Biztonságpiac

Diagnosztikai tévedések, hibás gyógyszerfelírások és kezelési előírások, és a gyógyszerek célszerűtlen alkalmazása a három fő oka az érintettek nagy számának – mondta sajtótájékoztatóján Neelam Dhingra Kumar, a páciensek biztonságát oltalmazó fő koordinátor a szervezetben.

A hibák azért következnek be, mert az egészségügyi rendszerek nincsenek megfelelően felkészítve a hibák kivédésére, és az okulásra belőlük – mondta a szakértő, aki elismerte, hogy sok egészségügyi intézményben elhallgatják ezeket a műhibákat, ami megakadályozza, hogy küzdjenek ellenük.

A WHO ezeket az adatait az alacsonyan, vagy közepesen fejlett országokból gyűjtötte össze, ahol a világ népességének nyolcvan százaléka él. Az összesített adat ennél nagyobb, ha a fejlett országokat is számításba veszik.

A világszervezet a figyelem felkeltése érdekében mostantól kezdve minden év szeptember 17-én megtartja a páciensek biztonságának világnapját.

Az Agrárminisztériummal közös Meddig hat? című kezdeményezés célja, hogy a laikus érdeklődők hiteles szakmai forrásokból kaphassanak információkat az antibiotikum-rezisztencia mindannyiunkat érintő veszélyeiről.

Közleményükben azt írják, hogy az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata következtében a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek, vagyis az antibiotikumot tartalmazó szerek mind kevésbé hatékonyak egy-egy betegség kezelésében. A globális közegészségügyi fenyegetés kezelésével, egyes nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, az Európai Unió is kiemelten foglalkozik – tették hozzá.

Az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi jelentése szerint Magyarország a 4. helyen áll az egységnyi állati termékre vonatkozó antibiotikum-felhasználás rangsorában. A Nébih vizsgálati eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.

A meddighat.hu címen elérhető weboldal az antibiotikum-rezisztencia témakörét számos aspektusból világítja meg. A honlap célközönsége elsősorban az érdeklődő laikusok, akiknek közérthető formában igyekeznek átadni a szakmai, hiteles forrásokból származó ismereteket.

A honlapon megjelenő cikkek, tanulmányrészletek, kutatási eredmények és infografikák segítségével az állategészségügy helyzete rajzolódik ki, hiszen a Nébih e terület igazgatásáért is felel. A program és a webes felület segítségével arra is igyekeznek rávilágítani, hogy az állati és az emberi egészség ügye szorosan összefügg, továbbá, hogy ki-ki hogyan járulhat hozzá a rezisztencia elleni sikeres küzdelemhez – közölték.

Közölték, a közreadott ismeretanyag egyik fő pillére az az új animációs kisfilm, amelyet a YouTube-on publikáló Simanovszky Zoltán állatorvos készített a Nébih felkérésére. A videó korrekt szakmaisággal, mégis szórakoztató formában teszi befogadhatóvá az információkat erről a világméretű egészségügyi problémáról – írták.

Az új kezdeményezést az ősz folyamán a Nébih Facebook-oldalán, valamint a Szabad a gazdi állatvédelmi program Facebook-oldalán is népszerűsítik, emellett a téma jobb megértését segítő kvízjátéksorozatot is indítanak.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen, Brüsszelben rendezett első Védőoltásügyi Világkonferencia margóján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi időben világszerte felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése.

Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 ezer, világszerte pedig több mint 365 ezer esetet regisztráltak már az év első felében.

Felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 48 százaléka véli úgy, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38 százalékuk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be – figyelmeztetett.

A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az immunitás biztosításához, hiánya pedig a betegség gyakoribb megjelenéséhez, járványok kitöréséhez vezethet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot – melynek hátterében főként hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll – globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben – tette hozzá az uniós biztos.

A pilóták az első jelentésekkel ellentétben nem katapultáltak, holttestüket a pilótafülkében találták meg, amely három méter mélyre fúródott a talajba.

