Biztonságpiac

Több mint egymilliárd forintból felépült az ország egyik legkorszerűbb tűzoltó-laktanyája Gyöngyösön – közölte a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Nagy Csaba tájékoztatása szerint a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltségnek és a város hivatásos tűzoltó-parancsnokságának helyet adó épületegyüttest a napokban vehették birtokba a katasztrófavédelem munkatársai és a helyi hivatásos tűzoltók.

A gyöngyösi Bethlen Gábor utcában több mint 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból készült el a korszerű, jól felszerelt, gazdaságosan üzemeltethető létesítmény – tette hozzá.

A város szívében csaknem egyhektáros telken fekvő laktanya nagy előnye, hogy a káresethez riasztott tűzoltó járművek gyorsan és akadálymentesen tudják megközelíteni a fontosabb utakat, mivel a komplexumból négy irányba lehet kihajtani – jelezte.

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség 64 település biztonságáért felel, míg a helyi hivatásos tűzoltó-parancsnokság 48 település több mint 114 ezer lakójának védelmét látja el. A beruházás eredményeként csökken a vonulási idő, minimalizálhatók a károk, azaz biztonságosabbá válik a környéken élők élete – húzta alá a szóvivő.

The post Az ország egyik legkorszerűbb tűzoltó-laktanyája készült el Gyöngyösön appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék első fokon – mint többszörös visszaesőt – öt év fegyházbüntetésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolt.

A vádlott 2016 szeptemberében biztonsági szolgálatot látott el a Gozsdu Udvar közösségi passzázs területén – írta a bíróság. Egyik este – amikor munkatársai egy ittas külföldiekből álló csoporttal szóváltásba keveredtek – a vádlott az egyik turistát fejen ütötte, amitől a sértett hanyatt esett, fejét beverte az aszfaltba, majd eszméletét vesztette. Az ütés következtében a sértett életveszélyes sérülést szenvedett.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott terhére fel nem róható “időmúlást”, továbbá azt is, hogy a vita elmérgesedéséhez a sértett magatartása is hozzájárult. Súlyosító körülményként vette figyelembe ugyanakkor a bíróság – a cselekmény súlyossága mellett – a vádlott büntetett előéletét, valamint azt, hogy a bűncselekményt röviddel szabadságvesztés büntetésből történő szabadulása után követte el.

A bíróság rendelkezett arról is, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélettel szemben a vádlott és védője fellebbezett – áll a bírósági közleményben.

The post Öt év fegyházbüntetésre ítélték a turistára támadó biztonsági őrt appeared first on .

Mintegy ezer testkamerát szerez be a MÁV, mert a tapasztalatok szerint azok hatékonyak a jegyvizsgálók elleni támadások megelőzésében.

A MÁV-Start közleménye szerint a testkamerát 2019 szeptemberében vezették be, azóta 169 készüléket telepítettek. Az újabb beszerzés célja, hogy a társaság minden szolgálatban lévő jegyvizsgálónak biztosíthassa a testkamera használatát – hangsúlyozták.

Ismertették, hogy szombat este Nyíregyházán, a sóstóhegyi vasútállomáson ismét a vasúttársaság munkatársaira támadtak szolgálatteljesítés közben. Egy Záhonyból Nyíregyházára tartó személyvonaton a jegyvizsgáló felszólítása ellenére két férfi nem volt hajlandó jegyet váltani. A szóváltásra a mozdonyvezető is a jegyvizsgáló segítségére sietett, ekkor történt a bántalmazás. A vasúttársaság információi szerint a helyszínre érkező rendőrök előállították a tetteseket – tették hozzá.

A közlemény szerint a készülékek bevezetése óta kevesebb jegyvizsgálót ért támadás: 2018-ban 123, 2019-ben 70, 2020-ban pedig 65 esetben ért támadás jegyvizsgálót szolgálat közben. Idén az első negyedévben az egy évvel korábbi időszakban tapasztalt 22-höz képest 12, míg áprilisban eddig öt atrocitás történt, a tavalyi héthez képest. Az idei támadásoknál nyolc napon túl gyógyuló sérülés egy esetben történt – írták.

Hozzátették: az elkövetők 69 százaléka menetjegy nélkül, érvénytelen vagy átruházott jeggyel kívánt utazni, illetve ittas volt.

The post Közel ezer testkamerát szerez be a MÁV appeared first on .

Az orosz légierő egy MiG-31 elfogó vadászrepülőgépet emelt a levegőbe, hogy a Csendes-óceán felől az orosz államhatár felé közeledő amerikai felderítő repülőgép kíséretébe szegődjön – idézte pénteken az Interfax hírügynökség az orosz Csendes-óceáni Flotta közleményét.

A vadászgép pilótái RC-135 típusú hadászati felderítőgépként azonosították a “célpontot”, és kísérték a Csendes-óceán felett. Az amerikai gép visszafordult a légi támaszpontjára. A flotta hangsúlyozza, hogy az orosz vadászgép a nemzetközi légtérhasználati szabályokat szigorúan betartva hajtotta végre a feladatát.

Az Interfax emlékeztet arra, hogy az orosz védelmi minisztérium április 10-én, 16-án és 19-én tájékoztatott arról, hogy a légierő MiG-31-eseket vezényelt amerikai és norvég járőröző repülőgépek elfogására a Barents-tenger felett.

The post Orosz vadászrepülőgép kísért egy amerikai felderítő gépet a Csendes-óceán felett appeared first on .

