A 25 éves svéd állampolgárságú férfit 2016 áprilisában vették őrizetbe Brüsszelben, azóta egy belgiumi börtönben raboskodott. A tájékoztatás szerint hétfőn a francia fővárosba szállították nemzetközi elfogatóparancs alapján, ahol az ügyben eljáró bíróság dönteni fog a vádemelésről.
A férfit terrorista gyilkosságokban való bűnrészességgel gyanúsítják, a hatóságok szerint ő készítette a robbanóöveket, amelyeket a párizsi merénylők használtak. A gyanúsított tagadja, hogy bármilyen szerepe is lett volna a robbanóeszközök készítésében.
Krayemmel szemben a 2016. márciusi 22-i brüsszeli merényletekkel kapcsolatban is vádat emeltek. Ő vásárolta meg a robbantásoknál használt táskákat, és ő maga is öngyilkos támadást tervezett elkövetni, de végül elállt szándékától, elhagyta a helyszínt, a nála lévő robbanószert pedig vallomása szerint egy vécébe öntötte.
A sajtó hírei szerint Osama Krayem szülei szíriai menekültek voltak, ő már Svédországban született, 2014-ben azonban Szíriába utazott, és csak később tért vissza Európába.
Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre 2016. március 22-én terrortámadást, amelyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, ezekben 130 ember vesztette életét.
Mindkét támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.
Polt felszólalásában rámutatott: az Európai Unióban (EU)14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt – mondta a legfőbb ügyész.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.
Polt kitért arra is: egyelőre “nem világos”, hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd.
Ladislav Hamran a rendezvényen magyarul elmondott beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az Eurojust, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.
Az Eurojust elnöke kiemelte, hogy bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.
Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és Poltnak a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála “szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul” – jegyezte meg.
Az unió tagállamai között Magyarország a hetedik helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte – mondta az uniós szervezet elnöke.
Polt a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta Hamrannak európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül a magyar ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért. A legfőbb ügyész emellett számos magyar ügyésznek adott át elismeréseket az ügyészség napja alkalmából. A szervezet több mint negyedszázada ünnepli meg, hogy 1871-ben kihirdették az első magyar ügyészségi törvényt.
Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek – labdarúgó fogadási csalások – kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.
Nurettin Canikli elmondta: a török katonák állandó bázisokat alakítanak majd ki a térségben. A tárcavezető leszögezte, hogy a beavatkozás átmeneti és nem fogja sérteni Irak területi épségét.
A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. A lázadók főhadiszállása az észak-iraki Kandil-hegységben, második legjelentősebb központja pedig a nyugatabbra található, némileg kedvezőbb földrajzi adottságú Szindzsár-hegységben található.
A török védelmi miniszter kedden emlékeztetett: a török légierő időről időre eddig is hajtott végre csapásokat az iraki határ túloldalán. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani, fokozott fellépés más, a beavatkozás a napokban a következő fázisba ért. Canikli nem részletezte, hogy mit ért pontosan következő fázison.
Hozzátette egyúttal: a török haderő az év eleje óta több mint ötszáz terroristát tett ártalmatlanná Észak-Irakban. Rámutatott arra is, hogy az utóbbi időben a szakadárok nagy számban szivárognak át Törökországba. A vidék rendkívül hegyes, ami megkönnyíti a helyismerettel rendelkező terroristák mozgását – húzta alá.
A török haderő közlése szerint keddre virradó éjszaka vadászgépeik 12 célpontot semmisítettek meg főként Kandil és Szindzsár térségében.
A beruházás 143 millió forintba, a 2014 óta működő kamerarendszer fenntartása évi 40 millió forintba kerül.
A polgármesteri hivatal Szita Károly polgármestert idézve közölte, hogy “a XXI. század legnagyobb hiánycikke nem a pénz, hanem a biztonság”, és a rendőrök, valamint a közterület-felügyelők munkáján kívül a kamerarendszernek is nagy szerepe van abban, hogy Kaposvár az ország egyik legbiztonságosabb városa lett.
A politikus a fejlesztés szükségességét a 2019 végéig tartó, Németh István egykori polgármesterről elnevezett, 180 milliárd forintos városfejlesztési program keretében épülő létesítmények megőrzésével, az illegális szemétlerakók felszámolásával, a szemetelők beazonosításnak szükségességével is indokolta.
