Biztonságpiac

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után terjesztette be a törvényjavaslatot a parlament elé, azzal a céllal, hogy névtelen külföldi befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket Nagy-Britanniában. A jogszabály ugyanakkor minden külföldi befektetőre vonatkozik, nemcsak az orosz állampolgárokra.

A törvényt, amely évtizedekre visszamenőleg megköveteli a külföldi ingatlantulajdonosok kilétének felfedését, gyorsított eljárással fogadta el a londoni parlament és II. Erzsébet királynő kedden hirdette ki. A jogszabály alapján a nagy-britanniai ingatlantulajdonokról új regiszter készül, amely előírja az egyes ingatlanok külföldi tulajdonosainak kilétük felfedését a hatóságok előtt.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény erőteljesen korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig napi 2500 font (több mint 1,1 millió forint) pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

A külföldi ingatlantulajdonosokról készülő új regiszternek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya. Azoknak a külföldi vállalkozásoknak is már teljes körűen fel kell fedniük tulajdonosi hátterüket, amelyek február 28. és az új tulajdonosi regiszter elkészülte között adják el nagy-britanniai vagyoneszközeiket.

A brit kormány emellett a cégalapítás szabályait is teljesen újraírja. Az erről összeállított fehér könyv alapján bárkinek, aki az Egyesült Királyság területén vállalatot alapít, működtet, birtokol vagy ellenőrző vállalati részesedése van, igazolnia kell kilétét a brit cégbíróság előtt. Az új szabályozás alapján a cégbíróságnak joga lesz kétségbe vonni a kérdéses hitelességűnek tűnő adatszolgáltatást, és gyanú esetén értesítheti a brit biztonsági szolgálatokat.

A fehér könyv alapján külföldi vállalati ügynökök a továbbiakban nem alapíthatnak cégeket az Egyesült Királyságban kilétüket eltitkoló oligarchák nevében. Mindemellett azonnali hatállyal új “kleptokrácia-ügyosztály” jött létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a külföldiek által korrupt módon szerzett nagy-britanniai vagyoneszközök feltárására.

A brit kormány az utóbbi napokban több száz orosz oligarcha ellen jelentett be nagy-britanniai vagyoneszközeik teljes befagyasztásával és beutazási tilalommal járó szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.

Köztük van Roman Abramovics, a Premier League-ben játszó londoni Chelsea futballklub tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója. Az intézkedés után nem sokkal a Premier League megfosztotta Abramovicsot a Chelsea igazgatói tisztségétől.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki
Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

The post Orosz agresszió: “kleptokrácia-ügyosztály” alakult Nagy-Britanniában appeared first on .

Kétnapos lengyelországi látogatását záró beszédében az amerikai elnök felidézte II. János Pál pápa és a lengyel Szolidaritás mozgalom szerepét a kommunizmus megdöntésében, majd az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: “a jelenleg zajló csatában nem napokon vagy hónapokon belül győzünk”, hosszú küzdelemre kell felkészülni.

Az ukrán külügyi és védelmi tárca vezetőivel szombaton Varsóban megtartott találkozó kapcsán Biden elmondta: az ukránoknak szánt üzenete azonos azzal, amelyet Dmitro Kulebával és Olekszij Reznyikovval megosztott. “Mellettetek állunk ki. Pont” – jelentette ki.

Felidézett más XX. századi közép-európai demokratikus törekvéseket is, köztük az 1956-os magyar forradalmat és a lengyel munkásfelkelést, valamint az 1968-as prágai tavasz folyamatát, majd azzal folytatta, hogy Oroszország ma saját területén “megfojtotta a demokráciát, és máshol is ugyanezt akarja tenni”.

Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Putyin Ukrajna “nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, “ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.

A Moszkvával folytatott korábbi tárgyalásaira utalva Biden elmondta: Washington az európai biztonság átláthatóságát akarta elérni diplomáciai úton, Moszkva azonban sorra elutasította javaslatait. “Oroszország kezdettől fogva erőszakot akart” – jelentette ki. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: “tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”.

Az európai államokat Biden arra szólította fel, hogy szabaduljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az Egyesült Államok segít ebben – ígérte, utalva konkrétan a zöld energia alkalmazására. A Moszkvával szemben eddig kivetett szankciókról beszélve Biden azon véleményének adott hangot, hogy Oroszoroszág gazdasága “a következő években a felére zsugorodik”, az ország hamarosan kiesik a világ húsz legnagyobb gazdasága köréből.

Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek.

Az oroszok nem verték szét a NATO-t, a Nyugat jelenleg erősebb és egységesebb mint valaha. Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát számláló európai jelenléttel szembesül – állapította meg az amerikai elnök.

