs feladatokat. Országosan húsz objektum és két tanoda felújítását zajlott le, Közép-Magyarországon további hét objektum újult meg – fűzte hozzá.

A sajtóanyag szerint a Belügyminisztérium és a BVOP 2016 októberében közösen elindított projektje a fogvatartottak bevonásán túl kiemelt elemként kezeli a hozzátartozók bevonását, részükre szolgáltatások nyújtását, hiszen a sikeres társadalmi visszailleszkedéshez elengedhetetlen, hogy a szabadult egy biztonságos és stabil környezetbe tudjon visszatérni.

A képzési programban elsősorban azok vehetnek részt, akik öt éven belül szabadulnak. A projekt teljes ideje alatt ez országosan a fogvatartottak több mint egynegyedének, azaz 4600 főnek a bevonását jelenti, akik közül 1800 fogvatartott vehet részt kompetenciafejlesztő foglalkozásokon, 1100 fő pedig piacképes szakmát tanulhat. Ezen felül ezer hozzátartozó számára is biztosítanak humánszolgáltatásokat, elősegítve munkaerő-piaci esélyeinek javítását és a szabadult családba történő visszafogadását.

A martonvásári objektumot 1985 márciusában vásárolta meg a büntetés-végrehajtás, miután egy 1984-es rendelet bevezette a szigorított javító-nevelő munka intézményét. 1985-től 1994-ig ezt a célt szolgálta a létesítmény, majd a baracskai intézet telephelye lett, 2000-ben pedig – gazdasági szempontok és strukturális átalakítások miatt – bezárták, utána raktárnak használták.

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet martonvásári börtönét 2015 márciusában nyitották újra 330 millió forintos felújítást követően. A lakóhelyiségekben 164 fogvatartott számára van hely.

A vizsgálat szerint a válaszadók 59 százaléka büntetné a jelenleginél szigorúbban a hamisítókat, 66 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést, ez hat, illetve öt százalékpontos csökkenés a tavalyihoz képest. A válaszadók 12 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ami a korábbi évekhez képest rekord alacsonynak számít. A megkérdezettek 81 százaléka egyáltalán nem is venne hamis terméket, ez két százalékponttal alacsonyabb a tavalyi eredményhez viszonyítva.

Az idei felmérésben az internetezők 17-18 százaléka állította azt, hogy nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók 56 százaléka azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ami öt százalékpontos emelkedés tavaly óta. Ezeknek a válaszadóknak a hetven százaléka egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

Továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb, 92 százalékos a lakosság körében, ugyanakkor ez enyhe visszaesést jelent a 2012 óta mindig 94-95 százalék közötti értékhez képest. A kutatás eredményei szerint a fiatal középkorúak (31-45 évesek), illetve az alacsony jövedelműek vásároltak a legnagyobb arányban hamis terméket.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2018-hoz képest hat százalékponttal, 45 százalékra csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a hamisítás valóban veszélyes és kilenc százalékponttal, harminc százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jelenség valójában nem jelent igazi veszélyt.

A közlemény idézi Németh Mónikát, a HENT titkárát, aki szerint aggasztó, hogy idén csökkent azok aránya, akik tisztában vannak a hamisítás által okozott társadalmi és gazdasági károk következményeivel. A HENT titkára szerint ez a tendencia azért is jelent problémát, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan, évente tizenegyezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt.

Garamvölgyi László, az NBT kommunikációs igazgatója elmondta: a kormány 2013-ban fogadta el a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, amelyben kiemelt szerepet kapott az időskorúak védelme; a mai napig az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése a tanács egyik legfontosabb feladata. Az idősek hiszékenyebbek, nem könnyen fognak gyanút, így gyakrabban válnak csalás áldozatává – tette hozzá a dandártábornok.

Elmondta, ezért döntött úgy az NBT, hogy négy rövidfilmben bemutatják a csalók gondolkodását, végtelen kreativitását, a tipikus elkövetői magatartásokat. Ezeket a potenciális sértettek is könnyen tudják azonosítani – jegyezte meg. Hozzátette: a kisfilmekkel azt szeretnék elérni, hogy az idősek ismerjék fel a gyanús körülményeket és ne dőljenek be a csalásoknak.

“Szeretnénk, ha az idősek a filmek hatására elsajátítanák az egészséges gyanakvás és az észszerű óvatosság elvét” – fogalmazott Garamvölgyi László.