A hivatal közleménye szerint Molnár Gábornak, Somogy rendőrfőkapitányának adatai szerint Kaposváron a kamerarendszer működése óta a regisztrált bűncselekmények száma 3000-ről 1200-ra esett vissza, a közterületen elkövetett bűncselekményeké a 2013-as 565-ről 2016-ra 286-ra mérséklődött.
A kamerák a bűnmegelőzést és a felderítést is nagyban segítik. A rendszer bővítésével biztonságosabb, rendezettebb, szebb, a befektetők számára vonzóbb lesz Kaposvár – hangsúlyozta Molnár.
A közlemény szerint a Vivienvíz Kft. a literes kiszerelésű, március 27-én gyártott és minőségét 2019. március 27-ig megőrző Lupilu szénsavmentes ásványvíz visszahívásáról azért döntött, mert az általa és a Lidl Magyarország megbízásából végzett utóellenőrző vizsgálatok ellentétes eredményt mutatnak.
Az egymásnak ellentmondó értékek miatt az Országos Közegészségügyi Intézettől kontrollvizsgálatot is kértek, amelynek eredményeiről a cég a közvéleményt is tájékoztatni fogja.
Kiemelték, hogy a szakorvosi vélemények szerint egészséges szervezetben jellemzően nem okoz problémát a Lidl vizsgálata során talált baktérium, amely a környezetben, vizesblokkokban, sőt az emberi bőrön is jelen van. Hozzátették: a termék ápri hétfőn az MTI-vellisban került az áruház polcaira, és azóta semmilyen visszajelzés vagy panasz nem érkezett sem a Lidl Magyarországhoz, sem pedig a palackozó üzemhez.
A gyártó hangsúlyozta, hogy saját laboratóriumában a Lupilu sajátmárkás terméket a gyártás során háromóránként ellenőrzik, valamint a késztermékeket rendszeresen vizsgáltatják akkreditált laboratóriumokban is. A Lupilu termékek gyártása esetén minden tételnek akkreditált mérési eredménnyel kell rendelkeznie.
A Lidl Magyarország az MTI megkeresésére közölte, hogy a visszahívás a minőségüket 2019. március 27-ig megőrző ásványvizeket érinti. A vásárlók ezeket a termékeket szavatossági időtől függetlenül, bármeddig, bármely Lidl áruházba visszavihetik, az áruházlánc a vásárlást igazoló blokk nélkül visszaveszi, értékét maradéktalanul megtéríti.
Kiemelték, hogy amint tudomást szereztek arról, hogy a termék fogyasztása nem biztonságos, haladéktalanul levették a polcokról. Egyúttal megkezdték az érintett termékek visszagyűjtésének kommunikációját a vállalat weboldalán, valamint az érintett áruházakban kihelyezett plakátokon.
A keleti (orosz) fenyegetettség mellett a NATO-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a déli fenyegetettség, különösen a tömeges illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorveszély – nyilatkozta a honvédelmi miniszter.
Benkő Tibor szerint a világon komoly változások mentek végbe, és azok arra inspirálják az országok vezetőit, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fordítsanak a biztonságra.
A miniszter múlt héten részt vett Brüsszelben a védelmi miniszterek tanácskozásán, amelyen elmondása szerint a fő téma a július eleji NATO-csúcsértekezletre való felkészülés volt.
Emellett tanácskoztak a védelmi költségvetésről, a rendelkezésre álló erőkről, a katonai szervezetek számáról és azok minél gyorsabb alkalmazásáról – ismertette a miniszter.
Mukics Dániel közölte: a héten Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, valamint Sopron térségében permetezik a kifejlett szúnyogokat.
A fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt területeken – ahol a levegőről kijuttatott vegyszer nem érné el a rovarokat – földi eljárással, autóról permeteznek – tette hozzá.
Az elmúlt héten az előzetes terveknek megfelelően 35 ezer hektáron, 213 településen és Budapest hat kerületében irtották a szúnyogokat. A Balatonon, a Tisza-tavon és a Duna mentén biológiai módszerrel gyérítették a lárvákat – közölte.
A www.katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen mikor permeteznek. Ugyanakkor az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére, önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte a helyettes szóvivő.
Magyarország “bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát” uniós külső határa védelmével – mondta a kancellár az ARD német országos köztelevízióban késő este sugárzott interjúban.
Angela Merkel német kancellárHangsúlyozta: veszélyezteti az Európai Uniót, hogy a tagállamoknak még nem sikerült közös álláspontra jutniuk a migráció kezeléséről, ezért minden erejével dolgozik egy új uniós menekültügyi rendszer felépítésén.
