Biztonságpiac

Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a Fehér Ház Rózsakertjében, ahol a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentette be.

Az elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában, a fegyveres erőszak által érintett személyek és családtagjaik előtt úgy fogalmazott: “az elnökként rendelkezésemre álló összes erőforrást felhasználom az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében és a fegyveres erőszak ellen.”

Biden bejelentette például, hogy utasította az Igazságügyi Minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg.

Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára.

“A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” – mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják.

A fegyvertartás szigorítása azután került újra előtérbe az Egyesült Államokban, hogy a múlt hónapban két olyan súlyos támadás is történt, amelynek során az elkövetők lőfegyvereket használtak. Március közepén 10 embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben a Colorado állambeli Boulderben, majd egy hét múlva egy fegyveres 8 embert gyilkolt meg a Georgia állambeli Atlantában. “Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak. ” – szögezte le Joe Biden.

Az elnök kifejtette: egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntessék azt a jogi helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokban a fegyvergyártó cégek nem vonhatók felelősségre. “Az egyetlen iparág Amerikában, egymilliárd dolláros iparág, amelyet nem lehet beperelni” – mondta az elnök, aki szerint a kongresszusnak mindenképpen lépnie kell ebben az ügyben.

Biden azt is bejelentette, hogy David Chipmant, a fegyvervásárlás-, és tartás korlátozásának támogatóját fogja kinevezni az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) vezetésére. Chipman korábban 25 évig dolgozott ATF-munkatársként.

The post A fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be Biden appeared first on .

Vádat emeltek a tavaly májusban megölt színművész fia ellen, aki különös kegyetlenséggel végzett édesapjával – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében nem nevezte meg az áldozatot, de az emberölés dátumából és az elkövetés módjából kiderül, hogy Szilágyi István színművész megöléséről van szó. A vádirat szerint az ötvenéves férfi együtt élt időskorú szüleivel XVII. kerületi családi házukban, ahol május 3-án reggel kalapáccsal az apjára támadt, és olyan súlyosan bántalmazta, hogy a sértett a helyszínen meghalt.

A férfi korábban – ittasan – többször is bántalmazta édesapját, a sértett azonban nem akarta fia megbüntetését, egy korábbi eset kivételével nem is indult emiatt ellene büntetőeljárás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az elkövetés napján őrizetbe vette a férfit, és nyomozást folytatott ellene.

A Fővárosi Főügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfi ellen különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt vádat emelt, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek Szilágyi István fia ellen a színművész megölése miatt appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) ügyfélszolgálata tavaly 20 572 megkeresést fogadott, a legtöbben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kapcsán érdeklődtek – közölte a Mabisz.

Az ügyfélszolgálati megkeresések száma kissé csökkent, hiszen 2019-ben a 22 ezret is meghaladta, és 2011 óta csak egyszer csökkent 21 ezer alá – derül ki az összesítésből. Tavaly a személyes megkeresések száma kevesebb mint a felére csökkent, viszont interneten egyre többen érdeklődnek.

A kgfb kapcsán a legtöbben a kárrendezés ügymenetéről érdeklődtek, bár kevesebben, mint az előző években. Jelentősen, 35 százalékkal nőtt viszont a megkeresések száma a megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban.

A közlemény szerint évről évre kevesebb a biztosítókkal kapcsolatos panasz. Tavaly 1332 ilyen megkeresés érkezett, három évvel korábban viszont még 2323. Az ügyfelek leginkább a teljeskörű tájékoztatást hiányolják a gépjárműbiztosítási, lakásbiztosítási ügyekben, vagy a kgfb-szerződések díjrendezettsége miatt.

2018 ősze óta az ügyfélszolgálat kezeli a belföldi, és a nemzetközi fedezetkéréseket. 2020-ban mindkettő jelentősen csökkent az előző évekhez képest, de a korlátozások, a határok lezárása, az átmenő forgalom csökkenése miatt a nemzetközi fedezetkérések csökkentek nagyobb mértékben. 2017-től nemzetközi kártörténeti igazolást is ad ki a Mabisz, de az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A szövetség tavaly 459 igazolást adott ki, míg 2019-ben 526-ot.

A Magyar Biztosítók Szövetsége 2010-ben hozta létre német és osztrák mintára az ügyfélszolgálatot, amely azóta több mint 227 ezer megkeresést fogadott – olvasható a közleményben.

The post Tavaly több mint húszezer megkeresést fogadott a Mabisz ügyfélszolgálata appeared first on .

Egyre jobban terjednek a vegyileg összeállított kábítószerek az Európai Unióban, az illegális kereskedelmükkel foglalkozó bűnszövetkezetek mintegy harmincmilliárd euró profitra tesznek szert évente – hívta fel a figyelmet hétfőn közzétett jelentésében az unió büntető- és igazságügyi együttműködési ügynöksége, az Eurojust.

