Biztonságpiac

A minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője kedd este bejelentette azt is, hogy az aznap létrejött megállapodás értelmében a Pentagon 478 darab F-35-ös vadászgépre adott megrendelést a marylandi székhelyű óriásvállalatnak. A tárgyalások hosszú ideje folytak, de a felek csak most tudtak megállapodni az árban.

Ellen Lord, a Pentagon beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője fantasztikusnak nevezte a tárgyalásokon kikovácsolt egyezséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az F-35-ösök képezik majd az Egyesült Államok ötödik generációs vadászrepülőgépekből álló flottájának gerincét.

Az ötödik generációs vadászrepülőket az ezredfordulón állították hadrendbe az amerikai légierőnél. A gépeket kiváló manőverező képesség és gyenge észlelhetőség jellemzi. Fegyverzetük egy részét – éppen az észlelhetőség csökkentése miatt – beépített fegyvertérben hordozzák.

Az F-35-ös vadászgépeket – hosszadalmas fejlesztések után – 2015-ben állították szolgálatba. Szakértők szerint a 21. század első felében ez lesz az Egyesült Államok – és feltételezhetően szövetségesei számára is – a legfontosabb harcirepülőgép-típus.

A technológia védelmében Washington a nyár elején kizárta az F-35-os programból Ankarát, mivel Törökország az amerikai kifogások ellenére is orosz légvédelmi rendszert vásárolt. Lord kedd este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: ez ügyben az amerikai álláspontban nincs változás. Hozzátette: a Pentagon arra számít, hogy az Ankara által vásárolt orosz Sz-400-as rendszert az év végéig hadrendbe állítják.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex – Szerbia beleegyezésével – segítséget nyújtson Szerbiának a határigazgatás területén, közös műveleteket hajtson végre az országgal, és csapatokat telepítsen Szerbia unióval határos régióiba. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja kiemelte, Szerbia elkötelezetten törekszik szorosabb együttműködést folytatni az unióval a határigazgatás és a migráció kezelése terén. Ez egyaránt érdeke Szerbiának és az EU-nak.

“A megállapodással tovább erősítjük a nyugat-balkáni partnereinkkel fennálló kapcsolatainkat, közelebb hozva ezáltal e térséget az unióhoz” – fogalmazott.

Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint a megállapodásban szereplő tevékenységek közé tartozik a határ mentén nyújtott nagyobb fokú technikai és operatív segítségnyújtás, a cél pedig az illegális bevándorlás kezelése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. A prioritást jelentő unión kívüli országok és a Frontex közötti együttműködés erősítése a biztonság fokozásához is hozzá fog járulni az unió külső határainál – tették hozzá.

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot az uniós tanács ezt követően továbbítja az Európai Parlamentnek, amelynek egyetértésére szükség van a megállapodás végleges megkötéséhez.

A megállapodás a harmadik ilyen, partnerországgal aláírt megállapodás az Albániával 2018 októberében, illetve Montenegróval 2019 októberében aláírt megállapodások után. Hasonló megállapodás készül Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával is. A Frontex idén május végén Albániában indította el a legelső olyan közös műveletét, amelyre egy szomszédos, nem uniós ország területén kerül sor.

Azzal a 2014 szeptemberében tett két vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot fejlesztésre, Stoltenberg elmondta: 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a négyszáz milliárd dollárt. “Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Stoltenberg.

Tájékoztatása szerint egyre több szövetséges tartja be a megállapodásban foglaltakat: idén kilenc tagország tesz eleget teljes mértékben az említett vállalásnak, míg néhány évvel ezelőtt mindössze három ilyen tagállam volt.

A főtitkár elmondta azt is, hogy a keddi londoni csúcsértekezleten a tagországok vezetői egyebek mellett megbeszélést folytatnak a NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről, azzal összefüggésben az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók fontos szerepéről, áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsolatait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét, illetve elfogadhatják azt a dokumentumot is, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében – tette hozzá.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. “Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.

