Biztonságpiac

Az orosz külügyminisztérium szeptember 12-én az Interpolon keresztül kért információt Washingtontól a férfi hollétéről. Az amerikai CNN hírtelevízió szeptember 9-én közölte, hogy a CIA 2017-ben egy különleges művelet keretében menekített ki Oroszországból egy rendkívül fontos fedett informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el.

Azt elsőként a Kommerszant című orosz lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

Orosz sajtóértesülések szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család tagjai staffordi otthonukból ismeretlen helyre távoztak.

A Kreml megerősítette, hogy Szmolenkov korábban valóban az elnöki apparátus munkatársa volt, de állítása szerint már évekkel ezelőtt elbocsátották. Az orosz diplomáciai tárca a az amerikai választási kampánnyal hozta összefüggésbe a kémbotrányt, azt állítva, hogy a hivatalban lévő államfő, Donald Trump ellen irányul.

A 2015 január óta 251 áldozatot követelő iszlamista merényletek közül ez az első, amelynek feltételezett elkövetői bíróság elé állnak, és az első alkalom, hogy öt nőnek kell az esküdtszék előtt felelnie egy dzsihadista terrorcselekményért. Ez a sikertelen merénylet világított rá arra, hogy nők is készen álltak támadást végrehajtani Franciaországban, amikor a hatóságok megakadályozták abban, hogy Szíriában vagy Irakban csatlakozzanak az iszlamista harcosokhoz.

Az október 11-ig tartó perben a bíróság egyik feladata lesz a vádlottak személyiségének és indítékainak megvizsgálása. A Franciaországban született és ott radikalizálódott nőket ugyanis a sikertelen merénylet előtt is nyilvántartották a hatóságok, amiért a harci területekre akartak elutazni.

A jelenleg 22 és 42 év közötti öt nőt – akik közül négy életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat – azzal gyanúsítják, hogy 2016 szeptemberben Rachid Kassim francia dzsihadista utasítására merényletsorozatot próbáltak meg Párizsban végrehajtani.

Az algériai-francia állampolgárságú férfi 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az akkor az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam terrorszervezethez, s a hatóságok szerint annak az egyik legveszélyesebb francia nyelvű propagandistája lett. A férfi 2016-ban számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, de a francia és az amerikai hatóságok szerint feltehetően 2017 februárjában 30 évesen életét vesztette az iraki Moszulban egy bombázásban.

A nyomozás azt állapította meg, hogy 2016. szeptember 4-re virradó éjjel a vádlottak közül ketten, Ines Madani és Ornella Gilligmann a Notre-Dame katedrálissal szemben, a Szajnával párhuzamos egyik kis utcában található éttermek előtt leparkoltak egy Peugeot 607-es típusú gépkocsit, amelyben hat gázpalack volt. A két nő azonban megijedt és elmenekült, mert azt hitték, hogy egy civil ruhás rendőr figyeli őket. A menekülés előtt gázolajat öntöttek a gépjárműre, majd egy égő cigarettát dobtak rá, de nem történt robbanás, mert a gázolaj nehezen gyullad meg.

A vizsgálóbírók szerint “kizárólag a rosszul megválasztott üzemanyagnak köszönhető, hogy a kísérlet kudarcot vallott”, ami akár “vérfürdőbe is torkollhatott volna”.

A párizsi ügyészség vádirata szerint “a fiatal nőkből álló terrorista kommandó teljesen nyitott volt az Iszlám Állam halálos ideológiájára”.

A muzulmán hitre felnőttként áttért Gilligmannt szeptember 6-án tartoztatták le Dél-Franciaországban. A másik feltétezett elkövető, Madani a Szíriából őt irányító Rachid Kassim tanácsára egy másik fanatizált nőnél, Amel Sakaou-nál keresett menedéket. A két nőhöz csatlakozott egy harmadik iszlamista nő, Sarah Hervouet, akit szintén Kassim irányított.

Miután a három nő tudta, hogy a rendőrség a nyomukban van, szeptember 8-én konyhakésekkel felszerelve elhagyták a lakást, majd a parkolóban megtámadták az őket előállítani próbáló rendőröket, akik közül az egyik rálőtt Madanira és a lábán megsebesítette. A 22 éves nő ellen hivatali személy elleni emberölési kísérlet a vád. Madani tagadja, hogy meg akarta támadni a rendőrt, de azt megerősítette, hogy azt kiáltotta: “lőjél le!”, miután mártírként akart meghalni.

