Biztonságpiac

“Ilyen alakulatok felállítása, elsősorban reális katonai képességek kialakítása Csehország biztonságát is szolgálná” – jelentette ki Lipavsky. “Bízom abban, hogy Csehország megtalálja a módját, hogyan járuljon hozzá hatékonyan a már meglévő struktúrák megerősítéséhez” – tette hozzá. Megjegyezte: Csehország konkrét bekapcsolódásáról e kezdeményezésbe egyelőre korai beszélni, mert az erről szóló vita még nem befejeződött be.

A cseh kormány a napokban döntött arról, hogy mintegy négyezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben. A kormány mérlegeli, hogy milyen további segítséget tudna még nyújtani Kijevnek – fejtette ki a miniszter.

A cseh hírtelevízió szerint Ivan Korcok szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO mérlegeli katonai alakulatok elhelyezését Szlovákiában is.

“Határozottan elutasítottuk (Stoltenberggel tárgyalva), hogy bárki megmondja nekünk, kit hívhatunk meg országunk területére, és kit nem” – szögezte le Lipavsky. Hangsúlyozta: Csehországnak továbbra is az az álláspontja, hogy az ukrán-orosz feszültség legjobb megoldását a diplomáciai tárgyalások jelentik.

The post Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a keleti szárnyon appeared first on .

A kínai külügyminisztérium honlapjára feltett közlemény szerint Vang felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését. Hozzátette: a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani.

Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be katonai együttműködését a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország “jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni.

Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

A Global Times című kínai lap portálján megjelent beszámoló szerint a feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok egyes kérdéseiről is szó esett a beszélgetés során. Vang Ji sürgetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felhagyjon a jövő héten megkezdődő pekingi téli olimpiai játékok “megzavarásával”. Washington a Kína északnyugati részén élő ujgurokkal szembeni emberi jogi sérelmek miatti tiltakozásul nem küld diplomáciai képviselőket az eseményre. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi vádakat. A kínai külügyminiszter óva intette amerikai hivatali kollégáját attól is, hogy Washington tovább “játsszon a tűzzel” Tajvant illetően.

Az amerikai külügyminisztérium közleményéből pedig kiderült: a beszélgetésben a felek arról is egyeztettek, hogy hogyan fejlesszék tovább a kétoldalú kapcsolatokat Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök novemberi virtuális tanácskozását követően, egyebek mellett a klímaváltozás terén.

The post Peking az Ukrajnával kapcsolatos orosz aggályok orvoslását sürgette Washingtonnál appeared first on .

Palkovics László közölte, a DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék.

Hozzátette, hogy bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon – ismertette a miniszter.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. “Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez” – fogalmazott a miniszter.

Palkovics a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez – jelezte.

Palkovics elmondta, a már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynx harcjárművek gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

“Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével” – fogalmazott a miniszter.

The post A NATO Magyarországra telepítheti védelmi innovációs programjának több elemét appeared first on .

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

“Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.

The post Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet appeared first on .

“Együttműködésünk Ukrajnával hosszú távú, támogatjuk a demokráciához vezető útján. A politikai és diplomáciai eszközök mellett konkrét támogatást is nyújtani tudunk, amelynek bizonyítéka ez a lőszeradomány. Ezt fontos szolidaritási gesztusnak tartjuk” – nyilatkozott Jana Cernochová, védelmi miniszter a kormányülés után újságíróknak.

A tárca közlése szerint Csehország 4006 darab, 152 milliméteres ágyúlövedéket küld az ukránoknak ajándékként.

“A segítséget a kijevi kormány kérte. Az ajándék célja hozzájárulni Ukrajna védelmének megerősítéséhez, miután Oroszország nagy katonai erőket összpontosított az ukrán határ mentén” – jelentette ki Jakub Fajnor kormányszóvivő újságírók előtt.

A 152 milliméteres lövedékeket a cseh hadsereg a DANA nevű ágyútarackokhoz használja. Ez a lövedék azonban már nem lesz használható a cseh hadsereg új, Franciaországból beszerzett ágyúiban, amelyek 155 milliméteres lövedékeket igényelnek. Ilyen kaliberű ágyúkat használ a legtöbb NATO-ország hadserege is.

The post Csehország több ezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának appeared first on .

Az előkészítő munkálatok már hosszabb ideje tartanak, kedden átadják a terepet a kivitelezőknek – mondta el Anna Michalska szóvivő a PAP hírügynökségnek.

