Biztonságpiac

Az amerikai diplomácia vezetője a világ legrangosabb biztonságpolitikai tanácskozásának első napján egy pódiumbeszélgetésen a Münchner Merkur című lap beszámolója szerint azt mondta, hogy Vlagyimir Putyint “eléggé meglepte” a NATO és az EU összetartása.

A Nyugat gazdasági erejét kiemelve rámutatott, hogy Oroszország és Kína együtt globálisan a hazai össztermék mintegy húsz százalékát képviseli, a NATO-tagállamok részaránya viszont negyven százalékos. Ha a Nyugat összefog, sok mindent el lehet érni – fejtette ki Blinken.

Ugyanakkor Moszkvát nem sikerült eltántorítani az Ukrajna elleni támadás szándékától – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, megismételve az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön tett kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország “álprovokációkkal” megpróbál ürügyet kreálni a támadásra.

Az orosz háborús fenyegetés változatlanul nagyon is valós – emelte ki a pódiumbeszélgetés másik résztvevője, Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint a többi között elmondta, hogy akár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer második vezetékpárja, az üzembe helyezésre váró Északi Áramlat-2 ügye is megkérdőjeleződhet, ha Oroszország ráront Ukrajnára.

A német diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az orosz mozgósítás az ukrán határ térségében nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen jelent fenyegetést, ezért a fejlemények leírására nem is az ukrán válság, hanem az “orosz válság” kifejezés alkalmas.

Baerbock a Münchner Merkur beszámolója szerint a válság fő tétjének azt a kérdést nevezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálásának rendező elve a kölcsönösen elfogadott szabályokon nyugvó együttműködés lesz-e, vagy a befolyási övezetek rendje az 1945-ös jaltai konferencia mintájára.

Az 58. MSC-t megnyitó köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Elmondta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen.

A tanácskozás első előadását António Guterres ENSZ-főtitkár tartotta, aki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyzet összetettebb és fenyegetőbb, mint a hidegháború idején, és kiszámíthatatlanul alakulhatnak a folyamatok.

A világszervezet vezetője visszafogottságra intett, mint mondta, minden nyilatkozatnak, valamennyi nyilvános megszólalásnak a konfliktusok csillapítását kell szolgálnia , és mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog előírásait.

Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg, köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra várják például Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Meghívták Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is. Arra hivatkozva hárították el a meghívást, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.

The post Blinken: a NATO és az EU összetartása meglepte Putyint appeared first on .

Szergej Lavrov szavait a RIA orosz hírügynökség idézte internetes oldalán. A politikus kifejtette: olvasta az interneten az amerikai külügyminisztérium néhány nyilatkozatát, miszerint Oroszország hamis videókat készít az ukrán katonák állítólagos támadásáról a Donyec-medencében. Az ilyen “téveszmés kitalációkból” napról napra egyre több van – tette hozzá.

Az amerikai hatóságok azt állítják, hogy az orosz titkosszolgálatok egy olyan videó elkészítését tervezik, amely az ukrán hadsereg által orosz területre vagy saját orosz ajkú honfitársaira irányuló megrendezett támadást mutatna be. A képsorokon “megölt” emberek, lerombolt épületek, gyászolók, ukrán fegyverek és török gyártmányú drónok lennének.

Washington szerint egy ilyen videó lenne a “hamis” ürügy Oroszország számára, hogy katonai műveleteket indítson a szomszédos ország ellen. Amikor a média bizonyítékokat kért, Ned Price külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, higgyenek az amerikai kormány szavának.

Vlagyimir Csizsov, Oroszország állandó EU-képviselője a maga részéről cáfolta a vádakat. Ezzel egy időben a “Luhanszki Népköztársaság” népi milíciája közölte, a Donyec-medencébe brit, amerikai és észt médiaképviselők érkeztek, hogy megrendezett riportokat készítsenek az állítólagos “orosz agresszióról”.

The post Lavrov: képtelenség az orosz videós provokációról szóló amerikai bejelentés appeared first on .

A Pentagon vezetője pénteken Varsóban Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel egyeztetett. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten hangsúlyozta: a NATO egésze támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Austin felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy Vlagyimir Putyin ellenezte a NATO megerősítését, miközben az orosz-ukrán feszültség ténylegesen azt eredményezte, hogy a szövetség sokkal erősebb lett a keleti szárnyán, és ez a jövőben is így marad.

Austin szerint Ukrajna “bármilyen jellegű” orosz megtámadása nemcsak konfliktushoz vezetne, hanem olyan alapértékek megsértését is jelentené, mint amilyen a nemzeti szuverenitás, a területi egység és az önrendelkezés joga.

Értékelése szerint az orosz csapatok bekerítik Ukrajnát, egyes, Fehéroroszországba telepített alegységek pedig alig 320 kilométernyi távolságban állomásoznak Lengyelország határaitól. Egy ukrajnai orosz invázió esetén Lengyelországnak több tízezres menekültáradattal kell számolnia – húzta alá.

“Még mindig van ideje és helye a diplomáciának” – folytatta Austin. Kiemelte: Washington szövetségeseivel, köztük Lengyelországgal szorosan együttműködve felajánlotta Putyinnak a válságtól különböző, diplomáciai utat a biztonság növelése érdekében. “Függetlenül attól, hogy Putyin hogyan dönt, az Egyesült Államok és szövetségesei fel lesznek készülve” – fogalmazott.

