Biztonságpiac

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjjel – a közlekedési hatóság munkatársaival közösen – a XIII. kerületben tartottak komplex közlekedésrendészeti ellenőrzést.

A razzia során csaknem száz autót ellenőriztek, a sofőröket megszondáztatták. Három forgalmi engedélyt a helyszínen elvettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. A közlekedési hatóság munkatársai négy járművet rendeltek be szigorított műszaki vizsgára.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában jelentette be, hogy az “egy országra valaha kirótt legszigorúbb büntető intézkedéseket” foganatosítja Teherán ellen a “terrorizmus finanszírozásáért”.

“Éppen most szabtuk ki a szankciókat Irán nemzeti bankja ellen” – fogalmazott Trump. Az elnök már szerdán jelezte, hogy utasítást adott Steve Mnuchin pénzügyminiszternek az Irán elleni szankciók lényeges növelésére.

Az újabb szankciók bejelentésére azt követően került sor, hogy a múlt szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia olajlétesítményeit. A támadásért a felelősséget a jemeni húszik vállalták, de az amerikai kormányzat Iránt vádolta. Jóllehet, Trump tartózkodott attól, hogy Teheránt nevezze meg az akció elkövetőjeként, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője többször is megvádolta a perzsa vezetést.

A büntető intézkedések az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait zárják el. Amerikai álláspont szerint Teherán dollármilliárdokkal segíti az iszlám Forradalmi Gárdát és annak különleges egységét, az Al-Kudsz alakulatot, amelyet rendszeresen bevetnek a Közel-Kelet konfliktusaiban.

A közlemény szerint csütörtök reggel Jászapáti egyik utcáján egy 11 éves fiú vitába keveredett egy asszonnyal. A fiú combon szúrta a nőt, aki az orvosi vélemény szerint súlyos sérülést szenvedett. A nyomozók a gyereket rövid időn belül azonosították. Meghallgatása során a fiú beismerte tettét.

A Jászberényi Rendőrkapitányság az ügyben testi sértés bűntett gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi, Lengyelországot Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi, Szlovákiát pedig Peter Gajdos védelmi miniszter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – ismertette már korábban a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője szerint a négy miniszter Ostravában megvitatja az Észak-atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió (EU) szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A tanácskozáson részt vevő védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy JAS-39 Gripen vadászrepülő és egy Mi-24 helikopter képviseli.

“Nem habozunk megvédeni területünket” – szögezte le Zaríf egy interjúban. A külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította: Teherán szeretné elkerülni a konfliktust, és kész megbeszélést folytatni Szaúd-Arábiával, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel. Azonban jelezte: Washingtonnal mindaddig nem tárgyalnak, amíg a 2015-ös atomalkunak megfelelően fel nem függesztik az Iránnal szembeni szankciókat. Donald Trump tavaly májusban felmondta a nukleáris megállapodást.

Az iráni diplomácia vezetője tagadta, hogy Teheránnak köze lett volna a szaúdi olajlétesítmények elleni hétvégi támadáshoz, ami drámai feszültséget eredményezett a térségben. “Tudom, hogy nem mi tettük” – mondta. A jemeni húszi lázadók “közleményben tudatták, hogy ők voltak” – tette hozzá. Ezzel szemben amerikai és szaúdi tisztségviselők azzal vádolták meg Teheránt, hogy köze volt az incidenshez.

A húszi lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű koalíciót irányító Turki al-Máliki az eddigi vizsgálatok eredményeire hivatkozva azt mondta: iráni eredetűek voltak a szaúdi olajterminálokra kilőtt fegyverek. A nyomozás jelenlegi állása szerint a támadásokat a királyságtól északra fekvő területekről, nem pedig a délnyugatra található Jemenből indították – fűzte hozzá.

Trump eközben felszólította a védelmi minisztériumot, hogy tervezzék meg az esetleges válaszcsapásokat. Az amerikai elnök jelezte: az Egyesült Államok harcra kész, és Szaúd-Arábiára vár, hogy döntsön a továbbiakról. Az iráni külügyminiszter interjújában a racionalitást és a megfontoltságot hiányolta a jelenlegi amerikai külpolitikából. “Úgy vélem, hogy az Egyesült Államok megérdemli a több racionalitást” – mondta.

