Biztonságpiac

A török államfő hétfői albániai látogatása után nyilatkozott erről a török sajtó képviselőinek. Erdogan a nyilatkozatában úgy vélte: “ahhoz, hogy Oroszország meg tudja ezt lépni, az egész világ és a saját helyzetét is fel kell mérnie”. Ukrajna nem mindennapi ország, erős ország – emelte ki.

Rámutatott egyúttal, hogy “a térség már nem tud elfogadni háborút”. “Nem is lenne helyes” – tette hozzá, hangoztatva, hogy “a háborút ki kell törölni, ki kell dobni a politikatörténetből”. A török elnök jelezte, hogy mind Ilham Aliyev azeri elnökkel, mind pedig magával Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni fog a kérdésről.

Erdogan végül a török újságíróknak felidézte azt is, hogy Törökország a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását is ellenezte.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan: nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát appeared first on .

Fürcht Pál közölte: a férfi vasárnap hajnalban autójával jelentősen túllépte a megengedett sebességet, ezért a rendőrök megkülönböztető fényjelzés használatával meg akarták állítani, de a férfi továbbhajtott. Az üldözésébe egy másik szolgálati autó is bekapcsolódott. Az egyikkel próbálták megelőzni a gyanúsítottat, de a férfi többször fenyegetőleg “ráhúzta a kormányt” a rendőrautóra.

Fél óra után sikerült megállítani a gyanúsítottat, de amikor a négy rendőr az autója felé közelített, a férfi hirtelen elhajtott. Menekülés közben elütötte az egyik rendőrt, aki már nem tudott a gépkocsi elől kitérni, így a motorháztetőre került, majd oldalra legurulva az úttestre esett, ahol az autó áthaladt a bokáján – áll a közleményben.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés miatt folytat nyomozást az őrizetben lévő férfi ellen, aki beismerő vallomást tett.

The post Menekülés közben ütötte el az intézkedő rendőrt appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Scholz telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a két kormányfő egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen. A brit miniszterelnök a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken kijelentette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén.

Truss, aki hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodik, a londoni külügyminisztérium pénteki ismertetése szerint a The Lowy Institute nevű, Sydneyben működő politikatudományi kutatóműhelyben tartott előadásában azt mondta: tudható, hogy a más országok fenyegetésére és destabilizálására irányuló tevékenység milyen rettenetes véráldozathoz és emberi szenvedéshez vezet.

Nagy-Britannia éppen ezért azt szorgalmazza, hogy Vlagyimir Putyin “lépjen vissza” Ukrajnától, még mielőtt “masszív stratégiai hibát követne el” – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint Ukrajna több inváziót megélt az elmúlt évszázadokban, megszenvedte az állam által okozott éhínségeket, ellenállóképessége mélyen gyökerezik, és ha kell, az ukránok felveszik a harcot országuk védelmében. Truss szerint a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország az Ukrajna elleni invázióval “mocsárba ragadna”.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta pénteki beszédében: a NATO-Oroszország Tanács múlt heti ülésén a NATO-szövetségesek egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy masszív következményei lennének bármilyen további orosz katonai behatolásnak ukrajnai területre.

Truss szerint e következmények között lennének olyan összehangolt szankciók is, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: az egész világ számára fontos, hogy mi történik Kelet-Európában.

The post Johnson és Scholz: Oroszország nagy árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát appeared first on .

Szabó István azt mondta: a katonáknak az is feladatuk, hogy a béke és a biztonság megteremtésével óvják és őrizzék azokat az értékeket, amelyektől Magyarország valóban “magyar ország” marad. Beszédében megemlékezett Kölcsey Ferencről, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait. A Himnusz minden magyar számára olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

Hozzátette: a magyar kultúra nem jelent kevesebbet, mint ezeréves Kárpát-medencei múltunkat, nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, zenénket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az örökség, amely magyarrá tesz bennünket – mutatott rá Szabó. Hangsúlyozta: a katonák jelentős kulturális értékekkel és múlttal rendelkeznek. Arra kérte a honvédeket, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar katonakultúrát minél többen megismerhessék.

