Biztonságpiac

A projektre mintegy 620 millió forintos uniós forrást nyertek GINOP pályázat keretében – közölte a MATE. Az intézmény a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat, egyetemi hallgatókat is bevont a munkába.

A kutatók a 2017-ben indult és 2020 végén lezárul program eredményeként megállapították, hogy a kukoricát szennyező fumonizin esetében a hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket.

A közlemény ismerteti: a mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik.

A projekt részeként vizsgálták a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát is laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben. Az elsődleges cél az FB1 által kiváltott károsító hatások, így például az oxidatív stressz jobb megismerése volt. Ennek érdekében új vizsgálati módszereket alkalmaztak. Ezek bevezetéséhez és a kutatási kapacitás bővítéséhez laboratóriumi fejlesztések is megvalósultak.

A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez – áll az egyetem tájékoztatójában, amely kitér arra is, hogy az intézmény az egész országra kiterjedő monitorozást tervez.

The post Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a riasztó- és gázfegyverek kedvelt eszközei lettek a bűnszervezeteknek, mivel könnyű átalakításuk után éles lőszerek használatát teszik lehetővé.

A decemberben, 24 ország bűnüldöző szerveinek bevonásával tartott, összehangolt európai akcióban 260 házkutatást tartottak, 1534 riasztó- és gázpisztolyt, 17 464 darab lőszert, és 6550 kilogramm pirotechnikai eszközt foglaltak le.

Az Europol tájékoztatása szerint egészen a közelmúltig az Európában lefoglalt riasztó- és gázfegyverek többségét Törökországból importálták. A fegyvereket általában alacsony áron vásárolták legális piacokról, majd illegálisan olyan országokba szállították, ahol engedély szükséges az ilyen lőfegyverek beszerzéséhez, behozatalához és birtoklásához.

Megjegyezték: ilyen lőfegyverrel gyilkolták meg tavaly júliusban Amszterdamban Peter R. de Vries holland bűnügyi újságírót.

A decemberi összehangolt műveletben Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Montenegró, Németország, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Ukrajna vett részt.

The post Europol: több mint 1530 lőfegyvert koboztak el összehangolt műveletekben Európa-szerte appeared first on .

Az Európai Bizottság határozata azt jelenti, hogy nyártól a gyártók nem adhatnak hozzá titán-dioxidot az általuk előállított élelmiszertermékekhez.

Az uniós bizottság döntését az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Az Európai Bizottság határozatát a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként alkalmazásának betiltásáról az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták – közölték.

A titán-dioxidot számos élelmiszer, köztük a pékáruk, a szendvicskrémek, a levesek, a szószok és a salátaöntetek, illetve az étrend-kiegészítők fehérre színezésére használják – tették hozzá.

The post Az E171 élelmiszer-adalékanyagnak annyi appeared first on .

A vonatkozó jogszabály szerint a Roszfinmonitoring lajstromán szereplő személyek bankszámláit befagyasztják.

A Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptember 28-án indított büntetőeljárást Navalnij, Volkov, Zsdanov és “más személyek” ellen, szélsőséges közösség létrehozása és vezetése miatt. Ezen a címen tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Az ügy az Oroszországban júliusban szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) nevű szervezet tevékenységével kapcsolatos.

Alekszej Navalnijt azzal vádolta meg az SZK, hogy az FBK megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt. Leonyid Volkovot, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátorát a szélsőséges közösség vezetése és a nem engedélyezett megmozdulásokra mozgósítás mellett azzal is megvádolták, hogy online videóban buzdított Navalnij csapatának kriptodevizával történő támogatására. Ivan Zsdanovot, az FBK volt igazgatóját hasonló vádakkal illették, mint Volkovot.

A szélsőséges közösségben részvétellel még további hat személyt vádoltak meg.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben alapította meg az FBK “szélsőséges közösséget”, amelyet Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. 2017-ben megalapították a Navalnij Törzsei társadalmi mozgalmat, amelyet tavaly nyáron a moszkvai városi bíróság ugyancsak szélsőségesnek bélyegezett és betiltott.