Moszkvai nyilatkozatok ellenére nincs bizonyíték az orosz csapatok visszavonására Ukrajna határaitól, ellenkezőleg, minden információ arról tanúskodik, hogy Oroszország folyamatosan támadásra készül – hangsúlyozta ebben az összefüggésben újságírói kérdésre válaszolva az amerikai politikus.

Austin megköszönte, hogy Lengyelország befogadta a csapaterősítés keretében átirányított 4700 amerikai katonát, aki – mint mondta – készen áll “egy sor lehetséges forgatókönyvre”, és szükség esetén együttműködik a lengyel hatóságokkal az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok segítésében.

Blaszczak kijelentette: Putyin “az orosz birodalom újjáépítésére”, az orosz érdekszféra bővítésére törekszik. A NATO egysége és az Egyesült Államok határozott politikája elejét veheti Ukrajna orosz megtámadásának – jelentette ki. Nyílt konfliktus esetén Lengyelország kész segíteni azoknak, akik Ukrajna elhagyására kényszerülnének – húzta alá.

Austin Varsóban Andrzej Duda lengyel elnökkel is tárgyalt, ezt követően Blaszczakkal együtt a nyugat-lengyelországi Powidzba indult, ahol lengyel és amerikai katonákkal találkoznak.

The post Austin szerint még mindig van idő diplomáciára appeared first on .

A vádirat szerint a 44 éves férfi tavaly július 28-án este Budapesten, az Izabella utca és az Andrássy út sarkán meglátott két nőt, akik “szexuális irányultságukat nyíltan felvállalva, egymást átkarolva sétáltak”.

A vádlott a sértetteket szexuális irányultságuk miatt hangosan szidalmazni kezdte, trágár szavakat használva kiabálta nekik, hogy menjenek át az út túloldalára. Ezután az egyik nőt hátulról, a vállánál meglökte, ennek következtében a sértettek az út szélén parkoló kocsik közé sodródtak.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a 44 éves férfit közösség tagja elleni kétrendbeli erőszak bűntettével vádolja – amit az egyik sértett sérelmére bántalmazással követett el -, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A közösség elleni erőszakot a törvény súlyosan bünteti: a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az elkövető a sértett valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása – így köztük szexuális irányultsága – miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a sértettben riadalmat keltsen. Még súlyosabban, 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő az, aki ilyen indíttatásból a sértettet bántalmazza is – jelezték az ügyészségi közleményben.

The post Felfüggesztettel megúszhatja nőkre támadó “hős” appeared first on .

Kiemelték, az elmúlt időszakban a sok éves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza – elszáradt tavalyi gyep, avar – nedvességtartalmát a szeles, napos időjárás tovább csökkentette, emiatt több megyében megemelkedett a tűzesetek száma.

A meteorológiai előrejelzések alapján a következő 72 órában sincs esélye érdemi csapadéknak, valamint az érintett megyék termőhelyi és állományviszonyai kedveznek a nagy területű erdő- és vegetációtüzek kialakulásának – indokolták a tilalmat.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen lehet tájékozódni – közölte a Nébih.

The post Nébih: négy megyében tűzgyújtási tilalom van appeared first on .

A 2022-ben a tavaszi cipők divatja rengeteg lehetőséget ad arra, hogy igazán változatosan öltözködjünk. Ilyenkor az időjárás is szeszélyes, így fel kell készülni az esőre, a szélre és a sárra egyaránt.

Ilyenkor praktikus lehet egy tavaszi bokacipő, ha még túl hideg lenne a reggel, de hasznos továbbá egy belebújós, illetve egy fűzős utcai típus egyaránt. Lássuk, hogy melyek a legkényelmesebb darabok!

Ahogy tavaly, úgy idén is hódít a creeper lábbeli, amely tulajdonképpen a ruhatár egy alapdarabja tavasszal. Ezzel a változattal egy igazán praktikus és kényelmes cipővel dobhatunk fel bármilyen outfitet. A különleges telitalppal rendelkező platformos verzió igazán lezser és vagány, főként tavasszal lehet hasznos és trendi. Akik bátrabbak, nyugodtan választhatnak neon árnyalatú modellt is, hiszen minél egyedibb, annál merészebbnek számít. 

Emellett visszatérnek azok a retró sportcipők, amiknek egyre nagyobb a kereslete. A hihetetlen népszerűségnek örvendő kiegészítők bármilyen lezser összeállításhoz remekül passzolnak. Nagy előnyük, hogy akár egy szoknya mellett is jól mutathatnak. A Borgo.hu női cipői között például helyet kapott a Yesmile Slime változat, amely a 2022-es tavaszi kollekció egyik legérdekesebb darabja. A fűzős kivitel lehetővé teszi, hogy könnyedén fel lehessen venni, így reggel pillanatok alatt indulásra készek lehetünk. A felsőrésze rugalmas, jól szellőzik, még folyamatos mozgás közben sem fülled be az ember lába. Maximális kényelmet garantál minden út során. 

Természetesen nem feledkezhetünk meg a hűvösebb időjárásról sem, amikor igencsak jól jöhetnek a bokacsizmák. A vékonyabb darabok, amik könnyed anyagból készülnek, melegen tartják a lábat. Ezeket idén is bármilyen színben, méretben, fazonban beszerezhetjük, nem kell tartani a színek és a minták hiányától sem. Érdemes azonban stabil sarokkal rendelkező változatot vásárolni, hiszen a kényelem mindig elsődleges.

