Biztonságpiac

Az izraeli hadsereg és a belbiztonsági szolgálat kiber kémelhárítással foglalkozó egységei a hétvégén kibertámadást intéztek a Hamász szerverei ellen, melyeken a több száz izraeli katonától gyűjtött információt tárolták, és megsemmisítették az ott talált adatokat. A Hamász számítógépes hírszerzői előzőleg fiatal nők fényképei segítségével megalkotott fiktív személyek révén üzeneteket intéztek izraeli katonákhoz, flörtölni kezdtek velük, majd megkérték őket, hogy töltsenek le egy alkalmazást, amelynek segítségével birtokába jutottak a katonák telefonjain tárolt információnak.

A katonák a letöltés után hibaüzenetet kaptak, de attól kezdve a háttérben tovább dolgozhattak a Hamász számítógépei, követték a helyváltoztatásaikat, elolvashatták üzeneteiket, használták a telefonok mikrofonját és kameráját. A Hamász saját fejlesztésű kémvírusa ugyanis a csábító üzenetek után a telefonra telepítette magát, majd folyamatosan továbbította a sok tucat katona okostelefonjáról gyűjtött adatokat az iszlamista szervezetnek.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint felfedezték a kémkedés ezen legújabb módját, még mielőtt a Hamász jelentős, értékes információhoz jutott volna ezzel a módszerrel. A hadsereg szóvivője szerint az elmúlt években a Hamász már harmadszor kísérelte meg az izraeli katonák telefonjának feltörését, és ez volt az eddigi legkifinomultabb technológia.

“Látjuk, hogy egyre jobban megtanulják és fokozzák ezt a módszert” – nyilatkozta Jonatán Konrikus szóvivő. A katonákat megkísértő beszélgetőpartnerek hibás héber nyelvhasználatuk magyarázatára új bevándorlóknak, látás- vagy halláskárosultaknak hazudták magukat. A kapcsolat létrehozása után a “nők” linkeket küldtek, amelyekről azt mondták, hogy lehetővé teszik számukra a fényképek cseréjét, de a katonák valójában rosszindulatú programokat töltöttek le ezeken a linkeken – olyan programokat, amelyek megtámadták az okostelefonjaikat vagy számítógépes eszközeiket.

Sajtótájékoztatóján a főtitkár arra emlékeztetett, hogy a könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) megszűnéséhez vezetett. Aláhúzta: a NATO-szövetségesek egységes álláspontot képviselnek abban a tekintetben, hogy Oroszország megsértette a szerződést.

“Egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik oldal tart tiszteletben, nem képes védelmet biztosítani” – fogalmazott.

Azt mondta, hogy a rakétarendszer azáltal, hogy európai célpontokat is képes elérni, súlyosan veszélyezteti a szövetség biztonságát. Hozzátette ugyanakkor: noha a fenyegetettség növekszik, a NATO-tagországok továbbra is azon a véleményen vannak, hogy meg kell erősíteni a fegyverek ellenőrzése és leszerelése iránti nemzetközi elkötelezettséget.

Stoltenberg kijelentette: a tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás sok szenvedést okoz a Közel-Kelet térségében, ez hozzájárul a menekültválság kiszélesedéséhez, valamint a terrorizmus okozta fenyegetést is táplálja.

Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélést folytatnak majd arról, hogy mit tehet a szövetség a régió biztonságának és stabilitásának megteremtése érdekében. Áttekintik az Afganisztánnak nyújtott támogatást, valamint a NATO iraki missziójának jövőjét. A két érintett országban szolgálatot teljesítő missziók a helyi fegyveres erőknek nyújtott kiképzési és tanácsadási feladatok révén azt biztosítják, hogy sem a helyi terrorszervezetek, sem pedig az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen.

A miniszterek megvitatják azt is, hogy a NATO miként tudna még többet tenni Irak és a térség biztonsága érdekében. A főtitkár világossá tette, a NATO csak akkor marad Irakban, ha a helyi kormány is azt akarja.

Újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg aggodalomra okot adónak nevezte a szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. A szövetség arra szólítja fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és támogassák az ENSZ által támogatatott békefolyamatot – közölte.

Stoltenberg végezetül elmondta azt is, hogy a védelmi miniszterek megbeszélést folytatnak a NATO és az Európai Unió közti együttműködésről, és a miniszteri találkozón első alkalommal vesz részt Josep Borrell, az Európai Unió (EU) új kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A Malaysian Airlines MH370-es járata 2014. március 8-án éjjel eltűnt az Indiai-óceán fölött. A Boeing 777-es típusú gép Kuala Lumpurból Peking felé tartott, fedélzetén 227 utassal és 12 tagú személyzettel.

A szerencsétlenség idején Abbott volt az ausztrál kormány vezetője. Ausztrália koordinálta az eltűnt gép utáni kutatást, amely a legnagyobb volt a repülés történetében. Százhúsz ezer négyzetkilométernyi területet fésültek át az Indiai-óceán déli részén, és a költségek elérték a 200 millió ausztrál dollárt. A repülőgépből mindössze néhány kisebb roncsdarab került elő. A keresést végül 2017-ben felfüggesztették.