Létre kell hozni egy közös menekültügyi hivatalt, és egységes szabványokat kell bevezetni a menekültügyi eljárásokban, a közösségen belüli mozgás szabadságának megőrzéséhez pedig fel kell állítani egy “igazi, európai határvédelmi rendőrséget”, amely akkor is tevékenykedhet, ha fellépése “nem tetszik” az érintett, uniós külső határral rendelkező tagországnak – mondta Merkel.
Arról is beszélt, hogy a menekültügyi rendszer megújításával együtt erősíteni kell a nemzetközi fejlesztési együttműködést, hogy az EU sikeresebb legyen a menekülésre kényszerítő okok felszámolásában.
Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer belügyminiszter készülő menekültügyi reformcsomagjában várhatóan szerepel, hogy meg kell tagadni a belépést a határon a papírok nélkül, vagy más EU-tagországban már regisztrált menedékkérőktől, elmondta, hogy a kormányon belüli egyeztetések még nem értek véget.
Hozzátette, hogy az uniós jog a nemzeti jog felett áll, és tartózkodni kell az egyoldalú, nemzeti szintű lépésektől. Mint mondta, “csak az európai megoldás az igazi megoldás”.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt visszaélésekről szólva kiemelte, hogy valóban megrendült a lakosság bizalma az állami intézmények jogszerű munkájában, és a hatóságnál történtekért ő viseli a politikai felelősséget. Hozzátette, hogy sokkal korábban el kellett volna kezdeni a BAMF fejlesztését, mert a hatóság nem volt felkészülve a 2015-ben elmélyült válság kezelésére.
Azonban így is sok változást véghezvittek, amikor például kiderült, hogy nemcsak menedéket remélő, hanem terrortámadást tervező szíriaiak is érkeznek, szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a polgárháborús országból származó emberek menedékjogi kérelmeit személyes meghallgatás nélkül, egy kérdőív alapján bírálják el – mondta a kancellár.
A német sajtóban Susanna néven azonosított 14 éves lány megerőszakolásával és meggyilkolásával, és a kettős bűncselekmény iraki menedékkérő gyanúsítottjával kapcsolatban kiemelte, hogy ennek a “tragikus, szomorú, szörnyű” esetnek is az a tanulsága, hogy előre kell vinni a német menekültügy reformját, ki kell alakítani a belügyminiszter terveiben szereplő új típusú befogadóközpontokat, amelyek révén gyorsabban le lehet folytatni a menedékjogi eljárásokat. Utána a védelemre nem jogosult kérelmezőket következetesen vissza kell juttatni a hazájukba, a menekülteket pedig be kell illeszteni a társadalomba – fejtette ki Merkel.
Az olyan nagy nemzetközi események, mint például a világversenyek mindig megnövekedett online jelenléttel járnak: az emberek ilyenkor különösen szeretnek fényképeket megosztani, bejegyzéseket közzétenni stb. Ilyenkor még gyakoribb a nyilvánosan elérhető hálózatok használata is. Ugyanakkor sokszor nemcsak egyszerű képeket osztanak meg ilyenkor, hiszen ma már a legtöbb múzeumjegy és egyéb turisztikai program megvásárlását az interneten keresztül intézik, így gyakran előfordul, hogy pénzügyi tranzakciók titkosítatlan wifin keresztül történnek. Ha egy hálózat védtelen, akkor a rajta keresztül továbbított adatokat bárki – nem feltétlenül bűnözők – láthatja, letöltheti és/vagy felhasználhatja saját céljaira.
A Kaspersky Lab megvizsgálta a 2018-as FIFA labdarúgó-világbajnokság 11 helyszínén található nyilvános wifi hálózatokat és az eredmények azt mutatják, hogy nem minden vezeték nélküli hálózat rendelkezik titkosítási- és hitelesítési algoritmusokkal. Ez azt jelenti, hogy a hekkereknek csupán egy hozzáférési pont közelében kell lenniük ahhoz, hogy hozzájussanak a felkészületlen felhasználók értékes adataihoz.
A legtöbb nem megbízható wifi hálózatok a következő városokban találhatók: Szentpétervár (37%), Kalinyingrád (35%), és Rosztov (32%). Ezzel szemben a legtöbb védett wifi-t kisvárosokban találták: Szaranszk – a wifi hálózatok 10%-a volt védtelen és Szamara – 17%. Az itt működő wifi hálózatok majdnem kétharmada használja a WPA/WPA2 (Wi-Fi Protected Access) protokollt a forgalom titkosításához. Az a protokoll az egyik legbiztonságosabbnak számít.