A végzetes kiképző repülés során a repülőgép nem szállított hadianyagot, de becsapódáskor felrobbant és teljesen megsemmisült. Az orosz légierő Szu-25B gépe lakatlan területre zuhant kedden Bugyonnovszktól mintegy 38 kilométerre, ezért a földön nem keletkeztek károk. A szerencsétlenség körülményeit kivizsgálják.

A Szu-25B típusú kiképző gépeket 1986 óta gyártják Ulan Udében. Ilyen típusú repülőből mintegy 300 darabot szereltek össze.

A tálibok azért tiltották be a vöröskereszt és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) működését, mert szerintük ezek „gyanús” tevékenységet folytattak oltási kampányaik során, és eltértek meghirdetett hivatalos feladataiktól. A tilalom visszavonását a tálibok szóvivője jelentette be közleményben – a WHO-ra azonban nem utalt benne.

Roya Musawi, a vöröskereszt afganisztáni szóvivője a dpa hírügynökség szerint bejelentette, hogy újra dolgoznak az ország egész területén.

Közlésük szerint a dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból fogják pótolni.

Az illetékes amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan tízmillió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérő gáz mennyisége is.

A jemeni húszi lázadók elismerték, hogy szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, hogy ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik által működtetett tévének nyilatkozva fogadkozott, hogy a következő akciók kiterjedtebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek.

Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja.

A Facebook az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját követően megosztja tudását, valamint közzéteszik, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt évben, illetve mit szándékozunk tenni a jövőben annak érdekében, hogy felhasználóink – különösen a legsebezhetőbbek – biztonságban legyenek.

Idén rendszeresen konzultációkat tartottak a világ minden tájáról származó szakemberek részvételével, hogy megvitassák az öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatba hozható legérzékenyebb témákat, például, hogy hogyan kezeljék a búcsúleveleket, milyen kockázatokat rejtenek a szomorú tartalmak, vagy az öngyilkosságokról szóló hírek a világhálón.

A konzultációk nyomán számos, az érzékeny tartalmak kezelésére vonatkozó változtatást vezettek be. Szigorítottak az önkárosításra vonatkozó irányelveiken, így ilyen tartalmaknál a jövőben nem lehet olyan vizuális tartalmakat megosztani, amelyeken vágás látható, annak érdekében, hogy még akaratlanul se ösztönözzön a tartalom másokat is önkárosító viselkedésre, még akkor sem, ha a posztoló így kér segítséget vagy így fejezi ki magát a lelki gyógyulása útján. Továbbá az Instagramon nehezebbé tették az ilyen tartalmak böngészését, illetve a Keresésben sem jelennek meg ezek az ajánlatok között.

Emellett szigorítottak az irányelveiken az táplálkozási zavarokkal kapcsolatos tartalmak megosztásán is. Ennek keretében továbbra is segítő tartalmakat küldenek az olyan személyeknek, akik evészavarral vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. Ezt abban az esetben is megteszik, ha az általuk posztolt tartalmat egyébként eltávolította Facebook. Végül, az önkárosításból fakadó begyógyult sebekről készült vizuális tartalmak esetében a kitakarás funkció segíthet annak elkerülésében, hogy az ilyen tartalom akaratlanul is önbántalmazásra sarkalljon valakit.

A szakemberekkel való közös munka annyira hasznosnak bizonyult, hogy a biztonsági irányelvekért felelős csapatukat egy mentálhigiénés menedzserrel bővítik, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje, milyen hatással vannak az alkalmazásaik és irányelveik a lelki egészségre, a lelki “jólétre”, illetve hogy új módszereket találjon a Facebook közösségének támogatására, többek között az öngyilkosság és önkárosítás témáiban.

