Biztonságpiac

A szekszárdi önkormányzat tájékoztatása szerint a tolnai megyeszékhely közgyűlése legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a korábban e célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek átadott terület a Készenléti Rendőrség kezelésébe kerüljön.

A légimentőbázis létesítését 2007-ben az Országos Mentőszolgálat Légimentő Kht. kezdeményezte Szekszárdon; a város önkormányzata 2011-ben a kijelölt területet állami tulajdonba adta, az OMSZ azonban 2016-ban elállt a leszálló és a hangár megépítésétől.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere előterjesztésében emlékeztetett arra, hogy a légi mentés repüléshez tartozó feladatait a Készenléti Rendőrség vette át. Arról is beszámolt, hogy a szervezet 2019. októberben kifejezte szándékát a szekszárdi bázis megvalósítására, amelynek létesítési engedélyét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztálya 2021. márciusig meghosszabbította.

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. honlapja szerint ma Magyarországon hét légimentőbázis működik: Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Budaörsön, Balatonfüreden, Sármelléken és Pécsen.

A rendőrség december 31-én azt közölte, hogy a szolgálatnak a múlt év végén kilenc használt, de jó állapotú mentőhelikoptert adott át a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., és megkezdődött új légimentőbázisok építésének, illetve a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése.

Ez évtől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait a Készenléti Rendőrség gyakorolja, a légi mentés egészségügyi, szakmai irányítását továbbra is az OMSZ főigazgatója végzi.

– Korábban, még vezérkari főnökként nyilatkozott lapunknak, most miniszterként fogadta megkeresésünket. Hogyan ítéli meg a Magyar Honvédségben az elmúlt öt évben végbement változásokat és az elért eredményeket?
– Nyolc évig voltam vezérkari főnök, 2010-től 2018 májusáig, és amikor idekerültem a minisztériumba, mint vezérkari főnök, nagyon nehéz időszak volt. A költségvetésünk igen szűkös, erősen behatárolt volt, az ország gazdasági helyzete pedig korántsem volt olyan jó, mint most, ezért a tárcának is spórolnia kellett. Elég nehéz örökség maradt ránk, a honvédség folyamatosan leszálló ágban volt, ezért arra ment el a legtöbb energiánk, hogy miként tudjuk ezt a folyamatot megállítani. Megfogalmaztuk, hogy mit kell tennünk a következő években, hogy ne kelljen több laktanyát bezárni, ne kelljen több katonát elküldeni, és a képességeket próbáljuk megőrizni. Mert a jelentések már 2009-ben is azt mutatták, hogy a Magyar Honvédségnél meg fog szűnni több képesség. Akkor, 2009–2010 első felében meg kellett volna hozni azokat a döntéseket, amelyek a különböző technikai eszközök beszerzéséhez, a modernizáláshoz szükségesek, de sajnos ezek elmaradtak. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy nagyot léptünk előre. 2015-re megalkottuk a katonákra vonatkozó életpályamodellt, amelynek három pillére van: az egyik az oktatási, képzési előmenetel és illetményrendszer, a másik pillér a lakhatási támogatás, amely a katonák és családjuk elhelyezését segíti, míg a harmadik pillér az egészségkárosodási ellátás rendszere, egy biztosítási rendszer bevezetése, amely 2017. január 1-jén indult el. Látható, hogy lépésről lépésre haladtunk előre, ahogy a gazdasági helyzet megengedte. Most pedig ott tartunk, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a teljes magyar honvédséget meg kívánjuk újítani.

– Miniszterként meg tudja valósítani azokat a terveit, elképzeléseit, amelyeket vezérkari főnökként esetleg nem sikerült?
– Komoly, 43 éves katonai múltam van, és már a jól megérdemelt nyugdíjas éveimet terveztem, amikor a miniszterelnök úr felkért erre a posztra. Nem gondolkoztam sokáig a válaszon, éppen abból a megfontolásból, hogy ha ezeket a döntéseket nem hozza meg a katonai vezetés, akkor nem lesz erős a magyar honvédség. Úgy éreztem, itt az esély, hogy miniszterként, komoly szakmai múlttal, meg tudjuk valósítani, hogy egy igazi erős honvédséget hozzunk létre. Megnyugvás számomra, hogy éltem a lehetőséggel, és a munkatársaimat is úgy választhattam meg, hogy a helyettes államtitkárokkal bezárólag, egy kivételével, mindenki katona volt.

– Hogyan értékeli a világ elmúlt esztendei biztonságpolitikai fejleményeit?
– A honvédelmi és haderőfejlesztés nem öncélú, ahogy néhányan gondolják. Az új eszközökre nem azért van szükség, mert jobban néznek ki és korszerűbbek, hanem azért, mert a biztonságpolitikai helyzetben jelentős változások történtek, aminek következtében egyik napról a másikra újabb kockázatok, kihívások, fenyegetések jelennek meg. Azaz a nagyon gyors és sokszor váratlan kihívások megkövetelik, hogy a magyar honvédség mindenre felkészült legyen, és képes legyen kezelni ezeket a helyzeteket. A biztonságpolitikában nagyon komoly változások mentek végbe, az öt évvel ezelőtti interjúmban még nem beszéltem az ukrán válságról, a nyugat-balkáni instabilitásról, nem beszéltem az Iszlám Államról vagy az egyre növekvő terrorizmusról, mert nem volt ennyire aktuális – mint ahogy akkoriban az Európát sújtó, a migrációval együtt megjelenő biztonságpolitikai kérdések, a terrorcselekmények, és a kibervédelem kiemelkedő fontossága sem. Ezek is mind azt mutatják, hogy nemcsak a világban, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is új biztonsági kihívások jelentek meg. A közvetlen veszély akkor nem volt érzékelhető, mert minden távol volt. A délszláv válság idején észleltük – a határ mentiek hallották is – a mindennapi fegyverropogást, ágyúdörgést, de utána megint minden elcsöndesedett.

– Új harckocsik, légvédelmirakéta-vezetési rendszer beszerzése, az Airbus helikopterek vásárlása – néhány a 2018-ban bejelentett honvédelmi beszerzésekből. Hogyan jellemezhető a honvédség felszereltsége, eszközparkja, és milyen további fejlesztések szükségesek?
– Amit terveztünk, megvalósítottuk, vagyis a tíz évre tervezett fejlesztések elmúlt évre eső részét teljesítettük, sőt valamivel előbbre is jutottunk, mert vannak olyan eszközök, amelyeknek a beszerzését 2020–2021-re ütemeztük, de már tavaly meg tudtuk vásárolni. Elképesztően nagy előrelépést tettünk. Csak a legfontosabbakat említeném. Kezdtük a katonák ruházatával, a gyakorló hadiruházattal, amely egy saját gyártású, korszerű, modern és komfortos öltözet. Beindult a „digitális katona” program, amelynek keretében megújult katonáink egyéni felszerelése. Ez a program több mint 100-120 katonai felszerelési cikket foglal magában, ezekkel kell rendelkezniük a katonáinknak: ebben minden benne van, a fegyver, a mellény, az elsősegélynyújtó felszerelés.

Azt szeretnénk elérni, hogy ezeknek a cikkeknek a többségét Magyarországon állítsák elő, a magyar katona magyar termékkel legyen felszerelve. A következő a katonák egyéni fegyverzete, ezért létrehoztunk egy fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, ahol jelenleg még az összeszerelés folyik, de érkeznek gépsorok, és ebben az évben szeretnénk megkezdeni a fegyverek sorozatgyártását. Cseh licenc alapján gyártunk pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt. Ezek nagy múltú, modern, műveleti területen kipróbált és bevált fegyverek. Tavaly decemberre már átadtunk tízezer darabot a magyar katonaságnak. A célunk az, és erre kormánydöntés is született, hogy Magyarországon mindenkit, aki fegyvert használ – rendőrség, büntetés-végrehajtás, NAV és így tovább – ezekkel a fegyverekkel kell ellátni, ami többéves lehetőséget biztosít az üzemnek. A fegyverhez kell lőpor, lőszer is, azon dolgozunk, hogy ezeket is itthon gyártsuk. Ennyit csak az egyéni felszerelésről, de természetesen ott vannak a technikai eszközök. Kezdtük a repülőgépekkel: először kiképző gépeket vásároltunk, hogy a hazai bázison meg tudjuk oldani a pilóták alapkiképzését. Ehhez vettünk négy darab kiképző repülőgépet, és további négy beszerzését tervezzük. Vásároltunk két csapatszállító Airbus 319-es repülőgépet – egy ilyen gépen 128 főt lehet szállítani –, továbbá két Falcon típusú repülőgépet, ezek kisebb kategóriájú, könnyű, többcélú szállítógépek. A fő szempont a gazdaságos üzemeltetés volt, valamint speciális igényeknek is eleget tud tenni, és ha csak nyolc-tíz embert kell szállítanunk, ne egy 128 fős gépet kelljen igénybe vennünk. Ezenkívül kell még négy repülő, három rámpás gép, amelyekkel nehéz technikai eszközöket tudunk szállítani, és amelyekből légideszant-feladatokat tudunk ellátni, személyi állománnyal és eszközökkel, valamint még egy a speciális légi vezetési képességhez. Összesen nyolc darab szállítógépünk lesz, ebből már négy áll rendelkezésre.

Mindezen túl szerződést kötöttünk légvédelmi rakéta vezetési rendszerre, és folyamatban van a radar­rendszer cseréje és fejlesztése is. Ezt a következő évekre tervezzük, amivel párhuzamosan a légvédelmi rakéták és rakétakomplexum beszerzésére is szükség lesz. A helikopter-beszerzést viszont megvalósítottuk: még tavaly kötöttünk szerződést húsz darab Airbus 145M könnyű, többcélú helikopterre, és további 16 darab közepes, többcélú H225M szállító-, kutató-, mentőfeladatok ellátására alkalmas gépre. A felújítottunk öt darab MI–17-es közepes szállító és nyolc darab MI–24-es harci helikoptert: ezek a gépek az új eszközök beérkezéséig biztosítani tudják a Magyar Honvédség helikopterképességét.

A szárazföldi alakulatok esetében is fontos volt a korszerűsítés, ezért elindítottuk a harckocsik, kis és nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök, páncéltörő eszközök beszerzését. Ezek közül is a „legsúlyosabbak” a harckocsik, és azóta is sokan érdeklődnek, mert a Leopard 2 A7+ elkápráztatott mindenkit, ami nem véletlen, hiszen napjaink egyik legkorszerűbb harckocsijáról van szó. Az A7+ azt jelenti, hogy a magyar igényekkel kiegészítve gyártják le azt a 44 darabot, amit a szerződésben rögzítettünk. Továbbá jön egy tucat Leopard A4-es használt harckocsikiképzési céllal, hogy mire az új eszközök megérkeznek, felkészített állomány álljon rendelkezésre. Az eszközöket most kezdik gyártani, várhatóan 2023–2025 között léptethetők be a rendszerbe. Ami a lövegeket illeti: Magyarországnak voltak önjáró lövegei, de sajnos ezeket is eladtuk a „világbéke” idejében, akkor az volt a feladat, hogy mindent adjunk el, mert nem lesz szükség rá. Az újakkal nemcsak helyre akarjuk állítani elvesztett képességeinket, hanem XXI. századi eszközökkel kívánjuk a katonáinkat felszerelni. Erre a 24 darab önjáró löveg ad majd lehetőséget. Hátra­van még a harcjárművek cseréje is. Több száz eszköz beszerzését vagy gyártását, esetleg közös gyártását tervezzük, ez az elkövetkező négy-öt évben alakul ki, hiszen 2026-ra készen kell lennünk.