Fontosnak nevezte, hogy a ma és a holnap katonái is ismerjék a nagy elődök által kijelölt irányt. Ezért példát kell nekik mutatni azzal, hogy a kultúra értékeit megbecsüljük.

Szabó a tavalyi év honvédségi kulturális programjai közül felidézte, hogy jártak a Stefánia Palota falai közt Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek, hangversenyeket adtak katonazenekarok, voltak honvédelmi vetélkedők, táborok, ismeretterjesztő kirándulások és amatőr képzőművészeiknek alkotótáborokat is szerveztek. A Petőfi-emlékév jegyében az amatőr képzőművészek Petőfi Sándorhoz kötődő alkotásaiból csütörtökön nyílt kiállítás a Stefánia Palotában – tette hozzá.

A honvédelmi államtitkár arról is beszélt: a Magyar Honvédség katonái és honvédelmi alkalmazottai becsülettel kivették részüket a koronavírus-járvány elleni védekezésben és ma is támogatják az egészségügyi intézményeket. Azon dolgoznak, hogy életünk mielőbb visszakerüljön a régi kerékvágásba – mondta.

A köszöntőt követően a honvédelmi államtitkár Bozó Tibor vezérőrnagy társaságában elismeréseket adott át, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarának kulturális műsorával zárult a rendezvény.

The post Szabó: feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése appeared first on .

Gál Sándor ismertette: a gyanúsított 2020. január 14-én a XIII. kerületi Népfürdő utca gyalogos átjárójában a hajnali órákban bántalmazott egy nőt, akinek beszakadt a halántéka és agyroncsolódásban pár perc alatt életét veszthette. Az áldozatra egy munkába igyekvő francia állampolgár figyelt fel, aki miután ebédidőben is látta a mozdulatlan testet, a munkából hazafelé tartva felemelte a takaróját. Látva a fején megsérült élettelen nőt, értesítette a rendőrséget és a mentőket.

A nő akkor már 16-24 órája nem élt, a rendőrök a térfigyelő kamerák segítségével megállapították, hogy mindössze egy férfi haladt át a gyalogos átjáróban a bűncselekmény feltételezett időszakában, ő azonban a mintegy öt másodperc alatt megtehető távot mintegy két perc alatt tehette meg.

Az áldozatról, egy 34 éves nőről az alezredes azt mondta: vidéken lakása volt, azonban 2016 óta önként vállalva volt hajléktalan. Sérülése olyan súlyos volt, hogy azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg az életét. Hozzátette: a helyszínen lefoglaltak egy bazaltkövet, de szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy ezzel a kővel végeztek vele, vagy megtaposták a fejét.

A másik eset 2019 szeptember 8-án, az esti órákban történt a XIV. kerületben, a Róbert Károly körúti felüljáró alatti területen, ahol a gyanúsított négyszer megszúrt egy férfit, aki életveszélyes sérülést szenvedett. Az áldozat elmondta: nem ismerte támadóját, de előző nap látta őt, még cigarettát is kért tőle. Arra ébredt fel, hogy az előző nap látott férfi felette áll és kést szúr belé; ezután a közeli benzinkútra szaladt segítséget kérni.

A támadó azonosításában a kamerafelvételek alapján az újpesti rendőrök segítették a nyomozókat, akik a IV. kerület erdős részén élő, ugyancsak hajléktalan D. Lajost ismerték fel a videókon. A 40 éves férfi büntetett előéletű, ellene lopás és rablás miatt is folyt eljárás Budapesten és Bécsben is. Alkalmi otthonából lefoglaltak egy nadrágot, aminek a lábszárából kivágtak egy részt, a rendőrség gyanúja szerint azért, hogy vérnyomokat ne tudjanak rögzíteni róla.

Gál elmondta: D. Lajos nem tett érdemi vallomást, ám a bűncselekmények elkövetését tagadta.

A rendőrség antropológus szakértő segítségével “végigsétáltatta” a gyanúsítottat a bűncselekmények helyszínén, a szakértő szerint az antropológiai jegyei, az arcformája és a mozgása a gyanúsítottnak nagy hasonlóságot mutat a bűncselekmények idején rögzített felvételeken látható férfiéval – közölte az alezredes.