Az amerikai erők nem azért vannak Európában, hogy konfliktust idézzenek elő Oroszországgal, hanem azért, hogy megvédjék a szövetségeseket – nyomatékosította. “Szent kötelességünk, hogy az 5. cikkely értelmében megvédjük a NATO minden négyzetcentiméterét” – tette hozzá.

Végezetül Biden, utalva II. János Pál mottójára, úgy fogalmazott: “ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy “a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”. Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy “az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta. “Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon” – zárta beszédét az amerikai elnök.

The post Orosz agresszió: Biden hosszú küzdelemre készül appeared first on .

Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van. A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.

A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. A minisztérium szerint alapvető fontosságú az adomány gyors eljuttatása, mivel fogy az idő a már bekerített, illetve bekerítéstől veszélyeztetett városok és települések elérésére.

Truss nyilatkozata szerint a brit stáb a lengyel és a szlovák partnerekkel, valamint az ukrán kormánnyal együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a leginkább veszélyeztetettek megkaphassák a számukra égetően szükséges szállítmányokat. Az élelmiszeradomány része annak az összesen 400 millió fontos (180 milliárd forintos) segélyprogramnak, amelyre London az orosz invázió kezdete óta kötelezettséget vállalt. Ebből a csomagból 220 millió font az Ukrajnának nyújtandó közvetlen humanitárius segítség értéke.

London jelentős katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. A Downing Street a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának.

Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el Tiszabecsnél
Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el a rendőrök a tiszabecsi határátkelőhelyen – közölte a rendőrség honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Mint írták, a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen jelentkezett belépésre egy 35 éves orosz állampolgárságú férfi nem sokkal hajnali 1 óra előtt. A rendőrök az ellenőrzés alatt megállapították, hogy a férfi ellen az orosz hatóság az Interpol rendszerben halált okozó testi sértés és emberölés bűncselekmények elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a körözött férfit előállították a Fehérgyarmati Rendőrkapitányságra és őrizetbe vették. A főkapitányság közleményében jelezte, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határátkelőhelyekre továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnában zajló háború elől menekülők. A rendőrök a gördülékeny és folyamatos beléptetés mellet kiemelt figyelmet fordítanak a Magyarország területére érkező személyek alapos ellenőrzésére.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe appeared first on .

Az innovációs és technológiai miniszter a harcjárműgyár műszaki átadása és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya avatása kapcsán beszélt arról, hogy a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában, 60 milliárd forintból épült meg a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem a zalai megyeszékhelyen. A mintegy 18 hektáros területen a közel 30 ezer négyzetméteres gyártócsarnok épülete már áll, a termelés várhatóan 2023 elején megindul.

A fejlesztéshez kapcsolódóan a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya meglévő elemei kiegészülnek az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezettel is, mintegy 30 hektáros területen. Megépült már egy klímakamra, egy 250 méter hosszú, tesztelési célú lőcsatorna, és az off-road járművek összesen 15 különböző képességének vizsgálatára, ellenőrzésére alkalmas tesztpályaelemek – ismertette a miniszter.

A harcjárműgyár közvetlen szomszédságában valósult meg 45 milliárd forintos fejlesztésként a ZalaZONE Európában egyedülálló, ugyanakkor világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrája. Abban áll az egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi – jelezte Palkovics László.

Hozzátette: a beruházás első ütemeként 2019-re készült el a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem, vagyis a dinamikai felület, a nagy sebességre tervezett kezelhetőségi pálya, illetve a Smart City, amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is. Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfólióját, köztük fékfelülettel, autópályaszakasszal, országúti modullal, egy egyetemi pályamodullal, alacsony tapadású kezelhetőségi pályával, valamint zajmérőfelülettel és emelkedőkkel.

A miniszter kitért arra is, hogy a ZalaZONE működésében már kezdetektől jelen vannak az egyetemek és a kutatóintézetek is. Kutatási hálózati együttműködés jött létre mostanra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és több nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységek helyszíne a létesítmény szomszédságában kialakított Science Park.

Mindezeken felül saját fejlesztőközpontot alapít a ZalaZONE környezetében az osztrák AVL független mérnöki cég magyar leányvállalata, a járműipari gyártó Robert Bosch, valamint a piacvezető műszaki minősítő TÜV Rheinland. A járműipari tesztpályán ötmilliárd forintos beruházással hozza létre egyik vidéki bázisát a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Már most több mint ötszáz fejlesztő számára létesülnek új munkahelyek, miközben további cégekkel is előrehaladott tárgyalások folynak – fűzte hozzá Palkovics László.