Oroszország megtalálja a módját annak, hogy megvédelmezze érdekeit, ha más országok megtagadják a párbeszédet vele, egyúttal mindenkit óv attól, hogy túllépje a határt – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, és jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, még azokkal is, akikkel “ez az elmúlt időben, finoman szólva” nem sikerül. De, mint mondta, ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jelének veszi, és “az összes híd felégetésére” szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza “aszimmetrikus, gyors és kemény” lesz.

Azt ígérte, hogy Oroszország a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit. Nehezményezte, hogy szerinte egyes országokban szokássá vált, hogy “sportot űzzenek” abból, hogy ok nélkül “beleakaszkodjanak” Oroszországba. “Hol itt, hol ott akaszkodnak bele Oroszországba ok nélkül. És körülöttük azonnal, mint Sir Kán körül, ott forgolódnak az apró tabakik” – mondta Rudyard Kipling A Dzsungel könyve című regényének tigrisére és sakáljára utalva Putyin. “Pont úgy, mint Kiplingnél. Azért üvöltenek, hogy megnyugtassák uralkodójukat” – tette hozzá.

Orosz sajtójelentések szerint Putyin ezzel feltehetően Csehországra célzott, amely a területén hét évvel ezelőtt történt lőszerraktár-robbanásokért a hétvégén az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé. Az incidens miatt a két ország között súlyos diplomáciai konfliktus alakult ki.

“Azok, akik provokációkat szerveznek Oroszország ellen, úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit” – fenyegetőzött az orosz államfő. “Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. Azt, hogy ez hol fog húzódni, minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni” – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin a “vörös vonalak alatt” Oroszország nemzeti, kül- és biztonsági érdekeit, valamint a választásokba és a belpolitikai folyamatokba való külső beavatkozást értette. Peszkov szerint a kifejezés vonatkozik az Oroszországgal szemben sértő hangnemben vonatkozó tárgyalásra és az ország gazdasági érdekeinek megsértésére is. Putyin a beszédében azt is bejelentette, hogy az első, Szarmat hadászati rakétarendszerrel felszerelt ezred 2024-ben áll majd szolgálatba.

Az elnök kifogásolta, hogy a “kollektív Nyugat” nem csak elítélni, de észrevenni sem akarja az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meggyilkolására és a minszki államcsínyre való készülődés történetét. Azt mondta, hogy 2014-ben Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt is fegyverrel fosztották meg a hatalomtól, és csaknem megölték.

“Lehet bármilyen álláspontot vallani Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka politikájával kapcsolatban, de az államcsínyek szervezése és (…) a legmagasabb tisztségviselők elleni politika gyilkosságok tervezése több a soknál. Ez már túllép minden határon” – mondta.

Putyin szerint Fehéroroszország ellen a puccsal együtt egy masszív kibertámadás is készült, Minszk áramszolgáltatásának lekapcsolásával. Az orosz vezető ezzel összefüggésbe hozta, hogy a Nyugat nem hajlandó Oroszországgal kiberbiztonságról tárgyalni. Beszédét Putyin túlnyomórészt szociális és gazdasági kérdéseknek szentelte. Fő feladatként a reáljövedelmek növelését, a gazdasági növekedés helyreállítását és a szegénység elleni küzdelmet nevezte meg.

Közölte, hogy a hatóságok gazdasági eszközökkel törekednek majd alacsonyan tartani élelmiszerárakat. Az egyszülős családok a 8-16 év közötti gyermekek után 5650 rubelt, a rászoruló terhes nők pedig havi 6350 rubelt kapnak majd (a rubel jelenlegi árfolyamon mintegy 3,90 forint). A családok az iskoláskorú gyermekek után augusztus közepén fejenként 10 ezer rubelt kapnak. Idén a hét év alatti beteg gyermek után járó táppénz a bér száz százaléka lesz.

Az idegenforgalomban év végéig meghosszabbítják a húsz százalékos pénzvisszatérítési programot. Idén a gyerekek nyári táborozásakor az utazás költségeinek felét a költségvetés visszatéríti. Putyin bejelentette a régiók adósságszolgálatának könnyítését, valamint azt, hogy a Moszkva-Kazany nagysebességű vasútvonalat három éven belül Jekatyerinburgig meghosszabbítják. Bejelentette, hogy az egészségügyben július 1-től kezdődően kibővülnek az orvosi vizsgálatok és szűrővizsgálatok programjai minden korosztály számára. A következő három évben további ötezer mentőautót szállítanak a falvakba.

Putyin azt is mondta, az elkövetkező 30 évben el kell érni, hogy Oroszországban az üvegházhatású gázok kibocsátása kisebb legyen, mint az Európai Unióban. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt a célt nehéz lesz elérni, tekintettel Oroszország méreteire.

Oroszországban szeptember 19-én parlamenti választást tartanak.

The post Putyin: Oroszország megtalálja a módját érdekei védelmének appeared first on .

Vádat emeltek egy Pakodon élő család ellen Zalában, miután a hét ember éveken át rabszolgaként bánt több ismerősével is, akik egyike az embertelen körülmények miatt meghalt – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: a Zalaszentgrót közelében fekvő községben egy házaspár, a három lányuk, a fiuk és a vőjük gyenge akaratú embereket környékezett meg, akiket barátság vagy szerelmi kapcsolat ígéretével költöztettek az ingatlanjukba. Eleinte meggyőzéssel, majd megalázással, fenyegetéssel és bántalmazással kényszerítették őket arra, hogy a család megélhetését biztosítsák, miközben korlátozták a szabadságukat, elvették minden jövedelmüket és hitelek felvételére kényszerítették az állati sorban tartott áldozataikat.

