Biztonságpiac

A Debreceni Törvényszék szóvivője szerint a társtettesként elkövetett emberölés miatt 9 évre, illetve 7 év 6 hónapra enyhítette az első fokon 12, illetve 10 év fegyházra ítélt idősebb Burka Ferenc és fia, ifjabb Burka Ferenc büntetését a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban a másodfokú perújítási eljárásban.

A perújítás előtti első- és másodfokú eljárásban az emberölési ügyben bizonyítottság hiányában mentették fel a vádlottakat. A korábbi felmentő ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben idősebb Burka 20 millió, ifjabb Burka 25 millió forint kártalanítást kapott. 1999 és 2005 között idősebb Burka 2127 napot, ifjabb Burka 2138 napot töltött előzetesben.

A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá, és betonvassal olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A helyszínről egy antennát vittek el. A perújításra azért kerülhetett sor, mert két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába.

A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Járásbíróságon idős Burka ügyét tárgyalják, és hirdetnek határozatot februárban. A felperes magyar állam keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14. napjától járó Ptk. szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest – jelezte a szóvivő.

The post Húszmillió forintot követel vissza a magyar állam egy elítélttől appeared first on .

Morawiecki döntéséről beszámolva, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő megengedhetetlennek nevezte a Turów ügyében tett “szélsőségesen felelőtlen” nagyköveti nyilatkozatot. “Minden lengyel diplomatának a lengyel érdekekről kell gondoskodnia” – húzta alá Müller a Twitter közösségi fiókján.

A szóban forgó, a Deutsche Welle német rádió hírportáljának tett nyilatkozatában a prágai lengyel nagykövet úgy látta: a Turów körüli vita hátterében “az empátia hiánya, a megértés és a párbeszéd folytatására való hajlandóság hiánya áll, mégpedig elsősorban a lengyel oldalon”.

A diplomata egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a vitát kölcsönös megegyezéssel oldják meg. Elmondása szerint “csak néhány részletkérdést” kell még tisztázni, ez pedig akár egy találkozó során is lebonyolítható.

A nagykövet, Miroslaw Jasinski, december 20-án lépett hivatalba. A két nemzet közötti kapcsolatok neves személyiségéről van szó: Jasinski ugyanis sok éven át vezető személyisége volt az 1981-ben megalakult, az antikommunista ellenzék együttműködését segítő Csehszlovák-Lengyel Szolidaritásnak. A rendszerváltás után, 2001 és 2005 között pedig a prágai lengyel kulturális intézet igazgatója volt.

A cseh határ közelében fekvő Turów felszíni lignitbányáról azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. Prága attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést.

Az Andrej Babis korábbi miniszterelnök által vezetett cseh kormány 2020-ban bepanaszolta Lengyelországot az Európai Bizottságnál, majd az ügy az uniós bíróság elé került. Az EU Bírósága tavaly május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában. A felszólításnak Varsó nem tett eleget, ezért a bíróság szeptember végén az Európai Bizottságnak kifizetendő napi félmillió euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot.

A tavaly októberi, a Petr Fiala vezette kormány megalakulását eredményező csehországi képviselőházi választások miatt megszakított tárgyalásokat a felek november elején újították fel.

The post A Turów bánya titka: nagyot romlott a Cseh-Lengyel viszony appeared first on .

A közlemény kiemelte, az érintettek felelősek Nicaragua helyzetének romlásáért, az emberi jogok súlyos megsértéséért, a civil társadalom elnyomásáért, az elcsalt elnöki és parlamenti választások támogatásáért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.

A rezsimhez köthető három szervezet: a nicaraguai rendőrség, a Legfelsőbb Választási Tanács és a távközlési és postai szolgáltatásokért felelős vállalat szerepel. A büntetőintézkedések 2019 októberi bevezetése óta huszonegy személy és három szervezet került fel a szankciós listára.

Az uniós szankciók uniós beutazási tilalmat és vagyon-befagyasztást foglalnak magukban, illetve az érintettek számára tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani. A tanács közleménye szerint az uniós intézkedések nem károsítják a nicaraguai lakosságot vagy a nicaraguai gazdaságot.

Emlékeztettek: az Európai Unió álláspontja szerint a Nicaraguában november 7-én tartott választások demokratikus garanciák nélkül zajlottak, ezért eredményeik elfogadhatatlanok. A nicaraguai kormány megfosztotta az ország népét attól a jogától, hogy hiteles, tisztességes és átlátható választáson nyilváníthassa ki véleményét – tették hozzá.

Az Európai Unió legutóbb augusztusban frissítette a szankciós listát, akkor Murillo alelnök mellett a büntetőintézkedések hatálya alá került a nicaraguai elnök és alelnökének fia, az elnök gazdasági tanácsadója, a nemzetgyűlés elnöke, a rendőrség vezetője, a legfőbb ügyész, a nicaraguai León városának rendőrfőkapitánya, valamint a legfelsőbb bíróság elnöke.

Az Európai Unió Nicaragua ellen 2019 októberében hozott létre szankciós rendszert a romló politikai és társadalmi helyzet, valamint a nicaraguai kormányzat politikai ellenfelei, a kormányellenes megmozdulások résztvevői, a média és a civil társadalom elnyomása miatt. A keret lehetőséget nyújt célzott és egyedi szankciók bevezetésére az emberi jogok megsértése esetén.

Az Egyesült Államok július közepén vezetett be vízumkorlátozásokat száz nicaraguai vezetővel szemben, akik – Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleménye szerint – “támogatták az Ortega-Murillo rezsim demokrácia és emberi jogok elleni támadásának előkészítését”.

The post Az EU további hét emberre terjesztette ki a Nicaragua ellen bevezetett szankciókat appeared first on .

Twitter-üzenetében Josep Borrell kijelentette: nagy aggodalomra adnak okot a kazahsztáni fejlemények. Hangsúlyozta: a civilek jogait és biztonságát minden körülmények között biztosítani kell. Az Európai Unió kész támogatást nyújtani Kazahsztánnak a válság kezelésében – tette hozzá.

Borrell – aki háromnapos látogatáson Ukrajnában tartózkodik – a mikroblogban azt is közölte, hogy “jó megbeszélést” folytatott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Tájékoztatása szerint megvitatták, miként lehetséges közösen szembenézni az ukrán határon jelentkező, orosz katonai csapatösszevonás jelentette vélt külső fenyegetéssel, illetve azt, hogyan lehetne tovább erősíteni Ukrajna belső ellenálló képességet az átfogó reformprogram folytatása révén.