A korábban ismertetett tervek szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5,5 méter magas acélfal az év közepére készül majd el. A beruházás összértéke megközelítőleg 1,35 milliárd zloty (mintegy 106,7 milliárd forint). Michalska január elején az utóbbi harminc év történetében a lengyel határőrség előtt álló legnagyobb logisztikai kihívásnak nevezte a projekt megvalósítását.

A határakadály építéséről Varsó a tavaly augusztustól erősödő migrációs nyomás hatására döntött. Az egész 2021-es évben a lengyel-fehérorosz határszakaszon 39 714 határsértési kísérlet történt, míg egy évvel korábban 88 esetet regisztráltak.

A határátlépési próbálkozások száma az utóbbi hetekben csökkent. Vasárnap húsz ilyen esetet regisztráltak, ezeket viszont továbbra is erőszak kíséri a menekültek és az őket kísérő fehérorosz egyenruhások részéről – jelentette a lengyel határőrség.

A tavaly októberben eddigi csúcspontjára ért migrációs nyomás miatt a Fehéroroszországgal határos térségben március elejéig belépési tilalom van érvényben. Az ott élő lakosok és egyéb kivételeket képező személyek mellett a tilalom nem vonatkozik a határőrség engedélyével rendelkező újságírókra sem.

The post Megkezdődik a vasfüggöny építése a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.

Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le. “A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról appeared first on .

A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről,, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét – mutatott rá Iohannis, megjegyezve, hogy Romániának több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával.

“Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot” – hangoztatta Iohannis.

A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.

Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.

“A NATO-tagállamként, a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségének tagjaként Románia teljes körű biztonsági garanciákat élvez, így egyetlen román állampolgárnak sincs miért félnie, szövetségeseinkkel együtt meg fogjuk hozni és gyakorlatba fogjuk átültetni azokat az intézkedéseket, amelyek a leghatékonyabban szolgálják közös biztonságunkat” – fogalmazott a román államfő.

A CSAT ülését megelőzően Vasile Dincu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat. A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek – idézte az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztert.

The post Románia kész befogadni további NATO-csapatokat az ukrán válság kapcsán appeared first on .

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint francia kezdeményezésre, a műveletben részt vevő hét ország képviselői reggel rendkívüli egyeztetést folytattak, amelyen Szijjártó arról biztosította francia kollégáját, hogy bár a beszámolók szerint egyre rosszabbak a körülmények a régióban, Magyarország továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szélsőséges ideológiák, a terrorizmus térnyerése migrációs hullámokhoz vezet a Száhel-övezetben, ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke a béke és a biztonság megteremtése a térségben, amihez katonai szerepvállalásra is szükség van.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a honvédségnek egy 12 fős egysége már Maliban van, hogy előkészítse a körülbelül 80 fős magyar kontingens tavaszi érkezését.

“Mi azt gondoljuk, hogy az Afrikából kiinduló migrációs hullámokat nem serkenteni, nem inspirálni kell, hanem megállítani, s ehhez a biztonsági körülményeket is javítani kell” – fogalmazott.

“Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, és amíg a franciák készen állnak ennek a missziónak a koordinálására, addig számíthatnak Magyarországra a biztonság megteremtésében” – tette hozzá.

The post Franciaország számíthat Magyarországra a mali Takuba-misszióban appeared first on .

Az ügylet összértéke 196,4 millió dollár, Amerika támogatása ebből 51,1 millió dollár, ami azt jelenti, hogy Zágrábnak 145,3 millió dollárt kell fizetnie a harckocsikért.

A horvát kormányfő kiemelte: ezért az összegért 62 gyalogsági harci járművet, 22 pótalkatrésznek szánt harcjárművet és öt kiképzőjárművet kapnak, melyek korszerűsítését a Slavonski Brodban található Djuro Djakovic horvát vállalat végzi majd el.

A harcijárművek fegyverzete egy 25 mm-es automata gépágyút, egy 7,62 mm-es géppuskát és páncéltörő rakétákat tartalmaz – mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: az ügylettel – amelyről 2017 óta tárgyalnak Washingtonnal – több stratégiai célt is teljesítettek. Megerősítették a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, csökkentették a harcjárművek árát a korábban megbeszéltekhez képest, és munkát biztosítottak a Djuro Djakovic vállalatnak, amely így széles körű szervizközponttá válhat – húzta alá.