Az ötödik gyanúsított, Samia Chalel, aki közvetített a feltételezett elkövetők között, illetve Kassimot tájékoztatta arról, hogy nem sikerült a gázpalackos merénylet, harminc év börtönbüntetéssel sújtható.

Az öt nő közül a három évvel ezelőtt alig 18 éves Madani a legfiatalabb, de ő volt a többi nő mentora. A hatóságok már korábban nyilvántartották azért, mert különböző harci álneveken buzdított más nőket arra a közösségi oldalakon, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz Szíriában. Köztük Gilligmannt, három gyerek anyját, aki csak a merényletkísérlet közben, a helyszínen értette meg, hogy az Abou Junayd nevű dzsihadista, akibe az interneten keresztül szerelmes lett, és aki miatt vállalta a terrortámadásban a részvételt, nem más, mint egy 18 éves lány, Madani.

A nyomozás során a két nő egymásra hárította a felelősséget a támadás kitervelésében és az akció irányításában. A két nő 2016 májusban ismerkedett össze a Périscope nevű applikáción. Madani elismerte, hogy az Iszlám Állam egyik dzsihadistájaként mutatkozott be, és meggyőzte Gilligmannt arról, hogy menjen hozzá feleségül.

A családanya, aki 2014-ben megpróbált három gyerekével Szíriába eljutni, elvált a férjétől és készen állt a házasságra. A két nő augusztus 31-én találkozott személyesen először, a randevún Madani azt hazudta, hogy a vőlegény lánytestvére. Madanit áprilisban nyolc év szabadságvesztésre ítélték, amiért szíriai harcokra, illetve franciaországi és belgiumi támadások elkövetésére buzdított a közösségi oldalakon.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a pénteken éjjel tartott akció során a rendőrök a főváros frekventált területeit és három szórakozóhelyet ellenőriztek, összesen 156 embert igazoltattak. Tizenegy embert állítottak elő, közöttük hármat kábítószer birtoklása miatt, két-két embert garázdaság és zseblopás miatt, egy ellen pedig körözés volt érvényben. Összesen 280 járművezetővel szemben alkalmaztak alkoholszondát, egy esetben sem volt pozitív eredmény.

A rendőrök a társszervekkel együtt összesen 36 taxist ellenőriztek, itt egy esetben szabálysértési feljelentéssel éltek, mert a taxinak használt autót korábban már kivonták a forgalomból. A társhatóságok további 12 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek.

A BRFK rendőrei a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Budapesti Közlekedési Központ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen tartották a komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést. Az akció a turisták által sűrűn látogatott terézvárosi, erzsébetvárosi és belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyekre, illetve ezek közvetlen környezetére koncentrálódott.

A közleményben kiemelték: a BRFK a társszervekkel közreműködve, előre be nem jelentett időpontokban folytatja az ellenőrzéseket Budapest V., VI. és VII. kerületében a vendéglátóhelyeken, illetve azok környezetében.

A bíróság közleményében azt írták, hogy az izraeli állampolgár 2014 és 2017 között Marylandben a társaival együtt befektetők tízezreit károsította meg, több mint 145 millió amerikai dollárral (mintegy 43,5 milliárd forint).

Mivel az érintett nem járult hozzá az egyszerűsített eljáráshoz, kiadatásáról a törvényszék a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. A bíróság ezért hatvan napra elrendelte a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását. A végzés nem végleges, mert az izraeli állampolgár fellebbezett ellene.

A rendőrség szombaton azt írta a honlapján, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködésben őrizetbe vettek két, nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött, Budapesten bujkáló férfit. Egyikük egy 28 éves francia-izraeli állampolgár, aki egy nemzetközi bűnbanda tagjaként több tízezer amerikai sértettet – jellemzően nyugdíjast – károsított meg kis összegű megtakarítások jelentős hozamú befektetésének ígéretével – közölték.

A boszniai bíróságok már több mit kéttucat esetben hoztak elmarasztaló ítéletet olyan férfiak ellen, akik az 1992-1995-ös boszniai háború idején nemi erőszakot követtek el civil nőkön. A bíróság több esetben is azonnali anyagi kártérítést is megítélt a sértetteknek, így a hosszadalmas polgári perek – amelyek a bűnösség kimondása után a kártérítésért folytak – elkerülhetők lettek. Mindezidáig azonban egyetlen elítélt sem fizette ki a megítélt kártérítést. Most viszont két elítélt összesen harmincezer konvertibilis bosnyák márkát (több mint ötmillió forint) fizetett ki kártérítésként az áldozatának.

