Biztonságpiac

A brüsszeli testület az atomegyezménnyel összefüggésben leszögezte: az EU-nak egészen addig eleget kell tennie a vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi, a washingtoni kormányzat által elrendelt büntetőintézkedések azonban kihatással lesznek az európai vállalatokra, ezért mindent meg kell tenni a védelmük érdekében.

Az 1996-ban született blokkoló rendelet a tervek szerint két hónap múlva lép életbe, ha az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament (EP) jóváhagyja. Ez büntetés terhe mellett megtiltja az európai cégeknek, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, valamint kimondja, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Mint közölték, a cél, hogy még augusztus 6. előtt hatályba lépjen a rendelet, ugyanis ekkortól érvényesek az Egyesült Államok első büntetőintézkedései. Rámutattak, mindez még leállítható, ha megváltoznak a politikai körülmények, például az Egyesült Államok kivételt tesz euópai szövetségeseivel a szankciók terén.

A bizottság emellett azt az eljárást is megindította, amely lehetővé teszi majd az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai vállalatok iráni befektetéseit.

“Az Európai Unió elkötelezett az amerikai szankciók európai cégeket sújtó hatásának csillapítása mellett, ezért lépéseket tesz az EU és Irán közötti növekvő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fenntartása érdekében” – írta közleményében az EB egy nappal azután, hogy a szervezetet vezető Jean-Claude Junckert az uniós állam- és kormányfők egyhangú támogatásukról biztosították az ügyben.

Végezetül bejelentették, bizalomerősítő intézkedésként az EB folytatja és megerősíti ágazati együttműködését Iránnal, például az energiaszektorban, és ennek keretében Miguel Arias Canete uniós energia- és klímaügyi biztos már a hétvégén Teheránba látogat.

Az Európai Bizottság mindemellett hangsúlyozta: elkötelezettek az Egyesült Államokkal számos területen meglévő együttműködés fenntartása mellett, Washington továbbra is kulcsfontosságú partnere és szövetségese az Európai Uniónak.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. Szkripalt a március 4-én történt incidens óta Salisbury kórházában kezelték, hosszú ideig válságos állapotban.

Lányát – aki egy ideig szintén válságos állapotban volt – már április 9-én kiengedték ugyanebből a kórházból, de a 33 éves Julija Szkripal hollétéről azóta is csak annyit lehet tudni, hogy “biztonságos helyen” tartózkodik.

A brit állami egészségügyi szolgálat angliai tagozata (NHS England) pénteken jelentette be Szergej Szkripal kiengedését, de szintén nem közölt részleteket arról, hogy a volt kettős ügynök hova távozott a kórházból, és arról sem, hogy mikor.

Az NHS területi szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint Szergej és Julija Szkripalnak is joguk van a magánszférájuk védelméhez, és ez korlátozza a nyilvánosságra hozható részletek körét, egyebek mellett arról is, hogy Szkripal és lánya milyen kezeléseket kapott.

A szóvivő hozzátette ugyanakkor: a kezelés korai szakaszának célja a páciensek puszta életben tartása volt elég hosszú ideig ahhoz, hogy szervezetük képessé váljon olyan enzimek termelésére, amelyek az idegméreg hatása alá került enzimeket helyettesíthetik.

Meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Szergej Szkripal az elmúlt hetekben már képes volt kommunikálni a brit hatóságokkal, és a mérgezéses incidens vizsgálatát végző nyomozók állítólag többször is kihallgatták a mérgezés előtti tevékenységéről. A Sky News brit hírtelevízió forrásai szerint Szkripal – jóllehet nagy-britanniai letelepedése után hivatalosan nyugállományba vonult – az elmúlt hónapokban rendszeresen találkozott Salisburyben az MI6 egyik “kapcsolattartó” tisztjével, emellett állítólag a cseh és az észt titkosszolgálatoknak is tájékoztatókat tartott az orosz hírszerzés munkamódszereiről.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, és Oroszországot tekinti felelősnek, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit kormány legutóbbi hivatalos tájékoztatása szerint a mérgezést “igen kis mennyiségű, folyékony halmazállapotú”, Novicsok típusú idegméreggel követték el.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szergej Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

A kisvárosban – amely különösen kedvelt szálláshelye azoknak a hazai és külföldi turistáknak, akik a közeli Stonehenge világhírű kultikus őskőkori építményét kívánják meglátogatni – hetek óta nagyszabású tisztítási munkálatok folynak a brit fegyveres erők vegyvédelmi alakulatainak részvételével.

Nagy-Britannia a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát. A brit lépést további 26 ország követte hasonló kiutasításokkal; Washington 60 orosz diplomatát utasított ki. Moszkva ugyancsak diplomáciai kiutasításokkal és Oroszországban működő képviseletek, külföldi intézmények bezárásával válaszolt.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos állásfoglalása szerint az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet azt jelenti, hogy Oroszország törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje hozzátette: ha Amerika nem adja ki Gülent, “az incirliki katonákat december 24-re, karácsony ünnepére hazaküldjük családjaikhoz”.

Ince csütörtökön az észak-törökországi Amasyában kampányolt a június 24-re előrehozott elnök- és parlamenti választás előtt. Nyilvános felszólalásában azt mondta, hogy megválasztását követően helyreállítja a török igazságszolgáltatást, amely így pártatlan és független lesz. Hozzátette: június 24. után három hónappal Amerikába utazik és személyesen kéri a Pennsylvaniában élő muzulmán hitszónok, Gülen kiadatását.

A török vezetés az utóbbi csaknem két évben számos alkalommal hiába kérte Gülen kiadatását az amerikai hatóságoktól.

A dél-törökországi Incirlik támaszpont elsősorban az Egyesült Államok haderejének, de magának a NATO-nak is évtizedek óta a legfontosabb légi bázisa az egész közel-keleti térségben. Ince a televíziós interjúban azt is kijelentette, hogy ha őt választják meg államfőnek, azonnal eltörli a 2016-os puccskísérlet óta tartó rendkívüli állapotot.

A CHP jelöltje korábban arra is ígéretet tett, hogy ha nyer, eladja Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő elnöki palotáját, amelynek megépítését 2014-ben számos botrány és ellentmondás övezte. Ince programjának súlypontjai között szerepel egyebek mellett a török társadalom megosztottsága elleni fellépés, a tudományok támogatása és az ipar korszerűsítése is.