Czaputowicz sajtókonferencián ismertette azt a jelentést, amelyet Varsó készített az Európa Tanács (ET) által tavaly ősszel elfogadott, Moszkvát a géproncs visszaadására felszólító határozat teljesítéséről. A nemzetközi jog elveire hivatkozó lengyel álláspont szerint “minden jogi alapot és ésszerű indoklást nélkülöz” az, hogy a repülőgép roncsait továbbra is Oroszországban tartják.

Czaputowicz aláhúzta: Lengyelország kész arra, hogy a visszaadásról közvetlenül, vagy egy közvetítő fél segítségével tárgyaljon Oroszországgal. Felidézte: az ET tavalyi határozata azt is szorgalmazza, hogy Moszkva akadályozza meg a potenciális bizonyítékok további tönkretételét. Ennek ellenére “nyugtalanító tevékenység tapasztalható a katasztrófa helyszíne környékén” – mondta, utalva a baleset közelében építendő gázvezeték terveire, a helyszín mai is korlátozott megközelíthetőségére.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra.

A kétosztatú nézet relevanciáját, miszerint valami vagy igaz vagy hamis, a kibertér az utóbbi időben folyamatosan megkérdőjelezi – éles határról már nem beszélhetünk, sőt az elmúlt években számos esemény bebizonyította: az igaznak hitt hamis információ hatalommá tud válni. Az idén 15. alkalommal megrendezésre kerülő ITBN (Informatikai Biztonság Napja) konferencia ennek a ténynek a veszélyeire és az ezen veszélyekre adható válaszokra fókuszál.

Idén 15. jubileumát ünnepli az ITBN CONF-EXPO, amely a kiberbiztonsági szakma legnagyobb közép-európai rendezvénye. A szervezők az évforduló alkalmából számos újdonsággal készülnek, többek között interaktív helyszínekkel, jótékonysági nyereményakcióval, startup pitch-versennyel, szakmai workshopokkal és több mint száz előadással.

Keleti Arthur az ITBN alapítója és főszervezője így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára az évforduló: “Óriási utat járt be a biztonsági szakma az elmúlt 15 évben. 2005-höz képest több mint tízszer többet költenek a cégek biztonságra, az alkalmazások által készített naplókat a cégek 83 százaléka gyűjti vagy elemzi és a biztonsági szakember a legkeresettebb szakmák egyike lett. Felnőttünk. De velünk együtt nőttek a problémák is. 2019 slágere a hamis hírek, videók és tartalmak gyártása és a horizonton a AIC vagyis az Artificial Intelligence Crime, amikor tartalmak előállításához a bűnözők is mesterséges intelligenciát használnak. A védelem sem alszik. Az első ITBN-en még csak ötszázan voltunk, most már több mint kétezren vagyunk, ezek között több mint ötven olyan kolléga is van, aki az elmúlt 15 év minden rendezvényén aktívan részt vett. Tizenöt éve még a cégek egyharmadánál egyáltalán nem végeztek információbiztonsági vizsgálatokat, mára ez már elképzelhetetlen. Úgy gondolom, hogy az ITBN éppen azzal járul hozzá ehhez a fejlődéshez, hogy ebben a tizenöt évben folyamatosan változva biztosít egy a hazai informatikában egyedülálló iparági független platformot a vélemények cseréjéhez, a legjobb megoldások bemutatásához, olyan szakértők meghívásához, mint Kevin Mitnick, Mikko Hyppönen, Troy Hunt vagy az FBI kibervédelmi igazgatója Donald Good. Segítünk a fiatal biztonsági cégek és startupok bemutatkozásában, az utánpótlás képzéséhez, miközben töretlenül fejlesztünk és olyan kezdeményezések nőttek ki az eseményből, mint az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) vagy az ITBN Díj, amelyik az első és máig egyetlen teljes szakmát lefedő független elismerés. Büszke vagyok arra, hogy ebben a munkában, összefogásban részt vehetek.”