Az áldozat ügyvédje kijelentette, nehéz volt biztosítani, hogy valóban fizessenek, az esetek 95 százalékában ugyanis az elítéltek azt állítják, nincs pénzük a kártérítésre, és nincs semmilyen jogi lehetőség arra, hogy behajtsák az ilyen jellegű tartozásokat. Gyakran előfordul, hogy az elítéltek már korábban másra ruházzák át ingatlanjaikat vagy elajándékozzák értékeiket, hogy ne kelljen fizetniük.

A boszniai háborúnak több mint százezer halálos áldozata volt, és mintegy egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke. “Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel” – jelentette ki az orosz politikus.

Ivanov értékelése szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt “szétszóródott”. A lengyel kormányszóvivő “rémisztőnek” minősítette és a harmincasas-negyvenes évek “testvéri segítségnyújtásról” szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát.

“A második világháború elején két (a német és a szovjet) nagyhatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában” – fejtette ki Müller. Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére – hangsúlyozta a szóvivő.

Később Andrzej Duda elnök, megkoszorúzva Varsóban a lengyel földalatti állam szovjet belbiztonság (NKVD) által 1944-45-ben meggyilkolt ismeretlen katonáinak emléktábláját, felidézte: 1939. szeptember 17-én beteljesedett a szeptember 1-jei német támadással elindított folyamat. “Nyolcvan évvel ezelőtt Lengyelország negyedik felosztása történt meg” – fogalmazott.

“Miután akkor, szeptember 17-én Lengyelországot a felosztók már véglegesen szétszakították, a teljes szabadságot valójában csak 1993-ban nyertük vissza, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Lengyelországot” – mondta Duda. A tragikus évfordulóról nemcsak megemlékezni kell, tanulságát szem előtt kell tartani a szövetségesek keresésekor is – húzta alá a lengyel elnök. “Komoly, felelősségteljes, megbízható, nekünk kedvező szövetségeseket kell keresnünk. Remélem, hogy ma vannak ilyen szövetségeseink” – fűzte hozzá, utalva a lengyel NATO- és EU-tagságra.

A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én – a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve – keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.

A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett, ahol más helyszínekkel együtt több mint 20 ezer lengyel tartalékos tisztet és más foglyot gyilkoltak meg a németek.

Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok.

A Hableány-ügyben az elsőfokú bíróság korábban szeptember 30-ig hosszabbította meg a kapitány letartóztatását. A végzés ellen a Budapesti VI. és VII. kerületi ügyészség fellebbezett, mivel álláspontja szerint “a büntetőeljárási törvény által lehetővé tett három hónappal szükséges meghosszabbítani a letartóztatást” – írták a közleményben.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezést alaposnak tartotta, az ügyészség indokait osztotta, ezért megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a letartóztatást 2019. november 30. napjáig meghosszabbította. A Viking Sigyn ukrán kapitányát vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és más bűncselekménnyel gyanúsította meg a nyomozó hatóság.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén letartóztatták, a bíróság azonban lehetővé tette, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön nyomkövető eszköz alkalmazásával. A legfőbb ügyész azonban a Kúriához fordult, és a legfelsőbb bírói fórum kimondta: törvénysértő volt az óvadék engedélyezése.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.

A csütörtöktől szombatig tartott háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh, védelmi miniszter. Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Lengyelországot Mariusz Blaszczak, Szlovákiát pedig Peter Gajdos szakminiszter képviseli.

A tárcavezetők szerint erősíteni kell az együttműködést a négy ország fegyveres erői, a védelmi ipar fejlesztése és a közös beszerzések terén is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy hadseregeiknek modern, fejlett technológiákkal kell rendelkezniük, és nagy figyelmet kell fordítani a kiképzésre, valamint a személyes állományra.

“Minden országnak, minden nemzetnek megvan a történelme, megvannak az érdekei, értékei, melyeket közösen kell, hogy védjünk, óvjunk és szolgáljunk. Többek között erről szól a Visegrádi Négyek együttműködése” – jelentette ki Benkő.

