Biztonságpiac

Több mint 62 ezren léptek be csütörtöktől szombat éjfélig a magyar-ukrán határon Magyarországra – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a rendőrségi honlapon.

Az összesítés szerint jóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak, a két ország közös határszakaszán csütörtökön 19 978-an, pénteken 19 618-an, szombaton pedig 23 140-en érkeztek az országba. A kilépők számában is emelkedést tapasztaltak, csütörtökön 5452-en, pénteken 5744-en, szombaton 7810-en távoztak valamelyik határátkelőhelyen át Ukrajnába.

A megyei rendőr-főkapitányság azt is közölte, hogy a rendőrség teljes kapacitással üzemelteti mind az öt ukrán viszonylatú közúti határátkelőhelyet és biztosítja az Ukrajnából Magyarországra érkezők folyamatos belépését. Mint írták, a rendőrök nem fordítanak vissza a határon senkit, aki Magyarországon keres menedéket, minden segítséget megadnak a háború viszontagságai elől menekülőknek.

Nem hagyják magukra azokat sem, akik menetrendi vagy anyagi okokból, családi, rokoni, baráti segítség híján nem tudnak a határátkelőhelyekről tovább indulni: őket menedékhelyekre kísérik, ahol kulturált körülmények között tartózkodhatnak és biztosítják ellátásukat – olvasható a police.hu oldalon.

A katasztrófavédelem három megyében is operatív törzzsel segíti a menekülőket

A katasztrófavédelem központi szinten és három megyében is operatív törzset működtet az Ukrajnából a háború elől menekülőkkel kapcsolatos feladatok koordinálása érdekében – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A közlemény szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is megyei operatív törzs szervezi a segítséget igénylők fogadását, “lebiztosított szálláshelyre történő szállítását, elhelyezését, ellátását”.

A katasztrófavédelem folyamatos kapcsolatot tart az EU polgári védelmi mechanizmusában részt vevő országokkal és az Európai Bizottság szakosított szerveivel – olvasható az OKF közleményében.

Egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből

A határmenti magyar településeken azt tapasztalják a helyi önkormányzatok, hogy egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből. Biri Sándorné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás község alpolgármestere elmondta: a harcok kezdete után elsősorban a kárpátaljai magyarok érkeztek. Mostanra viszont többségében ukránok kérnek segítséget tőlük, olyanok, akikkel nem tudnak magyarul beszélni.

Értük nem is Magyarországról, hanem Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeznek, ezekben az országokban dolgozó rokonok ismerősök. A többi településhez hasonlóan Barabáson is átmeneti szállást rendeztek be a helyi művelődési házban. A színházteremben 50 tábori ágyat állítottak fel segélyszervezetek segítségével. Az alpolgármester hangsúlyozta: van akiért két óra múlva megjönnek a rokonok, de sokan, többségében nők és gyerekek a művelődési házban töltik az éjszakát.

Megfordult már náluk kéthetes és háromhetes csecsemő is. Ezért nagyon örülnek annak, hogy a segélyszervezetek nem csak élelmiszert küldenek, hanem tisztálkodószereket is, a többi között popsitörlő kendőt. A helyiek szintén besegítenek adományokkal, illetve például egy budapesti általános iskola is gyűjtött a menekülők ellátására és személyesen hozták el nekik az adományokat – ismertette az alpolgármester.

A barabási határátkelőn is azt tapasztalható, hogy folyamatosan érkeznek a menekülő emberek Ukrajnából. Általában csomagokkal megrakodva, gyalog kelnek át a határon, ahonnan a magyar oldalon várakozó autókkal folytatják az útjukat. A menekülők arról számolnak be, hogy sokszor öt-hat órát várakoznak az átkelésre a határ ukrán oldalán, miközben az ukrán határőrök nem adnak magyarázatot arra, hogy miért tartják vissza őket. A kialakult helyzet miatt a barabási határátkelő is késő estig tart nyitva, miközben normál körülmények között este 7 órakor bezár.