Horvátország a NATO-tagságával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig létrehoz egy közepes gyalogezredet, amelyhez a szárazföldi hadseregnek megfelelő felszerelésre van szüksége – szögezte le Plenkovic.

The post Horvátország Bradley gyalogsági harcjárműveket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.

Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen “egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére.

Macron azt hangsúlyozta: Oroszország “destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet. Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít.

A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyinnal.

Scholz és Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját.

Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.

The post Scholz és Macron szerint Oroszország nagyon megfizetne az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak “bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.

A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa – köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa – csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni.

Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni.

Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.

Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.

Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.

Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis – a súlyos gazdasági szankciók mellett – a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.

Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.

A NATO-szövetségesek ugyanakkor készen állnak arra – ahogyan mindig is készen álltak -, hogy őszinte diplomácia útján foglalkozzanak Oroszország jogos aggályaival – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette:Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta a brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene.

The post Johnson: sok orosz katonaáldozata lenne az Ukrajna elleni inváziónak appeared first on .

Közleményében Stoltenberg hangsúlyozta: miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is.

“Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.

Tájékoztatása szerint az elmúlt napokban számos tagország jelentette be, hogy hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez. Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén – közölte Stoltenberg.

“Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket” – fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.

A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: a NATO hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát appeared first on .

Az uniós Külügyi Tanács nyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország “folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit”, és arra szólította fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget. Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács hangsúlyozta: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben.

“Amint azt az Európai Unió tagállamai állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 2021. decemberi ülésén leszögezte: bármifajta további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben súlyos következményekkel jár” – emlékeztettek.

A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül, és felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.

Nyilatkozatában a Külügyi Tanács megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt. Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló-, és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.

The post EU Külügyi Tanács: a befolyási övezeteknek nincs helyük a XXI. században appeared first on .

“Mindenről világosan nyilatkoztunk és figyelmeztettünk: nem fogunk tűrni, amikor állampolgárainkat megtámadják” – mondta a diplomata.

Gavrilov komolytalannak nevezte azokat a fenyegetéseket, amelyek szerint az olaj- és gázexportőr Oroszországot egy Ukrajna elleni agresszió esetén lekapcsolnák a SWIFT fizetési rendszerről. Úgy vélekedett, hogy ez de facto lehetetlen, és Irán példájára hivatkozva eredménytelennek nevezte az intézkedést.

Az orosz külügyminisztérium felszólította a brit diplomáciai tárcát, hogy tartózkodjon a “provokációktól”, miután a Foreign Office azzal vádolta meg Moszkvát, hogy oroszbarát bábkormányt akar hatalomra juttatni Kijevben. Moszkva szerint a London által terjesztett “dezinformáció” újabb bizonyítéka annak, hogy az “angolszászok” fokozzák a feszültséget a Donyec-medencében.

Az Interfax idézte Jevhen Murajov volt ukrán parlamenti képviselőnek a brit The Guardian című lapnak adott nyilatkozatát, amelyben a volt politikus, akit a brit külügyminisztérium a Moszkva által potenciálisan hatalomra juttatandó “oroszbarát” személyiségek közül az első helyen nevezett meg, kijelentette, hogy ez a verzió “nem nagyon logikus”. Rámutatott, hogy őt magát kitiltották Oroszországból, az apja cégének pénzét pedig elkobozták az orosz hatóságok.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Murajev 2018 decembere óta az orosz szankciólistán szerepel. A londoni orosz nagykövetség felszólította a brit kormányt, hogy tartózkodjon az “ostoba és veszélyes provokációktól” Ukrajnával kapcsolatban. A képviselet közleménye szerint “mivel rövidlátó irányvonala miatt London a valódi diplomáciai folyamatok perifériájára szorult, szerepét abban látja, hogy folyamatosan szítja az oroszellenes hangulatot.”

Az orosz külügyminisztérium provokációnak minősítette, hogy az amerikai diplomáciai tárca Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki genfi találkozóját megelőzően közleményben dezinformációval vádolta meg Oroszországot. A közlemény abban hibáztatta a Fehér Házat és szövetségeseit, hogy “toxikus információs és propagandakampányt” indítottak, amelyben Oroszországot “agresszorként”, valamint “a civilizált Európa ellenségeként” és a nemzetközi stabilitást fenyegető országként állítják be.

