Biztonságpiac

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz katonai tárca kibővített kollégiumának keddi ülésén állította azt, hogy 120 amerikai zsoldoskatona vegyi fegyvereket szállított Ukrajna keleti részébe, ahol ezekkel provokációkat készülnek végrehajtani – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője – a hírportálnak nyilatkozva – kijelentette, hogy az ilyen álhírek terjesztésével Oroszország az általa a konfliktusövezetben előkészített újabb provokációkat próbálja “fedezni”.

“Kategorikusan visszautasítjuk azokat az Ukrajnával kapcsolatos inszinuációkat, amelyek az orosz védelmi minisztérium kollégiumának ülésén hangzottak el. Az orosz védelmi miniszter kijelentései az állítólagos vegyszerekről, az amerikai katonai magáncégek kiképzőiről, a Donyec-medence lakott területeinek ágyúzásairól újabb példái a kiterjedt orosz dezinformációnak” – fogalmazott a szóvivő.

Kijev felszólította az orosz vezetést, hogy hagyjon fel az ellenséges retorikával és az ultimátumokkal, térjen vissza a konstruktív párbeszédhez, a konfliktus politikai és diplomáciai módszerekkel történő rendezéséhez. Ehhez az első lépés az lenne, ha Moszkva teljesítené a Minszkben és a normandiai négyek – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – találkozóin született megállapodásokban vállalt kötelezettségeit – emelte ki Nyikolenko.

Az ukrán külügyi szóvivő sürgette, hogy Oroszország vessen véget az Ukrajna elleni fegyveres agressziónak és konfrontációs politikájának. “Mindez a biztonság legjobb garanciája lenne az európai kontinensen – fűzte hozzá a szóvivő.

The post Ukrán válság: Kijev szerint Moszkva provokációkra készül, ezért terjeszt álhíreket amerikai beavatkozásról appeared first on .

Azt írták, hogy a kutatás során a rendőrök kábítószerkereső kutyával több nejlonzacskóban és üvegekben, összesen 1197,95 gramm súlyú kábítószergyanús növényi törmeléket, valamint egy éles maroklőfegyvert és 136 lőszert is találtak, amelyeket lefoglaltak.

A nyomozók az 54 éves német állampolgárságú férfit kábítószer birtoklása, továbbá lőfegyverrel, valamint lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vétele mellett előterjesztést tettek letartóztatására.

A rendőrkapitányság munkatársai a helyszínen ismeretlen eredetű jövedéki termékekre is bukkantak, ezért értesítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). A pénzügyőrök 37 kilogramm fogyasztási dohányt, 243 kilogramm cukorcefrét, csaknem száz liter ismeretlen eredetű alkoholterméket és egy dohányvágó készüléket is lefoglaltak.

A NAV munkatársai az ügyben költségvetési csalás és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak – áll a közleményben.

The post Rendőrség: egy kilogramm drog és fegyver is volt a Pölöskén elfogott németnél appeared first on .

A bíróság szóvivője ugyanakkor nem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni a hírportál rendvédelmi szervektől származó értesüléseit. Közölte, hogy ilyesmiről a bíróság zárt ajtók mögötti ülésen dönt. Porosenko ügyvédei szintén azt mondták, hogy egyelőre nincs megbízható információjuk, csak a sajtóból értesültek a döntésről. Egyik védője, Ihor Holovany hozzáfűzte, hogy ha a bíróság egy törvényhozási képviselő őrizetbe vételéről hoz döntést, akkor 24 órán belül erről értesítenie kell a parlament elnökét.

Porosenkót – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, most az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – hétfőn gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. A hatóságok szerint ugyanis az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával együtt illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, ily módon “terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak. Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható.

Porosenko jelenleg külföldön tartózkodik, de meggyanúsításása után azt ígérte, hogy januárban visszatér Ukrajnába.

The post Állítólag engedélyezték Porosenko volt ukrán elnök őrizetbe vételét appeared first on .

A Készenléti Rendőrségen tartott ünnepségen Pintér Sándor belügyminiszter törökül, Süleyman Soylu török belügyminiszter pedig magyarul köszöntötte az ünnepségen megjelent török és magyar rendőröket. Pintér Sándor elmondta: Törökország ötven rendőrt küld a magyar határra. Soylu közölte, hogy két magyar határállomáson állnak szolgálatba a török rendőrök.

A Belügyminisztérium arról tájékoztatta: a török rendőrök Röszkénél és Nagylaknál teljesítenek szolgálatot.

Pintér felidézte: november 11-én Ankarában tartották a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács közös kormányzati ülését. Ennek keretében tárgyalt török kollégájával, és egyetértettek abban, hogy közös feladatuk az illegális migráció megakadályozása, az embercsempészet elleni küzdelem, valamint a határbiztonság megerősítése. A török belügyminiszter ekkor ajánlotta fel, hogy részt vállalnak a magyar határok őrizetében török tisztekkel.

Hozzátette: késedelem nélkül megkezdődhet a határforgalmi ellenőrzési feladatok végrehajtása a Törökország keleti határainál szerzett tapasztalatok hasznosításával, a most felsorakozott török vendégtisztek segítségével. Fontos előrelépésnek nevezte az együttműködést, hogy együtt hatékonyabban tudjanak fellépni a határokon átívelő bűnözéssel szemben.

“Hiszem, hogy együttes erővel, rendőreink és szakértőink közös munkájával még jobban meg tudjuk védeni hazánkat, Európát, és biztonságot tudunk nyújtani Törökország és Magyarország lakóinak” – fogalmazott a Pintér. Hozzátette: a megállapodás intenzívebb tapasztalatcserére ad lehetőséget a két ország között a kiberbűnözés elleni küzdelem módszerei terén, valamint a kábítószer-bűncselekmények felderítésében és az ezt szolgáló technológiák esetében is.

A belügyminiszter köszönetet mondott kollégájának, hogy Törökország segítő kezet nyújt a magyar és az európai közbiztonság fenntartásához és erősítéséhez.

Soylu a felek közötti mély gyökerekre visszanyúló jó kapcsolatot emelte ki és fontos lépésnek nevezte a belügyi együttműködést, amely az ankarai közös kormányzati ülésen Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök által lefektetett egyezmény keretein belül valósul meg. Felidézte: a magyar miniszterelnök arról beszélt Törökországban, hogy négy globális problémával állunk szemben: a járvány, az illegális bevándorlás, az energiaprobléma, valamint az ezekből eredő gazdasági kihívások.