Gáspár Tibor alakítja az idős, tapasztalt bűnözőt, Jéger Zsombor pedig a tanítványát. A kisfilmek “a kamuzás alapjait”, az “unokázó” és az álruhás csalásokat, valamint a lakásban az értékek elrejtésének “tuti helyeit” mutatják be. A filmek a legnagyobb videomegosztó portálon nézhetők meg, a NBT videofelvételei között.

Az utasítást az elnök a kormánytagok és a parlament vezetőivel folytatott találkozóján közölte a tárca vezetőjével.

“Andrij Zahorodnyuk védelmi miniszternek december 31-ig be kell vezetnie a védelmi erők vezetésének és irányításának új, integrált rendszerét, amely megfelel a NATO normáinak. Ezen túlmenően a védelmi minisztérium struktúrájában létre kell hozni egy korszerű, hatékony rendészeti szervet, a katonai rendőrséget” – áll a sajtószolgálat által kiadott közleményben. A katonai rendőrség létrehozásának szükségességét az elnöki hivatal a közleményben nem indokolta, és erről egyéb részleteket sem közölt.

Ezen felül Zelenszkij elrendelte, hogy az év végéig dolgozzák ki a veteránok egységes nyilvántartásának koncepcióját, valamint az “e-veteran” elnevezésű internetes felülettervezet technikai megoldhatóságát.

Zelenszkij korábban már több ízben jelezte, hogy jobban szét akarja választani a hadsereg vezérkara és a védelmi tárca közti hatásköröket, megszüntetve ezzel a köztük meglévő konkurenciaharcot, és egyúttal megfelelve a NATO elvárásainak is. Elképzelése szerint a vezérkari főnökségnek elsősorban a fegyveres erők harckészültségéért kell felelnie, míg a védelmi minisztérium feladata a hadsereg ellátásának biztosítása.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a VIII. kerületben, az Üllői úton lévő emlékműnél azt mondta: az orvosi eskü hippokratészi alapgondolatát, a nem ártani a betegnek elvét “kétezer éve Krisztus írta át, aki az orvoslás hagyományaiban megjelenítette és kötelezővé tette a keresztény közösségben a megértést, az együttérzést, (…) és azt az elvet, hogy a legjobban az szeret, aki az életét is feláldozza a többiekért”.

A miniszter vélekedése szerint ez határozta meg hosszú időn keresztül az európai orvoslás gondolatiságát, törekvéseit, és ez az elv vezette az 1848-49-es szabadságharc magyar katonaorvosait, akik közül Balassa Jánost és Markusovszky Lajost említette név szerint. Ezt őrizték meg a magyar ápolók és orvosok az első világháborúban, több mint százkilencvenen harctéren estek el, több mint négyszázan fertőző betegségekben, további négyszázan hadifogságban vesztették életüket – mondta Kásler.

Az Üllői úti szobrot az ő emlékükre állították 1942-ben, “amikor még nem tudták, hogy következik Budapest ostroma és a világháborús veszteségek” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: akkor még nem tudták azt sem, hogy “ebből az identitásból, tradícióból megszületik a legtisztább forradalom, az 1956-os szabadságharc”, amelynek aztán “elvágták a torkát”.

Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnoka arról beszélt, hogy az emlékmű a hazaszeretettel párosuló emberségre és az önzetlen elkötelezettségre hívja fel a figyelmet, “amelynek köszönhetően, dacolva a múlt háborús pusztításaival, az emberi élet időről időre felül tud kerekedni a halállal szemben”.

A 1956-os forradalom leverésének évfordulója kapcsán részletesen szólt a honvéd kórház gyógyítóinak akkori helytállásáról. Kun Szabó István ismertetése szerint 1956. október 23. és november 30. között “emberfeletti munkájuk és helytállásuk eredményeként” 490 beteget és 570 sebesültet láttak el. Fontosnak nevezte, hogy nemcsak forradalmárokat, hanem – különbségtétel nélkül – sebesült ávósokat és szovjet katonákat is elláttak.

A beszédek után a hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerésére felállított józsefvárosi katonaorvosi emlékműnél koszorút helyezett el – mások mellett – Kásler és Kun Szabó.