“Ukrajna biztos lehet az Európai Unió nem szűnő támogatásában” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Kazah tüntetések: Borrellnek a külső katonai segítség elkerülendő helyzetek emlékeit idézi appeared first on .

Egy idős, budaörsi férfi tett feljelentést a rendőrségen 2020 augusztusában, mivel a vele egy háztartásban élő férfivel közös otthonukba napokkal korábban beengedték ismerősüket, aki aztán – ellenük fordulva – pénzt, italt, kávét és cigarettát követelt. A két áldozat kávéval és cigivel kínálta az 56 éves P. Ernőt, aki látszólag elégedetten távozott, kis idő elteltével azonban egy széles pengéjű bárddal tért vissza és azt kiabálta, hogy „Innen élve nem mentek el!”, majd jótevőinek esett.

Mindkét férfit ütötte, rúgta, ahol érte, csapkodott a bárddal, közben pénzt követelt. Miután végzett, zsebre vágta áldozatai 34 ezer forintját és elmenekült a helyszínről.

Az egyik sértett a bántalmazás következtében súlyos fej-, és kézsérülést szenvedett, ami védekezés hiányában a szakértői vélemény alapján közvetlen életveszélyes állapothoz is vezethetett volna. A másik férfi könnyű sérülést szenvedett, azonban a támadáshoz használt eszköz és erőbehatás, valamint a támadott testtájék alapján fennállt az esélye a súlyosabb sérülés bekövetkezésének.

A budaörsi nyomozók pár órán belül már a kihallgató helyiségben faggatták P. Ernőt, aki a terhére rótt bűncselekmények elkövetését tagadta, a gyanúsítás ellen panasszal élt. Védekezésében elmondta, hogy ismerősei is szoktak verekedni, többször látta, amint ütötték egymást. Biztos haragból találták ezt ki róla, ő senkit nem bántott, csak így akarják eltüntetni.

A jelenleg is letartóztatásban lévő P. Ernő ellen a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének, testi sértés bűntette kísérletének, valamint felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

The post Ne csak a barátainkat, az ismerőseinket is válogassuk meg! appeared first on .

A bírságpara vége?
A sajtóhíreknek, sőt munkavédelemmel kapcsolatos beszélgetéseknek szinte kötelező része a hatósági ellenőrzések, szankciók tényszerű, vagy épp népmesei elemekkel átszőtt taglalása. A hol a szigorról panaszkodó, hol a hatásukat lekicsinylő beszámolók visszatérő eleme a 2011 végén megjelent, a munkavédelmi bírságok rendszerét jelentősen átformáló kormányrendelet. Az új szabályozás a munkavállalók életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető munkáltatókkal szemben kiszabható bírság összegét szigorú keretek közé szorította, emlékezik vissza Géczi Rudolf, az Alemona Hungary Kft. ügyvezetője. Pontosan kiszámíthatóvá vált, hogy ki mekkora szankcióra számíthat, ha normasértést követ el, így Nyíregyházától Szombathelyig egységessé vált a jogsértések megítélése. Már nem fordulhattak elő akár tízszeres különbségek a bírságok között, ugyanazért a jogsértésért. Az adott évben behajtott munkavédelmi bírságok azonban így is jelentősen csökkentek, mivel ekkor kezdődött a hatóság átalakulása: személyi állománya zsugorodott, ahogy az ellenőrzések és a kirótt bírságok száma is. Ezt a folyamatot erősítette, hogy ekkor még a 2004. évi XXXIV. kkv törvény hatálya alá tartozó vállalkozások első esetben tapasztalt jogsértésnél csak figyelmeztetést kaptak. Később pedig – ahogy ma is – a munkavédelmi bírság összegét mérséklő tényezőként figyelembe vehették a felügyelők, ha az ellenőrzött cég a kkv szektorhoz tartozott. Pozitívum viszont, hogy a szankciók változása mellett megtartotta a hatóság az előre bejelentett ellenőrzéseit, amelyet az érintett munkáltatók akár felfoghattak egy jogszabályi megfelelésre összpontosító, “audit” jellegű vizsgálatnak is.

Bár a különböző – bírságokat enyhítő, súlyosbító vagy épp azok megelőzését segítő – hatósági lépések, a kampányok előremutatóak voltak, ám a munkavédelmi szolgáltatói tapasztalatok alapján a megelőzést nem segítették hatékonyan. A legkülönbözőbb profilú, méretű, gazdasági erejű vállalkozások között mozogva jól látszott, hogy teljesen más problémákkal küzdenek a kkv szektor szereplői és a „multik”, vagyis teljesen másféle segítségre is van szükségük. A szakember szerint a kisvállalkozások sokszor nem tudják a jó minőségű szolgáltatást megfizetni, ezért nem kapnak személyre szabott megoldási javaslatokat sem. Az innovatív, megoldásközpontú szolgáltatás nem nagyvállalati privilégium, elérhetővé tehető a kisebb vállalkozások számára is. A nagyvállalati háttér, a tőkeerő, így a jelentősebb tartalékok hiánya miatt a kisebb vállalkozásoknak talán még is fontosabb az üzletfolytonosság tervezése, támogatása. Sőt, a kisebb létszámban foglalkoztatott, de jól képzett munkavállalók megőrzése szempontjából a szociális munkabiztonság, a pszichoszociális kockázatok megfelelő kezelése is felértékelődhet. Ha egy olyan szolgáltatónak, mint az Alemona, a kkv szektor működéséről is van kellő tudása, nemzetközi tapasztalata, akkor miért ne támogassa azzal is a megrendelőket? Egy munkavédelmi szolgáltató nem tekinthet el attól, hogy a biztonsággal, az élet, egészség megóvásával kapcsolatos tudása felelősséggel is jár, ahogy a jobbra törekvés morális kötelezettségével is.