Pintér ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – “az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – “felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. “Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a XXI. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy felidézte: az OBH számos projektet indított a “bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

“A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.

A művelethez egy különleges, 750 tonnás darut használtak, amelynek súlyát a stabilitás érdekében 1250 tonnára növelték. A templomnak összesen hat kupolája lesz, ebből négy, köztük a központi, már a helyére került.

A toronydob átmérője, amelyhez a központi kupolát rögzítették, 19,45 méter. A katonai tárca novemberben közölte, hogy helyére emelték az első, 34 tonnás, 12 méter magas kupolát. A szerkezetet egy húszszintes épület magasságába emelték fel, amihez fogható bonyolultságú műveletet a maga nemében a minisztérium közleménye szerint az elmúlt évek során senki sem hajtott végre Oroszországban.

A templom kupoláinak váza erősen ötvözött acélból készült, amelynek feltételes tartóssági együtthatója 300-tól 1500 évig terjed. A váz rácsait 100 tonnás felső és húsz tonnás oldalsó próbaterheléssel tesztelték, és csak 2 milliméteres deformációt mértek. A katonai tárca közleménye szerint ez azt jelenti, hogy “a kupola elhasználtsága ötven év múlva 0 százalékos lesz”.

A minisztérium korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a 2020. május 9-én felszentelendő templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna lesz. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobbikat 8,5 tonnásra tervezték, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készíti el. A harangtorony magassága 75 méter.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenség fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Az elképzelés szerint a hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

Közleményük szerint a rendezvénysorozat december elsején, vasárnap 18 órakor a Budapest Ragtime Band koncertjével kezdődött, amelyet az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtása követett a Campus téren.

Az adventi programsorozat a szombatokon folytatódik: december 7-én a Kaláka együttes lép fel. Majd 14-én a Szabadság, szerelem című színházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők Seres Péter rendezésében, 21-én pedig a Monarchia Szimfonikus Zenekar ad klasszikus karácsonyi koncertet.

Ezeken a napokon 13 órától a gyerekeké a terep, akiknek az aktív szórakoztatásáról a Kedvcsinálók Társulata gondoskodik. December 14-én és 21-én délután is érdemes útba ejteni a Ludovikát: egyik napon a Nefelejcs Bábszínház, másikon pedig a Bugócsiga Zenede interaktív gyerekkoncertje mulattatja majd a kicsiket – írta az NKE.

Az ingyenes programok helyszíne a Ludovika vívóterme.

Hangsúlyozta, hogy a hadászati nukleáris erőknél, “amelyek kulcsszerepet játszanak a potenciális agresszor feltartóztatásában és az erőegyensúly fenntartásában a világon”, ennek az aránynak még magasabbnak kell lennie. Putyin szerint a modern fegyverek aránya jelenleg meghaladja a 68 százalékot. Mint mondta, az orosz fegyveres erők egyes eszközei a tulajdonságaikat tekintve évekkel a külföldi analógiáik előtt járnak.

Bejelentette, hogy 2020-ban megkezdődik a 2033-ig szóló állami fegyverkezési program és a hadiipari komplexum fejlesztésének előkészítése, aminek célja “a fegyverek és a technika minőségi és mennyiségi mutatóinak növelése”.

“Nagy pontosságú korszerű és perspektivikus fegyvertípusokról, valamint lég- és űrvédelmi eszközökről van szó” – hangoztatta Putyin.

Szavai szerint a beszerzési program keretében a katonai termékek előállításánál figyelembe fogják venni a mesterséges intelligencia alkalmazását. Egyúttal növelni fogják a felderítő és csapásmérő drónok, a lézer- és hiperszonikus rendszerek, a harctéri robotizált komplexumok és az új műszaki elveken alapuló fegyverek gyártását. Fontosnak nevezte, hogy az orosz fegyveres erőket a tudomány és a technikai legújabb vívmányaival szereljék fel. Megismételte állítását, miszerint mára sikerült egy lépéssel előbbre jutni a világ többi katonai hatalmával szemben, “ami ritka jelenség a legújabbkori történelemben”.