Rámutatott, hogy Európában is újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, melyekkel szembe kell nézni és biztosítani kell az országokat, nemzeteket, hogy a védelmi kiadások az ő érdekeiket szolgálják. “A béke és a biztonság területén példaértékű a Visegrádi Négyek együttműködése” – hangsúlyozta a miniszter.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője a pénteki munkatárgyalások után közölte: a négy miniszter megvitatta a NATO és az Európai Unió szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy darab JAS-39 Gripen vadászgép és egy darab MI-24 helikopter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

A rendőrség honlapjára szerdán felkerült közlemény szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenyén lakó gyanúsítottak a kristályt Ausztriában értékesítették. A 39 éves nőt és a 27 éves férfit hétfőn fogták el házukban. A gyanúsítottakat bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Az előzetes szakértői vélemény szerint a lefoglalt metamfetamin feketepiaci értéke körülbelül 13 millió forint.

A police.hu-n olvasható tájékoztatás szerint a szlovák és az osztrák társszervekkel folytatott együttműködés és bűnügyi információcsere eredményeként bizonyítható, hogy a két gyanúsított korábban legalább 1,6 kilogramm metamfetamint adott el Ausztriában.

Az értesülés szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz. A CNN nem drónokról számol be, ahogy az első hírekben szerepeltek a támadó eszközök, hanem robotrepülőkről, más néven cirkáló rakétákról.

Forrása szerint az alacsonyan repülő rakéták északról érkeztek célpontjukhoz, és semmi sem utal arra, hogy a dél felől, ráadásul Jemen – mint indítóállomás – túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Jemen azért is merült fel, mert a támadás elkövetőiként a Szaúd-Arábiával háborúzó – és Irán támogatását élvező – jemeni húszi felkelők jelentkeztek.

A CNN forrása szerint a szakértők arra jutottak, hogy a rakéták elrepültek Irak déli része felett, majd pedig a kuvaiti légtéren áthaladva érték el szaúdi célpontjaikat. Kuvait hétfőn bejelentette, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy láthatóak voltak-e rakéták vagy drónok röviddel a Szúd-Arábiát ért támadás előtt.

A névtelenségbe burkolódzó tájékoztató a CNN-nel tudatta azt is, hogy amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat a sivatagi királyságban annak kiderítésében, hogy hány rakétával vagy drónnal, és milyen típusúakkal történt a támadás. A nyomozást segíti, hogy nem mindegyik talált célba, és a sivatagban a vizsgálódók egy roncsra is rábukkantak.

A szombati légitámadások két szaúdi olajterminált rongáltak meg, ami miatt kevesebb, mint felére, 5,7 millió hordóra csökkent a szaúdi napi olajkitermelés. Ez öt százaléka a világ napi olajkitermelésének.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencvenfokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta. A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

A kormányülésen hozott döntés szerint a német védelmi ipari vállalkozások 2020. március 31-ig nem köthetnek új üzleteket szaúd-arábiai megrendelőkkel, és nem szállíthatják le, illetve nem nyújthatják szaúd-arábiai ügyfeleiknek a korábban megrendelt termékeket, illetve szolgáltatásokat.

Kivételt jelentenek azok a már folyamatban lévő fejlesztések, amelyeket Szaúd-Arábia más országokkal együttműködve folytat. Az ilyen projektekben német cégek továbbra is részt vehetnek, hogy ne akadjanak el a fejlesztések, de újabb megbízásokat nem vállalhatnak.

A kormány azért határozta el a szaúd-arábiai haditechnikai export felfüggesztését, mert a közel-keleti arab állam kezdettől fogva beavatkozott a szomszédos Jemenben 2014 óta dúló polgárháborúba. A kormánypártok a 2018 elején kidolgozott koalíciós szerződésben rögzítették, hogy Németország nem szállíthat hadiipari termékeket a jemeni konfliktusban közvetlenül érintett országoknak.

A folyamatban lévő üzleteket kezdetben nem állították le, de Szaúd-Arábia esetében Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt 2018 novemberében tovább szigorították a szabályt, teljes körű, vagyis a már kiadott exportengedélyekre is vonatkozó kiviteli tilalmat rendeltek el, és az idén márciusban újabb fél évre meghosszabbították a rendelkezést.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, és Szaúd-Arábia korábban a legnagyobb vásárlók közé tartozott. A szövetségi kormány a legutóbbi korlátozások nélküli teljes évben, 2017-ben 254 millió euró (85 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

A közlemény szerint az elsőrendű vádlott 2013-tól kábítószert – főként kannabiszt, ritkábban speedet és extasyt – fogyasztott, majd 2016 júliusától kannabiszt kezdett árulni. A rendeléseket “virágnyelven”, egy közösségi oldalon létrehozott külön profilon keresztül egyeztette, az árut az iskola melletti buszmegállóban és a játszótéren grammonként 2500 forintért értékesítette.