Munkavédelmi, de képvisel ő?
A cégek munkavédelemmel kapcsolatos működése, a képzések, sőt, a hatósági ellenőrzések szempontjából is felkavarta az állóvizet a munkavédelmi törvény 2016. július 8-tól hatályba lépett módosítása, idézi fel Csitkó Csaba az Alemona vezető tanácsadója. Ennek értelmében minden egyes munkáltatónál, ahol a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt, munkavédelmi képviselőt kell választani. Ez a létszámlimit régebben ötven fő volt, így az új helyzet jelentős felbolydulást okozott a munkáltatóknál, amelyek közül sokan azonnal elkezdtek képviselő választást szervezni, „mindegy ki, csak legyen” alapon. Közben megjelentek a szolgáltatói, képzési piacon a riogató hirdetések, amelyek azt sulykolták, hogy aki nem tesz eleget a választásra vonatkozó törvényi kötelezettségnek, arra súlyos bírságot ró majd ki a hatóság. Valójában, a választás elmaradása miatt nem lehetett bírságot kiszabni, mivel nem számít súlyos veszélyeztetésnek, legfeljebb bírságot növelő tényező lehet. A környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember tapasztalatai szerint nagyon sok helyen a „rend kedvéért” választottak ugyan munkavédelmi képviselőt, de szerepük formális volt csak, így az intézkedés tervezett, biztonságot, megelőzést, munkavállalói részvételt segítő hatása elmaradt. Még most is sok vezető tart attól, hogy a munkavállalókat komolyan, érdemben bevonja a munkahelyi egészség és biztonság feladatainak ellátásába. Holott, a közvetlenül a termelésben szerzett tapasztalataik, technológiai ismereteik jól hasznosíthatóak lennének a munkahelyek biztonságossá tételében, így a munkavállalóknak legalább olyan fontos szerepe lehetne, mint a munkáltatóknak. A munkavédelmi képviselők felkészültsége, így érdekérvényesítő képessége szempontjából előrelépést jelentett, hogy a munkavédelmi törvény 2019. január 1-től előírta, hogy a munkavédelmi képviselők képzése csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében végezhető, vagyis csak erre jogosult szervezetek tarthattak ezután ilyen képzést, meghatározott szakmai tartalommal és képzési keretekkel.

Tényleg, mi a helyzet a képzésekkel?
Szolgáltatóként egyértelműen látjuk, hogy a naprakész, gyakorlatközpontú, praktikus tudással rendelkező kollégák tudják csak ellátni a rájuk bízott, munkahelyi biztonsággal kapcsolatos, összetett feladatokat. Ennek egyik kulcsa a tanárok személye, felkészültsége, emeli ki Géczi Anita. Az Alemona oktatási vezetője úgy fogalmazott: az OKJ képzés elindításakor igyekeztünk a munkavédelem részterületeiről a legjobb, hivatásukat aktívan gyakorló szakembereket megnyerni előadónak, így most tizenkét tanár tartja az órákat, ami kivételes érték a munkavédelmi, tűzvédelmi képzések piacán. Ha a munkánkban a jövővel kapcsolatos gondolkodás, tervezés fontos mozgatórugója a működésünknek, akkor nem is kérdés, hogy ezt az irányt követjük a képzések szakmai tartalmában, sőt, megvalósításában is. Nem véletlen, hogy az Alemona elsők között, egy-két nap leforgása alatt tudta az online oktatást megszervezni a koronavírus járvány időszakában.

A munka hazament, a kérdések maradtak
A modern technológiák, a digitalizáció terjedése a munkaerőpiacot is radikálisan átalakította az elmúlt évtizedben, egyre gyorsabb alkalmazkodást követel a munkáltatóktól és munkavállalóktól egyaránt. Új, atipikus munkavégzési formák jelentek meg szinte egyik napról a másikra, például az otthoni munkavégzés különböző formái, a feladat kiszervezés, vagy éppen online platformokon végzett csoportmunka. A bonyolult, egyeztetési körökkel bőven megtűzdelt jogalkotás nem tudta követni, naprakészen szabályozni ezeket az új munkaformákat, mutat rá Révész András, az Alemona operatív vezetője. A távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályok viszont már hosszú évek óta benne vannak a munka törvénykönyvében és a munkavédelemről szóló törvényben, mégis nagy volt a bizonytalanság az alkalmazása és az ellenőrzése körül. A mai napig sokak számára nem is világos, hogy mi a különbség a távmunka és az otthoni munkavégzés között. Pedig ezekre nagy igény lett volna, különösen a multinacionális cégek részéről, hiszen a gyesről visszatérő anyák vagy a Z generáció tagjai szívesen választották ezeket a munkavégzési formákat. A 2020-as járványhelyzet pedig ahogy növelte az otthon dolgozók számát, úgy hozta felszínre a bizonytalan pontokat. Például azt, hogy mit is kell munkahelynek tekinteni ilyen esetben, a munkavállaló egész otthonát, vagy csak a munkára használt helyiséget. Ráadásul itt vannak a munkahelyek megfelelő kialakításával, a munkaszervezéssel, a biztonsággal, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is.

Mindenki másképp…
A belső és külső elvárásoknak való megfeleléshez egyre nehezebb megszerezni, megtartani a saját alkalmazotti körben a megfelelő szakembereket, a szükséges tudást. Ez alól a munkahelyi biztonság és egészség területe sem kivétel. Szakmai támogatást igényel, ami több kell, hogy legyen, mint a dogmatikus szabályközpontú irányítás. Kiváló példa erre a munkahelyi egészség, ami nem korlátozódik a fizikai biztonságra és a jólétre. Jó működés mellett is megjelenhet az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb stressz, a félelem, a konfliktusok. A munkakörnyezet létfontosságú szerepet játszik ennek csökkentésében, azonban épp a vállalkozások egyedisége miatt sem erre, sem számos más, hasonló problémára nincs cégmérettől, struktúrától, munkahelyi kultúrától független sablonrecept, hangsúlyozta Géczi Rudolf. Nem csak a kis-, és középvállalkozások, de még a hazai nagyvállalatok fejlettségi szintje, kultúrája is nagyon sokféle. Ezt figyelembe kell vennünk, akár innovatív megoldásról, akár „tradicionális” munkavédelmi feladatokról van szó.

Egyre több vezető ismeri fel, hogy munkavédelmi szakembereik a szakterület sokrétűsége miatt nem lehetnek egyszerre „háziorvosok” és „szakorvosok”. Tény, hogy megnőtt az igény az olyan külső specialistákra, akik együtt dolgoznak a vállalati működést érző, értő, jellemzően környezet-, egészség-, és munkavédelmi vezetővel és ellátják a közvetlen munkavédelmi szolgáltatásokat. Jellemző a mélyen beivódott, rossz beidegződés, például a „miért nem lehet” hosszas indoklása, jó sok szabály előráncigálásával. Még nagyon kevés szolgáltató képviseli ezzel szemben a támogató, kreatív megoldásokra, speciális tudású szakemberek csoportjára építő szemléletet, de mi ebben hiszünk, ebben vállaltunk úttörő szerepet – jelentette ki az Alemona ügyvezetője.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A munkavédelmi bírságoktól a járványhelyzetig: a látszat-, és egyenmegoldások ideje lejár appeared first on .