A jelenlegi, 2018 és 2027 közötti időszakra érvényes, tavaly januárban elfogadott állami fegyverkezési program 20 ezer milliárd rubeles költségvetéssel számol, amelyből 19 ezer milliárd rubelt fegyverek beszerzésére, javítására és fejlesztésére, ezer milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítani. (A rubel jelenleg 4,75 forintot ér.)

Az RBK című gazdasági napilap szerint ebből az a keretből folyik az Sz-500-as légvédelmi rendszer, valamint a Szarmat és a Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, továbbá a Topol hadászati rakétarendszer Jarszra való lecserélése.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 3 év 8 hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte a francia elnöknek a napokban adott interjúját, amelyben agyhalottnak nevezte a NATO-t, mivel szerinte nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. A fideszes politikus szerint ugyanakkor a NATO az elmúlt 70 éves tevékenységének csúcspontján van, a 2018-as csúcstalálkozót követően megtalálta az identitását és lépésről lépésre halad előre. “Én örülnék annak, hogyha az Európai Unió annyira lenne agyhalott, mint a NATO, azt hiszem, hogy jót tenne az Európai Uniónak, hogyha el tudná érni az agyhalottságnak azt a szintjét, amivel a NATO rendelkezik” – fogalmazott. Hozzátette: a NATO-ból senki se akar kilépni, a szervezetbe való belépési törekvések ugyanakkor egyértelműek.

Az európai védelemről szólva azt mondta, hogy bár a Juncker-bizottságot sok mindennel lehet “áztatni”, egy fontos dologban eltökélt, ez pedig a hatékonyabb védelmi együttműködés. Az állandó strukturált együttműködéstől, röviden PESCO-ról (Permanent Structured Cooperation) hangsúlyozta: az nem európai hadsereg. Felidézte: a közös európai hadsereg gondolatát Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel, ahogy Emmanuel Macron francia elnök is beszélt erről. Németh szerint ugyanakkor a francia elképzeléssel szemben a magyar kormányfő által felvetett európai hadsereg összhangban áll a NATO-val.

A jövőről szólva a kormánypárti politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a transzatlanti felek között meglesz-e a tudatos technológiai törekvés és ezáltal együtt vagy külön utakon halad a védelmi ipar. Ugyancsak kérdésként vetette fel, hogy a PESCO mennyire lesz nyitott a nem uniós tagságú NATO-tagországok felé. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a NATO költségvetésének 80 százaléka nem uniós országoktól származik, míg az Európai Unió külső védelmét olyan országok látják el, mint például Norvégia, Törökország vagy az Egyesült Államok.

Kulcsfontosságúnak nevezte a NATO bővítésében a balkáni országok csatlakozását, ami szerinte a magyar gazdaság számára is fontos kitörési irány.

Mesterházy Attila – akit a napokban választottak a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé – arról beszélt: nincs olyan ülése a NATO-nak, ahol Oroszország ne kerülne napirendre akár a krími hadviselés, akár a fegyverkezés és fegyvermodernizáció, akár az agresszív, katonai akciókba csapó külpolitikája miatt. Szintén a jövőbeni kihívások közé sorolta a politikus Kínát, amely “nem tankokkal, hanem bankokkal kívánja elfoglalni a világot”, illetve az ország az új technológiákban is élen jár. Példaként említette az 5G technológiát, a mesterséges intelligenciát, amelyeknek akár katonai leágazása is lehet. Ugyancsak a kihívások közé sorolta a technológiai újításokat, az autonóm döntésekre képes, mesterséges intelligenciával működtetett eszközöket, az űrben való fejlesztést, a kiberbiztonságot, az önvédelmi kapacitások fejlesztését, de szerinte kihívást jelentenek a szervezet számára a NATO-tagországok közti politikai feszültségek is. A NATO-bővítésről szólva ugyancsak a balkáni országokat emelte ki, ahol szerinte geopolitikai vákuumot okozott az, hogy az Európai Unió még csak egy ütemtervezetet sem vázolt fel a csatlakozásukra, és ezt a vákuumot kihasználva Oroszország megjelent a térségben.