Az SZK szerint a szélsőséges csoport tevékenysége “az államhatalom szervei és az általuk folytatott politika lejáratására, a régiókban kialakult helyzet destabilizálására, a lakosság körében tiltakozó hangulat keltésére, az erőszakos hatalomváltást szükségesnek tartó közvélemény kialakítására, tömeges zavargásokba torkolló tiltakozó akciók szervezésére és lebonyolítására irányult”. Ennek érdekében nem engedélyezett gyűléseket tartottak, ahol szélsőséges és terrorista tevékenységekre szólítottak fel, valamint egyéb bűncselekményeket követtek el – írta a nyomozó bizottság.

A Kreml egyik legélesebb bírálójának tartott Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait. Ez az indok azonban mondvacsinált és aljas, hiszen Navalnij azért sértette meg a szabadlábra helyezés előírásait, mert orosz titkosszolgák megmérgezték, és Németországban gyógykezelték.

The post Szélsőségesek és terroristák listájára került Navalnij két volt munkatársa appeared first on .

Az FSZB tájékoztatása szerint sikerült azonosítani a REvil összes tagját, a csoportot és az infrastruktúráját pedig felszámolni. Az őrizetbe vett 14 embertől 426 millió rubelt (csaknem 1,75 milliárd forintot) részben kriptovalutában, valamint 600 ezer dollárt, félmillió eurót, számítógépes eszközöket, 20 prémium kategóriájú autót és a bűncselekmények elkövetéséhez használt kriptopénztárcákat foglaltak le.

Az FSZB-hez intézett amerikai folyamodvány megnevezte a hackerek vezetőjét, aki a gyanú szerint részt vett külföldi csúcstechnológiai vállalatok információs erőforrásainak rosszindulatú szoftverekkel történt megfertőzésében a komputereken lévő információk titkosításával és a dekódolás fejében történt zsarolásban. A REvil részt vett a JBS vezető amerikai húsipari vállalat és a Kaseya szoftvercég elleni támadásokban is. A JBS 11 millió dolláros váltságdíjat fizetett a hackereknek.

A hackercsoport tagjait pénzeszközök jogellenes forgalmával vádolták meg, ezen a jogcímen hét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki Oroszországban. Az Interfax hírügynökség egyik informátora szerint Moszkva nem fogja kiadni az orosz állampolgár REvil-hackereket az Egyesült Államoknak.

Az RBK orosz gazdasági napilap emlékeztetett rá: Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök tavaly júniusi genfi csúcstalálkozóján a felek megállapodtak abban, hogy kidolgozzák, mely célpontok ellen nem szabad kibertámadást indítani. Biden akkor azt mondta, hogy a tilalmat az infrastruktúra 16 szektorára javasolta kiterjeszteni. Egy későbbi telefonbeszélgetés során az amerikai elnök sürgette, hogy Oroszország hozzon intézkedéseket a területén aktív hackerek megállítására.

The post Amerikai kérésre őrizetbe vette az orosz FSZB a REvil hackercsoport tagjait appeared first on .

“A hangulat jobb karácsony óta. Karácsony előtt nagyon pesszimista voltam. Most úgy gondolom, megvan a lehetőség arra, hogy megállapodás szülessen” – jelentette ki Borrell az uniós tagországok védelmi, illetve külügyminiszterei informális találkozóján a nyugat-franciaországi Brestben. Hozzátette, hogy a következő hetekben lehetséges egy “végső eredmény”.

“Továbbra is remélem, hogy lehetséges újra megállapodni, és úgy együttműködni, ahogyan az amerikai kilépés előtt” – mondta. A találkozó házigazdája, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter viszont úgy vélte, hogy a tárgyalások “túl lassan haladnak ahhoz, hogy eredményre lehessen számítani”.