A török belügyminiszter szerint mindezen globális problémák mellett a terrorizmussal, a kábítószer-bűnözéssel, a határokon átívelő bűnözéssel és a kiberbűnözéssel szemben is meg kell küzdeni, ezek megoldásához pedig szükségesnek nevezte az együttműködést.

Soylu felidézte, hogy 2019 februárjában Szerbiában az ottani hatóságokkal közösen több száz illegális bevándorlót tartóztattak fel, rengeteg kábítószert és fegyvert foglaltak le. Azt mondta, bízik abban, hogy jó eredményeket érnek el a magyar-török együttműködés során is. Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy a belügyi együttműködést rekordidő alatt megvalósították.

The post Török rendőrök segítik a magyar határvédelmet appeared first on .

Mint írták, még 2019 márciusában indult hatósági eljárás az elsőrendű vádlottal szemben, nem megfelelő állattartási körülmények miatt. Az eljárás során kiderült, hogy a férfi és élettársa, a per másodrendű vádlottja kutyák szaporításával foglalkozott, céljuk az volt, hogy minél több kiskutyát értékesítsenek, de az állatokat rendkívül rossz körülmények között tartották.

A hatóság felszólította a párt, hogy javítsanak az állattartás körülményein, de eredménytelenül, így 2019 áprilisában állatmentő szervezetek segítségével 108 kutyát mentettek ki az ingatlanukról.

Az állatok rendkívül zsúfoltan voltak elhelyezve a kennelekben, amelyek teteje sok esetben sérült volt, így az nem védte az állatokat a változó időjárástól. Az állatok etetéséről, itatásáról sem gondoskodtak megfelelően, így a kutyák nagy része kórósan lesoványodott, megbetegedett. Az ebek állatorvos általi gyógykezelése, oltása, ellátása egyáltalán nem történt meg. A tartási körülmények miatt az elszállított állatoknál több esetben csontritkulás, alultápláltság, vakság alakult ki, külső és belső élősködőkkel is fertőzöttek voltak.

Mindezek miatt a Nyírbátori Járási Hivatal 2019 májusában több mint hárommillió forint állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az elsőrendű vádlottat.

A vádlottak 2019 második felében ismét kutyák és macskák tartásába kezdtek szaporítási és értékesítési célból egy nyírbogáti ingatlanon. Az ingatlan udvarát, a lakás valamennyi helyiségét is nagy mennyiségű állati és emberi ürülék, szemét borította, ettől a környéken elviselhetetlen volt a szag. A vádlottak a kutyák etetéséről nem gondoskodtak megfelelően, rövid láncon tartották őket, bántalmazták őket, a szoptatós anyakutyákat a kölykökkel együtt hűtőládában helyezték el, amelynek tetejét csak résnyire támasztották ki levegőzés érdekében – sorolta közleményében a bíróság.

Hozzátették: az elsőrendű vádlott annak érdekében, hogy az állatokat a hatóságok elől elrejtse, rendszeresen változtatta tartási helyüket, bizonyos időközönként különböző ingatlanokra szállította őket. 2020 júniusában a hatóság az állatmentő szervezetekkel együttműködve három ingatlanról 58 kutyát, 7 kecskét és 5 macskát mentett ki. A nem megfelelő tartási körülmények ebben az esetben is az állatok megbetegedését és több esetben pusztulását okozta.

A bíróság elbírálta az elsőrendű vádlott további tetteit is: garázdaság miatt vonta felelősségre, amiért 2019-ben egy szóváltást követően bántalmazta testvérét, zaklatás miatt pedig azért, mert 2020 elején egy hónapon keresztül rendszeresen megveréssel, megöléssel fenyegette egy haragosát.

A bíróság a férfit kétrendbeli, társtettesként elkövetett állatkínzás, garázdaság és zaklatás miatt három év börtönbüntetésre, párját pedig kétrendbeli társtettesként elkövetett állatkínzás miatt egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be vele szemben, az ügyész pedig három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére.

The post Állatkínzás miatt ítélt börtönbüntetésre egy párt a nyírbátori bíróság appeared first on .

Az üggyel kapcsolatos nyomozást koordináló holland hatóságok 2018-ban megállapították, hogy a dél-oroszországi városban állomásozó 53. orosz légvédelmi dandártól származó BUK-rakétával lőtték le Kelet-Ukrajna felett az Amszterdamból a maláj fővárosba, Kuala Lumpurba tartó gépet. A fedélzeten tartózkodó 298 ember, közöttük 196 holland állampolgár, életét vesztette.

A gép lelövésével szakadár kelet-ukrajnai milicistákat vádolnak, akik valamennyien magas rangú, oroszbarát katonatisztek voltak.

A holland ügyészség szerint, a vádlottak – Szergej Dubinszkij, Igor Girkin, Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgár – “közvetlenül érintettek az ügyben, kegyetlen módon és szándékosan, mintegy több száz ember életét oltották ki, ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kell kapniuk”. Azt is felrótták a vádlottaknak, hogy nem működtek együtt a nyomozati hatóságokkal, álhíreket terjesztettek a gép lelövésével kapcsolatban, továbbá “megvetően viselkedtek” az áldozatok hozzátartozóival.

A tárgyalás a vádlottak távollétében zajlik, akik mindannyian tagadták felelősséget. Mivel Oroszország is visszautasítja a vádakat, kiadatásuk valószínűtlennek tűnik. Az ügyben végleges ítélet jövő év tavasszal születhet.

The post Maláj utasszállító: az ügyészek életfogytiglani börtönbüntetést kértek a gyanúsítottakra appeared first on .

A román országos rendőr-főfelügyelőség (IGPR) közleménye szerint olyan rövid és hosszú csövű lőfegyvereket akarnak kivonni a feketekereskedelmi forgalomból, amelyek futárszolgálatok közreműködésével érkeztek az országba.

A román rendőrség júliusban kezdett nyomozni egy Magyarországon bejegyzett, online kereskedelmet folytató cég ügyében, amely futárszolgálat közreműködésével romániai magánszemélyeknek adott el speciális engedélyeztetést igénylő lőfegyvereket és lőszert, anélkül, hogy a vámhatóságoknak bejelentette volna a csomag tartalmát, és eleget tett volna a vonatkozó törvényi előírásoknak. Miután a küldemények átjutottak az országhatáron, Romániában több másik futárszolgálat segítségével szállították ki a címzettekhez a küldeményeket – tudatta az IGPR.