Gyorsan felvehető darabnak ott van a Yesmile kollekció EZ rózsaszín kivitele, amely szintén egy idei kiadás. A sportcipő talpa tökéletesen passzol a láb formájához, ráadásul remekül megtámasztja a talpat járás közben. Fontos azonban, hogy néha stílusos modelleket is viseljünk. Ilyenkor remek megoldás például a Borgo Elegance fehér női magas sarkúja, amely egy platformos pumps kivitel, ez igazán trendi eleganciával öltöztet fel bennünket. A középtalp különlegessége, hogy a járófelület egyenetlenségeit elnyeli, míg a sarok az egyedi kialakításának köszönhetően remekül csillapítja a különböző rezgéseket. A hat centiméteres sarok nagyon kényelmes, amely nem kopik el egyhamar.

Amennyiben tehát egyedülálló és stílusos lábbelire lenne szükséged, a Borgo.hu webáruháza számos lehetőséget ad arra, hogy kellően izgalmas cipőket szerezhess be. 

The post A legkényelmesebb női tavaszi cipők 2022-re appeared first on .

Biden igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország megindítja-e az inváziót. “Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni” – fogalmazott. Az orosz invázió jelentette fenyegetés “nagyon magas” – tette hozzá az elnök.

Biden szerint Washingtonnak oka van azt feltételezni, hogy Moszkva úgynevezett “Hamis Zászló Műveletre” készül, hogy ürügyet teremtsen a belépésre.” A Hamis Zászló(s) Művelet (False Flag Operation) az a katonai hadművelet, amelynek során álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik, vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.

Az elnök szerint “minden jel arra mutat”, hogy Moszkva kész megtámadni Ukrajnát. Nem részletezte azonban ezeket a “jeleket”.

A Biden-adminisztráció egyik tisztségviselője szerdán közölte, hogy Oroszország újabb hétezer katonát vezényelt az ukrán határ mellett felsorakozott egységei mellé, valamint “hamisnak” minősítette Moszkva azon állításait, miszerint katonai erőket vontak ki a területről.

Az amerikai elnök azt mondta: nem kíván telefonon egyeztetni Vlagyimir Putyinnal, akivel utoljára szombaton tárgyalt. “Jelenleg nem tervezem felhívni Putyint” – fogalmazott Biden, aki arról is beszélt, hogy szerinte továbbra is lehetséges a konfliktus diplomáciai megoldása. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azt tervezi, hogy diplomáciai utat jelöl ki az oroszok számára.

Közvetlenül az elnök megszólalása előtt az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy az Egyesült Államok megkapta az orosz garanciaigényekre adott amerikai reagálásra összeállított írásos viszontválaszt. Biden azt állította, hogy egyelőre nem olvasta a dokumentumot.

Csütörtökön kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – erősítette meg a már korábban megjelent információt az amerikai külügyminisztérium is. A tárca “indokolatlannak” minősítette a kiutasítást. A külügyminisztérium közölte, hogy Gorman érvényes vízummal rendelkezik, és a megbízatása még nem ért véget.

“Ezt a válságot tovább mélyítő lépésnek tartjuk, és mérlegeljük a válaszunkat” – jelentette ki Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. “Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget az amerikai diplomaták és munkatársaik alaptalan kiutasításainak!” – tette hozzá. A szóvivő szerint most “minden eddiginél fontosabb”, hogy a két ország rendelkezzék a szükséges diplomáciai személyzettel, amely segítheti a kormányok közötti kommunikációt.

The post Biden: Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát appeared first on .

“Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren.

Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint csütörtökön tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei frontvonalnál fekvő, ukrán ellenőrzés alatti Sztanicja Luhanszka települést. Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat.

Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.

A parancsnokság később kiadott közleményében arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az “orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével. A támadásokban már két katona sebesült meg. Még később a parancsnokság arról adott hírt, hogy nap közben tovább folytatódtak a tüzérségi támadások a frontvonal mentán az ukrán oldal ellen: helyi idő szerint 14 óráig 29-2ől 34-re nőtt a csütörtökön végrehajtott tűzszünetsértések száma, és 26 települést vettek tűz alá a szakadár erők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellátogatott Donyeck megyébe, ahol kiment a frontvonalhoz is – tájékoztatott az elnöki iroda. Arra nem tértek ki, hogy pontosan melyik településen járt. A közlemény szerint az államfő mintákat tekintett meg az ukrán fegyveres erők egységeinek átadott legújabb külföldi fegyverekből, köztük Javelin és NLAW hordozható páncéltörő rakétarendszerekből, továbbá egy M141-es gránátvetőt is megnézett. Megismerkedett a hadműveleti és taktikai helyzettel a frontvonalnál, és elbeszélgetett az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákkal, akikkel együtt is ebédelt.

Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek – azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket -, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.

The post Kuleba a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a Donyec-medencei támadásokat appeared first on .

Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.

Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.

„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.

“A NATO további bővítésről való lemondásról, a «bukaresti formula» visszavonásáról van szó, amelynek értelmében «Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik», valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.

Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél „figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan «kényelmes» témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy «forgatott ki», hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs „orosz invázió”, és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”.