A vádirat szerint még 2015-ben az egyik lány egy asszony és annak elvált férje bizalmába férkőzött. A könnyen befolyásolható, rossz körülmények között, már külön élő házaspárnak jó elhelyezést, a férfinak pedig az egyik lány szerelmet ígért, így költöztették be magukhoz őket.

Kezdetben jól bántak velük, de hamarosan sanyargatni kezdték őket, elvették a keresetüket, éheztették és mozgásukban korlátozták, illetve a ház körül is dolgoztatták mindkettőjüket. A férfi mintegy 30 kilogrammot fogyott, a havonta több százezer forintos jövedelmét vagy a táppénzét elvették, és hitel felvételére is rávették. A rendszeres bántalmazások miatt a férfi többször próbált megszökni, de mindig elkapták, 2016-ban végül rendőri segítséggel tudott megszabadulni fogvatartóitól.

A férfi volt feleségét, aki később ugyancsak megszökött, hasonló körülmények között tartották, és prostitúcióra kényszerítették, előbb Hévízen, majd Németországban kellett kiszolgálnia férfiakat, a jövedelmét pedig elvették. A rabszolgaként kezelt nő nem használhatta a fürdőszobát, ételként pedig csak maradékokat kapott ő is, többször leülni sem engedték, helyette támaszkodás nélkül guggolnia kellett a fal mellett.

A vádirat szerint egy másik férfit is már 2014 óta tartottak a háznál embertelen körülmények között egy udvari fűtetlen deszkabódéban. Többször és súlyosan bántalmazták, éheztették, az évszaknak, időjárásnak megfelelő ruhája nem volt, munkára kényszerítették és a jövedelmét tőle is elvették. A csontsoványra fogyott férfi csaknem félszáz sérüléssel 2016 februárjában kórházba került, de súlyos tüdőgyulladása és immungyengesége miatt hamarosan meghalt.

Pirger beszámolt egy másik nőről, akitől a családtagok 2015-től erőszakkal, fenyegetéssel többször is pénzt szereztek, a több százezer forint mellett arany ékszereket is. A könnyen befolyásolható asszonyt 2016-ban vették rá arra, hogy költözzön hozzájuk, de őt is rabszolga módjára kizsákmányolták, megfosztották a szabadságától, éheztették, kegyetlenül kínozták, pszichésen és fizikailag rendszeresen bántalmazták, a bankszámlájáról és a rákényszerített hitel révén több millió forintot pedig elvettek tőle. Az asszonyt többször is kórházba kellett vinni, de megfenyegették, hogy nem mondhatja el, mi történt vele, 2019-ben azonban már olyan életveszélyes állapotban vitte a mentő kórházba, hogy néhány órán belül meghalt volna.

A szóvivő végül azt is kifejtette: a családdal azonos faluban élő, mozgásában és beszédében is sérült nőt annak otthonában rendszeresen fenyegették, bántalmazták, hogy elvegyék a pénzét. Kölcsönfelvételre is rá akartak venni, de a banki ügyintézés során kiderült, hogy nem hitelképes.

A sértettek sanyargatásában és bántalmazásában minden családtag részt vett, cselekményeiket szervezetten, bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el. A Zala Megyei Főügyészség ezért emberkereskedelem, halált okozó testi sértés és rablás bűntette miatt emelt vádat a hét ember ellen.

The post Éveken át rabszolgaként bánt több emberrel egy héttagú zalai család appeared first on .

Tízezrek tüntettek Franciaországban és Izraelben vasárnap egy 2017-ben Párizsban elkövetett antiszemita jellegű gyilkosság perének megtartásáért. A zsidó vallású Sarah Halimi gyilkosának felelősségre vonása azért maradt el, mert az igazságszolgáltatás beszámíthatatlannak minősítette az elkövetőt, aki a tette előtt kábítószert fogyasztott.

Emmanuel Macron francia államfő kérésének megfelelően a francia igazságügyi miniszter még a megmozdulások előtt bejelentette, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a büntetőjogi felelősség módosításáról.

A 65 éves ortodox zsidó Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazta, majd “Allahu Akbar” kiáltással lehajította az erkélyről.

A legmagasabb francia jogi szervezet, a semmítőszék április 14-én elismerte a gyilkosság antiszemita jellegét, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot “delíriumos roham” hatására követte el, és ezért nem vonható felelősségre a tettéért. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.

A semmítőszék a párizsi fellebbviteli bíróság 2019-es döntését hagyta jóvá, amely kimondta, hogy az elkövető beszámíthatatlan, és ezért elrendelte a legalább húszéves kórházi gyógykezelését.

A vasárnapi párizsi tüntetést a Lépjünk fel Sarah Halimiért elnevezésű egyesület szervezte, s a megmozduláson mintegy húszezren vettek részt, kezükben “Igazságszolgáltatás nélkül nincs köztársaság”, “Igazságot Sarah Haliminek”, “Nincs jog igazságszolgáltatás nélkül” feliratú táblákat tartva a magasba.

“A kiáltás meghallatszott, a remény visszatért. A remény ti vagytok” – mondta a tömeg előtt a megölt nő testvére, William Attal.

