Biztonságpiac

“Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” — szögezte le az orosz elnök.

Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt “a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.

“Ugyanakkor minden külföldi fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve az orosz rubel vásárlását a hazai devizapiacunkon. Arra kérem Oroszország Nemzeti Bankját, hogy a kormánnyal együtt egy héten belül szabályozza az ügyletek ügymenetét” – rendelte el Putyin.

Putyin szerint a Nyugat mindenki előtt bebizonyította, hogy lehet nem teljesíteni az euróban és dollárban vállalt kötelezettségeket. Mint mondta, a “kollektív Nyugat” azzal a döntésével, hogy törvénysértő módon befagyasztotta Oroszország nemzetközi aktívumait, gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett be Moszkva előtt, és aláásta fizetőeszközeinek megbízhatóságát.

“Teljesen világos, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unióba, az Egyesült Államokba történő árusszállításainknak, amelyekért dollárban, euróban és egyéb devizában kaptuk a kifizetést, már nincs értelmük számunkra” – jelentette ki Putyin.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne. Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy húsz százalékos.

Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország “soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat”, és még a “legbonyolultabb geopolitikai helyzetben” is folytatja “a gázszállításokat az európai fogyasztóknak a kérelmeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján”.

Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.

“Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez” – fogalmazott.

Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

Berlin szerint szerződésszegés rubelben kérni az orosz gáz árát
Szerződésszegés rubelben kérni az orosz földgáz árát – jelentette ki Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó új elszámolási rendszerről. Az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó moszkvai döntés “kevéssé ijeszt meg”, mert Németország földgázellátása a tavasz végéig biztosított – mondta a Zöldek politikusa egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva. Már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított “pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva “nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) “felhajtani a világpiacon”.

A tárca mellett működő független tudományos tanácsadó testület egyik legtekintélyesebb tagja, Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú távú földgázszállítási szerződésekben minden bizonnyal rögzítették az elszámolás pénznemét. Ez euró vagy dollár lehet, az orosz elnök döntése így “egyoldalú szerződésszegés”. Kifejtette: a nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis “Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”. Az “úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése “megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában”. Mindezzel “valószínűbbé vált a teljes gázembargó forgatókönyve, akár akarjuk, akár nem” – írta a szakértő.

The post Orosz agresszió: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal appeared first on .

A 2020-ban feloszlatott speciális egységet most nem csak újból felállítják, hanem létszámát és hatáskörét is kibővítik.

2020-ban, miután rendőri túlkapás következtében Minneapolisban meghalt George Floyd, az Egyesült Államokban a rendőri erőszakra hivatkozva sok helyütt tüntetések voltak, és nyomukban csökkentették a rendőrségek létszámát és hatáskörét, s volt, ahol átmenetileg meg is szüntették a rendőrőrsöt. Az egyébként demokrata párti Adams már akkor is ellenezte a rendőrség leépítését.

Az ismét létrehozott egység tevékenységét a város további öt körzetére terjesztették ki. A cél azonban összesen harminc ilyen egység működtetése a több mint tízmilliós nagyvárosban. Ezek a speciális rendőri egységek – amelyeket szomszédsági közbiztonsági csoportoknak neveznek – már dolgoznak is. A múlt hétfő óta tíz fegyvert koboztak el és 31 letartóztatást hajtottak végre Bronxban.

A hétvégén összesen 23 incidensben 28 embert lőttek meg a városban, ketten életüket vesztették. A National Review szerint a speciális rendőri egység hatáskörének kiterjesztéséről szóló döntés szorosan összefügghet a múlt hét végén történtekkel.

The post New York városában újra felállítják a fegyveres bűnözés elleni rendőri egységet appeared first on .

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. “Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.

“Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

“Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko. A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.

“Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.

A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását
Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. “A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi” – hangsúlyozta Glinski. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása “egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”. A PAP hírügynökség harkivi tudósítója számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.

A Totalitarizmus Áldozatai harkivi temetőjét 1999-2000-ben létesítették, ott nyugszanak az 1937-38-as sztálini megtorlás áldozatai, valamint az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlás áldozatai is, köztük a jelenlegi lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau nagyapja. A katyni mészárlás során a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) közel 22 ezer lengyel állampolgárt végzett ki. Az ukrajnai Harkiv a likvidálás egyik fő helyszíne volt, az oroszországi Szmolenszk és az ehhez közeli Katyn, valamint a szintén oroszországi Kalinyin (ma Tver) mellett. A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora, valamint a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is. Korompay a kivégzése előtt a sztarobelszki fogolytáborba került, onnan vitték Harkivba kivégzésre a tiszteket.

The post Orosz agresszió: Klicsko szerint soha nem adják meg magukat appeared first on .

Navalnijra emellett 1,2 millió rubel (mintegy 3,9 millió forint) pénzbírságot is kiszabtak, és szabadulása után még további egy évig korlátozzák szabadságában. A Meduza című független portál és több külföldi ügynökség azt jelentette, hogy az elítélt politikus két jogi képviselőjét, Olga Mihajlovát és Vagyim Kobzevet a pokrovi börtönben őrizetbe vették.

Az ítélet nem jogerős és megfellebbezhető. Az ügyészség eredetileg 13 évi fegyházat és kétévi szabadulás utáni korlátozást kért. Navalnij nem ismerte el bűnösségét és politikai ügynek minősítette az eljárást. Ügyvédei közölték, hogy magasabb szintű bírósághoz fordulnak.