A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére. Elfogadhatatlannak nevezte azt a – szankciófenyegetésekkel kísért – követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.

Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.

Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.

„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.

„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzet-ellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai válasz.

The post Moszkva ismét háborúval fenyegetőzik appeared first on .

A jelenleg 47 éves férfit több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek. A táblabíróság döntött arról, hogy a vádlott legkorábban 30 év leteltével bocsátható feltételes szabadságra. 2004. november 16-án Makón, a Szegedi utca egyik házában holtan találtak egy 78 esztendős asszonyt és a hozzá látogatóba érkező 51 éves lányát.

A vádlott a szomszédos ingatlanba hatolt be, majd a kerítésen átmászva jutott be a sértett házába. A nyári konyhában összetalálkozott az idős asszonnyal, akit vascsővel bántalmazott, majd elvágta a torkát. Ezután még másfél-két órát tartózkodott a lakásban, evett, ivott, átkutatta a házat, de nem találta meg a sértett elrejtett pénzét. Ekkor találkozott össze a nő lányával, akit ugyanúgy bántalmazott és ölt meg, mint az anyját. A holttesteket újságpapírral betakarta, majd a vascsövet hátrahagyva távozott.

Az elkövető azonban vénás sérülést szenvedett, a vért még a házban lemosta, ehhez azonban levette cérnakesztyűjét, így ujjlenyomatokat hagyott hátra. A rendőrség 2019-ben ezeket összevetette a Makón és Csongrád megye területén élet és vagyon elleni, erőszakos bűncselekményeket elkövetők ujjlenyomataival, így találtak rá tavaly februárban a vádlottra, aki a mórahalmi járásban élt, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, hajléktalan.

Később a házban talált kesztyűből, a vascsőről és az egyik áldozat körme alól vett mintából is kimutatták a vádlott DNS-ét.

Az írni, olvasni nem tudó férfi a táblabíróság előtt nem élt az utolsó szó jogával. Korábban tagadta bűnösségét, azt állította, a bűncselekmény idején a Csongrád megyei Bordányban dolgozott napszámosként. Bár abban az időben gyakran meglátogatta barátnőjét Makón, azt mondta, azon a napon is Bordányban tartózkodott, az áldozatok házában pedig soha nem járt.

A szakértői vélemény szerint a vádlott bár aluliskolázott, képességei közelítenek az enyhe értelmi fogyatékosság szintjéhez, nem szenved elmebetegségben és a beszámítási képessége sem korlátozott.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során hangsúlyozta, a bizonyítékokból csak az a következtetés vonható le, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. A táblabíróság az elkövetéskor érvényben lévő jogszabályokra és bírói gyakorlatra figyelemmel arányosnak találta a törvényszék által kiszabott büntetést.

The post Életfogytiglanra ítélték a tizenhét évvel ezelőtti makói kettős gyilkosság elkövetőjét appeared first on .

A moszkvai katonai tárca szerint a páncélosokat előre tervezett hadgyakorlaton való részvétel után vagonírozták be. A szűkszavú közlemény azon kívül, hogy a haditechnika mintegy ezer kilométert fog utazni, más részletet nem közöl. Azt sem, hogy honnan hová tart a szerelvény.

A minisztérium a haditechnika szállításáról sötét napszakban, behavazott terepen készített videofelvételeket is közzétett. A tárca korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a nyugati és a déli katonai körzet alegységei a gyakorlatozást befejezve megkezdték a visszatérést állandó bázisukra, egyebek között a Krímből is.

A NATO korábban közölte, hogy nem észleli a feszültség csökkenését az orosz-ukrán határon. A Kreml szóvivője erre azzal vádolta a szövetséget, hogy gondjai vannak a helyzetértékeléssel. Az orosz vezetés többször hangsúlyozta, hogy nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával kapcsolatban.

Az Interfax hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva közölte, hogy az első tankhadsereg csapatai Moszkva, Ivanovo, Szmolenszk és Nyizsnyij Novgorod megyében állomásoznak. A hadsereg főhadiszállása a Moszkva megyei Bakovkában található. Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn azt jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz haderő több gyakorlatot folytat, amelyek közül egyesek véget értek, mások pedig a befejezéshez közelednek.

Az orosz déli katonai körzet parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a Kaszpi Flotta mintegy húsz hajója futott ki gyakorlatra a mahacskalai hadikikötőből. Korábbi bejelentés szerint január és február folyamán az orosz haditengerészet 140 hadihajója vesz részt a légierővel koordinált manővereken különböző tengereken. A gyakorlatokba emellett több mint hatvan légi járművet, ezer egységnyi katonai technikát és mintegy 10 ezer katonát is bevonnak.

The post Orosz védelmi tárca: páncélosok indultak vissza a helyőrségükbe vasúton appeared first on .

A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a 23 éves, székelyudvarhelyi születésű, román-magyar kettős állampolgárságú vádlottat.

2020. január 4-én éjjel két óra után az ittas vádlott felkereste 17 éves öccsét a korábbi közös családi házukban Mórahalmon. A testvérek vitatkozni, majd dulakodni kezdtek. A fiatalabb fivér késsel megsértette bátyja kezét. A jóval erősebb vádlott ekkor elvette a kést és hátba szúrta testvérét. A vádlott ezután magához vette öccse mobiltelefonját, az udvarról benzint hozott, szétlocsolta a házban és a melléképületben, majd meggyújtotta. A két épület szinte teljesen leégett.