A wi-fi hálózatok és titkosítások százalékos aránya a FIFA labdarúgó-világbajnokság helyszínein. Fontos megjegyezni, hogy a WPA/WPA2 hálózatok is lehetővé teszik a brute-force és a dictionary támadást, továbbá a KRACK támadásokat (Key Reinstallation Attack), azaz nincs teljeskörű biztonság sajnos.
„A forgalom titkosításának hiánya, az olyan nagy nemzetközi eseményekkel egy időben, mint a FIFA idei labdarúgó-világbajnoksága, és a vezeték nélküli wifi hálózatok tömeges mennyisége könnyű célpontokká válnak a kiberbűnözők számára. Annak ellenére, hogy a FIFA helyszínein a wifi-hálózatok többsége a WPA/WPA2 protokollt használja, nem tekinthetők biztonságosnak, hiszen a jelszavak mindenki számára elérhetőek. Kutatásaink ismét azt erősítik, hogy a kiberbiztonságnak átfogónak kell lenni és a teljes infrastruktúrát kell érintenie, nemcsak bizonyos pontjait. A FIFA megerősítette, hogy az idei VB biztonságos, de a felhasználóknak tisztában kell lenniük, hogy a különböző helyszíneken lévő nyilvános wifi-hálózatokra ez nem vonatkozik.” – mondta Denis Legezo, a Kaspersky Lab vezető biztonsági kutatója.
Így védekezhet
• Amikor csak lehetséges, használjon VPN-t (Virtual Private Network). A VPN-en keresztül küldött adatok még akkor sem olvashatóak, ha a bűnözők hozzáférnek. Például a Kaspersky Secure Connection VPN megoldása bármikor bekapcsolható, ha a kapcsolat nem tűnik biztonságosnak.
• Ne használjon olyan hálózatot, aminek nincs jelszavas védelme.
• Még akkor is legyen óvatos, ha a jelszó erősnek tűnik. A bűnözők kideríthetik a hálózati jelszót és létrehozhatnak egy ál-hálózatot ugyanazzal a jelszóval, amely segítségével már könnyedén hozzáférhetnek adatainkhoz.
• Ha mindenképp használnia kell egy nyilvános hálózatot, legyen körültekintő, hogy milyen adatokat továbbít rajta. Például pénzügyi tranzakciókat ne hajtson végre ismeretlen hálózatokon.
• Tiltsa le az automatikus csatlakozást a wifi-hálózatokra.
Putyin elmondta, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok javításának különféle eszközei vannak, beleértve a személyes találkozókat. Megjegyezte, hogy nemzetközi fórumokon már találkozott az amerikai elnökkel, de az ilyen eszmecseréken nem lehet kellő figyelmet szentelni az orosz-amerikai kapcsolatoknak, és hasznos lenne a kétoldalú megbeszélés. Csupán az a kérdés – tette hozzá -, hogy az egyesült államokbeli belpolitikai helyzet ezt lehetővé teszi-e.
“Remélem, hogy ezt megtörténik. Mindenesetre mi készen állunk erre. Szerintem a labda az amerikaiak térfelén pattog” – mondta az orosz elnök.
Arról kérdezték, hogy milyenek a személyes tapasztalatai Donald Trumppal. Putyin szerint dacára annak, hogy az amerikai elnököt gyakran, különösen mostanság bírálják a nemzetközi porondon, kritizálják a gazdasági téren hozott döntéseit is, az ő személyes tapasztalata az, hogy Trump “elmélyedő ember, tud hallgatni és reagálni a tárgyalópartner által felhozott érvekre”, mindezek alapján pedig feltételezhető, hogy majdani találkozójuk építő szellemű lesz.
“Sokféleképpen lehet viszonyulni azokhoz a döntésekhez, amelyeket az Egyesült Államokban hoznak, beleértve az amerikai elnök által hozott döntéseket is. Lehet bírálni. Valóban, ott sok minden bírálatot érdemel. Van azonban egy olyan körülmény, amelyről már szót ejtettem: Trump betartja a választási kampányban tett ígéreteit” – mondta Putyin.