Az uniós ügyekért felelős külföldi újságírókkal folytatott megbeszéléseiken a francia kormányzati források arról tájékoztattak: az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége el akarja érni, hogy Európa képes legyen bárhol és bármikor teljeskörű védelmet nyújtani állampolgárainak.

Franciaország azt kívánja, hogy Európa hatékonyabban megvédhesse saját biztonságát és érdekeit világszinten, még a világűrben is. Növelni kívánja az Európai Unió rugalmasságát és ellenállóképességét, hogy kezelni tudja az újabb kihívásokat, és alkalmazkodhasson a változó feltételekhez.

Kijelentették: a francia uniós elnökség közös uniós védelmi kapacitást kíván megteremteni a külső függőség megszüntetésére. A védelmi és gazdasági kapcsolatok terén az Uniónak ki kell építenie a stratégiai autonómiáját, azon keresztül érvényesítheti ugyanis saját diplomáciai, biztonsági és gazdasági érdekeit – emelték ki.

“A cselekvési képesség döntés kérdése” – fogalmaztak.

Európának megvannak a lehetőségei arra, hogy közösen és egységesen lépjen fel, a “szavak helyébe azonban a gyakorlatiasságnak kell lépnie” – tették hozzá. Az európai biztonság érdekében Franciaország elmélyíteni tervezi partnerségi kapcsolatait a transzatlanti, valamint az afrikai, és csendes-óceáni térségben egyaránt – mondták.

A Kazahsztánban kialakult helyzetre vonatkozóan azt közölték: Franciaország elítél minden erőszakot, és visszafogottságot vár, valamint széleskörű párbeszéd megkezdését minden érdekelt fél bevonásával.

Az uniós szankciók hatékonyságára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondták: a megszorító intézkedések önmagukban nem oldják meg a konfliktusokat. Alkalmasak azonban a nemzetközi kötelezettségek megsértését jelentő tevékenységek vagy cselekedetek leállítására, intézkedések visszavonására, szándékok megváltoztatására – tették hozzá.

Franciaország Szlovéniától vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Párizs 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Elnökként Párizs most közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én informális EU-csúcsértekezletet.

A június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, valamint egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása. Prioritásai között szerepel továbbá a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja.

The post Francia EU-elnökség: erős és önálló Európa megteremtésén kívánnak munkálkodni appeared first on .

A páros 2021 augusztusában három liter bor társaságában jelent meg az idős férfi lakásán azzal az indokkal, hogy megünnepeljék az asszony közelgő születésnapját. Az időpont kiválasztása azonban nem volt véletlen, mivel tudták, hogy a férfi ezen a napon kapja meg a nyugdíját, ezért kezdettől fogva az volt a szándékuk, hogy a leittasodott sértettől elveszik a járandóságát.

A sértett a vádlottak társaságában el is kezdett italozni, majd rövid időn belül a postás is megérkezett a nyugdíjával. A borból nem fogyasztó látogatók közben türelmesen várták, hogy az alkohol elbódítsa a férfit, akitől – miután a szeszes italtól elaludt – több mint kétszázezer forint készpénzt vettek el.

A rendőrök azonban rövid időn belül azonosították az elkövetőket, akiktől a kutatás és lefoglalás útján százezer forintot meghaladó értéket sikerült visszaszerezni.

Az ügyészség a Barcsi Járásbírósághoz benyújtott vádiratában a fiatalkorú lánnyal szemben próbára bocsátás és pártfogó felügyelet alkalmazására, míg az anyjával szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és a kiskorúak nevelésével összefüggő foglalkozástól eltiltás kiszabására tett indítványt.

The post Anya-lánya páros fosztott ki egy idős férfit appeared first on .

Benkő Tibor köszönetét fejezte ki a katonáknak és a tárca dolgozóinak áldozatos munkájukért, mondván: 2021-ben “általuk és a kormány támogatásával tovább erősödött a Magyar Honvédség és ezáltal Magyarország biztonsága”.

Hozzátette: új haditechnikai eszközök és felszerelések beszerzésével bővítették Magyarország védelmi képességeit, növelték a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állomány létszámát, így 2010-hez képest ma már 13 ezerrel több katona áll a magyar emberek szolgálatában. A katonák nemcsak az illegális migráció és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben álltak helyt, hanem példát mutattak a közösségért, a társadalomért érzett felelősségvállalásból is, hiszen 99 százalékuk már felvette a védőoltást – jegyezte meg.

Benkő beszélt arról is, hogy kiépítették a katonai pályára irányítás új rendszerét, hamarosan a századik középiskola is csatlakozik a hazafias honvédelmi nevelés kadétprogramjához. Ezzel együtt megemelték a katonai pályára készülő fiatalok ösztöndíját. Jól vizsgázott az életpályamodell, amelynek egyik eleme a katonai hivatás anyagi megbecsülése – mondta a miniszter.

Benkő emlékeztetett: tavaly teljesítményjuttatással ismerték el minden katona és honvédelmi alkalmazott áldozatos munkáját. Idén januártól újabb tíz százalékkal emelték a katonák bérét, és februárban a hathavi fegyverpénz is érkezik – sorolta. Hozzátette: a fegyveres békefenntartó műveletekben részt vevők ellátmányát a tavalyi 15 százalékos emelés után idén további tíz százalékkal növelik, a tisztjelöltek pedig a korábbi szimbolikus ösztöndíj helyett ez év szeptemberétől már illetményben részesülnek. A honvédelmi alkalmazottaknál folytatják a 2019-ben megkezdett béremelést.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarország megbízható szövetségesként “kivívta” a NATO vezetésének elismerését, hiszen az atlanti szervezet magyar tábornokot bízott meg a legnagyobb létszámú békefenntartói kontingens vezetésével Koszovóban. Szólt arról is, hogy újjáépítik az egykor erős magyar hadiipart, ami nemcsak a haderőfejlesztést, de az ország további gazdasági növekedését is szolgálja.