Több ezer ukrajnai kért izraeli bevándorlást

Több ezren kérvényezték Ukrajnában a bevándorlást Izraelbe – jelentette a ynet. A lap szerint ezrek kérik az Izraelbe telepedést a Szohnuttól, vagyis a Zsidó Ügynökségtől, amely az izraeli bevándorlás ügyeit intézi külföldön. Ukrajna határaitól nyugatra, Lengyelországban, Moldovában, Romániában, Magyarországon hat pontot állítanak fel fogadásukra, és tömeges Izraelbe szállításukra. Ukrajnában a becslések szerint mintegy 200 ezren kaphatnak alija-engedélyt a “hazatérési törvény” alapján, olyanok, akik bizonyítani tudják, hogy legalább egy nagyszülőjük zsidó. A kérelmek elbírálását a Natív nevű izraeli kormányzati szervezet végzi a volt Szovjetunió területén.

The post Orosz agresszió: az elmúlt napokban több mint 62 ezren léptek be a magyar-ukrán határon appeared first on .

Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – jelentette be  az Európai Bizottság elnöke.

Ursula Von der Leyen közölte, hogy a bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. “Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is” – tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy “az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására”. Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti “a kollaboráns fehérorosz rezsim” elleni szankciókat is.

Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba. “Ki fogjuk terjeszteni azokat az exportkorlátozásokat is, amelyeket a kettős felhasználású árukra vezettünk be Oroszországgal szemben. Ezzel elkerülhetővé válik az Oroszországgal szembeni intézkedéseink kijátszásának kockázata is” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.

Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa “tárt karokkal” fogadja az ukrán menekült állampolgárokat.

The post Orosz agresszió: az EU lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, betiltja a Kreml médiagépezetét appeared first on .

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi a nukleáris erejét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, arra reagálva, hogy Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris erők magas készültségi fokozatát rendelte el.

Üzenetében Stoltenberg hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország “agresszív cselekedetére”.

A NATO-főtitkár “szörnyű hibának” nevezte Moszkva lépését, és kijelentette: ha Oroszoroszág “folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért” az elkövetkezendő években. “Felszólítjuk Oroszországot, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút” – fogalmazott.

Stoltenberg vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió State of the Union című, heti politikai vitaműsorában veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte Putyin döntését. Azt mondta: “ez veszélyes retorika. Ez felelőtlen viselkedés”. Az orosz elnök döntése tovább súlyosbítja a helyzetet, együttvéve azzal, amit Moszkva Ukrajnában tesz, azaz háborút folytat egy független, szuverén nemzet ellen és teljes körű inváziót hajt végre Ukrajnában – mondta.

A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását.

“A NATO-szövetségesek fokozzák politikai és gyakorlati támogatásukat az Oroszország teljes körű inváziója ellen védekező Ukrajnának” – olvasható a közleményben.

A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.

A NATO közleménye idézte Stoltenberg főtitkárt, aki hangsúlyozta: az önvédelem az ENSZ alapokmányában rögzített joga minden országnak. A szövetségesek segítenek Ukrajnának fenntartani számára ezt a jogot. A segítség egyértelmű üzenetet küld a NATO teljes körű támogatásáról Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

The post Orosz agresszió: a NATO szerint is komoly a helyzet appeared first on .

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) főigazgatója, Jiri Sedivy az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában “rendkívül lenyűgözőnek” nevezte Magyarország Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programját, amely a teljes magyar haderő modernizálását célozza.

A cseh születésű főigazgató pénteken összegezte tapasztalatait a héten tett magyarországi látogatása után, amelynek keretében magasszintű tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetőivel.

Mint mondta, nagyon ígéretes megbeszélést folytatott a HM tisztségviselőivel, és rendkívül részletes tájékoztatást kapott a védelmi erők modernizációjával kapcsolatos tervekről. Hangsúlyozta: Magyarország 2018 óta nagymértékben fektetett be forrásokat az új katonai képességek, rendszerek teljes spektrumába, nagy hangsúlyt helyezve a magyar védelmi ipar fellendítésére, valamint a fegyveres erők átfogó átszervezésére is.

Sedivy a beruházások mértékét is figyelemre méltónak találta.