“Ha az irániak meg akarnak állapodni, akkor az amerikai hozzáállás rugalmasságára és tettrekészségére lehet számítani. Ha nem törekednek megállapodásra, akkor a viszony elmérgesedése várható” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

“Nincs miről tárgyalni, ha semmi nem történik” – tette hozzá Le Drian utalva arra, hogy Irán egyáltalán nem fogja vissza nukleáris fejlesztéseit. “Ha nem gyorsulnak fel a tárgyalások, maradnak a szankciók” – jegyezte meg.

A 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban a maga részéről felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Az atomalku megmentését célzó tárgyalások nyolcadik fordulóján Irán mellett a megállapodást aláíró Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői vettek részt Bécsben, az amerikai kormányzat csak közvetítőkön keresztül kapcsolódott be a tárgyalásokba.

The post Borrell szerint lehetséges a megállapodás az iráni atomalkuról, Párizs kételkedik appeared first on .

A beszámoló szerint a vízijármű még zord időjárási körülmények között is 45 napig megszakítás nélkül üzemképes marad. A hajó csaknem száz méter hosszú, 14 méter széles, a működtetéséről 110 fős személyzet gondoskodik, a fedélzetén pedig akár tíztonnás helikopter is képes leszállni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a szolgálatba állítási ünnepségen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy országa azon tíz ország közé tartozik a világon, amely saját erőből képes tervezni, építeni és fenntartani hadihajót.

Törökország nemzeti hadihajó-projektje, a MILGEM keretében korábban négy korvett állt szolgálatba. A következő hajó egy fregatt lesz, az első saját gyártású, amely várhatóan 2023-ban készül el.

The post Törökország szolgálatba állította első saját gyártású hírszerző hajóját appeared first on .

A jelenlegi válságos helyzetben párbeszédet kell folytatni Oroszországgal, azért is, hogy ismertethessük a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját – kommentálta Stoltenberg az interjúban a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülését.

Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.

A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését.

Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről – hangsúlyozta.

“Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná” – jelentette ki.

Valósnak nevezte Ukrajna orosz megtámadásának veszélyét, Moszkva szerinte nyílt vagy korlátozott katonai támadást, vagy akár kibertámadásokat, hibrid műveleteket indíthat el. Ismételten megemlítette, hogy támadás esetén Oroszország “igencsak magas árat” fizet majd.

Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát. “Világosan megmondtuk Oroszországnak, hogy kénytelenek leszünk komolyan megfontolni jelenlétünk növelését a NATO keleti részében, amennyiben újból erőt alkalmaznak Ukrajnával szemben” – fejtette ki.

Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket “szorosan összehangolja és egyezteti majd” európai szövetségeseivel.

The post Stoltenberg: az európai biztonság válságos pillanatát éljük appeared first on .

“De ez nem egy, önmagában folyamat a folyamatért, ez nem válthat ki megelégedést, itt az eredmény a fontos” – mondta. “De az eredményről még nincs mit mondani. Több tárgyalási forduló előtt állunk, amelynek nyomán majd lehetővé válik, hogy világosabb képet alkossunk arról, hogyan állunk az amerikaiakkal. Egyelőre, sajnos, nem lehet következtetéseket levonni” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy a következő orosz-amerikai tárgyalási fordulók perspektívájára vonatkozó kérdés a NATO-val szerdán, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében folytatandó tárgyalásokat követően lesz aktuális. Mint mondta, egyelőre nincs készség Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök újabb megbeszélésére.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfői genfi sajtótájékoztatóján nyíltnak, lényegre törőnek és egyenesnek minősítette az amerikai hivatali partnerével, Wendy Shermannal folytatott megbeszéléseit. A szóvivő a diplomáciai tárgyalások újabb fordulóját megelőző “információs tüzérségi előkészítésnek” nevezte azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint megtilthatják az amerikai műszaki eszközök oroszországi exportját. Úgy vélekedett, hogy az ilyen híresztelések aligha befolyásolhatják az orosz küldöttség munkáját.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nincs tudomásra róla, hogy az orosz államfő kapcsolatokat ápolna Nurszultan Nazabajev volt kazah elnökkel. Mint mondta, arról sincs információja, hogy Putyin tudja-e hol tartózkodik Nazarbajev. A két politikus – Putyin és Nazarbajev – legutóbb december végén, a Független Államok Közössége (FÁK) nem hivatalos szentpétervári csúcstalálkozóján találkozott egymással.

