Biztonságpiac

A nemzetbiztonsági törvényt a kínai kormány 2020 júniusában vezette be Hongkongban, válaszul a tömeges és heves demokráciapárti tüntetésekre.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

Hongkong 1997-ig brit koronagyarmat volt, de London és Peking már 1984-ben közös deklarációt írt alá, amely rögzítette, hogy Hongkong státusa a visszatérés után is sok tekintetben változatlan marad.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor a Kína által bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után nyilatkozatban fejtette ki azt az álláspontját, hogy a törvény az 1984-es kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése, mivel sérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

A hongkongi legfőbb fellebbviteli bíróság két, nem állandó brit tagja, Robert Reed és Patrick Hodge bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond a hongkongi bírói testületben betöltött tisztségéről.

A kettejük nevében kiadott nyilatkozatban Reed – aki jelenleg a brit legfelsőbb bíróság elnöke – úgy fogalmazott: a hongkongi bíróságokat továbbra is nemzetközi megbecsülés övezi a jogállamiság melletti elkötelezettségük miatt.

Reed azonban a helyzet beható tanulmányozása nyomán – a brit kormánnyal egyetértésben – arra a következtetésre jutott, hogy a brit legfelsőbb bíróság tagjai a továbbiakban nem tölthetik be tisztségüket a hongkongi legfőbb fellebbviteli bírói fórumban, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy olyan kormányzati rendszert támogatnak, amely eltávolodott a politikai szabadság és a szabad véleménynyilvánítás eszméjétől.

Reed közleménye szerint ezek olyan értékek, amelyek fenntartása mellett a brit legfelsőbb bíróság tagjai mélységesen elkötelezettek.

A brit legfőbb bírói testület – először a Lordok Háza, mint a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum, majd a 2009 októberében megalakult brit legfelsőbb bíróság – tagjai az 1984-es brit-kínai deklaráció alapján vehettek részt 1997 után is a hongkongi fő fellebbviteli bíróság munkájában, nem állandó tagokként.

Liz Truss brit külügyminiszter szerdai nyilatkozatában támogatásáról biztosította a két brit bírót, közölve: a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a helyi hatóságok keményen fellépnek a szólásszabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság ellen.

Truss szerint a helyzet törésponthoz érkezett, lehetetlenné téve a brit bírók jelenlétét a legfelsőbb hongkongi bírói testületben, mivel tisztségük további betöltése azzal a kockázattal járna, hogy az elnyomást törvényesítik.

The post Lemondtak a hongkongi legfelsőbb bíróság brit bírái appeared first on .

Liz Truss a londoni külügyminisztérium által vasárnap ismertetett nyilatkozatában közölte: háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni azokat a válogatás nélküli támadásokat, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el ártatlan civilek ellen az Ukrajna elleni illegális és indokolatlan invázió során.

Truss szerint a brit kormány nem fogja megengedni, hogy Oroszország cinikus dezinformációkkal eltussolja részességét ezekben az atrocitásokban, és London gondoskodik róla, hogy fény derüljön ezekre a cselekedetekre.

A brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia támogatni fog bármilyen vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.

“Nem nyugszunk, amíg az atrocitásokért felelősök, köztük katonai parancsnokok és Putyin rezsimjének tagjai nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé” – fogalmazott vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

Truss szerint most fontosabb, mint valaha, hogy a nemzetközi közösség folytassa Ukrajna ellátását az égetően szükséges humanitárius és katonai támogatással és erősítse még tovább az Oroszország elleni szankciókat annak érdekében, hogy meg lehessen fosztani Putyin háborús gépezetét a finanszírozási forrásoktól.

A brit külügyminiszter ezzel alig burkolt utalást tett arra a már korábban is hangoztatott brit törekvésre, hogy a Nyugatnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Boris Johnson brit külügyminiszter egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és “Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére, de mindenekelőtt az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.

A Downing Street beszámolója szerint a brit kormányfő szombat este telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és gratulált neki ahhoz, hogy az ukrán fegyveres erőknek számos térségben sikerült visszaszorítaniuk az orosz inváziós haderőt.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető egyetértett az Oroszországgal szembeni szankciók további erősítésének fontosságában, annak érdekében, hogy minél nagyobb gazdasági nyomás nehezedjen Putyin háborús gépezetére mindaddig, amíg orosz katonák tartózkodnak ukrán területen.