A hágai székhelyű szervezet elemzésében rámutatott, hogy az elmúlt öt évben az ügynökség által vizsgált drogkereskedelmi ügyek száma megduplázódott. Az esetek egyharmadában metanfetamin, illetve más pszichoaktív szerek hatóanyagainak kémiai módosításával létrehozott új drogok után nyomoztak a bűnüldöző hatóságok.

Az Eurojust arra is rávilágított, hogy a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek gyakran használnak jogi kiskapukat a szintetikus kábítószerek kémiai összetételével kapcsolatban. Ezen pszichoaktív szerek összetevői sokszor nem szerepelnek az uniós tiltólistán, tehát legális úton hozzáférhetőek.

“Az ilyen szerekhez használt vegyi anyagok összetételének gyors megváltoztatásával vagy új szintetikus anyagok létrehozásával a gyártók kihasználják a jogi hiányosságokat, és így igyekeznek elkerülni a büntetőjogi felelősségre vonást” – olvasható a jelentésben.

A szervezet felhívta továbbá a figyelmet, hogy bűnözők a koronavírus-járvány idején fokozták a darknet és a titkosított kommunikáció használatát, hogy jobban értékesíthessék szintetikus kábítószereiket.

Az Eurojust további összehangolást szorgalmazott az EU tagállamai között az ilyenfajta szintetikus anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó törvényekről. Emellett jobb koordinációt javasolt a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos büntetőeljárások terén, valamint a pénzbírságok emelését, a bűnözői vagyon elkobzását, illetve az EU-n kívüli országokkal folytatott együttműködés javítását indítványozta.

The post Uniós ügynökség: az EU-ban egyre jobban terjednek a szintetikus anyagú kábítószerek appeared first on .

Életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványoz az ügyészség azzal a férfival szemben, aki a vád szerint megölt két villanyszerelőt; a holttestek azóta sem kerültek elő – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett emberölés miatt emelt vádat a 64 éves férfival szemben azzal, hogy negyven év elteltével legyen feltételes szabadságra bocsátható. A vádirat szerint a férfi építőipari tevékenysége miatt ismerkedett meg mindkét sértettel, akik hozzá hasonlóan Ausztriában is dolgoztak.

A vádlottnak anyagi gondjai voltak, de egy munkához kotrógépre volt szüksége, ezért 2015. június 2-án Ausztriából béreltetett egyet az osztrák-magyar állampolgárságú sértettel, majd a kibérelt munkagépet magához vette. A férfi másnap megölte a sértettet, hogy a munkagépet végleg megszerezze. A kotrógépet rendszeresen használta, majd egy domboldalba vájt pincében tárolta.

Figyelemelterelés miatt a sértett férfi autóját az emberölés napján és másnapján is használta, majd egy ismerőséhez vitte. A vádlott a mosonmagyaróvári sértettel 2018. március 31-re egyeztetett találkozót, hogy a tízezer eurót (3,6 millió forint) meghaladó tartozását rendezze, emellett egy újabb villanyszerelési munka elvégzését is kérte tőle.

Az újabb megbízás azonban nem volt valós, annak helyét a férfi nem is árulta el arra hivatkozva, hogy a hely nehezen található meg és majd ő megmutatja. Az egyeztetett találkozón a vádlott megölte a sértettet, a holttestet pedig elrejtette. A sértett autóját még az elkövetés napján egy ismerőséhez, a szerszámait pedig másnap egy rokonához vitte, ahonnan azokat a hatóság lefoglalta. A két villanyszerelő holtteste nem került elő.

The post Életfogytiglant kért az ügyészség a villanyszerelős gyilkosra appeared first on .

Csak a fűtési szezonnak van vége, a szén-monoxid egész évben veszélyt jelent — közölte a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták: bár a fűtési szezon hivatalosan április 15-én véget ért, a hideg időjárás miatt a háztartások többségében még fűtenek. Ugyan a fűtési szezonban gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott a rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközök, valamint a nem megfelelő szellőzés miatt egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid – hangsúlyozták.

Az október 15. és április 15. közti időszakban 568 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt: 210-en szenvedtek mérgezést, hárman orvos által igazoltan, tizenegyen pedig vélelmezhetően a mérges gáz miatt haltak meg. A katasztrófavédelem adatai szerint a mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13-13 százaléka konyhában és hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.

A tragédiák megelőzése érdekében a katasztrófavédelem kiemelte: a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást az ablakba épített résszellőzővel. Emellett javasolják a fűtőeszközök és a vízmelegítők ellenőriztetését évente legalább egyszer, valamint szén-monoxid-érzékelő beszerzését is.