A tüntetésen közéleti emberek, művészek és televíziós személyiségek is kifejezték szolidaritásukat Halimi hozzátartozóinak, és a törvény megváltoztatását követelték üzeneteikben, amelyeket egy óriáskivetítőn olvashatott a tömeg. A párizsi megmozduláson jelen volt többek között Anne Hidalgo párizsi főpolgármester is.

Hasonló jellegű megmozdulást tartottak más francia városokban (Bordeaux, Strasbourg, Marseille) is. Tel-Avivban is több százan gyűltek össze a francia nagykövetség előtt, ahol izraeli képviselők fejezték ki szolidaritásukat a megölt nő családjának és a franciaországi zsidó közösségnek.

Macron egy hétfőn megjelent interjúban sürgette a francia jogszabályok megváltoztatását. Korábban, 2020 januárjában, jeruzsálemi látogatásán úgy fogalmazott, hogy szükségesnek tartja a per megtartását. Akkor a legjelentősebb francia bírák arra figyelmeztették az államfőt, hogy az ő dolga nem a véleményezés, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása.

Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter vasárnap megerősítette, hogy a büntetőjogi felelősségről szóló új törvényjavaslatot május végén megvitatja a kormány, és a parlament a nyár végén szavazhat róla.

A módosítás azt a jogi hiányt orvosolná, amely a jelenlegi jogszabály alapján lehetőséget teremt arra, hogy a szándékos kábítószer-fogyasztást elfogadja a beszámíthatatlanság okaként. A franciaországi zsidó közösség több képviselője is azt javasolta, hogy az új törvényt  Halimiről nevezzék el.

The post Tüntettek Párizsban egy 2017-es antiszemita gyilkosság perének megtartásáért appeared first on .

Vádat emeltek tíz ember ellen, akik időseket megtévesztve mintegy 30 millió forintot csaltak ki tőlük 2020 áprilisa és júniusa között – közölte a Pest megyei főügyész.

Szabó Ferenc közleménye szerint a hálózat tagjai úgy tévesztették meg az időseket, hogy telefonhívás során a sértettek hozzátartozójának adták ki magukat, azt mondták, balesetet szenvedtek, és sürgősen pénzre vagy arra váltható értékre van szükségük, amelyért egy ismerősüket küldik el. Ezután elmentek a sértett lakcímére, átvették a pénzt, értékeket, majd egymás között szétosztották.

A hálózatot ketten Angliából irányították, a többiek Magyarországon vettek részt a bűncselekmények elkövetésében.

A szervezet tagjai a bűncselekményekkel csaknem 30 millió forinthoz jutottak, amelyből az eljárás során csak mintegy 2,5 millió forint jutott vissza a sértettekhez – írta a főügyész, hozzátéve: csak a szerencsének és a sértettek óvatosságának köszönhető, hogy a vádlottak nem tudtak további 95 millió forintot szerezni.

A Budakörnyéki Járási Ügyészség a hálózat tagjai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen – többségében a bűncselekmény felismerésére idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére – elkövetett csalás vagy annak kísérlete miatt emelt vádat – olvasható a közleményben.

The post Harmincmillió forintot szerző csalók ellen emeltek vádat appeared first on .

Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a Fehér Ház Rózsakertjében, ahol a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentette be.

Az elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában, a fegyveres erőszak által érintett személyek és családtagjaik előtt úgy fogalmazott: “az elnökként rendelkezésemre álló összes erőforrást felhasználom az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében és a fegyveres erőszak ellen.”

Biden bejelentette például, hogy utasította az Igazságügyi Minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg.

Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára.

“A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” – mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják.

A fegyvertartás szigorítása azután került újra előtérbe az Egyesült Államokban, hogy a múlt hónapban két olyan súlyos támadás is történt, amelynek során az elkövetők lőfegyvereket használtak. Március közepén 10 embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben a Colorado állambeli Boulderben, majd egy hét múlva egy fegyveres 8 embert gyilkolt meg a Georgia állambeli Atlantában. “Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak. ” – szögezte le Joe Biden.

Az elnök kifejtette: egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntessék azt a jogi helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokban a fegyvergyártó cégek nem vonhatók felelősségre. “Az egyetlen iparág Amerikában, egymilliárd dolláros iparág, amelyet nem lehet beperelni” – mondta az elnök, aki szerint a kongresszusnak mindenképpen lépnie kell ebben az ügyben.

Biden azt is bejelentette, hogy David Chipmant, a fegyvervásárlás-, és tartás korlátozásának támogatóját fogja kinevezni az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) vezetésére. Chipman korábban 25 évig dolgozott ATF-munkatársként.

The post A fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be Biden appeared first on .

Vádat emeltek a tavaly májusban megölt színművész fia ellen, aki különös kegyetlenséggel végzett édesapjával – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében nem nevezte meg az áldozatot, de az emberölés dátumából és az elkövetés módjából kiderül, hogy Szilágyi István színművész megöléséről van szó. A vádirat szerint az ötvenéves férfi együtt élt időskorú szüleivel XVII. kerületi családi házukban, ahol május 3-án reggel kalapáccsal az apjára támadt, és olyan súlyosan bántalmazta, hogy a sértett a helyszínen meghalt.

A férfi korábban – ittasan – többször is bántalmazta édesapját, a sértett azonban nem akarta fia megbüntetését, egy korábbi eset kivételével nem is indult emiatt ellene büntetőeljárás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az elkövetés napján őrizetbe vette a férfit, és nyomozást folytatott ellene.

A Fővárosi Főügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfi ellen különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt vádat emelt, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek Szilágyi István fia ellen a színművész megölése miatt appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) ügyfélszolgálata tavaly 20 572 megkeresést fogadott, a legtöbben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kapcsán érdeklődtek – közölte a Mabisz.

Az ügyfélszolgálati megkeresések száma kissé csökkent, hiszen 2019-ben a 22 ezret is meghaladta, és 2011 óta csak egyszer csökkent 21 ezer alá – derül ki az összesítésből. Tavaly a személyes megkeresések száma kevesebb mint a felére csökkent, viszont interneten egyre többen érdeklődnek.

A kgfb kapcsán a legtöbben a kárrendezés ügymenetéről érdeklődtek, bár kevesebben, mint az előző években. Jelentősen, 35 százalékkal nőtt viszont a megkeresések száma a megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban.

A közlemény szerint évről évre kevesebb a biztosítókkal kapcsolatos panasz. Tavaly 1332 ilyen megkeresés érkezett, három évvel korábban viszont még 2323. Az ügyfelek leginkább a teljeskörű tájékoztatást hiányolják a gépjárműbiztosítási, lakásbiztosítási ügyekben, vagy a kgfb-szerződések díjrendezettsége miatt.

2018 ősze óta az ügyfélszolgálat kezeli a belföldi, és a nemzetközi fedezetkéréseket. 2020-ban mindkettő jelentősen csökkent az előző évekhez képest, de a korlátozások, a határok lezárása, az átmenő forgalom csökkenése miatt a nemzetközi fedezetkérések csökkentek nagyobb mértékben. 2017-től nemzetközi kártörténeti igazolást is ad ki a Mabisz, de az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A szövetség tavaly 459 igazolást adott ki, míg 2019-ben 526-ot.

A Magyar Biztosítók Szövetsége 2010-ben hozta létre német és osztrák mintára az ügyfélszolgálatot, amely azóta több mint 227 ezer megkeresést fogadott – olvasható a közleményben.

The post Tavaly több mint húszezer megkeresést fogadott a Mabisz ügyfélszolgálata appeared first on .

Egyre jobban terjednek a vegyileg összeállított kábítószerek az Európai Unióban, az illegális kereskedelmükkel foglalkozó bűnszövetkezetek mintegy harmincmilliárd euró profitra tesznek szert évente – hívta fel a figyelmet hétfőn közzétett jelentésében az unió büntető- és igazságügyi együttműködési ügynöksége, az Eurojust.

A hágai székhelyű szervezet elemzésében rámutatott, hogy az elmúlt öt évben az ügynökség által vizsgált drogkereskedelmi ügyek száma megduplázódott. Az esetek egyharmadában metanfetamin, illetve más pszichoaktív szerek hatóanyagainak kémiai módosításával létrehozott új drogok után nyomoztak a bűnüldöző hatóságok.

Az Eurojust arra is rávilágított, hogy a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek gyakran használnak jogi kiskapukat a szintetikus kábítószerek kémiai összetételével kapcsolatban. Ezen pszichoaktív szerek összetevői sokszor nem szerepelnek az uniós tiltólistán, tehát legális úton hozzáférhetőek.

“Az ilyen szerekhez használt vegyi anyagok összetételének gyors megváltoztatásával vagy új szintetikus anyagok létrehozásával a gyártók kihasználják a jogi hiányosságokat, és így igyekeznek elkerülni a büntetőjogi felelősségre vonást” – olvasható a jelentésben.

A szervezet felhívta továbbá a figyelmet, hogy bűnözők a koronavírus-járvány idején fokozták a darknet és a titkosított kommunikáció használatát, hogy jobban értékesíthessék szintetikus kábítószereiket.

Az Eurojust további összehangolást szorgalmazott az EU tagállamai között az ilyenfajta szintetikus anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó törvényekről. Emellett jobb koordinációt javasolt a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos büntetőeljárások terén, valamint a pénzbírságok emelését, a bűnözői vagyon elkobzását, illetve az EU-n kívüli országokkal folytatott együttműködés javítását indítványozta.

The post Uniós ügynökség: az EU-ban egyre jobban terjednek a szintetikus anyagú kábítószerek appeared first on .

Életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványoz az ügyészség azzal a férfival szemben, aki a vád szerint megölt két villanyszerelőt; a holttestek azóta sem kerültek elő – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett emberölés miatt emelt vádat a 64 éves férfival szemben azzal, hogy negyven év elteltével legyen feltételes szabadságra bocsátható. A vádirat szerint a férfi építőipari tevékenysége miatt ismerkedett meg mindkét sértettel, akik hozzá hasonlóan Ausztriában is dolgoztak.

A vádlottnak anyagi gondjai voltak, de egy munkához kotrógépre volt szüksége, ezért 2015. június 2-án Ausztriából béreltetett egyet az osztrák-magyar állampolgárságú sértettel, majd a kibérelt munkagépet magához vette. A férfi másnap megölte a sértettet, hogy a munkagépet végleg megszerezze. A kotrógépet rendszeresen használta, majd egy domboldalba vájt pincében tárolta.