A bíróság súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy Navalnijt korábban csalás miatt már elítélték. A tárgyalást abban a börtönben tartották, amelyben a politikus két és fél éves büntetését tölti, amelyet az úgynevezett Yves Rocher-ügy miatt szabtak ki rá. Az Yves Rocher-ügyben Navalnijt és testvérét 2014-ben felfüggesztett börtönre ítélték a kozmetikai cég ellen elkövetett sikkasztás miatt, annak ellenére, hogy a céget saját bevallása szerint nem érte kár. Ennek a felfüggesztett ítéletnek a feltételeit sértette meg azzal, hogy németországi lábadozása idején nem jelentkezett az orosz rendőrségnél, és emiatt került ténylegesen rács mögé.

“A kilencévi szabadságvesztést az összes ítélet összevonásával szabták ki, beleértve az Yves Rocher csalási ügyében hozott ítéletet is” – jelentette ki a TASZSZ-nak Mihajlova ügyvéd.

Az orosz nyelvű amerikai Szabadság Rádió szerint a most kiszabott büntetést valószínűleg nem fogják teljes egészében hozzáadni ahhoz, amelyet éppen most tölt, a politikust azonban át fogják szállítani egy szigorított rendű büntetésvégrehajtási intézménybe. A pokrovi börtönben első ízben elítélt őrizetesek töltik büntetésüket.

Az ítélethirdetés nyomán Navalnij nevében nyilatkozatot tettek közzé a közösségi médiában. “Kilenc év szigorított börtön. Az űrutazásom késik egy kicsit – az űrhajó időhurokba került. Az jutott eszembe, hogy ebben a sagában olyan vagyok, mint az a fickó a Csillagok közöttből” – hangzott az üzenet.

A közlemény szerint a számok nem számítanak, csak egy táblát jelentenek a barakkon, és “várni” sem Navalnij, sem a társai nem szándékozik: az Oroszországban betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) nemzetközi szervezetté válik, amihez az Európai Parlament által odaítélt Szaharov-díj lesz az első hozzájárulás.

“Putyin fél az igazságtól” – hangzott a szöveg, amely arra biztatott, hogy minél több néző csatlakozzon a Navalnij által március 5-én meghirdetett Populjarnaja Polityika (Népszerű politika) című YouTube-csatornához, amelynek máris majdnem egymillió követője van

A politikus tárgyalásán két esetet egyesítettek. Az első eljárást azon a címen indították Navalnij ellen, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított FBK és az alapítvány munkatársainak bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (több mint 1,9 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több mint 1,1 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az “igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (csaknem 2,8 millió forintra) megbírságolták.

A per folyamán, korábban Fjodor Gorozsanko, az FBK volt munkatársa, akit a vád idézett be tanúnak, elutasította, hogy Navanij ellen valljon, az eljárást “abszurdnak és megrendezettnek” nevezte. Gorozsanko ezt követően külföldre távozott. Navalnij és társai ellen szélsőséges közösség létrehozása címén is eljárás indult.

Navalnij Putyin politikájának bírálójaként vált ismertté. 2020 augusztusában, egy szibériai út során, feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után, tavaly januárban visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, majd egy korábbi, felfüggesztett szabadságvesztés-büntetése letöltésére ítélték, miután a hatóságok szerint megsértette feltételes szabadlábra helyezés előírásait. Tavaly júniusban bíróság tiltotta be Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

The post Putyin a bűnös, Navalnijt ítélték el appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Linde közölte: Rauval teljességgel egyetértenek abban, hogy az ukránokat folyamatosan támogatni kell, nem csak humanitárius segítségnyújtás formájában, hanem hadászati felszereléssel is, valamint további, kemény szankciók előkészítésével is. A svéd külügyminiszter ebben az összefüggésben aláhúzta az Európai Unió egységének fontosságát.

Az EurActiv uniós hírportál lengyel kiadása szerint a nem NATO-tag Svédország ötezer páncéltörő fegyvert, ötezer védősisakot és ötezer golyóálló mellényt küldött Ukrajnának az orosz invázió kezdete után, múlt héten pedig Magdalena Andersson svéd kormányfő újabb ilyen jellegű szállítmányt jelentett be.

Linde varsói sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy Svédországba egyre több ukrajnai menekült érkezik. Zbigniew Rau közölte: Lindével egyetértettek abban, hogy nem lehet visszatérni az orosz rezsimmel folytatott normális kapcsolatokhoz, valamint hogy szükség van további szankciókra, ezen belül az energetikai ágazatot érintőkre is. Megegyeztek abban is, hogy “az új valósághoz” kell igazítani a Keleti Partnerség politikáját, miután Ukrajna, Moldova és Georgia is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét – mondta el Rau.

A kelet-európai országok fejlődését és uniós közeledését elősegíteni hivatott Keleti Partnerség projektjét az EU lengyel és svéd kezdeményezésre, 2009-ben indította el.

A lengyel külügyminiszter Joe Biden varsói látogatásáról elmondta: erre rendkívüli körülmények között kerül sor, amikor “veszélyben vannak az európai biztonsági berendezkedés alapjai”. Ezért természetes, hogy Biden a Lengyelországba telepített amerikai katonákkal találkozik, valamint “fontos, a lengyel társadalmat, de kétségtelenül a globális közvéleményt is megszólító” beszédet mond – jelezte Rau.

Vallási vezetők Kirill pátriárka közbenjárását kérik az ukrajnai háború befejezéséért
Zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási vezetők szólították fel Kirill pátriárkát, hogy kérje meg Putyint az ukrajnai háború befejezésére – jelentette a The Times of Israel. “Mi, többféle vallás vezetői azért írunk, hogy kifejezzük aggodalmunkat az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatban. Szomorúan látjuk a harcokat, amelyek elsősorban ortodox keresztényeket állítanak szembe egymással. A most zajló konfliktus máris számos emberéletet követelt, katonákét és civilekét egyaránt” – áll a vallási vezetők levelében. A 75 éves Kirill pátriárka Putyin közeli szövetségese, aki osztja vízióját egy erős Oroszországról, amely megvédi a hagyományos keresztény értékeket a látszólag erkölcstelen Nyugattól. Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai összhangban álltak Moszkva hivatalos retorikájával.