A tartalom fókuszait az előző évekhez hasonlóan a kiberbiztonsági szakma legaktuálisabb és leginkább vitás kérdései alapján választotta meg a konferencia. A TRUE/FALSE főcím foglalja össze mindezt, hiszen a valóság átalakulóban, az egy igazság megtalálása mind nehezebbé válik, s így egyre közelebb van – sőt bizonyos tekintetben már meg is érkezett – a “szememnek sem hihetek” korszak. Az idei ITBN erre a bajlós fenyegetésre, és a rá adható válaszokra fókuszál. “Az idei ITBN választott központi tematikájával, a TRUE/FALSE címével célunk az, hogy a kiberbiztonsági szakma figyelmét erre a jelenségre is kiterjessze – hogy miközben a szakemberek számtalan feladattal küzdenek nap mint nap, mielőbb felkészüljenek erre az új problémakörre is, a megtévesztés legfejlettebb technológiával történő megvalósítására” – mondta el Kovács Zoltán, az ITBN szervezőcsapatának szakmai tartalomért felelős tanácsadója.



A tematikának megfelelően a világ ünnepelt szakértőit és szakmai sztárjait is felvonultatja az ITBN CONF-EXPO. Többek között itt lesz a deepfake celebjének számító Mona Lisa videó egyik alkotója, Jegor Zaharov. A Samsung moszkvai, mesterséges intelligencia-kutató központjának mérnöke bemutatja, hol tart jelenleg a technika ezen a téren. Az ő csapatához köthető az a hír, amely néhány hete bejárta a médiát: fejlesztésük már egy kétdimenziós kép alapján is képes természetesnek látszó mozgást és beszédet bemutató videókat készíteni egy személyről. Így tudták Mona Lisa mellett Marilyn Monroe száját is megmozgatni.

Magyarországon első ízben lép közönség elé Troy Hunt, napjaink egyik legnépszerűbb szakmai véleményvezére, aki Ausztráliából érkezik Budapestre. Hat éve hozta létre Have I Been Pwned adatbázisát, mely ma már mintegy nyolcmilliárd, adatszivárgásokban érintett email címet tartalmaz. A hatalmasra nőtt adatbázisban naponta átlagosan 150 ezer aggódó felhasználó keres.

Szintén nagy várakozás övezi Clare Lain stratégiai kutató szereplését, aki a NATO Kibervédelmi Központjából érkezik hozzánk, és a katonai szövetség kibertérben végrehajtott műveleteinek keretrendszeréről tart előadást. Különösen fontos téma ez, mert a fizikai világtól eltérően a kibertérben korántsem egyszerű meghatározni, hogy támadás esetén kinek meddig terjed a felelőssége, és a védekezés mikor fordul ellentámadásba.

Håkan Nohre, a Cisco Cyber Security munkatársa független szakértőként az offenzív security világába – a támadók munkamódszereibe nyújt bepillantást prezentációjában, Prinya Hom-Anek thaiföldi biztonsági szakértő által pedig az ázsiai megfigyelőrendszerek és az állampolgárokat pontozó rendszerek kerülnek fókuszba és a digitális diktatúrák kialakulását övező ködös területről is többet tudhatunk meg.

Az ITBN idei főtámogatója a T-Systems több meglepetéssel is készül: egy szakmai körökben régóta várt az etikus hackereket érintő tartalommal, konkrét incidensek kezelésével, valamint az adatelemzéssel végrehajtott hatékony csalásmegelőzéssel. Az év kiemelt partnere a 4iG pedig szakmailag jelentős projektjeikről, egy érthető módon évről évre népszerűbb témáról, SOC központok kérdésköréről beszél majd. De az esemény speciális támogatói is komoly tartalmakkal érkeznek a kétnapos konferenciára. Az Innomatrix a jogosultságkezelés következő generációs megoldásait mutatja be, a Microsoft, aki a legelső ITBN óta támogatja az összefogást az egészségügy kibervédelmi ellenállóképességéről beszél majd és demókat is tervez. A Palo Alto Networks összefoglalja majd a kibervédelem elmúlt 15 évét és hogy mit tanulhattunk belőle. Az S&T a céges környezetben is egyre népszerűbb biztonságos csoportmunkát felhőkörnyezetben hozza témának. A Secudit egy inyencséggel jelentkezik az elosztott sérülékenység menedzsment témájában. A népszerű szakember Righard Zwienenberg – az ESET munkatársa – az aktuális biztonsági kihívásokat helyezi új perspektívába. A Spesys pedig a Netscout segítségével arra keresi a választ, hogy miképpen láthatjuk át az eddig áttekinthetetlenül összetett alkalmazás üzemeltetési környezetünk biztonságát.