Kiemelte, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be az EDA által is támogatott Eurosim projektben. Az Európai Unió védelmi célú Állandó Strukturált Együttműködésének (PESCO) keretén belül megvalósítandó magyar kezdeményezés célja a résztvevő országok számítógépes szimulátorainak közös hálózatba kötése, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti a tagállamok haderőinek közös kiképzését. “Ez a projekt nagy hozzáadott értéket képvisel az EU számára” – jelentette ki Sedivy.

Az uniós ügynökség főigazgatója méltatta a magyar modernizációs tervek keretében létrejött Digitális Katona Programot, és azt, hogy Magyarország igen aktív az EDA helikopter-kiképzési és gyakorlati programjában.

The post Az EDA főigazgatója szerint “rendkívül lenyűgöző” a magyar védelmi erők modernizációja appeared first on .

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.

“A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin “barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is “barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és “illegitimnek” nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai “különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket biztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki “népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista “záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

The post Vabank: Putyin már atomháborúval fenyegetőzik appeared first on .

Már az Egyesült Államok területén belül is megjelent a Havanna-tünetegyüttesként ismert betegség, és John Bolton korábbi elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó (2018-2019) is megerősítette a tünetegyüttes állítólagos áldozatainak beszámolóit – jelentette a Newser hírportál.

A 2007-ben alapított amerikai hírgyűjtő portál online cikke a CBS amerikai televíziós csatorna tekintélyes, félévszázados oknyomozó műsora, a 60 Minutes (60 perc) című program vasárnap esti adására hivatkozva arról tudósított, hogy a Havanna-szindrómaként ismert, az orvosokat jelenleg is zavarba ejtő kórnak eddig egyetlen közös tulajdonsága volt a bejelentett esetekben: mindegyik az Egyesült Államok területén kívül történt.

A 60 Minutes riportja szerint azonban most már több esetet regisztráltak magában a Fehér Házban is. A vasárnap esti adásban számos nemzetbiztonsági tisztségviselő számolt be olyan személyes élményről, amikor hirtelen és megmagyarázhatatlanul “ütést” éreztek.

“Olyan volt, mint egy éles, szúró fájdalom a fejem oldalán, emlékszem, a fejem jobb oldalán, és megszédültem” – mesélte a műsorban Olivia Troye, aki Mike Pence korábbi alelnök belbiztonsági és terrorizmus elleni harcért felelős tanácsadója volt. Elmondása szerint éppen a Fehér Ház tőszomszédságában található Eisenhower elnöki irodaházban (EEOB) dolgozott, és éppen a lépcsőházban tartott lefelé a Fehér Ház irányába, amikor először észlelte magán a tüneteket, és alig tudott talpon maradni.

Az incidens akár egyedi is lehetett volna, de ezután még többször előfordult vele, és ami még fontosabb, ez történt számos más amerikai vezető tisztségviselővel is, akik beszéltek a CBS stábjával. Volt, hogy a Fehér Ház területén fordult elő velük, volt, hogy az otthonukban.

John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó ugyan magán nem tapasztalta a tüneteket, de elég sok esetről hallott első kézből ahhoz, hogy “szándékos támadás” bizonyítékait vélje felfedezni. “Nem látok más ésszerű feltevést, ha figyelmesen megvizsgáljuk az esetszámokat és a tapasztalt mintázatot” – fogalmazott a műsorban Bolton.

Az egyik, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint a Trump-adminisztráció egyik miniszteri rangú tagja is észlelte a fenti tüneteket.

Miles Taylor, a belbiztonsági miniszter korábbi kabinetfőnöke azt állította: ő maga két ilyen támadás áldozata is volt a kongresszus épülete közelében, a Capitol Hillen fekvő lakásában 2018-ban.

“Olyan magas, ciripelésszerű hang volt, amelyről az ember azt gondolná, hogy vagy tücsök, vagy valamiféle digitális hang. A legfurcsább az volt, hogy amikor az ablakhoz léptem, kinyitottam, és kinéztem az utcára, és tegyük hozzá, ez úgy hajnali három, fél négy körül lehetett, fehér furgont láttam. És ekkor a furgon féklámpái kigyulladtak, és az autó gyorsan elhajtott” – tette hozzá Taylor. Mintegy öt hét múlva az eset megismétlődött, ekkor a férfinak már “agyrázkódásszerű tünetei” voltak.