Úgy értékelt, hogy a high-tech gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése megalapozza Magyarországon a tudásalapú gazdaság megerősítését és megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. A versenyképes kutatási infrastruktúráknak és a köréjük épülő innovációs ökoszisztémáknak köszönhetően hazánk európai szinten is élenjáró szerepet tölthet be a korszakváltó technológiák meghonosításában – mondta.

A gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban és kivitelben egyaránt meghatározó járműipar globális trendjeivel lépést tartva, a nemzeti önrendelkezésben és önellátásban is meghatározó védelmi ipart újjáépítve, új munkahelyek létesülnek a magas hozzáadott értéket termelő szektorokban, s ezzel az ország innovációs teljesítménye tovább javul – részletezte.

Palkovics szerint ezen páratlan kapacitások, a köréjük épülő vállalati, egyetemi, kutatóintézeti és szakképzési bázisokkal együtt, megkerülhetetlen járműipari és innovációs központtá teszik Zala megyét.

The post Átadták a ZalaZONE tesztpályát appeared first on .

Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok “az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.

A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is “rendkívül fontos” Európa stabilitása – fűzte hozzá az amerikai elnök. Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait százezer ukrajnai menekült számára.

Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint az orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát “széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. “Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.

Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye “szent kötelességvállalást” jelent Washington számára. “Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.

Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséri a lengyelországi tárgyalásokon. A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.

A hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után, szombat délután Biden a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében. A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten az amerikai elnök hihetetlennek nevezte a menekültek lelki erejét. “Az ukrán gyermekek olyasmiket mondtak, hogy imádkozzak édesapjukért, bátyjukért, nagyapjukért” – osztotta meg Biden benyomásait az újságírókkal.

A Mariupol bombázására vonatkozó újságírói kérdésre Biden kijelentette az orosz elnökről: “Putyin egy mészáros”.

The post Orosz agresszió: Biden mészárosnak nevezte Putyint appeared first on .

Twitter közösségi oldalán Blinken megerősítette: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt szombaton Varsóban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel, és csatlakozott hozzájuk Joe Biden amerikai elnök is.

“Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben Putyin inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken bejegyzésében.

Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben. Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, “hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.

Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg. Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben “újabb lépéseket tesznek”.

Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.

The post Orosz agresszió: ösztökélnék a szankciótól húzódzkodó európai országokat appeared first on .

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.

“A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki. Az amerikai eszmei közösség lényege, hogy “minden férfi és nő egyenlő, bizonyos elidegeníthetetlen jogokat kaptak a Teremtőtől” A demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett “a próba órája” – tette hozzá.

“A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban” – fogalmazott. A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.

“Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat” – közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt.

“A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia” – fogalmazott Biden.

Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak “valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is “puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván «nem mozdulok el innen, itthon vagyok»”.

Az amerikai 82. légideszant-hadosztály mintegy ötezer katonáját februárban, az ukrajnai háború kitörését megelőző orosz-ukrán feszültség miatt telepítették Rzeszów térségébe, bővítve a 2016-ban Lengyelországba telepített amerikai kontingenst.

The post Orosz agresszió: Biden szerint itt a megpróbáltatás órája appeared first on .

Zelenszkij kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha, és Bucha városa “nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”.

“Városainkat lerombolták, de mi a helyünkön maradunk (..) miközben az ellenség soraiban önbizalmukat veszítik, mi a szembeszállásból merített lelki erővel állunk ellen a bombázásoknak” – mondta az ukrán államfő. Ukrajna elnöke a háború első hónapjának végén a La Repubblica napilap főszerkesztője Maurizio Molinari kérdéseire válaszolt, egy meg nem nevezett helyszínről.

Úgy vélte, “a háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort” – állította Zelenszkij.

Úgy vélekedett, hogy Putyin 48-72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők szerinte egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg “szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhármat teljesen leromboltak.

Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal, “mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek. Az ukrán elnök “lehetséges veszélynek” nevezte, hogy Fehéroroszország is támadást indít Ukrajna ellen, hangsúlyozva, hogy Ukrajna “minden esetleges helyzetre fel van készülve”.

Hangoztatta, hogy ha Európa és a NATO nem biztosítja az ukrajnai légtér lezárását, akkor az országnak a védekezéshez légvédelmi eszközökre, vadászgépekre van szüksége. Mindennapjairól Zelenszkij elmondta, hogy sosem aludt sokat, de most nagyon keveset alszik, és nehezen tud kapcsolatot tartani családtagjaival. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát végső esetben sem hagyja el.

“Az egyetlen félelmem az, hogy Európa egyik legnagyobb országát eltörlik a Föld színéről” – jelentette ki az ukrán elnök.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a La Repubblicának: Putyin villámháborúja kudrcot vallott appeared first on .