The post Kreml: nincs ok az optimizmusra az orosz-amerikai tárgyalások ügyében appeared first on .

A rubelelszámolású MOEX index 4,05 százalékkal, 3674,73 pontra, a dollárban számított RTS index pedig 5,9 százalékkal, 1516,99 pontra esett. Mindkét mutató 2020 márciusa óta a legnagyobb csökkenéssel zárta a csütörtöki kereskedést. Brókerek azt mondták, hogy elsősorban nyugati befektetők eladásainak hatására estek csütörtökön a részvényárak.

Vlagyiszlav Szilajev, az Alfa Capital vezető kereskedője rámutatott arra, hogy a blue chipek azután kerültek nyomás alá, hogy orosz illetékesek borúlátóan nyilatkoztak a szerdán kézzelfogható eredmény nélkül véget ért orosz-NATO tárgyalások kapcsán.

Bogdan Zvarics, a Banki.ru vezető elemzője szerint a MOEX tőzsdemutató további gyengülésére lehet számítani, a 3600 pont támasz lehet ugyan, de ha e szint alá süllyed, akkor akár 3100-3200 pontig is süllyedhet a börzemutató.

Az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége megtépázta a rubelt is: a dollár 1,55 rubellel 76,26 rubelre, az euró pedig 1,9 rubellel, 87,4 rubelre drágult csütörtök este.

The post Az orosz tőzsdemutatók közel két éve a legnagyobb mértékben estek az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége miatt appeared first on .

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy ha Oroszország valóban elszánná magát az Ukrajna elleni invázióra, azt súlyos gazdasági szankcióknak kell követniük. A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást.

Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy Oroszország ne zárkózzon el a párbeszéd elől, és megállapították, hogy Moszkva csak érdemi tárgyalásokkal érheti el a feszültség enyhítését. Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Johnson csütörtök este telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt összehangolt és széleskörű gazdasági szankciókat készít elő Moszkvával szemben bármiféle ilyen orosz katonai akció esetére. Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.

Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni. A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak “nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

The post Johnson és Stoltenberg szerint súlyos gazdasági szankciókat kell alkalmazni egy esetleges orosz invázió esetén appeared first on .

Bauer hangsúlyozta, hogy a NATO-nak folytatnia kell az elrettentésre és védelemre épülő politikáját minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Ezek közül az Oroszország és a terrorizmus jelentette veszélyt emelte ki.

A katonai bizottság elnöke kijelentette: meg kell győzni minden felet arról, hogy bármifajta ellenséges lépés a szövetségesekkel szemben súlyosabb következményekkel fog járni az agresszor számára. Ehhez erősnek, ugyanakkor hitelesnek is kell lenni – mondta. Tudatosítani kell, hogy a katonai szövetség megfelelő módon fogja használni képességeit agresszió esetén – tette hozzá.

A NATO-Oroszország Tanács szerdán tartott megbeszélésével kapcsolatban Bauer azt mondta, a tárgyalás nehéznek bizonyult, és világossá vált rajta, hogy nem lesz könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket. Pozitív jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott.

