Biztonságpiac

“Egyszerűen elfogadhatatlan a semmittevés a fegyveres erőszak ellen Amerikában, és itt az ideje az amerikai közvéleménnyel összhangban kiállni a biztonság érdekében” – olvasható a levélben, amelynek részleteit közölte a The New York Times.

A levélben a gazdasági vezetők sürgetik a republikánus többségű szenátust, hogy szavazza meg a demokrata többségű képviselőház által ez ügyben már benyújtott törvényjavaslatokat. “A fegyveres erőszak megelőzhető” – fogalmaznak a levélben, hangsúlyozva, hogy ehhez viszont törvényhozói támogatás kell.

A levelet aláírók szerint azonban nem csupán a vásárlások előtti szigorúbb ellenőrzésre van szükség, hanem arra is, hogy a szövetségi bíróságok elrendelhessék, hogy olyan emberek ne juthassanak kézifegyverekhez, akiknél valamilyen oknál fogva fennáll a veszélye a fegyver felelőtlen használatának.

A The New York Times megszólaltatta a Levi Strauss vezérigazgatóját. Chip Bergh kifejtette: a levéllel a vállalatvezetők “bizonyos mértékben a saját cégüket is veszélybe sodorják, tekintettel a téma erőteljes átpolitizáltságára”. Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a vállalatvezetőknek muszáj cselekedniük, hiszen a fegyveres erőszak immár minden céget érint. Úgy vélte, ez ügyben megváltozóban van a közhangulat, mert – mint fogalmazott – a közelmúltban végzett közvéleménykutatások azt jelzik, hogy demokrata párti és republikánus szavazók egyaránt a fegyvervásárlás erőteljesebb ellenőrzését szorgalmazzák.

Mindazonáltal a szenátusnak küldött levelet nem írták alá olyan nagyvállalatok vezetői, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a JPMorgan Chase vagy a Wells Fargo bankház.

Az Egyesült Államokban azt követőn erősödött fel ismét a fegyvertartás szigorítását követelők hangja, hogy augusztus elején a texasi El Pasóban egy férfi a Walmart áruháznál lövöldözni kezdett, és 22 embert agyonlőtt. Pár órán belül az ohiói Dayton belvárosának egyik szórakozóhelyén is lövöldözött egy ámokfutó, aki kilenc halálos áldozatot szedett. A daytoni merénylőt az egy percen belül fellépő rendőrség agyonlőtte, a texasi férfit azonban elfogták, és folyik a per ellene. Tettét a hatóságok belföldi terrorizmusként kezelik, mivel bizonyíthatóan rasszista indítékú volt. Korábban ugyanis internetes bejegyzésekben arról írt, hogy utálja a spanyolajkúkat, mert szerinte elárasztják az országot, és ennek véget kell vetni.

A nyári szabadságukról a héten visszatért törvényhozók várhatóan ismét napirendre veszik a fegyvertartás ellenőrzésének ügyét. Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője legalábbis ígéretet tett erre.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) azt közölte: egy amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba hatástalanítását végzik az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái vasárnap Újbudán. Közleményük szerint a robbanótest hétfőn került elő a Szent Margit Gimnázium területén zajló építkezés során.

Vasárnap az érintett szervezetek együttműködésével a rendőrök 686 lakást, irodaházakat, vendéglátó helyiségeket ürítenek ki és lezárják a Móricz Zsigmond körtér, a Himfy utca, a Villányi út, a Balogh Tihamér lejtőn lévő útszakasz, a Ménesi út, a Bartók Béla út, a Somlói út, a Villányi út, a Kelenhegyi lépcső meghatározott szakaszát.

A tűzszerész katonák a bomba kiemeléséhez és hatástalanításához akkor kezdenek hozzá, amikor a lakosságot és a közlekedést érintő korlátozó intézkedéseket megtették a rendőrök – írta a HM. További információk találhatók az ujbuda.hu; bkk.hu; bkkinfo.hu oldalakon – tették hozzá. Újbuda önkormányzata a honlapján azt írta: az érintett lakásokba, illetve szolgáltató- és irodaházakba várhatóan a késő délutáni órákban lehet visszatérni. A biztonsági zárás ideje alatt a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Bartók Béla út 27.) befogadó helyként üzemel.