Hozzátették, hogy az elsőrendű vádlott 2016 szeptemberében szász-száz gramm kannabiszt vásárolt Budapesten az ügy másod- és harmadrendű vádlottjától, annak kisebb részét elfogyasztotta, a többit pedig eladta. A kábítószert tartalmazó aktatáskát az elsőrendű vádlott édesapja találta meg – írták.

A bíróság az elsőrendű vádlottat kábítószer-kereskedelem miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a másod- és harmadrendű vádlottat pedig társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt két év börtönbüntetésre ítélte.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében azt írta: az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére kiutazó magyar rendőri kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-Magyarországi Határrendészeti Igazgatóság igazgatója búcsúztatta szerdán Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az ország belső területein is. Mindkét kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, az Észak-Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30, valamint a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 15 magyar rendőr saját szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Kiemelték: “a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban”. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak is.

Robert O’Brien jogász, aki 2018 óta a külügyminisztériumban elnöki különmegbízottként túszmentő tárgyalásokkal foglalkozott.

O’Brien 2005-2006-ban – George W. Bush kormányzata idején – az ENSZ-ben különmegbízottként képviselte az Egyesült Államokat, 2007-ben társelnöke volt az afganaisztáni igazságügyi reformot elősegítő külügyi bizottságnak. Trump 2017-ben fontolgatta, hogy jelöli őt a haditengerészet élére, és a múlt héten, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után rögtön felmerült a neve a lehetséges új nemzetbiztonsági tanácsadók között.

“Hosszú időn keresztül és keményen dolgoztunk együtt Roberttel. Nagyszerű munkát fog végezni” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Amerikai sajtóértesülések szerint Trumpra korábban nagy benyomást tett O’Brien az Észak-Koreában és Törökországban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadítását célzó tárgyalásokkal.

Az ötven év körüli nő nem állt meg ismételt felszólításra sem az a határátkelőnél, és a biztonsági személyzethez közeledve kést rántott. A ynet szerint a biztonsági őrök lábon lőtték, de a mentők kiérkezésének idejére súlyossá vált az állapota, és a jeruzsálemi Har Hacofim Hadassza kórházban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az elmúlt években a palesztinok számos esetben kíséreltek meg támadásokat elsősorban a szigorúan őrzött átkelőhelyeknél – emlékeztetett rá a The Times of Israel című angol nyelvű honlap. Januárban egy palesztin tizenéves lányt lőttek le, aki rá akart támadni egy izraeli biztonsági őrre szintén egy Jeruzsálemhez közeli ellenőrző pontnál.

A kifogásolt termék a melamin anyagú, hordozható kávésbögre bambuszrosttal, melyet a KIK üzletek forgalmaztak, tételszáma 71646971, RASFF referenciaszáma pedig 2019.2926. A hivatal az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült az esetről.

A hatóság felvette a kapcsolatot a termék hazai forgalmazójával, aki az anyavállalat felhívása alapján levette polcairól a problémás terméket.

A formaldehid olyan vegyület, amelyet főként műanyag gyanták, ragasztók előállításához használnak, de megtalálható a kipufogógázokban és a cigarettafüstben is. Kis mennyiségben élelmiszerekben is előfordulhat természetes módon, illetve szennyezőanyagként, például műanyagokból történő kioldódás révén. A formaldehid az emberi szervezetbe leggyakrabban a levegővel együtt kerül be. Nagy mennyiségű belélegzése szem- és légzőszervi irritációt okoz, hosszú távon pedig növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát – ismerteti honlapján a Nébih.

A közlemény szerint a nő szeptember elején az udvar elhanyagolt, bokros részén három kismacskát talált. Az asszony egy ásónyomnyi gödröt ásott, abba egyenként belerakta a megközelítőleg háromhetes állatokat, majd a gödröt betemette, a tetejét elsimította. A társasház egyik lakója, miután értesült annak gyanújáról, hogy a nő élve eltemette a kismacskákat, bejelentést tett a rendőrségen. A járőrök és a helyi állatmentő szolgálat vezetője mentette meg az állatokat, amelyek a szakszerű beavatkozásnak köszönhetően életben maradtak.