Priti Patel közölte: az ötfokozatú skálán az eddig érvényben volt második legmagasabb, “súlyos” szintről a harmadik szintre, “jelentősre” módosították a készültségi fokozatot. A nagy-britanniai terrorkészültségi fokozat 2014 augusztusa óta nem volt ilyen alacsonyan. Az eddigi “súlyos” fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelentette, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartottak egy terrortámadást.

A hétfő óta érvényes “jelentős” készültségi szint “valószínűként” határozza meg ugyanezt. A legmagasabb szint a “kritikus”, amelyet akkor léptetnek életbe, ha a hatóságok információi szerint nagyon nagy a veszélye az azonnali vagy rövid időn belüli terrortámadás elkövetésének. A gyakorlatban ezt a készültségi szintet közvetlenül súlyos terrortámadások után is többször életbe léptették, arra az időre, amíg a hatóságok vizsgálták, hogy nem fenyeget-e azonnali újabb terrormerénylet.

Erre legutóbb 2017-ben volt példa, kétszer is: először a 2017 májusában elkövetett manchesteri öngyilkos merénylet után, amelynek 22 halálos áldozata volt, majd 2017 szeptemberének közepén, miután egy londoni metrószerelvényen pokolgépszerű szerkezet lépett működésbe. A szerkezet nem robbant fel, csak nagy erővel lángra kapott, de így is harminc utas megsérült.

A hétfő óta érvényes “jelentős” szint alatt a “mérsékelt”, illetve az “alacsony” készültségi fokozat szerepel. A “mérsékelt” készültségi szintet a hivatalos meghatározás alapján akkor lehet érvényben tartani, ha a biztonsági szolgálatok szerint lehetséges ugyan, de nem valószínű terrortámadások elkövetése. Az “alacsony” szint életbe léptetésének kritériuma az, hogy a hatóságok “nagyon valószínűtlennek” minősítsék terrortámadások nagy-britanniai végrehajtását.

A mindenkori nagy-britanniai terrorkészültségi szintet a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozza meg a kormánytól független döntéssel.

A JTAC a brit elhárítás (MI5) szervezeti keretein belül működik. A JTAC által megállapított terrorfenyegetettség Nagy-Britanniára – Angliára, Skóciára és Walesre – vonatkozik, Észak-Írországra külön készültségi fokozat érvényes. Az észak-írországi terrorkészültség továbbra is a “súlyos” fenyegetettségnek felel meg. A brit belügyminiszter a nagy-britanniai készültségi fokozat mérséklését bejelentő hétfői közleményében hangsúlyozta, hogy a terrorfenyegetettség továbbra is magas, és változatlanul fennáll a figyelmeztető előjelek nélküli terrortámadások veszélye.

Patel közölte, hogy a kormányzati, a rendőrségi és a hírszerzési szolgálatok változatlanul folyamatosan dolgoznak minden lehetséges terrorfenyegetés elhárításán, és a hivatalosan megállapított fenyegetettségi szint állandó felülvizsgálat alatt áll.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetője a készültségi fokozat mérséklésének bejelentéséhez fűzött hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta: az intézkedés jelzi, hogy “pozitív fejlemények” történtek a terrorfenyegetettség csökkentésében, de változatlanul valószínű terrortámadások megkísérlése. Basu részletek nélkül hozzátette: a terrorelhárító szolgálat hozzávetőleg 800 vizsgálatot folytat, és 2017 óta 24 terrortámadási terv végrehajtását akadályozta meg.

A rendőri vezető elmondta: három rendőr felfüggesztését is kezdeményezte. A rendőrségen belül jelenleg 48 radikalizálódás gyanújára okot adó esetet vizsgálnak ki, amelyek közül 33-ról az október 3-i iszlamista támadás óta érkezett jelzés. A nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága arra a kérdésre keresi a válasz, hogy milyen működési zavarok vezettek a négy rendőr halálához, akiket egy radikalizálódott kollegájuk mészárolt le a párizsi rendőrkapitányság hírszerzési igazgatóságán.

A párizsi prefektus meghallgatása után a bizottság zárt ajtók mögött folytatja a munkáját. Mintegy ötven embert, köztük Christophe Castaner belügyminisztert is meghallgatják.

“Nem politikai perről van szó, és nem kívánjuk a jelenleg folyó igazságügyi vizsgálatot sem lábbal taposni” – jelezte múlt héten Eric Ciotti jobboldali ellenzéki képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke.