A Budapesti Közlekedési Központ  közleményében azt írta: a lezárás idején – várhatóan 9.30-tól – nem jár a 17-es és a 61-es villamos Újbuda-központ és a Budaörsi út között, a 19-es és a 49-es villamos a Szent Gellért tér és Kelenföld vasútállomás között, a 41-es és a 47-es villamos Újbuda-központ és a Szent Gellért tér között, az 56A villamos pedig a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér között.

Az érintett buszjáratok is a lezárt útszakaszt elkerülve közlekednek. A 7-es busz a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér között módosított útvonalon, Újbuda-központ érintésével közlekedik. A 27-es busz rövidített útvonalon, a Sánc utca és a Villányi út között közlekedik. A 114-es, a 213-as és a 214-es busz a Móricz Zsigmond körteret Újbuda-központ érintésével éri el. A 133E busz Újpalota felé nem érinti a Budafoki út/Karinthy Frigyes út és a Móricz Zsigmond körtér megállóhelyet. A 240-es busz pedig a Móricz Zsigmond körtér helyett Újbuda-központ végállomásig közlekedik.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz F. László és társai ellen. A 36 éves férfi öt társával együtt júniusban és júliusban több mint százmillió forintot csalt ki egy tokaji férfitól, akinek négyszeres anyagi haszonnal kecsegtető kábítószer-kereskedelmi ügyletet ajánlott – írták.

Június 8-án Budapesten 15 millió forintot vettek át tőle hatvanezer darab kábítószernek mondott “bogyó” beszerzésére. F. László bűntársaival el is játszatta a drogvásárlást, amelyet közben telefonon közvetített a sértettnek.

Június 26-án egy külföldről érkező 180 milliós drogszállítmány éjszakai átvételét színlelték. Az átadást a 37-es úthoz szervezték. A tokaji férfi ekkor 45 millió forintot adott át, majd a közelben “megtalálták” az oda készített hat, egyenként egykilós, lefóliázott csomagot. A sértett előtt próbaadagot vettek a lisztből, és azt mondták, hogy az anyag százszázalékos tisztaságú kokain.

Júliusban három alkalommal összesen húszmillió forintot csaltak ki a férfitól a kokainüzletből fennmaradó tartozásuk címén, így az állítólagos drogüzlettel nyolcvanmillió forinttal károsították meg őt. Az ügyletek mögött nem volt tényleges kábítószermozgás, így kereskedelem sem valósult meg – áll a közleményben. F. László milliós fizetséget adott bűntársainak a közreműködésükért a csalással megszerzett pénzből.

A nyomozás megállapította, hogy F. László korábban már kicsalt 23 millió forintot a tokaji férfitól. Akkor saját – kitalált – tartozása miatt zálogba került autóinak kiváltására kérte a pénzt. A sértettől így összesen 103 millió forintot csalt ki a férfi.

Szeptember 5-én F. Lászlót és négy társát elfogták. Ötödik bűntársukat körözik. A nyomozók a bűnözői csoport tagjainak otthonában 50 millió forint értékben foglaltak le járműveket, ingóságokat. A bíróság vasárnap elrendelte mind az öt ember letartóztatását.

“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

“Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) adatai szerint az Egyesült Államokban 2016-ban mintegy tízmilliónyian szívtak elektromos cigarettával. Az e-cigarettát szívók több mint a fele 35 éven aluli, átlagéletkoruk 19 év.

Az Egyesült Államokban több helyen folynak kutatások az e-cigaretta káros hatásainak magyarázatára. A szakemberek úgy vélik, hogy egy még azonosítatlan vegyi anyag okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, a napokban azt nyilatkozta: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szóvivő hangsúlyozta: döntésével Mark Esper miniszter – Donald Trump migrációs politikájának szellemében – az illegális bevándorlás elleni fellépést kívánja hatékonyabbá tenni. Az alezredes hozzáfűzte: a tárcavezető szeptember 3-án hagyta jóvá a belbiztonsági minisztérium és a rendőri szervek kérését az Egyesült Államok déli határaihoz telepítendő katonákra vonatkozóan. “A cél a határok biztonságának garantálása” – fogalmazott Mitchell.