Emmanuel Macron kijelentését, kérdésre válaszolva Mesterházy Attila pr-akciónak minősítette és azt mondta: nem véletlenül fogalmazott így a francia elnök, az európai politikusok pedig egyértelművé tették, hogy nem értenek vele egyet.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még májusban jelentette be, hogy december 3-4-én Londonban tartja következő, egyben jubileumi csúcstalálkozóját az idén hetvenéves Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Akkor a főtitkár úgy fogalmazott: közösen foglalkoznak majd a jelenlegi és az újonnan jelentkező biztonsági kihívásokkal annak érdekében, hogy a katonai szövetség az elkövetkező években is a stabilitás pillére maradjon.

“A településen szabadidejében polgárőrként tevékenykedő vádlott 2019. október 13-án, vasárnap egy baráti társaság tagjaként a helyi parókián tartózkodott, ahol nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, mialatt az aznapi önkormányzati választások eredményére várakozott. Mivel ezek csak késő este váltak ismertté, már 23 óra is elmúlt, mikor az erősen ittas férfi hazaindult” – idézte fel az eseményeket az ügyészség.

Hozzátették: útja az egyik téren 2017-ben felállított, süttői mészkőből készült Trianon-emlékmű mellett vezetett el. “A vádlott itt megállt, majd indulatosan rángatni kezdte az embermagasságú díszoszlopot, mely végül ledőlt a talapzatáról és a térkőből készült burkolatra zuhant”; az alkotás részét képező Szent Korona megrongálódott, annak több darabja letört.

Az ügyészség tudatta: a vádlott mintegy 800 ezer forint kárt okozott a helyi önkormányzatnak.

A Hatvani Járási Ügyészség rongálás bűntettével vádolta a tettét beismerő elkövetőt, akit soron kívüli eljárásban állítottak bíróság elé, ahol pénzbüntetésre ítélték, az önkormányzat polgári jogi igényét ugyanakkor egyéb törvényes útra utasították. A 49 éves helyi férfi vállalta a kártérítést és “ígéretet tett arra is, hogy testületi ülésen kér bocsánatot viselkedéséért” – olvasható a közleményben.

Az akkor 44 éves Gudin az 1812-es oroszországi hadjárat idején halt meg, egy ágyúgolyó találta el, és bár lábát amputálták, a sebe elfertőződött és három nappal később meghalt Szmolenszk közelében. Szívét visszavitték Franciaországba – olvasható a BBC News honlapján. A fakoporsóban fekvő egylábú csontvázra júliusban bukkantak egy parkban lévő épület alapjai alatt.

Pierre Malinowski francia történész, aki a tábornok maradványai után kutató régészcsoportot vezette, bejelentette, hogy DNS-tesztek igazolták, a maradványok egyeznek Gudin testvérének, Pierre César Gudinnek a DNS-ével, aki szintén Napóleon tábornoka volt. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizárt – közölte Malinowski a France Blue rádióval.

Gudin szívét a párizsi Pere Lachaise temető kápolnájában temették el. A maradványok kutatásakor a régészek a napóleoni korszak egy másik tábornokának, Louis-Nicolas Davout-nak a memoárjából indultak ki, aki Gudin temetését megszervezte és leírta annak helyszínét. Egy másik szemtanú visszaemlékezése segítségével jutottak el a koporsóhoz.

Az arisztokrata születésű Charles Etienne Gudin ugyanabban a katonai iskolába járt, mint Bonaparte Napóleon. A feljegyzések szerint ő volt a francia császár egyik kedvenc tábornoka. Mellszobrát a versailles-i kastélyban őrzik, nevét feljegyezték a párizsi Diadalívre is, és a francia fővárosban utcát neveztek el róla.