The post Orosz agresszió: Moszkvával szembeni kemény szankciókkal és hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát appeared first on .

Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.

Iohannis elmondta: Lengyelország és Románia kölcsönösen küld katonákat az országaik területén szervezett NATO-missziókba, de a román elnök szerint a Fekete-tenger térségében fokozni kell a NATO katonai jelenlétét “szigorúan defenzív válaszlépésként” Oroszország agressziójára, mielőbb meg kell alakítani a NATO romániai harccsoportját – egyebek mellett ezt az álláspontot akarja képviselni a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcson is, amelyen Joe Biden is részt vesz.

“Lengyelországgal együtt a NATO alapvető rendeltetésének, a kollektív védelemnek a megerősítését szeretnénk. Ilyen értelemben Biden európai látogatása és részvétele a két nap múlva esedékes észak-atlanti csúcstalálkozón a szövetségesek egységének és szolidaritásának bizonyítéka, és azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok kiáll szövetségesei biztonságáért” – hangoztatta a román elnök.

Duda arról beszélt, hogy Oroszország példátlan agressziója egy független, szuverén állam ellen olyan új helyzetet teremtett, amely új NATO-koncepció kidolgozását teszi szükségessé. A lengyel elnök szerint a szövetségeseknek meg kell érteniük, mekkora fenyegetést jelent a világ békés országai számára az atomfegyverrel is rendelkező Oroszország, amely terjeszkedni akar.

“Nem akarunk ismét orosz érdekszférába kerülni! Volt már részünk benne, és nem akarjuk, hogy megismétlődjön” – hangoztatta a lengyel elnök.

Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára is a menekültek százezreinek ellátásra. Duda Törökország példáját hozta fel, rámutatva, hogy a szíriai menekültválság idején az Európai Unió milliárdokkal segítette Ankarát.

“Természetesnek tartom, hogy ugyanilyen támogatást kapjanak azok az uniós tagországok is, amelyek most szembesülnek menekültáradattal az Ukrajnát érő orosz agresszió miatt” – mutatott rá a lengyel elnök.

Telefonon egyeztetett a szaúdi és az orosz külügyminiszter
Az orosz-ukrán konfliktus békés megoldását sürgette Feiszal bin Farhán Ál Szaúd szaúdi külügyminiszter helyi idő szerint hétfőn, orosz hivatali parterével, Szergej Lavrovval folytatott telefonos egyeztetésén – jelentette az Arabnews című szaúdi hírportál. A szaúdi tárcavezető egyúttal felajánlotta Rijád közvetítői szerepét, amelyet korábban Mohamed bin Szalmán, szaúdi trónörökös is kilátásba helyezett. A trónörökös március 3-án telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Putyinnal, a megbeszéléseken pedig hangsúlyozta: a királyság minden tőle telhetőt megtesz a rendezés érdekében. A szaúdi hatóságok a múlt héten, a trónörökös és Zelenszkij egyeztetését követően bejelentették, hogy humanitárius okokból meghosszabbítják a királyság területén tartózkodó ukrán állampolgárok vízumát.

The post Orosz agresszió: Összehívják a B9-ek tanácskozását a júniusi NATO-csúcs előtt appeared first on .

A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. “A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. “Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.

Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy “nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat “a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami “többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak.

Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.

Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagyerejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram- víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.

Az ukrán rendőrség délben kiadott közleménye szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők tizenegy, Donyeck megyei településre mértek csapást – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.

Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Hollandiában eddig 392 millió euró orosz vagyont fagyasztottak be
Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából – jelentette az NlTimes hírportál. Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak hatmillió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be. Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására. “Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása” – szögezte le levelében a pénzügyminiszter. A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem enged területi kérdésekben Oroszországnak appeared first on .

A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy “a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.

A The Wall Street Journal beszámolója szerint “1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy egy S-300-as, nagy hatótávolságú, az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett légvédelmi rendszert szállított. A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok “egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.

A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy “a meglévő készlet részét képezik”.

A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat. Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát. A Biden-adminisztráció illetékesei szerint ugyanis ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok vezette szövetség és az orosz erők között.

“Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” – fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. “A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” – áll a közleményben.

Mint írják: a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy továbbra is támogatják az országukat védő “bátor ukránokat”, és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. A beszámoló szerint a vezetők “megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.

Árverésre ajánlotta fel Nobel-érmét a menekültek javára a Novaja Gazeta főszerkesztője
Árverésre ajánlotta fel a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta független orosz újság főszerkesztője az elismeréssel járó Nobel-érmet az ukrajnai menekültek megsegítésére. “A Novaja Gazeta és én úgy döntöttünk, hogy a 2021-es Nobel-békedíjat egy ukrajnai menekülteket segítő alapnak adományozzuk. Már több mint 10 millióan menekültek el. Kérem az aukciósházakat, jelentkezzenek, hogy elárverezzék ezt az egész világ által ismert díjat!” – írta a főszerkesztő. A Nobel-bizottság októberben jelentette be, hogy Dmitrij Muratov és Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró kapja a békedíjat “a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele”. A díjátadó ünnepséget, mint mindig, december 10-én, Nobel halálának évfordulóján tartották Oslóban. Muratov a ceremónián elmondta, hogy a díjjal járó összeget a betegek megsegítésére és a független újságírás támogatására fogja fordítani. A Nobel-díj alapítójának profilját hordozó, 18 karátos aranyból készült, 175 gramm súlyú Nobel-érmeket az idén 13 díjazottnak adták át. A Nobel-békedíj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal jár.