A szóvivő elmondta, hogy a Pentagon 2020 szeptemberéig 5500 katonát rendel a határokra, elsősorban azért, hogy segítsenek a határvédelemben, az illegális határátlépők felkutatásában és a határok repülővel történő ellenőrzésében. Jelenleg mintegy 2900 aktív szolgálatot teljesítő és kétezer tartalékos katona van az amerikai-mexikói határon.

A szóvivő közléséből kiderült az is: a védelmi miniszter a múlt héten éppen azon a napon hozta meg a döntést, amelyen a Pentagon bejelentette, hogy 3,6 milliárd dollárt csoportosított át a minisztérium különböző fejlesztésekre szánt költségvetéséből a határra tervezett fal mintegy 280 kilométeres szakaszának megépítésére.

Az illegális bevándorlásról tárgyalt kedden Washingtonban Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter is. A mexikói diplomácia vezetője sajtótájékoztatóján baráti légkörűnek és pozitívnak nevezte az egyeztetését Mike Pence alelnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel. Elmondta, hogy rövid ideig ugyan, de eszmecserét folytatott Donald Trumppal is.

Ebrard közölte, hogy Mexikó 25 ezer katonát telepít az amerikai határhoz, és a tervek szerint ők állandóan ott állomásoznának. Hozzátette viszont, hogy nem sikerült dűlőre jutnia az amerikai tárgyalópartnerekkel abban, hogy Mexikót nyilvánítsák úgynevezett biztonságos harmadik országnak. Mexikóváros ebbe nem egyezik bele – szögezte le.

A biztonságos országgá nyilvánítás azt jelentené, hogy a Mexikó felől érkező bevándorlók nem lennének jogosultak menedékkérelem benyújtására az amerikai hatóságoknál. Az Egyesült Államok és Mexikó közötti egyeztetéseket amerikai elemzők kifejezetten pozitívnak ítélik.

A Fox televízió napokban sugárzott tudósítása például arról számolt be, hogy az Egyesült Államok déli határain augusztusban májushoz képest 56 százalékkal csökkent az illegális bevándorlók száma. Az amerikai határőrök augusztusban mintegy 64 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel, ami a júliusban tapasztalthoz viszonyítva 22 százalékos, a májusi adathoz képest 56 százalékos mérséklődés. Júliusban még valamivel több mint 82 ezer, míg májusban több mint 144 ezer ember próbált illegálisan bejutni az Egyesült Államokba.

A csökkenést az elemzők részben a Trump-kormányzat közép-amerikai országokra kifejtett nyomásának, részben pedig a Mexikóval folytatott tárgyalásnak tudják be, főképp annak a megegyezésnek, hogy a menedékkérők a kérvényük elbírálását Mexikóban maradva várják meg.

Az izraeli harci gépek tizenöt célpontot támadtak az övezetben néhány órával azután, hogy onnan két rakétát lőttek ki a zóna északi szomszédságában lévő Askelónra és Asdódra. A gázai lövedékeket a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer elfogta. A Gázai övezet északi és középső részén található célpontok között fegyverkészítő üzem, a Hamász egyik tengeri támaszpontja, valamint támadásokhoz használt alagút is volt a hadsereg szóvivőjének beszámolója szerint.

A rakéták miatti légvédelmi riasztás idején Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök éppen Asdódban mondott beszédet egy Likud párti nagygyűlésen, amelyet az egy hét múlva, szeptember 17-én esedékes választásokra készülve tartottak. A kormányfőt a biztonságiak azonnal egy óvóhelyre menekítették. Netanjahu Asdódból egyenesen a hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol a katonai vezetőkkel tanácskozott. Az éjszakai ellencsapás után nem hirdettek meg különleges óvintézkedéseket a Gázai övezet környékén élők számára.