A katasztrófavédelem azt is közölte: a fűtési szezonban 912 kéménytűz volt, a lángok 84 alkalommal, az esetek 9,2 százalékában terjedtek tovább az építmény más részére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Kéménytűz miatt összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes.

The post OKF: véget ért a fűtési szezon, de a szén-monoxid továbbra is veszélyes appeared first on .

Oroszországban tavaly 44 terrortámadást akadályoztak meg – közölte Igor Kulagin, a Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) első vezetőhelyettese.

Kulagin szerint az országban 2020-ban emellett több mint 50 fegyverest likvidáltak, több mint nyolcszázat őrizetbe vettek, és 71 terroristasejtet számoltak fel.

A tisztségviselő szerint az orosz lakosság csaknem kétharmada pozitívan ítéli meg a különleges szolgálatok terrorizmus elleni erőfeszítéseit. Beszámolója szerint felére csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik szerint “nagyon valószínű”, hogy régiójukban terrortámadás történik majd.

The post Oroszországban tavaly 44 terrortámadást akadályoztak meg appeared first on .

Személyes bélyeget bocsátott ki az Országos Polgárőr Szövetség alapításának harminc éves évfordulójára a Magyar Posta – közölte a polgárőrség.

Mint írták, a lakosság biztonságérzetének növelésére alakult helyi önkéntes önvédelmi csoportok 1991. április 24-én tömörültek egy szövetségbe és hozták létre érdekképviseleti, érdekérvényesítő szervezetüket.

A polgárőrség tagjai harminc éve dolgoznak azért, hogy a lakosság minél nagyobb biztonságban érezze magát. A településeken járőr- és figyelőszolgálatot teljesítenek, közreműködnek baleset- és bűnmegelőzésben, áldozatvédelemben, vagyonmegóvásban és természetvédelemben, emellett az elmúlt egy évben mintegy kétmillió órában nyújtottak segítséget a járvány elleni védekezésben – írták. Naponta több mint 60 ezer polgárőr támogatja a hatóságok munkáját, segítik a rendőrség, a katasztrófavédelem és a postások munkáját is.

A közleményben idézték Kardos Pált, az OPSZ általános elnökhelyettesét, aki szerint három évtizeddel ezelőtt a legtöbben civil fellángolásként, átmeneti közösségi formaként gondoltak a helyi polgárőr egyesületekre, a polgárőrök azonban rácáfoltak erre és elismert civil szervezetet hoztak létre.

Idézték Forrai Pétert, a Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettesét is, aki szerint a bélyeg nemcsak értékjelző eszköz, de alkalmas arra is, hogy méltó emléket állítson a magyar társadalmat jelentősen érintő eseményeknek, történéseknek, szerveződéseknek, mint amilyen a most 30 éves polgárőrség.

A Saját bélyegem elnevezésű személyes bélyeg szelvényrészének grafikáját, a hozzá tartozó alkalmi borítékot és a bélyegzőt Weisenburger István tervezte. A bélyeghez tartozó szelvényen és a bélyegzőben az OPSZ logója látható. Az alkalmi borítékon egy, a polgárőrséget népszerűsítő reklámkép szerepel. A filatéliai újdonság hetvenezer példányban készült a Pénzjegynyomdában, a Filapostán és a kijelölt postákon vásárolható meg, vagy megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

The post Személyes bélyeget bocsátott ki a posta a polgárőrség alapításának 30. évfordulójára appeared first on .

Letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság egy apát és két fiát, akik téglával és vasvillával támadtak rendőrökre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre főügyész a közleményében azt írta, a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség emberölés előkészülete, felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés kísérlete és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat egy apa és két fia ellen a Miskolci Törvényszéken.

A vádirat lényege szerint 2019 júniusában egy 24 éves, büntetett előéletű férfi rendőri intézkedést kért arra hivatkozva, hogy verekedett és meg fog ölni valakit. A bejelentés alapján három rendőrautó érkezett a helyszínre, amelyeket a férfi – azok elé állva – megállásra kényszerített, majd az autóból kiszálló rendőrök felé indult és ütésre emelt kézzel, kiabálva bántalmazással fenyegette őket. A rendőrök könnygázt alkalmaztak a férfival szemben.

Ekkor a férfi bátyja egy körülbelül 20 kilogrammos betontömböt dobott az egyik szolgálati gépkocsi bal első kerekének, letörve annak dísztárcsáját. Ezután egy téglát hajított a rendőrök felé, akiknek sikerült időben elhajolniuk, de a tégla így is eltalálta a rendőrautót, abban mintegy kétszázezer forintos kárt okozva.

Miközben a rendőrök az idősebb férfival szemben intézkedtek, megjelent a fivérek 49 éves apja is, aki a bilincselést végző három rendőrt a földre lökte, majd megpróbálta őket a fiáról lehúzni.