A szervezők idén a sajtó munkatársainak figyelmét kiemelten is szeretnék a kibertérre irányítani: külön workshoppal készülnek az újságírók, riporterek és a média munkatársai számára, hogy a fakenews témakörét körbejárják.

A 15 éves ITBN idén is 2000 it-biztonsági szakmai érdeklődőt vár a budapesti Groupama Arénába, 2019. szeptember 25-26-án reggel 8:00-tól. A részvétel idén is ingyenes, de feltétele az előzetes regisztráció, melyre a weboldalon keresztül van lehetőség. A konferencia teljes programja és további információk a tavaly létrehozott szakmai közösségi oldalon, az ITBN HUB-on elérhető.

Ibolya Tibor a közleményben felidézte, az alapügy két védője szerint védenceiket fel kell menteni, mivel Jozef Rohác vallomásában “magára vállalta” a bűncselekmény elkövetését. A Fővárosi Ítélőtábla első körben elutasította az egyik védői indítványt, de 2018 novemberében – az újabb védői indítványra is figyelemmel – elrendelte a perújítást a Kúria hatályon kívül helyező végzése alapján folytatott megismételt eljárásban – tette hozzá.

A közlemény szerint az ügyészség nem tartja alaposnak a perújítási indítványokat, mert a hétfői tárgyaláson ismertetett külföldi tanúvallomások nem támasztották alá a Rohác által korábban elmondottakat.

A Fővárosi Törvényszék a hétfői tárgyaláson történtekről azt írta: a védelem indítványozta a szlovák tanúk szembesítését Roháccal, hogy valamennyi elérhető tanút hallgassák meg az eredeti nyomozati iratok alapján, valamint egy harmadik szlovák tanú felkeresését és kihallgatását. Utóbbinak helyet is adott a bíróság.

A harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc meghallgatása után a másodrendű vádlott, Hatvani István védője további nyomozati iratok ismertetését javasolta, köztük titkosított anyagokét is, amennyiben azok a bíróság megítélése szerint fontosak a perújítással kapcsolatban – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. Közölték, a bíróság a védelem indítványairól a perújítás bizonyítási szakaszának végéig dönt majd.

Prisztás József meggyilkolása ügyében a bíróság korábban jogerősen 15 év fegyházra ítélte felbujtóként Portikot és elkövetőként Hatvani Istvánt. A bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc, akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott.

Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani volt, hanem Rohác.

Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – júniusban vallomást tett, miszerint ő követte el a gyilkosságot.

A hivatal szakemberei 38 ketchupöt ellenőriztek, amelyek közül 19 tartósítószerrel, 19 pedig tartósítószer felhasználása nélkül készült. A termékeknél 25 esetben hatósági eljárás indult: kisebb jelölési hibák miatt az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztették, míg a súlyosabb jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, összesen mintegy 300 ezer forintot.

A termékcímkéken található jelölések között előfordult, hogy adalékanyag-mentesként jelöltek egy terméket, amely valójában többféle adalékanyagot is tartalmazott, de akadtak hibák a “light” és a tápértékjelölésben feltüntetett cukor mennyiségének jelölésével is – közölte a Nébih.

A Nébih megállapítása szerint a termék összetevői között feltüntetett sűrített paradicsom mennyiségét többféleképpen jelölik, legtöbb esetben csak a sűrített paradicsom százalékos arányának megadásával, amelynek nem ismert a szárazanyag-tartalma, emiatt azonban a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen a termék valódi paradicsomtartalma. Ezt a helytelen jelölési gyakorlatot a hatóság húsz terméknél tárta fel.