A közlemény szerint a rendőrségre március 15-én tett bejelentést az egyik debreceni kórház arról, hogy egy fiatal lány életéért küzdenek, aki a vizsgálatok alapján kábítószertől lett rosszul. A szakszerű orvosi ellátás ellenére a lány március 20-án meghalt.

A nyomozás adatai szerint a lány március 14-én este szerzett két szem extasy tablettát. Az egyiket ő, a másikat pedig 22 éves barátnője vette be. A kábítószertől a fiatal lány rosszul lett, elájult, mentőt kellett hozzá hívni.

A rendőrök gyanúja szerint a lányok egy 18 éves püspökladányi fiútól vásárolták a tablettákat. A rendőrség kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben, és kezdeményezték a fiú letartóztatását.

The post Egy szem extasy tabletta okozta egy 17 éves lány halálát appeared first on .

A miniszterelnök a holland parlamentben tartott szerdai vita keretében azt fejtegette, hogy az olajbojkottnak “nem lesz túl nagy hatása” a holland gazdaságra nézve.

“Az Európai Unió eddig kemény szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, de egyre bonyolultabbá válik újabb büntetőintézkedésekkel előállni” – jelentette ki Rutte az NlTimes szerint.

A miniszterelnök hozzátette, hogy az orosz kőolajimport betiltása Kelet-Európa számára lenne nehéz, mert finomítóik az orosz olajtól függenek. Véleménye szerint az olajbojkott könnyen megvalósítható, de nem járna nagy eredménnyel, mert Oroszország máshol, például Indiában könnyen el tudja adni a kőolaját.

Azt a kezdeményezést, hogy az EU zárja le kikötőit az orosz hajók előtt, Rutte támogatja, de – mint fogalmazott – meg kell fontolni, mi történjen az élelmiszerszállító hajókkal. A hírportál azt is írja, hogy a holland kormány számára “nincsenek tabuk”, ha szankciókról van szó. Az orosz földgáz leállítása azonban egyelőre nem lehetséges, mert az EU még mindig túlságosan függ ebből a szempontból Oroszországtól.

A holland gazdaságtervezési hivatal (CPB) szerdán közzétett jelentéséből az derült ki, hogy Hollandiát – Rutte vélekedésével ellentétben – nagyon érzékenyen érintené az orosz energiaellátás megszakítása. A CPB elemzései azt mutatják: annak ellenére, hogy csak néhány szektort érint Hollandiában közvetlenül az orosz kőolaj- és földgázellátás esetleges kiesése, valamennyi iparág teljesítménye zsugorodna. A tervezési hivatal szerint minél integráltabb nemzetközileg egy szektor, a hatás annál jelentősebb lesz. Ha például 50 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezik, akkor a CPB szerint a holland autóipar 72 százalékkal zsugorodna, és súlyos károkat szenvedne a ruhaipar is.

A holland parlamenti pártok többsége szigorúbb szankciók bevezetése mellett érvel Oroszországgal szemben, és azt akarják elérni, hogy Európa ne vásároljon több orosz kőolajat, és tiltsa ki az orosz hajókat az európai kikötőkből.

The post Orosz agresszió: a “holland fickó” szerint gyorsan sor kerülhet az orosz kőolaj bojkottjára appeared first on .

Szemtanúk korábban arról számoltak be, hogy az égő hadihajóról a tűz átterjedt más hajókra, üzemanyagtartályokra és lőszerekre is. A megyei kormányzói hivatal azt közölte, hogy még két hajó sérült meg, és megsemmisült egy háromezer tonna üzemanyagot befogadó tartály is.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint e alapján hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek – adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.

A kijevi vezérkar fotókkal illusztrálva a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok az ország északi részén az orosz erők egyik támogató hadoszlopának egy részét elfoglalták, másik részét pedig megsemmisítették.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul. “Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait” – tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlanul nem tudnak bejutni Mariupolba.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz “propagandista” forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy “álértesüléseket tartalmazó” filmet készítsen az ottani helyzetről. Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában – amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett – közölte, hogy Kijev öt országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának. Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása. Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe – mint állította – Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését – tette hozzá a miniszter.

Izraelbe menekült Oroszországból Alla Pugacsova
Izraelbe menekült Oroszországból két orosz szupersztár, Alla Pugacsova popénekesnő és Maxim Galkin, Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége – jelentette a Háárec. A már 72 éves Pugacsova, akit Oroszországban Primadonna néven is tisztelnek, már a szovjet korszakban is a szórakoztatóipar egyik legismertebb személyisége volt, és a posztszovjet időkben is töretlenül megőrizte népszerűségét. Két forrás is megerősítette a Háárecnek izraeli tartózkodásukat, valamint azt, hogy közös kilencéves ikergyerekeik, a béranya segítségével született Lisa és Geri is velük költöztek Izraelbe. A lap értesülése szerint Galkin édesanyja zsidó, így a család minden tagja bármikor felveheti az izraeli állampolgárságot. Két nappal háborúellenes bejegyzése után – amely a hatályos orosz törvények szerint bűncselekménynek minősülhet – Galkin bejelentette, hogy fiókot nyitott a Telegram applikáción követői számára arra az esetre, ha nehézségekbe ütközne a kapcsolattartás korábbi fő csatornáján, az Instagramon, amelyet azóta betiltottak Oroszországban.