Szavai szerint a jelenlegi biztonsági környezetben a NATO soha nem látott kihívások sokaságával szembesül. Az Oroszország jelentette, nem szűnő fenyegetés mellett Kínát emelte ki, amely – mint mondta – egyebek mellett kihasználja gazdasági és katonai erősödését saját népének ellenőrzésére és arra, hogy befolyásolja a nemzetközi ellátási láncot, valamint a nélkülözhetetlen infrastruktúrát. A szövetségesek egyre bonyolultabb kiber- és hibrid támadásoknak vannak kitéve, nem szűnik a terrorfenyegetettség, bizonyos országok pedig hiperszonikus és interkontinentális rakétákat tesztelnek és gyártanak. Egyre gyakoribb az új technológiák támadó célú fejlesztése, ahogy az emberek, köztük a menekültek eszközként történő használata is – mondta.

Kijelentette: a felsorolt globális kihívások egyre inkább veszélyt jelentenek a közös biztonságra. Válaszul meg kell erősíteni a NATO reagálási képességét krízishelyzetekre, biztosítani kell érdekeinek és értékeinek védelmét, fokozni a katonai erejét, meg kell erősíteni a társadalmakat, továbbá szorosabbra kell fűzni az Európa és Észak-Amerika közötti együttműködést – mondta.

Tájékoztatása szerint a tanácskozás résztvevői megerősítették azt a célkitűzést, amely szerint az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Annak fontosságát is hangsúlyozták, hogy a szövetség a lehető leghamarabb és a leghatékonyabban legyen képes reagálni a váratlan helyzetekre. Leszögezték továbbá, hogy a szövetségnek képesnek kell lennie megvédeni minden szövetségesét a szárazföldön, a levegőben és a világűrben egyaránt – tette hozzá a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

The post NATO: Oroszország agresszívebb külföldön és elnyomóbb a határain belül appeared first on .

A főügyészség közleménye szerint az elsőfokú ítélet ellen azért fellebbeztek, hogy a másodfokú bíróság D. Sándornét azokban a cselekményekben is bűnösnek mondja ki, amelyekben a törvényszék megszüntette a büntetőeljárást. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ezeknek a cselekedeteknek – további 107 sértett sérelmére megvalósított csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számvitel rendjének megsértése bűntette – a jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.

A főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés időtartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni további vagyonelkobzás elrendelését is kérte fellebbezésében – közölték.

Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyész indítványt tett a Kun-Mediátor-ügy miatt bűnügyi felügyelet alatt álló D. Sándorné letartóztatásának elrendelésére – idézték fel. A kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel ugyanis megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül a vádlott elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, csak a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn, ezért a főügyészség fellebbezett a végzés ellen – írták.

A Kun-Mediátor-ügyben első fokon, nem jogerősen tíz év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Szolnokoki Törvényszék január 7-én a 68 éves D. Sándornét üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt, valamint véglegesen eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. Emellett a vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129 millió forint kártérítést, a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasították.

The post Kun-Mediátor-ügy: fellebbezett az ügyészség appeared first on .

Milyen konkrét előnyökkel jár egy vezeték nélküli porszívó?

A vezeték nélküli porszívó első előnye pontosan abból fakad, hogy vezeték nélküli. Ez nagyfokú mobilitást és szabad mozgást tesz lehetővé. Mit is kell érteni ezalatt pontosan? Azt, hogy ezzel az eszközzel nemcsak otthon, hanem gyakorlatilag bárhol takaríthatunk, például a kisházban, a teraszon, a pincében, a garázsban, de még az autót is tisztává varázsolhatjuk vele.

Ha van hétvégi házunk, akkor a nyaralás idejére akár oda is magunkkal vihetjük, de ha a nagyinak kell beugrani segíteni, akkor is nagy hasznát vehetjük.

A szabad mozgás abban az értelemben is adott, hogy nem kell többé a vezetékekkel bajlódni, nincsenek levert vázák, nincs bútorokban való elakadás, és még az sem baj, ha egy helyiségben nincs éppen szabad konnektor.