The post Orosz agresszió: Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG-30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót.

Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket. “Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is – tette hozzá az ezredparancsnok.

Este Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy a nap folyamán négy mariupoli gyermek sérült meg, közülük kettő súlyosan, miközben a családjukkal Mariupolból tartottak evakuációs buszon Zaporizzsja felé, és az orosz erők tűz alá vették a menekülőket. A tisztviselő hozzátette, hogy hétfőn az ukrán hatóságok több mint húsz autóbusszal igyekeztek kimenekíteni a helyi lakosokat az evakuálásra létesített folyosókon.

Az ukrán vezérkar hétfőn a Facebokon azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol.

A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB-341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB-341V (Lir-3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése “mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása”. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Telegram üzenetküldő portálon arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A közlés eszerint az orosz katonák óvodába vették be magukat. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta mostanáig 65 polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban és csaknem háromszázan sérültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. “Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk” – jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből kizárólag az ország semlegességébe hajlandó Kijev beleegyezni.

A Szuszpilne ukrán hírportálnak hétfőn este adott interjújában az államfő kijelentette, hogy az orosz féllel folytatott tárgyalásokon elfogadott kompromisszumokat Ukrajna lakosságának népszavazáson kell véglegesítenie. “Kész vagyok beleegyezni bármibe, ha a népünk is velem tart” – fogalmazott Zelenszkij.

Az elnök szerint a NATO azért nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, mert fél Oroszországtól. Szavai szerint vannak viszont olyan országok, amelyek nem adhatnak Ukrajnának NATO-tagságot, de garantálnák a biztonságát és készek mindent megtenni, amely a NATO kötelessége lenne, ha Ukrajna tagja volna a szövetségnek. Egy effajta garancia-vállalást Zelenszkij megfelelő kompromisszumnak tart a NATO-csatlakozási célkitűzés feladásáért cserében.

Közben hétfő esti videoüzenetében az ukrán elnök az ellenállás folytatására buzdította az ukrán városok lakóit.

Orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét kedden, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült – jelentette a Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva.

Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad városban az orosz erők rakétája megsemmisített egy vasútállomást, 15 tehervagon kisiklott, egy ember meghalt – közölte a régió katonai adminisztrációjának vezetője.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. “A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani” – hangsúlyozta Verescsuk. Kiemelte, hogy a konvoj a Nemzetközi Vöröskereszttel előre egyeztetett “folyosón” haladt. Arra nem tért ki, hány járműből áll a konvoj és hányan kerültek fogságba.

Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal. “Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek” – állította. “Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket” – fűzte hozzá.

A mariupoli városi tanács közben arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz bombázó repülőgépet a térségben. Az ukrán légierő pedig két orosz katonai repülőgép és egy drón megsemmisítéséről számolt be Harkiv megye légterében.

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.

Az ukrán egészségügyi minisztérium közben arról számolt be, hogy Izraelből érkezett 65 fős személyzettel – orvosokkal, ápolókkal és más szakemberekkel – megnyílt az első tábori kórház Ukrajnában, a lengyel-ukrán határon, a Lviv felé vezető úton. A tárca közlése szerint mindenkit ingyen látnak el, akinek orvosi segítségre van szüksége. A tábori kórházban műtéteket is végre tudnak hajtani.

Csehország kiterjesztené a szankciókat az energiaszektorra
Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere. Mint elmondta, a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat. A Kalózpárt politikusa szerint nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert “sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor “mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Putyin szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt. A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek nyolcvan százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, “a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd”.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők orosz veszteségekről és civil áldozatokról számoltak be appeared first on .

“Bassár el-Aszad szíriai elnök az országában állomásozó orosz csapatoknak köszönheti hatalmát; Putyin pedig most benyújtja a számlát” – fogalmazott Alamuddín, idézve a szíriai polgárháborút nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) adatait, melyek szerint már csaknem negyvenezer szíriai jelentkezett zsoldosnak. “És nem csak az utcán lézengő munkanélküliekről van szó – tette hozzá -, Aszad saját különleges egységeiből is jelentkeznek”.

Arra a hírre, hogy az orosz elnökkel szövetséges Ramzan Kadirov csecseneket küldött az ukrajnai háborúba, Alamuddin felhívta a figyelmet: nemcsak az oroszok oldalán harcolnak csecsenek, hanem Ukrajnába is toboroznak olyan csecseneket, akik szemben állnak Kadirovval és Putyinnal, sokan közülük Szíriában is megfordultak, dzsihadisták és várnak az alkalomra, hogy bosszút álljanak mind az orosz elnökön, mind Kadirovon. Ebből akár még a különböző iszlám irányzatok egymás elleni harca is kialakulhat, mindez egy keresztény többségű országban – figyelmeztetett Alamuddin.

Felhívta a figyelmet az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) a jelentésére is, amely az ukrajnai háború nyomán kialakuló élelmiszerválság egyik legnagyobb áldozatainak az arab országokat nevezi. A polgárháború sújtotta Jemen és Szíria lakosai jelentős mértékben támaszkodnak a WFP-re, amely a gabona-szállítmányok legnagyobb részét eddig Ukrajnából szerezte be – mondta, hozzátéve, hogy az így is súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal küzdő Libanon a gabonája nyolcvan százalékát ugyancsak Ukrajnából szerzi be.

“Az éhség haragot szül” – fogalmazott Irakra kitérve, emlékeztetve arra, hogy az országban máris több tüntetést tartottak a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt. Az elmúlt napokban a dráguló élelmiszerárak és a növekvő élelmiszerhiány miatt lázadások, tüntetések voltak Irak mellett Jemenben, Szudánban, Tunéziában is.