Az Europol segíti az Ukrajnával szomszédos országok határvédelmét
Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt, hamarosan Magyarországon is; szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon. Közölték, az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is. A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd. Az ukrán illetékes hatóságokkal kiegészülő együttműködés keretében végzett információgyűjtés lehetővé teszi az Europol számára, hogy előre jelezze a biztonságra fenyegetést jelentő fejleményeket. Összehangolja az operatív tevékenységeket az uniós tagállamokkal, hogy gyorsan tudjon reagálni az ukrajnai háború okozta állapotok kihasználására törekvő bűnözői csoportok tevékenységeire.

The post Orosz agresszió: a brit külügyminiszter szerint háborús bűncselekmények gyanújával kell kivizsgálni az orosz hadsereg tetteit appeared first on .

A tárcavezető rámutatott: Európának ezen a részén a gázvezetékek szinte kizárólag orosz gázt szállítanak, és ez vonatkozik arra a földgázra is, amelyet Szlovénia Ausztrián keresztül importál. Az ország gázimportjának 91 százalékát tette ki az Ausztrián keresztül kapott gáz 2020-ban, míg a fennmaradó rész közvetlenül Oroszországból érkezett.

Szlovénia keresi a diverzifikációs lehetőségeket – mondta Vrtovec, hozzátéve: jó esély van arra, hogy az év vége előtt sikerül más gázimport-forrásokat is találni.

Jelezte: a napokban tárgyalásokat folytattak Ausztriával, Horvátországgal, Olaszországgal és Katarral is. Vrtovec hétfőn találkozik Tomislav Coric horvát gazdasági miniszterrel, hogy a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról tárgyaljon.

A miniszter szerint a fő probléma az LNG-terminálok kapacitáshiánya Európában. “Ennek ellenére a dolgok jelenleg kellően kézben vannak tartva ahhoz, hogy még a jövő tél miatt se kelljen aggódni” – értékelte a politikus.

Szlovénia legnagyobb földgázkereskedője, a Geoplin, a Finance című szlovén üzleti lapot arról tájékoztatta: a vállalat teljesítette a Gazprom orosz energiaóriással iránti, 2018-tól kötött, hosszú távú szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét.

Ugyanakkor hozzátették: elfogadhatatlan számukra az esetleges rubelben történő fizetés, mert az a szerződést kötő egyik fél egyoldalú döntéséből fakadna. “Követjük a fejleményeket, és megfelelő kilépési tervet is készítünk” – húzták alá.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Utalt rá, hogy a gáz az első rubelesített exportcikk lesz. Közölte, hogy a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani. Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő viszont pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.

The post Orosz agresszió: Ljubljana nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért appeared first on .

Az intézmény közleménye szerint a különleges tárlaton valódi hadihajók papírmaséból készült pontos másolatait lehet megtekinteni.

Nemes András Bence Egy hajóban evezünk című kiállításán 17 darab, 1:100-as méretarányban elkészült makett között csatahajókat, rombolókat, aknaszedő hajót, repülőgéphordozó hajót, valamint a Titanic utasszállító több mint 2,5 méteres részletgazdag makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.

A kiállított gyűjtemény nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének hajóiból áll, de külön erre a tárlatra elkészültek a Lajta és Maros monitorok makettjei, így az Osztrák-Magyar Monarchia Haditengerészete is képviselteti magát – fejtették ki.

A 21 éves Nemes András Bence hobbija a makettezés, azon belül is a hadihajók építése – írták. A szombaton 11 órakor megnyíló tárlatot egy hónapig, május elsejéig lehet majd látogatni – olvasható a múzeum közleményében.

Április 2. az autizmus világnapja. Az ENSZ kezdeményezésére 2008 óta tartandó világnap célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira, folyamatosan növekvő számára. E napon 2008 óta kék színűre világítanak ki egy-egy ismert épületet az akcióban részt vevő országokban. Magyarországon megközelítőleg 160 ezer ember él autizmus spektrumzavarral.

The post Egy autista fiatal papírhadihajó-kiállítása nyílik a hadtörténeti múzeumban appeared first on .

A közleményben felidézték, hogy 2020. július 30-án egy enyingi és egy érdi család tagjai között fajult erőszakossá vita, amelynek kiváltója egy enyingi nő és érdi élettársa kapcsolatának megszűnése volt. Az érdi benzinkútnál találkoztak, ahová mindkét fél ütlegekkel, botokkal, ásókkal, vascsövekkel, késekkel megpakolt csomagtartójú autókkal érkezett.