– Tavaly májusi kinevezésekor azt mondta, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása. Milyen úton, hogyan halad a honvédség átalakítása?
– Elkezdtük a honvédség átalakítását, és már a tervezésen is túl vagyunk. Idén január 1-jétől minden jogi feltétele megvan az átalakításnak, a szervezési intézkedéseket is kiadtuk. Elsejétől az integrált minisztérium két részre válik, a minisztériumra mint irányító szervre, és a Magyar Honvédség parancsnokságára mint vezető szervre. Az eddigi minisztériumban a miniszter irányított, vezetett és ellenőrzött, azaz szinte mindent egy személyben ő végzett. Ez nem felel meg a XXI. század követelményeinek, amikor a biztonsági helyzet ilyen gyorsan és élesen változik. Amikor például egy kibertámadás elhárításáról van szó, arra nincs lehetőség, hogy áttételesen történjenek a feladatkijelölések, a jelentések, hiszen mire a miniszter döntést hozhatna, véget ér a támadás. Hatáskörök, jogkörök és felelősségek vannak, ezeket határozottan szét kellett választani. A minisztérium azért van, hogy irányt mutasson, határozza meg az elvárásait, biztosítsa a feltételrendszert, beleértve az anyagiakat is, majd ellenőrizze a végrehajtást. A Magyar Honvédség parancsnoksága pedig végrehajtja a feladatokat, innentől kezdve a honvédség parancsnoka valóban felelni tud azokért, amiket a törvényben rögzítettünk. Ezt élesen szét kellett választanunk, az átalakítás január 1-jével elindult, és június 30-ára be kell fejezni, 2020 nyarán pedig egy átfogó, miniszteri ellenőrzés keretében fogjuk vizsgálni, hogy az új rendszer úgy működik-e, ahogy meghatároztuk.
Emellett január 1-je óta a több mint 7000 fős közalkalmazotti állomány honvédelmi alkalmazott lett, hogy ezzel is növeljük a honvédséghez való kötődésüket, elismehessük és honorálhassuk a civil szféra közalkalmazottaitól némiképp eltérő feladataikat. Folyamatosan halad az átalakítás, az átszervezés, minden törvényi feltételét megteremtettük, és másfél évre előre látjuk, hogy egymás után mi következik.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Közleményükben azt írták: az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.

A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki – írta a tárca.

Hozzátették: egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.

A minisztérium közlése szerint elemezték az illegális migráció minden tekintetben növekvő statisztikai adatait, a többi között rámutatva arra, hogy jelentős változás tapasztalható az illegális migránsok állampolgárságának alakulásában. Jelentették, hogy 16 ország embercsempészei 47 ország állampolgárait próbálták meg jogellenesen az Európai Unió területére csempészni. A legidősebb elfogott csempész 72 éves volt.

A miniszter a Bácsalmási Határrendészeti Távfelügyeleti Irányító Központban és a déli határszakaszon személyesen tájékozódott az állomány szolgálati körülményeiről, majd feladatszabó értekezletet tartott.

A tárca közlése szerint az értekezleten Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Leszögezte azt is, hogy a rendőrségnek továbbra is feladata a legális határátlépés feltételeinek biztosítása.

Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója a nemzetközi hírszerzési tapasztalatokra, a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.

Pintér Sándor összegzése szerint a rendőrség jól vizsgázott határaink védelmében, áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet.

A miniszter kifejtette: elvárja a helyi szakértők jelenlétét abban az értékelő-elemző munkában is, amely a fővárosban történik, mert a helyismeret nélkülözhetetlen ezen a területen. Indokoltnak tartja az ország más területein szolgálatot ellátó bevetési egységek időszaki határra vezénylését is, mert a rendőröknek így lehetőségük van előzetesen ismereteket szerezni egy későbbi feladatellátás körülményeiről.

Pintér jelezte az értekezlet résztvevőinek, hogy további eredményeket vár a drónok alkalmazásától, s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát – közölte a minisztérium.

– Magyar részről kik vesznek részt ebben a kutatássorozatban?
– A konzorcium magyar tagja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) mellett az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A Horizont 2020 program keretében finanszírozott „Smart kritikus infrastruktúra ellenálló képességének mérése” című projekt összesen 36 hónap, ezen idő alatt gyakorlatilag egy komplett virtuális várost modellezünk, amelynek része egy-egy repülőtér, ipari körzet, tömegközlekedési csomópont, egészségügyi intézmény, illetve egy pénzügyi központ. A kutatási programban részt vevő húsz konzorciumi tag a virtuális város valamelyik elemét modellezi – a britek például a bankszektort tesztelték, hazánk pedig egy repülőtéri terminál valós idejű kiürítési gyakorlatának koordinációját és lebonyolítását vállalta. A reptéri szimulációban összesen több mint ezer önkéntes fiatal vett részt, ők az utasokat személyesítették meg a gyakorlat során.

– A terminálkiürítés szereplőinek nagy száma azt sugallja, hogy igen komoly feladat lehetett az előkészítés, a koordináció és a lebonyolítás.
– Ez így van, de ez a projekt más szempontok miatt is nagyon érdekes. Ez az első alkalom, hogy az ORFK – a Rendőrség Tudományos Tanácsának kezdeményezésére – a nemzetközi tudományos élet élvonalába tartozó kutatásban vesz részt. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kutatássorozat annak a nagy presztízsű Horizont 2020 keretprogramnak a részeként zajlik, amelyet az Európai Unió 85 milliárd euróval támogat. A forrásokat közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja a tagállamok közbeiktatása nélkül, és a felügyelet is ilyen módon valósul meg. Harmadik szempontként említeném, hogy ez a kutatási terület kulcsfontosságú a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének újfajta vizsgálata terén, és olyannyira úttörőnek számít, hogy a kutatási eredmények nemcsak megjelennek a legnevesebb nemzetközi tudományos szaklapokban, hanem rövidesen nemzetközi szabvánnyá is válhatnak.

– Milyen feladatokat kaptak, illetve milyen feladatokat vállaltak?
– A két részt vevő magyar szervezet az említett nemzetközi konzorciumban dolgozik más tagállamok elismert kutatóintézeteivel, egyetemeivel és különböző kritikus infrastruktúrák üzemeltetőivel itthon és külföldön egyaránt. A magyar csapat feladata a végfelhasználói igények megfogalmazása, valamint a kutatás gerincéül szolgáló esettanulmányok és helyzetgyakorlatok koordinálása volt, amelynek során próbára tettük a közösen kidolgozott módszertant. Itt hét különböző kritikus infrastruktúrát, azaz – leegyszerűsítve – az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos szektorban működő létesítménytípust kellett elemezni: a pénzügyi rendszert, az energiaellátást, az egészségügyi ellátást, a légi közlekedést, a gyártást, az ivóvízellátást, az árvízvédelmet és az energiahordozók tárolását. Ezen túl a módszert kipróbáltuk egy úgynevezett integrált esettanulmányban is, ahol a képzeletbeli várost érő különböző katasztrófahelyzetek feltételezett megtörténte esetén vizsgáltuk, hogy a módszer alkalmas-e.

– Milyen konkrétumokra fókuszáltak?
– A részt vevő szervezetek a kiürítési helyzetgyakorlatok során különböző rendkívüli eseményeket szimulálva azt vizsgálhatták, hogy azok bekövetkezése esetén egy nemzetközi repülőtéren milyen intézkedések a leghatékonyabbak, hogyan lehet az utasokat a lehető legrövidebb időn belül biztonságba helyezni, a veszélyhelyzetet elhárítani, a sérülést szenvedett személyeket minél előbb orvosi ellátáshoz juttatni, majd végül felszámolni az eseményt, és helyreállítani az objektum működését. A másik komoly feladat az integrált helyzetgyakorlat levezetése volt, amelyet szintén a cselekvési terveknek megfelelően sikerült levezényelni. A részprojekt végén jólesett hallani a többi résztvevő elismerését, a magyar kutatók és az őket támogató szakértők megoldásainak szakma általi dicséretét.

– A kutatás eredményeiből mit lehet közvetlenül felhasználni a mindennapi gyakorlatban?
– A projekt még nem zárult le, de végeredményként egy olyan előre jelző és értékelő rendszer kifejlesztése az elsődleges cél, amely képes valós időben mérni és értékelni a különböző kritikus infrastruktúrák védelmi szintjét. A repülőtér esetében azt is vizsgáltuk, hogyan javítja a védelmi képességet, ha az úgynevezett smart rendszerek – többek között a térfigyelő kamerák és egy okostelefonos applikáció – segítségével a fix menekülési útvonalak helyett az adott veszélyhelyzet pillanatnyi állapotára azonnal reagálva alternatív menekülési útvonalak is kijelölhetők. Az általunk kipróbált megoldás interaktív módon segítheti a mobilalkalmazást használó repülőtéri utasok menekülését, mivel az okostelefonokon megjelenő képi információk alapján a lehető legbiztonságosabb útvonalat választhatják ki.

– Sikeres volt a csapatmunka?
– A közös munka egyik legfontosabb hozadéka, hogy egy jól felépített együttműködés olyan távlatokat képes megnyitni a részt vevő szervezetek előtt, amelyeknek elérésére önmagukban csak jelentős erőfeszítések árán lennének képesek. A tudományos eredmények publikálásában – nyelvtudása és ez irányú gyakorlata révén – komoly segítséget nyújtott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Határrendészeti Tanszékére vezényelt állomány, az egyik frissen publikált tudományos cikk már olvasható az Elsevier Kiadó Safety Science folyóiratának 2019. évfolyam 113. számában. Kiváló együttműködés alakult ki a Budapest Airport Zrt.-vel és a Dahua Technology Hungary Kft.-vel is, ezek a szervezetek komoly segítséget nyújtottak az eredményes végrehajtáshoz.

– Bár a projekt még nem zárult le, de bizonyára vannak már reakciók, visszajelzések.
– Több helyről is érkezett megkeresés, az Európai Űrügynökség figyelmét is felkeltette gyakorlat, kíváncsiak a magyar tapasztalatokra, az ESA technológiatranszfer irodája érdeklődött a kutatás-fejlesztési projekt részletes eredményei iránt.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Meng 2016-tól állt a nemzetközi rendőrségi szervezet élén, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor 2018. szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Ezt követően lemondott posztjáról, majd tavaly júniusban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.

Az Interpol volt elnöke ellen mintegy 14,5 millió jüan (körülbelül 600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt emeltek vádat hazájában, ahol menesztették a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi tisztéről, és kizárták a kommunista pártból is (KKP).

Menget a bíróság keddi döntése szerint kenőpénzek elfogadása és hivatali pozícióval történő visszaélés miatt a börtönbüntetés mellett kétmillió jüan (87 millió forint) bírság megfizetésére ítélték. A bíróság közleményéből az is kiderült, hogy az elítélt nem kíván fellebbezni az ítélet ellen.

A KKP fegyelmi bizottsága tavaly márciusban kiadott közleménye úgy fogalmazott: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amikért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amelyet Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, és az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát. Meng felesége, két gyermekükkel együtt politikai menedékjogot kapott Franciaországban, és azt állítja, férjét politikai okokból állították félre.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által pozitívan méltatott kampányt azonban sokan azzal vádolják, hogy sok esetben eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Ha a bevásárlóközpontok biztonságának gyakorlatáról szeretnénk pontos képet kapni, legjobb, ha Novák Attilához fordulunk, aki 1992-ben csatlakozott az In-Kal csapatához. Az évek során végigjárta a ranglétrát: a végrehajtó állományban személy- és vagyonőrként kezdett, később volt csoportvezető, objektumparancsnok, felügyelő, főfelügyelő – ma pedig már kiemelt főfelügyelőként irányítja az objektumok őrző-védő munkáit. A szakember a beszélgetés elején egy tanulságos példával illusztrálta, hogy a plázák látogatóinak biztonságérzete milyen komoly hatással van egy bevásárlóközpont üzletmenetére.

Néhány éve szerződést kötöttünk egy plázával, rendbe raktuk az objektum biztonságát. Gyorsan megszerették a vásárlók, a forgalom felfutott, egyre több üzlet nyitott ki, végül már 99 százalékos kihasználtsággal működött a létesítmény. Egyszer csak gazdasági okokra hivatkozva felmondták a szerződést, közölték, hogy a továbbiakban nem velünk folytatják. Egy alig ismert, alacsonyabb díjazású céget bíztak meg, amely alapvető szakmai hibákkal látta el a feladatot – nemsokára oda is szoktak a csövesek, csavargók és a bűncselekményre szakosodott csoportok. Egy idő után már nem mentek be az emberek, elkopott a vásárlói forgalom, ezért az üzletek sorra bezártak – ma már csak ötvenszázalékos a bérlemény kihasználtsága.

Mi a legfontosabb egy bevásárlóközpont biztonságának megítélésekor?
A személy- és vagyonőrök látogatók által jól érzékelhető jelenléte. Egy hatékony biztonsági szolgálat a demonstratív megjelenéssel is képes a megelőzésre, mert ellehetetleníti a különféle bűncselekményekre szakosodott személyek, csoportok működését. A járőrök már az objektumba való belépésük előtt képesek felismerni a gyanús személyeket, s mivel megfelelő hírhálóval rendelkeznek, pillanatokon belül értesítik a diszpécserszolgálatot. A szolgálatvezető a kamerarendszereken is követheti a történéseket, és szükség esetén azonnal intézkedhet. A biztonságot a látogatók úgy élik meg, hogy belépéskor tisztasággal, nyugalommal, komfortérzettel találkoznak, és érzik, hogy nem kell külön ügyelniük a családra, a gyerekekre, nem kell félteniük az értékeiket.