Emellett most először keresik annak a formáit is, hogy miként oszthatnak meg nyilvános adatokat a platformjaikról például arról, hogy a felhasználók milyen módon kommunikálnak az öngyilkosságról. Ennek érdekében kutatóknak hozzáférést biztosítanak a CrowdTangle-höz, egy közösségi médiafigyelő eszközhöz. Mostanáig a CrowdTangle-t elsősorban hírszolgáltatók használták arra, hogy megértsék, mi történik a Facebookon. A CrowdTangle-t elérhetővé teszik két olyan kiválasztott kutató számára, akiknek szakterülete az öngyilkosság-prevenció. A kutatásuk, amely a Facebookon és Instagramon való információ megosztására is kiterjed majd, előre viheti az öngyilkosság megelőzésének és a sebezhető emberek támogatásának ügyét.

Folyamatosan új technológiákat alkotnak, amelyek segítenek megtalálni a potenciálisan ártalmas tartalmakat, valamint segítenek abban, hogy a megfelelő lépéseket megtegyék, például a tartalmat eltávolítsák vagy kitakarást alkalmazzanak. 2019. áprilisától több mint másfél millió öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmat szűrtek ki, és az esetek több mint 95 százalékában ezeket még azt megelőzően felfedezték, hogy egy felhasználó jelentette volna őket. Ugyanezen idő alatt az Instagramon 800 ezer hasonló tartalmat sikerült kiszűrnünk, ebből 77 százalékot sikerült felhasználói bejelentés előtt beazonosítaniuk.

A felkért szakemberek elmondták, hogy az egyik leghatásosabb módja az öngyilkosság megelőzésének az, ha az illető a barátaitól és családjától támogató szavakat hall. A Facebooknak egyedi a helyzete ebben a tekintetben, hiszen képes ezeket a különleges kapcsolatokat erősíteni, ezért további lépéseket tesznek, hogy támogassák azokat – főleg a fiatalokat – akik az ilyen érzékeny témákról beszélgetnek.

Annak érdekében, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között folytathassanak ilyen beszélgetéseket, továbbfejlesztik az online eszközeiket, és az Orygen #chatbiztos (#chatsafe) irányelveivel egészítik ki a Facebook Biztonsági Központ menüpontját és az Instagramot is, ha valaki az öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakra keres rá ezeken a platformokon. A #chatbiztos irányelvek fiatalok közreműködésével lettek kifejlesztve, hogy azokat támogassa, akik érzékenyebben reagálhatnak öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakra, illetve azért, hogy azoknak nyújtson segítséget, akik a saját öngyilkossággal kapcsolatos érzéseikről és tapasztalataikról szeretnének beszámolni.

A 38 és 30 éves vádlottak – akik testvérek – 2019. február 22-én délután Tompán egy autóval közlekedtek, amikor nekiütköztek egy előttük elhaladó gépkocsinak. Az elhaladó járművet egy hetvenéves férfi vezette.

Az ütközés után a vádlottak kiszálltak az autóból és becsmérelni, illetve lökdösni kezdték az idős férfit. A testvérpár szerint a balesetet az idős férfi okozta, ezért 300.000 forintot követeltek tőle. Meg is fenyegették a sértett azzal, hogy ha nem fizet, ki fogják deríteni a lakcímét és pórul fog járni, elvágják a torkát, felgyújtják a házát.

A fenyegetésnek nyomatékot adva az idősebb vádlott többször meg is ütötte a sértett fejét és a felsőtestét, ennek ellenére az idős férfi nem fizetett. Miután a közelben tartózkodó szemtanúk rászóltak a támadókra és rendőri segítséget kértek, a vádlottak sietve elhagyták a helyszínt.

A 70 éves beteg sértett – akit váratlanul ért és megdöbbentett a fenyegető követelőzés és támadás – a koránál és egészségi állapotánál nem tudott védekezni a nála jóval fiatalabb és erőfölényben lévő vádlottakkal szemben. A sértett a bántalmazás miatt a fején és a felsőtestén 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A szabadlábon védekező, büntetett előéletű vádlottakat a járási ügyészség minősített önbíráskodás bűntettének kísérletén kívül könnyű testi sértés bűntettével is vádolja. Az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta a vádlottakkal szemben, akiknek a bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

A nagy kockázatú árukat kötelező fertőtleníteni metil-bromiddal vagy szulfuril-fluoriddal, illetve hőkezeléssel. A magyar szabályozás csak a hőkezelést engedélyezi. Az ausztrál hivatal által kockázatosnak minősített országok között, amelyekben jelen van az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Oroszország és az Egyesült Államok mellett számos európai ország szerepel.