Alamuddín többszörösen díjazott külpolitikai újságíró-elemző, aki számos ország vezetőjével, köztük Indira Gandhival, Bill Clintonnal, Fidel Castróval és Margaret Thatcherrel is készített interjút, jelenleg pedig az al-Haját című, londoni székhelyű pánarab napilap nemzetközi szakértője.

The post Orosz agresszió: élelmiszerválság fenyegeti az arab országokat appeared first on .

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy maradhat-e nyáron a téli gumi. Elég sok vélemény hallgató ezzel kapcsolatban, azonban azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a magas szilikáttartalmú abroncs jobban kopik a nyári hőségben, mint a kifejezetten nyári keverék. Sőt, minél magasabb a hőmérséklet, annál fokozottabb a kopás. A téli gumik nyári használata miatt elkopnak a mikrobarázdák közötti redők, így a következő téli időszakban gyengébb teljesítményt várhatunk tőlük. Egyszerűbben fogalmazva, a nyári használat extrém igénybevételnek teszi ki a téli gumikat, emiatt mindenképpen szükséges és ajánlott a tavaszi-őszi abroncsváltás.

A váltástól csupán abban az esetben lehet eltekinteni, ha a téli gumi elérte a minimális 4 milliméteres mintaárok mélységet, így a következő téli szezonban már úgyis használhatatlan lesz. Ennek ellenére a tavaszi csere ajánlott, hiszen a részben elkopott téli abroncs a nyári aszfalton kevésbé jó tapadást képes biztosítani, mint egy kevésbé használt nyári gumi.

Nyári gumik esetében nincs „szavatossági” idő. A téliek hatéves korukig használhatók, ezt követően mindenképpen cserére van szükség, még abban az esetben is, ha a kapaszkodást biztosító bordák relatív jó állapotban vannak. Szerencsére az úgynevezett DOT szám egyértelmű információval szolgál a gyártás időpontjáról; a négyszámjegyű jelzés első két számjegye a gyártás hetét, az utolsó két számjegy pedig a gyártás évét jelöli. Ha egy abroncson a DOT 0620 jelölést látjuk, akkor tudhatjuk, hogy a 2020-as év hatodik hetében, vagyis valamikor február közepén gördült le a gyártósorról.

Az abroncsok cseréje nem olcsó mulatság, így adja magát a lehetőség, hogy válasszunk inkább használtat, hiszen ruhából is beváltak az ilyen darabok… A gumikkal kicsit más a helyzet. Persze teljesen érthető, ha valami nem szeretné, hogy a teljes szett többe kerüljön, mint az autója, de a használt abroncsok vásárlása komoly odafigyelést igényel. Segítséget jelent a már említett DOT szám, ami a gyártás idejéről ad megbízható információt; négy évnél idősebb téli és 8 évnél idősebb nyári abroncsra már inkább ne költsünk. A használt abroncsok esetében fokozottan figyeljünk oda a futófelület egyenletes kopására; a nem megfelelően beállított futóművel közlekedő járművek által koptatott abroncsok balesetbeszélyesek! Soha ne vásároljunk olyan abroncsot, amely esetében a kopásminta aránytalan! Figyeljünk mindenféle deformációra! Alaposan át kell néznünk minden egyes abroncsot. A különböző görbületek és dudorok szakadás jelei lehetnek, amelyek szintén balesetveszélyt jelentenek. Leggyakrabban a széleken futó acélmerevítés szakadásával találkozunk. Ez a sérülés szerencsére jól látható problémákat okoz. Ne vásároljunk olyan használt gumit, aminek a belső felületén foltozás nyomait látjuk.

Ha tehetjük, döntsünk az új abroncsok mellett. A különböző tesztek segítenek megkülönböztetni a termékeket, illetve információval szolgálhatnak azok ár-érték arányáról. Vásároljunk megbízható helyről annak érdekében, hogy ne érhessen bennünket kellemetlen meglepetés!

The post A közlekedésbiztonság alapja az évszaknak megfelelő abroncs appeared first on .

Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát. A különböző fegyverrendszerek alkalmazásáról szóló viták közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ukrajnában “orosz invázió zajlik, egy támadás, amely sérti az ország területi épségét és szuverenitását, egy rettenetes háború, amely sok halottal, sok sebesülttel és sok szenvedéssel jár”.

A tervezett támogatás pénzügyi vonatkozásairól Andrea Sasse, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a kormány tevékenysége illeszkedik az Európai Unió törekvéseihez. A közösség eddig ötszázmillió eurót különített el az ukrán hadsereg védelmi képességének fejlesztésére, és a külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán megduplázzák ezt az összeget.

Hebestreit a szállítások ütemezéséről és a szállítmányok pontos tartalmáról szóló kérdésekre azt mondta, hogy kénytelen “elvontan” fogalmazni, és csak annyit tud elárulni, hogy az eddigi szállítmányokhoz igazodva állítják össze az újakat, és az átadás-átvétel lebonyolítása előtt biztosan nem közölnek részleteket. Az adatokat nélkülöző tájékoztatás indoklásaként utalt Christine Lambrecht védelmi miniszter két vasárnapi – egy rádiós és egy televíziós – interjújára, amelyben a tárcavezető elmondta, hogy az első szállítmányok esetében az indulási időpontok és az útvonalak nyilvánosságra kerültek, amelynek következtében életveszélynek voltak kitéve a szállításban közreműködő emberek.

Ezt el kell kerülni, és gondoskodni kell arról, hogy a fegyverek “megérkezzenek oda, ahol sürgősen szükség van rájuk”. Ezért “nem beszélünk nyilvánosan a fegyverek számáról, sem arról, hogy mikor és milyen úton szállítják őket” – jelentette ki a védelmi miniszter az ARD országos köztelevízióban.