Az ügyészség szerint a gyanúsított el akarta pusztítani az állatokat, s azzal, hogy élve ásta el őket, különös szenvedést okozott számukra. A bíróság a nőt állatkínzás bűntettének kísérlete miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. A végzést az ügyészség, a gyanúsított és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.

A Fővárosi Önkormányzat dísztermében rendezett pénteki eseményen Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy statisztikai adatok alapján Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosának számít, ennek megvalósulásában pedig elvitathatatlan érdeme van a polgárőröknek. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt évben tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ehhez hozzájárult az 1700 budapesti polgárőr háromszázezer órányi szolgálata. A főpolgármester elmondta, hogy a főváros közbiztonságának fenntartására kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben felére csökkent a bűncselekmények száma. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenrangú partnerként tekint a polgárőrökre – tette hozzá.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Budapest közbiztonságának nagyon komoly hatása van az egész ország közbiztonságára. Megfogalmazása szerint húsz éve csapnivaló volt a város közbiztonsága, 2010 után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mára Budapest az egyik legbiztonságosabb város világszerte.

Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, a jövő a fiataloké, éppen ezért a Budapesti Polgárőr Szövetségnek nagyon fontos a toborzás. Azt mondta: a Budapesti Polgárőr Szövetség legfontosabb célja, hogy erősítse a kapcsolatát a Fővárosi Önkormányzattal.

A rendészeti egyeztető fórumon a Budapesti Polgárőr Szövetség és a Budapesti Műszaki Szakképzés Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma és Szakközépiskolája együttműködési megállapodást írt alá “a polgárőrség népszerűsítése, a rendészeti ismeretek bővítése, valamint egymás hasonló célú programjainak segítése érdekében, illetve a közösségi szolgálatok megvalósulása céljából” – olvasható a közleményben.

A mintegy ezer ultrabaloldali szélsőséges a Latin-negyedből indult több ezres klímamenet élére állt, és dobálni kezdte rendezvényt biztosító rendőröket, mielőtt egy bankfiókot támadtak meg, majd elektromos rollerekkel üzletek kirakatait törték be. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a többségében maszkot viselő nagyon fiatal randalírozókat, akik szemetesek is felgyújtottak.

“Erőszakos egyének rombolnak. Határolódjanak el a kockázatos csoportoktól!” írta a párizsi rendőrség. Párizsban azért is feszült volt a hangulat, mert egyszerre több utcai megmozdulást is meghirdettek különböző csoportok. A kormányellenes sárgamellényes tüntetők is utcára hívták az embereket be nem jelentetett felvonulásokra.

A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából, a Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos volt a gyülekezés a sárgamellényesek számára.

Az ezeken a környékeken megjelent sárgamellényeseket a rendőrök azonnal előállították és nem engedélyezték a tiltakozást. A kora délutáni összesítés szerint Párizsban 123 embert állítottak elő, 43-at őrizetbe vettek, 173-at pedig a helyszínen megbírságoltak, amiért tiltott helyen próbáltak tiltakozni.

A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta – amikor is üzleteket fosztottak ki és gépjárműveket gyújtottak fel a Champs-Elysées sugárúton a sárgamellényesek köré keveredett rendbontók – nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.

Didier Lallement prefektus pénteken azt közölte, hogy szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, s a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.

A sárgamellényesek tavaly november óta tüntetnek rendszeresen szombatonként Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen. A sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat és a május végi európai parlamenti választások után Edouard Philippe francia miniszterelnök módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért az országnak.

Az elmúlt hetekben már csak néhány ezren vonultak utcára szombatonként, de a közösségi oldalakon szombaton ismét Párizsba hívják a sárgamellényeseket “a rendszer elleni menetre”. A szervezők azt remélik, hogy új lendületet adhatnak a tiltakozásoknak. Az egyik országosan ismert sárgamellényes tüntető, Jérome Rodrigues – aki egy januári tüntetésen vakult meg az egyik szemére – azt nyilatkozta, hogy szombaton nagyon sokan fognak felvonulni a fővárosban.

A sárgamellényesek felvonulásával egy időben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen.