Biztonságpiac

A hatósági tilalom ellenére tüntetések voltak szerda este számos orosz városban, köztük Moszkvában és Szentpéterváron Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus mellett.

A belügyminisztérium szerint a moszkvai megmozduláson mintegy hatezren, a szentpétervárin pedig négy és fél ezren vesznek részt. Helyszíni jelentések szerint a rendőrség mindkét “fővárosban” elállta a vonulás útját, és tüntetőket állít elő. Moszkvai idő szerint este nyolcig az OVD-Info civil szervezet szerint Oroszországban 459 embert vettek őrizetbe, közülük 82-t Ufában, 42-t Szentpéterváron, 36-ot Kemerovóban, 33-at Barnaulban, 30-at Novokuznyeckben, 23-at Szocsiban, 21-et Tomszkban, 18-at Moszkvában, 14-et Irkutszkban, 9-9-et pedig Tyumenyben és Jekatyerinburgban.

Navalnij sajtótitkárát, Kira Jarmist tíznapi előzetes letartóztatásra ítélték nem engedélyezett tüntetés szervezése címén.  Navalnijt a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe január 17-én, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, miután több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték.

Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa szombaton azt mondta, hogy a 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy Navalnijt a börtönkórházban kedden az ügyészségi felügyelet keretében felkereste négy olyan orvos, aki nem az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) alkalmazottja. Moszkalkova közölte, hogy egyelőre “nincs komoly ok az aggodalomra” az őrizetes egészségi állapotával kapcsolatban, a szükséges ellátásban részesül és infúziót kap.

Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Tüntetés Moszkvában és Szentpéterváron Navalnij mellett, őrizetbe vételek appeared first on .

Csehország azt követeli Oroszországtól, hogy csütörtök délig tegye lehetővé a Moszkvából kiutasított összes cseh diplomata visszatérését munkahelyére – közölte sajtótájékoztatón Jakub Kulhánek új cseh külügyminiszter szerda este Prágában, miután hivatalában fogadta Alekszandr Zmejevszkijt, Oroszország prágai nagykövetét.

Zmejevszkijt a cseh-orosz diplomáciai konfliktus miatt rendelték be a cseh külügybe. Kulhánek, akit csak néhány órával korábban, délután nevezett ki hivatalába Milos Zeman államfő, leszögezte: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

A cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24), amely Kulhánek közlését ismertette, emlékeztetett: Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva vasárnap 16 cseh diplomata és négy követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. Kulhánek azt mondta, hogy az orosz lépés gyakorlatilag megbénította a cseh diplomáciai képviselet munkáját Moszkvában. A prágai sajtó úgy tudja, hogy a moszkvai nagykövetségen csak öt diplomata maradt.

A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak. Prága szerint megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatoknak részük van a 2014-ben a dél-morvaországi Vrbeticében egy lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokban. A cseh külügyminisztérium eljárásában teljes az egyetértés a tárcavezető, Milos Zeman államfő és Andrej Babis kormányfő között – mutatott rá Kulhánek.

A cseh-orosz kapcsolatok rendkívül bonyolult szakaszba léptek, ami nem Csehország hibája – jelentette ki a miniszter.

“Szuverén országként döntöttünk és határozottan cselekedtünk. Szétvertük az orosz titkosszolgálatok hálózatát, és az orosz Roszatom nem vehet részt a Dukovany atomerőmű bővítésében. Az Oroszországgal kapcsolatos további eljárást a következő napokban külföldi partnereinkkel együttműködve fogjuk meghatározni” – fejtette ki Kulhánek újságíróknak.

Prágai értesülések szerint a NATO csütörtökön kíván foglalkozni részletesebben a kiéleződött cseh-orosz diplomáciai konfliktussal. Csütörtökön délelőtt Brüsszelben sajtótájékoztatót tart a NATO mellett akreditált cseh nagykövet, amelyen Michal Koudelka, a Biztonsági Információs Szolgálat, a cseh civil elhárítás igazgatója is részt vesz.

Kulhánek délután, röviddel kinevezése után telefonon tárgyalt Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akinek köszönetet mondott Csehország támogatásáért “ezekben a bonyolult időkben”.

Zeman az új külügyminiszter kinevezésekor sem nyilatkozott a vrbeticei robbanásokkal és a cseh-orosz diplomáciai konfliktussal kapcsolatban. Andrej Babis később újságíróknak azt mondta, hogy az államfő támogatja a kormány lépéseit ebben az ügyben. Zeman korábban szóvivője útján közölte, hogy az ügyben nyilvánosan vasárnap közli véleményét.

The post Prága kiutasított diplomatáinak visszatérését követeli Moszkvába appeared first on .

Amerikai újnáci csoport törvényen kívül helyezését kezdeményezte hétfőn a brit kormány.

Priti Patel belügyminiszter a londoni alsóháznak küldött átiratában kérte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az Atomwaffen Division nevű szerveződést, és mondja ki azt is, hogy a National Socialist Order nevű csoportosulás is az Atomwaffen Division, csak más néven. Az Atomwaffen Division német-angol szóösszetétel jelentése atomfegyveres hadosztály, a National Socialist Order jelentése nemzetiszocialista rend.

A brit belügyminiszter az alsóháznak küldött indítványában leszögezte: az Atomwaffen Division a fehérek felsőbbrendűségét hirdeti, saját meghatározása szerint “faji háború” meghirdetésével fehér etnikai alapú fasiszta államalakulat létrehozására törekszik, és ennek elérése végett erőszakcselekményekre buzdítja követőit. A brit kormány javaslata alapján bűncselekménynek minősülne a csoportbeli tagság, és az is, ha valaki másokat csatlakozásra ösztökél. E bűncselekmények miatt tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Patel az alsóháznak küldött átiratában közölte ugyanakkor, hogy az új terrorizmusellenes törvény alapján – amelyet II. Erzsébet királynő hamarosan kihirdet – az ilyen szerveződésekben viselt tagság legmagasabb büntetési tétele 14 évre emelkedik.

Az Atomwaffen Division a brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint tavaly márciusban azt állította, hogy feloszlatta magát, de júliusban utódszervezeteként megalakult a National Socialist Order. A brit kormány megítélése szerint azonban ugyanaz a csoport tevékenykedik tovább más névvel, és ugyanazt a torz ideológiát hirdeti, amelyet az Atomwaffen Division név alatt is terjesztett – áll a minisztérium ismertetésében.

A brit belügyminisztérium terrorcsoportként említi a szerveződést, amely a tárca hétfői tájékoztatása szerint más, hozzá laza szálakkal kötődő külföldi szervezetek létrejöttét is ösztönözte. Ezek közé tartozott a Feuerkrieg Division, amelyet a brit kormány tavaly júliusban szintén terrorszervezetnek nyilvánított és törvényen kívül helyezett.

Patel a londoni alsóháznak küldött hétfői beterjesztésében közölte: az ehhez hasonló elvetemült, fehér felsőbbrendűséget hirdető szerveződések létének célja az, hogy gyűlöletet terjesszenek, megosztottságot szítsanak és erőszak alkalmazásával szerezzenek érvényt beteg ideológiájuknak.

The post A brit kormány egy amerikai újnáci csoport törvényen kívül helyezését kezdeményezi appeared first on .

Maros megyében kedd délután lezuhant a román légierő egyik MiG-21 Lancer vadászrepülőgépe – jelentették a romániai hírtelevíziók.

Dan Anghel, a román védelmi minisztérium szóvivője az Antena3 hírtelevíziónak elmondta: a pilóta katapultált, és túlélte a balesetet, de megsérült. A hírtelevízió közlése szerint a többfunkciós vadászgép a Kolozs megyei Aranyoslóna légibázisáról szállt fel gyakorlatozó repülésre, és a Szászrégennel szomszédos Dedrád közelében zuhant le.

A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülőgép helyi idő szerint 14 óra 30 perckor zuhant le lakatlan területre. A pilóta a katapultálás ellenére nem vesztette el az eszméletét, együttműködött a helyszínre érkező mentőegységekkel.

Romániában folyamatban van a légierő korszerűsítése, amelyet a hadsereg másodkézből vásárolt, használt F16-os vadászgépekkel hajt végre. Használatban vannak azonban még a Szovjetunióban gyártott és izraeli segítséggel Romániában felújított MiG-21 Lancer típusú vadászgépek is. A megrendelt F16-osok közül eddig 17 érkezett meg Romániába. Az utóbbi 25 évben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

A legutóbbi hasonló baleset 2018. július 7-én történt egy légi parádé közben a dél-romániai Fetesti település mellett. Akkor a pilóta nem élte túl a balesetet.

The post Lezuhant a román légierő egyik MiG-21 Lancer vadászgépe appeared first on .

Testi sértés, becsületsértéssel elkövetett kapcsolati erőszak és erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás miatt folytat nyomozást egy szerződéses katona ellen a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt írta: az eddigi adatok szerint a szerződéses katonaként szolgáló férj hosszú évek óta – az azóta már nagykorúvá vált gyermekei jelenlétében is – rendszeresen bántalmazta, rángatta, lökdöste, fojtogatta feleségét. Április 19-én debreceni otthonukban egy táblagépet követelt kiabálva a feleségétől. A nő azt mondta, ő nem tette el, de segít megkeresni, mire a férje bántalmazta, az udvaron a földre rántotta és a betonon több métert húzta.

A férfi ezután a házban konyhai eszközöket tört össze és közölte, addig fog törni-zúzni, amíg a felesége a tabletet oda nem adja. Ezután az asszonyt mosogatószerrel, olajjal, kávékrémporral és kólával öntötte le, és az édesanyja védelmére kelő gyermekét is bántalmazással fenyegette. A nő a nyakán, a könyökén, a combján, valamint a szeme környékén könnyű sérüléseket szenvedett.

A férfi sem az őrizet elrendelése, sem a gyanúsítás ellen nem tett panaszt, a vallomástételt azonban megtagadta. A nyomozó ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását – olvasható az ügyészség közleményében.

The post Családon belüli erőszak miatt egy katona letartóztatását kéri az ügyészség appeared first on .

A rendőrség több orosz városban házkutatást tartott aktivistáknál és újságíróknál az Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus támogatására tervezett országos megmozdulás reggelén – közölték orosz ellenzéki hírportálok.

Moszkvában őrizetbe vették Ljubov Szobolt, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) jogászát. A Meduza hírportál szerint Szentpéterváron, Kurganban, Nyizsnyij Novgorodban, Pjatyigorszkban és Irkutszkban történt házkutatás vagy őrizetbe vétel.

Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa, Anasztaszija Vasziljeva szombaton azt mondta, hogy a felfüggesztett börtönbüntetés feltételeinek megsértése címén két és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélt 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat.

Navalnij hívei vasárnap hirdettek meg szerdára az ellenzéki politikus támogatására országos megmozdulást, amelynek megtartását több városban, köztük Moszkvában elutasították a helyi hatóságok, egyebek között a járványellenes korlátozásokra hivatkozva.

Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info civil szervezet szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij-botrány: a rendőrség fellépett aktivistákkal szemben a tüntetések előtt appeared first on .

Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen – írta a Krónika erdélyi magyar napilap.

Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.

Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.

Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.

A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.

Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.

Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. “A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink” – vélekedett a katonai attasé.

Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség. A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra – írja a Krónika.

The post Krónika: Aradon lehet magyar katonatemető, Románia nem fogadta el a székelyföldi helyszíneket appeared first on .

Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat kezdődött Magyarországon.

Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője kedden Budapesten, a Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a “Black Swan 2021” gyakorlat egyik célja, hogy a Szolnokon kialakítandó regionális különleges műveleti parancsnokság elérje a “kezdeti műveleti képességet”.

Szolnokon egy nemzetközi, magyar vezetésű törzset állítanak fel, és onnan vezetik majd a műveleteket. A végrehajtásban a Magyar Honvédség (MH) 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár vállalta a vezető szerepet. A gyakorlaton valamennyi partnerország, így Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia katonái hajtanak végre feladatokat. Továbbá két szponzorország is közreműködik: Németország kiképzőkkel, az Egyesült Államok kiképzőkkel és végrehajtóállománnyal is részt vesz a gyakorlaton.

A vezérőrnagy elmondta: az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár harcibúvár csoportot is telepít Horvátországba az ottani különleges műveleti képesség támogatásra. A gyakorlatot alapvetően három ország – Magyarország, Szlovákia és Horvátország – területén tartják. A feladatok szinkronizálása, vezetése lesz a magyar parancsnokság feladata – tette hozzá Sándor.

A gyakorlatban összesen mintegy 800 katona, több mint 14 – forgó- és merevszárnyas – repülőeszköz, a dandár egyéb technikai eszközei, továbbá az Egyesült Államok hajói vesznek részt – fejtette ki.

Magyarországon a magyarok mellett az amerikai haditengerészet különleges műveleti katonái, valamint a szárazföldi erők katonái, továbbá várhatóan szlovén különleges műveleti katonák fognak feladatokat végrehajtani az ország több pontján. Sándor elmondta: a helyszínek kiválasztásánál alapvetően katonai területekre koncentráltak, mint Újdörögd, Várpalota, Táborfalva, Ócsa és Tótvázsony gyakorló terei és térségük. Ezek mellett különleges műveleti csoportok Kecskemét, Sárospatak, Nyíregyháza és Kisvárda térségében is hajtanak végre feladatokat. Emiatt a közutakon megnövekedett katonai gépjárműforgalomra, valamint a repülőeszközök miatt nagyobb hanghatásokra is számítani lehet – közölte.

Pécsvárady Szabolcs, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár megbízott parancsnoka elmondta: a Dunán Ercsi és a Szentendrei-sziget között hajóval is hajtanak végre feladatokat a katonák. Ennek nyomán a következő napokban a Duna budapesti szakaszán is közlekedni fognak amerikai zászlós, felfegyverzett hajók.

Az ezredes kifejtette: a Black Swan 2021 során a magyar és az amerikai katonák a különböző folyami eszközök kezelését és a kapcsolódó harcászati eljárásokat is gyakorolják. Az egyik kiképzési cél a hajózáshoz kapcsolódó technikai képességek, valamint a hajók és a személyzetek közötti együttműködés fejlesztése, továbbá a különleges rendeltetésű erők harceljárásainak gyakorlása. Ennek érdekében több alkalommal komplex, több hajót érintő harcászati mozzanatot hajtanak végre vaklőszerrel.

Pécsvárady kiemelte: az aktívabb manőverrel járó mozzanatokat olyan kisebb öblökbe tervezték, ahol vízi, vízparti forgalom minimális vagy nincs is. A vaklőszeres feladatokat a lakott területektől távol, zárt partszakaszok körzetében hajtják végre. A gyakorlat előkészítése során a rendőrséggel, a vízi közlekedésben érintett hatóságokkal, szervezetekkel, sportszakosztályokkal is együttműködtek – tette hozzá az ezredes.

A Magyar Honvédség (MH) 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár egyik katonája a gyakorlatban részt vevő amerikai hajókról elmondta: azokat nagy gyorsaság, gyors manőverezési képesség jellemzi, így ideálisak folyami hajózásra, felderítési feladatok végrehajtására. A hajók nehéz géppuskákkal vannak felszerelve, így fő erényük a tűztámogatás, de emellett kiemelési feladatokra is alkalmasak.

A Black Swan 2021 kapcsolódik az amerikai vezetésű Trojan Footprint-South 2021 és a Blue Sky gyakorlathoz, továbbá része a Defender Europe 2021 gyakorlatosorozatnak.

A nemzetközi gyakorlatot a tervek szerint, de a koronavírus-járványhoz kapcsolódó védelmi intézkedések betartásával tartják meg.

The post Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat kezdődött Magyarországon appeared first on .

A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követő sajtókonferencián.

“Ez példátlanul magas létszám”- tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be tíz mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

The post Borrell: a feszültség egyre fokozódik az orosz-ukrán határon appeared first on .

Az izraeli hadsereg sebesültellátásának reformjáért tüntettek fogyatékkal élő veteránok Tel-Avivban, lezárva a város legforgalmasabb autópályáját – jelentette a helyi média vasárnap délelőtt.

Több száz, fogyatékkal élő, szolgálatteljesítés közben megsebesült egykori katona bénította meg Tel-Aviv forgalmát, mert elállták az autók útját az ország közlekedési vérkeringésének központjában, a Tel-Avivon végighúzódó Ajalon autópályán. Akciójukkal a védelmi minisztérium sebesült katonákkal foglalkozó osztályának megreformálását, a bizottságok emberségesebb hozzáállását és a bürokrácia csökkentését követelték a hadsereg főhadiszállásának, a Kirijának a közelében.

Beni Ganz védelmi miniszter már a tüntetés előtt bejelentette, hogy megpróbálja összehívatni a kormányt, hogy teljesíthessék a követeléseket. Benjámin Netanjahu miniszterelnök délután találkozik a tüntetők képviselőivel.

A demonstráción jelen voltak Icik Szaidián családtagjai, aki a hadsereg elesettjeinek és a terror áldozatainak emléknapja előtt felgyújtotta magát a védelmi minisztérium katonák rehabilitálásával foglalkozó irodájának várótermében, Petach Tikván. A 26 éves férfi a Gázai övezet elleni 2014-es Erős szikla hadműveletben poszttraumás lelki sérüléseket szenvedett.

Az ő esetében a rehabilitációs ügyekkel foglalkozó hivatal előzőleg elutasította kérését rokkantsága mértékének növeléséről. Miután felgyújtotta magát, Szaidián súlyos, a testének száz százalékára kiterjedő égési sérüléseket szenvedett, és az orvosok már közel egy hete küzdenek életéért a Tel-Aviv melletti Síba kórházban.

Szaidián tette felhívta a figyelmet arra, hogy a katonák a harcokban nemcsak fizikai sérüléseket szenvednek, hanem gyakran súlyos lelki traumákkal élik túl a háborúkat. A hadsereg rádiójában megszólaló ismerőse szerint Szaidián évek óta nem tudott aludni, mert éjjel rátörtek a háborús emlékek.

The post Az izraeli hadsereg sebesültellátásának reformjáért tüntettek fogyatékkal élő veteránok Tel-Avivban appeared first on .

Kína nem törekszik hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyási övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök.

A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betölteniük az államok közötti kapcsolatokban, “mások utasítgatásával, és mások belügyeibe avatkozással nem lehet támogatást szerezni”. Hszi megjegyzéseit ugyan nem célozta egyik konkrét félnek sem, ám a “mások belügyeibe avatkozás” vádját kínai félről az utóbbi időben rendszeresen hangoztatták mindazokkal szemben, akik kritizálták a pekingi vezetést egyebek mellett a Hongkongban, valamint az északnyugat-kínai Hszincsiangban alkalmazott intézkedések miatt.

Úgy fogalmazott: az egy, vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra, mint ahogyan az egyes országok által követett egyoldalú politika sem diktálhatja a tempót az egész világnak. Leszögezte továbbá: Kína soha sem fog részt venni fegyverkezési versenyben.

Hszi beszédében a nemzetközi együttműködés előmozdítását sürgette továbbá a kutatás és fejlesztés, valamint az oltóanyagok gyártása és elosztása terén a koronavírus-járvánnyal szemben folytatott küzdelemben. Aláhúzta: arra kell törekedni, hogy a világon mindenki hozzáférhessen a számára szükséges vakcinához. Kiemelte: Kína tartja magát ígéretéhez, és globális közkinccsé teszi a saját fejlesztésű oltóanyagait, folytatja az együttműködést az Egészségügyi Világszervezettel és más országokkal a járvány elleni fellépésben, és igyekszik még többet tenni azért, hogy a fejlődő országoknak is segítséget nyújtson a koronavírus leküzdésében.

The post Hszi Csin-ping: Kína nem törekszik hegemóniára appeared first on .

Csaknem hatmilliárd forintos európai uniós támogatásból két új tűzoltólaktanya épül a baranyai megyeszékhelyen – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Közleményük szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program – 5 milliárd 994 millió forint, vissza nem térítendő – támogatásából megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a katasztrófavédelem munkatársai a jelenleginél hamarabb kiérnek a káresetekhez, erősödik a pécsi, sűrűn lakott városrészek biztonsága.

Jelenleg egy központi telephelyen működik a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a pécsi kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancsnokság is – tudatták.

A fejlesztések részeként az egyik laktanya a jelenlegi központi épület mellett jön létre, míg a másik a megyeszékhely két legsűrűbben lakott városrésze között. Utóbbiba a kirendeltség és a tűzoltó-parancsnokság egy része költözik, míg az igazgatóság, a területi vízügyi hatóság és a parancsnokság másik része a jelenlegi mellett készülő új épületbe kerül.

Közölték: a 2023-ra megvalósuló beruházásokkal csaknem kétszázezer ember biztonsága javul jelentősen, hiszen a két laktanyához több mint félszáz település tartozik.

The post Két új tűzoltólaktanya épül Pécsen appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében; a vád szerint egy valutaváltással foglalkozó jordán férfi megölte szír ismerősét, hogy megszerezze értékeit – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a jordán állampolgárságú, jelenleg 51 éves vádlott 1991 elejétől Magyarországon élt magyar feleségével. Valutaváltással foglalkozott, ennek kapcsán ismerkedett meg az ügy sértettjével, egy szír férfival.

A vádlott 1991 augusztusában azzal kereste meg egy másik szír ismerősét, hogy tudomása van arról, hogy a pénzváltással foglalkozó sértett nagyobb összegű készpénzt tart magánál. Beavatta társát a tervébe, hogy a pénz megszerzése érdekében a sértettet összeismertetik egy magyar lánnyal, akinek segítségével a sértettet egy elhagyatott helyre csalják, ahol altatószerrel elkábítják és elveszik az értékeit. A két férfi bevonta tervébe női bűntársukat, aki anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalkozott arra, hogy részt vesz a bűncselekmény elkövetésében.

A megbeszélteknek megfelelően 1991. szeptember elején a nő egy XV. kerületi presszóban megismerkedett a férfival, akivel ezután több alkalommal találkozott és szórakozott.

A vád szerint a nő 1991. szeptember 8-án az esti órákban is találkozott a sértettel, beült az autójába és – a vádlott előzetes útmutatása alapján – a XVI. kerületbe, a Szlovák utca és a Csömöri út kereszteződésébe vitette magát, ahol egészségügyi okokra hivatkozva a sértettel együtt kiszállt a kocsiból, és az út menti fák közé ment.

A vádlott és társa követte őket. A vádlott és a sértett között előbb szóváltás, majd verekedés alakult ki, és a vádlott egy késsel megszúrta a férfit, aki a földre esett. A vádlott átkutatta a sértett ruháját és elvette a megtalált 1600 forintot.

A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A vádlott két társa az emberölésben nem vett vészt, és nem is tudtak arról, hogy a jordán férfi az értékeket akár a sértett halála árán is megszerzi, ők kizárólag az értékek elvételében való közreműködésbe egyeztek bele. A vádlott a sértettől elvett – annak vérével szennyeződött – pénzt átadta a szír társának, majd a helyszínről a sértett gépkocsijával távoztak.

Mivel a gépjármű világítása nem volt bekapcsolva, nem sokkal később a Csömöri úton egy rendőrautó megpróbálta megállítani őket, a vádlott azonban nem állt meg. A nagy sebesség miatt egy közlekedési lámpának ütköztek, innen gyalogosan menekültek tovább. A rendőrök végül a vádlott férfi társát elfogták, és nála a sértett vérével szennyezett pénzt is megtalálták.

A vád szerint a vádlott később visszament a tetthelyre, ahonnan a sértett holttestét elszállította, majd ismeretlen helyen elrejtette, a sértett földi maradványai így nem kerültek elő. A vádlott az elkövetés után ismeretlen helyre távozott. A fővárosi rendőrök a korábban – elfogatóparancsok kibocsátása mellett – felfüggesztett nyomozást 2018-ban folytatták, és ez alapján megtörténhetett a vádemelés – közölte a főügyész.

Az eljárásban távollevő vádlottal szemben a Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Két társát az ügy kapcsán, külön eljárásban már jogerősen elítélte a bíróság, csoportosan elkövetett rablás miatt.

The post Harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség appeared first on .

Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót, a 35 éves férfit többrendbeli minősített rablás bűntette miatt kereste a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Nyíregyházi Törvényszék – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a férfi által elkövetett rablások áldozatai kizárólag időskorú vagy fogyatékossággal élő emberek voltak. Elfogása után a férfi feltételesen szabadlábra került, de ez idő alatt újabb rablásokat követett el, 2020 végén pedig eltűnt a hatóságok elől.

A bűncselekmények súlyossága miatt a rendőrség kiemelt figyelemmel kezelte a szökésben lévő férfi ügyét, ezért felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi és célkörözési főosztálya kezdte meg, amely megállapította, hogy a rabló Németországban rejtőzködik a magyar hatóságok elől.

Felvették a kapcsolatot a német központi célkörözési egységgel és velük együttműködve megtalálták a férfit egy Stuttgart melletti kis településen. A szökevényt összehangolt akcióban fogta el a német hatóság szerdán, kiadatásáról később döntenek – tették hozzá.

The post Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót appeared first on .

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a pénteken, a dunaújvárosi Dunaferrnél történtek komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vetnek fel.

Stummer János a város országgyűlési képviselőjével közös vasárnapi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy a nemzetbiztonsági mellett komoly gazdaságbiztonsági kockázatai is vannak a “zsoldosseregek” megjelenésének, hiszen a Dunai Vasmű termelési profilja egyedülálló az országban, ezért különös jelentőségű a magyar nemzetgazdaság jövője szempontjából, továbbá sok ezer embernek ad munkát. Jelezte, hogy mind az elhárítástól, mind a hírszerzéstől soron kívüli tájékoztatást fog kérni, illetve a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén az ügy napirendre kerül.

Kérdésre közölte: a bizottság az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőit is be fogja hívni, az ülést még nem hívták össze, de már egyeztetnek róla.

Stummer arra kérte Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, hogy “kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”, mert ők nyugalmat, békét szeretnének, és nem akarnak azzal szembesülni, hogy városukat “zsoldosseregek szállják meg és érvényt akarnak szerezni kibogozhatatlan politikai, gazdasági, üzleti érdekeknek”.

Kiemelte: a rendelkezésére álló információk alapján nem kétséges, ezt a provokációt nem Kijevből, hanem a Fidesz pártigazgatóságáról szervezték, hiszen többségében ugyanazok az emberek és kör vett részt abban, mint akik korábban a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál az odaérkezőket vegzálták és a ligetes atrocitásban is személyesen részt vettek.

Kálló Gergely a térség országgyűlési képviselője szerint Mikó István elismerte, hogy ő áll a pénteki, döbbenetes dunaújvárosi események mögött, amelynek során ötszáz feketeruhás biztonsági ember jelent meg a városban. Úgy vélte, ha Mikó a többségi tulajdonos nevében jár el, felhatalmazása birtokában törvényesen átvehette volna a Dunaferr vezetését a hatályos jogszabályokat betartva.

Hangsúlyozta, hogy “Dunaújváros nem Ukrajna, itt nem erőszakkal rendezik a vitákat”.

A képviselő arra kérte a kormányt, vesse be diplomáciai kapcsolatait, használja ki a jó kapcsolatot Magyarország és Oroszország között, és segítsék elő a Dunaferr kilábalását a csődközeli helyzetből, valamint a békés tulajdonosváltást.

Pénteken este rendőri intézkedésre volt szükség Dunaújvárosban a Dunaferr tulajdonosai között kialakult konfliktus miatt.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI megkeresésére szombaton annyit közölt: péntek este arról kaptak információt, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek. A rendőrség a közterületek rendjének fenntartása érdekében, megfelelő létszámú erőket összevonva rendőri intézkedéseket hajtott végre, személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött – ismertették. Megjegyezték: egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezett; bűncselekmény gyanúja nem merült fel, Dunaújváros területén a közlekedés rendje helyreállt.

A Dunaferr cégcsoport hivatalos honlapján tájékoztatott az esetről, amelyet úgy jellemzett, hogy a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának nevében egy “zsoldos csapat” az elmúlt hónapok “verbális és jogi agressziója után fizikai agresszióra készült”.

“A feltűnően sok, kopaszra borotvált, kimondottan militáns benyomást keltő férfiakból álló csapatot pénteken az esti órákban a hatóságok feltartóztatták” – írta a cég.

A cégvezetés információi szerint a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának, Tatjana Tarutának és köreinek képviseletében pénteken “Mikó István toborzott zsoldos csapattal készült elfoglalni a vasművet”.

Az ISD Dunaferr Zrt. irányításáért lassan egy éve folyik a harc az orosz többségi tulajdonos és az ukrán kisebbségi tulajdonos között, ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország legnagyobb kohászati vállalata válságban van.

The post Stummer János: a pénteki dunaújvárosi eseményeknek komoly nemzetbiztonsági kockázatai vannak appeared first on .

Húsz évre szóló, jelentős üzletet kötött Izraellel a görög légierő a görög hadsereg pilótáinak kiképzéséről, ami erősíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai kapcsolatait – jelentette a Walla című hírportál.

Az 5,4 milliárd sékeles (közel ötszáz milliárd forintos) megállapodás értelmében az izraeli ELbit Systems nevű vállalat nemzetközi pilótakiképző központot hoz létre és üzemeltet Görögországban a következő húsz évben. Az erről szóló, a két ország közötti eddigi legnagyobb értékű katonai közbeszerzési megállapodást pénteken írták alá Athénban, izraeli részről Jaír Kolesz, a védelmi minisztérium exporttámogatási részlegének vezetője.

Az Elbit Systems a görög légierő számára az izraeli légierő repülőiskolájának mintájára fogja kiépíteni az új, nemzetközi kiképzőközpontot. Az izraeli cég új M-346 kiképző repülőgépeket biztosít, húsz éven át felügyeli a több tucat M-346-os és T-6-os kiképző repülőgépből álló teljes rendszert, szimulátorokat és földi kiképző állomásokat állít fel, valamint irányító rendszereket teremt a kiképzés hatékony irányításához és a logisztikai feladatokhoz.

“Az együttműködési megállapodás elmélyíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai partnerségét. Az egyezmény az izraeli ipar kiválóságán, valamint a Görögország és Izrael védelmi ipara között az évek során kialakított szoros kapcsolatokon nyugszik”- mondta Beni Ganz védelmi miniszter az üzletről.

Az egyezményt azt követően jelentették be, hogy pénteken Cipruson az országaik közötti együttműködés elmélyítéséről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek, Görögország, Ciprus és Izrael külügyminisztere.

The post Húszéves megállapodást kötött Görögország Izraellel katonai pilótái kiképzéséről appeared first on .

Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

A szakminiszter kijelentését nem részletezte, de leszögezte: a biztonsági szolgálatok információit is figyelembe veszik majd annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy kiket hívjanak meg a pályázatra. Az orosz és a kínai cégek meghívásával kapcsolatos kockázatokra a cseh titkosszolgálatok már korábban felhívták a figyelmet.

“Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon” – válaszolta Karel Havlícek újságírói kérdésre válaszolva.

A miniszter emlékeztetett: a pályázat kiírásáról a kormány dönt, egyebek között geopolitikai információk figyelembe vételével, valamint a biztonsági szolgálatok információi alapján. “Másféle eljárás nem is lehetséges” – jegyezte meg Havlícek, aki szerint az államnak bármikor lehetősége van beavatkozni a pályázatba.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium március végén közölte: engedélyezi, hogy a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt vegyen. Havlícek akkor azt közölte, hogy már csak a következő kormány fogja kiírni a pályázatot.

Csehországban októberben tartanak parlamenti választásokat, és új kormány lép majd hivatalba.

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).

A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot.

Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt. Bírálta a döntést Dana Drábová, a Cseh Atombiztonsági Hivatal (SÚJB) igazgatója is. Drábová szerint érthetetlen, miért éppen a kínai vállalatot törölték az érdeklődők közül, míg az orosz Roszatomot nem.

A jobboldali cseh ellenzék egyhangúlag kéri a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. Úgy vélik, hogy a minisztérium döntését módosítani kellene. Andrej Babis miniszterelnök akkor csak annyit ígért, hogy újra megvizsgálják az ügyet.

A CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. Egy blokk építésének tervezett költsége mintegy hatmilliárd euró, az elképzeléseket a cseh kormány már tavaly jóváhagyta. A projekt megvalósítására a CEZ nemzetközi pályázatot ír ki.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. A miniszterelnök közlése szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. A prágai hírportálok és a sajtó értesülései szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki.

The post A múlt bűnei: ha bebizonyosodik az oroszok szerepe a robbanásokban, az hatással lehet a Roszatom részvételére Dukovanyban appeared first on .

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.

Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata.

Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

The post Ukrajna berlini nagykövete szerint hazája fontolóra veheti atomfegyver beszerzését appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, “bitorolja” Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén. Kijev emlékeztetett arra, hogy az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak. A tárca szerint Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

“Az ukrán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezi ki az Oroszországi Föderáció ilyen akcióival kapcsolatban, és követeli a Fekete-tenger vizeinek jogellenes lezárásáról szóló döntés azonnali visszavonását” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményéből.

A külügyminisztérium ezen túlmenően felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Kremlre.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2018 novemberében a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében – az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre – az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat, 24 főnyi legénységük ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított, és bebörtönözte őket. 2019 nyarán Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kísérel meg még egyszer hasonló módon hadihajókkal átkelni a Kercsi-szoroson.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Homcsak március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei megszállt területekre és a Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Oroszország fél évre lezárja a Kercsi-szorost, Kijev tiltakozott appeared first on .

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további tíz amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri “a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi tíz főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben “a nyitott szárazföldről” elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is háromszázra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára “fájdalmas” intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

The post Lavrov: Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát appeared first on .