The post Orosz agresszió: nagy orosz hadihajót semmisítettek meg Bergyanszk kikötőjében appeared first on .

A jelen hatályos jogszabályra való tekintettel, adott méretű (alapterületű) és adott funkciójú közösségi, ipari, tárolási célú és rendeltetésű épületekben – így irodaházakban, üzemekben, gyárakban, raktárakban, de akár repülőtereken vagy bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kormányhivatalokban stb. is kötelező tűzjelző rendszert üzemben tartani (működtetni) az ott dolgozók, az ott bármilyen okból tartózkodó személyek védelmére, valamint az épületekben lévő vagyontárgyak védelme érdekében. Azonban, talán nem mindenki ismeri a tűzmegelőzés eme gyengeáramú jelzőrendszerének főbb funkcióit, hiszen legtöbbször csak a tűzjelző rendszer jellegzetes hangját ismerik fel, illetve észlelik, egy-egy esemény kapcsán, a rendszer működéséből.

A SMARTme B. T. Kft., mint biztonságtechnikai cég – tűzjelző rendszerek tervezésével, telepítéssel és karbantartással  – foglalkozik: Móró Tibor cégvezetőt kérdeztük a tűzjelző rendszerek fontosságáról.

„A jogszabályi és szabványi előírásoknak megfelelően kiépített (beüzemelt) beépített tűzjelző rendszerek működésének – a szakmán belül – három fő, illetve alapvető funkcióját különböztetjük meg: az érzékelést, a jelzésadást és az un. beavatkozást” – magyarázza Móró Tibor. – „Az érzékelést magát, a rendszer automatikus (különféle típusú és működési elvű) érzékelői biztosítják, valamint az un. kézi jelzésadók – ezek mindegyik kell egy teljeskörű tűzjelző rendszerbe. A mai modern tűzjelzők érzékelők, már nemcsak kizárólag magát a füstöt képesek detektálni és jelezni, hanem akár, az égés kémiai folyamatával járó egyéb jellemzőket is (pl. hőmérsékletváltozás vagy emelkedés, CO vagy láng jelenlét), így egyrészt egy szélesebb spektrumban képesek az érzékelést végezni, másrészt a különféle korai fázisú tűzjellemzők felismerésével, még korábbi jelzést képesek adni.

Egy-egy adott épületben telepíthető jelzésadók fajtáját és típusát (azok alkalmazási korlátait) jogszabályok és előírások határozzák meg – többek között a tűzjelző rendszerek tervezést, illetve telepítést végzők felelőssége az, hogy ezeknek megfeleljen az adott tűzjelző rendszer.”

Móró kiemeli, hogy a második alapvető működési funkció esetében – a jelzésadásnál – a legfontosabb, hogy mindenki, aki az adott épületben tartózkodik, értesüljön (érzékelje) a veszélyhelyzetről, figyelmeztetést, illetve értesítést kapjon.

„Az un. evakuációs hangjelzés (szirénázó hangjelzés) mellé, – kifejezetten közösségi tereknél – akár fényjelzések is párosulhatnak a hangjelzés mellé, ami például rendkívül fontos lehet akár hallássérült társaink számára, de fontos szerepe lehet nagy zajterheléses munkahelyeken, ahol a hangos munkavégzés miatt, nem kellően hatékony kizárólag hangjelzést alkalmazni. A fenti alapszintű evakuációs hangjelzésen kívül – szintén leginkább a közösségi épületek, terek esetében – a jelzésadás kiegészülhet egy úgynevezett (vész)hangosító rendszerrel is. Ez a rendszer egy speciális hangosító rendszer, amely a tűzjelző rendszer által vezérelve, az épület akár szakaszos kiürítését is elősegítheti  olyan módon, hogy az épületben tartózkodókat hangbemondással (amely helyi nyelven, vagy nemzetközi forgalmat lebonyolító épületekben (pl. repülőtér) nemzetközi nyelveken is megszólalva) figyelmeztet a tűzveszélyre és akár a menekülési módokat vagy irányokat is megadja. A jelzésadás legfontosabb feladata, hogy hatására a veszélyeztetett épületben lévők, a lehető legrövidebb időn belül, minden lehetséges útvonalat felhasználva (vészkijáratokon, menekülő útvonalakon át) biztonságban elhagyhassa az adott épületet.”