A felek egyidejűleg 35-35 fogva tartott személyt bocsátottak szabadon. Az orosz elnöki hivatal rámutatott, hogy a két vezető vasárnapi telefonbeszélgetésében több más, Ukrajnával kapcsolatos témát is áttekintett.

Putyin és Macron megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg kell tenni a Donyec-medencei helyzet stabilizálásáért. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a “normandiai négyek” (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) csúcstalálkozóját az ügyben alaposan elő kell készíteni és Kijevnek egyúttal végre kell hajtania a Minszkben 2015-ben és 2016-ban elért megállapodásokat.

Az orosz és a francia elnök egyetértett abban, hogy a délnyugati-ukrajnai helyzet rendezésének alapjául csakis a minszki intézkedéscsomag szolgálhat.

Putyin előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel szintén megvitatta a fogolycsere és a rendezés kérdését, valamint megállapodott a kapcsolattartás folytatásában.

Egyiküket négy, másikukat négy és fél év szabadságvesztésre ítélték jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt – írták a közleményben.

A két barát 2016 szeptemberétől 2017 februárjáig közösen termesztette és tárolta a kannabisznövényt. A belőle nyert drogot eladták, a bevételen egyenlő arányban osztoztak. A másodrendű vádlott maga is fogyasztott a kábítószerből.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett. Mindkét férfi védője téves tényállás és minősítés miatt, valamint a büntetés enyhítéséért fellebbezett, a másodrendű vádlotté pedig az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte.

A lap szerint Szmolenkov öt éven át volt Usakov vezető tanácsadója. A Vedomosztyi által megszólaltatott forrás szerint noha az amerikaiak feltételezett informátorának sem a washingtoni orosz nagykövetség munkatársaként, sem pedig az elnöki hivatal külpolitikai apparátusának alkalmazottjaként nem volt hozzáférése titkos információkhoz, a kollégáival folytatott beszélgetésekből kiszűrhetett olyan információkat, amelyek értékesek lehettek az amerikai szakszolgálatok számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, nem tudja megerősíteni azt az értesülést, hogy Szmolenkovnak hozzáférése lehetett orosz titkosszolgálatok információihoz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz kémelhárítás hogyan engedhette meg, hogy egy CIA-informátor működhessen a moszkvai elnöki hivatalban, s lesznek-e ennek szervezésügyi következményei, kijelentette:

“Azt, hogy tevékenykedett-e külföldi kém valakinek az orra előtt, engedjék meg, hogy kommentár nélkül hagyjam. Adott esetben megállapítom, hogy volt egy ilyen nevű munkatárs, akit elbocsátottak, de hogy spion volt-e, azt nem tudjuk. Ez a kérdés a szakszolgálatokra tartozik. Ők pedig végzik a dolgukat.”

A Vedomosztyi egyébként úgy értesült, hogy kollégái dicsérték, véleményük szerint jó végrehajtó hivatalnok volt. A lap által megszólaltatott forrás szerint Szmolenkov néha a puszta érdeklődésen túlmutató, túlzott kíváncsiságot tanúsított, de sokévi közös munka után kollégái a bizalmas beszélgetések során meglehetősen őszintén nyilatkozhattak.

A Vedomosztyinak egy másik, szintén a neve elhallgatásával nyilatkozó személy azt állította, hogy Szmolenkovnak nem volt információja arról, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A CIA számára azonban értékes volt mint egy olyan együttműködő személy, aki az orosz elnöki hivatalban dolgozik, és aki azt mondja, amit hallani szeretnének.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Vlagyimir Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi szerdán azt közölte, hogy a Szmolenkov család eltűnt staffordi házából, amely a legnagyobb volt egy olyan környéken, ahol nyugállományú katonatisztek és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) visszavonult ügynökei telepedtek le. A hírügynökség az egyik szomszédra hivatkozva azt írta, Szmolenkovék hirtelen két autóba ültek és elhajtottak, amint észrevették a Daily Beast amerikai hírportál riporterét, aki egy gépkocsiban ülve várakozott rájuk.