A részletekről azt írták, hogy a törvényszék másodfokon helybenhagyta azt az elsőfokú végzést, amelyben a Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette a Viking Sigyn ukrán kapitányának letartóztatását és kényszerintézkedésként – nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyeletét rendelte el. A gyanúsított a számára kijelölt lakást engedély nélkül nem hagyhatja el.

A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság végzése törvényes és megalapozott, indokai helytállóak – áll a közleményben. Az ügyben a nyomozás befejeződött, a bizonyítékokat összegyűjtötték, hamarosan vádemelés történhet, így a bizonyítás befolyásolásának “reális lehetősége” már nem áll fenn – ismertették.

“Ezen különös ok vizsgálata körében alappal utalt a kerületi bíróság arra is, hogy – a korábban hivatkozott elsődleges szaktanácsadói véleménnyel ellentétben – a gyanúsított nem semmisített meg elektronikus adatokat, így nem törekedett a bizonyítás megnehezítésére” – áll a kommünikében.

Május 29-én süllyedt el a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok, egyet még keresnek.

Az ukrán kapitányt, Jurij C.-t vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és más
bűncselekménnyel gyanúsították meg.

A múzeum a közleményében azt írta: a hétfő délben megnyíló Lészen ágyú című kiállításnak, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki emlékeit mutatja be, legértékesebb tárgya a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya. A kiállítandó löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították. Végül a székely ereklye, 2010-ben kerülhetett vissza a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol 2011. március 15-től állandó kiállításon volt látható.

A “hányatott sorsú, becses ereklye” Budapesten történő bemutatását az tette lehetővé, hogy a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületét felújítják, így a féltve őrzött műtárgy – más egyéb 1848-49-es ereklyékkel együtt – a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban vendégeskedhet, november 18-tól 2020. június 30-ig.

Az időszaki kamara-kiállítás hétfőn 12 és 17 óra között ingyenesen belépés mellett várja a látogatókat – közölték.

Izrael tétovázás nélkül lesújt azokra, akik megpróbálják megtámadni – mondta Katz Izrael. Ugyanakkor hozzátette: a gázai helyzet valódi megoldása az, ha javul az ott élő emberek gazdasági kilátása és jövőképe. A múlt héten a tűzszünettel véget ért a gázai radikálisokkal folytatott kétnapos kölcsönös rakétaháború, amelyre a helyi nyelvben már külön kifejezés is született: újabb “szevev”, vagyis menet zajlott, ezúttal az Iszlám Dzsihád ellen, a palesztin területet irányító Hamász konfliktuson kívül maradásával.

A katonai rádióban megszólaló, az övezet mellett élő civilek azt hangsúlyozták, hogy ez az újabb “menet” sem oldotta meg gondjaikat. Egyikük hasonlata szerint a gyökérkezelésre váró fogat ismét csak helyi fájdalomcsillapítóval kezelték, ahelyett, hogy végrehajtották volna a szükséges beavatkozást. Ezzel arra utalt, hogy a Gázai övezet helyzete továbbra is rendezetlen, az ottani iszlamista szervezetek határozzák meg a történéseket, és sem gazdasági, sem politikai szempontból nem jutottak közelebb a megoldáshoz, az ott élő emberek helyzetének rendezéséhez.

A rendkívül nehéz gazdasági helyzet, a több mint ötvenszázalékos munkanélküliség, a rendkívüli zsúfoltság, a szélsőségesen Izrael-ellenes és iszlamista ideológiát valló Hamász miatt bármikor újabb összetűzés alakulhat ki. Az Izraelre kilőtt több mint négyszáz gázai rakéta és az övezet 34 halottja után az Iszlám Dzsihád csütörtök reggel bejelentette, hogy életbe lépett az egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet.