Arról is beszámolt, hogy D. Lajost poligráfos vizsgálatnak is alávetették, amelyen amikor tagadta a bűncselekmények elkövetését, a készülék megtévesztendőnek értékelte a nemleges válaszát. A férfi motivációja nem ismert – mondta. A férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, az ügy iratait a rendőrség megküldi az ügyészségnek.

The post Alvó hajléktalanokra támadó férfit ellen javasol vádemelést a BRFK appeared first on .

Az ellenzéki szocialisták által beterjesztett határozattervezetet – amely nem von maga után következményeket – Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői is támogatták. A jelenlévők közül 169-en igennel szavaztak egy nem ellenében, míg öten tartózkodtak.

Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a nemzetgyűlés “hivatalosan emberiesség elleni bűntettként és népirtásként ismeri el a Kínai Népköztársaság hatóságai által az ujgurok sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeket”, valamint elítéli azokat.

A szöveg felszólítja a francia kormányt, hogy “szintén ítélje el a népirtást, és tegye meg a szükséges lépéseket a nemzetközi közösség felé, illetve a Kínai Népköztársaságot illető külpolitikában” a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

A kormány nevében Franck Riester külügyi államtitkár “rendszerszerű erőszakról” és “súlyos tanúvallomásokról” beszélt, de úgy vélte, hogy a népirtás hivatalos kimondása a nemzetközi szervezetek, nem pedig a francia kormány dolga. Biztosította a nemzetgyűlést arról, hogy az ujgurok sorsát a kormány a legmagasabb szinten vetette fel a kínai partnereinek.

Olivier Faure, a javaslatot beterjesztő Szocialista Párt vezetője elítélte “azt a könyörtelen gépezetet, amely egy nép biológiai és kulturális kiirtását célozza”, valamint ostorozta azokat a nagyvállalatokat és nyugati márkákat, amelyek “továbbra is használják az ujgurok kényszermunkáját”.

Több emberi jogi szervezet azzal vádolja Kínát, hogy több mint egymillió ujgurt zárt politikai átnevelő táborokba. Kína cáfolja, hogy visszaélések történnének Hszincsiang-Ujgur tartományban, s azt állítja, hogy olyan szakmai kiképző központokról van szó, amelyekben a muzulmán vallású közösség tagjait óvni próbálják a radikális iszlamista nézetektől.

The post A francia nemzetgyűlés határozatban ítélte el az ujgur “népirtást” appeared first on .

“A NATO különböző ürügyekkel és álcákkal takarózva szivárog be országok földrajzi terébe, független államokat fenyeget. A független demokráciákkal való szembenállás, a nemzetek önazonosságával, a nemzetek kultúrájával, hagyományaival való szembeszállás – mindez szerepel a NATO napirendjén, ez egy megtévesztés. Az efféle magatartás végül a felbomláshoz vezet” – érvelt Raiszi.

Az iráni elnök, akit szerdán fogadott Vlagyimir Putyin, hangot adott álláspontjának, miszerint a hegemonizmus stratégiája vereséget szenvedett, és az Egyesült Államok helyzete nagyon meggyengült.

“Mindazonáltal azt látjuk, hogy a terjeszkedés politikája iránti igénye nem tűnt el, sőt, ellenkezőleg, [az Egyesült Államok] ezt tűzi programjára, és legfontosabb célja éppen a független államok belülről történő meggyengítése. Ez gazdasági szankciók bevezetésével és az adott ország belső helyzetének destabilizálásával történik” – hangoztatta.

Síkraszállt az iráni-orosz kapcsolatok sokoldalú, kölcsönösen előnyös fejlesztése mellett, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Iránnak, nemzeti érdekeik biztosítása érdekében, meg kell akadályozniuk a belügyeikbe való beavatkozást harmadik országok részéről. Modellértékűnek nevezte a kooperáció többi területe számára Teherán és Moszkva szíriai együttműködését.

Raiszi azt állította, hogy Irán nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, mert ez nem része az iszlám köztársaság védelmi stratégiájának. Mint mondta, Teherán megállapodást kíván az atomprogramjáról abban az esetben, ha a Nyugat “hatékonyan és komolyan” visszavonja az ellene bevezetett szankciókat.