A minap a The Wall Street Journal amerikai napilap és a TASZSZ hírügynökség is olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint az orosz-amerikai csúcstalálkozó osztrák közvetítéssel, Bécsben, akár már Trump júliusi európai látogatása idején létrejöhet. A WSJ egy meg nem nevezett európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a csúcstalálkozó megrendezésére Putyin kérte hétfői ausztriai látogatásán Sebastian Kurz osztrák kancellárt.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombaton megerősítette, hogy Putyin és Trump legutóbbi telefonbeszélgetésén Bécs is felmerült a csúcstalálkozó szóba jöhető helyszínei között, és a Kurzcal folytatott megbeszélésen is terítékre került ez, de továbbra sincs erről semmilyen konkrét megállapodás.
Putyin és Trump március 20-án, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt utoljára egymással telefonon.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy nyilatkozott: az emléktábla felállítását tíz évvel ezelőtt helyi magyarok kezdeményezték. Az Országgyűlés 2016-ban június 10-ét a magyar hősi halott haditengerészek emléknapjává nevezte ki, és kötelezte a kormányt, hogy állítson emléktáblát a pulai temetőben. “Abban, hogy ez ma itt állhat a haditengerészeti temetőben, nagy szerepe volt a helyi magyar szervezetnek és a zágrábi magyar nagykövetségnek is” – mondta.
Emlékeztetett, hogy az emléktáblát tavaly Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel. “Fontos, hogy ennyi év után megemlékezzünk mindazokról, akiknek a sírjára már senki nem hoz virágot” – húzta alá. A pulai haditengerészeti temetőben a magyar tengerészek hősi halálának 100. évfordulóján tartott beszédében kiemelte, hogy a megemlékezés és maga az emlékhely is erősíti a nemzeti együvé tartozást. “Az itt élő magyarok és a városba látogató magyar turisták számára is emlékezési pont” – mondta.
Európa hatodik legnagyobb és legerősebb flottája volt a monarchia tengerészete, a legénység húsz százalékát pedig a magyarok adták – mutatott rá.
A Szent István csatahajó elsüllyedésének 90. évfordulóján, 2008. októberében magyar búvárok a csatahajó maradványainál is emléktáblát helyeztek el. A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, roncsait az 1970-es években jugoszláv búvárok derítették fel. Az utóbbi több mint két évtizedben a hajóroncsot magyar búvárok több alkalommal (1994, 2008) is átkutatták, de állapota és a kiemelés költségei miatt alig van rá remény, hogy valaha is a felszínre kerüljön. A hajó elsüllyesztésénél 89 magyar tengerész vesztette életét a hullámsírban.
A PSD elnöke – aki ellen két korrupciós ügyben is büntető eljárás folyik és van már egy felfüggesztett börtönbüntetése – a nemzeti színű óriászászlóval bevont bukaresti ormánypalota előtt az ország minden tájáról összesereglett több százezer híve előtt beszélt. Kifejtette: véget kell vetni az igazságszolgáltatást, fegyveres szerveket, a médiát és intézményeket behálózó sötét háttérhatalom, az úgynevezett “párhuzamos állam” uralmának, amely zsarolással, megfélemlítéssel próbálja aláásni a választói meghatalmazással működő parlament és kormány munkáját.
Dragnea szerint az aktív lakosság kétharmadát lehallgatják, és bárki egy hamis feljelentésen alapuló sztálinista kirakatper célpontjává válhat. A PSD elnöke szerint a “párhuzamos államot” Traian Basescu volt államfő hozta létre, de most már a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis szolgálatában áll. Dragnea azt mondta: Iohannis valójában foglya ennek a rejtőző hatalomnak, mert szerinte az elnök illegálisan szerezte ingatlanvagyonát és a “párhuzamos állam” segítségével kerülte el a felelősségre vonást.
Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE vezetője beszédében azt állította: a román demokráciát és jogállamot veszélyezteti a médiát, igazságszolgáltatást, erőszakszervezeteket és közigazgatást behálózó “párhuzamos állam”. A szenátus elnöke azt ígérte: a parlament tesz majd arról, hogy véget vessenek az illegális lehallgatásoknak.
Gabriela Firea bukaresti főpolgármester szerint a tüntetők méltóságuk, szabadságuk és “voksuk” megvédése érdekében gyűltek össze, nem engednek a kisebbség diktatúrájának, “meg akarják leckéztetni” a kormánypártok rágalmazóit, követelik a többség választói akaratának tiszteletben tartását.