A vezeték nélküli porszívókkal könnyű boldogulni, kezelésük egyszerű, hatékonyságuk remek. Akár a seprű, akár a hagyományos vezetékes porszívó helyett is használhatjuk őket.

Kinek és miért javasolt?

A Roidmi.hu vezeték nélküli porszívó hasznos társa mindenkinek, aki nagyobb tisztaságot szeretne megvalósítani az otthonában, és nem bánja, ha ehhez nem kell naponta előrángatni az ormótlan és régi porszívót, illetve annál hatékonyabb megoldást szeretne, mint amire a seprű képes.

Ezenfelül kifejezetten ajánlott olyan családokba, ahol gyerekek vannak, és vagy a szülők szeretnék bevonni őket a háztartási munkák ellátásába, vagy ők maguk érdeklődnek egyes feladatok iránt. A vezeték nélküli porszívók olyan könnyűek, hogy a kisebb gyerekek is ügyesen tudják kezelni őket, és szívesen is teszik majd.

A vezeték nélküli porszívó olyan családokba is erősen javasolt, ahol idősebbek használják otthonuk megtisztítására, illetve ahol a takarítási feladatok időnként, esetleg rendszeresen hátfájáshoz vezetnek.

A könnyű porszívó modellekkel ezek a kellemetlen körülmények teljesen kiküszöbölhetőek, és még hajolgatni sem kell hozzájuk, ahogy például egy seprűvel ez elkerülhetetlen lenne.

Milyen vezeték nélküli porszívót válasszunk?

Tévhit, hogy csak vagyonokért lehet hozzájutni egy minőségi vezeték nélküli porszívóhoz. A Roidmi S2 modellje a legjobb példa az igazán kedvező ár-érték arányra. Az egyedi, stílusos megjelenésének köszönhetően ráadásul ez lesz a legmutatósabb háztartási eszköz az egész lakásban.

A Roidmi S2 egy igazán könnyű porszívó, hatalmas szívóerővel. Ez a vezeték nélküli porszívó akár 60 percen keresztül is képes megállás nélkül működni, így az egész lakás portalanításához tökéletes.

A többfunkciós kefékkel és kiegészítőkkel, valamint a mobil applikációval méltán helye van a legmodernebb versenytársai között. Nézz utána te is, hogy milyen sok dologra képes!

The post Óda a vezeték nélküli porszívókról, avagy kinek, miért és milyet éri meg vásárolni? appeared first on .

“Már nemcsak azt hangoztatják, hogy vonjuk vissza csapatainkat az Ukrajnával közös határról, hanem azt, Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes éppen így mondta, egyebek között nyíltan, egy sajtóértekezleten, hogy a csapatok menjenek a laktanyába” – mondta Lavrov.

“Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések, természetesen még tárgyalni sem fogunk róluk” – fűzte hozzá.

Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját.

Elmondta, hogy szemben a NATO-val, amely a saját dokumentumaira hivatkozva érvel amellett, hogy lehetetlen jogilag szavatolni a szövetség bővítésének leállítását, mert szerinte csakis a tagállamok dönthetnek az újabbak felvételekről, erre vonatkozó kérelem esetén, Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki.

“A mi álláspontunk nem a NATO-dokumentumokon alapul. Nekünk semmi közünk hozzájuk, és nekik semmi közük hozzánk. Álláspontunk az EBESZ legmagasabb szintű, így az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott dokumentumain alapul, amelyek a szövetségválasztási szabadság feltételéül kifejezetten a biztonság oszthatatlanságának biztosítását kötik ki, azt, hogy senki ne tegyen semmilyen lépést a saját érdekében bármely más állam biztonságának rovására” – hangoztatta.