A moszkvai külügyi tárca azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy 2021. december 15., vagyis a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok átvétele óta időhúzással próbálkozik, és a Moszkva által konkrétan felvetett kérdések megválaszolása helyett “információs és propagandakampányt” indított Moszkva ellen. Marija Zaharova szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a pekingi olimpiát megelőzően Kijev és Washington információs vagy esetleg katonai provokációt kövessen el.

Zaharova kacsának nevezte a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt a diplomáciai forrásra hivatkozó jelentését, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy az olimpia alatt ne támadja meg Ukrajnát, és ne rontsa el az ünnepet.

The post Moszkva nem fog eltűrni a Donyec-medence elleni ukrán támadást appeared first on .

A térség biztonsági helyzetével kapcsolatos felmérést a G4Media hírportál rendelte az Avangarde szociológiai intézettől, az elmúlt hétvégén végzett telefonos kutatás eredményét pedig hétfőn tette közzé.

A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka pedig ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást. Arra a kérdésre, hogy egy esetleges háború másokat is fenyeget-e, a megkérdezettek 43 százaléka azt valószínűsítette, hogy a háború továbbterjed Európában, 36 százalékuk pedig úgy vélte, hogy megmarad a két fél közti konfliktus szintjén.

A válaszadók tíz százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalékuk helyeselné, 33 százalékuk pedig ellenezné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba.

A felmérés szerint a románok többsége nem tartja jogosnak azt az orosz elvárást, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából és adjon garanciákat arra, hogy Ukrajna nem lesz tagja a szövetségnek, míg húsz százalékuk egyetért ezzel. A megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára, 21 százalékuk pedig nem tart ettől.

A megkérdezettek 53 százaléka egyetért azokkal a bejelentésekkel, miszerint az Egyesült Államok és Franciaország is kész (további) csapatokat küldeni Romániába, 18 százalékuk helyteleníti ezt. Hasonló arányban (56 százalék 19 százalék ellenében) támogatják azt, hogy a NATO növelje katonai jelenlétét általában a kelet-európai térségben az ukrán határokon kialakult feszült helyzet miatt.

A kutatás arra is kitért, mennyire bíznak a románok abban, hogy vezetőik helyesen kezelik a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A felmérésben Klaus Iohannis államfő alulmaradt Nicolae Ciuca miniszterelnökkel, tartalékos tábornaggyal szemben, aki politikai karrierje előtt vezérkari főnöki tisztséget töltött be a román hadsereg élén. Ciuca esetében (40-39 százalék arányban) valamivel többen feltételeznek helyes reagálást, Iohannis esetében viszont (46-33 százalékos arányban) többen gondolják úgy, hogy nem kezelné megfelelő módon a konfliktushelyzetet.

The post A románok többsége támogatja, hogy további NATO-csapatokat telepítsenek az országba appeared first on .

“Mindent kézben tartunk. Nincs ok a pánikra” – szögezte le, miután véget ért a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) hétfői ülése. Az elnök szavai szerint a vezetés azon dolgozik, hogy békés rendezéssel “teljes mértékben” enyhüljön a helyzet Kelet-Ukrajnában.

“Mindent tudunk. Mindenre készen állunk. Bízunk a legjobbakban. Ennek érdekében mindent megteszünk partnereinkkel, diplomatáinkkal és katonáinkkal együtt. Ők a mi legjobbjaink, ők védenek meg minket, nekünk pedig őket kell megvédenünk azzal, hogy nyugodtak maradunk, és nem kiabáljuk, hogy minden odaveszett” – hangoztatta Zelenszkij.

Olekszij Danyilov, az RNBO titkára úgyszintén nyugalomra szólította fel az ukránokat, továbbá a médiát is annak érdekében, hogy oldódjék a feszültség. “A jelenlegi helyzet teljesen egyértelmű számunkra. Nincs okunk a pánikra… Számunkra semmi újdonság nincs abban, ami ma történik… Nehéz helyzet van-e most? A mi helyzetünk 2014 óta nehéz” – fogalmazott a tisztségviselő.

A BBC Ukrajina hírportálnak adott hétfői interjújában Danyilov leszögezte, hogy az RNBO reálisan értékeli Oroszország Ukrajna elleni inváziójának veszélyét. Biztosított egyúttal afelől, hogy az ukrán fegyveres erők támadás esetén visszavágnak.