A hivatal előírta a gyártók és a forgalmazók számára az átlagos paradicsomtartalom megadását – száz gramm ketchup hány gramm paradicsom felhasználásával készült -, továbbá a felelős élelmiszer-vállalkozókat kötelezte a határidőket is tartalmazó intézkedési terv elkészítésére – áll a közleményben.

Csámpai Attila azt mondta, az oldalára borult tűzoltóautóban utazó sérülteket kórházba vitték. A bemutatóra kilátogatók közül nem sérült meg senki – tette hozzá.

Thomas Starlinger védelmi miniszter kijelentette, hogy az osztrák lakosság teljes körű védelmét már nem garantálja az osztrák szövetségi hadsereg. A tárcavezető szerint nagy beruházást igényelne többek között a drónészlelés és a drónelháríás, néhány érzékelőn kívül ugyanis nem rendelkeznek nagyobb védelemmel.

A szakértői jelentés készítői pedig megfogalmazták a tíz legfontosabb intézkedést, amire szerintük haladéktalanul szükség van a “fenyegető csőd” elkerülése érdekében: ezek között szerepel a hadsereg költségvetésének a jelenlegiről hárommilliárd euróra, majd fokozatosan a GDP egy százalékára történő emelése; az elmaradt beruházások fokozatos pótlása; azonnali döntés a légtér megfigyeléséről; a haderő alkalmasságának helyreállítása; a sorkatonai szolgálat időtartamának hatról nyolc hónapra történő visszaállítása; valamint a hackertámadások és az új hibrid fenyegetettség elleni védelem.

Az előirányzatok között szerepel még, hogy az osztrák hadsereg – Ausztria biztonsági érdekeinek megfelelően – a jövőben vegyen részt nemzetközi béke-, illetve stabilizációs hadműveletekben; biztosítsák az Európai Uniós kötelezettségvállalások betartását; a személyi állomány létszámát növeljék 24 ezer főre, emellett biztosítsák a hadsereg működőképességét, és fejlesztésekre is szükség van az ország átfogó védelmének biztosítása érdekében.

A hosszú távi tervek szerint az osztrák hadsereg költségvetését 2030-ig több mint a duplájára kellene emelni; ami 5,62 milliárd eurónak felel meg. Emellett szükség volna egy több mint 16 milliárd eurós beruházásra is. Emellett személyi kérdéseket is meg kellene oldani; az Osztrák Biztonsági Stratégia 55 ezer katonával rendelkezik, míg a célok megvalósításához további 24 ezer képzett katonára és civil szolgálatosra lenne szükség.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyilatkozata szerint “nagyon komolyan” veszik a jelentést; szerintük a soron következő kormány feladata lesz a szövetségi hadsereg költségvetésének növelése. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum – gyors intézkedéseket sürget. A szociáldemokraták javaslata szerint a hadseregnek meg kell kapnia a szükséges forrásokat. Az FPÖ egy “hatékony terápia gyors megkezdését” szorgalmazza, míg a NEOS “a Néppárt több évtizedes elhibázott és populista politikájának szégyenfoltjáról” beszél.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a gépen egy tapasztalt oktató és egy pilótanövendék volt. Mindketten életüket veszítették a balesetben. A légi szerencsétlenség a murciai régióban található San Javier településnél történt. A repülőgép a Földközi-tenger Mar Menornak nevezett részén csapódott a vízbe.

Augusztus 26-án nem messze innen zuhant le a tengerbe a hadsereg C-101 típusú sugárhajtású repülőgépe. A pilótának ugyan sikerült katapultálnia a becsapódás előtt, de nem élte túl a balesetet.

A közlemény szerint a 37 éves vádlott biztonsági őrként dolgozott egy VII. kerületi szórakozóhelyen, amikor – még 2016 szeptemberében – egy külföldiekből álló társaság érkezett a bejárathoz. Az egyik külföldi férfi ittas állapotban egy üres üveget rugdosott a járdán, ami nem tetszett az egyik biztonsági őrnek és szóváltásba keveredett a sértettel. A hangoskodásra a társasághoz ment a vádlott is, majd egyik őrtársát megkerülve azonnal, ököllel megütötte a sértettet a fején. A bántalmazott az ütéstől hanyatt esett, és a fejét az aszfaltba ütve elvesztette az eszméletét.