A rendőrök megtörték az idősebb fiú és édesapja ellenállását és a szolgálati gépkocsi felé vezették őket, amikor a fiatalabb férfi egy vasvillával feléjük indult, majd azt öt méter távolságból három rendőr felé fordította, azt kiabálva, “megdöglötök, leszúrlak titeket”. Azt, hogy a férfi az intézkedő rendőrök közvetlen közelébe érjen, a jelenlévő ismerősei akadályozták meg.

A főügyész közölte, a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat, a fiatalabb férfit öt év hat hónap-, idősebb testvérét négy év börtönbüntetésre ítélte, apjukat pedig két év, három év hat hónapra felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ellen minden érintett fellebbezést jelentett be.

The post Elítélték a rendőrökre téglával és vasvillával támadó család tagjait appeared first on .

A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter pénteken Isztambulban arra szólította fel az afgán béketárgyalások kapcsán a tálib lázadókat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket egy átfogó, és tárgyaláson alapuló konszenzus elérésében.

Mevlüt Cavusoglu, Mohammad Haníf Atmar és Sah Mahmúd Kuresi a megbeszélés végén elfogadott közös nyilatkozatban arra is rámutatott, hogy Afganisztánban a fenntartható béke kizárólag olyan politikai folyamattal biztosítható, amely tartós tűzszünetet és politikai konszenzust céloz.

A felek sajnálatukat fejezték ki az Afganisztánban dúló heves erőszak és annak civil áldozatai miatt, majd aláhúzták: “azonnali tűzszünetre van szükség az erőszak megszűnéséhez és a béketárgyalásokhoz megfelelő körülmények kialakításához”.

A mostani eszmecsere előzményeként április 24. és május 4. között Törökország szervezte volna az afgán béketárgyalások egyik fordulóját, de a konferenciát elhalasztották, mert a tálib felkelők elálltak a részvételtől. Az eseményt, amelyen a két szembenálló afgán fél, tehát a kabuli kormány, valamint a tálibok, továbbá 21 ország és három nemzetközi szervezet képviselteti majd magát Isztambulban, előreláthatólag a ramadán böjti hónap után, május második felében rendezik meg.

Cavusoglu a pénteki hármas külügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Ankara továbbra is komoly erőfeszítéséket fog tenni az afgán békefolyamat érdekében. A megbeszélésen Atmar afgán külügyminiszter egészségügyi gondok okán videohívás keretében vett részt.

Fázel Fazli, az afgán elnök adminisztrációs hivatalának főigazgatója szerdán azon meggyőződésének adott hangot, hogy a tálibok nem állnak készen a politikai rendezésre.

A tálibok a múlt héten a külföldi csapatok azonnali kivonását követelték Afganisztánból azután, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök bejelentette: az amerikai csapatok kivonása május 1-jén bár megkezdődik, de teljes mértékben csak szeptember 11-ig bezárólag hagyják el a dél-ázsiai országot. A tálibok és az előző amerikai kormány közötti egyezmény értelmében Washington ugyanis korábban azt vállalta, hogy május 1-jéig kivonja összes katonáját az országból.

A tálibok ezt megelőzően már közölték: ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait az országból május 1-jéig. Elmondták továbbá azt is, hogy nem vesznek részt semmilyen nemzetközi békekonferencián, amíg nem véglegesítik a csapatkivonást.

The post A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter a béketárgyalásokhoz való elkötelezettségre szólította fel a tálibokat appeared first on .

Gyorsított eljárásban, hat év börtönbüntetésre ítélte a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság azt a férfit, aki februárban megkéselt egy nőt a csepeli 151-es buszon, mert SZFE feliratú maszkot viselt; a döntés ellen az ügyészség súlyosbításért fellebbezett – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Bagoly Bettina elmondta: a bíróság 7 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a férfit, akinek letartóztatását az ügyészi indítvánnyal egyezően fenntartotta. Az ügyészség péntek délelőtt közölte közleményben, hogy bíróság elé állítják a csepeli buszon SZFE maszk miatt késelő férfit felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt.

A Fővárosi Törvényszék ugyancsak péntek délután adott hírt az ítéletről, amely szerint a sértett 2021. február 25-én reggel felszállt egy Csepelen közlekedő autóbuszra. A járványügyi intézkedéseknek megfelelően a száját és az orrát takaró maszkot viselt, amelyen jól láthatóan egy tiltakozást képviselő mozgalomhoz tartozást jelképező felirat volt olvasható. Az autóbuszon utazó vádlott felfigyelt a nő által viselt maszkon látható feliratra, amely miatt feldühödött és a sértetthez odalépve kötekedni kezdett vele, majd a szóváltásuk során szidalmazta és fenyegette is őt. A vita során a vádlott a nála lévő 8 centiméteres pengehosszúságú késsel megszúrta a sértettet az arcán. Ezt követően a terhelt a következő megállóban leszállt és elmenekült a helyszínről.