Nem történhet meg, hogy Magyarország védelmi képességeit ismét leépítsék. “Ezért folytatnunk kell a honvédelmi és haderőfejlesztési program minden elemének megvalósítását, kiemelt figyelmet fordítva nemcsak a pályakezdő fiatal katonákra és katonacsaládokra, de a honvédelem ügyét évtizedeken át szolgáló, nyugállományú bajtársainkra egyaránt” – mondta a miniszter.

Videóüzenete zárásaként fontosnak nevezte a továbbhaladást a megkezdett úton, az erős, ütőképes Magyar Honvédség építését, “amely kész és képes nemzetünk védelmére, az ország békéjének és a magyar emberek biztoságának szolgálatára”.

The post Benkő: további juttatások és illetményemelés appeared first on .

Az ORFK tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ részvételével intézkedtek szombaton késő este egy zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás miatt.

Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda lopás kísérletének gyanújával indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

The post Lopás gyanújával nyomoznak a budai Várnál történt illegális behatolás ügyében appeared first on .

Közleményében Győrfi Pál azt írta: 2021-ben több mint 1,2 millió esetet láttak el és ezen felül a pandémia miatt 1,3 millió járványügyi mintavételt kellett megszervezniük, illetve végrehajtaniuk, ami “komoly erőpróbát jelentett az OMSZ és valamennyi mentődolgozó számára”. A 8500 mentődolgozó munkáját – a járványhullámok terheléséhez igazodva – országszerte több ezer önkéntes és számos támogató szervezet segítette – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy “a feladatok maradéktalan ellátása mellett” az OMSZ meg tudta őrizni költségvetési stabilitását is. Ez – mint kiemelte – “különösen annak tükrében nagy eredmény”, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nagyságrendileg 6,5 milliárd forint többletköltsége volt a mentőszolgálatnak.

A mintavételezés, illetve covidos betegek szállításai során az egységek sok millió kilométert tettek meg, több tízmillió védőeszközt használtak fel – írta Győrfi, hozzáfűzve: a mentődolgozók jelentős mennyiségű túlórát teljesítettek. Ennek kapcsán viszont megjegyezte, a járvány miatti többletköltségekhez szükséges fedezetet a kormány és az operatív törzs biztosítja.

Győrfi arra is felhívta a figyelmet: a mentőszolgálatnál dolgozó orvosok és ápolók anyagi megbecsülése a januári béremelésekkel tovább nőtt. “A járvánnyal kapcsolatos többletkiadások a továbbiakban sem befolyásolhatják a mentési tevékenység zavartalan működését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért a költségekhez igazodó folyamatos és stabil finanszírozást a Pénzügyminisztérium immár közvetlen módon, úgynevezett költségvetési felügyelő útján is segíti.

“A koronavírus elleni küzdelem egyik legfontosabb mentőszolgálati eredménye a dolgozók fertőzés elleni védelme volt” – írta Győrfi, aki szerint ezt bizonyítja az is, hogy “a védőoltások és a munkavédelmi protokollok szigorú betartása révén az állomány fertőzöttségi arányát sikerült egy százalék alatti szinten tartani”.

The post Győrfi: nehéz, de stabil évet zártak a mentők appeared first on .

Stoltenberg a videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozást lezáró sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség felszólításai ellenére Oroszország nem tett semmit a feszültség csökkentése érdekében.

“A NATO azonban mindent megtesz, hogy megoldást találjon a kialakult feszültségre, ugyanakkor felkészül arra az esetre, ha a diplomáciai erőfeszítések csődöt mondanának” – fogalmazott a főtitkár.

Kijelentette: a NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy enyhítse a feszültséget, vonja vissza erőit, és tegyen lépéseket a béke megteremtése érdekében. A katonai szövetség töretlenül támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Emellett egységesen kiáll valamennyi szövetséges ország védelmében – szögezte le. Szavai szerint a NATO ugyanakkor továbbra is készen áll az Oroszországgal folytatott érdemi párbeszédre, hogy sorra vegyék a nézeteltéréseket jelentő kérdéseket és átláthatóságot teremtsenek a katonai tevékenységekben.

A főtitkár emlékeztetett: az orosz csapaterősítés miatt kialakult feszültség enyhítésére összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű, rendkívüli ülését, és a tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben.

Információk szerint a tanácskozáson a NATO-tagországok nagykövetekkel, Oroszország magas rangú tisztségviselőkkel képviselteti magát, mivel Oroszország a közelmúltban felfüggesztette az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét válaszul arra, hogy a NATO október 6-án kémkedés vádjával kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát.

“Pozitív jelzés, hogy Oroszország készen áll asztalhoz ülni és elkötelezni magát a párbeszéd mellett” – fogalmazott Stoltenberg. A tanácsülés lehetőség Oroszország számára, hogy bizonyítsa: komolyan gondolja a párbeszéd felvételét, a diplomáciát és nemzetközi kötelezettségvállalásait – tette hozzá.

Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozására irányuló kérdésre válaszolva a főtitkár azt mondta: a bővítés rendkívül fontos az európai stabilitás, a béke, a demokrácia és a szabadság szempontjából. A csatlakozásról szóló döntés független nemzetek joga, ami a szabad, demokratikus elhatározások tiszteletben tartását jelenti. A NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt – mondta.

A Financial Times című brit üzleti napilap információi szerint Finnország nemrégiben jelezte: fenntartja annak lehetőségét, hogy Oroszország rosszallása ellenére csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).

A napilap Sauli Niinisto finn elnököt idézte, aki hangsúlyozta: Finnország mozgástere és választási szabadsága magában foglalja a katonai képességeinek kiigazítását és a NATO-tagság lehetőségét is. Sanna Marin miniszterelnök pedig azt mondta, minden országnak joga van döntenie saját biztonságpolitikájáról. “Tanultunk a múltból, és nem engedünk a mozgásterünkből” – fogalmazott a finn kormányfő.

A brit napilap emlékeztetett: az orosz külügyminisztérium december végén közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának “súlyos katonai és politikai következményei” lesznek, ez a lépés “megfelelő választ követel” Oroszország részéről. A három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – vezető politikusai úgy vélik, hogy a finn és a svéd NATO-tagság kulcsfontosságú az Oroszországgal közös európai határ biztonsági helyzetének javításához – közölte a napilap.

A katonai szövetség a hivatalos Twitter-felületén pénteken közzétett üzenetében megerősítette: minden országnak joga van eldöntenie, hogy csatlakozik-e valamely szerződéshez, vagy szövetséghez. “A NATO tiszteletben tartja minden ország jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését” – tették hozzá.