Mekkora egy pláza őrző-védő csapatának ideális létszáma?
Ezt nagyon sok tényező befolyásolja. Elsősorban a bevásárlóközpont mérete és komplexitása, valamint az adott objektum környezetének bűnügyi fertőzöttsége számít, de a végleges létszám nagyban függ attól is, hogy a lépcsőházakat, raktárakat, szervizfolyosókat milyen sűrűn kell ellenőrizni, illetve attól, hogy a megbízó milyen egyéb feladatokat határozott meg. A legkisebb forgalmú plázában elég öt-hét jól képzett személy- és vagyonőr, a legnagyobb bevásárlóközpontban a váltásokkal együtt akár harminc-negyven főre is szükség lehet, közülük egyszerre tíz-tizenöt fő van szolgálatban.

Milyen egyéni igényeket támasztanak a megbízók?
Ma már általános elvárás, hogy a kollégáink ne csak prevenciós járőrözést végezzenek, hanem bizonyos üzemeltetési feladatokat is ellássanak. A külső és belső környezet tisztaságát mindenhol figyelni kell, és ha az őr szemetet, szennyeződést vagy például graffitit lát, akkor jeleznie kell a takarítószolgálatnak. Ha valahol nem világít egy lámpa, akkor szólnia kell a karbantartóknak, ha leáll mozgólépcső vagy a lift, akkor szintén jelentenie kell, de például a liftből mentéssel kapcsolatban konkrét feladatai is vannak. Ha a mellékhelyiségekben elfogy a papírtörölköző vagy szappan, azt is jelezni kell, és a sor hosszan folytatható. Ebből látható, hogy az őröknek a fő feladatuk mellett sok apró, az üzemeltetéssel kapcsolatos tennivalójuk is van. Az általános munkaerőhiányt megérzik a plázák üzemeltetői is, egyes feladatokra már nincs külön személyzet, és ebből következik az az elvárás, hogy ha a személy- és vagyonőr úgyis ott van, akkor észleljen, jelezzen, és akár intézkedjen is. Sajnos a pluszfeladatok miatt az őrök már egyre nehezebben tudnak a szerződésben foglalt alapfeladatokra fókuszálni.

Mit kell tennie egy őrnek, ha illegális kereskedelmi tevékenységgel találkozik?
Leggyakrabban parfümárusok próbálkoznak a plázákban. Az őrök hamar észreveszik az ilyen kísérleteket, és felszólítják az árust, hogy fejezze be a tevékenységet és távozzon. Ha ez nem történik meg, akkor azonnal rendőri intézkedést kérünk. A személy- és vagyonőr szükség esetén a jogszabályban meghatározottak alapján testi kényszert is alkalmazhat, de annak a fenyegetéssel arányosnak kell lennie.

És mi történik, ha agresszívabb jelentekre kerül sor, például „tolvajt” kiált egy látogató?
A tolvajok, zsebtolvajok általában szervezetten, csoportosan garázdálkodnak. Ha az őr ilyen jellegű lopást észlel, akkor megfelelő erővel, az esetleges támadás elhárítására alkalmas eszközökkel – gázspray, gumibot – megy oda, mert a tolvaj gyakran verekszik, sőt akár a rugós bicska is előkerülhet. De egy gyakorlott járőr már előre felismeri a gyanús alakokat, ismeri a terepet, és legtöbbször tudja, kik az elkövetők. Ha pedig a tolvaj elfut, akkor rádión jelzi a bejáratnál álló kollégájának, aki feltartóztatja az elkövetőt, elviszi egy szolgálati helyiségbe, majd kihívja a rendőrséget.

Mi a teendő, ha az őr ittas embereket vagy drogosokat észlel?
A mi személy- és vagyonőreink az ilyen esetekre is kapnak előzetes kiképzést. Többségüknek már van olyan emberismerete, hogy el tudja dönteni, egy beteg emberrel van dolga, vagy a kérdéses személy alkoholos befolyásoltság, illetve kábítószer vagy más tudatmódosító szer hatása alatt van. Ilyenkor jelzi az eseményt a szolgálatvezetőnek vagy az objektumparancsnoknak, aki intézkedik. Mivel a magyar jogszabályok szerint a minimális kábítószer birtoklása is bűncselekménynek minősül, ezért zéró tolerancia van, tehát azonnal értesítjük a rendőrséget. Előfordul, hogy lépcsőházban, mellékhelyiségben bújnak meg a drogosok, de ezeket a helyeket ismerik a személy- és vagyonőrök. Ilyenkor is történnek agresszív reakciók, de nem szabad félni a konfliktusoktól, mert az őr adekvát fellépése megerősíti a biztonsági szolgálat és a létesítmény jó hírét.

Mi az instrukció, ha a parkolóban elhagyott, netán lopott járművet találnak, vagy éppen autólopást észlelnek?
A biztonsági szolgálat a térfigyelőkamera-rendszeren nyomon követ minden cselekményt, ha autófeltörést tapasztalnak, azonnal odairányítják a megfelelő erőket, szükség esetén blokkolják a kijáratot. Volt már olyan eset, hogy egy autótolvaj a parkolóban „pihentetett” egy járművet – el is kapták. Elvileg éjszaka nem maradhat jármű a bevásárlóközpont parkolójában, ha mégis otthagynak egy autót, az őrök felírják a rendszámát. De a járőrök folyamatosan figyelik a gyanús járműveket, a leeresztett ablak, a lapos gumiabroncs, a poros jármű mind arra utal, hogy régóta ott áll a kocsi, ezeket a megfigyeléseket dokumentáljuk. A lopott autót általában felderíti a járőrszolgálat, utána rendőrségi intézkedést kérünk.

A hajléktalanokkal való találkozás esetén mi a teendő?
Emberileg, morálisan nézve ez nehezen kezelhető helyzet, de a személy- és vagyonőr nem mérlegelhet, neki előírt feladatai vannak. A bevásárlóközpontok házirendjében az szerepel, hogy az objektumba belépők célja a szórakoztató vagy vendéglátó egységben, illetve kereskedelmi egységben történő vásárlás. Ha valaki a viselkedésével, ruházatával, tisztaságával zavarja a többi vendéget, ha nem közösségbe illően, netán garázda módon viselkedik, akkor fel kell szólítanunk, hogy távozzon a pláza területéről. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hajléktalanok elhagyatott, félreeső helyre próbálnak időlegesen bevackolni, vagy az ülőbútorokon néhány órát aludni. Emberileg nehéz feladat, de egy pláza miliője, hangulata nem romolhat, a látogatók zömének érdekeit kell képviselnünk, tehát nem oda illő személyeket el kell távolítanunk.

Fokozott készültség
Akár akarjuk, akár nem, elvileg számolni kell terrorcselekményekkel is. A beszélgetésünk elején említett „demonstratív jelenlét” mennyire lehet hatásos?
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelműen kimondható, hogy a személy- és vagyonőr megjelenése önmagában is erős védelem, a terrorcselekményre készülő személyt maga a látvány is elriasztja. Az In-Kal Magyarországon egyedülálló felkészültséggel rendelkezik, nagyon komoly összegeket fordítottunk speciális eszközök beszerzésére. Több száz millió forintért vásároltunk korszerű technikai eszközöket, az egyes objektumokba gázanalizátoros bombadetektorokat telepítettünk, amelyekkel az elhagyott tárgyak, csomagok veszélyességét vizsgálhatjuk. Közben visszanézzük a biztonsági kamerák felvételeit, és ha szükséges, lezárjuk a területet. Úgynevezett bomba­lepellel takarjuk le a gyanús tárgyat – ez egy speciális összetételű takaró, amely egy esetleges robbanás esetén megfelelő védelmet nyújt a szóródó repeszek ellen. Vásároltunk „bombakukát” is, amelyekben tárolni, szállítani lehet a veszélyesnek ítélt tárgyakat.

Mindenki tudja használni ezeket az eszközöket?
Az In-Kal minden személy- és vagyonőre tudja, mi a teendő, ha gyanús tárgyat észlel. Több, tűzszerészi múlttal is rendelkező személy- és vagyonőr dolgozik a csapatban, akik pontosan tudják, mit kell tenni a rendőrség vagy a tűzszerészek megérkezéséig. Ők a „prevenciós járőrök”, akik napi 12-14 órában, a nyitvatartási idő alatt rendszeresen átfésülik a teljes területet. Ha ránéznek egy bombagyanús csomagra, akkor képesek megbecsülni, hogy „mekkorát szólhat”, és mekkora területet kell lezárni. Valószínűleg a bevásárlóközpontok látogatói örülnének, ha felismerhetők lennének ezek a munkatársaink, de a biztonság ilyen szintjének éppen az az egyik lényeges jellemzője, hogy az „őrangyal” észrevétlen, nem tűnik ki a tömegből. Karácsonykor, húsvétkor és a nagyobb ünnepeken több civil ruhás őr is dolgozik a plázákban, ők is garantálják a fokozott biztonságot.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)



A lap szerint az új fegyver átírhatja az eddigi játékszabályokat, mert a fény sebességével csap majd le az Izraelre irányzott lövedékekre: rakétákra, drónokra, aknalövedékekre egyformán. Évtizedek óta kísérleteztek Izraelben a lézersugár erejének hadrendbe állításával, s az utóbbi hetekben áttörés született, ugyanis a védelmi minisztérium bejelentése szerint sikerült célpontok megsemmisítésére képes és olcsón üzemeltethető lézerágyút kifejleszteni.

Várhatóan még fél évig tartanak a laboratóriumi tesztek, melyek után az Elbit Systems Ltd. és a Rafael Advanced Defense Systems Ltd. nevű hadi technológiai vállalat létrehozza az új fegyver prototípusát. Azt tervezik, hogy az év végén az ország déli részén, a gázai határnál már élesben vizsgálhatják az első, még kísérleti eszközöket.

A lézerágyú a tervek szerint alkalmas lesz a negyven kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták és aknalövedékek semlegesítésére, valamint drónok és páncéltörő rakéták kivédésére is. A további fejlesztési tervek olyan lézerfegyvert is felvázolnak, amely a hosszabb hatótávolságról, akár több száz kilométerről, vagyis Szíriából és Libanonból elindított rakéták ellen is hatásos lesz.

Szintén lézervédelemmel kívánják majd ellátni a gyalogos egységeket szolgáló harckocsikat, és egyéb katonai járműveket. A lézerágyú hátránya, hogy optikai mérőeszközei felhős időben nem működnek, azonban a ynet szerint repülőgépekre vagy más légi eszközökre telepítve ezt a hátrányát is kiküszöbölhetik.

Az izraeli légierőnél azt tervezik, hogy a Herkules repülőgépeket már jövőre ellátják ezzel az eszközzel a fejlesztési folyamat részeként. “Álmainkat és vágyainkat követve először közeledünk határozottan egy olyan energiahatékony fegyverrendszer kidolgozásához, amely nem repülő fémdarabokat alkalmaz” – nyilatkozta Dubi Oszter, a fegyvert kifejlesztő csoport vezetője a lapnak. A lézert manapság már használják az iparban, a többi között az autóhegesztéshez, de csak néhány kilowatt teljesítménnyel, és a lézerrel lövéshez több tucat kilowatt teljesítmény szükséges. Az általunk kifejlesztett eszköz elektromos lézer, nem a veszélyesnek és kevésbé hatékonynak bizonyult vegyi lézeren alapszik. Célunk körülbelül száz kilowatt elérése, amellyel már pontosan lehet megcélozni az akár öt km-nél is messzebb lévő objektumot – tette hozzá.

Az új, lézeres védelmi rendszer várhatóan rövid távon kiegészíti majd a már kiépített rakétaelfogó rendszereket, a többi között a Vaskupolát. A védelmi tárcánál fontosnak tekintik a lézereszköz gyors kifejlesztését, mivel mindössze egy-két dollárba kerül majd vele egy lövés, míg az eddigi eszközökkel több ezer dolláros elfogó-rakétákat indítanak útnak az ellenséges célpontok ellen.