A Sky News brit hírcsatorna szerdán és csütörtökön műsorra tűzött dokumentumfilmjében Abbott azt mondta: magas rangú maláj tisztségviselők már a nyomozás elején azt gondolták, hogy Zaharie Ahmad Shah, a gép kapitánya szándékosan vezette halálba utasait.

“A maláj kormány legfelsőbb szintjein már egészen korán úgy gondolták, hogy a pilóta tömeg- és öngyilkosságot követett el” – hangsúlyozta a volt miniszterelnök a szóban forgó tisztségviselők megnevezése nélkül.

Azharuddin Abdul Rahman, a maláj polgári légi közlekedési hivatal akkori igazgatója bírálta Abbott szavait. Azharuddin szerint nincs elég bizonyíték ennek az elméletnek az alátámasztására, és a hasonló kijelentések csak feltépik a szerencsétlenség áldozatai hozzátartozóinak sebeit.

Egy malajziai vezetésű független vizsgálati jelentés 2018-ban azt írta, hogy a repülési útvonalat indulás után beavatkozva megváltoztatták. A beszámoló felvetette annak lehetőségét, hogy eltérítés történt. Ugyanakkor a nyomozók aláhúzták: mindaddig nem lehet megállapítani az eltűnés okát, amíg meg nem találják a gép roncsait és feketedobozait.

A maláj kormány egyelőre nem reagált Abbott kijelentéseire. Malajziában jelenleg Mahathir Mohamad a miniszterelnök, aki Najib Razakot váltotta a kormányfői tisztségben 2018-ban.

Shah családja tagadta, hogy a pilótának öngyilkos hajlamai lettek volna. Az említett 2018-as jelentés sem talált bizonyítékot arra, hogy a pilóták bármelyike szokatlanul viselkedett volna, vagy stresszes időszakon ment volna át. Ezenkívül a járat utasainak egyike sem vett részt pilótaképzésen.

Abbott kiemelte: nem hisz azoknak az összeesküvés-elméleteknek, amelyek a maláj kormányt teszik felelőssé a történtekért.

“Olvastam ezeket a történeteket, amelyek szerint a malájok állítólag azért nem akarták alaposabban megvizsgálni a tömeggyilkosság-öngyilkosság forgatókönyvet, mert szégyellték, hogy egyik pilótájuk ilyesmire vetemedhetett” – mutatott rá a volt miniszterelnök. “Semmi okom sincs arra, hogy ezt elhiggyem” – tette hozzá. Abbott úgy érzi, új vizsgálatra lenne szükség.

“Tegyük fel, hogy a pilóta tömeggyilkosságot és öngyilkosságot követett el, és ha ebből kiindulva kijelölhető az óceánnak egy olyan része, amelyet eddig még nem kutattunk át, hát menjünk, és fésüljük át” – mondta.

A tárca pénzhiányra hivatkozva jelentette be a döntést, miközben a pénzügyi igazgató bemutatta a 2021-es költségvetést. Ez a büdzsé a működésre fordított költségek 5.7 milliárd dolláros megtakarítását irányozza elő.

Elaine McCusker, a minisztérium pénzügyi igazgatója sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “a mai modern korban már nem a nyomtatott újságok jelentik a legmegfelelőbb kommunikációs eszközt a számunkra”. Hozzáfűzte: a Stars and Stripes nem a minisztérium vagy az amerikai haderő vezetőinek álláspontjait közvetíti, nem ez a küldetése, hanem független publikáció, amely a haderőnél szolgálatot teljesítőknek készül, és a tárca csak anyagilag támogatja a megjelenését.

A lap megjelenését egyébként a Pentagon csak részben finanszírozza, a többi pénz előfizetésekből, felajánlásokból és reklámokból származik. A riporterek között katonák és civilek egyaránt vannak.

A Stars and Stripes (Csillagos-sávos lobogó) című lap valóban patinás: első számát 1861 novemberében, az amerikai polgárháború idején adták ki. Azóta is az amerikai haderő híreivel foglalkozik, a Pentagonban szerkesztik. Internetes kiadása naponta négyszer frissül, és naponta körülbelül egymillió érdeklődő kattint rá. Az Egyesült Államokon kívül olvassák Japánban, Dél-Koreában, Németországban és Olaszországban, lényegében minden olyan országban, ahol amerikai katonai támaszpontok vannak.

“Nem búcsúzunk, csak elköszönünk (…), várjuk vissza önöket szeptemberben” – mondta Szloszjár Balázs a Koszovóba készülő katonák előtt. A dandártábornok emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt ugyanerről a helyről indultak először a KFOR misszióba a katonák, akikre most sem vár könnyű feladat a családjuktól távol, de az elmúlt négy hónapban valamennyien megfelelően felkészültek a külföldi szolgálatra.

Szloszjár a béketámogató feladatokat ellátó katonáknak azt a “feladatot szabta”, hogy “magyar katonához, az 5. Bocskai dandár katonájához méltóan, fegyelmezetten hajtsák végre a feladatokat, bizonyítsák be, hogy a magyar katona még mindig a legjobb a világon”. Kérte tőlük azt is, hogy a külszolgálatban “figyeljenek oda egymásra, segítsék egymás munkáját”.

Az MH KFOR kontingens 22. váltásának gerincét az 5. Bocskai István lövészdandár 39. lövészzászlóaljának katonái adják. A dandár katonái 1999 óta a világ számos térségében teljesítenek missziós szolgálatot.