The post Stoltenberg: valóságos a konfliktus kirobbanásának veszélye Oroszországgal appeared first on .

A páros 2021 augusztusában három liter bor társaságában jelent meg az idős férfi lakásán azzal az indokkal, hogy megünnepeljék az asszony közelgő születésnapját. Az időpont kiválasztása azonban nem volt véletlen, mivel tudták, hogy a férfi ezen a napon kapja meg a nyugdíját, ezért kezdettől fogva az volt a szándékuk, hogy a leittasodott sértettől elveszik a járandóságát.

A sértett a vádlottak társaságában el is kezdett italozni, majd rövid időn belül a postás is megérkezett a nyugdíjával. A borból nem fogyasztó látogatók közben türelmesen várták, hogy az alkohol elbódítsa a férfit, akitől – miután a szeszes italtól elaludt – több mint kétszázezer forint készpénzt vettek el.

A rendőrök azonban rövid időn belül azonosították az elkövetőket, akiktől a kutatás és lefoglalás útján százezer forintot meghaladó értéket sikerült visszaszerezni.

Az ügyészség a Barcsi Járásbírósághoz benyújtott vádiratában a fiatalkorú lánnyal szemben próbára bocsátás és pártfogó felügyelet alkalmazására, míg az anyjával szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és a kiskorúak nevelésével összefüggő foglalkozástól eltiltás kiszabására tett indítványt.

The post Anya-lánya páros fosztott ki egy idős férfit appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Blinken ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a “folyamatos orosz agresszióval szemben”. Megvitatta ukrán hivatali partnerével az Egyesült Államok és szövetségeseinek lehetséges válaszlépését az orosz csapatösszevonásokra Ukrajna határai mentén, valamint a jövőbeli diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.

Blinken kizárta, hogy Kijev bevonása nélkül tárgyaljanak Ukrajnáról. Mint mondta: Ukrajnáról nem döntenek Ukrajna nélkül.

Kuleba Twitter-üzenetében annak fontosságét emelte ki, hogy Blinken közvetlenül a NATO pénteki külügyminiszteri szintű tanácskozása után beszélt vele telefonon. “Részletesen egyeztettük Ukrajna és az Egyesült Államok álláspontját az Oroszországgal tervezett tárgyalások előtt” – írta Kuleba, hozzátéve, hogy a kétoldalú kapcsolattartás napirendjét is áttekintették.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy pénteken az észak-atlanti szövetség külügyminiszterei a videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy a szövetség változatlanul “kemény álláspontot” képvisel a NATO-bővítés kérdésében. A katonai szövetség a hivatalos Twitter-felületén pénteken közzétett üzenetében megerősítette: minden országnak joga van eldöntenie, hogy csatlakozik-e valamely szerződéshez, vagy szövetséghez.

Január 10-én Brüsszelben összeül a NATO-Ukrajna Bizottság, közvetlenül azelőtt, hogy az észak-atlanti szövetség tárgyal Oroszországgal – emelte ki az ukrán hírportál.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.

Joe Biden amerikai elnök múlt vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok “határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.

The post Az amerikai és az ukrán külügyminiszter az orosz csapaterősítésekről egyeztetett appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék a testvéreket társtettesként elkövetett, minősített emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfit, mint erőszakos többszörös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházbüntetésre, a nőt tizennyolc év fegyházbüntetésre, mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ügyben terheltként szereplő másik férfit bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt öt év fegyházbüntetésre, öt év közügyektől eltiltásra ítélte.

Érdekessége az ügynek, hogy a Tatabányai Törvényszék 2017. február 8-i ítéletében a testvérpár férfi tagját a minősített emberölés vádja alól bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentette, míg a másik két elkövetőt kifosztás bűntette miatt börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel egyetértve, ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította.

Az ítélet szerint 2011. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka a három elkövető a sértett tatabányai házához ment. A testvérek bementek a házba és értékek után kutattak, míg a társuk az utcán figyelt. Az ittas sértett észlelte a terheltek cselekményét és segítségért kiáltott. A nő csendre intette, a férfi pedig egyszer szájon ütötte. Ezután a nő lefogta az ágyon hanyatt fekvő sértettet, a férfi pedig megfojtotta őt. Készpénzt, mobiltelefont vettek magukhoz, majd távoztak a helyszínről. Az utcán figyelő férfi úgy tudta, hogy ahhoz nyújt segítséget társainak, hogy a sértettől – akár erőszak útján – értékkel bíró dolgokat tulajdonítsanak el.

Az ítélet ellen a testvérek és védőik, valamint társuk védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az ölési cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, az elkövetők büntetett előéletére figyelemmel szükséges a társtettesek szigorú megbüntetése. Az erőszakos többszörös visszaesőt ilyen bűncselekmény elkövetése esetén kötelező életfogytig tartó fegyházra ítélni, s a törvény a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is kizárja. A társuk enyhébb megítélésű bűncselekményt követett el, a bíróság javára értékelte a beismerő vallomását. Esetében is tettarányos a büntetés.

Másodfokon az ügyben a Győri Ítélőtábla dönt.

The post Egyszer fenn, egyszer… : először felmentették, másodszor tényleges életfogytiglant kapott appeared first on .

A vállalatok, intézmények, különféle szervezetek biztonságos működése érdekében számos területen, sokféle kockázati tényezőt kell megfelelően kezelni. A tapasztalatok szerint a biztonsági incidensek kiváltó okai között – legyenek azok bármelyik területen – legtöbbször ott van a humán faktor is. Az incidensek okai akár a hiányos emberi tudásra, a nem megfelelő képességekre, vagy akár a helytelen munkatársi attitűdre, viselkedésre is visszavezethetőek. A probléma az, hogy ezek igen gyakran látens módon vannak jelen egy szervezetben, s csak egy-egy incidens bekövetkezésekor kerülnek napvilágra. Kérdés, hogy mit tehetnek a biztonságért felelős vezetők a humán faktor esetében, hogy javíthassák a megelőző tevékenységek eredményességét? Erről beszélgettünk Dicse Jenővel, a több különböző biztonsági területen is eredményes humánerőforrás-fejlesztési projekteket megvalósító SkillDict Zrt. üzletfejlesztési igazgatójával.