Az új fegyver úgy működik, hogy a nagy teljesítményű lézernyaláb befogja a rakétát, felmelegíti, és a lövedék néhány pillanat alatt megsemmisül. A lézerágyú további előnye, hogy soha nem fogy ki belőle a lőszer, mint az eddigi, hagyományos, elfogó rakétákkal működő rendszereknél. Miközben egy háromszáz kilométerről érkező rakéta elleni elfogó-rakétának körülbelül öt perc repülésre van szüksége, amíg eléri az ellenséges rakétát, és rövidebb távolságok esetén is több másodpercre vagy egy percre van szükség, addig a lézerágyú a fény sebességével szinte azonnal eléri és eltalálja a célt.

A védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési igazgatója, Janiv Rotem dandártábornok elmondta, hogy eddig mintegy százmillió sékelt (csaknem 8,5 milliárd forint) fektettek be a fegyver fejlesztésébe, és Izrael határainak lézerfegyveres védelme kiépítésének költségei több százmillió sékelbe fognak majd kerülni.

A folyamatosan változó és a nemzetközi fenyegetések hatására szigorodó hatósági elvárások, megjelenő normák az áruk és egyéb, áruhoz hasonló eszközök, tárgyak, termékek repülőtéri átvizsgálása során már minden esetben előírják a nem röntge­nezhető légi áruk belső átvizsgálását. Azaz a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazása során nyitni kell a csomagokat. Emiatt az egyes csomagolás módok, anyagok jellemzőinek figyelembevételével meg kellett oldani a nyitási lehetőségeket, illetve a kutyás mintavétel elősegítése érdekében a szagáramlás kialakítását.

Ezeken a területeken óriási előrelépést jelentett a 2017 februárjában, az Európai Unió pályázatának elnyerését követő több ezer kutatási mérés: hiszen a pontosan regisztrált körülmények között végrehajtott mérések eredményei alapján a gyakorlatban sokkal nagyobb biztonsággal alkalmazhatjuk kutyáinkat. Kiemelkedő szakmai megerősítést jelentett a projektben megvalósult kutatás során a robbanóanyagok szagkiáramlása és a külső levegő hőmérséklete között korábban feltételezett szoros összefüggés eltérő hatása a mérési eredményekre. Ezzel szemben viszont megállapítást nyert a szagkiáramlás biztosításának fontossága a fedések lehetőségének kiküszöbölésére. Azaz, ha biztosítjuk a tiltott anyagok szagának szabad áramlását, akkor a kutyák nagy biztonsággal megtalálják azokat. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése során az is kiderült, hogy a kutatásba különböző időpontokban és intenzitással bevont kutyák az eltérő feladatok során mégis nagyon hasonló, szinte megegyező eredményeket hoztak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a védelmi berendezésként alkalmazott szolgálati kutyák a kutatás során tudományosan is megalapozottá vált képzési módszertan segítségével folyamatosan „kalibrálhatók”, mindig figyelembe vehető a jelzésük eredménye, akár a műszereké.

A projekt kísérleti mérései során derült ki az a jelenség is, hogy a jogszabályi előírások szerinti 1,3 méter mérési magasságot egy légterű áru belsejének átvizsgálása során 1,7 méterre lehetne emelni az erre vonatkozó jogszabályokban. Ez az a határ, ahol a kutyák még magabiztosan képesek érzékelni a robbanóanyag jelenlétét. Ezt az eredményt a Power Shield Zrt. a projekten alapuló technológiájába beépítette. Ez a méretváltozás, figyelembe véve a repülőtéri áruraktárak és dolgozók óriási leterheltségét, komoly logisztikai előny lehetne a raktári személyzet részére az átvizsgálások előkészítése során.

A robbanóanyag-kereső kutyák képzéséhez előírt követelmények közé a GINOP eredményei kapcsán a Power Shield Zrt. szakemberei javasolják beemelni a szagbiztonság folyamatos fejlesztését és szinten tartását. Láthatóan és kimutathatóan ez a kulcsa a kutyák által végzett magabiztos mintavételek eredményes végrehajtásának. A társaság új képzési módszerének legfontosabb eleme lett az újonnan kifejlesztett kétfázisú szagbiztonsági tréning is, ami alapja lett a nagyon kis mennyiségű tiltott anyagok eredményes felderítésének. Ezen a módszeren alapul a társaság egyedülálló személyforgalmi átvizsgálási technológiája.

Az Európai Bizottság 2015/1998. végrehajtási rendeletének (2015. november 5.) hazánkban 2016. június 1-jétől alkalmazott szabályai szerint a fémérzékelő kapun riasztás nélkül áthaladó utasok 10-20 százalékát véletlenszerű kiválasztással egy alternatív módszerrel át kell vizsgálni. Ez a módszer lehet biztonsági szkenner, robbanóanyagnyom-felderítő eszköz és robbanóanyag-kereső kutya. A kisebb forgalmú vagy időszakosan működő vidéki repülőterek esetében ez a változtatás több tíz millió forintos beruházást igényelt volna a szükséges technikai eszközök megvásárlása és üzembe helyezése során.

A Power Shield Zrt. a robbanóanyag-kereső kutyái számára egy új, eddig még sem Magyarországon, sem más országban nem alkalmazott speciális személyek átvizsgálására alkalmas technológiát dolgozott ki. A kutyás szakma ezt az irányt korábban teljesen elvetette, mert az akkori módszertan alapján lehetetlennek tartotta a képzést. Társaságunk közös fejlesztésével megoldotta a személyek kutyával történő átvizsgálását úgy, hogy ne legyen fizikai kontaktus az átvizsgált személy és a keresőkutya között. A módszerünk és a szükséges eszközök ára töredéke a műszerekének, viszont a módszer kizárólag kisebb forgalom mellett alkalmazható. Ezt fogadta el és vezette be a HBA Kft. a Sármelléki repülőtéren, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft. a Győr-Péri repülőtéren. A folyamatos szakmai fejlesztés és a GINOP mérései során jelenleg ennek a technológiának a harmadik generációs átvizsgáló állomását vezettük be Sármelléken, ahol a gyakorlatban is sikeresen vizsgázott, illetve a felelős hatóságok is több alkalommal jóváhagyták az éves alkalmazását.

A 2018. november 30-án hivatalosan lezárult projekt egyik nem tervezett eredménye volt a „távoli nyomfelderítés” irányába mutató kísérlet, amelyben már sikerült elérni részeredményeket. A „távoli nyomfelderítésnek” a légi közlekedés biztonsága szempontjából értelmezhető lényege, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kutya ne közvetlenül azonosítsa (szagolja) a légi árut, hanem az esetleges robbanóanyag-maradványt tartalmazó mintát térben és időben eltávolodva, az azonosításra máskor, más helyszínen kerüljön sor. A feladat szakmai kihívása az volt, hogy nagyon magas fokú szagbiztonságot, illetve szagérzékenységet kellett elérni a kutyáknál, amelyek biztosítása nagyon aprólékos, kitartó és következetes munkát igényelt. A projekt során alkalmazott módszereket, eljárásokat továbbfejlesztve, azokat speciálisan a „távoli nyomfelderítés” irányába hangolva, eljutottunk oda, hogy három kutya már szagmintáról vett kenetmennyiséget is képes volt megbízhatóan jelezni.

A GINOP szakmai eredményeit alátámasztja az a szemléletváltás is a hatóságok részéről, amelynek alapján meghatározó piaci szereplőként tekintenek a Power Shield Zrt.-re. Ezt bizonyítja az a szakmai siker is, hogy 2018-ban első alkalommal kaptunk meghívót a robbanóanyag-kereső kutyák vizsgáztatásában közreműködő szakhatóság, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ által szervezett nemzetközi KYNOPOL konferenciára. A konferencián a világ minden tájáról jelen voltak a rendőrségi kutyák kiképzői, akik mellett az egyetlen elismert magáncégként mi mutatkozhattunk be. A sikeres előadások és az elismerésünket jelző megbeszélések után érkezett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztálytól és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól a márciusban Párizsban megrendezendő európai uniós szakmai konferenciára szóló meghívás.

Chikán-Sonne Zoltán projektvezető

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Kifejtette: a honvédkadétrogram három színtéren valósulhat meg. Az első kettő a honvédkadétok közismereti képzése és ágazati szakképzése. Ezeket azoknak ajánlják, akik szeretnének magabiztosabbak lenni, szeretik a kihívásokat. A harmadik szint a honvéd középiskola és kollégium. Ez jelenleg egy helyen működik, a debreceni Kratochvil Károly iskolában, amelyet azoknak ajánlanak, akik “már hivatásban gondolkodnak”.

Kitért arra is, hogy egyre népszerűbbek a honvédelmi táborok. Tavaly több mint kétezer-kétszáz 12 és 18 év közötti fiatal vett részt ilyen táborban. és idén szeretnék még több fiatalnak biztosítani ezt a lehetőséget, és újabb tematikákkal is készülnek. A tervek szerint áprilistól lehet majd jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon – közölte.

— Milyen jellegű problémákkal keresik meg az irodát?
— Két csoportba sorolhatjuk a megbízásokat. Előfordul, hogy nagy értékű ingóságok – például műtárgyak, ékszerek, járművek – tulajdonosai keresnek meg, de a birtokvédelmi ügyek döntő többsége az ingatlanokkal, azon belül is az építési területekkel, szállodákkal, bérbe adott üzletekkel kapcsolatos. Érdekességként említeném, hogy az ingatlanok birtokvédelmi problémái ciklikusan jelentkeznek. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság idején jó néhány becsődölt építkezésből származott komoly jogvita. 2017–2018-ban az építkezések felfutásával, majd a munkaerőhiány erősödésével azonban újfajta birtokviták jelentek meg. Egyre több feladatot kapunk az ingatlan bérbeadása utáni problémák kezelésére, illetve az építkezési szerződésekben foglaltak be nem tartásából eredő viták rendezésére.

— Az ingatlanok bérbeadásának hány százalékából lesz vita?
— Erről nincs kimutatás, mi csak a problémás esetekkel találkozunk, de valószínűsíthető, hogy a bérbeadási ügyleteknek csak egy-két százalékából lesz birtokvita. Tudni kell, hogy a bérbeadás jogi szempontból viszonylag egyszerű ügylet, az esetleges problémákat a felek általában közvetlenül egymás között rendezik, az intelligens bérbeadók és bérlők megtalálják a megoldást, és végül megegyeznek egymással. Ha mégsem sikerül, akkor fordulnak hozzánk. Az utóbbi idők gyakorlata azt is mutatja, hogy a későbbi problémák elkerülésére egyre többen kérnek előzetesen tanácsokat – ezek a megbízók már eleve a megelőzésre koncentrálnak. Jellemzően azok kérnek tanácsot, akik korábban már belefutottak valamilyen problémába, ezért a következő ügyletre már jogilag biztosított háttérrel szeretnének felkészülni.

— Miből adódnak problémák a bérbe adott ingatlanok, üzlethelyiségek esetében?
— Tipikus eset, hogy amikor egy cég bérbe vesz egy helyiséget – például egy bevásárlóközpontban –, akkor ott komoly ráfordítással kialakít egy látványos üzletet, de a működés megkezdése után vagy nem marad elegendő pénze a bérleti díjra, vagy már eleve nincs hajlandósága annak megfizetésére. A tulajdonos azonnal felbontaná a bérleti szerződést, de azt csak egy nagyon bonyolult jogi folyamat végigjárásával lehet megtenni, a törvény szigorú szabályokat ír elő a rendkívüli felmondásokra is. Nos, ilyenkor keresnek meg minket, és gyakran tapasztaljuk, hogy a tulajdonos és a bérlő már a szerződésben foglaltakat sem egyformán értelmezi. Bár úgy tűnik, hogy minden nagyon precízen és egyértelműen van megfogalmazva, de egy vitás helyzetben gyorsan kiderül, hogy a felek törvényellenes feltételekben állapodtak meg. Ilyenkor az egyik fél a szerződésben leírtakhoz ragaszkodik, a másik pedig a törvényekhez.

— Mit lehet ilyenkor tenni?
— Fel kell mondani a szerződést. De már az is egy bonyolult folyamat végeredménye, hogy a bérleti szerződés felmondása jogi értelemben is érvényes legyen. Ha megszűnt a szerződés, akkor az ingatlan tulajdonosa értelemszerűen szeretné újra birtokba venni az ingatlanát. A jogkövető magatartás az lenne, hogy ilyenkor a bérlő birtokba adja, a bérbeadó pedig birtokba veszi a tulajdonát. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy vita alakul ki, az átadás-átvétel elmarad, nincs együttműködés a felek között. Talán meglepő, de az ilyen esetekkel hozzánk forduló megbízók számára legtöbbször gyors megoldást találunk, ritkán kerülnek bírósági szakaszba a bérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyek.