Az ausztrál szabályozás a listán szereplő országokban előállított vagy onnan szállított különböző kockázatos árukra vonatkozik. Ide tartoznak többek között a vegyipari termékek, az üzemanyagok, továbbá a fa, az üveg, a fémek, valamint a gépalkatrészek. A rendelkezés azokra a hajókra is érvényes, amelyek a megjelölt időszakban kockázatos országokban kikötnek, onnan származó rakományt vesznek fel vagy átrakodnak, illetve ausztrál területre érkeznek.

A megjelölt időszakban alternatív engedélyezési rendszer lép életbe. Az exportálni szándékozó magyar cégeknek a magyar hatóságok felé nincs bejelentési kötelezettségük, az előírások igazolásához az ausztrál hatóságokkal kell felvenniük a kapcsolatot.

Peszkov rámutatott, hogy a szankció kétélű fegyver, amely szerinte senkinek sem hoz hasznot, és a nemzetközi joggal is ellentétes. Szavai szerint Moszkvának sokkal inkább tetszik az, hogy Kijev részletes útitervet készít elő a minszki megállapodásokban foglalt ukrán kötelezettségvállalások végrehajtására, mert – mint mondta – csak ez vezethet el “az ukrán belső probléma” rendezéséhez.

A szóvivő arra reagált, hogy az ukrán vezető egy pénteki kijevi tanácskozáson a “békéért fizetett adóként” állította be a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, illetve az azok miatt elszenvedett veszteségeket.

Peszkov nem zárta ki a fogva tartott személyek újabb cseréjének célszerűségét Moszkva és Kijev között, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy azt csak aprólékos egyeztetést követően lehet végrehajtani. Szavai szerint a felek közötti tárgyalásokon még nem merült fel a tavalyi kercsi incidens során lefoglalt három ukrán hajó kérdése.

Az orosz parti őrség által a Fekete-tengeren tavaly november 25-én történt incidens során elfogott 22 ukrán tengerész és két biztonsági tiszt a múlt szombati orosz-ukrán fogolycsere keretében szabadult.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netajnahu izraeli kormányfő Szocsiban megtartott csütörtöki tárgyalása során nem esett szó “az izraeli szuverenitás Jordán-völgyre való kiterjesztésének kérdéséről”. A 7Kanal orosz nyelvű izraeli hírportál pénteki közlése szerint Netanjahu izraeli újságíróknak kijelentette, hogy annexiós tervével kapcsolatban nem hallott bírálatot Putyin részéről.

Az elnök Ukrajna azon nemzetközi partnereinek, akikben időről időre felvetődik a szankciók eltörlésének gondolata, azt üzente, ne feledkezzenek meg arról, hogy míg ők csak pénzt veszítenek, Ukrajna emberéleteket.

Zelenszkij azt javasolta, hogy fogják fel egyfajta adóként a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. Szavai szerint a civilizált világban normális dolog adót fizetni, amelyet aztán részben a rend biztosítására fordítanak.

“A szankciók gyakorlatilag ugyanezek a kemény adók, amelyek szükségesek a világ biztonságának fenntartásához. Ez a békéért kivetett adó egy formája, amelyet addig kell fenntartani, amíg a béke helyre nem áll” – szögezte le az ukrán államfő.

Zelenszkij közölte, hogy csapata dolgozik több olyan forgatókönyvön, amellyel Ukrajna visszaszerezheti az Oroszország által önkényesen megszállt Krím félszigetet. Ugyanakkor részleteket nem akart elárulni. Szavai szerint ez olyan, mint a fogolycsere, amiről nem beszélhet, amíg nem jött el az ideje, nehogy meghiúsítsák a terveiket. Hozzátette, hogy várja mielőbbi találkozását Donald Trump amerikai elnökkel – amire ukrán és amerikai források szerint már ebben a hónapban sor kerülhet -, továbbá ismételten sürgette, hogy még szeptember végéig tartsák meg a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb csúcstalálkozóját.