A KFOR a NATO parancsnoksága alatt álló nemzetközi békefenntartó erő, amelyben 2000 óta vesznek részt a Bocskai dandár katonái. A 22. váltás márciusban veszi át a feladatokat Koszovóban, és hat hónapig teljesítenek szolgálatot a műveleti területen.

A meg nem nevezett informátor elmondta, hogy Törökország két Sz-400-as osztályt, több mint 120 rakétát, kisegítő berendezést, alkatrészt és szerszámot kapott. Az illetékes szerint az ügylet feltételei között nem szerepelt még részleges technológiaátadás sem a török félnek.

A TASZSZ forrása szerint a felek 2019 decemberének elején Ankarában írták meg az ezredkészlet átadási-átvételi jegyzőkönyvét. Ezzel életbe lépett a szerződésnek a rendszerek 20 hónapos orosz garanciaszervizéről szóló rendelkezése.

Hulusi Akar török védelmi miniszter bejelentette, hogy országa folytatja az orosz Sz-400-asok rendszerbe állítását. A folyamat a tárcavezető szerint április-májusban zárul le.

Moszkva és Ankara 2017 szeptemberében szerződött le Sz-400-asok vásárlásáról, 2,5 milliárd dollár értékben. Az első szállítmány 2019 júliusában légi úton érkezett meg Törökországba.

A Vesti.mk szkopjei hírportál beszámolója szerint a 120 tagú parlament mind a 114 jelen lévő tagja igennel szavazott az egyezmény ratifikációjára. A voksolás után felvonták a NATO zászlaját a parlament épülete előtt.

A 29 NATO-tagország közül csak Spanyolország nem szavazta meg még meg Észak-Macedónia felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Ha a madridi törvényhozás is támogatja Szkopje felvételét, akkor Észak-Macedónia lesz a NATO 30. tagállama.

Észak-Macedónia és a NATO egy évvel ezelőtt írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Ennek előfeltétele a Görögországgal majdnem három évtizedig fennálló névvita rendezése volt, amelynek végére tavaly tett pontot a két ország. A megállapodás értelmében a korábban Macedóniának hívott országot már egy éve Észak-Macedóniának hívják.

A Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter által jegyzett szerződést az Egyesült Államok amerikai nagykövete vette át. A gép bemutatásával összekapcsolt ceremónián jelen volt Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő is.

BeszédébenDuda kiemelte az ügylet jelentőségét a lengyel és a közép-európai biztonság szempontjából. Rámutatott: ez az egyik legnagyobb beszerzés a lengyel hadsereg történetében.

Az F-35-ösök leendő szerepét a NATO keleti szárnyának védelmében hangsúlyozta felszólalásábanMorawiecki is.

A Lockheed Martin cég által gyártott csúcstechnológiájú, többfunkciós vadászbombázók eladását tavaly szeptemberben hagyta jóvá az amerikai kongresszus, 6,5 milliárd dollár értékű maximális lehetséges árban. A végleges ár ehhez képest 4,6 milliárd dollárra csökkent. Lengyelország a tárgyalások során lemondott az úgynevezett offset-előnyökről, amelyek révén – Varsó szerint túl magas áron – korszerű technológiákhoz is hozzájutott volna.

Lengyelország 2024-ben kapja meg az első négy gépet pilótaképzésre, amely az Egyesült Államokban esedékes. Lengyelországba az első 12-16 darabot 2026-ban, a többit pedig 2030-ig szállítják le.

Az Egyesült Államok eddig 490 ilyen gépet adott el külföldre, többek között Ausztrália, Belgium, Izrael, Japán, Norvégia és az Egyesült Királyság vásárolta őket.

A vendégek között a kommunikációs szakma ismert képviselői mellett neves közéleti személyiségek is szerepet vállaltak a bál jótékonysági céljának megvalósításában, a daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulásának támogatásában. A  15. születésnapját ünneplő Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) rendezvényén szóvivőknek és újságíróknak odaítélt díjak, szakmai elismerések átadására is sor került.

Idén a Szavak Embere díjat Vetter Szilvia, az Alkotmánybíróság korábbi szóvivője, a Hiteles Tájékoztatásért díjat Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, a Dr. Lasz György rendészeti kommunikációért díjat Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője vehette át.

Média Díjat vehettek át Varga Júlia (MTVA Kossuth Rádió), Szöllősi Györgyi (ATV), Csikós Zsolt (Totalcar), Rékai Gábor (Rádió Bézs).

A tárca közleménye szerint Mark Esper miniszter elrendelte a helyi biztonsági erőket segítő dandár telepítését a kontinensre annak érdekében, hogy afrikai országokban kiképző, tanácsadó és segítő feladatokat lásson el. A dandár telepítése az első lépés az Egyesült Államok afrikai szerepvállalásának átalakításában. A hazarendelt alakulat a kentuckyi katonai támaszpontra tér vissza, a dandár pedig átveszi a helyét, de csakis az afrikai katonák kiképzésében és segítésében vesz részt.

Az Alyssa Farah szóvivő által aláírt kommüniké hangsúlyozta: az átalakítással az amerikai kormányzat célja az, hogy versenyképes legyen Kínával és Oroszországgal Afrikában is. Részletesebben azonban nem fejtette ki e versenyképesség mibenlétét.