Az RIA Novosztyi emellett úgy értesült, hogy Szmolenkov a 2000-es évek közepétől 2008-ig dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, ahol a képviselet gazdálkodási ügyeivel, egyebek között szolgálati autók beszerzésével, a követségi bolt árukészletének feltöltésével és a protokollhoz szükséges vásárlásokkal foglalkozott. Az állami tulajdonban lévő hírügynökség szerint a férfi “a megfelelőnél kicsit többet és gyakran ivott”.

A moszkvai CIA-kémről és megszöktetéséről szóló sajtójelentések hitelességét Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője kedden egyaránt kétségbe vonta.

A kedden az amerikai sajtóban megjelent tudósításokat és riportokat Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta.

Pompeo újságíróknak kedden úgy fogalmazott: “legyen elégséges annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak. Gidley a Fox televíziónak elsősorban a CNN hírtelevíziót bírálta, de “veszélyesnek” és “mások életét kockára tevőnek” nevezte az NBC televízió tudósítását is.

Brittany Bramell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója szintén elsősorban a CNN-t ostorozta a szerinte “félrevezető spekulációk” miatt.

A The New York Times című lap kedden terjedelmes riportot közölt arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki aztán fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről.

Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN is. A hírtelevízió még azt is hozzátette, hogy a kimenekítésre azért került sor, mert Donald Trump állítólag “ügyetlenül” kezelte az ügyet. Bár az orosz illető nevét még kedden reggel sem hozták nyilvánosságra, az NBC televízió hétfő esti híradójának munkatársai megtalálták őt egy Washingtonhoz közeli virginiai településen, és el is mentek a házához.

A Kommerszant című orosz napilap kedden megnevezte az Amerikába szöktetett CIA-ügynököt. Azt írta: Oleg Szmolenkovról, az elnöki hivatal munkatársáról lehet szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította az amerikai sajtóértesüléseket. Úgy fogalmazott: Szmolenkovot már évekkel korábban kitették a munkahelyéről, és soha nem is volt magas rangú beosztása az orosz kormányzatban.

A lap arról ír, hogy munkatársai kedden – azt követően, hogy az NBC televízió hétfőn este nyilvánosságra hozta az orosz Kommerszant című lap által kedden Oleg Szmolenkov néven azonosított férfi és családja lakhelyét – ellátogatott a virginiai Stafford városkában megadott címre, de a ház lakatlannak tűnt. A szomszédok elmondták, hogy Szmolenkovék még hétfőn este távoztak, és azóta nem tértek vissza a házba.

A The Washington Post információi szerint a család sietősen távozott, méga kertben száradó ruhákat is hátrahagyva.

Az egyik, neve elhallgatását kérő szomszéd elmondta, hogy Szmolenkovék az év elején költöztek be a hat hálószobás önálló villába. A férfinak láthatóan nem volt munkája, legalábbis nem járt el dolgozni, a kert rendben tartásával foglalkozott. “Azt mondta, hogy rengeteg szabadideje van” – tette hozzá a szomszéd.

Az újság munkatársai felhívtak egy Oleg Szmolenkov nevén nyilvántartott mobiltelefont is, de a szám nem felelt.

A lap szerint hírszerzési szakértők megdöbbentek, hogy az amerikai sajtó több munkatársa is milyen gyorsan hozzájutott Szmolenkov adataihoz, köztük a lakcíméhez is. Joseph Augustyn, a CIA volt munkatársa, aki 1999 és 2001 között az ügynökség letelepítési ügyeivel foglalkozott, meglepetésének adott hangot, hogy Szmolenkov a saját nevén él az Egyesült Államokban. “Ezzel együtt is, mi mindig tiszteletben tartjuk az átálló ügynökök kívánságait” – fogalmazott a The Washington Postnak, hozzátéve, hogy a CIA ezt soha nem javasolja az ügynököknek.