– Mi a tapasztalatuk, mennyire kritikus kockázati elemként kezelik az Önök ügyfélkörében a humán faktort?
– Elsősorban közép- vagy nagyvállalat méretű, több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató szervezetek alkalmazzák a magyar fejlesztésű, korszerű módszertani és oktatástechnológiai képességekkel felvértezett SkillToolkit Adaptív Virtuális Tanulási Környezet elnevezésű rendszerünket, és az erre épülő kompetencia alapú digitális tananyagainkat. Meglehetősen függ a tevékenységi körtől az adott szervezetnél a humán faktor, mint kockázati elem megítélése. Több helyen dolgozunk például veszélyes ipari üzemekben, ahol nem csak a fizikai munkavállalók körében, hanem maguknál a különféle helyi biztonsági szervezeteknél – létesítményi tűzoltóknál, fegyveres biztonsági őröknél – segítünk a kollégáknak. Pozitív és egyben érdekes tapasztalatunk, hogy egy-egy új ügyfélnél sokszor a biztonsági terület az első, amely igénybe veszi a szakértőinket. Ebből mi arra következtünk, hogy a biztonsági vezetők többsége reális, komoly kockázatként kezeli a humán faktort, s fontosnak ítéli meg a munkatársak biztonsági vonatkozású ismereteinek, képességeinek és hozzáállásának fejlesztését. Ezzel mi csak egyetérteni tudunk, hiszen elég a legutóbbi világméretű incidensre, a Twitter sikeres megtámadására gondolnunk, ahol az igen fejlett biztonságtechnika ellenére, a munkatársak manipulálásával tudtak bejutni a hackerek a rendszerekbe.

– Milyen jellegű problémákkal fordulnak Önökhöz a biztonságért felelős vezetők?
– Nos – stílszerűen – akár azzal is kezdhetném, hogy ezt konkrétan nem mondhatom meg, de természetesen azért általánosabb szinten megemlíthetők a jellemző szervezeti problémák. A legérdekesebb talán az, hogy tapasztalatunk szerint a biztonsági vezetők elég nehéz feladatnak tekintik a biztonságtudatosság fejlesztését, s olykor egyfajta „szélmalomharcként” élik meg. Ilyenkor jellemzően soft-skill fejlesztés (attitűd javítás, viselkedések megváltoztatása stb.) irányába ható megbízásokban gondolkodnak, pedig nem feltétlenül ezzel kellene kezdeni. Az látjuk ugyanis, hogy sok munkatárs például azért nem viszonyul megfelelő hozzáállással a biztonságos munkavégzés, vagy az információbiztonság szabályaihoz, mert hiányosak vagy, elavultak az ismereteik, s ezért nem is tudatosul bennük, hogy ez milyen problémákat okozhat. Az sem ritka, hogy képességbeli hiányosságokból fakadó kudarcélmények vagy kényelmetlenségek okozzák a biztonsági szabályok negligálását. Úgy látjuk, hogy ezért számos esetben az ismeret- és képesség-fejlesztéssel együtt, összehangoltan érdemes a biztonságtudatosság javításával foglalkozni, s így lehet csak eredményesen változtatni a nemkívánatos munkavállalói attitűdökön. Ezt a komplex kompetenciafejlesztést valósítjuk meg a SkillToolkit módszertan és rendszer segítségével.

– Hogyan lehet jól megválasztani a fentiekhez a helyes módszert?
– Az alkalmazható módszerek körét jellemzően az adott szervezet tevékenysége, annak szabályai, illetve a vezetőkkel, szakértőkkel folytatott interjúk, munkacsoport megbeszélések vagy a megtörtént incidensek feldolgozásának eredményei alapján határozzuk meg. Volt már példa arra is, hogy az egész vállalatot felölelő biztonságikultúra-felmérést végeztünk, s több száz munkatárs töltötte ki anonim módon a speciális kérdőíveket a SkillToolkit rendszerünkben. Ezeket feldolgoztuk, s munkapszichológusokat is bevonva, fókuszcsoportos megbeszéléseken „ástunk tovább”, majd mindezeket figyelembe véve tettünk javaslatokat.

– Milyen képzési formával lehet jobb eredményességet elérni?
– Az elérendő képzési célhoz a fentiek szerint választott módszerek részben már determinálják a képzési formákat, a további kérdés ezek aránya, helye, szerepe az adott képzési folyamatban. A biztonsági témájú projektjeinknél komoly eredményeket érünk el a SkillToolkit alapú digitális tananyagokkal, de nem gondoljuk, hogy a személyes kontaktus, a tantermi és a gyakorlati oktatások teljesen elhagyhatók lennének. Fontos azonban, hogy ha a munkatársak első lépésként – az önálló felkészülés során – a SkillToolkit rendszerben tanulhatnak, akkor a rendszer részletesen nyomon tudja követi a tanulási tevékenységüket. Az így előálló „big data” mennyiségű adatból pedig olyan riportokat tud szolgáltatni a rendszer a tantermi, vagy gyakorlati órát vezető trénernek, amelyek segítenek felderíteni a látens kompetencia hiányokat, tipikus hibákat. Ezek alapján pedig a tréner célzottan tud fókuszálni a problémás területekre (a „konzerv” tréning helyett), így jóval eredményesebb lehet a személyes jelenlétet igénylő képzési szakasz, ami egyébként a legnehezebben szervezhető és a legdrágább is.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Humán faktor: a „rejtőzködő” kockázati elem appeared first on .

A Veszprém Megyei Főügyészség közleménye szerint a férfi álnéven két felhasználói fiókot hozott létre internetes közösségi oldalon. Ezek felhasználásával 2020 szeptembere és 2021 márciusa között beszélgetést kezdeményezett több 12-13 éves fiúval és lánnyal, és azt kérte, hogy küldjenek neki ruha nélküli fotókat, videókat.

Voltak, akik a kérésnek eleinte eleget tettek, ám amikor nem akartak több képet küldeni, azt mondta, hogy korábban küldött képeiket megosztja a neten és elküldi osztálytársaiknak vagy szüleiknek. Egyiküket pedig azzal fenyegette meg, hogy a szüleit fogja baj érni, ha nem küld magáról fotókat.

Kétszer valóra is váltotta a fenyegetést – áll a közleményben -, egy-egy fotót elküldött a sértett osztálytársának. A férfi nyolc gyerekkel került így kapcsolatba, de ketten közülük visszautasították a fotóküldést – egyikük egy 12 éves fiú volt, akinél azt szerette volna elérni, hogy a kishúgáról készítsen meztelen képeket.