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban arról is szólt, hogy az orosz erők a támadás mellett “természetesen felderítést is végeznek, figyelik, hogy milyen mozgások zajlanak”, ezért a kormány nem közöl részleteket, mert nem kívánja orosz “célponttá tenni a szállítmányokat”.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A kormány adatai szerint az első szállítmány ezer páncéltörő fegyverből és ötszáz Stinger légvédelmi rakétából állt. A második szállítmány sajtóértesülések alapján 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak.

A berlini vezetés a háború első napjaiban a fegyverszállítások mellett arról döntött, hogy engedélyezi Hollandiának négyszáz német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Borrell: “súlyos háborús bűncselekmény” Mariupol támadása
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve “súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást. “Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak.

Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. “A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy “ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak, mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet”. Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak “fokozatosan, de feltartóztathatatlanul” meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy “nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába”. Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel “számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára”. “Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. A kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” – jelentette ki.

The post Orosz agresszió: további fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát Németország appeared first on .

A CBD kapszulát, napjaink slágertermékét, sokan és sokféle betegségre alkalmazzák alternatív gyógymódként, így a pajzsmirigybetegségek vonatkozásában is egyre többen veszik igénybe.

A hormonokat termelő endokrin rendszer felel szervezetünk megfelelő működésért. A szigorúan szabályozott rendszerben minden hormontermelő mirigynek megvan a maga szerepe, egymással összehangolva végzik a feladatukat.

A pajzsmirigybetegségekkel küzdők száma napról napra nő, és bizony sokak életét, mindennapjait megkeserítik a tünetei, akár alul-, akár túlműködésről van szó. A pajzsmirigy által termelt hormonok létfontosságúak a szervezet oxigénfelhasználásában, a növekedési, a zsíranyagcsere, a testhőmérséklet, valamint az anyagcsere-folyamatok szabályozásában.

A pajzsmirigy működési zavarai és kezelése

A pajzsmirigy létfontosságú szerv, számos folyamatot szabályoz, működésének zavarai az általa szabályozott funkciók egyensúlyának hiányából eredve sokfélék lehetnek: fáradtság, alacsony energiaszint, álmatlanság, súlyváltozások, haj- és bőrproblémák, emésztőrendszeri panaszok, menstruációs és termékenységi problémák, hangulatingadozások, izom- és ízületi fájdalmak, memóriazavarok, idegesség, gombócérzet a torokban.

A pajzsmirigybetegségek kiváltó okai lehetnek többek között a krónikus stressz, a tápanyaghiányos étkezés, környezeti hatások.

Akár pajzsmirigy alul-, akár felülműködésről van szó, szintetikus hormontartalmú gyógyszerekkel kezelhető a betegség, azonban ennek nem kívánt mellékhatásai is lehetnek. Életmódbeli változtatásokkal elég jól szinten tartható, de emellett is sokan keresik a gyógyulás lehetőségét valamilyen alternatív módszerrel, természetes gyógymóddal. Itt jön a képbe a Hemp Health webáruházban is kapható CBD kapszula.

A CBD kapszula lehetséges hatásai az emberi szervezetre

A kender virágzatából kivont hasznos vegyületek, a kannabinoidok, valamint a terpének, flavonoidok nagyrészt mind megtalálhatók a kannabisz olaj kapszulában, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezek az összetevők a szervezet endokannabinoid rendszerére (ECS) hatva fejtik ki jótékony hatásukat. Az ECS a szervezet szinte minden területén létfontosságú szabályozó folyamatokat lát el. 

Tudósok kimutatták, hogy információcsere jön létre az ECS és az agy-pajzsmirigy között, aminek következtében a kannabinoidok alkalmazása javíthatja a pajzsmirigy egészségét. A kutatások ugyan még korai stádiumban járnak, nincsenek igazolt eredmények, de mindenképp biztatóak. 

Mivel a pajzsmirigybetegségeket a pajzsmirigy gyulladása váltja ki, és sokszor különböző fájdalmakat okoz, a CBD sokat kutatott gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító tulajdonságai miatt egyre több pajzsmirigybeteg próbálkozik CBD használatával, és számol be pozitív fejleményekről.

Mielőtt elkezdené használni pajzsmirigybetegségére a CBD kapszulát, mindenképp konzultáljon endokrinológus szakorvosával a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat illetően.

The post Mit tehet a CBD kapszula a pajzsmirigy egészségéért? appeared first on .

Arahamija elmondta, hogy a hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról a politikus semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén minden nap tartanak megbeszéléseket.

Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek. Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen.

A nyugat-ukrajnai Rivne megyében két rakétacsapást mértek hétfőn egy katonai lőtérre. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

A dél-ukrajnai Odesszában hajókról nyitottak az orosz haditengerészet alakulatai tüzet a városra. A városi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy több lakóházban károk keletkeztek, de áldozatok nincsenek.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetőinek közléseiből készített délelőtti összeállításában azt írta, hogy folyamatosak a harcok a főváros, Kijev környékén, a Zsitomirba vezető autópálya mentén. Bucsa térségében, az orosz erők által megszállt településeken humanitárius katasztrófa fenyeget. Hétfőre virradón folytatódtak a harcok Kijev megyében Bucsánál, Irinynél, Hosztomelnél és Brovarinál is. A megye északi részén fekvő Szlavutics település teljesen el van vágva a külvilágtól.

Az orosz erők a déli országrészben lévő Mikolajiv megyeszékhely környező falvait lőtték, az előzetes adatok szerint három könnyebb sérültje van a támadásoknak. Heves robbanásokról érkezett hír a szomszédos Herszon megyében, a mikolajivi régió közigazgatási határához közeli térségben.