Csütörtökre Moszkvában az előzetes bejelentés szerint beterveztek egy találkozót a két ország külügyminisztere között.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kitért azoknak az amerikai médiában megjelent híreknek a kommentálása elől, amelyek szerint a Raiszi-látogatást követően Moszkva kölcsönt nyújthat Teheránnak orosz fegyverzetek vásárlására. Szakértői nyilatkozatok szerint Irán Szu-35-ös vadászgépeket, két Sz-400-as légvédelmi komplexumot és egy katonai műholdat kíván beszerezni.

Az Interfax hírügynökség háttér-összeállítása szerint tavaly októberben Mohammad Bagheri iráni vezérkari főnök kijelentette, hogy Irán és Oroszország katonai együttműködésről, fegyverbeszerzésről és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodást készül kötni. Ezt követően Bagheri Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés keretében a két ország hajói a Kaszpi-tengeren és az Indiai-óceánon tartottak gyakorlatokat. Moszkva 2016-tal bezárólag nagy hatótávolságú Sz-300-as Favorit légvédelmi rendszereket – ezekre nem vonatkoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor hatályos korlátozásai -, 2006-tal bezárólag pedig Tor-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállított le Teheránnak.

2016-ban Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának akkori vezetője azt mondta, hogy Irán érdeklődik orosz katonai felszerelések szállítása iránt, és közel 10 milliárd dollárt lenne hajlandó elkölteni rájuk.

The post Tévedni emberi dolog: a NATO közeli széthullását jövendölte Moszkvában az iráni elnök appeared first on .

Kecskeméten, a Halasi úti társasházaknál 2001. április 11-én este egy 27 éves nőt egy ismeretlen megtámadott és késsel többször megszúrt. Két férfi a kiabáló nő segítségére sietett, ezért a támadó elmenekült, hátrahagyva fegyverét.

Az elkövető kilétére eddig nem derült fény, de most – egy új szakértői vélemény segítségével – sikerült elfogni az emberölés kísérletével gyanúsítható K. István kecskeméti lakost.

A 36 éves férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írták.

The post Húsz év után fogtak el egy gyilkossági kísérlettel gyanúsított férfit Kecskeméten appeared first on .

A tájékoztatás szerint a flottagyakorlatok Oroszország beltengereire, a területével határos tengerek vizeire, valamint a világtenger operatív szempontból fontos területeire is kiterjednek. Külön gyakorlatok lesznek a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, az Ohotszki-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceán vizein. A manőverekben a tervek szerint több mint 140 hadihajó és támogató hajó, több mint hatvan repülőgép, ezer egységnyi haditechnika és mintegy tízezer katona vesz részt.

A minisztérium közölte, hogy január 18. óta zajlik és 22-ig tart a CHIRU-2Q22 kódjelű orosz-kínai-iráni haditengerészeti gyakorlat az Ománi-öböl vizein és légterében. Oroszországot ezen a Csendes-óceáni Flotta egy hajóköteléke képviseli, amely a Varjag rakétahordozó cirkálóból, az Admiral Tribuc tengeralattjáró-elhárító nagyhajóból és a Borisz Butoma nagy tengeri tartályhajóból áll. A három ország hajói a tüzérségi célpontra tüzelést, a közös taktikai manőverezést, valamint a tengeri keresést és mentést gyakorolják. Hajók átvizsgálását is elpróbálják, és kiszabadítanak egy kalózok által eltérített hajót is.

Ezt követően a hajókötelék átvonul a Földközi-tengerre, ahol az orosz Északi és Balti Flotta erőivel közösen részt vesz a haditengerészet flottaközi csoportosulásának gyakorlatán. A Balti és az Északi Flotta hat nagy partraszálló hajóból álló különítménye január 15-én elhagyta Baltyijszk kikötőjét, és megkezdte az átvonulást Földközi-tengerre, a tervezett manőverek térségébe. A hajók jelenleg az Északi-tengert szelik át.

A flottagyakorlatokat olyan időszakban rendezik meg, amikor Oroszország amerikai és NATO-források szerint mintegy százezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és hamarosan közös hadgyakorlatba kezd Fehéroroszországgal.

The post Flottagyakorlatok sorozatába kezd az orosz haditengerészet appeared first on .