— Említette, hogy az építőipar fellendülése újfajta problémákat is hozott. Milyeneket?
— Az utóbbi években viszonylag szigorú építési szabályok léptek életbe. Megjelent például az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettség, a használatbavételi engedélyeket már csak az alvállalkozói nyilatkozatok megtétele után adják ki – és a sor folytatható. A szigorítások jelentősen csökkentették a vitákat, de 2018-ra olyan munkaerőhiány lépett fel, amely erősen hátráltatja a teljesítéseket. Nagyon sok alvállalkozó az egy-két-három évvel ezelőtt megkötött szerződéseiben foglaltakat nem vagy nehezen tudja teljesíteni – ez lehet késés, minőségi probléma, vagy okozhatja szimplán a munkaerőhiány. A rugalmas megrendelők ilyen esetekben hajlandók újraértékelni a szerződéseket, és változtatnak. De előfordul, hogy egy projektbe valóban nem fér bele az alvállalkozói díj módosítása, ezért a megrendelő ragaszkodik az eredeti megállapodás szerinti összegekhez. Ennek lehet következménye, hogy a tulajdonos felmondja a szerződést, vagy lecseréli, és egyben kötbérezi az eredeti kivitelezőt. Bonyolítja a helyzetet, hogy az építkezések többszintű szerződéseken keresztül valósulnak meg, a valódi folyamatban több szereplő is részt vesz, a fővállalkozó több alvállalkozóval dolgoztat, akik esetleg további alvállalkozókat bíznak meg. A probléma súlyát jól mutatja, hogy 2018-ban a megbízásaink több mint negyedét kaptuk építőipari cégektől.

— Mi történik, ha szerződésbontásra kerül sor?
— A problémás esetek akkor kezdődnek, amikor a tulajdonos vissza akarja venni az építési területet, de ezt a kivitelezést megvalósító fő- vagy alvállalkozó nem engedi. Sokszor megtörténik, hogy a kivitelezést végző cég addig nem akarja átadni az építési területet, amíg az általa gondolt vállalási díjak nincsenek kiegyenlítve. Arra hivatkoznak, hogy nem az ő hibájuk miatt csúsznak a határidők, hogy jogosulatlannak tartják a kötbért, ráadásul időközben drágult a munkaerő és az anyag, vagy más fontos változás állt be. A megrendelő vagy a tulajdonos pedig tartaná magát az eredeti szerződésben foglalt határidőkhöz és árakhoz, nem kívánja figyelembe venni, hogy emelkedtek az órabérek vagy az anyagárak. Ez feszültséget okoz, és komoly vitákhoz vezet.

— Az ilyen esetek is rendezhetők fehér asztal mellett, vagy ebben a fázisban már csak a bíróság tud igazságot tenni?
— Az esetek többségét meg tudjuk oldani tárgyalásos úton. Azok a megbízóink, akik az építési projekt indításakor előre gondolkodtak, és már a szerződéskötés előtt is kikérték a tanácsainkat, biztosak lehetnek abban, hogy megtaláljuk a békés megoldást. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tulajdonosok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a részletkérdésnek tűnő tételeket. A lehető legkevesebbet fordítják az építési terület őrzésére, a biztonsági cégek megbízási díjait leszorítják, és gyakran még egy kerítést sem húznak az építkezés köré.

— Van megoldás arra, hogy a tulajdonos folyamatosan védve legyen az említett problémákkal szemben?
— Igen, cégcsoportunk szolgáltatási repertoárja és gyakorlati tapasztalatai együttesen lehetővé teszik, hogy egy építési projekt teljes körű felügyeletét elvállaljuk. Egyre több olyan komplett csomagmegbízásunk van, amely az építési projektek biztonsági tanácsadásától kezdődően a részfolyamatok menedzselésén át egészen a konfliktuskezelésig vagy szükség esetén a bíróság előtti képviseletig tart. Megbízóink ezzel a teljes folyamatot átfogó, komplex szolgáltatáscsomagot kapnak, például nem adódhat olyan helyzet, hogy egy ügyfelünk birtokvédelmi zsarolás áldozata legyen. Egy kézben tartunk mindent, a cégcsoport megoldja az építési területek fizikai védelmét, természetesen épül kerítés is, a be- és kiléptetés ellenőrzötten történik, működik az éjszakai világítás, és garantáltan üzemel a biztonsági kamerarendszer is.

— Tudnak segíteni akkor is, ha egy cég vagy tulajdonos menet közben érzékel komolyabb gondokat, netán már az építési területet sem kaphatja vissza külső beavatkozás nélkül?
— Majdnem mindig tudunk segíteni. Ha egy olyan, már futó építési projekttel találkozunk, amely a szükségesnél alacsonyabb szintű őrzés-védelemmel indult, akkor egy speciális, szolgáltatásokkal kibővített csomagot ajánlunk. Ez nemcsak a folyamatok minden részletét rögzítő adminisztrációt jelenti, de ellenőrizzük például az építési terület őrzését, kapcsolatot tartunk az építésvezetővel, folyamatosan követjük az építési naplót, figyelünk az esetleges későbbi viták forrásaira is.

— Mert vannak előre megjósolható problémák?
— A viták jelentős része megelőzhető, ha az elvi megállapodástól a szerződéskötésen át a komplett műszaki átadásig szakértőink követik a folyamatot. Bizonyos előjelekből már hetekkel-hónapokkal korábban is látható, hogy baj lesz – bár a tulajdonos vagy az építési vállalkozó számára ez akkor még nem látszik egyértelműen. Mondok egy megtörtént esetet: a kivitelező az építési naplóban rögzítette, hogy a szokatlanul hideg időjárás miatt felmondja egy részhatáridő betartását. A megrendelő azonban átsiklott ezen, nem tulajdonított jelentőséget a néhány szavas bejegyzésnek. A kivitelező folytatta a munkát, de a határ­időcsúszásnál arra hivatkozott, hogy előre jelezte a csúszást, így a kötbérezés indokolatlan. Az ilyen finom utalások észleléséhez, a folyamatok követéséhez és a következmények felméréséhez tapasztalt biztonsági szakember kell.

— Minden biztonságtechnikai vállalkozás képes a birtokvédelmi viták átfogó kezelésére?
— Valószínűleg nem, mert a legtöbb biztonsági cég csak bizonyos részfeladatok elvégzésére szakosodott. A megrendelők sokszor olyan feladatokat akarnak elvégeztetni a kizárólag őrző-védő szolgáltatásra szerződött vállalkozásokkal, amelyekre az adott cégnek nincs sem szakértelme, sem jogosultsága. A Hori-Zone Group azonban az évek során egy olyan komplex profilt épített fel, ami a céget képessé teszi minden részterület profi kezelésére. A cégcsoportban összesen nyolc főállású jogász dolgozik, így bármilyen beérkező problémára azonnal tudunk reagálni. Bátran kijelenthetem, hogy a birtokvédelem terén ma már piacvezetők vagyunk, nem véletlen, hogy a legtöbb biztonsági cég hozzánk fordul az ilyen jellegű problémás esetek megoldásáért.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Erdős Mihály elmondta, hogy az elérhető adatok alapján az első három negyedévben mintegy 11 százalékkal nőtt a díjbevétel az előző év azonos időszakához képest. A legerőteljesebben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) húzta a piacot, ami jelentős részben abból adódott, hogy tavaly a mintegy harminc százalékos biztosítási adó beépült a díjakba – jelezte.

Töretlen volt a nyugdíjbiztosítások emelkedése 2019-ben, de a MABISZ szerint húzóerőt jelentettek a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások és a kockázati biztosítások is. A lakásbiztosításokra kedvezően hatott az ingatlanpiaci pörgés, és a hazai gazdaság erősödését jelzi a vállalati biztosítási megbízások növekedése is – összegezte az elnökhelyettes. Az idei várakozásokról szólva Erdős Mihály elmondta, hogy a tavalyi hét-tíz százalékos bővülés már nem reális, de három-öt százalékos növekedést megfelelőnek tartana.

A gépjárművek piacán várhatóan kettős hatás érvényesül majd 2020-ban, a nagy járműgyártók és kereskedők lassulásra számítanak, ugyanakkor a kormány családvédelmi programja miatt a kötelező és a casco biztosítások iránt is növekedhet a kereslet – fejtette ki az elnökhelyettes. A lakáspiacon ugyancsak lassulás várható, de a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítás megjelenése megmozgathatja a lakásbiztosítások piacát.

A biztosítási szektor az utasbiztosítások dinamikus bővülésére számít az idén, és növekedési potenciált lát a mikrovállalkozásokban. Továbbra is az életbiztosítások húzóágazata lesz a nyugdíjbiztosítás – mutatott rá Erdős.

A bonus-malus rendszer szabályozása kapcsán Kerékgyártó Csaba, a Mabisz nem-életbiztosítási ágazatának vezetője felidézte, hogy Magyarországon 1991 óta működik a rendszer. Sok ügyfél érte el a legmagasabb fokozatot, a személygépjárművek 35 százaléka a B10-es kategóriába tartozik.

A bonus-maluson kívüli kártörténeti adatok figyelembe vétele igazságosabbá teszi a rendszert, lehetőséget ad díjkedvezményekre vagy pótdíjakra. Ugyanakkor erős az ügyfelek megszerzéséért folytatott verseny, ezért az autósok nagy valószínűséggel találnak olyan biztosítót, amely a bonus-maluson kívüli kártörténeti adatokat a kárt okozó ügyfelek számára kedvezőbben veszi figyelembe. Ezt segíti a Mabisz is a honlapján működtetett összehasonlító oldallal, a Díjnavigárorral – fejtette ki Kerékgyártó Csaba.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: a 2019. január elején elindított e-kárbejelentő alkalmazást a megjelenése óta több mint 250 ezren töltötték le, és több mint 7000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül a biztosítókhoz. Az applikáció letöltése ingyenes. Az elmúlt év végi adatok szerint a két résztvevős és nem személyi sérüléses balesetek közül minden tizedik kárrendezését a Mabisz e-kárbejelentőjén keresztül indították el – hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is, hogy a kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslatot beépítettek az e-kárbejelentő rendszerébe.

De hol tartunk a kibertámadásokkal szembeni védekezésben és megelőzésben? Valóban lemaradásban vagyunk? A magyarországi helyzet jobb, vagy rosszabb az európai átlagnál? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg Mádi-Nátor Anettet, aki ma a Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyetteseként a cég operatív működéséért és a stratégiai üzletfejlesztésért felelős vezető, korábban a Nemzeti Biztonsági Felügyeleten belül létrejött, Frész Ferenc vezetésével működő Cyber Defence Management Authority (CDMA) munkatársaként dolgozott. Sokak szerint az ott publikált előrejelzéseik és incidenskezelési módszereik jóval megelőzték a korukat, a ma alkalmazott megoldások jó része az akkori tevékenységükre épül.

— Hol tart ma a kibervédelem? Igaz, hogy komoly lemaradásban vagyunk?
— A helyzetértékelés előtt nézzük át, mely állami szervezetek és hivatalok feladata a védekezés és a megelőzés. Ezt azért érdemes tisztázni, mert a kibertámadásokkal szembeni hatékony fellépéshez a prevenciós és védelmi feladatok ellátására hivatott szervezetek összehangolt együttműködése szükséges. Egy adott ország esetében ezeket a feladatokat az illetékes államigazgatási szervezetek – Magyarországon a rend­őrség, a belügyi szakszolgálat és a katonaság – látják el. Egy gazdasági, kereskedelmi vagy éppen katonai szövetségben – amilyen például a NATO – pedig az adott államok hasonló, e feladatok elvégzésére dedikált rendészeti szervei. Minél több résztvevő számára kell kidolgozni egy egységes kibervédelmi stratégiát, annál bonyolultabb a bevezetést megelőző adminisztráció, és persze annál hosszabb ideig tart majd az elfogadott eljárások alkalmazása. Már önmagában ez is magyarázhatná, hogy a hatékony védelem és megelőzés kialakításában lemaradásban vagyunk. A másik ok, hogy az illetékesek nem a fontosságának megfelelően kezelték ezt a kérdéskört, vagy nem időben ismerték fel a probléma nagyságát.