A bíróság elé állítás során – amelyen a vádlottat, a sértettet és egy tanút hallgatott meg személyesen a bíróság – a vádlott részben beismerte a bűncselekmény elkövetését és bocsánatot kért a sértettől is, aki ezt elfogadta.

A bíróság megállapította, hogy a férfi közösség tagja elleni erőszakot követett el, hiszen cselekményének motivációja a lakosság egy – a sértett maszkján lévő felirattal jelképezett – csoportja ellen érzett ellenszenve volt. Bár a nő a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, azonban figyelemmel a támadott testtájékra, az erőbehatásra és a használt eszközre, súlyosabb sérülés bekövetkezésének kockázata is fennállt, ezért a bíróság súlyos testi sértés bűntettének kísérletében is bűnösnek mondta ki a vádlottat.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a terhelt részbeni beismerését, a megbánását és azt, hogy az egyik cselekménye kísérleti szakban maradt.

Súlyosító körülmény volt azonban a férfi többszörösen büntetett előélete, az, hogy a cselekmény elkövetésétől a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések és az ellene – hasonló jellegű bűncselekmény miatt – folyamatban lévő büntetőügy sem tartotta vissza. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a cselekmény több ember előtt, bennük riadalmat, félelmet keltve történt.

A bíróság a bűnismétlés és a – kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt fenntartotta a vádlott letartóztatását.

Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyészség, mind a vádlott és védője is fellebbezést jelentettek be.

The post Hat év börtönbüntetést kapott az SZFE-maszk miatt késelő férfi appeared first on .

Abbahagyta az éhségsztrájkot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus.

“Az elért haladás és az összes fejlemény figyelembevételével megkezdem az éhségsztrájkból való kiszállást. Ez a szabályok szerint ugyanúgy 24 napig fog tartani, és azt mondják, hogy még nehezebb lesz. Úgyhogy kívánjanak szerencsét!” – írta az Instagramon Navalnij.

A politikus megköszönte a bel-és külföldi támogatást, amelynek köszönhetően polgári orvosok kétszer konzíliumot tarthattak és ismertették vele kivizsgálásának eredményeit. Hozzátette: az éhségsztrájk befejezése mellett szólt az az érv is, hogy sokan a szolidaritás jegyében szintén nem vettek étket magukhoz, ő pedig nem akarta, hogy miatta mások is megtapasztalják a fizikai szenvedést.

Navalnij továbbra is követeli, hogy engedjenek be orvost hozzá, mert a keze és a lába bizonyos részei érzéketlenné váltak.

Az elítélt március 31-én kezdett éhségsztrájkot a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesült megfelelő orvosi ellátásban. Csütörtökön vált ismertté, hogy kedden egy vlagyimiri polgári kórházban több szakorvos – idegsebész, nefrológus (veseszakértő) és neurológus – is megvizsgálta.

Leleteit eljuttatták a kezelőorvosaihoz, akik csütörtökön a Mediazona ellenzéki portálon közzétett közös felhívásban arra kérték Navalnijt, hogy fogadja el a kompromisszumot, és haladéktalanul fejezze be az éhségsztrájkot, amely károsíthatja az egészségét, és a halálát is okozhatja.

A felhívást Jaroszlav Asihmin általános orvos, Alekszej Erlih aneszteziológus, Vszevolod Suhraj idegsebész, Andrej Plotnyikov neurológus és Anasztaszija Vasziljeva szemész, az Orvosok Szövetsége szakszervezet vezetője írta alá.

A szakemberek szerint maga az a tény, hogy polgári orvosokat engedtek Navalnijhoz, akik “objektív vizsgálatokat” végezhettek és konzíliumot tarthattak, elegendő ok az éhezés beszüntetésére. Az orvosok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy független szakemberekként megvizsgálhassák az ellenzéki őrizetest, akit szerintük egy moszkvai többfunkciós kórházba kellene átszállítani.

Navalnij pénteken azt írta, orvosainak szavaiból kiderült, hogy “minimális idő múlva már nem lesz kit gyógyítani”, ezért úgy tűnik számára, hogy “véleményük figyelmet érdemel”.

A kórházi vizsgálat engedélyezését Leonyid Volkov, az úgynevezett regionális Navalnij-törzsek hálózatát koordináló aktivista azzal hozta összefüggésbe, hogy a politikus követői vasárnap országos tiltakozást hirdettek meg szerdára.

A szabadon bocsátása érdekében szerdán a hatósági tilalom ellenére megtartott tüntetéseken az OVD-Info civil szervezet szerint az ország 101 településén 1972 embert állítottak elő, közülük 842-t Szentpéterváron.