“Talán gyengébbek vagyunk, mint az orosz hadsereg, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogunk harcolni. Sőt, van bennünk valami, ami nincs Oroszországban, és tudjuk ezt, és megértjük” – tette hozzá. Danyilov azt viszont nem pontosította, hogy ez utóbbin mit értett. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy Ukrajna nincs egyedül “szemtől szemben a potenciális agresszorral”. Kiemelte, hogy vannak az országnak partnerei, amelyek támogatására számíthat. Szerinte offenzíva esetén Ukrajna képes lesz önállóan visszaverni a támadást, de megvárja a segítséget.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon hétfőn megjelentetett saját írásában úgy vélekedett: a legjobb módja az ország megvédésének a további orosz agressziótól, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett az agresszor ország elfogadhatatlan veszteségeket szenved el, és nem éri el célját. Kifejtette: orosz agresszió esetén az ukránoknak mindenekelőtt maguknak kell megvédeniük saját államukat. Hangsúlyozta: gondoskodni kell arról, hogy Oroszországgal szemben álljon az egész ukrán nemzet, egységesen, kiképzetten és felfegyverkezve. Reznyikov arra kérte az ukránokat, hogy gondolják át, milyen módon kívánnak részt venni az ország védelmében.

The post Pánikolnak az ukránok, Zelenszkij nyugalomra int appeared first on .

“Ha az orosz haderő egyetlen további tagja agresszív módon behatol Ukrajnába, ahogy mondtam, az gyors, súlyos és egységes választ fog kiváltani részünkről és Európától is” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Vlagyimir Putyinon múlik, és hangsúlyozta, hogy szerinte a diplomáciai út “előnyösebb”.

“Ebben a pillanatban a választás Putyiné. Egyértelműen előnyösebb megoldásnak tartom a diplomáciát, a párbeszédet, annak eldöntését, hogy sikerül-e a kollektív biztonságot úgy építeni, hogy mindenki számára jó legyen” – fogalmazott a tárcavezető.

Blinken visszautasította azt az elképzelést, hogy jelenleg gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, mondván, hogy ezzel aláásnák a Nyugat azon képességét, hogy elrettentse az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziót. “Ami a szankciókat illeti, ezeknek az a céljuk, hogy elrettentsék az orosz agressziót. Így ha most beélesítjük őket, akkor elveszítik elrettentő hatásukat” – mondta a külügyminiszter.

A nyugati államok attól tartanak, hogy Moszkva újabb támadást tervez Ukrajna ellen, miután 2014-ben katonákat küldött a dél-ukrajnai Krímbe a félsziget bekebelezése érdekében. Oroszország tagadja, hogy ez lenne a szándéka, de közölte: kész katonai lépést végrehajtani, ha nem tesznek eleget a biztonsági követeléseinek.

Joe Biden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország számára “katasztrofális” következményekkel járna, ha offenzívát indítana Ukrajna ellen. Blinken pénteken Genfben tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a kialakult feszültségről. Mindketten hasznosnak ítélték találkozójukat, és megállapodtak a megbeszélések folytatásában.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap a CBS amerikai televíziónak is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kezei meg vannak-e kötve Ukrajnával kapcsolatban, mivel orosz támogatásra van szüksége az iráni nukleáris program visszaszorításáról szóló tárgyalásokon, Blinken úgy válaszolt: “A legkevésbé sem”.

The post Blinken: még várnunk kell a szankciókkal appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte: január 22-én 0 óra 10 perckor a Kőbánya-Kispest metróvégállomás utasoktól elzárt területén egy metrószerelvény nekiütközött egy másik szerelvénynek, ezért mindkét jármű kisiklott. A baleset során az egyik szerelvény nekiütközött egy harmadik, álló metrószerelvénynek. A járművek utasokat nem szállítottak, a balesetben senki sem sérült meg – tették hozzá.

A rendőrség az eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt – írta a BRFK. A BKV azt közölte: a 3-as vonal Kőbánya-Kispest “kihúzó” szakaszán, utasok által nem használt területen két metrószerelvény ütközött, egy harmadik szerelvény pedig benn ragadt az említett területen. A közlekedésbiztonsági szervezet és a BKV is vizsgálja az eset körülményeit. A keletkezett anyagi kár felmérése folyamatban van – írta a BKV.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vasárnap azt írta: a metróbaleset helyreállítási munkálatai miatt előre láthatóan a jövő héten hétköznaponként is pótlóbusz jár a 3-as metró vonalán a Határ út és Kőbánya-Kispest között. A vonal déli szakaszán a metrószerelvények csak a Nagyvárad tér és a Határ út állomás között közlekednek – tették hozzá.