Az ügyészség a letartóztatott férfira börtönbüntetés kiszabását indítványozta, valamint azt, hogy tiltsák el a gyermekekkel kapcsolatos foglalkozásoktól.

The post Gyerekektől szerzett pornográf képeket egy férfi, vádat emeltek ellene appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) vezetője január 10-től január 31. éjfélig rendelt el fokozott ellenőrzést az RRI illetékességi területére.

Ennek során “a közrend és a közbiztonság fenntartásának, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzésének, valamint a közlekedés biztonságának további javítása érdekében” ellenőrzik a Liszt Ferenc-repülőtérre érkezőket, valamint a repülőtéren dolgozó munkavállalókat, továbbá a járműveket – írták.

Kiemelték: “az RRI kiemelt figyelmet fordít az utasok és a látogatók biztonságérzetének fokozására, a jogellenes cselekmények megelőzésére, gondoskodik az állampolgárok gyors és kulturált utazásának biztosításáról, a tulajdon elleni szabálysértések és bűncselekmények megelőzéséről, megszakításáról”.

Az RRI további feladata, hogy vagyonvédelmi ellenőrzések végrehajtásával csökkentse, visszaszorítsa a vagyon elleni cselekményeket – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Hétfőtől fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a ferihegyi repülőtéren appeared first on .

A vádlottat emellett több mint 5 millió 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. D. Sándorné és a sértettek nem voltak jelen az ítélet kihirdetésekor.

Nádor Zoltán bíró elmondta: a bíróság megszüntette a vádlott ellen 402 rendbeli csalás, ötrendbeli számviteli rend megsértése, valamint egy-egy rendbeli sikkasztás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt indult eljárást.

Bűnösnek mondták ki ugyanakkor D. Sándornét 325 rendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntettében, amiért 10 év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélték, valamint végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.

A vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129,3 millió forint kártérítést, míg a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasították.

Az ügyészség három munkanapot tartott fenn annak eldöntésére, hogy elfogadja-e az ítéletet. A vádlott védője pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett, így a bíróság döntése nem jogerős.

A törvényszék a másodfokú eljárás befejezésééig fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét, amit a védő tudomásul vett, az ügyészség azonban a vádlott letartóztatásának elrendelése érdekében fellebbezett be, így a kérdésben a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.

A Szolnoki Törvényszék közleménye szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat D. Sándorné ellen. A vádirat szerint a vádlott a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként, ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

Az ügyész perbeszédében végül 430 rendbeli csalás, egyrendbeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység, egyrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását. Az okozott kár összegét az ügyészség 10,8 milliárd forintot meghaladó összegre módosította, amelyből a vádlott által vissza nem térített összeg mintegy 4,7 milliárd forint.

Az ítélet szóbeli indokolása szerint a vádlott banki tevékenységnek álcázott működésével ejtette és tartotta tévedésben a sértetteket, miközben a befektetés kockázatát elhallgatta, és ezen magatartásával mintegy 10 milliárd forint kárt okozott, amely az egyes tényállásokban megállapított mértékben – bizonyos sértettek esetében az ígért hozammal megnövelve – térült meg, 42 sértett esetében azonban csaknem 3,4 milliárd forint kár egyáltalán nem térült meg.

A törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségét 326 rendbeli cselekményben állapította meg, kizárólag azokban a tényállásokban, amelyekben az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. A bíróság a további, eredetileg a vád tárgyává tett bűncselekmények (nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, csalás bűntette, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és a számvitel rendje megsértésének bűntette) esetében az eljárást megszüntette, mivel azoknak a jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nem volt jelentősége.

A büntetés kiszabásakor a bíróság nyomatékos súlyosító körülményként értékelte a “nagyszámú bűnhalmazatot”, a sorozatjelleget, valamint azt, hogy a vádlott rendkívül hosszú időn keresztül, csaknem 14 éven át folytatta bűnös tevékenységét.

Enyhítő körülményként értékelte a 68 éves vádlott javára idős korát, a büntetőeljárás elhúzódását, ugyanis a vádlott több, mint négy éve áll a büntetőeljárás és egyben kényszerintézkedés hatálya alatt, valamint azt, hogy a sértettek kára száz esetben teljes egészében, 184 esetben részben megtérült.

A korábbi híradások szerint D. Sándorné cége nevében 1999 nyártól 2015 tavaszig az átlagosnál jóval kedvezőbb haszonnal kínált kecsegtető befektetési lehetőséget, főként a Karcagon és környékén élőknek. Tette mindezt úgy, hogy a Kun-Mediátornak nem volt engedélye ilyen tevékenységre. A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.

“Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról. Végül a közép-amerikai Belize-ből hazatérve fogták el, és 2016. december közepén letartóztatták. Három év múlva, mivel a letartóztatás időtartama elérte a törvényi maximumot, az elsőfokú bíróság elrendelte D. Sándorné bűnügyi felügyeletét, a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával.

The post Tíz évet kapott “Bróker Marcsi” appeared first on .

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetésére a múlt hétvégén derült fény, amikor az udvar közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az a személyiség, aki a legkevésbé sem érdemel meg semmiféle állami kitüntetést, nem beszélve olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt – akinek miniszterelnöksége idején Nagy-Britannia a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére részt vett a 2003-ban kezdődött iraki háborúban – személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával törvény elé kellene idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót aláírók száma péntek este átlépte az egymilliót, és percenként továbbra is több százzal nő a csatlakozók száma. Blairt a 95 esztendős királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a III. Eduárd király által 1348-ban alapított térdszalagrend tagjává avatta. Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek egyszerre legfeljebb 25 tagja lehet. Mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása Sir Tony Blair. Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

Blair megítélésén azonban nagyon sokat rontott a közvetlen brit katonai részvétel az iraki háborúban, amely már a kezdete előtt rendkívül népszerűtlen volt Nagy-Britanniában: a hadműveletek megindulása előtti hétvégén 2,5 milliós tömeg követelte Londonban, hogy a brit fegyveres erők ne kapcsolódjanak be a háborúba. Ez volt minden idők legnagyobb tüntetése Nagy-Britanniában. A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, kimondta: 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.

A Chilcot-bizottság tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentése szerint legalább 150 ezer, “de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és a fegyveres beavatkozás utáni káoszban. A vizsgálati jelentés szerint az áldozatok nagy többsége civil volt.

The post Már több mint egymillióan követelik Blair lovagi címének visszavonását appeared first on .