A miniszter január végén fogadta Washingtonban Florence Parly francia védelmi minisztert, aki azt kérte az amerikai kormányzattól, hogy támogassa továbbra is a francia erőfeszítéseket a dzsihadisták ellen a Száhel-övezetben vívott harcban. Parly akkor kiemelte, hogy “butaság” lenne az amerikai hozzájárulás csökkentése a térségben, mert ez szerinte korlátozná a terroristák elleni hadműveletek hatékonyságát is.

Esper már akkor jelezte, hogy Washington ugyan nem vonul ki teljesen Afrikából, de felülvizsgálja és átszervezi az ottani jelenlétét. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína és Oroszország felől érkező, szerinte a korábbiaknál erőteljesebb fenyegetésekre összpontosítja figyelmét és erejét.

Roger Cloutier tábornok, az Afrikában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Pentagonban tartott telekonferencián azt mondta: azt üzeni az afrikai partnereknek, hogy nem távozunk a kontinensről. A tábornok kifejtette azt is, hogy Washington nem akar “szabad teret” adni Afrikában Pekingnek és Moszkvának, amelyek szerinte megpróbálják kiterjeszteni befolyásukat a kontinensen.

Jelenleg mintegy hatezer amerikai katonai állomásozik Afrikában, mintegy nyolcszázan a kontinens nyugati vidékein segítik a franciákat a dzsihadisták elleni hadműveleteikben és körülbelül ötszáz katona tartózkodik Szomáliában, Afrika keleti vidékén. A legnagyobb amerikai katonai támaszpont Dzsibutiban van.

Erdogan bejelentette továbbá, hogy Ankara kész mintegy ötszáz krími tatár család számára finanszírozni lakásépítést Ukrajnában.

Zelenszkij a maga részéről közölte: Ukrajna számít Törökország segítségére a Krímben, illetve Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárságú politikai foglyok, beleértve krími tatárok kiszabadításában. Elmondta, hogy török hivatali partnere kérésére utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot(SZBU), hogy “foglalkozzanak” azokkal az ukrajnai oktatási intézményekkel, amelyek kapcsolatban állnak a 2016-os törökországi katonai hatalomátvételi kísérletben való szerepjátszással megvádolt, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokkal.

Zelenzskij a megbeszélésükön jelezte a török elnöknek: Ukrajna érdekelt azerbajdzsáni gáz importálásában a Törökországon keresztül haladó TANAP gázvezetéken keresztül. Rámutatott arra, hogy Ukrajnának fontos kérdés az energiaellátási források diverzifikálása.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a két államfő jelenlétében megtartott török-ukrán stratégiai tanács ülésén több kétoldalú dokumentumot írtak alá, köztük egy katonai-pénzügyi együttműködésről szóló megállapodást. Zelenszkij szavai szerint ennek az egyezségnek köszönhetően az ukrán hadsereg pénzügyi támogatást kap a török partnerektől. Az elnök hivatalon honlapján megjelent információ szerint Törökország kétszázmillió török lírát, azaz mintegy 36 millió dollárt különít el, amelyből török katonai, illetve úgynevezett kettős felhasználású termékeket kap Ukrajna. További részleteket a megállapodás tartalmáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a látogatás keretében aláírtak egy általános kétoldalú együttműködési megállapodást is az védelmi szférát érintően. Andrij Zahorodnyuk védelmi miniszter szavai szerint az ukrán fél bízik abban, hogy a fekete-tengeri helyzetre vonatkozó információk cseréje útján közösen képesek növelni a régió biztonságát, továbbá NATO-programokban való közös részvétellel Ukrajna fejlesztheti légvédelmi képességeit.

Közben Tarasz Kacska, ukrán gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes a Facebookon közölte, hogy Ukrajna és Törökország újabb tárgyalásokat kezdett a két ország közti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, megújították javaslataikat és a nap folyamán memorandumot írnak alá a tárgyalások folytatásának részleteiről.

A szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a két ország 2011 óta folytat tárgyalásokat – emlékezetett az Interfax-Ukrajina.

Robert Buckland a londoni alsóház képviselőit arról tájékoztatta hétfői esti felszólalásában, hogy a kormány soron kívüli, sürgősséggel kezdeményezett törvényalkotási aktussal szigorítja a terrorizmus miatt börtönbüntetésre ítéltek próbaidőre bocsátásának szabályozását.

Buckland elmondta, hogy a tervezett jogszabályi szigorítás azokra is vonatkozik, akik már jogerős ítélet alapján elkezdték büntetésük letöltését és jelenleg is fegyintézetben vannak.

Az intézkedés előzménye, hogy vasárnap London egyik déli városnegyedében egy késes támadó két embert megsebesített. A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a húsz éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy hete szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

A támadásban – a rendőri fegyverhasználat után szétrepülő üvegszilánkoktól – könnyebben megsérült egy fiatal nő is.

Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság. A terrorelhárító szolgálatok annak idején feltárták azt is, hogy a férfi lefejezésekről készített videókat osztott meg barátnőjével, akit arra biztatott, hogy ölje meg “hitetlen” szüleit, és maga is terrortámadásokra készült Londonban. Tárgyalásán Amman elismerte a terhére rótt vádakat.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy a kormány már hétfőn újabb szigorítási terveket jelent be a terrorcselekményekért elítéltekkel szemben.