Az emberek által magasba emelt plakátokon, és a színpad körüli kivetítőkön “Elég a sztálinista perekből”, “A visszaéléseitek a szabadságunkat sértik”, “Elég a lehallgatásokból” feliratokat lehetett látni.
A szombati nagygyűlés egy régóta tervezett erődemonstrációja a folyamatos ellenzéki tüntetések által defenzívába szorított kormánykoalíciónak, amely támogatottságát hivatott bebizonyítani. A Victoria-tér ugyanis másfél éve a korrupcióellenes jelszavakkal rendezett ellenzéki tüntetésektől hangos, amelyek résztvevői azt hangoztatják: a szociálliberális kormánykoalíció politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy saját korrupt politikusait megvédje a börtöntől.
A portál a keddi szingapúri csúcstalálkozó előkészítésében résztvevő két, meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte, hogy amennyiben Észak-Korea beleegyezik a teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésbe, Trump Phenjanban megnyitná az Egyesült Államok nagykövetségét is.
Az Axios forrásai hangsúlyozták: erről még nem született döntés, de a csúcstalálkozó egyik témája lesz. A korábban New Yorkban, az Észak- és Dél-Korea határán lévő demilitarizált övezetben és jelenleg Szingapúrban dolgozó amerikai és észak-koreai munkacsoportok szintén megvitatták a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok ügyét.
Az Axios információi szerint az amerikaiakkal együtt dolgozó észak-koreaiak a megbeszéléseken olyan ellentmondásosan nyilatkoztak, hogy nem lehetett leszűrni, a csúcstalálkozón mi várható az észak-koreai féltől.
A hírportál emlékeztetett rá: az 1880-as években az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesített az akkori Koreai Császársággal, de az 1948 szeptemberében kikiáltott Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal soha nem volt diplomáciai viszonya.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat bejelentése alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztály kábítószer-kereskedelem bűntett miatt eljárást indított egy 44 éves budapesti férfi ellen, aki a megalapozott gyanú szerint zuglói lakásán drogot árult, illetve barátnője lakásán kábítószert tárolt.
A rendőrök a gyanúsított lakása környékén elfogtak két férfit, akik ezt megelőzően kábítószert vásároltak a férfitól. A BRFK Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály nyomozói a dílert és a barátnőjét még aznap Budapest XV. kerületében elfogták.
A rendőrök kábítószer-kereső kutya segítségével átkutatták a férfi és barátnője autóját és lakását, amelyben – az elsődleges szakértői vélemény szerint – közel 1 kilogramm kokaint, 49 gramm marihuánát és 269 gramm kábítószergyanús tablettát találtak. Lefoglaltak kábítószer adagolásához, fogyasztásához használt eszközöket, valamint 200 ezer forint készpénzt, valutát, nagy értékű autót, motort és karórákat is.
A nyomozók a nőt kábítószer birtoklása vétség miatt, párját kábítószer-kereskedelem bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfit őrizetbe vették és javasolták előzetes letartóztatásának indítványozását.
„A speciális felszerelést szállító, erdőtüzek esetén bevetett 16 tonnás járműnek sokszor rendkívül nehéz terepen kell átvergődni az tűz helyszínére, ezért nagyon fontosak a megfelelő minőségű és fokozott igénybevételnek ellenálló abroncsok” — mondta Szunyog Zoltán tűzoltó ezredes. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hozzátette: az adomány azért is fontos, mert kifejezi a tűzoltóság munkájának megbecsülését.
„A biztonság a négy keréknél kezdődik a mindennapi közlekedésben is, és még inkább fontos az olyan szervezeteknél, mint a tűzoltóság, akik nap mint nap emberéleteket, értékeket mentenek. Komárom-Esztergom megye egyik jelentős vállalkozásaként az ő biztonságos közlekedésükhöz szerettünk volna hozzájárulni ezzel az adománnyal” — hangsúlyozta Babicz László. Az Abroncs Kereskedőház ügyvezető igazgatója elmondta: a cégcsoport több mint 15 évvel kezdte felépíteni logisztikai központját Bajon, amely ma már a legnagyobb Közép-Európában. Az eltelt időben kiváló szakmai kapcsolat alakult ki a megyei katasztrófavédőkkel, akik a tűzvédelemben segítették a cég munkáját.
Az erdőtüzekhez vezényelt Rosenbauer tűzoltóautóra az átadást követően fel is szerelték a 365 / 85 R20 méretű Continental off-road abroncsokat, amelyeknek összértéke 1,2 millió forint.