A vádlott a ház felgyújtása után hazament, másnap a helyi rendőrök vették őrizetbe. A vádlott azt állította, hogy öccse kábítószer-fogyasztása miatt szólalkoztak össze, és elismerte, hogy felgyújtotta a tanyát. A táblabíróság előtt is azt mondta, nagyon bánja testvére halálát. A tűzvizsgálati jelentés szerint a tűz ott égett legintenzívebben, ahol a sértett elhagyhatta volna az ablaktalan helyiséget.

A szakértői vélemény szerint a fiatal férfi még legalább 15 percig élt a tűz keletkezése után, a szúrás a háta baloldalán érte, és a tüdejét sértette meg. Halálához a vérveszteség mellett a füstmérgezés is hozzájárult. Kiderült az is, hogy az áldozat korábban amfetamint fogyasztott. A táblabíróság súlyosította az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott tíz év fegyházbüntetést.

Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indokolásban kifejtette, a dulakodás megkezdésekor a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, de ez megszűnt, amikor a kést elvette fivérétől, majd a háta mögé került. A vádlott hat-nyolc centi mély szúrt sérülést okozott öccsének, majd tüzet gyújtott úgy, hogy súlyosan sérült testvére még életben volt. Az áldozat tűzhalált halt, így a bűncselekmény különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősül. Az ítélőtábla a vádlott fiatal felnőtt korára és a sértetti közrehatásra tekintettel nem látta szükségesnek az ügyészség által indítványozott életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.

The post Tizenhat évre ítélték a testvérét meggyilkoló mórahalmi férfit appeared first on .

A kneszetben (izraeli parlamentben) tett látogatásán Pelosi kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izrael biztonságát és stabilitását az iráni fenyegetés közepette. Leszögezte továbbá, hogy megítélése szerint a nukleáris Irán globális fenyegetést jelent.

“Együtt harcolunk az Irán gerjesztette terror és Teherán nukleáris fejlesztései ellen” – mondta Pelosi. “Ez a világot fenyegeti, s Izrael közelsége Iránhoz mindannyiunkat veszélyeztet, és ez mindannyiunk felelőssége”- tette hozzá az amerikai politikus.

“Izrael a XX. század legnagyobb politikai vívmánya, és az Egyesült Államok büszke arra, hogy a legrégebbi szövetségese”- hangsúlyozta az újságíróknak a demokrata párti Pelosi az izraeli kneszetben két év óta első hivatalos látogatásán.

Pelosi a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint külkapcsolatokkal és hírszerzéssel foglalkozó amerikai kongresszusi képviselők küldöttségét vezeti. Az amerikai házelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai delegáció egységesen támogatja a palesztin és izraeli megbékélés “két népnek két államot” ígérő tervét, és továbbra is e cél érdekében fog dolgozni. Azt is kiemelte, hogy létfontosságúak az izraeli kneszet és a Egyesült Államok kongresszusa közötti kapcsolatok.

“Izrael hálás a biztonságáért folytatott, megalkuvás nélküli küzdelméért”- üdvözölte Miki Levi, a kneszet házelnöke Pelosit, és külön köszönetet mondott a rövid hatótávolságú rakétáktól védő vaskupola légvédelmi rendszer pénzügyi támogatásáért.

“Ön sok éven át védte jogunkat, hogy megvédjük állampolgárainkat, és mellettünk állt a legnehezebb időkben is, ahogyan azt a legutóbbi gázai hadművelet során is láthattuk” – mondta Levi. “Örökre Önhöz kötődik a vaskupola rendszer elfogórakéta-készleteinek utántöltését finanszírozó törvény elfogadtatása, amely mindig az amerikai nép és az Egyesült Államok képviselőházának egyik legnagyobb támogatása lesz Izraelnek. Izrael Állam nem is kívánhatott volna Önnél jobb barátot” – tette hozzá az izraeli házelnök.

Pelosi korábban “diplomáciai remekműként” méltatta az akkori izraeli kormány súlyos bírálatát kiváltó, 2015-ös iráni nukleáris megállapodást, Jelenlegi látogatása egybeesik az Egyesült Államok erőfeszítéseivel a megállapodáshoz történő visszatéréshez.

Pelosi néhány nappal azután érkezett Izraelbe, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök telefonon Iránról egyeztetett. Ezt Ejal Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó gyors washingtoni látogatása követte Washingtonba, ahol találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel és Wendy Sherman külügyminiszter-helyettessel.

The post Pelosi: globális fenyegetést jelentenek az iráni nukleáris fejlesztések appeared first on .

Sajtótájékoztatóján – amelyről az IRNA iráni hírügynökség számol be – Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem.

“Ám ahogyan az amerikaiak és az európai trojka befolyása nő, úgy csökken az esély a megállapodásra is” – fogalmazott Hatibzadeh, ám hozzátette azt is, hogy lehetséges a megállapodás, mégpedig hamarosan, amennyiben Teherán jogait tiszteletben tartják.

A szóvivő kitért továbbá az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserére is, amelyről a nukleáris tárgyalásokkal egy időben folynak egyeztetések. Elmondta, egyelőre nem jutottak dűlőre, s hozzátette, hogy Washington vélhetően a nukleáris tárgyalások eredményére vár.