The post Nyomozást indított a rendőrség a metróbaleset ügyében appeared first on .

Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén hagyta jóvá egy állami vizsgálóbizottság létrehozását a korrupt katonai közbeszerzések teljes körű feltárására a “tengeralattjáró-ügyben”. Naftali Bennett miniszterelnök tartózkodott a szavazástól, a Jobbra (Jamina) nevű pártjához tartozó Ajelet Shaked belügyminiszter viszont ellenezte a lépést a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapjának értesülése szerint.

“Fontosnak tartom, hogy elmondjuk az izraeli állampolgároknak, hogy a kormány külső érdekektől mentesen fogja lebonyolítani a biztonsági közbeszerzések folyamatait” – mondta Bennett.

“Az egyetlen iránytűnk Izrael állam biztonsága lesz” – tette hozzá, utalva arra, hogy néhány nappal korábban három új tengeralattjáró vásárlásáról született megállapodás a német ThyssenKrupp hajóépítő nagyvállalattal.

A létrehozandó bizottság azt vizsgálja meg, miként támogatták 2009 és 2016 között a ThyssenKrupp három tengeralattjárójának a megvételét, miközben a hadvezetés az akkori helyzetben nem akart újabb tengeralattjárókat.

Emellett górcső alá veszik a gyanús körülmények között lefújt közbeszerzési pályázatot, amelyet négy hadihajónak és két tengeralattjáró-elhárító hajónak a megvásárlására írtak ki. Ezeket a hadihajókat is a ThyssenKrupp gyárthatta le Izraelnek közbeszerzési pályázat nélkül.

Megvizsgálják azt a kudarcba fulladt kísérletet is, amely – jelentős újabb üzletet ígérve – a tengeralattjárók karbantartásának munkálatait is át akarta helyezni a haditengerészet műhelyeitől a német vállalathoz. A bizottság azt is feltárja, hogy milyen körülmények között és ki engedélyezte Izrael részéről fejlett német tengeralattjárók Egyiptomnak történő eladását – hangsúlyozta a Háárec című újság honlapja.

A 13-as tévécsatornán régebben Raviv Drucker tényfeltáró újságíró értesüléseit ismertették, amelyek szerint Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök Móse Jaalon volt védelmi miniszter tudta nélkül, a vezérkar tiltakozása ellenére személyesen hagyta jóvá a német vezetés számára a fejlett hadihajók eladását Egyiptomnak.

Szintén Drucker derítette ki, hogy a ThyssenKruppal megkötött üzletek jelentős hasznot hoztak Netanjahu Amerikában élő unokatestvére, Nathan Milikowsky vállalkozásainak, ahol korábban maga a volt kormányfő is részvényekkel rendelkezett.

Az állami vizsgálóbizottság létrehozása ezen ügyek feltárására a tavalyi Netanjahu-ellenes tömegmozgalom egyik legfőbb követelése volt, miután Aviháj Mandelblit főügyész úgy nyilatkozott, hogy bizonyítékok hiánya miatt nem indíttat Netanjahu ellen bűnügyi nyomozást ebben az ügyben.

Az állami vizsgálóbizottságnak öt tagja lesz, és Zeév Elkin építésügyi és lakásügyi miniszter kérésére nem csak a politikai, hanem a szakmai szintet is vizsgálják. “Megígértük és betartottuk. A bizottság létrehozása elsőrendű biztonsági szükséglet, és egyértelmű üzenet, hogy Izrael biztonságával nem lehet játszani”- írta Twitter-fiókjában a kormányülésen a szavazást előterjesztő Beni Ganz védelmi miniszter.

“Öt évvel ezelőtt ígéretet tettünk az állami vizsgálóbizottságra, az ügy kivizsgálására, és a mai napon ez megtörténik minden nyomás és tiltakozás ellenére” – mondta, és teljes körű kivizsgálást ígért Jaír Lapid külügyminiszter.

The post Vizsgálóbizottságról döntött az izraeli kormány a korrupt tengeralattjáró-beszerzések felderítésére appeared first on .