Figyelemelterelés miatt a sértett férfi autóját az emberölés napján és másnapján is használta, majd egy ismerőséhez vitte. A vádlott a mosonmagyaróvári sértettel 2018. március 31-re egyeztetett találkozót, hogy a tízezer eurót (3,6 millió forint) meghaladó tartozását rendezze, emellett egy újabb villanyszerelési munka elvégzését is kérte tőle.

Az újabb megbízás azonban nem volt valós, annak helyét a férfi nem is árulta el arra hivatkozva, hogy a hely nehezen található meg és majd ő megmutatja. Az egyeztetett találkozón a vádlott megölte a sértettet, a holttestet pedig elrejtette. A sértett autóját még az elkövetés napján egy ismerőséhez, a szerszámait pedig másnap egy rokonához vitte, ahonnan azokat a hatóság lefoglalta. A két villanyszerelő holtteste nem került elő.

The post Életfogytiglant kért az ügyészség a villanyszerelős gyilkosra appeared first on .

Csak a fűtési szezonnak van vége, a szén-monoxid egész évben veszélyt jelent — közölte a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták: bár a fűtési szezon hivatalosan április 15-én véget ért, a hideg időjárás miatt a háztartások többségében még fűtenek. Ugyan a fűtési szezonban gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott a rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközök, valamint a nem megfelelő szellőzés miatt egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid – hangsúlyozták.

Az október 15. és április 15. közti időszakban 568 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt: 210-en szenvedtek mérgezést, hárman orvos által igazoltan, tizenegyen pedig vélelmezhetően a mérges gáz miatt haltak meg. A katasztrófavédelem adatai szerint a mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13-13 százaléka konyhában és hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.

A tragédiák megelőzése érdekében a katasztrófavédelem kiemelte: a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást az ablakba épített résszellőzővel. Emellett javasolják a fűtőeszközök és a vízmelegítők ellenőriztetését évente legalább egyszer, valamint szén-monoxid-érzékelő beszerzését is.

A katasztrófavédelem azt is közölte: a fűtési szezonban 912 kéménytűz volt, a lángok 84 alkalommal, az esetek 9,2 százalékában terjedtek tovább az építmény más részére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Kéménytűz miatt összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes.

The post OKF: véget ért a fűtési szezon, de a szén-monoxid továbbra is veszélyes appeared first on .

Oroszországban tavaly 44 terrortámadást akadályoztak meg – közölte Igor Kulagin, a Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) első vezetőhelyettese.

Kulagin szerint az országban 2020-ban emellett több mint 50 fegyverest likvidáltak, több mint nyolcszázat őrizetbe vettek, és 71 terroristasejtet számoltak fel.

A tisztségviselő szerint az orosz lakosság csaknem kétharmada pozitívan ítéli meg a különleges szolgálatok terrorizmus elleni erőfeszítéseit. Beszámolója szerint felére csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik szerint “nagyon valószínű”, hogy régiójukban terrortámadás történik majd.

The post Oroszországban tavaly 44 terrortámadást akadályoztak meg appeared first on .

Személyes bélyeget bocsátott ki az Országos Polgárőr Szövetség alapításának harminc éves évfordulójára a Magyar Posta – közölte a polgárőrség.

Mint írták, a lakosság biztonságérzetének növelésére alakult helyi önkéntes önvédelmi csoportok 1991. április 24-én tömörültek egy szövetségbe és hozták létre érdekképviseleti, érdekérvényesítő szervezetüket.

A polgárőrség tagjai harminc éve dolgoznak azért, hogy a lakosság minél nagyobb biztonságban érezze magát. A településeken járőr- és figyelőszolgálatot teljesítenek, közreműködnek baleset- és bűnmegelőzésben, áldozatvédelemben, vagyonmegóvásban és természetvédelemben, emellett az elmúlt egy évben mintegy kétmillió órában nyújtottak segítséget a járvány elleni védekezésben – írták. Naponta több mint 60 ezer polgárőr támogatja a hatóságok munkáját, segítik a rendőrség, a katasztrófavédelem és a postások munkáját is.

A közleményben idézték Kardos Pált, az OPSZ általános elnökhelyettesét, aki szerint három évtizeddel ezelőtt a legtöbben civil fellángolásként, átmeneti közösségi formaként gondoltak a helyi polgárőr egyesületekre, a polgárőrök azonban rácáfoltak erre és elismert civil szervezetet hoztak létre.

Idézték Forrai Pétert, a Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettesét is, aki szerint a bélyeg nemcsak értékjelző eszköz, de alkalmas arra is, hogy méltó emléket állítson a magyar társadalmat jelentősen érintő eseményeknek, történéseknek, szerveződéseknek, mint amilyen a most 30 éves polgárőrség.

A Saját bélyegem elnevezésű személyes bélyeg szelvényrészének grafikáját, a hozzá tartozó alkalmi borítékot és a bélyegzőt Weisenburger István tervezte. A bélyeghez tartozó szelvényen és a bélyegzőben az OPSZ logója látható. Az alkalmi borítékon egy, a polgárőrséget népszerűsítő reklámkép szerepel. A filatéliai újdonság hetvenezer példányban készült a Pénzjegynyomdában, a Filapostán és a kijelölt postákon vásárolható meg, vagy megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

The post Személyes bélyeget bocsátott ki a posta a polgárőrség alapításának 30. évfordulójára appeared first on .

Letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság egy apát és két fiát, akik téglával és vasvillával támadtak rendőrökre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre főügyész a közleményében azt írta, a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség emberölés előkészülete, felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés kísérlete és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat egy apa és két fia ellen a Miskolci Törvényszéken.

A vádirat lényege szerint 2019 júniusában egy 24 éves, büntetett előéletű férfi rendőri intézkedést kért arra hivatkozva, hogy verekedett és meg fog ölni valakit. A bejelentés alapján három rendőrautó érkezett a helyszínre, amelyeket a férfi – azok elé állva – megállásra kényszerített, majd az autóból kiszálló rendőrök felé indult és ütésre emelt kézzel, kiabálva bántalmazással fenyegette őket. A rendőrök könnygázt alkalmaztak a férfival szemben.

Ekkor a férfi bátyja egy körülbelül 20 kilogrammos betontömböt dobott az egyik szolgálati gépkocsi bal első kerekének, letörve annak dísztárcsáját. Ezután egy téglát hajított a rendőrök felé, akiknek sikerült időben elhajolniuk, de a tégla így is eltalálta a rendőrautót, abban mintegy kétszázezer forintos kárt okozva.

Miközben a rendőrök az idősebb férfival szemben intézkedtek, megjelent a fivérek 49 éves apja is, aki a bilincselést végző három rendőrt a földre lökte, majd megpróbálta őket a fiáról lehúzni.

A rendőrök megtörték az idősebb fiú és édesapja ellenállását és a szolgálati gépkocsi felé vezették őket, amikor a fiatalabb férfi egy vasvillával feléjük indult, majd azt öt méter távolságból három rendőr felé fordította, azt kiabálva, “megdöglötök, leszúrlak titeket”. Azt, hogy a férfi az intézkedő rendőrök közvetlen közelébe érjen, a jelenlévő ismerősei akadályozták meg.

A főügyész közölte, a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat, a fiatalabb férfit öt év hat hónap-, idősebb testvérét négy év börtönbüntetésre ítélte, apjukat pedig két év, három év hat hónapra felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ellen minden érintett fellebbezést jelentett be.

The post Elítélték a rendőrökre téglával és vasvillával támadó család tagjait appeared first on .

A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter pénteken Isztambulban arra szólította fel az afgán béketárgyalások kapcsán a tálib lázadókat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket egy átfogó, és tárgyaláson alapuló konszenzus elérésében.

Mevlüt Cavusoglu, Mohammad Haníf Atmar és Sah Mahmúd Kuresi a megbeszélés végén elfogadott közös nyilatkozatban arra is rámutatott, hogy Afganisztánban a fenntartható béke kizárólag olyan politikai folyamattal biztosítható, amely tartós tűzszünetet és politikai konszenzust céloz.

A felek sajnálatukat fejezték ki az Afganisztánban dúló heves erőszak és annak civil áldozatai miatt, majd aláhúzták: “azonnali tűzszünetre van szükség az erőszak megszűnéséhez és a béketárgyalásokhoz megfelelő körülmények kialakításához”.

A mostani eszmecsere előzményeként április 24. és május 4. között Törökország szervezte volna az afgán béketárgyalások egyik fordulóját, de a konferenciát elhalasztották, mert a tálib felkelők elálltak a részvételtől. Az eseményt, amelyen a két szembenálló afgán fél, tehát a kabuli kormány, valamint a tálibok, továbbá 21 ország és három nemzetközi szervezet képviselteti majd magát Isztambulban, előreláthatólag a ramadán böjti hónap után, május második felében rendezik meg.

Cavusoglu a pénteki hármas külügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Ankara továbbra is komoly erőfeszítéséket fog tenni az afgán békefolyamat érdekében. A megbeszélésen Atmar afgán külügyminiszter egészségügyi gondok okán videohívás keretében vett részt.

Fázel Fazli, az afgán elnök adminisztrációs hivatalának főigazgatója szerdán azon meggyőződésének adott hangot, hogy a tálibok nem állnak készen a politikai rendezésre.

A tálibok a múlt héten a külföldi csapatok azonnali kivonását követelték Afganisztánból azután, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök bejelentette: az amerikai csapatok kivonása május 1-jén bár megkezdődik, de teljes mértékben csak szeptember 11-ig bezárólag hagyják el a dél-ázsiai országot. A tálibok és az előző amerikai kormány közötti egyezmény értelmében Washington ugyanis korábban azt vállalta, hogy május 1-jéig kivonja összes katonáját az országból.

A tálibok ezt megelőzően már közölték: ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait az országból május 1-jéig. Elmondták továbbá azt is, hogy nem vesznek részt semmilyen nemzetközi békekonferencián, amíg nem véglegesítik a csapatkivonást.

The post A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter a béketárgyalásokhoz való elkötelezettségre szólította fel a tálibokat appeared first on .

Gyorsított eljárásban, hat év börtönbüntetésre ítélte a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság azt a férfit, aki februárban megkéselt egy nőt a csepeli 151-es buszon, mert SZFE feliratú maszkot viselt; a döntés ellen az ügyészség súlyosbításért fellebbezett – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Bagoly Bettina elmondta: a bíróság 7 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a férfit, akinek letartóztatását az ügyészi indítvánnyal egyezően fenntartotta. Az ügyészség péntek délelőtt közölte közleményben, hogy bíróság elé állítják a csepeli buszon SZFE maszk miatt késelő férfit felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt.