— Ez Magyarországra is érvényes?
— Magyarországon már 2010 után összeállt egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai nemcsak a problémák felismerésére és szakmai megértésére voltak képesek, hanem a megelőzésre és a védelemre is kidolgoztunk módszereket, találtunk hatékony megoldásokat. Ha az utóbbi két-három év kibertámadásait vizsgáljuk, tökéletesen látszik, hogy az akkori a problémafelvetéseink pontosan előrevetítették a jövőt. A 2011-ben a Cyber Defence Management Authoritynél, azaz a kibervédelmi hatóságnál megfogalmazott intézkedéseink korukat megelőző módszereket és megoldásokat tartalmaztak. Azóta ezek épültek be a számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatok – amelyeket CERT rövidítéssel ismer a szakma – szervezeti és működési szabályzataiba és egyéb feladatleosztásokba. Az államigazgatási szervek mostanában jutnak el odáig, hogy már alkalmazzák is azokat a módszereket, amelyeket mi 2011-től kezdve próbáltunk meghonosítani. Végül is az a lényeg, hogy 2018-ban a stratégiai döntéshozóknak és az újonnan felállított CERT-eknek már a kibertámadások megelőzésére és kezelésére valóban alkalmas funkcionalitások álltak rendelkezésre.

— Funkcionalitáson mit kell értenünk?
— Azokat a feladatokat, amelyeket egy-egy állami szervnek el kell végezni, meg kell oldani, meg kell valósítani. Ilyenek például az információszerzés, a megelőző védelmi képességek kialakítása, a sérülékenységvizsgálatok elvégzése, a sérülékenységmenedzsment, a logelemző képességek kialakítása vagy az incidenskezelési eljárások. És itt nemcsak Magyarországról beszélünk, e feladatok elvégzése már túlnyúlik az országhatáron. Egységes szemléletmódot kell kialakítani és követni, az incidenskezelési metódusokat európai szinten is összehangoltan kell kezelni, ugyanúgy, ahogyan többek között a NATO szakmai köreiben is.

— Ezek szerint Európa vagy akár a NATO most jutott el oda, hogy jelentőségének megfelelően kezelje a szervezett kibertámadások és az egyedi hackelések összességéből álló veszélyhalmazt?
— Úgy gondolom, hogy most jutottunk el odáig, hogy ténylegesen működő és meglehetősen nagy kibervédelmi struktúrákat kezdünk kialakítani. Nemcsak EU-szinten, hanem 2018-ban már nálunk is elkészültek azok a belügyi előterjesztések, amelyekben végre megjelentek a korábbi éveknél sokkal hatékonyabb, a kiberbiztonságot és az egész kibervédelmi problémarendszert jóval komplexebben kezelő államigazgatási elképzelések.

— Ez azt jelenti, hogy már nemcsak az események után megyünk, hanem szinkronban vagyunk azokkal?
Ott még nem tartunk, de óriási előrelépéseket teszünk Magyarországon és euroatlanti szinten is. Első lépésként egy olyan mértékű megfigyelési rendszert kell mindenhol kiépíteni és alkalmazni, ami automatikusan elvezet oda, hogy rendelkezésre álljon egy akkora információhalmaz, amelyből már preventív védelmet lehet üzemeltetni.

— Mindebből úgy tűnik, hogy a védelem sohasem lesz igazán szinkronban, mert a kibertámadók mindig egy lépéssel előbbre járnak…
— Sajnos ez igaz, ez az it-technológia, a hírszerzés és a hackergondolkodás természetéből adódik. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy mennyivel vagyunk lemaradva. Teljesen, vagy nyolcvan százalékot már behoztunk, és csak hússzal vagyunk lemaradva. Ráadásul, ha azt is tudjuk, hogy melyik húsz százalékkal, akkor azt a szeletet már lehet célzottan monitorozni. Tisztában lehetünk mindazzal, ami felénk jön, amivel szembe kell nézni. Lehet, hogy még nem tudjuk kezelni, de legalább már látjuk a problémát. Minden egyes nemzetállam, amelyik pénzt és energiát fektet a megelőző tevékenységbe, intézményrendszert épít, képzéseket nyújt a saját szakértőinek, sőt akár kényszeríti is a szakértőit a folyamatos képzésekre. Az új típusú CERT-eknél ma már eljutottunk odáig, hogy a kibertérben kötelező a folyamatos tanulás is.

— Említette a 80 százalékos védettségi arányt. Ez mennyivel növelhető belátható időn belül?
— Nem biztos, hogy az a legfontosabb cél, hogy ezt az arányt feljebb tornázzuk, megfelelő eszközökkel és tudással a 20 százalék már kezelhető. Ha megfelelő monitorozó és log-elemző szoftvereszközöket használunk, ha a rendszer viselkedését elemző megoldásokat fejlesztünk, majd megfelelően alkalmazzuk is azokat, és ha a monitorok elé olyan szakembereket ültetünk, akik értik, amit látnak, képesek értelmezni az elemzések kimenetét, akkor majdnem teljes körű szituációs tudás érhető el. Ezért a tudásátadásért mi is felelősnek érezzük magunkat, ezért minden lehetőséget megragadunk a folyamatos tudásmegosztásra. A rendszerbe állítandó eszközök beszerzése azonban nem a mi dolgunk, olyan tanácsot azonban szívesen adunk, amely segít a megfelelő védelmi rendszer szoftvereinek kiválasztásában.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Míg a biztonsági cégek száma a 2016. évi 5334-ről 2019-re 4300-ra csökkent, éves nettó árbevételük a 2016. évi 306,8 milliárd forintról 2018-ra 387,1 milliárd forintra emelkedett (2019 még nem lezárt év).

Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere szerint a cégszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám dinamikus bővülése a legmarkánsabb trend: míg 2016-ban több mint 47 ezer foglalkoztatottat jelentettek be a cégek, 2019-ben már közel hatvanezret.

A projektmenedzser úgy véli, a jelenség hátterében a szektor kifehéredése húzódhat meg. 2015 óta kormányrendeletben határozzák meg a kifizethető legkisebb összeget minden vagyonvédelmi szolgáltatásért, ami évente felülvizsgálnak, a rezsióradíj összege jelenleg áfa nélkül 2336 forint. Ennek célja, hogy visszaszorítsák a piaci árnál alacsonyabb megbízási díjjal megkötött szerződéseket, mivel azoknál az alvállalkozói kör legális úton nem tudja kigazdálkodni a szolgáltatás megfelelő biztosításának rezsiköltségeit.

Szintén pozitív változás, hogy mind a felszámolási eljárás alá került cégek, mind a végrehajtás alá került vállalkozások száma folyamatosan csökken. A kényszertörlések száma azonban még mindig magas a működő vállalkozások számához viszonyítva, ami Hantos szerint azt jelzi, hogy sok vállalkozó még az adminisztratív kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.

A cégfluktuációs index (CFI), amely 2019-ben 19,7 százalék volt, rámutat arra is, hogy nem mindenki találta meg számítását a piacon. A turbulencia az országos értéknél magasabb, ami azt jelenti, hogy a működő cégekhez képest viszonylag magas az új és a megszűnő, illetve a piacról kivonuló vállalkozások aránya. A cégek nagyobb arányú cserélődése a szektorban azt mutatja, hogy továbbra is jelentős üzleti kockázattal jár biztonsági cégek alapítani Magyarországon.

Az OPSZ a magyar kormány stratégiai partnere, és szorosan együttműködik a Belügyminisztériummal, a rendőrséggel és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával.

A rendőrséggel való együttműködés mind a polgárőr-egyesületeknél, mind az OPSZ-nél napi szintű közös munkát jelent. Az elmúlt évben lezárult a rendőrség és az OPSZ közös, 300×100 Biztonság elnevezésű kiemelt bűnmegelőzési mintaprogramja. A kezdeményezés célja az volt, hogy Magyarország háromszáz településén megerősítsék a közbiztonságot, valamint javítsák a lakosság biztonságérzetét. Az OPSZ a bűnmegelőzési mintaprogramot egyébként a polgárőrség eddigi egyik legsikeresebb programjaként tartja számon – mondta el érdeklődésünkre Túrós András, az OPSZ elnöke. A kormány a 300×100 Biztonság programra 2018 elején százmillió forint értékű támogatást biztosított.

A támogatások tekintetében ugyancsak sikeres évet tudhat maga mögött az OPSZ, ugyanis a polgárőrség az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) több mint háromszáz darab szolgálatból kivont gépjárművet, több száz kerékpárt és negyven darab segédmotor-kerékpárt kapott. Ezek a támogatások jelentősen javították a polgárőrök szolgálatellátását.

Tavaly a szövetség egy másik hangsúlyos kezdeményezése volt a Nagyvárosi Bűnmegelőzési Program, amellyel az OPSZ a nagyvárosokban működő polgárőr-egyesületek munkájára kívánta felhívni az állampolgárok figyelmét. Ez a program lehetőséget adott arra, hogy az egyesületek hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki az önkormányzati rendészettel.

A korábbi évekhez hasonlóan az OPSZ az elmúlt évben is kiemelten kezelte a Polgárőrség Határvédelmi Tagozatát, tavaly 83 egyesület 1700 tagja vett részt közvetlenül a mélységi határőrizetben és a határmenti települések biztonságának fenntartásában – mondta Túrós. Ezenfelül a polgárőr-egyesületek a határ mentén szolgálatot teljesítő rendőri, katonai szervezeteknek is segítséget nyújtottak a határvédelmi feladatok ellátásában.

Az OPSZ sikeresen és hatékonyan együttműködik stratégiai partnereivel. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel való kooperációt az elmúlt évben felülvizsgálták, és a közös munkát új tartalommal töltötték meg. Az OPSZ elnökének tájékoztatása szerint elsősorban a kerékpáros közlekedés és kerékpárutakkal kapcsolatos jelzésadások adják az együttműködés alapját.

A korábbi években már sikeresnek bizonyult Polgárőr Akadémia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében 2018-ban is folytatódott, ami továbbra is biztosítja a polgárőrvezetők képzését és magas szintű oktatását.

Túrós elmondta: a szövetség költségvetésének lényegi elemei az elmúlt évben sem változtak. A kormány a központi költségvetésből tavaly is több mint egymilliárd forint támogatást biztosított az OPSZ-nek, de emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság is ötven-ötven millió forintos céltámogatást ítélt meg a szövetség számára. Az OPSZ támogatói többek között az Agrárminisztérium, a Magyar Posta, a Magyar Labdarúgó Szövetség, az Aegon Biztosító és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Az OPSZ számára az elmúlt év legfontosabb eredménye az ország kiegyensúlyozott közbiztonsága, a csökkenő bűnözés és a lakosság szubjektív biztonság­érzetének javulása volt. Az idei tervek között szerepel a szövetség elektronikus nyilvántartó rendszerének megújítása. Ez a fejlesztés mérföldkő lehet a szövetség életében, hiszen az eddiginél jóval egyszerűbb és hatékonyabb rendszerhasználatot tenne lehetővé. Az MLSZ és az OPSZ együttműködési megállapodása alapján ebben az évben a polgárőrök biztosítják az alsóbb osztályú megyei labdarúgó-mérkőzések biztonságát.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Völner Pál hozzátette: 2021-ban és 2022-ben 12, illetve 13 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, ami azt jelenti, hogy a korábbi emelésekkel együtt mintegy 65 százalékos lesz 2022-re az emelés mértéke a 2010-es kormányváltás előtti időszakhoz képest. Az államtitkár emlékeztetett: a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye tette lehetővé, hogy a kormány adócsökkentéseket és béremeléseket hajtson végre; hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, és ez a folyamat – mintegy félmillió közszférában dolgozót követően – az igazságügyi ágazatot is elérte.

Völner felidézte azt is, hogy az igazságügyben hatalmas átalakulás történt: új eljárási kódexeket vezettek be, kiteljesedett az e-ügyintézés a bírósági szférában is. Mindez kihívások elé állította az ágazatot. Reméljük, hogy ezzel felzárkózunk az uniós átlaghoz, és nyugodt körülmények közt végezheti a munkáját mintegy háromezer bíró és kétezer ügyész – mondta.

Völner ismertette: a béremelés összességében az idén mintegy 15 milliárd forintot jelent a költségvetésnek, megvalósítását a gazdaság teljesítménye tette lehetővé. Azt mondta, a mostani emelés egy közel egyéves folyamat eredménye volt, az Országos Bírósági Hivatallal, az ügyészéggel, a Kúriával, a bírói érdekképviseleti szervekkel egyeztettek róla. Hozzátette, hogy sok éve nem volt ilyen mértékű béremelés a szférában, ezért időszerű volt a korrekció.