A sértett a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes állapotba került, koponya alatti bevérzést szenvedett, amely szakszerű orvosi ellátás nélkül a halálához is vezethetett volna.

A Fővárosi Főügyészség a bántalmazóval szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni – írták.

Magyarország rendszeresen részt vesz a 14 európai ország közlekedési hatóságait tömörítő Euro Control Route (ECR) együttműködés ellenőrzéseiben, a kedden kezdődő háromnapos akció során a veszélyes árut szállító gépjárművek és a személyszállító járművek, elsősorban az autóbuszok műszaki biztonsági ellenőrzését végzik a szakemberek – ismertette az államtitkár.

A közlekedési hatóság az ITM felkérése alapján is végez hazai tematikus-szezonális ellenőrzéseket, jövő hétfőn indul a 22 éves múltra visszatekintő közúti közlekedési környezetvédelmi akció. Ennek keretében négy nagyvárosban, Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden öt napig, változó helyszíneken dolgoznak majd a szakemberek, a területileg illetékes közlekedési felügyeletek 1400-1600 mérést végeznek majd el – jelezte Mosóczi László.

Az államtitkár a nemzetközi ECR-akcióról elmondta: a veszélyes árut szállító járművek balesete komolyabb környezeti, egészségügyi és anyagi károkat, valamint a szükséges útlezárás miatt tartós forgalmi zavart okozhat. A személyszállító járművek hiányosságai kisebb szabályszegés esetén is emberéletekbe kerülhetnek.

Az ellenőrzéseket országos szinten összehangolva végzik a megyei kormányhivatalok munkatársai, szükség esetén a rendőrség bevonásával. A szabálysértések mértéküktől függően helyszíni bírsággal, műszaki vizsgára való berendeléssel, engedély bevonásával, a gépjármű feltartóztatásával vagy rendőrségi feljelentéssel szankcionálhatók.

Mosóczi László felhívta a figyelmet, hogy ECR ellenőrzésekben októberben és novemberben is részt vesz majd a magyar hatóság.

Felidézte, hogy a magyar szakemberek idén eddig négyszer működtek közre hasonló ellenőrzésben, több mint 4100 megvizsgált személy- és áruszállító járműből 384 esetben találtak kisebb-nagyobb hiányosságot.

A közúti közlekedési környezetvédelmi akcióról elmondta, hogy célja a figyelemfelhívás a környezetbarát, energiatakarékos gépkocsi-használat fontosságára, valamint a hazai járműállomány átlagos környezetvédelmi állapotának folyamatos vizsgálata és értékelése.

A saját kezdeményezésen alapuló további ellenőrzések az év hátralévő részében öt témakörben várhatók – ismertette az államtitkár. Vizsgálják majd a felkészülést a téli autózásra, a síszezonhoz kapcsolódó felkészülést, a balesetveszélyes gépkocsiszállító karavánokat, az autóbuszos személyszállítást az adventi időszakban az osztrák társhatósággal közösen és a taxis szolgáltatókat.

Mosóczi László kiemelte azt is, hogy nyáron több mint 1500 taxit ellenőriztek a hatósági szakemberek Budapesten és a nagy nyári fesztiválok környékén, 123 próbavásárlást végeztek, és a feltárt hiányosságok miatt 28 járműnek bevonták a rendszámát.

A politikus – aki részt vett a múlt hét végén Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián – az 1+1 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: szerinte Oroszország nem érdekelt abban, hogy továbbra is fenntartsa jelenlétét a Donyec-medencében. “Csak cinikusan játszanak az emberi élettel annak érdekében, hogy Ukrajnát orosz befolyás alatt tartsák. Ez hiba. Ukrajna most erősebb, demokratikusabb, virágzóbb, stabilabb, oroszellenesebb és Nyugat-barátabb, mint valaha” – fejtette ki az amerikai tisztségviselő.

Volker rámutatott, hogy Moszkva éppen ezért a vártnak éppen az ellenkezőjét éri el azzal, ha folytatja a Donyec-medencei megszállást és a háborút, s ezért jobban tenné, ha véget akarna vetni ennek.