E terveket ismertette hétfő esti alsóházi tájékoztatóján az igazságügyi miniszter. Buckland rámutatott: a sürgősséggel beterjesztett törvényszigorítási javaslat alapján a terrorcselekményekért elítélteket a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület bírálja majd el, átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek teljes mértékben le kell tölteniük büntetésüket – mondta az igazságügyi miniszter. Kijelentette: nem tartható fenn az a helyzet, hogy olyanok kerülhessenek ki automatikusan a börtönökből büntetésük letöltése előtt, anélkül, hogy a szabadlábra helyezésekről döntő testület ügyüket elbírálhatná, akikről tudható, hogy kockázatot jelentenek a lakosságra.

Rövid időn belül a vasárnapi támadás volt a második olyan, amelyet büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték. A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészülete címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

A Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter által jegyzett szerződést az Egyesült Államok amerikai nagykövete vette át. A gép bemutatásával összekapcsolt ceremónián jelen volt Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő is. Beszédében Duda kiemelte az ügylet jelentőségét a lengyel és a közép-európai biztonság szempontjából. Rámutatott: ez az egyik legnagyobb beszerzés a lengyel hadsereg történetében. Az F-35-ösök leendő szerepét a NATO keleti szárnyának védelmében hangsúlyozta felszólalásában Morawiecki is.

A Lockheed Martin cég által gyártott csúcstechnológiájú, többfunkciós vadászbombázók eladását tavaly szeptemberben hagyta jóvá az amerikai kongresszus, 6,5 milliárd dollár értékű maximális lehetséges árban. A végleges ár ehhez képest 4,6 milliárd dollárra csökkent. Lengyelország a tárgyalások során lemondott az úgynevezett offset-előnyökről, amelyek révén – Varsó szerint túl magas áron – korszerű technológiákhoz is hozzájutott volna.

Lengyelország 2024-ben kapja meg az első négy gépet pilótaképzésre, amely az Egyesült Államokban esedékes. Lengyelországba az első 12-16 darabot 2026-ban, a többit pedig 2030-ig szállítják le. Az Egyesült Államok eddig 490 ilyen gépet adott el külföldre, többek között Ausztrália, Belgium, Izrael, Japán, Norvégia és az Egyesült Királyság vásárolta őket.

Az utóbbi évek technológiai fejlődésének köszönhetően az okostelefonok mára digitális életünk legfontosabb eszközévé váltak, egyre több tevékenységre alkalmasak a bevásárlástól a banki ügyintézésig. Hazánkban a felnőtt lakosság 89 százaléka használ okostelefont, ami közel 5,3 millió embert jelent. A sokoldalú felhasználásnak köszönhetően ez a szám folyamatosan emelkedik, ami megkönnyíti és közelebb hozza a technológia társadalmi felhasználását is az emberek számára.

A Vodafone Magyarország számára kiemelten fontos, hogy olyan kezdeményezések mellé álljon, melyek célja, hogy a technológiát a közjó szolgálatába állítsák. Ilyen, sokak életét meghatározó újítás valósult meg a Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat együttműködése révén, amely az okostelefon-használati tendenciákat figyelembe véve nemcsak gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a bajbajutottak számára, de számos egyéb kiegészítő funkcióval is bír, melyek hasznosnak bizonyulhatnak a hétköznapokban.

Az ÉletMentő alkalmazás egyik nagy előnye, hogy tárolja az előre feltöltött egészségügyi adatokat, melyeket segélyhívás során a mentők rendelkezésére bocsát, így a fontos tudnivalók azonnal rendelkezésre állnak. Az ÉletMentő applikáció hívásai ugyanúgy „klasszikus” segélyhívások, de már a hívás fogadásakor rendelkezésre áll és a monitoron látható egy digitális adatcsomag is.

A pontos helymeghatározásnak köszönhetően hatékonyabbá válhat a beteghez való kiérkezés is, ami különösen nagy segítség abban a helyzetben, amikor a bajbajutott eszméletét veszti a segélyhívást követően. Több hasznos, kiegészítő funkciót is tartalmaz az applikáció: POI adatbázisának köszönhetően megmutatja a felhasználóhoz legközelebb eső gyógyszertárak, kórházak, defibrillátorok elérhetőségeit, valamint egy általános elsősegélynyújtó kisokos is része. Ikonokon alapuló kialakításának köszönhetően az is tudja használni, aki nem tud beszélni, vagy nem érti a nyelvet.

Az ÉletMentő applikáció már három országban – Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában – sikeresen működik. Csehországban már több mint egymillióan töltötték le az alkalmazást, és több mint negyvenezer esetben adtak le segélykérést. A felhasználói visszajelzések alapján a leggyakrabban végtagtörések, allergiás reakció, illetve szívroham esetén kértek segítséget az applikáción keresztül. Az alkalmazást a cseh Medical Information Technologies fejleszti, és a hazai változat fejlesztése során felhasználják e három ország tapasztalatait, de kifejezett cél, hogy egy teljesen lokalizált, a hazai igényeknek megfelelő tartalom jöhessen létre.