Ismételten megerősítette, hogy Kijev folytatni kívánja a fogolycseréről a tárgyalásokat azután is, hogy múlt szombaton Oroszország és Ukrajna végrehajtotta a köztük 2014 óta tartó konfliktus legnagyobb fogolycseréjét. Közölte hogy Kijevben már készítik az új listát azokról az ukrán bebörtönzöttekről, kiknek a szabadon engedését kérik Moszkvától.

A konferencián felszólalt a múlt szombati fogolycserével ötévi rabság után hazatért Oleh Szencov Szaharov-díjas ukrán filmrendező is, aki Zelenszkijt szintén arra kérte, folytassa erőfeszítéseit a többi, Oroszországban, a Krímben, illetve a Donyec-medencében fogva tartott ukrán kiszabadításának érdekében.

A rendőrség az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) éves ellenőrzési terve alapján szeptember 16. és szeptember 22. között tartja Magyarországon a “Figyelemmel az útra” elnevezésű ellenőrzését.

Az európai kampány során elsősorban a menet közbeni mobiltelefon-használatot ellenőrzik, de nagy hangsúlyt kap a menet közbeni csetelés, közösségi oldalon élőben való bejelentkezés (élőzés), és a szelfizés is.

A vádlott a betegsége miatt hosszabb idő óta mozgásában korlátozott, ágyhoz kötött, önmagát ellátni nem képes édesanyját napi rendszerességgel gondozta. 2018. augusztus 22-én este 6 óra körül is felkereste őt, és azért, hogy krumplit főzzön, bekapcsolt, majd maximális teljesítményre állított egy rezsót. Ezután ittassága miatt a házból eltávozott, a magára hagyott főzőlap pedig egy idő után túlhevült, ettől tűz keletkezett, amely átterjedt az asztalra és a falvédőre is. A tűz nem terjedt tovább, de következtében nagy füst képződött a magatehetetlen sértett szobájában is, akinek a vérében a szénmonoxid-koncentráció halálos szintre növekedett.

Másnap, a reggeli órákban az édesanyja házához érkező vádlott a házból a sértettet kivitte és hozzá segítséget hívott, azonban a kiérkező mentők a nő életét már nem tudták megmenteni.

Az ügyben a bíróság előkészítő ülést tartott, ahol az ügyész a büntetés mértékére vonatkozó – 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztésben megjelölt – indítványt terjesztett elő arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését.

A jogaira történt figyelmeztetéseket követően és az ügyészi indítvány ismeretében a vádlott a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, melyet a bíróság elfogadott, majd a vádlottat kihallgatta a büntetéskiszabási körülményekre. Ezután a bíróság nyomban ítéletet is hozott: a vádlottat bűnösnek mondta gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében, és ezért őt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítéletet a bíróság által feltárt büntetéskiszabási tényezőkre – az elkövetés körülményeire, az elkövető személyi körülményeire, a vádlott egészségi állapotára, valamint megbánó magatartására – tekintettel a vádlott és védője mellett az ügyészség is tudomásul vette, mely így nyomban jogerős is lett.

Közölték: péntek reggel 7.45-kor Pécel állomás előtt egy G80-as vonat nem állt meg a továbbhaladást tiltó jelzőnél, de az automata berendezés megállította. A Pécel állomásról a főváros felé induló S80-as vonatot még a peron végénél megállították. A két motorvonat így egymástól biztonságos távolságra, hétszáz méterre megállt, az utasok nem voltak veszélyben. A péceli vonatok helyett pótlóbuszok vitték az utasokat Rákos és Pécel között. Reggel 9 órától újraindult a vonatközlekedés a két állomás között, de délelőtt még késésekre kell számítani – írták.