“A balhé kitörése kódolva volt, elég volt egy eldobott tárgy az egyik kocsi felé, majd az egyik jármű vezetője szándékosan elütött valakit” – fogalmazott a PMRFK. Hozzátették: a motorháztetőre repülő férfi látványára mindkét csapat megindult egymás felé. Kirángatták a sofőrt, miközben a többiek válogatás nélkül estek egymásnak és egymás autóinak.

A verekedés négy percig tartott, majd a résztvevők nagy része elmenekült a helyszínről. Az összecsapásban egy ember meghalt, többen különböző fokú sérülésekkel kórházba kerültek.

A sorra érkező segélyhívásokra reagálva egymás után érkeztek rendőri egységek az Iparos úti töltőállomáshoz. A köznyugalmat helyreállították, a technikusok centiről centire átvizsgálták a területet, nyomokat rögzítettek, eszközöket foglaltak le, a nyomozók a helyi rendőrök segítségével igyekeztek minél több résztvevőt azonosítani, felkutatni és elfogni.

Másnap reggelre 13 elkövetőt azonosítottak, közülük tizenkettőt felfegyverkezve elkövetett garázdasággal, egy 35 éves férfit pedig emberölés bűntettével gyanúsítottak meg. A nyomozás előrehaladtával újabb és újabb gyanúsítottal bővítették a kört, a számuk végül 30 lett.

Élet elleni bűncselekmény elkövetésével hat férfit gyanúsítanak. L. Rómeó – a gyanú szerint – több embert is megtámadott. A nyomozás szerint szúrásaival egy ötvenéves férfi halálát, két férfinek életveszélyes, egynek maradandó, illetve egy ötödik férfinek könnyű sérüléseket okozott. Őt minősítő körülményekkel súlyosított, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Öt, az R. családhoz tartozó férfit emberölés bűntettének kísérletével, illetve több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítanak.

Tizenkilenc férfi, valamint két fiatalkorú fiú ellen csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, további két férfi, valamint egy nő ellen kiskorú veszélyeztetése bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyt nyomozás. Tíz elkövető gyanúsítása közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettével is kiegészült.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a nyomozást 30 gyanúsított vonatkozásában befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek – írták a rendőrségi közleményben.

The post Érdi tömegverekedés: lezárták a nyomozást, 30 ember ellen javasolnak vádemelést appeared first on .

A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján – reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint ukrán helikopterek csapást mértek volna a határ közelében fekvő oroszországi Belgorod olajtározójára – kijelentette: “Ukrajna nem felelős az Oroszországi Föderáció területén bekövetkezett összes katasztrófáért vagy eseményért, beleértve az említett olajraktárban keletkezett tüzet”.

“Szeretném megjegyezni, hogy az ukrán állam most védelmi műveletet hajt végre a fegyveres orosz agresszió visszaszorítására Ukrajna területén. Nem először kapunk ilyen vádakat. Ezért ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogom” – szögezte le a szóvivő.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy ukrán tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajnának semmi köze a belgorodi olajtározóban történt robbanásokhoz. Szerinte ez olyan helybeliek műve volt, akik “kezdenek valamit megérteni” a jelenleg zajló háborúról. Úgy vélekedett, hogy Oroszországban sem mindenki támogatja az Ukrajna elleni háborút. “Meg kell érteniük, hogy ilyesmi bárhol Oroszországban megtörténhet. Nem mi mentünk hozzájuk háborúval. Peszkov (a Kreml szóvivője) azt mondja, hogy ez nem járul hozzá a tárgyalásokhoz. Az talán elősegíti a tárgyalásokat, hogy Ukrajnában gyerekeket és a nőket ölnek? És azt hazudják az egész világnak, hogy nem csinálnak itt semmi különöset, csak elpusztítanak néhány nácit?!” – fogalmazott Danyilov, megjegyezve, hogy nem tudja, így miről is állapodhatnak meg Oroszországgal.