Móró Tibor cégvezető a rendszerek reakcióadását is részletezi:

„A tűzjelző rendszer egy tűzjelzést követően különféle előre programozott vezérlési feladatokat képes ellátni, amivel egyrészt – egy esetleges valós tűzeset kapcsán – indirekt módon magát a tűzterjedés is képes fékezni, gátolni, másrészt egy tűzeset un. másodlagos hatásait is képes lehet megakadályozni (pl. gázrobbanás). A tűzjelző rendszer például vezérelheti, indíthatja, leállíthatja, vagy elzárhatja:

• a hő- és füstelvezető rendszereket (motoros ajtók, ablakok, füstkupolák),
• a túlnyomásos lépcsőházakat,
• tűzgátló ajtók ajtótartó mágneseit,
• belső falitűzcsaphálóst nyomásfokozó szivattyúját,
• helyi oltórendszereket (vízködös tűzszakaszhatár védelem),
• liftek vezérlése,
• vészhangosító rendszer,
• beléptető rendszer,
• tűz- és füstcsappantyúk,
• mobil fütkötények,
• stb.

A legtöbb tűzjelző rendszer esetében (még az un. állandó felügyelettel rendelkező rendszerek esetébe is), a fentebb részletezett vezérlések mellett – azokkal egyidőben – a tűzesetről automatikus átjelzés indul vagy közvetlenül a tűzoltóság irányába vagy valamilyen távfelügyeleti szolgáltató irányába, akik a szükséges további intézkedéseket és értesítéseket elvégzik.”

A SMARTme vezetője kiemeli, hogy a tűzjelző rendszerek rendszeres karbantartása és felülvizsgálata, legalább olyan fontos, mint maguknak a rendszereknek a telepítése. Mivel egy automatizált technológia felel az élet- és vagyonvédelemért (amelynek a hatósági előírásoknak és szabványoknak is meg kell felelniük), így ezen rendszerek bizonyos időközönkénti ellenőrzése, minden szempontból kötelező.

The post Élet- és vagyonvédelem az épületekben – a tűzjelzők működése appeared first on .

Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva elkerülje a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.

Meg kívánják akadályozni továbbá, hogy az orosz központi bank nemzeti tartalékokat, köztük aranyat adjon el azért, hogy az Ukrajna elleni háborút finanszírozza. A tanácskozás résztvevői között egyetértés alakult ki abban is, hogy “a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna”.

Információk szerint az EU, a Hetek, és más hasonló gondolkodású partnerek meg kívánják akadályozni Fehéroroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

A Hetek csoportja és az Európai Unió nyilatkozatot fogadott el, amelyben megerősítette kiállását Ukrajna mellett, és határozott arról, hogy további nyomást gyakorol Oroszországra az egy hónapja tartó háború befejezése végett. Megállapodtak az információk naprakész megosztásában, és abban, hogy összehangolják a szankciók esetleges orosz kijátszásával szembeni válaszlépéseket. Közölték, együttműködnek annak érdekében, hogy más kormányokat is rábírjanak a már bevezetett korlátozó intézkedésekhez hasonló szankciók elfogadására, beleértve az orosz központi bank aranytartalékára vonatkozó tranzakciókat is.

Leszögezték: Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti a nukleáris létesítmények épségét. A Hetek óva intettek továbbá a vegyi, a biológiai és a nukleáris fegyverek használatától. Megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására, a kibervédelem megerősítésére.

Elhatározták, intézkedéseket hoznak azért, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiától, és törekednek arra, hogy az ellátást biztonságos alternatív és fenntartható energiaforrásokkal biztosítsák. Elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják azokat az országokat, melyek fokozatosan megszüntetnék függőségüket az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimporttól. Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásának el kell kerülniük a globális mezőgazdasági termékek kereskedelmére gyakorolt negatív hatást.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyugati hatalmak készek arra, hogy szükség esetén fokozzák az Oroszország elleni szankciókat.

“A szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra, és érezhetőek. Fent kell tartani őket és éppen az elrettentő hatásuk miatt szükség esetén meg kell erősíteni őket” – fogalmazott.

A francia államfő elmondta, hogy a G7-ekkel egyetértésben az élelmezés biztonságát szavatoló vészhelyzeti tervet javasolt az ukrajnai háború miatt számos országot fenyegető élelmiszer-ellátási zavarok esetére. Szavai szerint Oroszország lesz a felelős azért, ha az ukrán mezőgazdasági termelés leállása okozta gabonahiány miatt 12-18 hónapon belül “elkerülhetetlen éhínség” lép fel.