Az általuk megadott időpont után még elindítottak néhány rakétát az övezetből, de aztán mindkét oldal beszüntette a rakétatámadásokat. A harcok azért újultak ki, mert kedd hajnalban az izraeli hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte a terrorszervezet egyik gázai vezetőjét, Baha Abu al-Atát, aki az elmúlt hónapokban számos alkalommal indított rakétatámadást az érvényes tűzszünet ellenére izraeli területek ellen.

A bázisra Mi-8-as és Mi-35-ös helikoptereket, irányító központot, egészségügyi és kiképzési létesítményt, valamint Pancir típusú légvédelmi eszközöket és őrséget telepítettek. Az orosz helikopterek már egy hete használják a kamisli objektumot a Törökországgal határos Haszeke tartomány ellenőrzésére és a területen járőröző orosz katonai rendészek légi biztosítására.

Az amerikai katonák október elején hagyták el az önhatalmúlag kikiáltott kurd autonómia központját, miután a török hadsereg offenzívát indított a térségben a kurd önvédelmi milíciák ellen. Később orosz-török megállapodás született a kurd fegyveresek és fegyverek kivonásáról egy 30 kilométeres határövezeti zónából, valamint a közös járőrözés megkezdéséről.

A közös határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül szíriai egységek vették át.

A reklámfilmben azt mutatják be, hogy egy súlyos baleset bejelentője mennyire nem tudja megadni a baleset helyét, ahova a sürgős segítséget kellene küldeni. Hozzátette: a kampánnyal az a cél, hogy sokkolják a közlekedőket, az autóvezetőket, mert bárkivel történhet baleset. Egyben arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a segélyhívó használatakor fontos a helyszín pontos megjelölése, a bejelentő nevének és telefonszámának megadása.

Emlékeztetett arra, hogy úgynevezett vörös kódot adott ki a rendőrség az elmúlt időszak baleseti adatai miatt, miután csak októberben 71-en vesztették életüket a közutakon. Ez kiugróan magas szám – hangsúlyozta. Havonta átlagosan 50-en halnak meg az utakon. A balesetek egyik fő oka, hogy a közlekedők nem alkalmazkodnak a változó időjárási körülményekhez, a látási és útviszonyokhoz – tette hozzá.

A kód kiadása azt is jelenti, hogy fokozott ellenőrzésekre, rendőri jelenlétre lehet számítani – mondta.

Az első magyar projektjavaslatot fogadták el az Európai Unió védelmi célú Állandó Strukturált Együttműködésének (PESCO) keretében.

A közleményben Maróth Gáspár kormánybiztost idézve azt írták: az Integrált Európai Összhaderőnemi Többcélú Kiképzési és Szimulációs Központ (Eurosim) projekt célja egy európai uniós többnemzeti, összhaderőnemi műveletek leképezésére alkalmas szimulációs rendszer kialakítása a tagországok haderőinek közös kiképzése és gyakoroltatása érdekében.

Hozzátette: a szimulációs rendszer alappillére olyan információbiztonsági követelményeket kielégítő adatkapcsolat, amely biztosítja az egymástól távol telepített szimulátorok valós idejű összekapcsolását. A megvalósítás és a nemzetközi együttműködés koordinációja érdekében Magyarországon várpalotai székhellyel alakítják ki a program gerincéül szolgáló helyi, nemzeti szintű szimulációs központot. A képesség megteremtése nagymértékben hozzájárulhat a közös európai haderő létrehozására irányuló törekvések sikeréhez – tette hozzá.

A magyar projektjavaslatot német és lengyel támogatással nyújtották be, emellett Franciaország és Szlovénia részvételi szándékát, Görögország, Hollandia és Lettország pedig megfigyelői érdeklődését jelezte.