A 45 éves támadó, Mickael Harpon informatikus 2003 óta dolgozott a rendőrség hírszerzési igazgatóságán, és konyhakésekkel gyilkolta meg október elején négy kollégáját, három rendőrt és egy civil alkalmazottat a párizsi rendőr-főkapitányságon. A támadót a helyszínen agyonlőtték.

Harpon 2008-ban tért át az iszlám hitre. Az első vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a környezete tudta róla, hogy egyetértett a muzulmán vallás nevében elkövetett egyes bűntettekkel, azt állította, hogy “megérti” a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen 2015 januárban elkövetett, 12 halálos áldozatot követelő dzsihadista támadás elkövetőit, valamint a szélsőséges szalafista mozgalomhoz tartozó emberekkel tartott kapcsolatot.

Szabó Csilla azt mondta, hogy a rendőrség egy 57 éves erdőbényei és egy 53 éves taktakenézi férfi ellen indított eljárás során kedden, a Terrorelhárítási Központtal összehangolva házkutatást tartott a két helyszínen. A rendőrök ekkor vadász lőfegyvereket, kézi lőfegyvert, egy lefűrészelt csövű puskát és ezekhez tartozó lőszereket találtak, valamint foglaltak le – tette hozzá.

A tájékoztatás szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság előterjesztést tett az őrizetbe vett gyanúsított letartóztatására.

Az övezettel szomszédos izraeli településeken éppen a szombati pihenőnap előtti ünnepi vacsorájukat fogyasztották az emberek, amikor megszólalt a rakétákra figyelmeztető riasztás. Az izraeli hadsereg jelentése szerint a vaskupola nevű légvédelmi rendszer a levegőben elfogott hét lövedéket. A tévé szerint egy rakéta csapódott egy Szderót városban lévő lakóházba, de a lakók az óvóhelyen voltak, és nem sérültek meg.

A Háárec értesülése szerint az izraeli hadsereg az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet egyik gázai vezetőjét, Baha Abu al-Atát teszi felelőssé a rakétaesőért, aki elutasítja az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamásznak a fennhatóságát szervezete fölött. Előzőleg már csütörtök este is kilőttek egy rakétát Izrael felé, amit a levegőben megsemmisített az izraeli légelhárítás, s amit izraeli ellencsapás követett két Hamász álláspont ellen az övezet északi részén.

Alon David, a 13-as televízió katonai szakértője szerint az Izrael déli részén, a Gázai övezetnél történt rakétatámadások mögött Irán, illetve az általa irányított gázai szervezet állhat, s az akció esetleg egy Izrael északi határvidékét fenyegető, szintén Teheránból vezényelt, komolyabb katonai akció előkészítése lehet.

Az NBT olyan interaktív, online játékot készített, amely könnyed formában ismerteti meg a gyerekekkel a bullying, azaz a gyerekek egymás közti bántalmazásának jelentését, illetve azt, hogy miként oldhatják meg a problémát – közölte, megjegyezve, hogy terveik szerint a játékot minden hazai iskolában kipróbálhatják a 3-4., illetve az 5-6. osztályosok a Klebelsberg Központ közvetítésével és ajánlásával.

A 2014-ben indult “Aki ver, az nem haver!” kampányuknak az a célja, hogy saját csatornáikon és partnerek segítségével terjessze a bántalmazás elleni zéró tolerancia üzenetét nemcsak Magyarországon, hanem Európában, Közel-Keleten és Afrikában is – hangsúlyozta a kommunikációs képviselő.

Elmondta: a kampány részeként – a szülők, a gyerekek és a pedagógusok számára – informatív platformokat hoztak létre a zaklatás meghatározásáról, kezeléséről, valamint tájékoztatást adtak az elérhető segítségekről. Mindezek érdekében az elmúlt öt évben csaknem 15 animációs és élőszereplős kisfilmet készítettek, amelyeknek összesen 30 milliós megtekintése volt, emellett weboldalukat – amely kisfilmekkel, szakértői tanácsokkal, iskolai tananyaggal és tesztekkel segíti a gyermekeket – csaknem egymillióan tekintették meg – tudatta.

Jelezte, az idei kampány részeként ismert fiatal véleményvezérek bántalmazás elleni közösségi médiakezdeményezést indítanak, amelyben arra buzdítják a fiatalokat, hogy tegyenek barátságos gesztusokat a kiközösítettek felé.

Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke az iskolai bántalmazás ellen tett eddigi lépéseiket sorolva elmondta: a bűnmegelőzési ismeretek elsajátítására ötödik éve indítanak akkreditált képzést pedagógusok számára, illetve a pedagógusokat képző főiskolákkal és egyetemekkel együttműködési megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy az intézményekben is oktassák a bűnmegelőzési ismereteket. A kormány 2013-ban elfogadott bűnüldözési stratégiája megfogalmazta, hogy a fiatalokat védeni kell attól, hogy bűncselekmények áldozataivá vagy elkövetőivé váljanak, ennek jegyében készültek el a pedagógusoknak szóló, bűnmegelőzési ismereteket tartalmazó tananyagok is – közölte Hatala.

Kakovin az ítélet szerint 2015-ben tízmillió rubelt tulajdonított el egy rosztovi cégtől (a rubel jelenleg mintegy 4,6 forintot ér.) Az üzletember négy éve éppen az ellene ebben az ügyben indított eljárás miatt szökött meg Oroszországból. Kakovin tavaly februárban felkerült arra a listára, amelyet Tyitov – elnökjelöltként – azokról a külföldre menekült üzletemberekről állítottak össze, akik amnesztia fejében szerettek volna hazatérni. Az elképzelést a Kreml soha nem karolta fel: noha Jurij Csajka főügyész jónak nevezte, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy minden ügyet egyenként kell megvizsgálni, és hogy a törvény meg fogja védeni azokat, akik nem követtek el bűnt.

A most elítélt üzletember ezt másokkal szemben elegendő biztonsági garanciaként ítélte meg, és alig néhány nappal a Tyitov-lista közlését követően, tavaly februárban hazatért. Rövid időre őrizetbe vették, majd a hatóság előtt való megjelenési kötelezettség aláírása után elengedték. Ügyét augusztusban ejtették, majd megint elővették, és az eredeti vád alapján elítélték. A védelem jelezte, hogy meg fogja fellebbezni a “törvénytelen verdiktet”, és hasonló ígéretet tett az ombudsman is.

“Én is sokkot kaptam, mint önök az Andrej Kakovin ügyében Rosztov-na-Donuban egy kerületi bíróság által kiszabott ítélet miatt. Sajnos a lista nem ad garanciát a bírósági ítélet ellen. De álláspontom változatlan: Kakovin ügye polgári peres vita, nem pedig büntetőügy” – írta Tyitov pénteki Facebook-bejegyzésében.

“Dolgozni fogunk a szigorú igazságügyi rendszeren. Senki sem mondta, hogy könnyű lesz” – tette hozzá.

A hazatérni vágyó emigráns üzletemberek eredetileg 16-os listája mára mintegy negyven főre duzzadt. Az Interfax hírügynökség úgy tudja, hogy tízen hazatértek, és hármójuk ellen megszűntették a bűnvádi eljárást. Csajka főügyész a héten kijelentette, hogy a repatriáltak szabadlábon várhatják az ügyükben meghozandó bírósági ítéletet.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a XIII. kerületben péntek éjjel ellenőrizték a járműveket. A komplex razzia kiterjedt a gépjárművek műszaki állapotára, illetve ellenőrizték, hogy szerepelnek-e a körözési rendszerben, és vizsgálták az autók engedély nélküli átalakítását is.

A rendőrök 296 autót és azok utasait ellenőrizték. Hat esetben helyszíni bírságot szabtak ki, négy autós ellen tettek szabálysértési feljelentést – a rendőrök egy forgalmi engedélyt vettek el engedély nélküli átalakítás miatt -, két járművezetőt pedig engedély nélküli vezetés miatt előállítottak.

Az akció során a rendőrök további hat embert állítottak elő kábítószer-birtoklás gyanúja miatt.

A Sztrela Druzsbi-2019 (a Barátság Nyila-2019) kódnevű hadgyakorlaton, amely a közlemény szerint az első a maga nemében, az orosz légvédelmi erők 100 katonája vesz részt Volgográd megyéből, a Krasznodári területről és Észak-Oszétiából. A november 7-ig tartó manővereken orosz gyártmányú, az egyiptomi hadsereg arzenáljához tartozó fegyvereket, Tor-M2E és Buk-M2E típusú légvédelmi rakétarendszereket, valamint Igla és Silka önjáró légvédelmi eszközöket próbálnak ki.