Az orosz diplomácia vezetője, noha EBESZ-dokumentumokra hivatkozott, leszögezte, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz-amerikai és “egy kicsit” az orosz-NATO reláció is – mivel utóbbi esetben a felek közös alapokmányt fogadtak el -, ám semmilyen javaslat nem ment Moszkvából sem az Európai Unióhoz, sem az EBESZ-hez. Az unió Lavrov szerint az önállótlansága miatt maga tehet erről. Koszovót hozta fel példaként az európai “impotencia” megnyilvánulására. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték elakadása pedig a tárcavezető szerint annak a jele, hogy Németország nem szabad teljesen a kereskedelemben.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésének lezárása mellett Moszkva “jogi garanciákat kér az Oroszországot fenyegető támadó fegyvereknek a szomszédos területekre történő telepítésével szemben, és elvben azt, hogy az európai biztonsági architektúra konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapothoz”, amikor az orosz-NATO alapokmányt aláírták, és közös fórumként a Tanácsot létrehozták.

Mint mondta, Oroszország gyors és írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a javaslataira.

Lavrov “idegösszeomlásnak” nevezte, hogy az amerikai szenátusban javaslatot terjesztettek be az Oroszország elleni új szankciókról egy “Ukrajna elleni támadás esetén”. A büntetőintézkedések Vlagyimir Putyin és környezete, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezeték és az orosz bankok ellen irányulnának..

Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az esetleges új amerikai szankciókra a Washington és nyugati szövetségesei intézkedéseiből adódó konkrét helyzet alapján fog reagálni. Lavrov Washington szankciófenyegetéseit “arrogánsnak” és “abszurdnak” nevezte.

“Az államfő vagy Oroszország vezetője elleni szankciók bevezetése olyan, minden határt túllépő intézkedés, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható. Mire készül Oroszország? Oroszország mindig készen áll, és mindig azt teszi, ami országunk érdekeit szolgálja” – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

The post Moszkva nem fog tárgyalni elfogadhatatlan amerikai követelésekről appeared first on .

Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, amelyeknek időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az Európai Unió Tanács további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat – olvasható a közleményben.

A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjednek ki, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes, úgynevezett érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Egy oroszbarát alakulat 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

The post Az Európai Unió ismételten meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat appeared first on .

A Hungaro-Fett 09 Kft. kivonta a forgalomból és visszahívta a 200 grammos Primfett, az 500 grammos Karát és a 190 grammos Grandfett libazsír termékek egyes tételeit. A PCB-k (poliklórozott-bifenilek) mérgező vegyületek, ipari termékek, számos alkalmazásukat a legtöbb országban betiltották. A PCB-k kis mennyiségben megtalálhatók sok élelmiszerben, egyes élelmiszerek megengedett maximális PCB-tartalmát rendelet írja elő.

A Nébih honlapján szerepel, hogy a visszahívott termékeket a COOP, a Penny, a Spar áruházlánc forgalmazza, az intézkedés több üzletet érint. A termékvisszahívás kizárólag a hatóság honlapján is olvasható azonosító adatokkal ellátott termékekre vonatkozik.

A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy a felsorolt azonosító adatokkal rendelkező terméket ne fogyasszák el.

The post Nébih: libazsírokat vontak ki a forgalomból appeared first on .

Az Egóz (Dió) nevű különleges kommandó a Ciszjordánia keleti részén, Abu Musza arab emlékhely közelében található laktanyánál gyakorlatozott, amikor szerda éjjel az alakulat két katonája gyanús alakokra figyelt fel. Megpróbálták elfogni őket, majd figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe. Ezeket egy másik katona felé irányzott lövéseknek vélte, és tüzelni kezdett a terroristának gondolt személyekre.

A sebesülteket helikopterrel szállították a jeruzsálemi Hadassza kórházba, de nem tudták megmenteni az életüket.

Naftali Bennett miniszterelnök, Beni Ganz védelmi miniszter és a kormány számos tagja sajnálatát és részvétét fejezte ki a katonai baleset miatt. Megígérték, hogy nyomozást indítanak, és levonják az eset tanulságait, hogy máskor ne fordulhasson elő ilyen félreértés.