Debrődi Péter, a hatástalanítást végző tűzszerész elmondta: a műveletet kissé nehezítette, hogy a bombának ott kellett maradnia, ahol találták, nem mozgathatták. A két gyújtószerkezet közül az egyik a becsapódáskor deformálódott, de mindkettőt sikerült kiszerelni a bombatestből. Most a robbanótestet a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére viszik, ahol később ellenőrzött körülmények között semmisítik meg.

A százados kérdésre válaszolva azt mondta: a hétfőn a Szent Margit Gimnázium területén folyó építkezésen előkerült amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba gyakorinak számít. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a szövetséges erők bombázták a hidakat, valamint a stratégiailag kiemeltnek számító célpontokat. Becslések szerint a ledobott bombák mintegy tíz százaléka nem működött megfelelően, vagyis nem robbant fel. Ezek az eszközök még ott vannak a földben – tette hozzá.

A korlátozásokat mostanra feloldották, az emberek visszatérhetnek otthonukba.

A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt írta: megnyitották a Bartók Béla utat a Szent Gellért tér és a Kosztolányi Dezső tér között, a Villányi utat a Bartók Béla út és a Fadrusz utca között, valamint a Villányi út-Balogh lejtő-Balogh Tihamér utca-Somlói út-Kelenhegyi lépcső-Ménesi út-Bartók Béla út által határolt területet. Az érintett BKK-járatok ismét az eredeti, illetve teljes útvonalon közlekednek.

A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének Facebook-oldalán nem sokkal tíz óra után azt írták: hamarosan megkezdik a tűzszerészek a Ménesi utcában talált 250 kilogrammos, amerikai gyártmányú légibomba hatástalanítását.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte, hogy lezárták a Bartók Béla utat a Szent Gellért tér és a Kosztolányi Dezső tér között, a Villányi utat a Bartók Béla út és a Fadrusz utca között, valamint a Villányi út-Balogh lejtő-Balogh Tihamér utca-Somlói út-Kelenhegyi lépcső-Ménesi út-Bartók Béla út által határolt területet.

Emiatt a 17-es villamos Újbuda-központ és a BAH-csomópont között nem közlekedik. A 61-es villamos rövidített útvonalon Hűvösvölgy és a BAH-csomópont között jár. A kimaradó szakaszon a sűrűbben közlekedő 212-es autóbusszal lehet utazni.

A 19-es, a 49-es és az 56A villamos rövidített útvonalon, északi végállomásuk és a Szent Gellért tér között közlekedik. A 41-es és a 47-es villamos Újbuda-központ és a Szent Gellért tér között nem jár. A BKK az M4-es metró igénybevételét ajánlja.

A 7-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, nem érinti a Kosztolányi Dezső tér, a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér-Műegyetem megállót. A 27-es autóbusz rövidített útvonalon, a Sánc utca és a Villányi út között jár. A 114-es, a 213-as és a 214-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, kimarad a Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér megálló. A 133E autóbusz módosított útvonalon közlekedik, nem érinti a Budafoki út/Karinthy Frigyes út megállót, a Móricz Zsigmond körteret és a Szent Gellért teret. A 240-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, kimarad a Móricz Zsigmond körtér.

A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint egy amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba került elő a Szent Margit Gimnázium területén folyó építkezésen.

A biztonsági zárás ideje alatt a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Bartók Béla út 27.) befogadóhelyként üzemel.

Az országosan összehangolt ellenőrzéssorozat július 1. és augusztus 20. között zajlott, a vizsgálat kiemelt célterületei a korábbi évekhez hasonlóak voltak, idén azonban új elemként bekerültek közéjük a mozgóboltok is.

A 4307 ellenőrzött létesítményben főként higiéniai területen, valamint a dolgozók képzettségével, egészségügyi alkalmasságával összefüggésben tártak fel hiányosságokat az ellenőrök, de volt probléma a forgalmazott termékek minőségével, nyomon követhetőségével és a hűtési lánc fenntartásával kapcsolatban is. E hiányosságok miatt a hatóság 164 figyelmeztetéssel élt, 42 esetben rendelte el a tevékenység korlátozását, 225 alkalommal pedig bírságot szabott ki, mintegy 22 millió forint értékben.