A résztvevők a légtér biztosítását, fontos objektumok védelmét, valamint a feltételezett ellenség csapásainak kivédését gyakorolják eltérő körülmények között. Az Interfax orosz hírügynökség szerint Egyiptom mintegy 3,5 milliárd dollár értékű katonai együttműködési és fegyverszállítási szerződéscsomagot írt alá Oroszországgal.

Papp Lajos elmondta, a 2010. január elseje előtt vásárolt autóknál egységesen január elseje a biztosítási évforduló, és ezeknél november 2-án hirdetik majd meg az új díjakat. Az erről szóló értesítést – postai úton vagy e-mailben – november 11-ig kell megkapniuk az érintetteknek. Aki biztosítót akar váltani, az december elsején éjfélig mondhatja fel a biztosítását, az újat pedig december 31-ig kell megkötnie.

A szakember jelezte, az év végi kampány az autósok húsz százalékát, nagyjából 1,1 millió autót érint. A biztosítót váltók aránya általában nagyjából tíz százalék – tette hozzá. Papp kitért arra is, hogy a CASCO-biztosítottsági arány Magyarországon húsz százalék alatt van, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít.

Emlékeztetett, az Sz-400-as négy üteg megvásárlásáról 2017-ben megkötött szerződés értéke 2,5 milliárd dollár. Ez minden idők legjelentősebb fegyvereladási üzlete Oroszország és egy NATO-tagország között, ami miatt az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászgép-fejlesztési programjából.

Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy az Sz-400-asok rendszerbe állítását jövő tavaszig fogják előkészíteni. Mihejev beszámolt arról is, hogy a Roszoboronoekszport Indiában megnyitotta a világ első, a Kalasnyikov gépkarabélyok 200-as sorozatát gyártó közös vállalatot.

A közlemény szerint a légvédelmi hadosztály fegyvereit a Belgrád melletti Batajnica légi támaszpontra szállították, és a Szláv Pajzs-2019 (Szlavjanszkij scsit-2019) fedőnevű közös hadgyakorlat második szakaszában vetik be őket. Egy szerb-orosz légvédelmi kontingens kötelékében fogják védeni a térség légterét, a légi célpontok észlelése, követése, azonosítása és megsemmisítése lesz a feladatuk.

A Szláv Pajzs-2019 hadgyakorlatot most tartják meg első ízben. Két szakaszban bonyolítják le: az első szeptemberben volt a dél-oroszországi Asztrahán megyében, a második fázis pedig október 29-ig tart Szerbiában.

Aleksandar Vucic szerb államfő újságírók kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a fegyverek már megérkeztek Szerbiába, és pénteken személyesen is megtekinti az Sz-400-as rakétákat, a következő napon pedig a Pancirokat is megnézi, amelyekből – jegyezte meg – Szerbia már rendelt Oroszországtól. A B92 rádió-televízió honlapján videofelvételt tett közzé arról, amint egy An-124 Ruszlan típusú teherszállító repülőgép rámpáján legördül egy Sz-400-as rakétákat szállító katonai jármű.

Az orosz légvédelem gerincét képező Sz-400 Triumf rakétarendszert a kilencvenes években fejlesztették ki az oroszországi Almaz tervezőirodában. A fegyverrendszer minden korszerű légi és űrbéli támadás elhárítására képes több száz kilométeres távolságból, bármilyen magasságban. A Pancir-SZ önjáró légvédelmi harcjármű rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákkal, illetve légvédelmi ágyúval van felszerelve. Feladata a gyalogsági, páncélos és légvédelmi erők védelme alacsonyan támadó repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen. A fegyverrendszert 2012-ben rendszeresítették az orosz hadseregben.

A hivatalos orosz tájékoztatás szerint augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében. A baleset után, amelyben hét ember életét vesztette, a régióban átmenetileg felszökött a gammasugárzás.

Sajtóértesülések szerint az amerikai diplomákat – a katonai attaséi hivatal munkatársait – hétfőn szállították le a vonatról Szeverodvinszk városban, amelynek felkeresése külföldi állampolgárok számára engedélyhez kötött. Az amerikai külügyminisztérium és moszkvai amerikai nagykövetség szerint az érintettek egyeztették hivatalos kiküldetésük útitervét az orosz védelmi minisztériummal.