A Jeruzsálem és a Holt-tenger közötti út felénél, a Júdeai sivatagban található Nabi Musza kiképzőtáborban a gyalogság és a páncélosok rendszeresen tartanak lőgyakorlatokat.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt térségben palesztinok és beduinok élnek, és májusban, a Falak őrzője hadművelet idején egy támadó megpróbálta elragadni egy buszmegállóban várakozó katonától a fegyverét.

A Háárec című újság honlapja emlékeztetett, hogy a közelmúltban sok fegyverlopás történt a laktanyában, és ezért novemberben engedélyezték a katonáknak a lövések leadását a fegyverlopással gyanúsított személyek feltartóztatására a gyakorlótéren is, míg korábban ezt csak a laktanyákban és a más zárt katonai területeken tehették meg.

The post Izraelben “baráti tűz” végzett két kommandóssal appeared first on .

Szanka Ferenc közölte: a két férfit emberölés előkészületének bűntettével vádolják mint visszaesőt és többszörös visszaesőt.

A két, jogerős szabadságvesztés büntetését Szegeden töltő vádlottnak 2020. szeptember 18-ára nem maradt kávéja és dohánya – mert cellatársaik elfogyasztották – és pénzük sem volt a pótlásra. A felügyelők pedig nem engedték, hogy kávét és cigarettát más fogvatartottak juttassanak el a zárkájukba.

Emiatt azt beszélték meg, hogy a cellában levő hosszabbítót megbontják, egy vezetékdarabot csatlakoztatnak az egyik konnektorba és a fém zárkaajtó kilincsébe azért, hogy az ajtóhoz legközelebb hozzáérő felügyelőnek halálos áramütést okozzanak. A két elítélt a megbeszélteknek megfelelően egy késsel még aznap délelőtt megbontotta a hosszabbítót és a vezetékeket kihúzta.

A tervüket a vádirat szerint azért nem tudták végrehajtani, mert a zárkafelelős elvette tőlük a hosszabbítót, összedarabolta és a kukába dobta a vezetéket, a történteket pedig jelentette.

The post Két fogvatartott áramot akart vezetni a zárkaajtóba, vádat emeltek ellenük appeared first on .

A moszkvai katonai tárca szerint az alegységek visszavonásának előkészítése az ODKB kollektív békefenntartó parancsnoksága és a kazah védelmi minisztérium megállapodásával összhangban kezdődött meg. Az alegységek, “a kitűzött feladatok elvégzése után” megkezdték a haditechnika és anyagi eszközök felkészítését az orosz légierő szállító gépeibe való berakodáshoz.

“Az ODKB békefenntartóinak hazatérését a kazah féllel együttműködve szervezik meg” – áll a közleményben.

Vlagyimir Zanejtgyinov, az ODKB sajtótitkára kijelentette: a kontingens kivonásának rendjét csütörtökön erősíti meg a szervezet védelmi miniszteri tanácsa.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán Sztanyiszlav Zasszal, az ODKB főtitkárával Nur-Szultanban folytatott megbeszélésén bejelentette a békefenntartó művelet végét Kazahsztánban. Az is közölte, hogy a kivonás csütörtökön kezdődik meg és művelet tíz napig fog tartani.

Január 2-án több kazahsztáni városban is tüntetések kezdődtek az üzemanyagárak emelése miatt, amelyek napokon belül politikai megmozdulásokba, zavargásokba és kormányhivatalok elleni támadásokba torkolltak, mire a hatóságok szükségállapotot hirdettek. Az összetűzéseknek halálos áldozatai is voltak. Tokajev ezt követően fordult segítségért a volt szovjet tagköztársaságokból álló ODKB-hez.

A szervezet vezetőinek hétfői online tanácskozásán Tokajev a behívott kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.

A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.

The post Kazah tüntetések: Megkezdődött a “békefenntartó” erők távozásának előkészítése appeared first on .