Az északi Csernyihiv megyeszékhely környékét is változatlanul lövik az orosz erők. A nagyvárosban csaknem két hete nincs áram, vezetékes víz és fűtés, a gázszolgáltatás is szinte mindenhol megszakadt.

Az éjjel az orosz erők megint lőtték a kelet-ukrajnai Harkiv város lakónegyedeit. A megyében Izjum városánál folytatódtak a harcok. Zaporizzsja megyében a helyzet változatlan. Hétfőn az ukrán hatóságok egy buszkonvojt készülnek indítani a megyeszékhelyről Bergyanszkba azok számára, akiknek sikerült a városig magánautókon eljutniuk Mariupolból, őket szeretnék továbbszállítani Zaporizzsjába. Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai adminisztráció vezetője nap közben arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők mobil egységei Csuhuiv város fölött lelőttek egy orosz vadászgépet.

Donyeck megyében Marjinka, Ocseretine és Avgyijivka térségében folytatódtak a tüzérségi támadások és légi csapások. Marjinkába folyamatosan próbálnak benyomulni az orosz erők, egyelőre sikertelenül. Luhanszk megyében az éjjel Novodruzseszk, Liszicsanszk és Rubizsne településeket lőtték az orosz csapatok. A kelet-ukrajnai megyében az elmúlt 24 órában csaknem húsz objektumban keletkeztek károk, köztük három, többlakásos épületben és még további kilenc lakóházban.

Bennett: apró előrelépés a béketárgyaláson
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a közvetítés során, de még mindig nagy köztük a különbség. “Az oroszok eredetileg Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de mindkettő lekerült a napirendről” – mondta Bennett. “Ukrajna alapvető követelése volt a csatlakozás a NATO-hoz, de erről is lemondtak, s így van némi előrelépés. De, mint mondtam, még hosszú út áll előttünk” – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Folytatódtak az ukrán-orosz tárgyalások… mérsékelt sikerrel appeared first on .

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben. Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Az internetes kapcsolaton keresztül bejelentkező ukrán elnököt Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte, aki kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi rend durva megsértése, és részvétét fejezte ki a háborús áldozatok családtagjainak, valamint a sebesülteknek. Reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül tűzszünetet kötni.

Zelenszkij beszédében kiemelte, hogy Moszkva is a “végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók. Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése.

Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: “mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”. Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, mely immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját.

“Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az Önök történelméhez”- indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök.

Beszédében felidézte a Babij Jar-i holokauszt emlékhely közelében becsapódott, valamint az Umanra kilőtt orosz rakétákat, ahol Nachman rabbi sírja található, ahová évente izraeliek ezrei zarándokolnak el.

“A közömbösség öl, a számítgatások ölnek. Lehet közvetíteni országok között, de jó és gonosz között nem lehet” – bírálta keményen mintegy 15 perces beszédének végén Izraelt, amiért nem hajlandó aktívan támogatni Ukrajnát, elsősorban a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával.

Az izraeli média számos csatornán élő adásban közvetítette Zelenszkij beszédét, és Tel-Aviv központjában, a helyi nemzeti színház, a Habima Színház előtti téren százak gyűltek össze, hogy közösen hallgassák.

Morawiecki az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kéri Svájctól
Az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be. Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – “az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”. Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Morawiecki. “Megfelelő módon” kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, “vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket” – szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa “nagyon határozottan” kezelje az ügyet. Morawiecki elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelmény, hogy az egész Európai Unió “minél gyorsabban” mondjon le az orosz kőolajról, amely Moszkva fő bevételeit adja. “Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek” – jegyezte meg.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kér Izraeltől appeared first on .

Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, hogy azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.

Szavai szerint a látogatás – amelyen az emír mellett a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és az energetikai tárca vezetőjével is találkozott – “nagyszerűen” sikerült. A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez – mondta.

A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is – emelte ki a Zöldek politikusa, megjegyezve, hogy Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.

Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.

A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy “idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem”, és ez az átalakulás “még csak most kezdődik”.

Azzal kapcsolatban, hogy Katar – amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő – nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban – a közel-keleti látogatásra időzítve – közölt interjúban azt mondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) számos tagállama “problémás”, de nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.

Lehetetlen minden ilyen országot kizárni az energiaszállítók közül, és “van különbség egy emberi jogi szempontból problémás, nem demokratikus ország és egy autoriter állam között, amely a nemzetközi jogot megsértve támadó háborút folytat a küszöbünk előtt” – mondta a német gazdasági miniszter az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.

Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél ötven, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.

Az EU támogatja a tagállamokat
Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleménye szerint a speciális felhívás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy azonnali kéréseket küldjenek a testületnek, ha technikai támogatásra van szükségük egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez. A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz.

Az Európai Bizottság felhívása azon cél megvalósítását is szolgálni kívánja, hogy a tagországok fokozatosan megszüntessék függőségüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A támogatás elősegíti majd az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára történő átállást és javítja az energiahatékonyságot. A tagállamok támogatási kérelmüket saját illetékes hatóságukon keresztül küldhetik el az uniós bizottságnak, mely a kérelem elfogadását követően bocsátja majd rendelkezésükre a kért támogatást.

The post Orosz agresszió: Katar részt vesz a “Putyin-mentes” energiaellátás megteremtésében appeared first on .

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter erről a közösségi hálón tett bejelentésében számolt be, hozzátéve: az egységek érkezése a következő napokban folytatódni fog.

A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába.

Nad közlése szerint a Patriot rendszert ideiglenesen a szliácsi (Sliac) légi katonai támaszponton helyezik el. A védelmi miniszter közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítésének célja, hogy tovább erősítse Szlovákia légterének védelmét.