Mario Draghi olasz miniszterelnök kifejtette: a G7-ek nem ítélték el Kínát a Moszkvát támogató kijelentései miatt. Véleménye szerint remény van arra, hogy Peking tevékenyen hozzájárul a béketeremtési folyamathoz.

Olaf Scholz német kancellár elutasította Putyin azon követelését, hogy az országok rubelben vásároljanak orosz gázt. Emlékeztetett arra, a szerződések rögzítik, hogy a kifizetéseket euróban vagy dollárban kell teljesíteni.

Zelenszkij a NATO összes repülőgépének és harckocsijának egy száz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert. “Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált” – indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására. “Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ” – fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.

The post Orosz agresszió: a Hetek Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik appeared first on .

Mint mondta: “Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent”. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

“Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból” – vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. “A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért” – szögezte le.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: “az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal”.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg “Oroszország nem lép át egy másik határvonalat”. “Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk “- jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Putyin rubelben adná el a gázt a “barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: “Nem állhatunk önmagunkkal háborúban” – jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon.”

A Vöröskereszt segítene a civileken orosz-ukrán tűszüneti megállapodás esetén
Kész segíteni a Mariupolban és a háborús övezet más városaiban rekedt civileknek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) ha az orosz és az ukrán fegyveres erők tűzszüneti megállapodásra jutnak – jelentette ki Peter Maurer, az ICRC elnöke az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően. “Mindig is azt mondtuk, hogy lehetetlen a Mariupolba vagy bárhol máshová történő bejutásról vagy evakuálásról beszélni, amíg nincs kidolgozott és jóváhagyott szilárd megállapodás a két fél katonái között. Ha ilyen megegyezési mechanizmusok léteznek és megjelennek, akkor mi, mint humanitárius szervezet, készen állunk dolgozni és mindent megteszünk, hogy eljussunk a legnehezebben elérhető területekre és segítsünk a civileknek” – mondta Maurer. Hozzátette, hogy a frontvonal bonyolult alakzatú, emiatt sok civil csapdába eshetett. Az ICRC elnöke elmondta, hogy a világ közösségének figyelme Mariupolra összpontosul, de a Vöröskereszt más lakott település helyzetét is válságosnak tekinti.

The post Orosz agresszió: katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára appeared first on .

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. “A válaszunk arányos lenne” – hangsúlyozta.

Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. “Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.

“Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.

Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa százezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a “családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van” – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit “nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia”, ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.

Még egy évig a NATO főtitkára marad Stoltenberg
A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2023 szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását. Stoltenberg közölte: megtiszteltetés számára a 30 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek egyhangú döntése. Stoltenberg, az idén 62 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2005 és 2013 között, majd 2002 és 2014 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

The post Orosz agresszió: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna appeared first on .

A helyi védettség alatt álló, 1950-es években emelt épület 820 millió forint kormányzati forrásból újult meg . Hőszigetelték a falakat, kicserélték a nyílászárókat, a teljes gépészeti, elektromos és közműrendszert, megújították az informatikai rendszert.

Hozzátette, az épületet bővítették, a tetőszerkezet megemelésével beépíthetővé vált a tetőtér is: ott kapott helyet az orosházi katasztrófavédelmi kirendeltség, így mostantól az épületben több szakmai feladatot is el tudnak látni. Az orosházi tűzoltó-parancsnokságon hatvanöt tűzoltó teljesít szolgálatot, a járműparkot két gépjárműfecskendő, egy vízszállító, egy gyorsbeavatkozó jármű, egy magasból mentő és egy tűzoltásvezetői gépjármű alkotja.

A tűzoltóság működési területe 12 települést, összesen több mint 97 ezer hektárnyi területet fed le, amelyen csaknem 53 ezer 400 ember lakik. A tűzoltóság egységeit 2021-ben 477 káreseményhez riasztották (129 tűzeset, 282 műszaki mentés, 64 téves riasztás, két szándékosan megtévesztő jelzés). Az orosházi tűzoltóság működési területén öt önkéntes tűzoltó egyesület működik.

A kirendeltség személyi állományának jelenlegi létszáma tíz fő, illetékességi területéhez 26 település tartozik több mint 89 ezer 200 lakossal.

The post Befejeződött az orosházi tűzoltó-parancsnokság felújítása appeared first on .

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők negyvenezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.

“Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Putyint, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló – fogalmazott, és kifejtette, hogy a NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt.

A szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától – közölte. A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.

Információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől.

“Az emberek és városaink megmentéséhez Ukrajnának katonai segítségre van szüksége, korlátozások nélkül jelentette ki” – az ukrán elnök. Kifejtette, hogy Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgépállományuk egy százalékára tartana igényt – mondta.