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főigazgatója szerint az eseteket jelenleg is vizsgálják, de egyelőre nincs bizonyítékuk, hogy “az incidensek között kapcsolat lenne”.

A Havanna-szindrómaként emlegetett betegség hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel, illetve lelki betegségekkel, szorongással és depresszióval is járhat. A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az Egyesült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottjainál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén, Párizsban és Genfben is észlelték.

The post Már az Egyesült Államokban is megjelent a Havanna-tünetegyüttes appeared first on .

Az Európai Bizottság a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása céljából stratégiát dolgoz ki a tisztességes munka globális előmozdítására, és jogszabályt készít elő a kényszermunkából származó termékek betiltására – közölte az uniós testület.

A brüsszeli testület közölte: a stratégia kidolgozását az indokolja, hogy a világon sokfelé nem biztosított a tisztességes munka, és legalább 160 millió gyermek – azaz a világon minden tizedik gyermek – kényszerül gyermekmunkára, továbbá 25 millió ember végez kényszermunkát.

A stratégia keretében az Európai Unió a belföldi piacokon, az Unión kívüli országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó munkavállalók érdekében határozza meg azokat a belső és külső szakpolitikákat, melyekkel világszerte biztosítani kívánja a tisztességes munkafeltételeket az emberek életminőségének javulására.

A nemzetközi partnerek bevonásával készülő stratégia egyebek mellett a foglalkoztatás előmozdítása, a munkahelyi normák és jogok, a szociális védelem, a társadalmi párbeszéd előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség témaköreit foglalja magában.

A stratégia részeként az Európai Bizottság új jogszabályt is előkészít a kényszermunkával előállított termékek hatékony betiltására az uniós piacon. A jogszabály hatálya az EU-n belül és kívül előállított árukra egyaránt kiterjed, és a tilalom mellett szigorú végrehajtási keretet is meghatároz. Nemzetközi normákra fog épülni, és kiegészíti a meglévő ágazati uniós kezdeményezéseket, különösen a kellő gondosságra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket.

A brüsszeli testület továbbá a vállalatok esetében elvárható gondosságról szóló irányelv reformjára javaslatot terjesztett elő. Célja, hogy előmozdítsa a felelős és fenntartható vállalati magatartást a gyártástól az értékesítésig.

The post Az EU stratégiát készít a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására appeared first on .

Lengyelországban korlátozzák a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását.

Heti háromról egy tanórára csökkentik szeptembertől Lengyelországban a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását, az így megtakarított költségvetési eszközöket Varsó a németországi lengyel kisebbség nyelvoktatására szánja – közölte hétfőn a lengyel oktatásügyi tárca.

A minisztérium közleménye szerint a múlt héten az Andrzej Duda lengyel elnök által jóváhagyott idei állami költségvetésben az eredetileg tervezett 240 millió zlotyból 200 millió zlotyra faragták le a németajkúak anyanyelvi oktatására szánt összeget.

Az így nyert 40 millió zlotyt teljes egészében a németországi lengyel kisebbség anyanyelvű oktatására szánják – áll a közleményben. A dokumentumban aránytalannak találják azt, ahogyan a kisebbségi anyanyelvi oktatás terén a német és a lengyel fél megvalósítja az 1991-ben a jószomszédi viszonyról és a baráti együttműködésről szóló államközi szerződést.

Kiemelik, hogy Berlin nem biztosítja szövetségi szinten a lengyel nyelv oktatásának megszervezését és finanszírozását. A lengyel családokból származó diákok ugyanis csak egyes német tartományokban részesülhetnek a helyi hatóságok által támogatott anyanyelvi oktatásban.

Németországban jelenleg mintegy 1,5-2 millió főt számláló lengyel közösség él, amely hivatalosan nem élvezi a kisebbség státuszát. A németországi lengyeleket az 1939 szeptemberében, Lengyelország hitleri megtámadása után kiadott német dekrétumok alapján fosztották meg a kisebbségi státusztól.