A fiktív számlákkal ügyeskedő Jász-Nagykun-Szolnok megyei bandánál csempészett cigarettát és illegális potencianövelőket is találtak. A bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként végeztek ugyan gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de a fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – közölték.

A bűnbanda felszámolására szervezett – több megyét érintő – akcióban a NAV több mint 120 munkatársa 57 helyszínen tartott kutatást. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, it-szakemberek és a vámhivatal Merkur bevetési egysége is támogatta. A nyomozók útzárt is alkalmaztak, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését – írták.

A vámhivatal közölte, hogy “a költségvetési kár biztosítására csaknem százmillió forint értékben foglaltak le bankszámlavagyont és készpénzt”. A NAV szolgálati kutyái 508 doboz adózatlan cigarettát találtak és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült.

Egy gyanúsított letartóztatását a bíróság elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik – olvasható a közleményben.

The post Százmilliós költségvetési kárt okozó bűnbandát számolt fel a NAV appeared first on .

A védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be a megállapodást, amelyet Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán írtak alá a ThyssenKrupp AG német hajógyár képviselőjével, Rolf Wirtzzel. A három dízel-elektromos tengeralattjárót az eredetileg megjelölt ár több mint duplájáért veszik, de a költségek egyharmadát a német kormány finanszírozza egy 2017-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján.

Az izraeli haditengerészet már 2018-ban bejelentette, hogy az új tengeralattjárókat Dakarnak fogják elnevezni annak a tengeralattjárónak a tiszteletére, amely – fedélzetén 69 fős legénységgel – 1968-ban titokzatosan eltűnt, amikor az Egyesült Királyságból Izraelbe tartott. Az első tengeralattjáró kilenc éven belül az izraeli partokhoz ér, s az egyezmény értelmében a német nagyvállalat kiképző oktatószimulátort és alkatrészellátást is biztosít.

A Háárec című újság honlapjának értesülése szerint a német gyártó vállalta, hogy hozzávetőleg 850 millió euró értékben a következő húsz évben termékeket és szolgáltatásokat vásárol izraeli cégektől – beleértve a védelmi ipart is . Egyedülálló tudástranszfer, szakmai képzések, tanfolyamok a helyi iparban, együttműködések egyedi termékek és rendszerek fejlesztésében és marketingjében a világon, valamint Izraelben történő beruházások is szerepelnek a szerződésben a gazdasági tárca jelentése szerint.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű újság hírportálja emlékeztet rá, hogy külföldi sajtóértesülések szerint ezek a tengeralattjárók biztosítják Izrael számára a nukleáris ellencsapás képességét egy esetleges Izrael elleni támadás esetén, képesek nukleáris robbanófejekkel felszerelt nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek szállítására is.

Izrael hivatalosan sosem ismerte el vagy jelentette be, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Az izraeli kormány az eredeti tervek szerint múlt vasárnap szavazott volna állami vizsgálóbizottság felállításáról a ThyssenKruppal folytatott korábbi tárgyalások, három korábbi tengeralattjáró és hadihajók katonai közbeszerzése ügyében, de ezt a szavazást a következő vasárnapra halasztották, a 3 újabb tengeralattjáróról szóló egyezmény aláírása utánra.

A vizsgálóbizottságot az Izraelben 3000-es akta néven elhíresült korrupciós ügy kivizsgálására hívnák életre. Az ügy középpontjában két, szintén a ThyssenKruppal kötött üzlet áll, melyekben három tengeralattjárót szerepelt 1,5 milliárd euró értékben (több mint 500 milliárd forint), valamint a gázfúrótornyok védelmét szolgáló hadihajók 430 millió euró értékben (több mint 150 milliárd forint).

Ebben a bűnügyben már több vádiratot benyújtott az ügyészség, de Aviháj Mandelblitt főügyész az ügy kipattanásakor úgy döntött, hogy Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök szerepét nem vizsgálják. A vádiratok szerint a volt miniszterelnök magas rangú beosztottjai, köztisztviselők is kenőpénzt követeltek és kaptak az ügyletek előmozdítása érdekében.

The post Izrael három új tengeralattjárót vásárol Németországtól appeared first on .