“A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserbenhagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának
Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.

The post Orosz agresszió: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett appeared first on .

Közölték: az Európai Békekeret keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben.

Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. “Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország teljes felelősséggel tartoznak a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Trudeau: Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, ártatlan civileket gyilkol
Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, és most ártatlan ukrán civileket gyilkol meg kórházak és lakóépületek lebombázásával – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. “A törvény és az emberi élet ilyen égbekiáltó semmibevétele hatalmas fenyegetést jelent Európára és a világra nézve” – hangsúlyozta a kanadai miniszterelnök. Hozzátette, “Putyin bűnös inváziót indított egy demokratikus, szuverén ország, Ukrajna ellen, mindezt olyan aggályos időkben, amelyet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás is megnehezít.” Mint fogalmazott: “ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni”. Trudeau hangsúlyozta: “Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy meg tudja gyengíteni a NATO-t és az EU-t, mivel most sokkal egységesebbek és eltökéltebbek vagyunk, mint valaha, mert tudjuk, hogy a demokrácia fenntartásáért erőfeszítéseket kell tenni.” Hozzátette: “Putyin azt gondolta, hogy demokráciáink gyengék, de rosszul hitte, mert nem érti, hogy a mi demokráciáinkat a vita ereje és a polgári részvétel teszi erőssé.”

The post Orosz agresszió: az EU egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott támogatását appeared first on .

Az Agerpres román hírügynökség által idézett tárcavezető szerint a jászvásári Antibiotice gyógyszergyár már húszmillió kálium-jodid tablettát juttatott el a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, és további tízmilliót szállít le a hét folyamán. A miniszter hangsúlyozta: a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra szabad bevenni: megelőzésszerű alkalmazásuknak semmi értelme, sőt, kifejezetten veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat.

Azt ígérte: a tabletták felhasználásáról és megfelelő tárolásáról tájékoztató anyagokat fognak szétosztani.

“Ezeket a tablettákat semmiképpen sem szabad bevenniük az embereknek, se gyermeküknek beadni, csak kifejezett hatósági javaslatra, meghatározott időpontban, nukleáris incidens esetén” – nyomatékosította Rafila.

Romániában március elején rendelt jódtablettákat az egészségügyi minisztérium a jászvásári gyógyszergyártól, miután – az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hatására – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. A tárca akkor azt közölte, hogy a hatóságok szükség esetén a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak a jódkészítményeket, csakhogy kiderült, hogy az állami tartalékalapban sincs elegendő tabletta.

Az Antibiotice keddi közleménye szerint a harmincmillió, 65 milligrammos kálium-jodid tablettát rekordidő alatt, három műszakban, 13 nap alatt gyártották le, a továbbiakban pedig más európai uniós országoktól érkezett kormányzati megrendelésekre is gyártanak jódtablettákat. A vállalat megemlíti, hogy először 11 éve, a fukusimai atomerőmű-baleset után gyártott jódtablettát, akkor is kormányzati megrendelésre.

Az Európai Bizottság az uniós finanszírozás emelését javasolja a menekülteket befogadó tagállamok számára
Az ukrajnai háború elől menekülteket befogadó tagállamok támogatására az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 3,4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forint) növeljék az uniós régiókat segítő alapból (REACT-EU) származó teljes előfinanszírozást – közölte a brüsszeli testület szerdán. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés felgyorsítja a tagállamok hozzáférését a menekültek teljes körű ellátásához szükséges infrastrukturális, valamint a lakhatást, az eszközöket és a felszereléseket biztosító kiadásaikat támogató uniós forrásokhoz. Az előfinanszírozás segíti továbbá a menekültek hozzáférésének biztosítását a munkaerőpiachoz, valamint a menekült gyermekek oktatása, a befogadás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén jelentkező kiadásokat. A javasolt módosításokat az Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.

The post Orosz agresszió: Románia jódtablettákat készített elő a lakosság számára “nukleáris incidens” esetére appeared first on .

Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.

Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.

“Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” — fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.

Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.

“Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától” – fogalmazott. Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését – tette hozzá. A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.

“Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút” – fogalmazott. A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert – mint mondta -, ahogyan azt az ukrajnai háború is megmutatta, “a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.

Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát
Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által kedden a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn. A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. A “különféle diplomáciai státuszú” orosz állampolgárok kiutasítását megerősítette szerda déli sajtóértekezletén Lukasz Jasina lengyel külügyminisztériumi szóvivő. Közölte: a diplomatáknak öt napon belül kell elhagyniuk Lengyelország területét, egy kiutasított férfinak pedig 48 órán belül kell távoznia.

The post Orosz agresszió: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét appeared first on .