Egy másik, neve elhallgatását kérő volt CIA-tisztségviselő arról is beszélt, hogy az ügynökség nemcsak a saját nevük használatát nem javasolja az átálló ügynököknek, hanem arról is lebeszéli őket, hogy a szövetségi fővárosban, Washingtonban, vagy ahhoz közeli vidékeken telepedjenek le, hiszen Washingtonban erőteljes az orosz jelenlét. “A legtöbb esetben teljesen új névvel, új identitással és új élettörténettel messzire, mondjuk Coloradóba szoktuk küldeni ezeket az embereket” – fogalmazott a CIA-munkatárs, aki éveken keresztül kifejezetten ezzel foglalkozott.

A lap megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy Szmolenkov volt-e az a személy, aki részletes információkkal látta el az amerikai hírszerzést a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásról. “Az azonban bizonyos, hogy értékes ügynöke volt a CIA-nak” – állapította meg a lap meg nem nevezett volt és jelenlegi CIA-munkatársakra hivatkozva.

Az amerikai sajtóban keddre virradóra jelentek meg az információk arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki azután fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A The New York Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről. Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN hírtelevízió is. Az NBC televízió munkatársai pedig felkeresték az akkor még meg nem nevezett orosz férfi lakhelyét is Virginiában. Az amerikai kormányzat – a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a CIA is – vitatja az orosz CIA-ügynökről szóló sajtójelentéseket. Kedden Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta a sajtóértesüléseket. Pompeo újságíróknak fogalmazott: “legyen elég annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak.

Az áldozatok hozzátartozóihoz, rokonaihoz szólva Donald Trump “személyes és örökké tartó veszteségről” beszélt. Ezt megelőzően az elnök a first ladyvel együtt elhelyezte a kegyelet koszorúját a minisztérium épülete előtti emlékműnél.

Trump beszédében az afganisztáni tálibok és a terroristák elleni harc erősítését ígérte. A megemlékezés előtt az elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben “az Egyesült Államok megingathatatlan erejét, bátorságát és együttérzését” hangsúlyozta. A Fehér Házban és a Pentagonban is félárbócra engedték a nemzeti lobogót, és a Kongresszusban is egyperces néma csenddel emlékeztek a törvényhozók.

A megemlékezés New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ lerombolt ikertornyainak helyén emelt emlékműnél kezdődött, és a kora délutáni órákban folytatódott Mike Pence alelnök beszédével a pennsylvaniai Shanksville melletti emlékműnél, amelyet a terroristák által eltérített harmadik repülőgép lezuhanásának helyszínén emeltek.

New Yorkban – mint 18 éve minden esztendőben – az idén is lélekharangok megkondítása közben sorolták fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit. Az emlékező ünnepségen jelen volt Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, Bill de Blasio, New York város polgármestere és elődje, Rudy Giuliani is, aki a terrortámadások idején volt a nagyváros vezetője. Kedden Cuomo kormányzó törvényt írt alá, amely kötelezővé teszi az állami oktatási intézményekben a megemlékezést a terrortámadásokról.

2001. szeptember 11-én reggel két, az al-Kaida terrorszervezet dzsihadistái által eltérített repülőgép hajtott bele a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd nem sokkal később a Washington melletti Arlingtonban lévő Pentagon épületébe is. Egy harmadik, eltérített repülőgép Pennsylvaniában zuhant le, miután a gép utasai és személyzete megpróbált szembeszállni a terroristákkal.

A támadásoknak – amelyek az Egyesült Államok ellen a történetében elkövetett legnagyobb terrortámadás volt – csaknem háromezer halálos, és több mint hatezer sebesült áldozata volt. De New Yorkban immár több tízezerre tehető azoknak a mentésben résztvevő rendőröknek, mentősöknek, tűzoltóknak a száma is, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a házkutatást vezető, a vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte.