Közleményük szerint szombaton éjszaka nem sokkal éjfél előtt Beregsuránynál lépett be Magyarország légterébe egy kisrepülő, amely nem létesített kapcsolatot a magyar polgári légiforgalmi irányítással. Ezért a NATO Integrált Légivezetési Központ riasztotta a Magyar Honvédség készültségi szolgálatát.
A szolgálat Gripenje az azonosítatlan légi jármű felett fedélzeti infracsapda alkalmazásával jelezte jelenlétét. A kisgép többszöri irányváltás után hajnali fél egy előtt néhány perccel Beregdarócnál hagyta el a magyar légteret.
Ezalatt a Magyar Honvédség folyamatos kapcsolatban és együttműködésben volt a rendőrség területileg illetékes megyei tevékenység-irányító központjával – írta a HM.
A helyettes szóvivő közlése szerint a legtöbb helyen az erős szél miatt kidőlt fák, letört faágak okoztak gondot, és a heves esőzés miatt elázott épületekhez hívták őket. Pénteken Vas és Zala, míg szombaton Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb dolguk.
A Vas megyei Gasztony településen egy megáradt patak miatt kellett kilenc házat és egy éttermet mintegy kétezer homokzsákkal megvédeni, míg Hegyhátszentjakabon tizenhárom lakóházból negyven embernek kellett átmenetileg elhagynia otthonát, mert a Vadása-tó vízszintje annyira megemelkedett, hogy az épületeket veszélyeztette.
Négy ember halt meg, amikor fa dől egy autóra Dombóváron
Négy ember életét vesztette Dombóváron, amikor fa dőlt rá egy személygépkocsira. A katasztrófavédelem jelentése szerint a Kórház utcában, egy negyven méteres fa dőlt rá egy autóra, amelyben öt ember utazott. Négyen közülük életüket veszítették. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott szóvivője, Komlósiné Kiss Anett elmondta: az esetet a dombóvári rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.
Több helyszínen utakra, lakóházakra és autókra dőltek a fák, emiatt öt épületben keletkezett kár.
A vihar kárt tett sok villanyvezetékben és oszlopban: Vas és Zala megyében hét-hét, Somogyban három, Baranya megyében pedig egy településen szünetel az áramszolgáltatás, ami összesen kétezer fogyasztót érint.
A probléma elhárításán folyamatosan dolgoznak a tűzoltók és az áramszolgáltatók munkatársai.
Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.
Embereket kellett kitelepíteni az éjszaka hirtelen lezúdult eső miatt Vasban
Tizenhárom ingatlanból negyven embert telepítettek ki és helyeztek el ideiglenesen a helyi művelődési házban a Vas megyei Hegyhátszentjakabon, mert az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt a Vadása tórendszernél a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld, suvadások keletkeztek – közölte a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője. Az érintettek azóta visszatérhettek otthonukba, a védművet megerősítik.
Az orosz elnök a Rosszija 1 televízióban beszélt erről szombaton, az interjú teljes szövege megjelent a vesti.ru hírportálon.
Putyin elmondta, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok javításának különféle eszközei vannak, beleértve a személyes találkozókat. Megjegyezte, hogy nemzetközi fórumokon már találkozott az amerikai elnökkel, de az ilyen eszmecseréken nem lehet kellő figyelmet szentelni az orosz-amerikai kapcsolatoknak, és hasznos lenne a kétoldalú megbeszélés. Csupán az a kérdés – tette hozzá -, hogy az egyesült államokbeli belpolitikai helyzet ezt lehetővé teszi-e.
“Remélem, hogy ezt megtörténik. Mindenesetre mi készen állunk erre. Szerintem a labda az amerikaiak térfelén pattog” – mondta az orosz elnök.
Arról kérdezték, hogy milyenek a személyes tapasztalatai Donald Trumppal. Putyin szerint dacára annak, hogy az amerikai elnököt gyakran, különösen mostanság bírálják a nemzetközi porondon, kritizálják a gazdasági téren hozott döntéseit is, az ő személyes tapasztalata az, hogy Trump “elmélyedő ember, tud hallgatni és reagálni a tárgyalópartner által felhozott érvekre”, mindezek alapján pedig feltételezhető, hogy majdani találkozójuk építő szellemű lesz.