Igaz, az elmúlt években a magyar kormányzat tett bizonyos lépéseket a drónreptetés szabályainak meghatározása érdekében, e terület most Brüsszelre vár, mivel az uniós direktíva adja meg majd a nemzeti szabályozás keretrendszerét. Az európai légiközlekedés-biztonsági ügynökség, a European Aviation Safety Agency (EASA) 2017 tavaszán kezdte el a szabályozási javaslat előkészítését, és a közösségi irányelv foglalja majd egységes keretbe az Európai Unió egész területén a drónhasználat feltételeit.

A Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, Pál Károly egy 2019 januárjában adott tévéinterjúban felhívta a figyelmet, hogy létezik ugyan egy a magyar légügyi hatóság által kialakított szabályozás, ám a felhasználók évek óta várják a távirányítású eszközökre vonatkozó uniós direktívát. A szakértő szerint a magyarországi jogalkotás egyfajta kényszerhelyzetbe került az elmúlt években, hiszen ugrásszerűen megnőtt a drónhasználók száma.

A sajtóban megjelent egyes iparági becslések szerint évente több milliárd forint értékű lehet a magyarországi drónpiac, amelynek több mint kilencven százalékát a magánszemélyeknek értékesített drónok tehetik ki. A magyarországi drónhasználók száma becslések szerint a százezret is elérheti. Azt pedig egyre több hazai és nemzetközi incidens is egyértelműen jelzi, hogy a drónreptetés szabályozása már nem halogatható sokáig.

Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, 2018-ban tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légi forgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében – közölte a HungaroControl Zrt. idén januárban. A társaság a pilóta nélküli légi járművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet. Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt. A tavalyi esetek kapcsán – amellett, hogy a HungaroControl minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket – a társaság egy olyan felderítő rendszer beszerzéséről is döntött, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni.

Hazánkban szerencsére nem, de a nemzetközi repülőtereken már jóval komolyan incidensek is történtek. Idén január elején a londoni Heathrow repülőtéren közel egy órára teljesen le kellett állítani a repülőgép-forgalmat drónberepülés miatt. Ennél még súlyosabb fennakadást okozott az a tavaly decemberi, szintén Londonban történt incidens, amely miatt a Gatwick repülőteret másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. A Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Egyes – hivatalosan meg nem erősített – brit médiaértesülések szerint a Gatwick légterét egy izraeli fejlesztésű drónkupola-rendszer, a Drone Dome védi, és tavaly decemberben csak ennek telepítése után indulhatott újra a reptéri forgalom. Brit sajtóinformációk szerint a Drone Dome rendszer alkalmas a radarfelderítésre, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására, valamint a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen. A londoni reptéri eseteket követően a brit közlekedési tárca bejelentette, hogy még 2019-ben jelentősen szigorítani fogja a magánszemélyek által működtetett drónok használatát. Nagy-Britannia védelmi miniszterének tájékoztatása szerint a januári incidensek nyomán a brit hadsereg megkezdte a felkészülést arra, hogy szükség esetén minél hamarabb telepíthessék a Heathrow repülőtéren is ugyanazt a technológiát, amelyet a Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

A felelőtlen, rosszindulatú vagy éppen támadó szándékú drónreptetések kockázatait figyelembe véve tavaly ősszel Magyarországon egy nagyvállalati összefogás kezdett körvonalazódni a veszélyek minimalizálása és az illetéktelen berepülések megakadályozása érdekében. A tavaly első ízben megrendezett hazai drónkonferencián a HungaroControl, a T-Systems Hungary, az R-Sys és a Rotors & Cams bejelentette az UTM Innovation Hub megalapítását. Az új szervezet proaktívan kívánja megközelíteni a drónok és a pilóta nélküli repülőeszközök használatának kérdését, egyben támogatni is kívánja e tevékenységek magyarországi szabályozását. Mindemellett az UTM Innovation Hub nagy hangsúlyt helyez a pilóta nélküli eszközökkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, és ennek érdekében egy tudásalapú közösséget is létrehozna.

A HungaroControl mindezeken túl is igyekszik a drónokhoz kapcsolódóan meghatározó iparági szereplővé válni. A tavaly őszi, széles körű szakmai tanácskozás megszervezése mellett a társaság bemutatta a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt.

A drónok használatának persze nem csupán veszélyei vannak, a legális felhasználásban világszerte egyre több helyen látnak rendkívüli lehetőségeket. Tavaly decemberben például a világon első alkalommal használtak drónt vakcina szállítására. Ebben az esetben egy távol-keleti szigeten élő kisbaba lett a világon az első, aki így kapott gyógyszert. A csendes-óceáni sziget egy nehezen elérhető pontjára az UNICEF küldött oltóanyagot a távirányítású eszközzel. Hasonló, egészségügyi célú, adott esetben életmentő felhasználásra már európai példa is van: egy amerikai vállalat Svájcban a sűrűn lakott terület fölött sürgősségi vér- és szövetmintákat szállít egészségügyi intézmények között drónok segítségével. Idén januárban röppent fel a hír, hogy a Facebook már több hónapja végez kísérleteket Ausztráliában: az internetkapcsolat sugárzásához az Airbus Zephyr napelemes drónját használták, amely képes egészen a sztratoszféráig, húszezer méteres magasságig emelkedni és onnan biztosítani az internetes lefedettséget.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Németh Szilárd azt mondta: a magyar határon egyre nagyobb a nyomás, 2018 decemberéhez képest csaknem tízszeresére – 3299-re – nőtt tavaly decemberben a határsértők száma. A jelentések alapján további növekedésre számítanak, ezért több határvédelmi feladat várható.

Hozzátette: a belügyminiszter kérésére úgy döntött a Magyar Honvédség parancsnoksága, hogy megkétszerezi a határvédelemben részt vevő katonák számát. Eddig is nagy számban vettek részt katonák ezekben a feladatokban – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a katonák 2015 óta folyamatosan együtt járőröznek a határvédelmet ellátó rendőrökkel. Az elmúlt évek során húszezer magyar katona teljesített így szolgálatot a határnál – közölte Németh, kiemelve: a katonáik felkészültek, tettre készek, bíznak bennük a határ mentén élő emberek.

Hangsúlyozta: a közel-keleti eseményekkel összefüggésben is az várható, hogy tovább növekszik a migránsok száma. Azok a terrorszervezetek, amelyek a nyugati világot megfenyegették, az ismert útvonalakon a bevándorlók közé vegyítve próbálnak katonákat eljuttatni Európába, hogy ott terrorcselekményeket hajtsanak végre. Mindezek indokolják, hogy megkétszerezzék a határvédelemben részt vevő katonák számát – tette hozzá.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese elmondta: a honvédség hétfőtől százra növeli a rendőrséggel közös járőrözésben részt vevő katonák számát, a kiszolgáló személyzettel együtt ez ötszáz embert jelent. Ezt az intézkedést addig tartják fenn, amíg erre szükség van – közölte az altábornagy, hangsúlyozva, az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy szükség van a létszámemelésre, hiszen csak január első napján 212-en próbálták meg illegálisan átlépni a magyar határt.

— A vagyonvédelmi piac az elmúlt években számtalan visszásságtól, gazdasági visszaéléstől, aránytalanságtól volt hangos. A Power Shield szerint milyen változások történtek 2018-ban ezen a téren?
— Tapasztalataink szerint a piacon egyelőre semmilyen tisztulás nem érzékelhető, a vagyonvédelmi vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint korábban. Óriási és egyre aggasztóbb munkaerőhiány érzékelhető ezen a területen, elsősorban a nyugati országrészben, ahol a környező országokban elérhető magasabb munkabérek miatt rengeteg ember hagyta el a magyarországi munkaerőpiacot. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a piacon továbbra is „áron alul mennek” a megbízások, és a központilag meghatározott rezsióradíj ellenére gyakran a közbeszerzéseknél sem tudunk „egészséges” díjszabást alkalmazni. Emiatt olyan helyzet állt elő, hogy a takarítónők és a kőművesek is többet keresnek, mint a vagyonőrök. Az elmúlt egy évben a munkavállalók nagyjából húsz százaléka szivárgott el a vagyonvédelem területéről.

— Mindez cégek bedőléséhez, illetve felvásárlásokhoz is vezethet. Ez mennyire volt hangsúlyos jelenség az elmúlt esztendőben?
— A piaci koncentráció már jó ideje érzékelhető, néhány vállalkozás körül összpontosul minden, e téren az egyik legnagyobb változást a G4S felvásárlása, valamint visszaszorulása jelentette. Persze ennek eredményeként a kisebb cégek bedőlnek, ami hozzájárul a piac centralizációjához. Mindazonáltal az alvállalkozói rendszer továbbra is megmaradt, a vagyonvédelmi vállalkozások pedig az áraikat nem tudják úgy érvényesíteni a megbízó felé, ahogy szeretnék. Ez az árnyomás a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a minimálbér növekedésével azonos szintű emelést sem tudnak érvényesíteni, csupán öt százalék alattit képesek elfogadtatni. Éppen ezért a szakmában hatalmas a fluktuáció.

— A társaságnál mivel tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat?
— A Power Shield Zrt. már évek óta azért is nyitott a légiközlekedés-, pontosabban a légiáruszállítás-, cargobiztonság irányába, mert tapasztalataink szerint e területen jobban lehet érvényesíteni az árakat. Egy másik megoldás az, ha a cég egyre jobban nyit a külpiacok felé. Ebből a szempontból, elsősorban a partnerkapcsolatainkat felhasználva, az Európai Unió tagállamai közül főként Ausztria és Németország irányába szeretnénk bővülni. E piacokra azonban nem vagyonvédelmi szolgáltatásokkal, hanem infrastruktúra-fejlesztéssel és innovációval lépünk be. Ezenkívül inkább terméket szeretnénk értékesíteni, mint szolgáltatást, vagyis a légi közlekedésre és egyéb területekre kiképzett robbanóanyag-kereső kutyáink, valamint az általunk is forgalmazott, szintén robbanóanyagok detektálására szolgáló vegyi reagensek jöhetnek szóba. Mindezek mellett a Power Shield Zrt. jelentős árbevételre számít az év elején lezárt GINOP-pályázati projekt eredményeinek értékesítéséből.

— Milyen rendszerszintű változások segíthetnék a vagyonvédelmi piac visszásságainak megszüntetését?
— Egyértelműen szemléletváltásra van szükség a személy- és vagyonvédelmi területen, ennek pedig meg kell jelennie az árakban is. Jól érzékelhető trend a piacon, hogy a megbízók ma már magasabb minőséget várnak el a szolgáltatóktól, adott esetben több pénzért, de kisebb élő erős létszámmal. A szakmában régóta az a tendencia, hogy biztonságtechnikai megoldásokkal – például kamerák, beléptetőrendszerek stb. használatával – próbálják pótolni az embereket. Ez a trend a piac nagy részére érvényes, és bár az olló a magasabb bérek, a jobb minőség irányába kezd nyílni, az említett árazási problémák visszafogják ezt a folyamatot.

— Feltevésünk szerint az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR jelentősen megnehezítette a technikai eszközök használatát. Önök is érzékelik ezt?
— A GDPR előírásai alapján megváltozott, hogy a gyakorlatban mennyi ideig tárolhatók a biztonsági kamerarendszerekben készült felvételek, de emellett a felhasználhatóságukat is jelentősen korlátozta a szabályozás. Mindez a biztonsági ágazat egészében érzékenyen érintette a napi munkafolyamatokat. Az is érzékelhető volt, hogy a GDPR nyomán némi zavar keletkezett a piacon, de véleményünk szerint a biztonságtechnika már visszaállt a korábban jellemző, felfelé ívelő pályára, az ágazat lassan magához tért. Bár az adatvédelmi szabályozás eddig sem volt „egyszerű” Magyarországon, ezen a területen egyfajta túlszabályozást érzékelünk.