A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható. Emellett a vádhatóság szerint a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A vád szerint 2016. október 26-án Győrkös bőnyi lakásán gépkarabélyból rálőtt a nála engedély nélkül tartott fegyverek és lőszerek miatt házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette az egyik intézkedő rendőrtisztet. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

Az amerikai diplomácia irányítója a Fox televíziónak – bejelentve, hogy a béketárgyalások megszűntek – leszögezte, a tálibok terrorizmussal próbálták meg javítani a tárgyalási pozícióikat.

Hozzáfűzte, hogy bárki, aki figyelemmel kíséri Trump tevékenységét, tisztában lehet azzal, hogy amikor egy mindkét fél számára kedvező eredményekkel kecsegtető tárgyalások közepette a másik fél a tárgyalásokat veszélyeztető lépéseket tesz, az elnök azt nem fogja elfogadni. Pompeo a tálibok által elkövetett, 12 halálos áldozatot, köztük egy amerikai katona életét követelő merényletre célzott.

“Mi nem egyszerűen csak papíron rögzített szavakat akarunk, hanem valódi és megvalósított elkötelezettséget, és a tálibok most megmutatták, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni az erőszak csökkentésére vállalt kötelezettségeiknek” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

A Fox televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat meghatározatlan időre függesztették-e fel, Pompeo úgy válaszolt, “remélem, a tárgyalások újraindulhatnak”. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások esetleges újrakezdése a táliboktól függ. “Nekik kell most bizonyítaniuk, hogy készen állnak valóra váltani mindazt, amit a tárgyalásokon kérünk tőlük” – mondta.

Pompeo a CBS szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat továbbra is katonai nyomást fog gyakorolni a tálibokra a tárgyalások érdekében.

A CNN televízió műsorában védelmébe vette Trump azon döntését, hogy Camp Davidben titokban fogadta volna a tálibok képviselőjét. Mint fogalmazott: a kormányzatnak kötelessége tőle telhetően mindent megtenni a sikerek érdekében. Ő, személy szerint, teljes mértékben támogatta is a Camp Davidben folytatandó tárgyalásokat – mondta.

Az NBC televízióban pedig arra emlékeztetett a külügyminiszter, hogy a marylandi Camp David – a mindenkori amerikai elnökök vidéki rezidenciája – mindig is háttérben folytatott béketárgyalások színhelye volt.

A dokumentumot Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára, Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) parancsnokhelyettese, Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke írta alá a Honvédelmi Minisztériumban.

A rendezvényen Szabó kiemelte: amikor a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, akkor is rögzítették: a honvédelem ügye össztársadalmi feladat. Ebből adódik, hogy a HM és a Magyar Honvédség keresi azokat a szövetségeseket, civil és oktatási intézményeket, amelyek segítik ezt a munkát. Ezért a több ezer emberből álló vadásztársadalmat is megkeresték.

Szabó elmondta: a megállapodás három fő területre terjed ki. Az első az önkéntes tartalékos szolgálat népszerűsítése, és hogy lehetővé tegyék a vadászok bekapcsolódását az önkéntes tartalékos rendszerbe. A következő terület az ifjúság honvédelmi nevelése, hiszen a vadászok is számos iskolával vannak kapcsolatban, a harmadik pedig az infrastruktúra, jellemzően a lőterek közös célú kihasználása – ismertette.

A toborzás segítése, az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítése érdekében a vadászkamara és a védegylet rendezvényein lehetővé teszik a toborzást, továbbá kölcsönösen vállalja a Magyar Honvédség, azon belül az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítését honlapjain, illetve közösségi médiafelületein.

A honvédelmi nevelés segítésének keretében a vadászkamara és a védegylet vállalja a honvéd kadétprogram népszerűsítését a velük kapcsolatban álló középiskolákban. Az MHP előadót biztosít a két szervezet rendezvényeihez, valamint az Ismerd meg vadászokat elnevezésű ifjúságnevelési programhoz.

A megállapodás kiképzési célú ingatlanhasználatról szóló része szerint a vadászkamara vállalja, hogy az általa vizsgahelyszínül használt lőterekről kimutatást készít és az információkat megosztja az MHP-val. A védegylet felméri a tagsági körén belül az MH kiképzési céljainak megfelelő vadászházi hasznosítású ingatlanokat. A HM pedig vállalja, hogy biztosítja egyes katonai lőterek ideiglenes és időszakos használatát a vadászkamara és a védegylet tagjai számára.