A bukaresti második kerületi ügyészség által irányított csütörtöki házkutatásokhoz több mint háromszáz rendőrt mozgósítottak országszerte. Az ügyben lőfegyverrel és lőszerrel történő visszaélés és minősített csempészés gyanújával indult eljárás.

The post Magyarországról csempészett lőfegyverek ügyében nyomoz a román rendőrség appeared first on .

Sok it-biztonsági szakember év végi ünnepeit teszi tönkre a Log4Shell néven néhány hete ismerté vált sérülékenység, de a hagyományos felhasználóknak is okozhat kellemetlen meglepetéseket az ünnepek alatt, és még azután is. A hiba ugyanis egy Log4j nevű programcsomagban van, amit húsz éve lényegében változatlan formában beépítenek minden Java alapú programba, jelentősége abban rejlik, hogy naplózni tudja a tevékenységeket, márpedig erre szinte mindenben szükség van.

Fejlesztői műhelytitok, hogy a szoftverfejlesztők az általánosnak mondható feladatokat nem programozzák le újra és újra, hanem végrehajtásukra kész programcsomagokat húznak be egy alapkészletből. Most ennek az alapcsomagnak az egyik darabjáról derült ki, hogy hibás. A Google becslése alapján több mint 35 ezer olyan Java csomag van, ami használja az Apache Log4j könyvtárat. A Log4j használata általános, cégek, kormányzatok és magánszemélyek életében egyaránt jelen van.

Kis túlzással a helyzet olyan, mintha bejelentenék, hogy holnap minden széteshet, amiben lapos fejű csavar van, ezért mindet ki kell cserélni. Ez akkor is meglehetősen nagy kapkodást váltana ki, ha egyúttal azt is közölnék, hogy mind a 35 ezer csavar típusnak megvan a megfelelő cseréje. Ez most messze nem lenne igaz, de ha az lenne, akkor sincs gőzünk se, hogy a szobában körülnézve mi mindenben van lapos fejű csavar, és milyen van a mosogatógépben, a porszívóban, vagy a laptopban.

Adná magát a lehetőség, hogy hívjuk a gyártót, vagy megnézzük az oldalán, hogy mit javasol, de most ez sem segít. 10-15 évre visszamenőleg a gyártók sem tudják, mit mivel szereltek, ráadásul a termék egyes részeit ők is vették, és csak beépítették a saját termékükbe. Emiatt a Log4j-t most nemcsak a hekkerek keresik nagy erőkkel mindenféle szoftverben, de a jó oldalon is mindenki, aki az elmúlt húsz évben szoftvert fejlesztett, vagy adott el. Detektáló programok már vannak, de nem hiba nélküliek.

Az új csavar a 2.16.0 Java 8 és a 2.12.2 Java 7 lenne. Ezek jól semlegesítik a Log4Shell hibából eredő problémát, és csökkentik az okozott kárt. Csakhogy az egyszeri felhasználó nem tudja a tévében, a mosogatógépben, vagy egy laptopban kicserélni az összes csavart. A csere a gyártó felelőssége lenne, de mint mondtuk, gyakran ő sem tudja, hogy annak idején a beszállítói milyen csavart adtak a konyhapulthoz, ami még fából és nem pozdorjából készült, sőt az sem kizárt, hogy a beszállító már nem is létezik.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Log4j-ben nem is egy, hanem mindjárt két hiba van. Az egyik maga a Log4Shell (két CVE-t is találtak CVE -2021-44228, CVE-2021-45046), másik a CVE-2021-45105, ami ugyancsak szoktak az ismertté vált néven illetni, de nem ugyanaz (mi most Log4Shell/2 néven fogjuk illetni). Maga a Log4Shell távoli kódfuttatást tesz lehetővé, vagyis a támadók a sérülékenység kihasználásával saját céljaikat szolgáló parancsokat adhatnak az alkalmazásnak, amire normális használat közben nem lenne lehetőségük. A Log4Shell/2 ezzel szemben azt teszi lehetővé, hogy a támadók a távolból túlterheléssel ellehetetlenítsék a szoftverek működését.

Előfordulhat, hogy a csavarok cseréjéhez le kellene állítani az eszközt, ám ez lehetetlen, mert mondjuk egy lélegeztetőgépben van, és éppen életben tart valakit, vagy olyan részegységekben találhatók, amiket nem lehet károsodás nélkül felnyitni. A szoftveriparban az ilyen kis egységeket konténereknek nevezzük. Ezekben az alkalmazás és az azokhoz szükséges perifériák egybe vannak építve, vagyis itt nem elég a csavar cseréje, az egész konténert kell kiváltani egy másikkal.

Amiről eddig azt mondtuk, hogy a semlegesíti a problémát, vagy enyhíti a kárt, azt szakmai nyelven gyűjtőnéven mitigációnak nevezzük. A mitigáció nem csak javítást jelent, hanem valami olyasmit is, hogy elérjük, hogy a káros esemény többet ne forduljon elő, de addig is teszünk róla, hogy a lehető legkisebb kárt okozza. Ad abszurdum az is része lehet a mitigációnak, ha lemondunk az adott eszköz, szolgáltatás vagy szoftver használatáról, és kihúzzuk a falból. Ez persze drasztikus megoldás, aminek mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy milyen kárt okozunk vele. Nem mindegy, hogy átmenetileg megszakadnak az ügyfélkapcsolatink, vagy ennél súlyosabbak a várható következmények. Klasszikus mitigáció a Die Hard című film nagyjelenete, amikor Bruce Willis egy egész repülőgépet robbant fel, hogy egyrészt elpusztítsa a rosszfiúkat, másrészt pedig, hogy a kiömlő égő kerozin nyomán a többi gép leszállhasson. Lett fény a leszálláshoz? Lett. A mitigáció tehát rendkívül tág fogalom, ezért a legtöbb sebezhetőség esetében léteznek drasztikus és kevésbé drasztikus alternatív megoldások. Többféle módon lehet helyesen és sajnos helytelenül is semlegesíteni a sérülékenységet, de fontos megérteni ezek korlátait. Az égő kerozin egyáltalán nem jó megoldás a kifutópályák kivilágítására. Alkalmasint beválhat, de hamis illúzióba ringatja magát, aki azt hiszi, hogy hősünk ezzel hosszú távon is megoldotta a problémát.