A Fővárosi Törvényszék ugyancsak péntek délután adott hírt az ítéletről, amely szerint a sértett 2021. február 25-én reggel felszállt egy Csepelen közlekedő autóbuszra. A járványügyi intézkedéseknek megfelelően a száját és az orrát takaró maszkot viselt, amelyen jól láthatóan egy tiltakozást képviselő mozgalomhoz tartozást jelképező felirat volt olvasható. Az autóbuszon utazó vádlott felfigyelt a nő által viselt maszkon látható feliratra, amely miatt feldühödött és a sértetthez odalépve kötekedni kezdett vele, majd a szóváltásuk során szidalmazta és fenyegette is őt. A vita során a vádlott a nála lévő 8 centiméteres pengehosszúságú késsel megszúrta a sértettet az arcán. Ezt követően a terhelt a következő megállóban leszállt és elmenekült a helyszínről.

A bíróság elé állítás során – amelyen a vádlottat, a sértettet és egy tanút hallgatott meg személyesen a bíróság – a vádlott részben beismerte a bűncselekmény elkövetését és bocsánatot kért a sértettől is, aki ezt elfogadta.

A bíróság megállapította, hogy a férfi közösség tagja elleni erőszakot követett el, hiszen cselekményének motivációja a lakosság egy – a sértett maszkján lévő felirattal jelképezett – csoportja ellen érzett ellenszenve volt. Bár a nő a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, azonban figyelemmel a támadott testtájékra, az erőbehatásra és a használt eszközre, súlyosabb sérülés bekövetkezésének kockázata is fennállt, ezért a bíróság súlyos testi sértés bűntettének kísérletében is bűnösnek mondta ki a vádlottat.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a terhelt részbeni beismerését, a megbánását és azt, hogy az egyik cselekménye kísérleti szakban maradt.

Súlyosító körülmény volt azonban a férfi többszörösen büntetett előélete, az, hogy a cselekmény elkövetésétől a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések és az ellene – hasonló jellegű bűncselekmény miatt – folyamatban lévő büntetőügy sem tartotta vissza. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a cselekmény több ember előtt, bennük riadalmat, félelmet keltve történt.

A bíróság a bűnismétlés és a – kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt fenntartotta a vádlott letartóztatását.

Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyészség, mind a vádlott és védője is fellebbezést jelentettek be.

The post Hat év börtönbüntetést kapott az SZFE-maszk miatt késelő férfi appeared first on .

Abbahagyta az éhségsztrájkot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus.

“Az elért haladás és az összes fejlemény figyelembevételével megkezdem az éhségsztrájkból való kiszállást. Ez a szabályok szerint ugyanúgy 24 napig fog tartani, és azt mondják, hogy még nehezebb lesz. Úgyhogy kívánjanak szerencsét!” – írta az Instagramon Navalnij.

A politikus megköszönte a bel-és külföldi támogatást, amelynek köszönhetően polgári orvosok kétszer konzíliumot tarthattak és ismertették vele kivizsgálásának eredményeit. Hozzátette: az éhségsztrájk befejezése mellett szólt az az érv is, hogy sokan a szolidaritás jegyében szintén nem vettek étket magukhoz, ő pedig nem akarta, hogy miatta mások is megtapasztalják a fizikai szenvedést.

Navalnij továbbra is követeli, hogy engedjenek be orvost hozzá, mert a keze és a lába bizonyos részei érzéketlenné váltak.

Az elítélt március 31-én kezdett éhségsztrájkot a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesült megfelelő orvosi ellátásban. Csütörtökön vált ismertté, hogy kedden egy vlagyimiri polgári kórházban több szakorvos – idegsebész, nefrológus (veseszakértő) és neurológus – is megvizsgálta.

Leleteit eljuttatták a kezelőorvosaihoz, akik csütörtökön a Mediazona ellenzéki portálon közzétett közös felhívásban arra kérték Navalnijt, hogy fogadja el a kompromisszumot, és haladéktalanul fejezze be az éhségsztrájkot, amely károsíthatja az egészségét, és a halálát is okozhatja.

A felhívást Jaroszlav Asihmin általános orvos, Alekszej Erlih aneszteziológus, Vszevolod Suhraj idegsebész, Andrej Plotnyikov neurológus és Anasztaszija Vasziljeva szemész, az Orvosok Szövetsége szakszervezet vezetője írta alá.

A szakemberek szerint maga az a tény, hogy polgári orvosokat engedtek Navalnijhoz, akik “objektív vizsgálatokat” végezhettek és konzíliumot tarthattak, elegendő ok az éhezés beszüntetésére. Az orvosok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy független szakemberekként megvizsgálhassák az ellenzéki őrizetest, akit szerintük egy moszkvai többfunkciós kórházba kellene átszállítani.

Navalnij pénteken azt írta, orvosainak szavaiból kiderült, hogy “minimális idő múlva már nem lesz kit gyógyítani”, ezért úgy tűnik számára, hogy “véleményük figyelmet érdemel”.

A kórházi vizsgálat engedélyezését Leonyid Volkov, az úgynevezett regionális Navalnij-törzsek hálózatát koordináló aktivista azzal hozta összefüggésbe, hogy a politikus követői vasárnap országos tiltakozást hirdettek meg szerdára.

A szabadon bocsátása érdekében szerdán a hatósági tilalom ellenére megtartott tüntetéseken az OVD-Info civil szervezet szerint az ország 101 településén 1972 embert állítottak elő, közülük 842-t Szentpéterváron.

Korábban Navalnij szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij abbahagyta az éhségsztrájkot appeared first on .