A szakembereknek az ellenőrzött 11 732 élelmiszertétel 6,7 százalékát – 34 tonnát, 2,4 millió forint értékben – kellett kivonniuk a forgalomból. A lejárt és nem nyomon követhető tételek aránya emelkedett az előző évekhez képest, míg a nem megfelelő jelölésű és fogyasztásra alkalmatlan tételek előfordulása a korábbi időszakhoz hasonló voltt.

A 446 ellenőrzött élelmiszer-előállító helyen főként higiéniai hiányosságok fordultak elő. Az 1434 felkeresett élelmiszer-kereskedelmi egységben legtöbbször a forgalmazott termékek minőségét kifogásolták az ellenőrök, a hűtési lánccal kapcsolatosan mindössze 18 esetben merült fel probléma. Kedvező tapasztalatokkal zárult a mozgóboltok célirányos ellenőrzése is.

A vendéglátás és étkeztetés területén végzett akcióellenőrzések során a kitelepült vendéglátók esetében jellemző hiba volt a berendezések nem megfelelő higiéniai és műszaki állapota, a különféle eszközök és a megfelelő személyzet hiánya, továbbá a szűkös hűtőkapacitás. Ezzel együtt a vállalkozók évről évre felkészültebben érkeznek a rendezvényekre, hiszen az ellenőrzött egységek 75 százaléka biztonságosan üzemelt – írja közleményében a hivatal.

A szakemberek országszerte további számos területen (például ifjúsági és gyermektáborok, zöldség- és gyümölcsforgalmazók) ellenőrizték az élelmiszerlánc szabályszerű működését, melynek tapasztalatait a Nébih honlapján közzétett záró jelentés ismerteti.

Putyin szerint Netanjahu személyes erőfeszítéseinek jelentős szerepük volt abban, hogy a kétoldalú biztonsági és katonai együttműködés “új minőséget” ért el. Mint mondta, mind Oroszország, mind Izrael megtapasztalta, mi az a terrorizmus.

Netanjahu, aki a nap folyamán korábban az orosz védelmi minisztérium vezetésével találkozott, szintén méltatta az orosz és az izraeli katonák közötti együttműködés jelentőségét. Mint mondta, a Putyinnal kialakított személyes viszonya segített megakadályozni a két ország katonái közötti súrlódásokat és összeütközéseket.

“Felelősséggel kijelenthetem, hogy ez térségünk stabilitásának nagyon fontos eleme” – mondta az izraeli kormányfő, aki idén már harmadszor utazott el Oroszországba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban radikálisan felerősödtek Irán arra irányuló kísérletei, hogy Szíria területét Izrael elleni támadásra használja fel. Rámutatott, hogy Izrael nem hajlandó megbékélni ezzel a fenyegetéssel.

A küszöbönálló izraeli választásokra kitérve Putyin rámutatott, hogy több mint másfél millió olyan ember él a közel-keleti országban, aki a volt Szovjetunióból származott el, ezért Moszkvának nem közömbös, hogy ki kerül be a kneszetbe. Kifejezte reményét, hogy Izraelben felelősségteljes politikusokat fognak megválasztani, akik minden körülmények között meg fogják őrizni azt, amit eddig sikerült elérni a kétoldalú viszonyban, és tovább fogják fejleszteni a kapcsolatokat.

Putyin bejelentette, hogy 2020 elején Izraelbe készül az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója és a holokauszt emléknapja alkalmából, valamint a leningrádi blokád áldozatainak emelt emlékmű avatására. Szavai szerint a két országot egyesíti a második világháború problémáinak azonos megítélése.

“A zsidó nép úgy megszenvedett, mint talán senki más, ha az orosz népet nem számítjuk. 25 millió halottunk van, ez komoly veszteség” – mondta az orosz elnök. “Sohasem felejtjük el az orosz nép és az orosz hadsereg hozzájárulását a náci Németország feletti győzelemhez” – válaszolt Netanjahu.