Hozzátette, hogy ha Moszkva teljesíti a minszki megállapodásokat, és megszünteti a Donyec-medence megszállását, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt hozott szankciók továbbra is érvényben maradnak vele szemben mindaddig, amíg a területet megszállva tartja.

Az amerikai politikus meggyőződése, hogy Oroszország vissza fogja adni a Krímet Ukrajnának, ahogyan a balti államok is visszanyerték 40 év után függetlenségüket a Szovjetuniótól. Hangsúlyozta viszont, hogy a Nyugatnak – mint a balti államok esetében, úgy a Krím ügyében is – határozottan ki kell tartania álláspontja, vagyis a félsziget annektálásának elutasítása mellett, mert idővel változni fog az orosz politika. Volker arra viszont nem tudott választ adni, hogy ez mennyi időbe fog telni.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a hét végi jaltai értekezlet keretében tett nyilatkozataiban kifejtette, hogy a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország tervezett csúcstalálkozójától Ukrajna a már megtett előrelépések folytatását várja. Ezek között nevezte meg a csapatszétválasztást a frontvonal újabb pontjain, majd annak teljes, 400 kilométeres hosszán, továbbá az Ukrajna és Oroszország közti fogolycsere folytatását.

Kifejtette: most elsősorban annak elérésére összpontosít Kijev, hogy a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken élőkkel való kapcsolattartás javulhasson, beleértve ebbe a két oldal közti szabad és biztonságos átjárás megteremtését a civil lakosság számára. Hozzátette: Kijev ezenfelül kész szociális, gazdasági segítséget nyújtani a szakadár ellenőrzés alatti területeken élőknek, és szeretné elérni, hogy ott is foghatók legyenek az ukrán televíziók és rádióadók.

Több nyilatkozatban elhangzott a napokban, hogy Kijev szeretné, ha a normandiai csúcstalálkozóra mielőbb, akár már szeptemberben sort kerítenének.

A Volkswagen T6 típusú, összkerékhajtású furgonok beszerzésére és speciális felszerelésére 410 millió forintot használtak fel – tartalmazza a közlemény.

Az új eszközök és járművek az eddiginél is gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. Az úgynevezett kritikus infrastruktúrákat érintő események esetén csökken a beavatkozási idő. Nem kizárólag tűzoltási és műszaki mentési feladatok adódhatnak, hanem előfordulhat, hogy árvízi, belvízi védekezést kell koordinálni vagy éppen téli időjárás okozta válsághelyzetet kell kezelni. Ilyenkor a beavatkozáshoz használt felszereléseken kívül a döntés-előkészítést támogató eszközökre, például különböző informatikai berendezésekre is szükség van. Az új járművekben ezek is helyet kaptak – olvasható a közleményben.

A bíróság határozott arról is, hogy szabadlábra helyezi az egykori kémfőnököt, aki még áprilisban került előzetes letartóztatásba azután, hogy fia madridi lakásán őrizetbe vették. A döntés, amelynek részletes indoklását kedden teszik közzé a bíróság, ellentétes a spanyol ügyészség kiadatást támogató álláspontjával.

Hugo Carvajalt, aki Hugo Chávez, néhai venezuelai elnök egykori bizalmasa volt, 2008-ban vádolták meg az Egyesült Államokban azzal, hogy együttműködött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival azért, hogy “kokainnal árasszák el” az észak-amerikai országot. A vádemelés alapján nemzetközi körözést adtak ki ellene. Az 59 éves volt kémfőnök múlt heti kiadatási meghallgatásán megalapozatlannak nevezte a vádakat, amelyek szerinte politikai indíttatásúak, és az Egyesült Államok valódi célja, hogy értékes információkat szerezzen tőle Chávez kormányáról.

Carvajal elismerte hogy korábban valóban találkozott a FARC vezetőivel, de állítása szerint azt Chavez megbízásából és a kolumbiai kormány tudtával tette, a kolumbiai békefolyamat tárgyalásainak keretében. Az egykori tábornok 2004 és 2011 között vezette Venezuela katonai hírszerzését. Vallomása szerint idén márciusban érkezett Spanyolországba hamis útlevéllel, miután hazájából a kialakult politikai helyzet miatt menekült el.