Hatibzadeh bírálta Washingtont Joe Biden amerikai elnök múlt heti, az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadításáról szóló döntése miatt is. A pénteken aláírt rendelet szerint az ott lévő, mintegy hétmilliárd dolláros vagyonból 3,5 milliárd dollárt szabadítanának fel afgán segélyezésre, az összeg másik fele pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne.

Hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminiszter is a mielőbbi megállapodás mellett szállt síkra. “Teherán mihamarabb alkut akar kötni Bécsben, de csakis nemzeti érdekei figyelembe vételével” – fogalmazott Hoszein Amirabdollahián, aki egyúttal arra intette a nyugati delegációkat, “ne húzzák az időt”.

A külügyi tárca vezetője leszögezte azt is, hogy a síita állam továbbra is ragaszkodik az összes, Irán elleni szankció feloldásához.

Mindeközben az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára azt vetette a bécsi egyeztetésen résztvevő nyugati delegációk szemére, hogy szándékosan késleltetik a megállapodást. Ali Samháni vasárnap este közzétett Twitter-üzenetében azt írta: a Bécsben tárgyaló iráni küldöttség vezetőjével, Ali Bakeri Kánival folytatott telefonbeszélgetése meggyőzte őt arról, hogy az iráni fél dolga “napról napra nehezebb”, a nyugati felek pedig “igyekeznek kibújni a kötelezettségeik alól”.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió weboldalán hétfőn megjelent elemzésben szakértők úgy vélték, az ukrán válságnak komoly kihatásai lehetnek az osztrák fővárosban zajló megbeszélésekre. Nem zárták ki, hogy Washington igyekszik felgyorsítani a tárgyalásokat, miközben az orosz fél – lekötendő az Egyesült Államok figyelmét – az egyeztetések lassításán fog dolgozni.

The post Iráni atomprogram: az iráni külügyi szóvivő szerint a bécsi egyeztetések nincsenek zsákutcában appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve hangsúlyozta: az orosz bejelentéssel ellentétben úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán.

“Amit látunk, az az, hogy Oroszország növelte a csapatok számát, és újabb csapatok vannak úton” az ukrán határ felé – mondta. Oroszország minden figyelmeztetés nélkül megtámadhatja Ukrajnát, az ahhoz szükséges katonai képességek, köztük több mint százezer katona a helyükön vannak – figyelmeztetett. A NATO továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és diplomáciai megoldást szorgalmaz a helyzet megoldására – mondta.

“Moszkvától hallottuk, hogy hajlandó folytatni a diplomáciai erőfeszítéseket, Oroszországnak ugyanakkor további lépést is tennie kell: ki kell vonnia erőit a térségből és enyhítenie kell a feszültséget. Valódi és tartós kivonulást akarunk látni, nem csak a csapatok szakadatlan mozgását. Készek vagyunk együttműködni Oroszországgal, de felkészülünk a legrosszabbra is” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is szilárdan támogatja a NATO-t és a szövetségeseket.

“Biztosíthatom önöket arról, hogy Washington elkötelezettsége a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikkhez továbbra is rendíthetetlen marad” – fogalmazott.

Oroszország haditechnika visszavonását jelentette be a Krímből
Áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a vonat lánctalpas páncélozott járműveket szállít, visszavonásukat a hadgyakorlat befejezése után kezdték meg. A szerelvény áthaladásáról a hídon a tárca videofelvételt tett közzé. A Szputnyik orosz állami hírügynökség szerdán egy nem nevesített informátorra hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem készül Ukrajna valamelyik más városába – Harkivba vagy Odesszába – áttelepíteni a nagykövetségét, nyugati országok példáját követve. Korábbi tájékoztatás szerint ugyanakkor Kijevben az orosz diplomáciai képviselet létszámát csökkentették.

The post Stoltenberg: Oroszország folytatja csapatösszevonását Ukrajna közelében appeared first on .

Még mindig tart a kedden kezdődött kibertámadás az ukrán állami bankok és weboldalak ellen, de már nem akadályozza azok működését – közölte szerdán Viktor Zsora, a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat helyettes vezetője.

“A támadás több mint egy napja tart, de nem tarthat örökké. Sikerült jelentősen csökkenteni a rosszindulatú hamis forgalom szintjét a vonatkozó hozzáférés-felügyeleti listák korlátozásával és működnek a tisztítóközpontjaink is. Annak ellenére, hogy a támadás folytatódik, azt látjuk, hogy azok a webes erőforrások, amelyek a támadások célpontjai, továbbra is működnek” – mondta a tisztségviselő.

Zsora kifejtette, hogy először a banki szolgáltatások munkájában voltak fennakadások, késő délután pedig az állami hatóságok, köztük a fegyveres erők és a védelmi minisztérium webhelyein. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos webhelyet lekapcsoltak a kibertámadás lokalizálása és terjedésének megakadályozása érdekében.