A mai németországi lengyel közösség próbálja feleleveníteni a második világháború előtti, mintegy 1 millió fős őslakos lengyel kisebbséget képviselő szervezet, a Rodlo hagyományát. A Rodlo vezetőinek többségét a háborúban a náci német koncentrációs táborokban meggyilkolták, a szervezet sok tagját pedig a németek a keleti frontra vezényelték, ahonnan soha nem tértek vissza.

1945 után Lengyelország határait a nagyhatalmak nyugati irányba tolták; Németország keleti területeit Lengyelországhoz, Lengyelország több mint felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A németországi lengyel közösség ezt követően a kettős identitású sziléziai lakosok áttelepülésével, később a lengyel politikai és gazdasági emigrációval is bővült, az utóbbi években pedig újabb lengyel munkavállalók érkeztek Németországba.

The post Nem tanult semmit a lengyel vezetés az ukránok hibáiból appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája csütörtökön hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.

Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője azt közölte, hogy a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet, erre azonban akkor sem került sor.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

Az elítélt a büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melyet a fogva tartása alatti magatartást részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott. Eszerint az elítélt az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti a szabadságvesztést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.

A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzését az ügyészség és az elítélt védője tudomásul vette, a végzéssel szemben az elítélt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyújthatott be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.

Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – negyven év szabadságvesztésre változtattak át.

The post Nem engedélyezték Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását appeared first on .

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a Bukaresti Kilencek (B9) nevű csoport pénteki varsói államfői csúcstalálkozóját megnyitó beszédében.

Ukrajna orosz megtámadása után fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét, mert a régió ma nagyon odafigyel arra, ami “a mindnyájunk számára testvéri Ukrajnában” történik – hangoztatta a lengyel elnök.

Mint fogalmazott, csütörtökön a “nagy háborúnak 1945 óta nem látott démonjai” tértek vissza Európába. Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis “a putyini Oroszország” a felelős – jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer.

“Európában már elfelejtettük, mi is a háború” – folytatta, hozzátéve: “sajnos a gazdag európaiak nyugodt álma, megengedő viszonyuk Oroszország folyamatos fegyverkezéséhez” olyan helyzethez vezetett, hogy csütörtökön “teljesen új valóságban ébredtünk fel”.

A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük “a brutális orosz támadás passzív elítélésével”, hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk – hangoztatta a lengyel elnök.

Egyetértett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével, miszerint a nyugati segítség hiányában a háború hamarosan “más országok ajtaján is kopogtatni fog”. E szavakat a térségbeli országoknak másoknál jobban meg kell érteniük – utalt Duda a XX. századi szovjetorosz uralomra Közép- és Kelet-Európában.

Úgy vélte: az orosz elit “csakis az erőszak nyelvét érti, mert így működött a cári, majd a kommunista Oroszország, és ma a putyini Oroszország is”. Duda szerint eljött az ideje, hogy “szintén ezt a nyelvet használva” a térség országai egymással szolidárisan “szóljanak az oroszokhoz”.

A Nyugatnak “határozott, egységes, az egész euro-atlanti közösség által érvényesítendő” választ kell adnia Oroszországnak – szorgalmazta a lengyel elnök. “Erőteljesebben kell támogatnunk Ukrajnát, különösen fegyverszállításokkal” – jelentette ki.

A találkozón részt vesz Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke a Twitter közösségi honlapján azt írta: a B9 csoport országai évtizedekkel ezelőtt “széttörték a szovjet megszállás bilincseit”. Ma pedig Európa elszánt arra, hogy “barbár cselekedeteiért” felelősségre vonja Moszkvát, és minden lehetséges módon támogassa az ukrán nemzetet – áll a bejegyzésben.

A kelet-közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.

Magyarországot a csúcstalálkozón Áder János köztársasági elnök képviseli.

The post Duda: fegyverszállításokkal is kell támogatni Ukrajnát appeared first on .

A keleti országrészbe átcsoportosított egységek kettős, humanitárius és katonai feladatot látnak el – jelentette ki a honvédelmi miniszer.