“Sokféleképpen lehet viszonyulni azokhoz a döntésekhez, amelyeket az Egyesült Államokban hoznak, beleértve az amerikai elnök által hozott döntéseket is. Lehet bírálni. Valóban, ott sok minden bírálatot érdemel. Van azonban egy olyan körülmény, amelyről már szót ejtettem: Trump betartja a választási kampányban tett ígéreteit” – mondta Putyin.
A minap a The Wall Street Journal amerikai napilap és a TASZSZ hírügynökség is olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint az orosz-amerikai csúcstalálkozó osztrák közvetítéssel, Bécsben, akár már Trump júliusi európai látogatása idején létrejöhet. A WSJ egy meg nem nevezett európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a csúcstalálkozó megrendezésére Putyin kérte hétfői ausztriai látogatásán Sebastian Kurz osztrák kancellárt.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombaton megerősítette, hogy Putyin és Trump legutóbbi telefonbeszélgetésén Bécs is felmerült a csúcstalálkozó szóba jöhető helyszínei között, és a Kurzcal folytatott megbeszélésen is terítékre került ez, de továbbra sincs erről semmilyen konkrét megállapodás.
Putyin és Trump március 20-án, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt utoljára egymással telefonon.
A megalapozott gyanú szerint az 55 éves román férfi és ismeretlen társa május 30. és június 5. között a Belvárosban, magát rendőrnek kiadva több külföldi turistát igazoltatott, majd a sértetteknél kábítószert és hamis pénzt keresett. A két férfi átnézte a sértettek pénztárcáját, majd a benne lévő pénznek csak egy részét tette vissza, a többit észrevétlenül elrakta.
Az álrendőrök ezzel a módszerrel csaknem százezer forintot csaltak el több turistátólElfogásukkor két német állampolgárt “igazoltattak”. Elkérték pénztárcájukat, és amikor visszaadták, az egyik nőnek feltűnt, hogy 300 euróval kevesebb van a tárcában. A sértett az elkövetők után ment, majd amikor a Belgrád rakparton utolérte őket, segítségért kiáltott. Egy járókelő értesítette a rendőröket, és a kiérkezésükig visszatartotta az egyik férfit.
A nyomozók a román állampolgárt üzletszerűen elkövetett csalás bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki, társát továbbra is keresik.
Stoltenberg a kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás második napjának szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a NATO és az Európai Unió a katonai mobilitás könnyítésében egyezett meg, amely lebontja a jogi és bürokratikus akadályokat a határokon átnyúló csapatmozgatások előtt és javítja annak infrastrukturális feltételeit is.
Mint mondta, az EU ígéretet tett arra, hogy segíti a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítését, ugyanis a védelmi miniszterek csütörtökön arról határoztak, hogy 2020-ig megteremtik annak lehetőségét, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök utánpótlása és európai mozgathatósága. Az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ pedig a németországi Ulmban jön létre – közölte.
A NATO és az unió kapcsolatát mélyíti az is, hogy a katonai szövetség ismételten megerősítette elkötelezettségét a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában.
“A katonai szövetség és az EU értékei és céljai azonosak, ezért tovább javítjuk együttműködésünket egyebek mellett a hibrid- és kibervédelem, a béketeremtés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén” – tette hozzá a norvég politikus.
Stoltenberg újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az olyan esetek, mint Arkagyij Babcsenko orosz újságíró nemrégiben hamisan keltett halálhíre alááshatja a média szavahihetőségét és a sajtóba vetett bizalmat, emellett ürügyként használhat a propaganda számára is. A média akkor szolgál biztosítékul a hamis hírek térhódítása ellen, ha kemény kérdéseket tesz fel, ellenőrzi a forrásokat és megírja a tényeket. Minden demokrácia alapja a szabad és független média. A demokrácia szabadsága a médiaszabadság biztosításának záloga – tette hozzá.
A főtitkár szerint az Európa és az Egyesült Államok, vagy egyes partnerországok között fennálló feszültségek nem gyengítik a katonai szövetséget. Mint mondta, mindig is voltak véleménykülönbségek a NATO-partnerek között, egyebek mellett olyan kérdésekben, mint a kereskedelem vagy az Iránnal kötött nukleáris megállapodás, ugyanakkor továbbra is képesek erősíteni az együttműködést és a transzatlanti kapcsolatokat a szövetségen belül. A szövetségek a nézetkülönbségek ellenére hatékonyak, képesek együttműködni a terrorizmus elleni harcban és közös akarattal döntöttek a védelmi kiadások növelés mellett is az egymásnak nyújtott védelem érdekében.