A Log4Shell kapcsán máris látszanak ilyen alkalmi megoldások, sőt olyanok is, amikről máris kiderült, hogy több kárt okoznak, mint hasznot. Érdekes – és létező – elgondolás például, hogy a sebezhetőséget magát kihasználva jussunk be a rendszerekbe, és helyezzünk el ott olyan programcsomagokat, ami útját állják egy második behatolónak. Ez saját rendszereinken is csak átmeneti megoldást hozhat, másokén végrehajtani pedig bűncselekmény, akkor is, ha az ember közben John McClane-nek érzi magát. Ilyen körülmények között már az is komoly tudás, ha tudjuk, hogy mit ne tegyünk.

A Log4Shell hibával sokáig együtt élünk még. Jelenlététől egy darabig még hangos lesz a sajtó, aztán már csak a nyomait érzékeljük majd. Gyakoribb váratlan rendszerleállások, előre bejelentett „adásszünetek” kísérik az útját, így utólag elemezhető módon erőteljes nyomot hagy, a kiberbiztonságról szóló statisztikákban. Csak remélni lehet, hogy a kilengés átmenetinek bizonyul, és az adatok később belesimulnak az egyébként is dinamikus emelkedést mutató trendvonalba. Addig is magánemberként rendszeresen frissítsük az internetet használó eszközeinket, és ahol lehet, váltsunk át a többlépcsős azonosításra.

The post Log4Shell: sok it-biztonsági szakembernek nincs ideje az év végén ünnepelni appeared first on .

“Cselekedeteink nem a tárgyalások menetén múlnak, hanem az orosz nemzetbiztonságnak adott feltétlen garanciákon. Egyértelművé tettük, hogy a NATO keleti bővítése elfogadhatatlan” – hangoztatta.

“Mi vagyunk azok, akik rakétákat telepítünk az amerikai határok mellé? Nem! Az Egyesült Államok jött a rakétáival a házunk küszöbére. Hogyan reagálnának az amerikaiak, ha mi telepítettünk volna rakétákat a Kanadával vagy Mexikóval közös határukra?” – kérdezte az elnök.

Nehezményezte, hogy a nyugati országok “becsapták” Moszkvát, amikor azt ígérték neki, hogy az észak-atlanti szövetség egyetlen hüvelyknyit sem terjeszkedik Kelet felé. Rámutatott, hogy már öt hulláma volt a bővítésnek és rakétarendszerek jelentek meg román és lengyel földön.

“Oroszország túl nagynak tűnik a Nyugat számára, csak ez lehet a magyarázata a rá nehezedő állandó nyomásnak” – vélekedett Putyin.

Az orosz elnök elmondta, hogy eddig egészében pozitív, tárgyalási készségre utaló amerikai reagálások érkeztek a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. (Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán közölte, hogy januárban Genfben megkezdődhetnek az orosz-amerikai szakértői tárgyalások.)

Putyin a sajtótájékoztatón azt mondta: Oroszországban az a benyomás alakult ki, hogy Ukrajnában egy harmadik hadművelet van előkészületben a Donyec-medence ellen. Mint mondta, Oroszországot eközben arra figyelmeztetik, hogy ne avatkozzon be, de Moszkvának reagálnia kell, mert nemzetbiztonsága okán folyamatosan nyomon kell követnie az ukrajnai helyzetet.

Ismételten azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy nem teljesíti a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodásokat, amelyek végrehajtása a rendezés egyetlen lehetséges útja.

Elmondása szerint Oroszország és a Krím “újraegyesítése” nem szerepelt a napirenden az Ukrajnában Viktor Janukovics elnök ellen 2014-ben elkövetett “államcsíny” előtt. Janukovics pedig az ellenzék minden követelését elfogadta, három uniós ország kezessége mellett – emlékeztetett. Mint fogalmazott, az ukrán állam létrehozásakor a bolsevikok történelmi orosz területeket “nyomtak bele” Ukrajnába, átadva neki a Donyec-medencét is.

Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Olaszország szerepet játszhat az orosz-uniós viszony normalizálásában és Moszkvának a NATO-val folytatandó tárgyalásain is.

Hangsúlyozta, hogy nem a Gazprom felelős az európai gázárak meredek emelkedéséért és hogy az orosz gázipari vállalat 12-20 százalékkal túlteljesítette a hatályos szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ezeknek pedig prioritásuk van a spotpiacok ellátásával szemben. Rámutatott, hogy azok az országok, amelyek hosszú távra szerződtek, mint például Németország, most sokkal alacsonyabb árakat élveznek, és így másoknak – Putyin szerint Ukrajnának – nyereségesen tudnak gázt eladni.

Kínáról szólva egyebek között elmondta, hogy hazája együttműködik a kelet-ázsiai nagyhatalommal a biztonság területén, egyebek között a csúcstechnológiájú fegyverek közös fejlesztésében, az űrkutatásban, valamint a repülőgép- és helikoptergyártásban is. Az orosz és a kínai fegyveres erők közös gyakorlatokat tartanak, közösen vesznek részt nemzetközi katonai játékokban, valamint tengeri és légi járőrözésben – tette hozzá.

Putyin szerint a két ország “abszolút átfogó, stratégiai jellegű partnerséget” alakított ki, amely komoly stabilizáló tényező a nemzetközi színtéren.

Az orosz elnök kifejtette: elfogadhatatlan és hibás döntés a pekingi olimpiának az Egyesült Államok által kezdeményezett diplomáciai bojkottja, amelynek célja, szerinte, Kína fejlődésének feltartóztatása. Úgy vélekedett, hogy a kínai gazdaság mindenképpen az első lesz a világon.

Az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus mérgezési ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy Oroszország a jogsegélykérelmére külföldről nem kapott semmilyen bizonyítékot, amely megerősítette volna a merénylet vádját. Putyin azt állította, hogy Navalnij köztörvényes bűncselekményeket követett el, politikai tevékenység mögé bújva.

A jogi és magánszemélyek idegen ügynöknek minősítéséről szólva emlékeztetett arra, hogy erről rendelkező törvényt elsőként az Egyesült Államokban, a harmincas években fogadtak el. Mint mondta, ezek aránya Oroszországban éppen ugyanakkora, mint a tengerentúlon. A különbség szerinte annyi, hogy Oroszországban nem tiltják az idegen ügynökök tevékenységét, az amerikai jogrend szerint pedig ezért a tevékenységért szabadságvesztés is kiszabható.