Az orosz külügyminisztérium szerdán megerősítette az egyeztetés tényét, de rámutatott, hogy az amerikaiak utazásuk céljaként a Szeverodvinszktől 45 kilométernyire található Arhangelszket nevezték meg. A médiában megjelent információk szerint az érintetteket a Nyonoksza-Szeverodvinszk vonalon közlekedő vonatról szállították le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ezt úgy pontosította, hogy a három amerikai orosz rendszámú bérelt autóval érkezett Szeverodvinszkbe, ahol a helyi érdekű vonatra felszállva egy településre utaztak, amelynek közelében egy katonai kísérleti telep “és más védelmi rendeltetésű objektumok találhatók”.

“Amikor az amerikai tisztek odaérkeztek, megállította őket egy rendőrjárőr. Elmagyarázták nekik, hogy olyan övezetben tartózkodnak, amelynek a felkeresése szabályokhoz kötött. Mivel az ott tartózkodásra nem volt és nem is lehetett külön engedélyük, mert ilyet nem igényeltek, azt javasolták nekik, hogy ugyanazzal a vonattal forduljanak vissza. Így is tettek” – hangoztatta a történtekről Zaharova. Hangsúlyozta, hogy “az amerikai katonákat nem tartóztatták fel”.

“Amennyire tudom, Szeverodvinszkben gépkocsiba szálltak és elhajtottak Moszkva irányába” – mondta a szóvivő. Zaharova szerint az amerikai katonadiplomaták rutinszerűen próbálkoznak azzal, hogy tiltott katonai területekre jussanak be. Mint mondta, az érintett diplomaták nevét a tárca egyelőre nem hozta nyilvánosságra.

Ivanov bejelentése szerint az amerikai diplomaták számára az incidens következményei valószínűleg ki fognak merülni a jegyzőkönyv felvételével. Mint mondta, ki fogják vizsgálni, hogyan juthattak erre a területre.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kijelentette, hogy a diplomaták szabályokhoz kötött oroszországi utazásai felügyeletének ügye nem a Kreml, hanem az illetékes szolgálatok kompetenciájához tartozik.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu honlapon közölte: 2004 áprilisában T. Ion egy barátjával egy állítólagos kétezer eurós tartozást akart behajtani egy kőbányai lakásban.

Amikor az ajtót nyitó férfi közölte, hogy nincs ott a keresett román férfi, T. Ion bement a lakásba, kutatni kezdett, majd a tulajdonos barátnőjét hasba rúgta. A nő barátja közbeavatkozott, dulakodni kezdtek, végül a román férfi többször megszúrta vitapartnerét. Az elkövető és társa elmenekült a lakásból, a házigazda életveszélyesen megsebesült.

A rendőrök még aznap elfogták T. Ion társát, akiről kiderült, hogy bár ott volt, nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében, őt tanúként hallgatták ki. A román férfi ellen elfogatóparancsot adtak ki, végül Németországban fogták el, és kedden adták át a rendőrségnek. A BRFK emberölés kísérletének megalapozott gyanújával indított eljárást, és kezdeményezte a 42 éves férfi letartóztatását.

A közlemény szerint a teljes kontingens nettó vételára 165,88 millió forint, autónként 7,54 millió forint, amiből hetven százalék vissza nem térítendő állami és horgászszövetségi támogatás. A terepjárók ötéves használói megállapodással kerülnek a végfelhasználókhoz, a sikeresen pályázó 17 horgászszervezethez, amelyek utóbb a járművek tulajdonosai lesznek.

A közleményben felidézik: a halőrök 2017-ben 20, 2018-ban 15 terepjárót kaptak hasonló módon. A beszerzés újabb jelentős lépés a több mint hatszáz főt számláló, rendészeti vizsgával is rendelkező hivatásos horgászszervezeti halőrzés rendszerének technikai fejlesztésében – hangsúlyozták.

Az Agrárminisztérium a horgászszövetséggel, mint közfeladat-ellátó és stratégiai partnerével a megkötött szerződéseken keresztül a “halgazdálkodási feladatok támogatása” fejezeti előirányzatból, majd az állami horgászjegy bevételek átengedésével 2016-tól folyamatosan és kiemelten támogatja az állami tulajdonú természetes vizek halőrzésének fejlesztését – áll a közleményben.

Már eddig is több ütemben adtak át a halőrzést támogató technikai eszközöket, halőri egyenruhákat, illetve folyamatban van a vízparti környezet karbantartását támogató és a vízminőséget megóvó-javító eszközök soha nem látott mértékű beszerzése és támogatása is – tették hozzá.