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására. A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon “terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

The post Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko appeared first on .

Tizenhat évvel ezelőtt, 2006. január 19-én zuhant le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce község fölött magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.

A katasztrófa helyszínén lévő obeliszket koszorúk sokasága borította be. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját.

A település emlékparkjában tartott rendezvényen Jaroslav Nad, Szlovákia védelmi minisztere azt mondta: a magyar kormány, Hejce lakossága sokat segített, de sajnos csak egy katona életét lehetett megmenteni.

Mint mondta: kollégákat, barátokat, apákat, anyákat veszítettek el, ezt a tragédiát soha nem lehet elfelejteni. A békemisszióból hazatérő katonák már szeretteik közelében érezték magukat, de már nem lehettek büszkék tetteikre, arra, hogy Koszovóban őrizték, védték a békét.

Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter megemlékező beszédében arról szólt, hogy fájó szívvel, gyötrelmes gondolatokkal állnak a tragédia helyszínén. Mikor a Borsó-hegyen és ezen emlékműnél elhelyezzük a koszorúkat, akkor mindig arra gondolunk, hogy ez a negyvenkettő szlovák hős katona országukért és más népek szabadságáért, boldogulásáért sokat tett, de már nem lehettek büszkék erre – mondta.

Pedig azért vállalták ezt a szolgálatot, hogy segítsék Koszovóban az ott élőket – folytatta, hozzátéve: azért vállalták mindezt, hogy béke legyen környezetünkben, azért szolgáltak hat hónapon át, hogy küldetésüknek eleget tegyenek. Tizenhat karácsony, tizenhat születésnap, évforduló, megemlékezés telt el, amelyeken már nem vehettek részt.

Emlékük örökre itt marad, ők nem lehettek büszkék arra a szolgálatra, amelyet elláttak, de “legyünk mi büszkék rájuk” – mondta Benkő. A honvédelmi miniszter hozzátette, a magyar emberek mindörökre megőrzik, ápolják a negyvenkét szlovák katona emlékét, fontos, hogy ez a közös gondolkodás örökre megmaradjon.

The post Megemlékeztek a hejcei repülőgép-szerencsétlenségre appeared first on .

“Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve” – mondta.

Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában. Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.

Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen. “Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.

A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy “USA plusz”.

Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.

Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

“A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ” – mondta a politikus.

Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.

“A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

“És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat” – tette hozzá Rjabkov.

Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és “belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába”.

The post Moszkva szerint Ukrajna amerikai felfegyverzése fenyegetést jelent Oroszország számára appeared first on .

A közleményben azt írták: a gyanúsított és áldozata között szóváltás és dulakodás alakult ki 2021. december 27-én éjszaka a XXII. kerület egyik fás-bokros területén. Az összetűzés során a férfi egy nadrágövvel megfojtotta a sértettet. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását.

A férfi teljes körű, tényfeltáró beismerő vallomást tett az ügyben. A bíróság szerint a gyanúsított “hozzátartozói kötődései csökkentik ugyan a szökés, elrejtőzés veszélyét, teljes mértékben azonban nem szüntetik meg”. A férfi a bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen nem lakott, elérhetősége jelenleg bizonytalan. A bíróság álláspontja szerint ezért szükséges vele szemben kényszerintézkedés elrendelése.

A bírósági közlemény arra is kitért, hogy a férfi korábban már állt bíróság előtt hasonló bűncselekmény miatt, és jelenleg is több büntetőeljárás van folyamatban vele szemben. A bíróság szerint ha szabadlábon maradna, újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Ezek alapján a bíróság hétfőn elrendelte a férfi letartóztatását.

Az ügyben hétfőn tartott sajtótájékoztatót a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese, aki arról számolt be, hogy gyilkosság áldozata lett egy 33 éves érdi férfi, akinek eltűnését édesapja január 5-én jelentette be. Latorovszky Gábor akkor azt mondta: a gyilkossággal gyanúsított, szintén 33 éves férfi az áldozat állítólagos szexuális közeledésével indokolta, hogy december 27-én egy bőrövvel, hirtelen felindulásból megfojtotta őt, majd holttestét a Dunába dobta.