Egyebek között arról is szólt, hogy Oroszországnak meg kell védelmeznie hagyományos értékeit a kívülről jövő “gender-obskurantizmussal” szemben. Arra figyelmeztetett, hogy a női sport meg fog szűnni, ha engedélyezik a magukat nőnek azonosító férfiak részvételét a versenyben.

“Én annak a hagyományos megközelítésnek a híve vagyok, amely szerint a nő az nő, a férfi pedig férfi. Az anya az anya, az apa pedig apa. És remélem, hogy társadalmunkban megvan a belső morális védelem, amelyet az Oroszországi Föderáció felekezetei diktálnak” – fogalmazott.

Hangot adott meggyőződésének, hogy Mohamed próféta gyalázása, valamint a náci bűnösök fotóinak a második világháborús hősök portréi közé vegyítése nem tekinthető a művészi szabadság gyakorlásának.

Putyin immár 17. alkalommal tartott évzáró sajtótájékoztatót. Ezúttal csaknem négy órán át válaszolt a kérdésekre. A járványhelyzet miatt a moszkvai Manézsba akkreditált újságírók számát félezerre korlátozták.

The post Putyin egyre idegesebb: haladéktalanul biztonsági garanciákat követel Oroszországnak appeared first on .

A több orosz hatóság összehangolt akciója eredményeként őrizetbe vett személyek közül kettőt azzal gyanúsítanak, hogy oktatási intézmények elleni fegyveres támadást készített elő, hárman pedig a szélsőséges ideológiát követő és tömeggyilkosságok elkövetésére buzdító internetes közösségek moderátorai voltak.

Az FSZB szerint a csoportot a nemzetközi szinten körözött, 21 éves Jehor Krasznov ukrán állampolgár hozta létre, aki “az ukrán különleges szolgálatok védnöksége alatt áll”.

Penza megyében és a Komi Köztársaságban is egy-egy, az MKU-hoz kapcsolódó szélsőséges csoportot lepleztek le. Ezeknek öt, illetve nyolc tagja volt. Lakcímükön átalakított lőfegyvereket, vágóeszközöket könnygázpalackokat foglaltak le.

Az őrizetbe vettek ellen büntetőeljárás indult. Az FSZB szerint a gyanúsítottak interneten közvetlen levelezésben álltak Krasznovval, aki erőszakos cselekmények végrehajtására és házi készítésű terroreszközök előállítására utasította őket.

Az FSZB az év eleje óta több nagyszabású különleges műveletet hajtott végre az MKU ellen. Március óta eddig a neonáci szervezet mintegy hatvan követőjét vették őrizetbe Oroszországban.

The post Őrizetbe vették egy ukrán neonáci szervezet 106 követőjét Oroszországban appeared first on .

Annak ellenére, hogy menedékkérelmüket háromszor elutasították, a bevándorlási hivatal (IND) a napokban mégis megadta a házaspárnak a menekültstátuszt.

A lap azt írja, hogy a nő 2014 júliusában, saját állítása szerint véletlenül, információkat hallgatott ki azzal kapcsolatban, hogy kik vehettek részt a BUK-rakéta kilövésében, amely a maláj repülőgép katasztrófáját okozta. A bizalmas adatok ismerete bajba sodorta a nőt és párját, azt állították, hogy orosz biztonsági ügynökök fenyegették és bántalmazták őket.

A házaspár Hollandiába menekült, de csak odaérkezésük után két évvel ajánlották fel együttműködésüket az ügy kivizsgálásához, miután első menedékkérelmüket elutasították. A pár arra hivatkozott, hogy azért vártak az információk átadásával, mert féltették Oroszországba maradt rokonaikat.

Nyáron a Volkskrant arról számolt be, hogy a hatóságok a pár kitoloncolására készülnek. Ezt követően a holland hírszerzés is bírálta a bevándorlási hivatal döntését, és aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a házaspár sorsa, ha visszaküldik őket Oroszországba. Lapinformációk szerint ez késztette arra a bevándorlási hivatalt, hogy újraértékelje kérelmüket, így végül megkapják a menekültstátuszt. .

A Malaysia Airlines MH17-es járatát 2014. július 17-én lőtték le Kelet-Ukrajna felett, a fedélzeten tartózkodó mind a 298 ember, köztük 196 holland meghalt. A támadásban történt részvétellel gyanúsított négy férfi ellen távollétükben folyik a per Hollandiában. Az ügyészség szerdán életfogytiglani börtönbüntetést kért a vádlottakra.

The post Maláj utasszállító: Hollandia nem toloncolja ki az orosz informátorokat appeared first on .

“Ami a csapatok számát illeti… Ma azt látjuk, hogy Oroszországban határunktól 200 kilométeres távolságon belül 122 ezer, és 400 kilométeres sugarú körben 143 ezer 500 katona tartózkodik” – válaszolta az RNBO vezetője arra a kérdésre, hogy növekszik-e az orosz katonák létszáma Ukrajna határainál.

Danyilov megismételte, hogy 2014 óta soha nem volt nyugodt a helyzet Ukrajna határai közelében, de az elnök és az ország legfelsőbb katonai vezetése “kézben tartja a helyzetet”, és felkészülnek a helyzet esetleges súlyosbodására.

Emlékeztetett arra is, hogy 2022. január 1-jével életbe lép “a nemzeti ellenállás alapjairól” szóló törvény, amely – szavai szerint – tovább erősíti az ország védelmi képességét. “A területi védelem, ha kell, mindenképpen visszaveri az agresszort. A puskaport szárazon kell tartani, célszerű nem használni, de ha kell, minden állampolgár tudja, mit kell tennie” – hangoztatta Olekszij Danyilov.

A nemzeti ellenállásról szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett törvényt júliusban fogadta el a parlament. A jogszabály lényegében arról szól, miként kell felkészíteni a polgári lakosságot Ukrajnában az állampolgári feladatai teljesítésére háború esetén. Ennek része a területi védelem, vagyis az állampolgárok bevonása a harcok sújtotta területeken a védekezésbe.

November elején az ukrán védelmi minisztérium saját hírszerzési adatokra hivatkozva még azt közölte, hogy akkor mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken. A tárca novemberi közleményében kitért arra, hogy az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek. Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

The post Az ukrán határoknál 122 ezer orosz katona állomásozik appeared first on .

Zaharova arra reagált, hogy Németországban szerdán blokkolták az RT DE műholdas tévéadást, amelyet az orosz médiaszolgáltató, a szerb hatóságok segítségével, “a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezménynek megfelelően” kiadott engedély alapján indított el. A szóvivő rámutatott, hogy Németország is aláírója a vonatkozó nemzetközi dokumentumnak.