A védelmi minisztérium a Facebookon szerdán arról számolt be, hogy az Egyesült Államoktól kaptak azonnali segítséget a kibertámadáskor. “A támadók biztosan tudták, hogy az oldal védett a klasszikus DDOS támadásokkal szemben, ezért magának az oldalnak a kódjában kerestek sebezhetőséget. Megállapíthatjuk, hogy ez, sajnos, sikerült nekik. Szakértőink – felismerve, hogy az oldal DDOS támadásnak van kitéve -, keresztülküldték a teljes forgalmat egy, az Egyesült Államokban található kiegészítő védelmi szolgáltatáson” – fejtette ki a védelmi tárca.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter a mostani kibertámadást a kormányzati oldalak és a bankszektor elleni eddigi “legnagyobb DDOS-támadásnak” nevezte Ukrajna történelmében. A hatóságok szerint a támadók célja Ukrajna belső helyzetének destabilizálása és pánikkeltés volt.

A tárcavezető szavai szerint ilyen kibertámadás költsége több millió dollárt tesz ki.

Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint kijelentette, hogy egyetlen hacker vagy hackercsoport nem engedhet meg magának ekkora összeget. “Az ilyen támadásokat államok, titkosszolgálatok vagy bűnszervezetek hajtják végre. Az egyetlen ország pedig, amely érdekelt az államunk elleni ilyen imázsromboló támadásban, az sajnos, Oroszország” – tette hozzá. Az SZBU-nál ezen kívül azt is elmondták, hogy külföldi hírszerző szolgálatok nyomait rögzítették, és a támadás mutat hasonlóságokat a januári – minisztériumi oldalak elleni – hackertámadással.

Kedden DDOS, azaz elosztott szolgáltatás-megtagadással járó túlterheléses kibertámadás érte az ukrán védelmi minisztérium, a fegyveres erők, valamint két állami pénzintézet, a Privatbank és az Oscsadbank weboldalait. Az oldalak órákon át nem voltak elérhetők, a pénzintézetek internetes szolgáltatásaihoz a kliensek nem tudtak hozzáférni és tranzakciókat végrehajtani. Csaknem pontosan egy hónappal korábban, január 14-én, ismeretlenek meghackeltek több ukrán minisztériumi honlapot, amelyeken fenyegetőüzenetet helyeztek el.

The post Még mindig tart az ukrán weboldalak elleni kibertámadás, de már működnek az oldalak appeared first on .

A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint az Ylenia nevű viharfront szerda este érkezik északnyugat felől, és óránként 120-140 kilométeres sebességű széllökésekkel vonul át az ország északi része felett. Csaknem egy napig, csütörtök délutánig tombol, a tengerparton vihardagállyal fenyeget, a belső területeken kitéphet fákat, felkaphat tárgyakat, megrongálhat tetőszerkezeteket, vezetékeket.

A néha nagyon hirtelen jelentkező széllökések a közlekedést is akadályozhatják. Azonban nemcsak az utazást, hanem “általában a szabadban tartózkodást is érdemes kerülni, amennyire csak lehetséges” – emelte ki a közleményében a DWD.

Mint írták, az Ylenia után pénteken a Zeynep nevű légköri képződmény következik. Ez “egy úgynevezett gyorsan mozgó vihar, azaz kisméretű és a felsőbb légköri áramlással együtt nagyon gyorsan mozgó ciklon, amelynek előrejelzése hagyományosan bizonytalanabb, mint a nagy orkánoké”. Az viszont biztos, hogy a vihar eléri Németországot, de még nem világos, hogy pontosan hol és milyen szélerősséggel. Ugyanakkor az orkánerejű széllökések veszélye “nagyon is valós”, legalábbis regionálisan és különösen az ország északi része felett.

Az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában csütörtökre rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el az iskolákban. Berlinben és a főváros körül elterülő Brandenburg tartományban a hatóságok azt kérik, hogy szerda délutántól mindenki igyekezzen távol maradni az épületektől, fáktól, állványzatoktól, nagyfeszültségű távvezetékektől, és figyeljen a lehulló ágakra. A legokosabb otthon maradni, és zárva tartani az ajtókat és ablakokat – tanácsolják a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.

A legnagyobb fővárosi parkot, a 198 hektáros Tiergartent is magában foglaló berlini kerület, Mitte önkormányzata külön figyelmeztetést adott ki arról, hogy kerülni kell a fás területeket. “A parkokban és zöldterületeken tartózkodó embereket életveszély fenyegeti” – írták. Az óvintézkedések között arról is rendelkeztek Berlinben, hogy csütörtökön mindkét állatkertet zárva tartják. Pénteken ismét fogadják majd a vendégeket, ha nem keletkeznek komolyabb károk – jelentette az RBB.

The post Életveszélyes viharok közeledtére figyelmeztetnek a német hatóságok appeared first on .

Az uniós ügynökség tájékoztatása szerint 2022 első hónapjában legkevesebb 14 642-en próbáltak meg illegálisan az Európai Unió területére jutni, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet.

Januárban a nyugat-balkáni útvonalon 5826 illegális határátlépés esetében léptek fel az illetékes hatóságok, 148 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Ezen az útvonalon Szíria, Afganisztán és Törökország volt a legtöbb menekült származási országa.