A szlovák védelmi miniszter szerint országa a jövőben az S-300-as rendszert tekintettel annak korára, műszaki állapotára, illetve “nem elégséges képességeire” mással tervezi helyettesíteni. Nad a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia hajlandó lehet átadni S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ám csak akkor, amennyiben más légvédelmi rendszert kap annak pótlására.

The post Orosz agresszió: Érkeznek Szlovákiába a Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek appeared first on .

A törvényszéki közleményben azt írták: a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság és leghamarabb 25 év után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal elrendelték a férfival szemben korábban kiszabott két év felfüggesztett börtönbüntetésének végrehajtását is.

A vádlott egy házban élt a szüleivel, rendszeresen italozott, alkohol-, valamint pszichés problémái miatt pedig pszichiátriai kezelés alatt állt és gyógyszereket szedett. A férfi több alkalommal bántalmazta idős édesapját, de ezek miatt – egy esetet kivéve – nem indult ellene büntetőeljárás – közölték. Mint írták: a férfi 2020. május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte az édesapját, akit a földre kerülése után is bántalmazott. A sértett a sérüléseibe a helyszínen belehalt.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként vette figyelembe – többek között – a terhelt büntetett előéletét, valamint azt, hogy cselekményét közeli hozzátartozója sérelmére és felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el. Utóbbit szintén apja sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt kapta.

Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője fellebbezett.

The post Életfogytiglanra ítélték Szilágyi István fiát a színművész megölése miatt appeared first on .

Az esetről az Interfax orosz hírügynökség adott hírt. A tájékoztatás szerint a hivatal “a történtek minden lehetséges verzióját” vizsgálja, beleértve az esetleges idegenkezűséget is. A nyomozó csoport rögzítette a helyszínen talált nyomokat. A halál pontos okának megállapítása érdekében igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot rendeltek el.

Tavaly december 21-én a lengyel ügyészség dezertálással vádolta meg a Fehéroroszországba szökött katonát.

Az SZK honlapján korábban megjelent közlemény szerint a büntetőügy vizsgálatakor Emil Czeczko elmondta, hogy 2021. június 8-tól kezdve társaival együtt “szervezett gyilkosságokban” vett részt a határvidéken és a lengyel Siemianówka település közelében. Azt állította, hogy többször is résztvevője vagy tanúja volt ilyen bűncselekményeknek.

Elmondása szerint a meggyilkoltak között a lengyel határon át Nyugat felé tartó menekültek voltak, köztük nők és gyermekek, valamint két, külföldieket segítő önkéntes. Azt állította, hogy több, mint 240 embert gyilkoltak meg, és a lengyel biztonsági erők speciálisan előkészített gödrökben tömegesen földelték el az áldozatokat az erdőben.

A lengyel hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A lengyel közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVP Info úgy értesült, hogy Czeczkót korábban anyjának testi és pszichikai bántalmazásáért ítélte el a bíróság, szökése előtt néhány nappal pedig azzal gyanúsították meg, hogy kábítószer hatása alatt autót vezetett.

A lengyel-fehérorosz határon tavaly csaknem negyvenezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak. A migrációs nyomás októberben érte el tetőfokát.

The post Holtan találták Minszkben a Fehéroroszországba szökött Emil Czeczko lengyel katonát appeared first on .

A tudósítás szerint míg az orosz nagykövetségek felháborodtak, a nemzeti hatóságok megértőbbek voltak az elkövetőkkel szemben. Egyes esetekben az önkormányzatok fontolgatják az emlékművek eltávolítását.

A Slavínt, a szlovák fővárosban, Pozsonyban a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet, március 2-án kékre és sárgára, az ukrán nemzeti lobogó színeire festették. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál.

A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, és azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást. A feszültség azonban fokozódott, miután a szlovák külügyminisztérium úgy reagált, hogy “Oroszország maga is lábbal tiporta az elesettek emlékét azzal, hogy megszállt egy testvérnemzetet”.

“Bárki is tette ezt, akár az oroszellenes propaganda által megtévesztett emberek, akár az ukrán fasiszta Sztepan Bandera ideológiai támogatói, meggyalázták mindazok emlékét, akik itt nyugszanak, beleértve a több száz ukrán áldozatot” – közölte az orosz nagykövetség.

Az Euractiv emlékeztet arra is, hogy nem ez volt az egyetlen incidens Szlovákiában. Március 9-én a kelet-szlovákiai Svidník város Vörös Hadsereg-temetőjében egy katonaszobrot festettek vörösre.

“Fel vagyunk háborodva az elesettek újabb egyértelmű vandalizmusán és gyalázatos meggyalázásán. Ez az aljas bűncselekmény minden bizonnyal csak a szlovák média folyamatos oroszellenes kampányának következménye. Ráadásul ezek a cselekmények károsítják az oroszok és a szlovákok közötti jó kapcsolatokat” – reagált a nagykövetség a Facebook közösségi portálon.

Csehország második legnagyobb városában, Brnóban (Brünn) több helyen is oroszellenes graffitit rajzoltak, többek között az egykori szovjet hadsereg katonáját ábrázoló szoborra. Egy ismeretlen személy kék és sárga festéket fújt a talapzatára. A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne.

“Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait” – jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek.

Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak – állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére.

A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: “gyilkosok”, “megszállók” és “Ukrajna szabadsága”, valamint tele ragasztották Putyint ábrázoló plakátokkal is.

Szófia polgármestere bejelentette, hogy megkezdődtek a 45 méter magas emlékmű áthelyezésének munkálatai. Egyelőre nem világos, hogy a város kap-e ehhez költségvetési támogatást.

The post Orosz agresszió: Közép- és Kelet-Európában sok helyütt megrongálják a szovjet háborús emlékműveket appeared first on .