A rendőrség az áldozat eltűnésének bejelentése után kilenc nappal megtalálta a férfi holttestét a főváros XXII. kerületében a Duna parton, az iszapba süllyedve. A főkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a két férfi azonos munkahelyen dolgozott október óta. A nyomozás adatai szerint a bűncselekmény környékét egy közeli munkásszállón kínált szálláslehetőség miatt keresték fel.

The post Letartóztatták a budafok-tétényi gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

“Átadtunk orosz kollégáinknak egy dokumentumot a két ország közötti stratégiai együttműködésről, amely legalább húsz évre meghatározhatja a kilátásokat” – mondta Raiszi. Úgy vélekedett, hogy ennek hatására megsokszorozódhat a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés nagysága, amely szerinte jelenleg “nem vált ki megelégedést”.

Nagyon jónak nevezte a kétoldalú terrorellenes együttműködés tapasztalatait. Mint mondta, a kooperációt tovább lehet fejlesztése a gazdaság, a politika, a kultúra, a tudomány, a technológia, a védelmi és biztonsági politika, valamint az űrkutatás területén.

Köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet Irán Oroszországtól kap a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyeréséért.

Putyin vendégét üdvözölve nagyon fontosnak nevezte, hogy megismerje Raiszi álláspontját az iráni atomprogram ügyében elfogadott közös átfogó cselekvési tervről. A multilaterális együttműködésről szólva aktívnak nevezte a megfigyelői státusban lévő Irán tevékenységét a Sanghaji Együttműködési Szervezetben. Megemlítette, hogy folyamatban van a szabadkereskedelmi övezet kialakítása Teherán és az Eurázsiai Gazdasági Unió között.

Putyin kitért rá, hogy a szíriai hatóságok jelentős támogatást kaptak Oroszországtól és Irántól a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Méltatta, hogy a két ország közötti áruforgalom 2020-ban hat, tavaly 38 százalékkal bővült a Covid-19-járvány ellenére is.

A két elnök tárgyalásait a Kreml Katalin-termében tartják, ahol Putyin általában a külföldi vendégeit fogadja. A járvány miatt a tárgyalások kezdetén Putyin és Raiszi több méterre ült egymástól, egy hosszú ovális asztal két oldalán, amelynél rajtuk kívül csak a két tolmács kapott helyet.

The post Az iráni elnök hosszú távú stratégiai együttműködést javasolt Putyinnak appeared first on .

A bíróság az ügyben a vádlott távollétében hozott elsőfokú határozatot, amelyben a jelenleg Izraelben, kiadatási őrizetben lévő 32 éves férfit több emberen elkövetett emberölésben találta bűnösnek, és rendelkezett arról, hogy az elkövető legkorábban negyven év után bocsátható feltételes szabadságra, valamint köteles ötmillió forint bűnügyi költséget megfizetni.

A gyilkos 2018-ban Németországban ismerkedett meg az ott tanuló 21 éves magyar nővel. Kapcsolatuk komolyra fordult, a vádlott a párját a családjának is bemutatta Izraelben, a férfi többször tartózkodott szerelme és a nő édesanyjának kaposvári albérletében is. A nő anyja ugyanakkor nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, mert a férfi féltékeny volt, el akarta érni, hogy barátnője a felügyelete nélkül ne találkozzon más férfiakkal.

A vádlott agresszív, számon kérő viselkedése miatt a lány 2018 októberében szakított vele, de hamar kibékültek, a férfi néhány nappal később, október 21-én a sértetteknél tölthette az éjszakát. Hajnalban átment párja édesanyjának szobájába, egy puha anyaggal befogta az alvó asszony száját és az orrát, amitől néhány percen belül megfulladt. Ezután hasonló módon a barátnőjével is végzett.

Cselekménye leplezésére a vádlott tüzet okozott a lakásban. A tűz elől az erkélyre menekült, segítségért kiabált, a tűzoltók mentették ki. A férfi nem sérült meg, de egy napot kórházban töltött, másnap gépkocsival Belgrádba, onnan repülőgéppel Izraelbe utazott, így még az előtt elhagyta Magyarországot, hogy a szakértői vizsgálatok eredményéből kiderülhetett volna: a sértettek nem a tűz miatt haltak meg.