A tárca az üzletet az idei év végéig szeretné lezárni. Az amerikai helikoptereket 2023-ban kellene megkapnia a cseh hadseregnek. A miniszter közlése szerint az előkészített szerződéstervezet lehetővé teszi, hogy a cseh hadiipar több mint harminc százalékban kapcsolódjon be a megrendelés teljesítésébe. A tizenkét helikopter közül nyolc UH-1Y Venom típusú gép, míg négy AH-1Z Viper típusú. Metnar azt mondta, hogy a kormány megrendelésére Csehország, kedvezményesen, olyan áron kapja meg a gépeket, mint az amerikai hadsereg.

“A cseh hadseregnek szüksége van az új helikopterekre, a jelenlegi Mi-24-es orosz gépek már életképességük határán vannak. Továbbá le kell számolnunk az orosz hadiipartól való függőséggel is” – nyilatkozta Lubomír Metnar újságíróknak. “Az Egyesült Államok kormányával az év végéig szeretnénk megkötni a kormányközi szerződést” – jegyezte meg a cseh védelmi miniszter.

A CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: “a NATO-ban nincs helye Sz-400-as rakétáknak és nincs helyük jelentős orosz fegyvervásárlásoknak”. Hozzáfűzte: Donald Trump ezt világosan közölni fogja Recep Tayyip Erdogan török államfővel, aki a héten Washington vendége lesz.

A négy rakéta alrendszerből álló Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszert még az 1990-es években fejlesztettek ki. Törökország ilyenek megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, és júliusban megkapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta a rendszert. Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban, vagyis nem ad el a törököknek F-35-ös vadászbombázókat. Az F-35-ös jelenleg a világ egyik legmodernebb vadászgépe, és az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

A török elnököt várhatóan csütörtökön fogadja a Fehér Házban az amerikai elnök.

O’Brien a vasárnapi interjúban kifejtette: Trump közölni fogja a török elnökkel, hogy országa szankciókat kockáztat, ha nem szabadul meg az oroszok gyártotta fegyverrendszertől. “E szankciókat a kongresszusban elsöprő kétpárti többséggel fogják megszavazni és Törökország megérzi a büntető intézkedések hatását” – fogalmazott O’Brien. Egyúttal leszögezte azt is, Washington mindent megtesz azért, hogy Törökország továbbra is a szövetségese maradjon. Törökország a NATO tagja és rendkívül fontos szerepet játszik. Elvesztése nem lenne jó sem Európának, sem az Egyesült Államoknak” – hangoztatta az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter a múlt hónapban arról beszélt, hogy Törökország “rossz irányba halad”, és Ankara “egyre inkább Oroszország, semmint a Nyugat vonzáskörzetébe sodródik”.

Az épületbe a lövések hangjára behatoló rendőrök megsebesítették, majd egy előadóterembe szorították a 19 éves, negyedéves támadót. Ott a tanuló maga ellen fordította az Izs-81-es típusú vadászkarabélyát. A fegyvert egyébként törvényesen birtokolta. A halálos áldozat ugyancsak 19 éves volt. A 17 és 20 év közötti sebesülteket meg kellett műteni. Kettejük állapota súlyos, egyiküket az intenzív osztályon ápolják.

Az előzetes feltételezés szerint az incidens oka a támadó és a tanulótársai közötti konfliktus lehetett. Évfolyamtársai ugyanakkor tagadták, hogy a környezetében “csendes, nyugodt fiúként” ismert elkövetőt bárki is zaklatta volna.

Az orosz médiában Danyiil Zaszorinként megnevezett támadó egy, a Baza elnevezésű Telegram-csatornán közölt, szerdán rögzített hangüzenetben egyebek között az egyesült államokbeli Columbine-ban két évtizeddel ezelőtt elkövetett ámokfutásról beszélt. Hibáztatta az orvosokat, akik ahelyett, hogy megértették volna a gyilkosságra készülő két tanuló ölési szándékát, csak “nyilvánvaló mellékhatást” kifejtő gyógyszert írt fel számukra.

A Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

Zaszorin arról is beszélt a felvételen, hogy a blagovescsenszki hatóságok akkor sem tudnák megakadályozni az általa kitervelt merényletet, ha felhívná a kiszemelt áldozatát, és az feljelentést tenne. Kitért arra is, hogy korábban, a házak udvarait járva jól érezte magát a barátai körében, akik közül legalább eggyel megromlott a viszonya. A konfliktus mibenlétét azonban nem nevezte meg.

A véres incidens a távol-keleti város 1500 tanulót oktató építőipari és épületgépészeti szakközépiskolájában történt. A tanintézmény őrzését és védelmét ellátó Sziriusz-A magánszolgálat vezetőjét őrizetbe vették. Egyebek között kiderült, hogy az iskola bejáratánál nem volt fémdetektor, és az ügyeletes biztonsági őr nem rendelkezett a munkája elvégzéséhez szükséges képesítéssel.

Oroszország középiskoláiban 2015 óta legkevesebb 14 alkalommal történt sérülést vagy halált okozó lőfegyveres támadás. A súlyosabbak közé tartozik a 2015. november 30-i eset, amikor a szaratovi 62-es iskolában egy önvédelmi bemutatón az egyik diáklány apja, a 45 éves Raszim Kerimov pisztolyával agyonlőtte Azamat Normanov karateedzőt. Kerimov 24 évet és súlyos pénzbüntetést kapott. 2016. szeptember 16-án a Permi területen lévő Szukszun város 1. számú iskolájának egy 23 éves testnevelő tanára légpisztolyból rálőtt a tanintézmény mellett dohányzó fiúk egy csoportjára, és az egyiket a mellkasán megsebesítette. A pedagógust nemsokára elbocsátották. 2017. február 11-én a tatárföldi Nyizsnyekamszk 1. számú iskolájában egy 14 éves tanuló szemen lőtte padtársát, aki hat nap múlva belehalt sérülésébe. 2017. szeptember 5-én a Moszkva megyei Ignatyejevka 1. számú iskolájának egy kilencedikes tanulója légfegyverből meglőtte, majd fejszével fejbe vágta tanárnőjét, végül házilag előállított robbanócsomagokat hozott működésbe. Az ablakon kiugrálva menekülő iskolatársai közül hárman megsérültek. A támadó 7 év 3 hónap nevelőtáborban letöltendő büntetést kapott. 2018. október 17-én az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, Kercs város műszaki szakiskolájában egy 18 éves tanuló húsz embert – 15 diákot és öt felnőttet – lőtt agyon, majd magával is végzett. A támadó egy házi készítésű, srapnellel megtöltött robbanószerkezetet is működésbe hozott. A lövöldözés és a detonáció következtében több mint félszázan sebesültek meg. A nyilvánosságra került információk szerint a tanulónak személyes indítékai voltak. Idén szeptember elején a Kusba elnevezésű uráli kisvárosban két 16 éves fiút vettek őrizetbe, akik fegyvert akartak zsákmányolni az iskolájuk elleni támadáshoz. A két fiatal az interneten keresztül került kapcsolatba egymással, mindketten a columbine-i ámokfutással foglalkozó csoportok tagjai voltak. Szeptember 24-én orosz biztonsági szerveknek Kirov megyében sikerült megakadályozniuk egy iskola elleni támadást, amelyet egy tanuló készült végrehajtani hidegfegyverekkel és házi készítésű robbanóeszközökkel. A kamasz azért készült támadásra, mert az iskolában konfliktusba keveredett társaival.

Lövöldözés volt egy kaliforniai iskolában
Lövöldözés volt egy kaliforniai iskolában, az első információk szerint legalább hárman megsebesültek. A lövöldözés a Los Angeleshez közeli Santa Clarita város egyik középiskolájában történt. A feltételezhető tettes, egy ázsiai féri, elmenekült a rendőrség üldözőbe vette. A középiskolát és a közelben lévő két másik iskolát és környékét lezárták, három áldozatot kórházba szállítottak. Állapotukról egyelőre nem érkezett jelentés.