„A Vodafone-nál törekszünk a legújabb, leginnovatívabb technológiák, mint a NB-IoT vagy az 5G bevezetésére. A Vodafone Alapítvány keretében pedig igyekszünk ezeket az innovatív technológiai megoldásokat a társadalom, a közjó szolgálatába állítani. Az innováció önmagában mit sem ér, ha nem tesszük széles körben mindenki számára elérhetővé. Az Életmentő applikációval olyan innovatív megoldást vezetünk be Magyarországon, amely a teljes társadalom számára hasznos lesz, hiszen a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítő kezet.” – mondta el Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese és a Vodafone Alapítvány kuratóriumának tagja.

„Ismét nagyot léptünk előre egy még hatékonyabb, digitalizált Országos Mentőszolgálat építésében annak érdekében, hogy még több életet tudjunk megmenteni.” – nyilatkozta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. – „Célunk, hogy minél több ember letöltse az applikációt és így még gyorsabban tudjunk segíteni.”

Az ÉletMentő applikáció az összes magyarországi mobilszolgáltató ügyfelei számára ingyenesen elérhető.

A közlemény szerint a felek ennek érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. A találkozón megerősítették azt is, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélésekkel kapcsolatban a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, a szervezetek jó munkakapcsolatát mutatja például, hogy a magyar ügyészség minden OLAF igazságügyi ajánlásra vagy elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt az ügyben a nyomozás, akkor a nyomozás keretében értékelték azt – írták.

Kiemelték: a hazai nyomozások eredményességét igazolja, hogy az OLAF 2018-as jelentése szerint a magyar ügyészség a 36 százalékos uniós átlagnál lényegesen többször, az esetek 45 százalékéban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben. Pozitív változás az is, hogy az OLAF igazságügyi ajánlásainak száma az utóbbi években folyamatosan csökkent: míg 2015-2016-ban tíz-tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben pedig két ajánlás érkezett – tették hozzá.

A közlemény szerint az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos adminisztratív szabálytalanságok feltárása. A hivatal például igazságügyi ajánlást tehet, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján az OLAF szerint bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét.

A közlemény szerint az elsőrendű vádlott a személyi szabadság társtettesként elkövetett megsértése, testi sértés bűntette és becsületsértés vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A másodrendű vádlottat a személyi szabadság társtettesként elkövetett megsértése miatt kétszáz óra közérdekű munkára ítélték.

A vádlottak élettársként együtt laktak monorierdői házukban. A sértett egyedül élt budapesti lakásában, pszichiátriai betegsége miatt már 1998 májusában cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte a bíróság. Az idős nő 2010-ben többször ismeretlen helyre ment a lakásából, ezért 2010. december 28-tól eltűnt személyként körözte a rendőrség, majd 2016. december 16-án holttá nyilvánították.

A pár 2010-ben ismerkedhetett meg a sértettel, aki önként ment velük monorierdői házukba, ott a pincében kialakított lakrészében lakott, velük étkezett és rendszeresen ház körüli munkát végzett. Mivel többször engedély nélkül elhagyta a házat, a lábait egy lánccal összelakatolták és az elsőrendű vádlott egyszer meg is ütötte, aminek következtében az idős nő bordatörést szenvedett.

A vádlottak 2017. június második felében is lánccal vascsőhöz lakatolták a sértettet, majd elmentek otthonról, a nőnek ekkor sikerült szétszednie a láncot, átmászott a kapun és a vasúti sínek mentén elindult Vecsésre. A sértett 2017. június 26-án reggel egy vecsési élelmiszerüzletnél a kukákban turkált, alultáplált, elhanyagolt, valamint rendkívül éhes és szomjas volt. A jobb bokáján egy körülbelül hatvan centiméter hosszú fém lánc és lakat lógott, ezt a lakossági bejelentés alapján intézkedő rendőrök távolították el róla.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész elsőrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Kis-Márton Vidor hozzátette: a kifejlesztett technológia segítségével a konténer térfogata annak egyötödére csökkenthető, amely 80 százalékos megtakarítást jelent a logisztikai költségekben és a károsanyag-kibocsátásban is.

Elmondta: a konténer szinte bármire használható, átmeneti infrastruktúraként tökéletes például nagy tömegrendezvényeken, de ha szükséges katasztrófahelyzetben és hadgyakorlatoknál is használható. A konténerek bérleti költségének legnagyobb részét a szállítási díj teszi ki, de ezek az új, összecsukható konténerek képesek a logisztikai folyamatok racionalizálására – fűzte hozzá.

Az együttműködés a konténerek mellett az azokhoz kapcsolható környezetbarát vizesblokkok, valamint a napelemes és a ballisztikus rendszerek, illetve a fejlesztés alatt álló specifikus, szállítás utánfutó rendszerek piaci megjelenésére és a közös gyártásra is vonatkozna.

A nemzetközi szerződésre azért volt szükség, hogy biztosítsák a végtisztességet a hajóval hullámsírba szállt a több mint 1500 utasnak és személyzetnek és garantálják a roncsok megőrzését. A belfasti Harland és Wolff hajóműhelyben készült luxusgőzös 1912-ben az Atlanti-óceánt átszelő első útján jéghegynek ütközött és elsüllyedt.