“Fennáll a kockázata egy nukleáris háború kitörésének. Az elmúlt évben különösen észrevehetően mutatkozott meg a negatív dinamika” – fogalmazott a magas rangú diplomata. Rjabkov szerint a háború veszélyének kitörése abban az esetben is fennáll, “ha a feleknek nem áll szándékukban nukleáris háborút kezdeményezni”. A helyzet alakulásáért a helyettes tárcavezető a Nyugatot okolta.

“Kollégáink lépései Nyugaton mindinkább emocionálissá, időnként nagyon agresszívvé válnak. Kerülik arra megérett kérdések érdemi megvitatását, blokkolják a párbeszéd csatornáit, és tovább ingatják a fegyverzetkorlátozás szerkezetét” – mondta.

Mint mondta, Oroszország nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok a nukleáris küszöb leszállítása felé vette az irányt. Rjabkov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy az Egyesült Államokkal felújítsa a teljes körű párbeszédet a hadászati stabilitásról, amelynek azonban figyelembe kell vennie a brit és a francia nukleáris potenciált is. Közölte, hogy a témában legközelebb az ősz folyamán tartanak majd orosz-amerikai tárgyalást.

Az orosz külügyminiszter-helyettes síkraszállt a – hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött -orosz-amerikai START megállapodás hatályának meghosszabbítása mellett. Hangsúlyozta egyebek között: a nukleáris hatalmaknak meg kell erősíteniük, hogy az atomháború megengedhetetlen.

“Oroszország egy állampolgárának egy idegen állam területén a családjával együtt nyoma veszett” – mondta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszországban bűnvádi eljárás indult azt követően, hogy Szmolenkovék 2017-ben a montenegrói nyaralásuk során eltűntek. “Két évvel később amerikai tömegtájékoztatási eszközök olyan anyagot dobnak ki, amely szerint (Szmolenkov) az Egyesült Államok területén tartózkodik” – hangoztatta a szóvivő.

Mint mondta, ez az információ ellenőrzésre szorul, ezért Moszkva a nemzetközi bűnüldöző szervezeten keresztül Washingtonhoz fordult az orosz állampolgár eltűnésének és amerikai tartózkodásának ügyében.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön elzárkózott a Szmolenkovra vonatkozó kérések megválaszolásától. Még arra sem volt hajlandó felelni, hogy ismeri-e a férfit, akivel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban elismerte, hogy az elnöki apparátus alacsonyabb beosztású munkatársa volt, de szavai szerint nem állt közvetlen kapcsolatban az elnökkel.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikai elnökválasztási küzdelem folyamán fel fognak még bukkanni további hasonló kémtörténetek, amelyek gyanút keltenek Oroszországgal szemben. Egy nappal korábban a magas rangú diplomata elvetette azt az amerikai sajtóban megjelent állítást, amely szerint Szmolenkov a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásról szállított információt az amerikaiaknak, mert – mint hangsúlyozta – ilyen beavatkozás nem történt.

Zaharova csütörtökön szintén a tengerentúli kampánnyal hozta összefüggésbe, és “klasszikus propagandának” nevezte a Szmolenkov-ügyet. Úgy vélekedett, hogy a “kémbotrány” célpontja Donald Trump, az arról elsőként beszámoló CNN amerikai hírcsatornát pedig azzal vádolta meg, hogy az oroszellenes hisztéria célirányos szításával tudatosan árt Washington és Moszkva viszonyának.

A RTVI elnevezésű, New York-i központú, orosz nyelvű hírcsatorna interjút készített Jevgenyij Agafonovval, Oleg Szmolenkov feleségének első férjével. A férfi azt állította, hogy Antonyina Szmolenkova 2017-ben megtévesztéssel érte el nála, hogy hozzájáruljon a közös házasságukból született, akkor 13 éves fiúgyermekük külföldre utazásához, akivel előbb Montenegróba, majd az Egyesült Államokba távozott.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Oleg Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család staffordi otthonából ismeretlen helyre távozott.