“Ily módon minden okunk megvan rá, hogy a hivatalos Berlin tevékenységét cáfolhatatlan bizonyítéknak tekintsük arra, hogy eredendően meghatározó szerepet játszott az orosz tömegtájékoztatási eszközökre változatos módszerekkel történő többéves nyomásgyakorlás és az alkalmazottjaik zaklatásának megszervezésében” – mondta.

Zaharova azzal vádolta meg Berlint, hogy a demokratikus társadalom alapelveit “durván semmibe véve és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeit megsértve” akadályozza a polgárokat az alternatív információforráshoz történő hozzáférésben. Elfogadhatatlannak nevezte azt a gyakorlatot, hogy egy műhold-üzemeltetővel szemben kényszert alkalmazzanak, megkerülve a vonatkozó egyezményben rögzített vitarendezési eljárásokat.

A történteket Zaharova “célirányos, politikai indíttatású médiaszegregációnak” és “nyilvánvaló cenzúrának” minősítette. Kifogásolta, hogy az olyan jogvédő intézmények, mint az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ szakosított szervei, szemet hunytak a történtek felett.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az NTV orosz csatornának nyilatkozva “új cowboyvalóságnak” nevezte, hogy az illetékes német médiafelügyelet elrendelte RT DE európai sugárzásának lekapcsolását. (A műsor az interneten és telefonos alkalmazásban továbbra is elérhető.) Peszkov szerint Moszkvának reagálnia kell az ilyen lépésekre, mert, mint mondta, “egy egész európai tömegtájékoztatási eszköz blokkolása ellentétes magával az európai szellemiséggel, az EBESZ összes normájával és elvével, és mindennel, amivel csak lehet”.

A TASZSZ hírügynökség háttér-összefoglalója szerint a luxemburgi médiahatóság augusztus közepén megtagadta az RT-től a német nyelvű sugárzási engedélyt, arra hivatkozva, hogy a német nyelvű szolgálat munkatársainak jelentős része Berlinben dolgozik, ezért a német közönség számára terjesztett tartalmak az NSZK joghatósága alá tartoznak. Az RT szerint a berlin-brandenburgi regionális média- és hírközlési hatóság (Medienanstalt Berlin-Brandenburg – MABB) arra kényszerítette az Eutelsat 9B európai műhold-üzemeltetőt, hogy távolítsa el platformjáról a moszkvai stúdiókból sugárzott, német nyelvű RT DE tévécsatornát. Az RT sajtószolgálata közölte, hogy a társaság jogellenesnek tartja a szabályozó német hatóság eljárását, és kifejezte reményét, hogy a döntést bírósági úton felül fogják vizsgálni.

The post Orosz külügy: Moszkva válaszolni fog az orosz RT televízió németországi leállítására appeared first on .

A közleményben azt írták: a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2021. december 16-ai végzésében megállapította illetékességének hiányát a különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban, és az ügyet áttette a Szombathelyi Járásbírósághoz.

A döntés oka az, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a terhelt lakcíme, vagy tényleges tartózkodási helye található – írták.

A végzés nem végleges, azzal szemben fellebbezésre van lehetőség.

Az ügyben októberben emelt vádat az ügyészség, amely szerint az ügyvéd foglalkozású vádlott és társa különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép- és videófelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten. Akkor a fővárosi főügyész arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a vádirat lényege szerint az ügyvéd foglalkozású elsőrendű vádlott kérésére többszörösen büntetett társa 2019 szeptemberében az egyik internetes közösségi hálózaton létrehozott egy profilt, majd azon keresztül egy oldalt, amelynek utóbb Az ördög ügyvédje címet adta.

A másodrendű vádlott később ehhez a közösségi oldalhoz kapcsolódóan hirdetéseket is kért, amelyeket az ügyvédtől kapott bankkártyával fizetett ki.

A főügyész közleményében azt írta, az volt a vádlottak célja, hogy “az ezt követően nyilvánosságra hozott, szexuális tartalmú, kompromittáló felvételeket az internethasználók minél szélesebb körben megismerjék”.

A vádhatóság összesítése szerint az ügyvéd kilenc ember arcképmását mint különleges személyes adatát és hat ember “nemi életre vonatkozó” különleges személyes adatát kezelte jogosulatlanul, amivel jelentős érdeksérelmet okozott, a társa pedig szándékosan segítséget nyújtott neki ebben. Az ügyészi indítvány tárgyalás mellőzését javasolta, a jogászra pénzbüntetés kiszabását, többszörös visszaeső társára pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért.

A fővárosi főügyész augusztus végén jelentette be, hogy azonosította a nyomozóhatóság “az ördög ügyvédjét”. A kommüniké megjelenése után Czeglédy Csaba ügyvéd, szombathelyi független önkormányzati képviselő – az ellenzék közös szombathelyi országgyűlésiképviselő-jelöltje – a 24.hu-nak elismerte, hogy ő a gyanúsított, de mint mondta: nem ő áll Az ördög ügyvédje blog mögött.

The post A PKKB szerint nem illetékes az ördög ügyvédje-ügyben appeared first on .

Az amerikai konzervatív hírportál online cikke szerint a legpatinásabb amerikai felsőoktatási intézmények közé tartozó Princeton 4,6 millió dollárt kapott az államilag finanszírozott Pekingi Egyetemtől gyógyszerfejlesztési és számítástudományi kutatóközpontok támogatására. Tung Chee-hwa, a kínai-amerikai csereprogram alapítvány (CUSEF) létrehozója pedig legalább 1 millió dollárt adományozott a princetoni kínai kutatóközpont működtetésére.

A WFB információi szerint Tung és alapítványa központi szerepet játszik Kína befolyásos külföldi hálózatának működésében.

A WFB cikke szerint Kína az elmúlt években igen ambiciózusan bővíti kapcsolatait az amerikai felsőoktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal. Ezen egyetemi partneri kapcsolatok egy része valódi diák- és kutatói csereprogram előmozdítására irányul, ám Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína egyre inkább “nem hagyományos úton végez hírszerzési tevékenységet, különösen az akadémiai szférában”. Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig 2018-ban létrehozott Kína Kezdeményezés nevű programjának célja a kínai ipari-technológiai kémtevékenység felszámolása az amerikai üzleti és akadémiai szférában, valamint az amerikai politikai döntéshozók kínai befolyásolásának megakadályozása.