A BBC News felidézte, hogy Nagy-Britannia már 2003-ban aláírta a szerződést a hajó maradványainak védelméről, a megállapodás azonban csak január 21-én lépett életbe azután, hogy 2019 decemberében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is jóváhagyta. A nemzetközi vizeken található roncsot eddig csak a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény védte.

Nusrat Ghani brit tengerészeti államtitkár “nagy jelentőségűnek” nevezte a megállapodás érvénybe lépését.

“Az óceán mélyén, két és fél tengeri mérföld (4 eze méter) mélyen nyugvó Titanic tragédiája a történelem legjobban dokumentált tengeri katasztrófája. Több mint 1500 ember nyughelyéhez méltó tisztelettel és érzékenységgel kezeljük” – fogalmazott a miniszter. Mint elmondta, Nagy-Britannia szorosan együttműködve dolgozik a kérdésben a többi észak-atlanti országgal, köztük Kanadával és Franciaországgal a Titanic védelmén.

A Titanic roncsait 1985-ben találták meg 350 tengeri mérföldre (650 kilométerre) Új-Fundland kanadai partjaitól. 1986 óta folynak a tárgyalások több ország között a roncs védelméről szóló nemzetközi megállapodásról.

Az NKE tevékenységének kiteljesítése azonban korántsem merül ki a létesítmények megépítésében, az egyetem szervezeti fejlődésének, az új irányok kijelölésének mindig is az objektumok birtokbavétele előtt kell járnia. 2018. szeptember elsejével Koltay Andrást nevezték ki az NKE rektorának, aki korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjeként végzett munkájával már bebizonyította, hogy képes lesz új lendületet adni az ország legdinamikusabban bővülő felsőoktatási intézményének.

— Alig több mint fél éve vette át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetését. Hogyan értékeli az intézményben folyó munkát, az oktatási tevékenységet?
— Az első időszakban rengeteg dolgot kellett megismernem és megtanulnom, hiszen korábban nem volt kötődésem az NKE-hez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkeztem, az ott töltött közel 16 év nagy részében a katedrán szereztem tapasztalatokat, így mindvégig közvetlen kapcsolatban voltam az oktatással. Úgy gondolom, érthető, hogy a „Pázmányt” bizonyos szempontból most is szellemi otthonomnak tekintem. Bíztam abban, hogy hasonlóan jó oktatói-szellemi közösségre találok itt is – és ez így is történt. Rendkívül gyorsan megtaláltuk a közös hangot a munkatársaimmal. Mivel közös értékrendet vallunk, vezetőtársaimmal magától értetődően tudtuk elkezdeni a közös munkát.

— Mivel, hogyan kezdte az NKE mindennapjaival való ismerkedést?
— Az első hónapokban sorra jártam a szervezeti egységeket, hogy minden szinten minél mélyebben megismerhessem az intézmény munkatársait. Ma már tisztán látom, hogy az elmúlt években egy rendkívül intenzív egyetemépítési folyamat zajlott, ami nem lehetett volna eredményes a kollégák elkötelezettsége nélkül. Számomra nagyon nagy öröm és egyben megható dolog azt látni, ahogy az itteni munkatársaim a „hátukon viszik” ezt az egyetemet. Régóta tudom, és az itt töltött hónapok tapasztalatai újra megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a jól szervezett csapatmunka mindig meghozza az eredményeket.

— Vannak olyan területek, amelyeknél változtatást lát szükségesnek, ha igen, melyek azok?
— Ahogyan azt a rektori pályázatomban is kiemeltem, az NKE és annak vezetői, illetve teljes közössége hatalmas munkát végzett az egyetem létrehozása és a jogelődök közötti kohézió megteremtése érdekében, ezért az „egyetemalapítók” eredményeire építve kezdtem meg a munkámat. Az egyetem alapítását követő néhány év teremtő munkája után most elérkezett az idő, hogy intézményünket nyugodt és kiszámítható pályára állítsuk. Az NKE Szenátusa 2018 november végén egyhangúlag elfogadta az intézmény új szervezeti és működési rendjét, amelyet az NKE-t fenntartó Miniszterelnökség is jóváhagyott. Ezzel egy olyan jelentősebb szervezeti átalakítás vette kezdetét, aminek segítségével megpróbáljuk új pályára állítani az intézményt, szakmai és finanszírozási oldalról egyaránt. Egyetemünk életét és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy az a lehető legmagasabb minőségben szolgálja az oktatást, a kutatást és a rendelkezésünkre álló páratlan egyetemi infrastruktúra megfelelő kihasználását.

— Milyen jellegű átalakításokat terveznek? A korábbiaknál több vagy kevesebb szervezeti egységgel működik majd az NKE?
— Az új szisztémában kiemelt szerepet kapnak az intézményben működő karok. Egyetemi szinten összességében jelentősen csökken majd a szervezeti egységek száma, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kívánjuk az egyes szervezetek működésének bürokratikus jellegét is. Az már biztos, hogy új formációkat is kialakítunk, ilyen lesz például a Stratégiai Tanulmányok Intézete, amely a közszolgálati szektor stratégiai, vezetői feladatainak ellátására felkészítő magyar és nemzetközi képzési programok tervezéséért és megvalósításáért lesz felelős. Egy másik új szervezet, az Eötvös József Kutatóközpont meghatározott területeken stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatásokat folytat majd. Létrejön továbbá a Nemzetközi és Pályázati Igazgatóság, a páratlanul gazdag infrastruktúra üzemeltetéséről pedig a Campus Igazgatóság gondoskodik majd. A kormány döntése értelmében az egyetemen bevezethetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt is, ami nagymértékben elősegíti a minőségi egyetem irányába mutató elképzeléseink megvalósítását.