Carvajal nyilvánosan elismerte Venezuela ideiglenes elnökeként Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, és ugyanerre biztatta katonatársait is Twitter-oldalán közzétett állásfoglalásában.

Batta Zsolt Iván megerősítette a Sonline.hu hírportál információját, miszerint idegenkezűség nem történt, a rendőrség közigazgatási eljárásban, szakértő bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit.

Hozzátette: a holttestre egy melléképület bontása közben, egy földalatti helyiségben bukkantak rá. A halottszemle még tart, az elhunyt nemét, személyazonosságát még nem tudták megállapítani.

A Kaposvár Fő utcáján álló Csokonai fogadót a város 1,2 milliárd forintból újíttatja fel, benne látogatóközpontot, kiállító- és bemutatótereket, kulturális, szabadidős események befogadására alkalmas helyiségeket alakítanak ki. A kétszintes, barokk stílusú épület volt a helyszíne annak az 1798-ban, Csokonai Vitéz Mihály részvételével megrendezett bálnak, amely apropót szolgáltatott a költő Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzának megírásához.

Szedík Szedikki újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: egy legitim béke elképzelhetetlen törvényes választások nélkül.

Washington tavaly óta tárgyalt tálib lázadókkal, hogy véget lehessen vetni az Egyesült Államok 2001 ősze óta tartó afganisztáni háborújának. Minden fél arról számolt be az utóbbi napokban, hogy az utolsó simításokat végzik a békemegállapodáson. Közben azonban a lázadók megsokszorozták támadásaik számát, és az Egyesült Államok múlt vasárnap felfüggesztette a tárgyalásokat.

Az afgán kormányt nagyrészt kizárták ezekből az egyeztetésekből, és Kabult aggasztotta, hogy az amerikaiak és a tálibok kiegyezése utánra kell majd halasztania a választásokat.

Szedikki elmondta: az afgán kormány egyelőre felfüggesztette a saját erőfeszítéseit a tálibokkal való békekötésre, de a választások után a békefolyamat előmozdítása prioritás lesz. A szóvivő utalt arra is, hogy “nagy változások” várhatók országszerte a biztonság fokozása terén a választások közeledtével. A tálibok azzal fenyegetőznek, hogy támadásokat intéznek majd a szavazóhelyiségek ellen, és arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni.

Szedikki kitért arra, hogy a tálib lázadók egy küldöttsége éppen Oroszországban tárgyal. Úgy vélte, a táliboknak inkább közvetlenül az afgán kormánnyal kellene tárgyalni, nem pedig külföldi hatalmakkal.

Szeptember elején Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja jelezte, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az Egyesült Államok leghosszabban – csaknem 18 éve – tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban. A megállapodás-tervezet értelmében az amerikai hadsereg öt afganisztáni bázisról vonulna ki. Egy első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot.

Jelenleg az Egyesült Államok 13-14 ezer fős kontingenst állomásoztat a dél-ázsiai országban.

Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter szombaton egy lipcsei CDU-rendezvényen arról beszélt, hogy a NATO-csapatok afganisztáni kivonása esetén az ország újra a tálibok szigorú iszlám szabályainak uralma alá kerülhet, és ez különösen az afgán nők számára lenne nehéz. “Attól tartok, ha nem vállaljuk tovább a kötelezettségeinket (Afganisztánban), akkor olyan szörnyűségek történhetnek meg, hogy nőket fognak megkövezni és felakasztani, a lányokat pedig nem engedik iskolába járni, hanem férjhez adják őket” – mondta Kramp-Karrenbauer.

A nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer alkatrészei augusztus 27. óta érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra. A tárca emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult. Egyúttal jelezték: az illetékes személyzet képzése folytatódik, a rendszert a tervek szerint 2020 áprilisára hozzák működésbe.

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin augusztus 27-én a Moszkvához közeli Zsukovszkijban részt vett egy légügyi kiállításon, ahol a török államfő szemügyre vette az orosz Szu-34-es, 35-ös és Szu-57-es vadászgépeket. Putyin a rendezvény után arról számolt be, hogy az orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről is tárgyalt Erdogannal.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. Egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hova telepíti az orosz fegyvereket.