Benkő Tibor azt követően, hogy szemlét tartott a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred Debrecen és Hajdúhadház térségébe induló egységeinél, újságíróknak azt mondta, a katonák humanitárius feladatként segítik a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium munkáját, a Magyarországra menekülők fogadását, elhelyezését, a róluk való gondoskodást.

A katonai készenlét pedig garantálja azt, hogy Magyarország területére ne sodródjanak át fegyveresek – közölte a miniszer. Benkő hangsúlyozta, Magyarország a NATO tagjaként önerőből, nemzeti szinten oldja meg azt a feladatot, melyet más országok nemzetközi szinten próbálnak ellátni.

Leszögezte, a NATO nagyra értékeli, hogy a magyar katonák képesek az országbiztosítási feladatot önállóan ellátni. Mint mondta, a NATO védelmi minisztereinek megbeszélésén elismerően szóltak a magyar katonák felkészültségéről. A miniszter úgy fogalmazott, nem lehet tudni, hogy az orosz agresszió mekkora területet érint, de minden eshetőségre készen kell állni.

Nem kell megijedni, pánikba esni az ország keleti felében sem. Arra az esetre, ha a háborús helyzet még inkább nyugatra tolódva közelebb kerül Magyarország határaihoz, a NATO-val egyeztetve elkészültek a tervek. A szükséges katonai képességeket Magyarország tovább tudja erősíteni önállóan vagy nemzetközi együttműködéssel – mondta Benkő.

A honvédelmi tárca vezetője kifejtette, a szárazföldi és légi felderítők már megkezdték munkájukat, az előkészítő erők megérkeztek a keleti országrészbe, a harcoló és a kiszolgáló, támogató erők átcsoportosítása jelenleg is zajlik. A kötelékek zöme vasárnapig megérkezik célállomására. Amennyiben a helyzet rosszabbra fordul, újabb erőket csoportosíthatnak át.

A miniszter kitért arra: fel kell készülni, hogy az ukrajnai mozgósítás miatt egyesek a zöldhatáron keresztül kívánnak magyar területre lépni. A katonák feladata a rendőri munka segítése. Előfordulhat olyan eset is, hogy menekülő katonák technikával vagy saját fegyverükkel érkeznek Magyarországra – mondta.

The post Benkő: a keleti országrészbe átcsoportosított katonák kettős feladatot látnak el appeared first on .

Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is “nukleáris szövetség”, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, “látványos” európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Putyin csütörtök reggel “önvédelemnek” nevezte az Oroszország elleni “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapással” szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást.

“Ez egy cinikus, ez egy diktátor” – fogalmazott Le Drian az orosz elnökről.

A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján “nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos” szankciókat” fognak elfogadni.

“Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni az oligarchákat is, zárolva az érdekeltségeiket” – jelentette ki a miniszter.

Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre “a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál” válaszolni. Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen.

“Szolidaritás Ukrajnával!”, “Szankciókat Oroszország ellen!” “Felfegyverezni Ukrajnát!” – skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen “terroristának” nevezték az orosz elnököt.

Az áprilisi elnökválasztás jelöltjei közül a tüntetésen megjelent Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje és Christiane Taubira, egy másik baloldali jelölt, volt igazságügyi miniszter, valamint a francia civil társadalom több orosz és ukrajnai származású tagja.

Csütörtökön több százan tüntettek Oroszország párizsi nagykövetsége előtt is, és tiltakozó megmozdulások voltak a déli Marseille-ben, Nizzában, a nyugati Rennes-ben, valamint a keleti Strasbourgban is. A közép-franciaországi Lyonban a városházára kitűzték az ukrán zászlót, míg Nantes főterén a szökőkutat az ukrán nemzeti színekkel világították meg.

The post Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom appeared first on .

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat (Lásd fenti képünket! A -szerk- megj.) sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz “különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt (Mármint az volt a hiba, hogy Putyin elindította a háborút. A -szerk- megj.), a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely “visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és “az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban “abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A szóvivő a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti. (Lásd: újbeszél! A -szerk- megj.)

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

The post Az orosz védelmi tárca 74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be appeared first on .