— Az elmúlt évek egyik „slágertémája” volt egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása. Ezt mennyire érzik most „forró témának”?
— Azt mindenképpen látni kell, hogy egy új vagyonvédelmi törvény számtalan érdekkonfliktushoz vezetne a piacon. A képzés a korábbi években egyfajta tömeggyár­tás irányába mozdult el, és ezt fel is kellene frissíteni, amire egyébként már mutatkozik szándék a szakmai kamara részéről. A személy- és vagyonvédelmi piac megbecsültségéhez ugyanakkor egy új törvény jelentősen hozzájárulna, és persze hasznos lenne a vagyonőri jogosítványok kiterjesztése is – bizonyos nyugat-európai modelleket követve. Azonban az új törvény nem biztos, hogy kezelni tudná az ágazatban jelen lévő problémákat, véleményünk szerint ehhez sokkal inkább a piaci szereplők önszabályozására lenne szükség.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Azt írták, hogy a MÁV-Start várhatóan az év első felétől folytatja a testkamerák beszerzését. Ennek során az előzőhöz hasonló mértékű fejlesztést akar megvalósítani a munkatársak javaslatai alapján. Az eszközök bevezetése óta egyre több jegyvizsgáló használja azokat. Az ellenőrök elmondása alapján a tapasztalatok pozitívak – emelték ki a közleményben.

A vagyonvédelmi rendszerekre alapvetően érvényes, hogy már látható alkalmazásuk is visszatartó hatású. Ez a testkamerák esetében sincs másként – írták.

Az eszközök láttán az utazók jobban együttműködtek, nőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Többször is előfordult, hogy korábban gyakran kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel közlekedő ember a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123-szor, tavaly hetven esetben ért inzultus, amiből 48 ügy tettlegességig fajult (ütés, lökés, karmolás, rúgás), ebből kettő pedig 8 napon túli sérüléssel járt – olvasható a közleményben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának önálló Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén 2013 őszén indult meg az oktatás. Az évek során egyre többen jelentkeztek erre a területre – ma már ez az egyik legnépszerűbb szakirány, ahova többszörös a túljelentkezés. A felvételizőknek minimum 350 pontot kellett megszerezniük ahhoz, hogy szeptembertől magukra ölthessék a mutatós formaruhát.

A népszerűség meredek növekedésének titkait Christián Lászlóval, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjével próbáltuk megfejtetni. Az egyetemi docens a kezdetek óta irányítja a szakirányon folyó képzést, és a tudatos csapatépítésnek, továbbá a tananyag sikeres korszerűsítésének köszönhetően most hosszasan sorolhatja az eddig elért eredményeket.

— A tanév végén hányan vehetnek át diplomát a szakirány hallgatói közül?

— Évről évre egyre többen. A tanszék megalakulása utáni első évfolyamokat még viszonylag kevés végzőssel zártuk. Akkor a rendőri szakirány volt a sláger, a jelentkezők azt jelölték meg az első, a biztonságit pedig az utolsó helyen. Két-három éve ez a trend megfordult, sőt most már más szakirányokról is szeretnének átjönni hozzánk. Néhány éve még 258 ponttal lehetett bekerülni a nappali tagozatra, tavaly az elérhető 400-ból már legalább 350 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy óriási érdeklődés van a biztonsági szakirány iránt, immár sokszoros a túljelentkezés. Azt is fontos eredménynek tartom, hogy a jelentkezők első helyen jelölik meg a biztonsági szakirányt. Az ősszel indult évfolyamunkon 35 nappali és 35 levelező tagozatos hallgatónk tanul, közülük hárman 450-460 ponttal jelentkeztek, amit csak sok-sok pluszponttal lehetett elérni. Ők egyébként az ország bármelyik felsőoktatási intézményének bármely szakára felvételt nyertek volna, érthető, hogy büszkék vagyunk rájuk.

— A végzett hallgatók milyen képzettséget írhatnak be az álláspályázataikba? Milyen munkakörökre pályázhatnak?

— Hivatalosan „biztonsági szakember” a végzettségük, de valójában nagyon sok vezető pozíció betöltésére alkalmasak. Több olyan hallgatónk volt, aki 23 évesen területi vezetőként kezdett, ezért a „biztonsági vezető” találóbb kifejezés. Az eddigi végzősök visszajelzései és beszámolói is erősítették a tanszék egyetemen belüli elismertségét, de a szakirány presztízse azzal is emelkedett, hogy ma már a többi szakirány diákjaihoz hasonlóan a mi hallgatóink is mutatós egyenruhában jelennek meg a sorakozón. A formaruhát nagyrészt a szakirányt támogató cégeknek köszönhetjük, amelyek felismerték, hogy ez is egy összetartó erő. Öt év alatt több mint húsz magánbiztonsági céget és önkormányzati rendészeti szervezetet sikerült magunk mellé állítani, amelyek nemcsak a nyári gyakorlaton, hanem végzés után munkatársként is örömmel fogadják a hallgatókat. Hozzáteszem, hogy nem csupán a magánbiztonsági cégek érdeklődnek irántuk, hanem a nagy munkaadók, a multicégek is, például az áruházláncok, az autógyárak is szívesen látják a nálunk végzetteket. Az biztos, hogy mindenki el tud helyezkedni, és a legtöbben kiemelt díjazást kaphatnak.

— Milyen ismereteket adnak át, mit tartalmaz a tananyag?

— A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet két speciális terület, ezért a tananyagnak igen sokrétűnek kell lennie. A hallgatók széles körű tudást kapnak: a spektrum a büntetőjogtól kezdve a létesítmények biztonságtechnikáján, a létesítményvédelmen át a magánynyomozásig vagy éppen az üzleti hírszerzésig terjed. Megtanulják, hogyan kell biztosítani egy sportrendezvényt vagy egy nagy létszámú konferenciát, hogyan kell megtervezni például egy autógyár biztonságát, de a gyakorlati képzés során azt is megismerik, hogyan kell kinyitni vagy felszerelni egy bonyolult biztonsági zárat, és az informatikai rendszerbe illeszteni a biztonsági kamerákat. A végzősök visszajelzéseiből tudom, hogy a három év számukra egy rendkívül izgalmas utazás, egy intellektuális kihívás, amit nemcsak érdekesnek és értékesnek tartanak, hanem kifejezetten szeretnek is. A harmadik év végén már a legtöbben tudják, hol helyezkednek el. Az a tapasztalat, hogy azok a cégek, amelyeknél a hallgatók a nyári gyakorlatukat töltik, tárt karokkal várják a végzősöket. Sőt eljutottunk oda, hogy ezek a cégek mentorprogramokat ajánlanak fel a legjobb hallgatóknak.

— Kik állították össze a tananyagot?

— A 2013-as indulás előtt elég bonyolult helyzettel találtam szemben magam. A szakirány már létezett – a képzés a Közbiztonsági Tanszék felügyelete alatt működött –, de az önálló tanszék megalakításakor csak töredékesen volt adott a tananyag. Fiatal vezetőként úgy gondoltam, hogy ezt frissíteni kell, és a megújításhoz az a legjobb, ha a szakmát kérdezzük meg. Összeállítottunk egy nagyon részletes kérdőívet, majd számtalan konferencián, szakmai találkozón, fórumon arra kértem a biztonsági vezetőket, válaszolják meg a kérdéseket. Nagyon hasznos válaszokat kaptunk. A tanszékünkhöz tartozó negyven tantárgy tartalmát teljesen visszabontottuk, majd újraépítettük, de immár a szakma aktuális elvárásai szerint. Elhagytuk, ami fölösleges volt, és beintegráltunk minden olyan tananyagot, tudást, ami szükséges – például a tűzvédelemre, munkavédelemre, közbeszerzési ismeretekre, információvédelemre és IT-biztonságra vagy éppen a logisztikára vagy pszichológiára vonatkozó ismereteket. Az öt év alatt hét új tankönyvet írtak oktatóink és a szakma legnevesebb képviselői.

— Most több vagy kevesebb tantárgyat oktatnak?

— Végül megmaradt a mintegy negyven tantárgy, de teljesen leporolt, korszerűsített felosztással és tartalommal, ami abszolút naprakész és a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást ad. Jó ötletnek bizonyult, hogy a katedrai oktatásba is bevontuk a szakmát, számos vendégelőadónk van, a szakmával karöltve oktatunk. Októbertől három új oktatóval bővült a tanszékünk, mindhárman gyakorlati szakemberek – így most összesen nyolcan dolgozunk a tanszéken, heten fő- vagy részállásban oktatnak, van néhány megbízott oktatónk és egy kiváló oktatásszervezési referensünk.

— Tudományosan mennyire megalapozott ez a terület?

— Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra, ezen a területen is szép részeredményeink vannak, hallgatóink kitűnő eredményeket érnek el a tudományos diákkörben végzett tevékenységükkel. Küldetésünknek tekintjük, hogy az oktatás mellett a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet elméleti megalapozását is mélyítsük és szélesítsük. A tudomány figyelmét ugyanis elkerülte ez a két terület, a fejlettebb országokban sokkal hangsúlyosabban kezelik ezeket a témákat. Nálunk a rendészettudomány kevéssé vizsgált területei közé tartozott a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet, ezért óriási eredménynek tartom, hogy már vannak olyan kollégáink, akik ilyen témákban írt dolgozataikkal szereztek tudományos fokozatot. „A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében” elnevezéssel alapítottunk egy kutatócsoportot is, a résztvevőkkel jó néhány izgalmas témát dolgoztunk fel, tavaly nyáron neves külföldi vendégelőadókkal rendeztük meg a zárókonferenciát. Az öt év alatt több mit száz tanulmány került ki a tanszékről, úgy érzem, hogy nagyon nagy lendületben vagyunk, és ez a lendület többek között a mesterképzésben teljesedhet ki. Jelenleg a bolognai rendszer szerinti hároméves alapképzést folytatjuk nappali és levelező tagozaton, de az egyetem vezetésével közösen már tervezzük, hogy 2020-tól biztonsági vezetői mesterképzést indítunk a tanszék gondozásában. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy az Országos Polgárőr Szövetséggel kialakult kiváló kapcsolat keretében a tanszék főszerepet vállal a Polgárőr Akadémia kurzusainak – polgárőrvezetők ötnapos képzése – lebonyolításában, és 2019-ben tanszékünk szervezésében egyetemi polgárőrség felállítását is tervezzük.

— Van már érezhető hatása annak, hogy új szemlélet alapján képzett, egyetemet végzett szakemberek is dolgoznak a magánbiztonságban és az önkormányzati rendészetben?

— Én nagyon erős hatást érzek, határozottan pozitív irányban változott a biztonsági szakemberek megítélése, presztízsük van a nálunk diplomát szerzett hallgatóknak. Ahogy említettem, a szakma minden területén kifejezetten várják a frissen végzetteket, közülük legtöbben azonnal vezetői pozíciókban kezdhetnek.

— Az elmondottakból jól látható, hogy az itteni képzés megtalálta a helyét, a rendészeti szakma nemcsak elfogadta, hanem befogadta a végzősöket, és ezzel egyben elismerte a tanszék munkáját és eredményeit.

— Igen, és ez azért is fontos, mert korábban megfogalmazódott egy igen komoly dilemma. Az volt az alapkérdés, hogy a magánbiztonsági képzésnek milyen helye lehet egy olyan állami fenntartású egyetemen, ahol a közszolgálatra készülő szakembereket képezik. Más megközelítésben: ha a magánbiztonság piaci alapú tevékenység, akkor mit keres a közszolgálati egyetemen? Erre az a válasz, hogy ha az itt tanulók minőségi oktatásáról nem vagy nem itt gondoskodnánk, akkor valószínűleg sehol sem képeznék őket, és nem bontakozhatna ki egy új vezetői generáció a magánbiztonságban. És lássuk be: az állam számára is fontos a biztonság megteremtésében és fenntartásában, hogy a rendőrség és katonaság mellett profi magánbiztonság működjön. Az állam azonban időben felismerte, hogy magánbiztonságra nemcsak lehet, hanem kell is támaszkodnia. Felfedezte a felelősségét a tekintetben, hogy gondoskodnia kell a vezetői utánpótlásról még akkor is, ha ez alapvetően valóban piaci tevékenység. Én úgy fogalmaznék, hogy egymásrautaltság van az állami biztonsággal, mert ha nem működne jól a magánbiztonság, akkor mindent az állami szerveknek, pontosabban a rendőrségnek kellene biztosítania, például a Sziget Fesztivált, a focimeccseket, a konferenciákat, a metrót, a bevásárlóközpontokat… Röviden úgy is mondhatom, hogy tehermentesítjük az állami rendészetet, és a rendőrség is egyre inkább támaszkodik a magánbiztonságra. Ez a komplementer rendészet, az egymás tevékenységét kiegészítő rendészet. Ha megfelelő az együttműködés, akkor ez a gyakorlatban a mindennapok biztonságának megduplázását jelenti.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.