A védelmi minisztérium hivatalos hírportálján közzétette, hogy az ukrán erők visszavették Borogyanka települést Kijev megyében. Ihor Szapozsko a szintén Kijev környékén lévő Brovari polgármestere ezt megelőzően azt hozta nyilvánosságra, hogy az orosz csapatok kivonultak Brovari járás területéről. A régióban Bucsa város polgármestere is települése visszafoglalásáról adott hírt pénteki videóüzenetében.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője péntek este a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy három rakétacsapást hajtottak végre az orosz erők egy Odessza közelében fekvő település ellen. Azt írta, hogy vannak sérültek is, de egyelőre több részletet nem hozott nyilvánosságra.

Az ukrán parlament pénteken 21 előterjesztést szavazott meg. Ezek között első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az oroszbarát politikai pártok betiltásának eljárását határozza meg. Az előterjesztés szerint ha a bíróság betilt egy olyan politikai pártot, amely a parlamentben frakciót alakított, annak képviselőcsoportját a bírósági határozat jogerőre emelkedése után a törvényhozás elnöke feloszlatottnak nyilvánítja – írta az UNN ukrán hírportál. Az UNN emlékeztetett arra, hogy a védelmi tanács 11 párt működését – köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform – az Életért elnevezésű pártét – a hadiállapot idejére felfüggesztette.

The post Orosz agresszió: Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre appeared first on .

Az amerikai hetilap tudósítása szerint Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, csütörtökön személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Újdelhiben, akivel gazdasági együttműködési és stratégiai partnerségi kérdésekről tárgyaltak Arindam Bagcsi indiai külügyminisztériumi szóvivő Twitter-üzenete szerint.

Az indiai diplomácia vezetője még aznap találkozott Liz Truss brit külügyminiszterrel is.

“Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer” – fejtette ki kérdésre válaszolva Singh a találkozót követő sajtótájékoztatón.

“És igen, következményekkel néznek szembe mindazok az országok, amelyek tevőlegesen megpróbálják megkerülni vagy kijátszani ezeket a büntetőintézkedéseket” – tette hozzá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, kiemelve, hogy India és Oroszország saját fizetési rendszerüket használva igyekeznek megkerülni a nemzetközi szankciókat.

Singh kijelentésére közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újdelhi látogatása előtt került sor, aki csütörtök este érkezett az indiai fővárosba, kétnapos hivatalos kínai látogatását követően.

A Newsweek szerint India, amely Oroszország egyik fontos partnere volt a hidegháború idején, intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat. Az indiai finomítók az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta úgynevezett spot tendereken vásárolnak orosz kőolajat, vagyis olcsóbban jutnak hozzá az energiahordozóhoz, miután más nemzetközi vásárlók, partnerek visszaléptek.

Az amerikai hetilap írása idézi a Reuters brit hírügynökséget, amely szerint India február 24-e óta már legalább 13 millió hordó orosz kőolajat vásárolt, míg 2021-ben, egész évben összesen alig 16 millió hordónyit vett Oroszországtól. A hindusztáni félszigeten fekvő ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre: az indiai gazdaságban felhasznált olaj nyolcvan százalékát külföldről hozzák be.

A Reuters február 25-én arról tudósított, hogy Újdelhi indiai rúpia alapú kereskedelmi számlákat kívánt nyitni Oroszországban, hogy folytathassa kőolajkereskedelmét Moszkvával, és megkerülhesse a nyugati szankciókat. A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Oroszország hatalmas kedvezményeket ajánlott Indiának, ha közvetlenül vásárol kőolajat a háború előtti árakon. Moszkva 35 dolláros hordónkénti áron kínálja a kőolajat Újdelhinek.

Az EU díjmentessé tenné tízezer hrivnya átváltását
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekültek esetében egyénenként tízezer hrivnya (mintegy 113 ezer forint) összeghatárig díjmentesen biztosítsák az átváltást az Ukrán Nemzeti Bank által közzétett hivatalos átváltási árfolyamon – közölte a brüsszeli testület. Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslata arra vonatkozik, hogyan járjanak el az ukrajnai háború elől menekülőket fogadó tagállamok az érkezettek birtokában lévő hrivnya átváltását illetően a helyi pénznemre – közölték. “A menekültek számára kiemelten fontos, hogy késedelem nélkül át tudják váltani az Ukrajnából magukkal hozott bankjegyeket a fogadó ország pénznemére” – fogalmaztak. Az uniós bizottság javaslata azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok ne egymástól eltérően, hanem összehangoltan rendezzék a kérdést – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Washington szerint “következményei” lesznek, ha India kijátssza az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő, akkor 1800, ma hozzávetőleg háromezer lakosú szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése.