Az elkövetőt Izraelben fogták el és vették őrizetbe. Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

The post Életfogytiglant kapott a kaposvári kettős emberöléssel vádolt palesztín férfi appeared first on .

Kalin, aki Erdogan külpolitikai tanácsadója is egyben, a Circle Foundation brit agytröszt által szervezett online beszélgetés keretében mondta ezt kedd késő este. A török elnöki szóvivő aláhúzta: Törökország semmilyen katonai műveletet, összecsapást, háborút nem akar látni Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal kijelentette: Ankara teljes mértékben kiáll Ukrajna területi egysége, politikai szuverenitása és társadalmi integritása mellett.

Kalin rámutatott: szorosan tartják a kapcsolatot Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország elkerüljön mindennemű hadműveletet Ukrajna ellen, mert annak súlyos és visszafordíthatatlan következményei lennének. A szóvivő leszögezte: Törökország kész bármilyen szerepet betölteni az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség megoldásában. Nyomatékosította: minden korábbinál sürgetőbb szükség van egy komoly, valós és átfogó párbeszédre a felek között.

Ugyanakkor jelezte, hogy “az ilyen nagy és hosszú távú geopolitikai problémákra gyors megoldás nincs”. A gyors eredményre irányuló várakozás sikertelenséget hoz – tette hozzá. Kalin végül bejelentette, hogy Erdogan “néhány héten belül” Ukrajnába látogat. Moszkva szerdán reagált a török elnök meghívásra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy elégedettséggel fogadják bármely olyan ország erőfeszítéseit, amely segíteni tud a helyzet megoldásában. Peszkov elmondta: örömmel konstatálnák, ha Törökország ösztönzőleg tudna hatni Ukrajnára a korábbi megállapodások és kötelezettségvállalásai teljesítésében, köztük a minszki megállapodások végrehajtásában. Hangsúlyozta: ez a ráhatás lenne az elsődleges.

Erdogan szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát. Török újságíróknak a napokban úgy fogalmazott: “a térség már nem tud elfogadni háborút”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan meghívta Törökországba az orosz és az ukrán elnököt nézeteltéréseik tisztázására appeared first on .

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy “találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és “amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Stoltenberg és Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy “pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: “mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Stoltenberg.

The post Stoltenberg: újabb tárgyalási fordulót kell tartani a NATO-Oroszország Tanács keretében appeared first on .

Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan párhuzamos tevékenységeket végzett a “normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhozamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.

“De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.

“Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.

Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.

“Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve ” – mondta.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy “látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.

Lavrov elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország területén végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos követeléseket. Állítása szerint Moszkva nem szolgáltatott és nem szolgáltat ürügyet új konfliktushelyzetre, csak egyet követel: a megállapodások pontos betartását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország sürgős választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a biztonsági garanciákra tett javaslataira, amelyek célja egyebek között az észak-atlanti szövetség további bővítésének megakadályozása a posztszovjet térségben.

Baerbock kifejezte Németország készségét arra, hogy komoly párbeszédet folytasson Oroszországgal az európai biztonságot erősítő lépésekről és megállapodásokról. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország-NATO Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében a múlt héten megtartott eszmecserék “az első hasznos lépést jelentették a párbeszéd felé”.

Mont mondta, noha a felek között sok kérdésben mutatkozik meg nézetkülönbség, Berlin érdekelt a stabil kapcsolatokban Moszkvával. Hazája érdekeltségét fejezte ki az Oroszországgal való együttműködésben a megújuló energiaforrások, valamint a klíma- és energiaválság elleni küzdelem területén.

“Németországnak megbízható Oroszországra van szüksége Európa gázellátása érdekében, amelyre még néhány évig szüksége lesz” – hangoztatta a német diplomáciai tárca vezetője.

Lavrov válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem szűnik meg az orosz RT DE csatorna “diszkriminálása” Németországban. Mint mondta, oka van feltételezni, hogy a német hatóságoknak közük van az orosz média “üldöztetésékhez”. Baerbock azt mondta, hogy a német kormány nem avatkozik be az RT DE munkájába, és a tömegtájékoztatási eszközök munkájába való intervenció ellentétes lenne hazája alkotmányával.

The post Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben appeared first on .