A Földközi-tenger középső medencéjében, a főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon 2150 illegális határátlépést jegyeztek fel, 107 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. Háromból két menekült Líbián át, a többi Tunézián keresztül érkezett. A Líbiából érkezők többségét egyiptomiak, bangladesiek és elefántcsontparti állampolgárok képviselték, a Tunéziából csónakokon érkezett bevándorlók mintegy 67 százalékát tunéziaiak tették ki – közölték.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögország tengeri és szárazföldi határait érintő migrációs útvonalon a feljegyzett illegális határátlépések száma az egy évvel ezelőttihez képest 28 százalékkal 1163-ra emelkedett. A Ciprusra illegálisan érkezett illegális bevándorlók száma szintén nőtt, az év első hónapjában 850 belépést észleltek, 48 százalékkal többet, mint tavaly. Ebben a térségben főként kongóiak, szíriaiak és nigériaiak kíséreltek meg az unió területére jutni.

A Földközi-tenger nyugati, főként Spanyolországot értinő migrációs útvonalán az illegális határátlépések száma egyéves viszonylatban 55 százalékkal 693-ra csökkent. Ez megfelel az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó szezonális tendenciáknak – írták. Ezen az útvonalon a regisztrált menekültek közel hatvan százaléka algériai állampolgár volt.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az illegális bevándorlás ötven százalékos növekedéséről számoltak be 3007 feljegyzett esettel. Itt főként marokkóiak kerültek nyilvántartásba.

A jelentésből kiderült, hogy az EU keleti, főként Fehéroroszországgal közös határára nehezedő migrációs nyomás közel 79 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjában feljegyzett adatokhoz képest, noha a 2021 májusától különösen erősödő nyomás az előző évhez képest több mint tízszeresére nőtt.

Az uniós ügynökség jelentése kitért arra is, hogy az év első hónapjában az európai kontinens és Nagy-Britannia között az illegális határátkelések jelentős növekedését tapasztalták. Januárban a tengeri átkelések száma 273 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti adatokat. Több mint 2500 illegális bevándorlót tartóztattak fel a La Manche csatorna partjain – közölték.

The post Frontex: a Nyugat-Balkánon figyelték meg a migrációs nyomás legjelentősebb növekedését januárban appeared first on .

Az ügyészek állítása szerint a droghálózat, amelynek élén egy volt bolgár birkózó állt, 146 millió svájci frankot mosott át a Credit Suisse-en keresztül 2004 és 2008 között.

A hétfőn kezdődött, várhatóan négy hétig tartó tárgyaláson a kokaint csempésző hálózat két feltételezett tagja és a Credit Suisse, valamint a Julius Baer bankház két volt bankára ül a vádlottak padján. A Credit Suisse-t is azzal vádolják, hogy szerepet játszott a feltételezett összeesküvésben. Ez az első nagy svájci bank, amely pénzmosási perben szerepel az országban – írta a svájci közszolgálati televízió portálja, az SRF.

“A Credit Suisse őszintén, megalapozatlanként visszautasítja az ügyben ellene felhozott valamennyi vádat, és meg van győződve arról, hogy volt alkalmazottja ártatlan” – hangsúlyozta a bank a Reuters brit hírügynökséghez is eljuttatott közleményében.

A bírósági ügy a sorban az utolsó a Credit Suisse-t sújtó botrányok sorában – emlékeztetett a Swissinfo, felidézve, hogy a bank elnöke a múlt hónapban kényszerült lemondani, miután figyelmen kívül hagyta a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat. Tavaly a bank dollármilliárdokat veszített összeomlott befektetési konstrukciókon, valamint azért, mert a mozambiki korrupciós botrányban történt részvétele miatt hatalmas bírságot kapott.

Más svájci bankok, mint például az UBS, a Falcon, a Julius Baer és a BSI, szintén büntetéssel vagy elmarasztalással szembesültek az elmúlt években különböző vétségek miatt. A korrupció elleni harcra és a vállalati szervezetek visszaéléseire szakosodott Public Eye nevű svájci civil szervezet hétfőn úgy vélekedett, hogy a legutóbbi bírósági ügy rávilágított a svájci pénzügyi felügyelet hiányosságaira.

“Ez azt bizonyítja, politikai igény van arra, hogy jelentősen megerősítsék a nem megfelelő felügyeleti eszközöket és szankciókat” – derült ki közleményükből.

The post Pénzmosási perben szerepel vádlottként Svájc második legnagyobb bankja, a Credit Suisse appeared first on .

Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.

Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút, éppen ezért terjesztett elő javaslatokat a Nyugatnak a biztonsági garanciákról. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen.

A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.

Az orosz elnök leszögezte, hogy Moszkvát nem elégítik ki a NATO-nak azok az ígéretei, amelyek szerint Ukrajna a közeli években nem lesz a szövetség tagja. Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint harminc éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.

“Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz” – fogalmazott az orosz vezető. “Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani” – tette hozzá.

“Bővítést nem tervezünk, nem tárgyalunk róla, nem szerepel a napirenden. Ezt mindenki tudja” – hangoztatta a maga részéről Scholz, aki kifejezte reményét, hogy a német vezetőknek nem kell majd ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, amíg hivatalban vannak.

Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaság” elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin “népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és “politikai katasztrófához” vezetne.

Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ. Scholz azt mondta, hogy az orosz követelések némelyikéről érdemes tárgyalni, és helyesnek nevezte, hogy az EU és a NATO válaszolt az Oroszországból kapott levelekre.

“Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni” – mondta.

Putyin emlékeztetett arra, hogy a “politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében.

Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.

Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak – amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón – újra kell indítania tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.

Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.

The post Scholz: jó jel az orosz csapatcsökkentés bejelentése appeared first on .