A hírportál szerint az igazságügyi tárca kezdeményezése felbosszantotta a Princeton és más elitegyetemek vezetését, mivel állításuk szerint “megfélemlíti” az egyetemi kutatói légkört és felerősíti “az ázsiai diákokkal szembeni előítéleteket”.

A Princeton Egyetem csaknem kétszáz oktatója kérte Merrick Garland szövetségi igazságügyi minisztert októberben, hogy állítsa le a Kína Kezdeményezés nevű programot, az eddigi vizsgálatok nem az esetleges ipari kémkedésre irányultak, hanem olyan kutatókat vettek célba, akik állítólag nem tárták fel, hogy a kínai kormányzat számára is dolgoznak.

“Kína célja, hogy puha hatalmi eszközökkel (soft power) kiterjessze befolyását, miközben elszipkázza és saját céljaira használja fel az amerikai kutatási eredményeket” – idézte a WFB Will Coggint, az Amerikai Biztonsági Intézet (ASI) ügyvezető igazgatóját, aki a szövetségi oktatási minisztérium adatbázisaiból összegyűjtötte a Princeton kínai adományainak és támogatásainak listáját. “Azért különösen aggasztó, hogy a Princeton 4,6 millió dollárt fogadott el éppen gyógyszerfejlesztési és számítástudományi kutatásokra, mert ez két az a két tudományos terület, ahol Kína egyre inkább lekörözi az Egyesült Államokat” – fogalmazott Coggin.

A Princeton Egyetem nem reagált a cikk szerzőjének megkeresésére.

The post USA: a kínai hírszerzés beépül az akadémiai szférába appeared first on .

“Lényegében megegyeztünk a további munka megszervezésének módozatairól. Már megállapodtunk abban, hogy a jövő év legelején az első körben meg kell történnie a kétoldalú kapcsolatfelvételnek köztünk és amerikai tárgyalópartnereink között. A neveket már ismertették, ezek mindkét fél számára elfogadhatók” – nyilatkozott a tárcavezető.

“Majd ezt követően, belátható időn belül – ezt szintén januárban szeretnénk megvalósítani – szeretnénk működésbe léptetni a második tárgyalási platformot a második dokumentum, az Oroszország és a NATO-országok közötti megállapodástervezet megvitatására” – tette hozzá.

Lavrov gyakorlatiasnak nevezte az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra adott amerikai választ. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia és a német hivatali partnerével folytatott megbeszélésén megerősítette: Moszkva azt tervezi, hogy a biztonsági garanciák kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is megvitassák.

“Tehát három síkja van kilátásban a tárgyalásoknak. Azt hiszem, egyetértés van, legalábbis Moszkva és Washington között abban, hogy ezeket be kell indítani. Nem látom okát annak, hogy ez a megközelítés ellentétes legyen közös térségünk bármely más államának érdekeivel” – tette hozzá a miniszter.

Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa a Washington által megfogalmazott biztonsági aggályokat. A tárcavezető szerint a szervezési ügyekben való egyetértés mellett a tartalmi kérdésekben még rengeteg a teendő, de Putyint idézve úgy vélekedett, hogy a dolgot nem lehet a végtelenségig elhúzni, mert “Oroszország folyamatos fenyegetettséget érez, ahogy a NATO infrastruktúrája közeleg a határainkhoz”, és mert Moszkvát folyamatosan “becsapják”.

Szavai szerint Oroszország nyitott a garanciákról szóló tárgyalások ügyében, és mindent megtesz annak érdekében, hogy álláspontját világossá tegye. “Remélem, hogy figyelembe véve a biztonságunk érdekében tett intézkedéseinket, komolyan fognak venni bennünket” – nyilatkozott Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője az interjúban arról is fejtegetésbe bocsátkozott, hogy az európai biztonság az oszthatatlanság elvén alapul, és ha Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatja, akkor állást kell változtatnia.

“Ha Stoltenberg úr úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak jogukban áll köpni erre az elvre, amelyet a legmagasabb szinten elfogadott dokumentumokban rögzítettek, akkor valószínűleg tényleg itt az ideje, hogy távozzon egy másik munkahelyre, mert a feladatával sehogy sem boldogul” – mondta nem túl cizellált modorban Lavrov. (December közepe óta nyilvános, hogy Stoltenberg a norvég központi bank, a Norges Bank élére pályázik.)

Lavrov “dörgedelmesnek és meglehetősen arrogánsnak” nevezte Stoltenberg kijelentéseit, amelyek szerint senkinek sincs joga megsérteni a Washingtoni Szerződést (a NATO alapító egyezményét), amelynek értelmében az ajtó nyitva áll minden potenciális aspiráns ország előtt, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

“Nem vagyunk részesei ennek a struktúrának, nem vagyunk aláírói ennek a szerződésnek, de, mint mondtam, aláírói vagyunk egy szélesebb, pánregionális euroatlanti dokumentumnak, amely tartalmazza a biztonság oszthatatlanságának elvét” – magyarázta a külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: nem kizárt hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden újabb videokonferenciáját még az év vége előtt megrendezik, bár erről még nem született konkrét megállapodás. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy nem szerepel a tervek között a két államfő találkozója, a szóvivő rámutatott, hogy a miniszter személyes találkozóról beszélt.

Peszkov azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem volt olyan turbulens időszak a világpolitikában, mint most. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy nyilatkozatában a NATO-nak a Fekete-tenger térségében folytatott “provokatív tevékenységét” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte az Egyesült Államok “erős allergiát” érez “az elsősorban az egész Európa számára és egyes európai országok számára is előnyös” Északi Áramlat-2 gázvezetékkel szemben.

The post Lavrov: januárban lesz a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások első fordulója appeared first on .

A rendőrség ügyeletére múlt pénteken érkezett bejelentés, hogy egy kapucnit és fekete maszkot viselő férfi bement egy hévízi lottózóba, ahol rátámadt a pult mögött tartózkodó női alkalmazottra. A nő a dulakodás közben a földre került, ekkor az elkövető a pult felső fiókjában lévő készpénzt magához vette.

Az alkalmazott megpróbálta visszatartani az elkövetőt, de a támadó a pénzzel sietve elmenekült. A nő megnyomta a pánikgombot, a riasztás nyomán az üzlet tulajdonosa értesítette a rendőrséget. A rendőrök az adatgyűjtés során jutottak el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 47 éves, román állampolgárságú férfihoz, akit szombaton Budapesten, a népligeti autóbusz-pályaudvaron fogtak el.