— Mekkora jelentősége van az egyetem profiljában, életében a Rendészettudományi Karnak?
A rendészeti képzés – hasonlóan a honvédtisztképzéshez – komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, hatalmas felelősség terheli mindkét hivatásrendet, hiszen ők jelentik a magyar társadalom biztonságának garanciáit, ők képviselik az alkotmányos rendszer alapköveit. A Rendészettudományi Karról (RTK) kilépő hallgatókból kerül ki a jövő állami rendészetének parancsnoki állománya, ők lesznek az állam fennmaradásának és működésének fontos pillérei. Az RTK ugyan monopolhelyzetben van a felsőoktatásban, de az eddigi képzésfejlesztési eredmények elismerése mellett folyamatos továbbfejlesztésre, innovációra is szükség van. Egyaránt nagyon fontosnak tartom a megrendelő rendészeti szervek képzésre irányuló igényeinek kiszolgálását és a konstruktív, szakmai kapcsolat fenntartását.

— A rendészettudományi kutatásokban és képzésekben mekkora prioritással szerepel a magánbiztonság?
— Kiindulási pontként úgy fogalmaznék, hogy a közbiztonság megteremtése társadalmi együttműködés eredménye, amelyben az állami szervek mellett egyre fontosabb szerep jut a magánbiztonságnak. Több országból vett példák és elemzések is igazolják, hogy ez a megállapítás egyaránt igaz itthon és külföldön. A Rendészettudományi Kar képzési portfóliójában a biztonsági szakirányon belül nappali és levelező munkarendben is folyik úgynevezett alapképzés. Bizonyosan nem véletlen, hogy mostanra a biztonsági szakirány felvételi pontszáma és a jelentkező hallgatók száma jelentősen emelkedett, ami egyben azt is mutatja, hogy egyrészt a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti (MÖR) Tanszék jó úton jár, másrészt a közelmúltban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészeti tárgyú képzések iránti igény jelentősen felértékelődött hazánkban. Ezért kézenfekvő kiszolgálni e megnövekedett igényeket, akár új, magasabb szintű képzésekkel is. Így a már említett alapképzés és az arra épülő mesterképzés mellett a jövőben rövidebb időtartamú szakirányú továbbképzések is szóba jöhetnek. Mindebből következik, hogy a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék biztonsági szakirányának egyre komolyabb perspektívái mutatkoznak a jövőben.

— A 2015–2020 közötti Intézményfejlesztési tervben szerepel, hogy „A magánbiztonság kutatásának és oktatásának fejlesztése alapozhatja meg egy magánbiztonsági szak indítását, amelyet a képzésfejlesztés napirendjén kell tartani.” Mikorra várható a szak megindítása?
— Valóban, kézzelfoghatóan érezhető, hogy jelentős igény mutatkozik a biztonsági vezetői mesterképzés beindítására, hiszen ilyen jellegű kurzusnak nincs alternatívája hazánkban. Éppen ezért a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken az alapozó kutatások után immár a szakmai szervezetek aktív bevonásával gőzerővel folynak a képzés előkészületei, a szükséges kidolgozó munkálatok. Sikeres akkreditáció esetén akár 2020 őszén elindulhat a mesterképzés.

— Milyen együttműködés van az egyetem, illetve a vagyonvédelmi és őrző-védő szolgáltatásokat kínáló vállalkozások vezetése között?
— Az említett MÖR Tanszék és a biztonsági szakirány sikereinek kulcsa éppen a magánbiztonsági vállalkozások és önkormányzati rendészetekkel kialakított szoros együttműködés. A partnerek felismerték, hogy ők lehetnek a szakirány „megrendelő szervei”, egyben az itt végzett tehetséges hallgatók elsődleges „felvevőpiaca”. Folyamatosan bővül a tanszék partnerhálózata, Ruzsonyi Péter dékán év végén írta alá az újabb együttműködési megállapodást a szakirány támogatására.

— Kapnak-e, illetve kaphatnak-e speciális szakmai képzést, továbbképzést e vállalkozások vezetői, esetleg alkalmazottjai?
— A biztonsági szakirány hallgatói speciális képzésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy az alapozó ismeretanyagon túl szakmaspecifikus tantárgyakat – például biztonságtechnika, létesítményvédelem, személy- és vagyonvédelem – is nagy óraszámban, az elméleti és a gyakorlati ismereteket ötvözve tanulnak. A partnereknek köszönhetően immár egy jól felszerelt biztonságtechnikai szaktanterem is segíti a gyakorlatiasabb képzést, ami komoly előrelépésnek tekinthető. A MÖR Tanszék kiváló gyakorló szakemberekkel bővült az elmúlt hónapokban, akik további garanciát jelentenek a naprakész, gyakorlatorientált tudás átadására.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)