Korábban Navalnij szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij abbahagyta az éhségsztrájkot appeared first on .

Csehország további orosz diplomatákat utasít ki, miután Oroszország nem teljesítette Prága azon követelését, hogy csütörtök délig engedélyezze a Moszkvából kiutasított cseh diplomaták visszatérését munkahelyükre.

“A Prágában dolgozó orosz diplomaták számát hozzáigazítjuk a jelenleg Moszkvában dolgozó cseh diplomaták számához” – közölte Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter csütörtökön délután Prágában sajtóértekezleten. Kulhánek szerint a cseh döntés azonnal érvényes, és az orosz félnek május végéig kellene hazarendelnie a Prágában dolgozó diplomatái zömét.

“Nem akarom feleslegesen tovább feszíteni a húrt, az nem a külügyminiszter feladata. Csehország azonban öntudatos ország, és úgy is fog viselkedni” – szögezte le a külügyminiszter. Hozzátette: a cseh döntés nem az oroszok ellen irányul, hanem reagálás az orosz titkosszolgálatok csehországi tevékenységére.

Kulhánek elmondta: Prága kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokra törekszik Moszkvával, és hajlandó tárgyalni a diplomáciai képviseleteken dolgozó személyek számáról. “A jelenlegi állapot bénító, s ez nem a cseh fél hibája” – hangsúlyozta a miniszter.

Prága a követelését már szerda este közölte Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövettel, de Moszkva a megadott időpontig hivatalosan nem válaszolt a cseh félnek. Az orosz államfő, illetve a külügyminisztérium szóvivői azonban egyaránt elfogadhatatlannak minősítették a cseh követelést, és hangsúlyozták, hogy ilyen hangnem Moszkva irányában megengedhetetlen.

Kulhánek szerdán újságíróknak elmondta: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

A miniszter kérdésre válaszolva pontosította a Moszkvában dolgozó cseh, illetve a Prágában dolgozó orosz diplomaták és adminisztratív alkalmazottak számát: a hétvégi kölcsönös kiutasítások után Prágának öt diplomatája és 19 alkalmazottja van Moszkvában, míg Prágában 27 orosz diplomata és 67 alkalmazott dolgozik.

A cseh-orosz diplomáciai konfliktus múlt szombaton robbant ki, amikor Andrej Babis cseh kormányfő bejelentette: a cseh hatóságoknak megalapozott a gyanúja, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2015 októberében és decemberében történt robbanásokban.

Prága ezután szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva vasárnap 16 cseh diplomata és négy követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. Kulhánek azt mondta, hogy az orosz lépés gyakorlatilag megbénította a cseh diplomáciai képviselet munkáját Moszkvában. A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az Európai Uniónak és a NATO-nak a Prágának nyújtott támogatásért.

The post Csehország további orosz diplomatákat utasít ki appeared first on .

A brit légierő négy vadászgépe érkezett csütörtökön négy hónapos járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium.

A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgépei és az ezeket kiszolgáló mintegy kétszáz katona a román légierő vadászgépeivel, illetve katonáival közösen NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

Ez a RAF harmadik küldetése a Mihail Kogalniceanu támaszponton a 2017-ben és 2018-ban lebonyolított misszió után. A 2017 óta közösen végzett – a kiküldetést megelőző évben beütemezett – légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és s szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében.

Romániában a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta egymást érik a nemzetközi hadgyakorlatok, amelyek a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételével a szövetség délkeleti szárnyának megerősítését, az Oroszországtól tartó tagállamok megnyugtatását szolgálják.

The post A brit légierő négy vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába appeared first on .

Ukrajna üdvözli az orosz csapatok visszavonulását a határától, és köszönetet mond a nemzetközi partnereknek a támogatásukért – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

“A határunkon lévő csapatok számának csökkenésével arányosan csökken a feszültség. Ukrajna mindig készenlétben van, de üdvözöl bármilyen lépést, amely a katonai jelenlét csökkentésére és a Donyec-medencei helyzet enyhítésére irányul. Ukrajna békére törekszik. Köszönet a nemzetközi partnereknek a támogatásért” – írta az államfő üzenetében.

Zelenszkij arra a hírre reagált, amely szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását, és utasította a vezérkart, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokait, tervezzék meg és kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között azután, hogy a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi csütörtökön repesztalálat következtében. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Közben Oroszország egyre több katonát és fegyverzetet vont össze Ukrajna határai közvetlen közelében, ami ellen szót emelt már az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát, a Krímbe pedig ballisztikus rakétákat is telepített.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Zelenszkij üdvözölte az orosz csapatok visszarendelését az ukrán határtól appeared first on .

Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

“Úgy gondolom, hogy a váratlan ellenőrzés céljait sikerült teljességgel elérnünk. A csapatok bebizonyították, hogy képesek az ország védelmét megbízhatóan biztosítani” – jelentette ki a tárcavezető csütörtökön a déli katonai körzet és a légideszant erők hadgyakorlatát értékelő tanácskozáson. “Ezzel összefüggésben elrendeltem a déli és a nyugati katonai körzetben zajló ellenőrző műveletek befejezését” – tette hozzá.

Sojgu elrendelte, hogy vezérkar, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokai tervezzék meg és április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre, valamint készítsenek részletes elemzést a harckészültség meglepetésszerű ellenőrzésének eredményeiről. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra.

Sojgu parancsa a déli katonai körzet 58. hadseregére, a központi katonai körzet 41. hadseregére, valamint három légideszant hadosztály visszavonására vonatkozik. A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, a védelmi miniszter részvételével.

Oroszország a Donyec-medencei konfliktus kiéleződésével páthuzamosan március vége óta megerősítette katonai jelenlétét Ukrajna határainak közelében és a 2014-ben elcsatolt Krímben. Az orosz védelmi minisztérium a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit. Amerikai állítás szerint az elmúlt hetekben orosz csapatok 2014 óta legerősebb koncentrációja volt észlelhető a határövezetben.

The post Sojgu visszarendelte az orosz hadsereget a déli és a nyugati határról appeared first on .

A Magyar Munkavédelmi Akadémia – Egyesület a Biztonságkultúra Fejlesztéséért néven újonnan bejegyzett szervezet alapítói között van munkavédelmi szakmérnök, technikus, orvos, foglalkozás-egészségügyi szakember. Tudásukat, széleskörű nemzetközi tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket többek között az energiaszektor, autóipar, építőipar, elektronikai ipar biztonság-, egészség-, és környezetvédelmi területein kamatoztatják. A különböző munkahelyek veszélyeinek, biztonsági megoldásainak ismeretével eddig informális szakmai közösségként, saját erőforrásaikra, kollektív tudásukra támaszkodva járultak hozzá a hazai munkavédelem általános helyzetének javításához. Most új szintre léptek.

Felismertük, hogy közösségünk hatóerejét, a tagok kiterjedt, aktív nemzetközi szakmai kapcsolatait és tapasztalatait szervezett keretek között tudjuk csak tovább bővíteni, összefogni és hatékonyan gyarapítani – foglalta össze a Magyar Munkavédelmi Akadémia életre hívásának okait Géczi Rudolf. A Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke a szervezet alapvető céljaként a munkavédelmi szakma értékének, presztízsének és elismertségének növelését tűzte ki. Érdemi változásra a hazai munkavédelem területén akkor van esély – hangsúlyozta – ha első lépésben a munkavédelemmel összefüggő képzések, kutatások, szemléletformáló tevékenységek felfrissítésére, szakmai támogatására egy fejlődésre és fejlesztésre képes közösséget építünk fel. Csakis így nyílna lehetőség arra, hogy a Magyar Munkavédelmi Akadémia
– a munkavédelem szakterületének oktatási, képzési, továbbképzési tevékenységeit szervezési és módszertani oldalról – a szakterület meghatározó szereplőjeként – segíteni tudja;
– kiemelt szerepet vállaljon a munkavédelmi szakemberek egységes minősítési rendszerének kiépítésében és működtetésében, hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai munkáltatókat egy egységes normarendszer alapján működő, felkészült, etikus szolgáltatói kör segítse a biztonságos és egészségre nem veszélyes munkahelyek kialakításában.
– a biztonságos és kiszámítható termelés előmozdításával hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez.
A szervezet által kitűzött távlati célok és a munkavédelem állami irányításáért felelős tárca által jegyzett Munkavédelem Nemzeti Politikájában (2016-2022) megfogalmazott feladatok közötti hasonlóság nem véletlen. Ezek ugyanis a szakterület aktuális, egyben jelentős szabályozási, szervezési és szakmai hátteret igénylő feladatai.

A Magyar Munkavédelmi Akadémia alapelvei között deklarálta, hogy a politikai megfontolásoktól, pártoktól és ideológiai, gazdasági irányzatoktól való függetlenségének megőrzése mellett kész együttműködni az állami intézményekkel, hatóságokkal, felsőoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, lehetőségeihez mérten tudásával, tapasztalatával segítve azok munkáját.