A Zalaegerszegi Járásbíróság elrendelte a rablással gyanúsított férfi letartóztatását.

The post Budapesten fogták el egy hévízi lottózó kirablóját appeared first on .

Az orosz vezető külön-külön tájékoztatta tárgyaló partnereit a hosszú távú, jogilag rögzített biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését és a csapásmérő fegyverrendszerek telepítését az Oroszországgal szomszédos államokba.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Putyin azt hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra sem tartja be a válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Mint mondta, az ukrán kormány ezekben rögzített kötelezettségeinek a teljesítésétől függ a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – újabb csúcstalálkozójának megrendezése.

A Macronnal folytatott megbeszélés során a felek megvitatták a karabahi rendezés ügyét és – francia kezdeményezésre – a Maliban kialakult helyzetet, ahol augusztus óta két katonai puccsot hajtottak végre.

Putyin kifejezte egyúttal reményét, hogy az orosz állami Russia Today (RT) propaganda-tévécsatorna minden diszkriminációtól mentesen működhet majd Franciaországban, mint a francia tömegtájékoztatási eszközök Oroszországban. A párizsi külügyi tárca korábban megtagadta az általa propagandaeszköznek tekintett RT France akkreditációját. A két vezető legutóbb egy héttel ezelőtt lépett kapcsolatba egymással.

Putyin, aki első alkalommal lépett kapcsolatba az új német kancellárral, köszöntötte Scholzot hivatalba lépésének alkalmából, Macront pedig a születésnapja alkalmából üdvözölte.

The post Putyin Scholzcal és Marconnal tárgyalt az orosz biztonsági garanciaigényekről appeared first on .

Rehabilitációjának jogerőre emelkedéséről maga a szociáldemokrata politikus számolt be kedden, miután a legfelsőbb bíróság első fokon kimondott határozata ellen nem emelt óvást az ügyészség. A rehabilitáció folytán a büntetését letöltött elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

“A szenvedés és igazságtalanság egy 16 éves időszaka ért véget, amelyet magam mögött akarok hagyni. Köszönöm családomnak a támogatást. Azt, hogy mit tartogat még számomra a jövő, majd meglátjuk” — írta blogján Nastase, anélkül, hogy esetleges közéleti terveit részletezte volna.

A politikust több éves pereskedés nyomán először 2012 júniusában, hatalommal való üzérkedésért börtönözték be egy illegális kampányfinanszírozási ügyben. Rabosításakor pisztolyával öngyilkosságot kísérelt meg, de csak könnyebben sérült meg. Feltételes szabadlábra helyezését követően másodszor 2014 januárjában, egy másik korrupciós ügyben, vesztegetés elfogadása és egy tanú megzsarolása miatt került börtönbe.

A halmazati büntetésként kiszabott négy és fél évből korára és a börtönben végzett munkára – megjelentetett könyveire és a fegyenctársainak tartott előadásaira – tekintettel csak másfél évet kellett letöltenie. Nastaset azonban további öt évre eltiltották a közügyektől: ennek lejártával kérhette most rehabilitálását.

A jelenleg 71 éves Adrian Nastase 2000-től 2004-ig volt Románia miniszterelnöke. Az ő pártelnöksége alatt vette fel a Ion Iliescu volt államfő által 1989-ben – még Nemzeti Megmentési Frontként – alapított posztkommunista utódpárt a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet. Nastase miniszterelnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott Románia a NATO-hoz. Nastase bíróság elé állítását és elítélését a PSD a 2004-es elnökválasztáson meglepetésgyőzelmet arató Traian Basescu politikai bosszúnak tartotta, a jobboldal viszont az igazságszolgáltatás függetlenségének bizonyítékaként ünnepelte az “érinthetetlennek” tartott politikus bírósági elszámoltatását.

The post Bírósági mentesítésben részesült és visszatérhet a közéletbe Adrian Nastase volt román miniszterelnök appeared first on .

A honvedelem.hu cikke szerint az ukrán védelmi minisztert és Valerij Zaluzsnij altábornagyot, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokát a Honvédelmi Minisztériumban fogadták. A két tárcavezető, valamint a két ország haderejének parancsnokai négyszemközti megbeszélést is folytattak. Azt írták: a plenáris tárgyaláson szóba került a régió biztonsági helyzete, a kelet-ukrajnai válság kérdése, a katonai együttműködés lehetőségei, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzete is.

Benkő arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartják az agresszió bármilyen formáját, mindazonáltal kiemelte: Magyarország továbbra is a párbeszédet és a politikai megoldásokat sürgeti. Szó volt arról is, hogy Európa biztonságára egyre több fenyegetés és kihívás jelent kockázatot, amelyek fokozottan érintik a közép- és kelet-európai térséget. Magyarország biztonságát döntően meghatározza a Nyugat-Balkán stabilitása és az azt befolyásoló tényezők, többek között a tömeges illegális migráció, valamint az abból adódó kihívások – írták.

Az ukrán védelmi miniszter beszámolt a határaikon tapasztalható fenyegetésekről, kiemelve a keleti országhatárokon tapasztalható csapatmozgásokat és az illegális migráció jelentette veszélyeket.

Benkő megerősítette, hogy Magyarország következetesen kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett annak nemzetközileg elismert határai között. “Ezzel összhangban Magyarország osztja a NATO és az EU álláspontját a Krím félsziget bekebelezésére vonatkozóan, és elítéljük a kelet-ukrajnai beavatkozást” – tette hozzá a miniszter.

A két ország katonai együttműködése kapcsán elhangzott, hogy Magyarország továbbra is több területen nyújt bilaterális támogatást, kész hozzájárulni a NATO és Ukrajna között folyó gyakorlati együttműködés elmélyítéséhez. Ennek megfelelően Magyarország részt vesz az ukrán különleges műveleti erők felkészítésében és több katonai területen is vizsgálja a gyakorlati együttműködés lehetőségeit az ukrán féllel.

Benkő azt is jelezte: Magyarország számára fontos, hogy a kárpátaljai magyarság békességben élhessen szülőföldjén és az ukrán fél biztosítsa a magyar kisebbségnek az eddig megszerzett jogait. A két fél megegyezett abban, hogy lépeseket tesznek mind a politikai, mind a katonai kapcsolatok javítására – olvasható a cikkben.

The post Az ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt Benkő Tibor appeared first on .