A kormányfő rövid televíziós nyilatkozatában egy, Iszfahantól délre, Abdában lévő sivatagi atomlétesítmény légi felvételét mutatta be, ahol állítása szerint a közelmúltban atomfegyver előállításán dolgoztak. Netanjahu a légi felvételre hivatkozva felszólította a nemzetközi közösséget, hogy “ébredjen fel”, és gyakoroljon nyomást Iránra. Bemutatta egy korábbi leleplezés helyszínét is, ahonnan szerinte később elszállították a tiltott nukleáris anyagokat, és kaviccsal borították be a területet.

Mintegy másfél évvel ezelőtt Netanjahu egy Turkuzabad nevű iráni helyen található, szőnyegtisztító üzemnek álcázott titkos nukleáris létesítményt “leplezett le”.

Az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nukleáris anyagot találtak egy általa megjelölt titkos iráni atomraktárban, amelyről az ENSZ tavalyi közgyűlésén beszélt. Noha már két hónap telt el, Irán még nem adott megfelelő magyarázatot a nukleáris maradványokra – mondta. A televíziós nyilatkozat egy héttel és egy nappal az előrehozott választások előtt történt. Az ellenzéki baloldali Demokratikus Tábor választási trükknek értékelte a bejelentést.

“Még nem száradt meg a tinta az előző, elbukott trükkön, és Netanjahu saját sikere érdekében máris újabb állambiztonsági trükköt mutat be. Visszatért szeretett és ismert részlegéhez, miután kudarcot vallott a szégyenteljes kameratörvénnyel”- írták közleményükben.

“Netanjahu ismét hírszerzési információkat használ választási propagandájához. Ez szörnyű nemzetbiztonsági felelőtlenség. Az iráni atomot nem szabad kampányolásra használni” – írta Twitter-bejegyzésében Jaír Lapid, a Kék-fehér ellenzéki centrista párt egyik vezetője.

A közleményben azt írták, a járőröknek egy bejelentő mutatta meg, hogy a nő a XXIII. kerületi Fűzfa közben hova ásta el a kismacskákat. A járőrök értesítettek egy állatvédő alapítványt, és közösen ásták ki a még élő állatokat.

A rendőrök ezután elfogták, majd a rendőrkapitányságon előállították a 64 éves nőt, akit állatkínzással gyanúsítanak. A kismacskákról az állatvédő alapítvány gondoskodott – áll a közleményben.

Az FSZB közölte, hogy egy Csornaja Recska és Altud község közelében lévő erdei rejtekhelyen két pokolgépet talált. A tíz kilogramm trotillal egyenértékű hatóerejű robbanószerkezeteket tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették.

Ezt követően az FSZB emberei és helyi rendőrök Nartkala városban őrizetbe vettek egy helyi férfit, aki beismerő vallomást tett. A gyanúsított büntetett előéletű, korábban terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt ítélték el.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

Leszögezte: a szeptemberre tervezett megállapodás után az Egyesült Államok a szerinte lehető legkisebb mértékűre szorítja le katonai jelenlétét, és 8600 amerikai katona marad afgán földön. “Aztán majd meglátjuk” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy “mindig jelen leszünk” Afganisztánban. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “erőteljes hírszerzési tevékenységre” készül.

Az amerikai katonák az al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek után vonultak be Afganisztánba. Tizennyolc év után, Zalmay Khalilzad afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott vezetésével most folynak az első érdemleges tárgyalások a kivonulásról. Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában teljes kivonulást ígért, elnökként azonban többször is változtatott tervein.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem használná a kivonulás kifejezést az Egyesült Államok várható afganisztáni lépéseinek jellemzésére. A vezérkari főnök – Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – kifejtette, hogy nem tartaná jó döntésnek a teljes kivonulást.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.

Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.

Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.

Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

“Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen “különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett “értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin “történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.