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot. A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is. Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában. Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő. A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra. Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg ötven százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből – mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek. Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is. London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős – vagyis polgári és katonai célú – felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését – mondta a brit kormányfő. Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új “kleptokrácia-ügyosztályt” hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására. Ez azt jelenti, hogy az (orosz) oligarcháknak Londonban “nem lesz hova rejtőzniük” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni”. A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít. A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke. A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

The post London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket appeared first on .

Vlagyimir Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden a Fehér Házban elmondott beszédében.

“Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések “azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot”. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy “maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy “a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy “minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz “elitekre” is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük “Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket”.

Biden kijelentette: “nem tervezi, hogy beszél” Putyin elnökkel. “Putyin pária lesz a nemzetközi porondon” – fogalmazott az amerikai elnök. “Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette” – vélekedett Biden.

Az amerikai elnök szerint Putyin “elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót”. Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói “szöges ellentétben állnak” azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy “Ukrajnában harcoljanak”, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. “Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni” – tette hozzá.

Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

EU: Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért”
Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért” – olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában. Borrell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát. Josep Borrell annak évfordulója alkalmából adott ki nyilatkozatot, hogy egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én “megszállta” a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. “Követeljük Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy azonnal szüntesse be az orosz katonai műveleteket, és feltétel nélkül vonja vissza teljes haderejét és valamennyi katonai felszerelést Ukrajna egész területéről”. Nyolc évvel azután, hogy az Oroszország jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember, köztük egy bíró és egy ügyvéd ellen a Miskolci Törvényszéken.

A főügyészség azt közölte, hogy egy járásbíróságon dolgozó bíró egy emberkereskedelem bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben tudomást szerzett arról, hogy az ügyben 2018 novemberében az egyik vádlott ismételt letartóztatásnak elrendelését tervezik.

Mivel a bíró és ügyvédként dolgozó élettársa ismerték a férfit és a barátnőjét, az információt közölték a vádlottal, hogy a letartóztatására fel tudjon készülni.

A kényszerintézkedés elrendelése után az ügyvédnő – felajánlva segítségét – 13 millió forintot kért a vádlott barátnőjétől azzal, hogy azt a letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyben eljáró hivatalos személyeknek – köztük a belügyminiszternek és a kényszerintézkedés tárgyában másodfokon eljáró bírónak – kell továbbítania.

Az ügyészség szerint a nő az ajánlatot elfogadta és 2019 februárjában előlegként át is adott 500 ezer forintot az ügyvédnőnek.

Az időközben – hatásköri okból – a törvényszékre áttett ügyben a vádlott letartóztatását a bíróság 2019. május 6-án megszüntette. Másnap a bíró – aki tudott az élettársa által kért jogtalan előnyről – a bíróság épülete előtt közölte a szabadon bocsájtott vádlottal, hogy fizesse ki az ügyvédnőnek a 13 millió forintból fennmaradó összeget, mert ők intézték el a szabadulását – írták.

A valóságban az ügyvédnő és a bíró a letartóztatás megszüntetése érdekében semmilyen lépést nem tett, a kért vesztegetési pénzt maguknak szánták.

A jogtalan előny egy részét kifizető, más ügyben letartóztatásban lévő nő beismerő vallomást tett. A bíró és élettársa – aki ezen ügy miatt csaknem fél évig volt letartóztatva – tagadta a bűncselekmény elkövetését – áll a KNYF közleményében.

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen appeared first on .

Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

“Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” – jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, “az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

“E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” – húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat, a keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak – közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin “a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” – jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: “Kedves keleti szomszédaink (…) nem hagyjuk cserben önöket” – fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

The post Orosz agresszió: intenzív tárgyalások zajlanak a NATO keleti szárnya megerősítéséről appeared first on .

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és “nácitlanítása”, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: “a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a “megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) “a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot “semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok “népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és “ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztásaság” vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

The post Orosz agresszió: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak appeared first on .

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.

“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

Vlagyimir Putyin hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.

Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.

“Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben tíz-húsz kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

“A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

“Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

The post Orosz agresszió: benyomultak a csernobili zónába a támadók appeared first on .

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy “személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.”

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy “ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.”

Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

The post Orosz agresszió: Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől appeared first on .