A különböző szervezetekkel, való együttműködésre, a tudásmegosztásra tagjaink mindig is nyitottak voltak. Igény esetén továbbra is vállalnak közreműködést előadóként olyan rendezvényeken, szakmai, képzési programokban, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, biztonságát továbbá a munkavédelem szabályozási hátterének, kultúrájának fejlesztését, a terület elfogadottságát segítik elő. Mivel általánosságban a munkavédelem helyzetének, illetve egyéni szinten a biztonságtudatosság fejlesztésének javítása elképzelhetetlen a szélesebb körű nyilvánosság megszólítása nélkül, készséggel működnek együtt újságírókkal, szerkesztőségekkel is minden olyan cikk, riport, híranyag elkészítésében, ami kapcsolódik a munkahelyi egészség, biztonság témaköréhez.

The post Munkavédelmi Akadémia – tudásmegosztással a nagyobb biztonságért appeared first on .

A NATO június 14-én tartja a tagországok vezetőinek következő csúcstalálkozóját a szövetség központjában, Brüsszelben – jelentette be a szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg kiemelte: a csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a szövetségesek megerősítsék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét mint az Európa és Észak-Amerika közötti kötelék hosszantartó megtestesítőjét.

A NATO-csúcson “döntéseket hozunk a katonai szövetség 2030-ig tartó menetrendjéről annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a ma és a holnap kihívásait” – fogalmazott. A főtitkár ezek között Oroszország “agresszív fellépéseit”, a terrorizmus okozta fenyegetettséget, a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadásokat, az egyre fejlődő és zavarokat okozni képes technológiákat, az éghajlatváltozás biztonsági hatásait és Kína megerősödését említette.

Stoltenberg korábban, a NATO 2030-ig tartó menetrendjének ismertetésekor hangsúlyozta: azért van szükség a célkitűzések meghatározására, mert a szövetségnek katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie. A tagországoknak jobban ki kell használniuk katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásaikat a társadalmak megerősítéséhez, az olyan veszélyekkel szembeni sebezhetőségük csökkentéséhez, mint a koronavírus, az úgynevezett hibrid fenyegetések vagy az internetes támadások.

“2030-ig még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a hasonló gondolkodású országokkal, például Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával annak érdekében, hogy megvédjük azokat a globális szabályokat és intézményeket, amelyek évtizedek óta szavatolják a biztonságunkat” – mondta.

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. december elején tartották Londonban. A katonai szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozón döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat. A londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről, illetve arról, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe. A résztvevők megbeszélést folytattak Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről, első ízben szóba került Kína megerősödése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt.

The post A NATO június 14-én tartja csúcstalálkozóját Brüsszelben appeared first on .

Bűnszervezet tagjaként elkövetett, különösen nagy anyagi hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat több férfival szemben Szombathelyen – közöle a Vas Megyei Főügyészség.

Székely Tamás főügyészhelyettes tájékoztatása szerint a vádlottak valótlan tartalmú számlákat felhasználva 2014 és 2017 között összesen 262 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan visszaigénylésével.

A vádirat szerint a “számlagyár” úgy működött, hogy a névlegesen az ügyvezetők – három ember, köztük a negyed- és hatodrendű vádlott -, de ténylegesen a másod- és harmadrendű vádlott irányítása alatt álló számlakibocsátó cégek meg nem történt gazdasági eseményekről állítottak ki 549 alkalommal összesen 1 milliárd 235 millió forint értékben számlát, amit az elsőrendű vádlott beállított saját cége könyvelésébe és szerepeltetett a havi áfabevallásokban is.

A fiktív számlákon szereplő összegeket az elsőrendű vádlott minden esetben átutalta, a számlakibocsátó cégek ügyvezetői pedig készpénzben felvették és még az utalás napján vagy néhány nap elteltével visszajuttatták neki – tudatta a főügyészhelyettes.

The post Számlagyár működtetőivel szemben emeltek vádat Szombathelyen appeared first on .

A romániai főügyészség vette át a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását – közölte honlapján a Radio France International (RFI) román adása.

A főügyészség az RFI kérdésére tudatta, hogy ez év január 21-én átvette az ügy kivizsgálását a Moinesti ügyészségtől. Korábban ez utóbbi vizsgálta az ügyet, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot.

Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán a Moinesti Bíróságra került az ügy, mely elrendelte a kivizsgálás folytatását.

A bíróság azt is megszabta, hogy tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás ügyében, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás ügyében, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében. Ezt követően vonta saját hatáskörébe a kivizsgálást a romániai főügyészség.

Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje az RFI-nek adott nyilatkozatában kedvezőnek ítélte a fordulatot, és reményét fejezte ki, hogy ezzel felgyorsul a kivizsgálás. Hozzátette: filmek sokaságát adták át az ügyészségnek a történtekről, így lehetőség van a rendbontók azonosítására, felelősségre vonására.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.

2019. június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása azóta is perek sorozatának a tárgyát képezi.

A magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai azonban elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.

The post Úzvölgyi katonatemető: a román főügyészség vette át az erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását appeared first on .