Port Stanleyt, a fővárost alig nyolcvanfős brit tengerészgyalogos egység védte; a szigetek brit kormányzója a vérontás elkerülése végett már reggel negyed 10-kor fegyverletételt rendelt el. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte Nagy-Britanniától a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban – és mint később kiderült, olajban is – igen gazdag területet.

Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott, de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár hatvanmilliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri – már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

A Leopoldo Galtieri tábornok vezette argentin rezsim az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben Argentína egyik legrégebbi területi követelésének is érvényt próbált szerezni a szigetek lerohanásával. Galtieri azonban súlyosan elszámította magát. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív brit kormányfő a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, több mint száz hajó – köztük két repülőgép-hordozó – alkotta brit haditengerészeti alakulatot a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből.

Az expedíciós flottával a brit fegyveres erők 25 984 tagja – köztük András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, a brit királyi légierő (RAF) helikopter-pilótája – és több mint háromezer fős civil segítő személyzet indult a háromhetes útra.

Ezalatt Alexander Haig akkori amerikai külügyminiszter ingadiplomáciával próbált meg kompromisszumot elérni Buenos Aires és London között. Mivel azonban az argentin vezetés garanciákat követelt arra, hogy bármiféle rendezési formulának tartalmaznia kell a szigetcsoport feletti argentin szuverenitást, amiről London hallani sem akart, Haig próbálkozásai rövid idő alatt kudarcba fulladtak.

A szigetekért a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és becslések szerint 649 argentin katona, valamint három civil szigetlakó halt meg. Az argentin hadsereg végül 1982. június 14-én kapitulált. A dátumot a Falkland-szigeteken azóta is a felszabadulás napjaként ünneplik. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott.

A brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az ezeket kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek hitt választásokat, és Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.

Azóta is rendre felmerül azonban, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt szinte teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlította.

Lord Carrington, aki a Falkland-szigetek argentínai megszállásának idején a brit külügyminiszter volt és – a válságért magára vállalva a felelősséget – három nappal az invázió után lemondott, a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva negyedszázaddal később más hasonlattal élt, kijelentve: az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett. A politikus – aki később a NATO főtitkára is volt – az interjúban felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra.

A 2018-ban, századik születésnapja előtt néhány héttel elhunyt Lord Carrington ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig szerinte Tony Blair akkori munkáspárti brit kormányfő “éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal”.

The post Negyven éve szállta meg a Falkland-szigeteket az argentin hadsereg appeared first on .

Az audiovizuális bizonyítékok bemutatását a túlélők és az áldozatok hozzátartozói kezdeményezték, akik egyben felperesei is a pernek.

“Egy esküdtszéki perben először is a bűntény színhelyét kell megmutatni. Nem létezik olyan esküdtszéki per, ahol nem mutatják meg, még akkor sem, ha nagyon fájdalmas, szörnyű és morbid” – indokolta a kérést az esküdtek előtt a túlélőket képviselő egyik legnagyobb egyesület, a Life for Paris ügyvédje.

Korábban a terrorelhárítási ügyészség úgy ítélte meg, hogy a Bataclanban mobiltelefonnal készült hangfelvétel végighallgatása túlságosan megviselné a hallgatóságot, ezért a bizonyítási eljárásban a nyomozók csak azt a fél percet játszották le belőle, amelyen az első sorozatlövések hallhatók.

Az esküdtszék végül három rövid részletet játszott le abból a két és félórás felvételből, amelyet az egyik néző mobiltelefonjának diktafonja rögzített a terrortámadás alatt. Az elsőn az Eagles of Death Metal amerikai rockegyüttes egyik száma hallható, amelyet hirtelen sorozatlövések szakítanak félbe. Amikor a lövések egy perc múlva abbamaradnak, jól hallhatók az ijedt emberek kiáltásai és a sérültek nyögései, majd újrakezdődnek a sorozatlövések, a korábbiaknál is gyorsabb ritmusban.

A második felvételen a rendőrség és a túszok közötti párbeszédből hallható egy részlet, amelyben az egyik túsz azt kiáltja: “Robbanószerkezet van náluk, ne jöjjenek közelebb, mert mindent felrobbantanak!”. A harmadik felvételen pedig a túszok kiszabadításának rendőri akciója közbeni zajok hallhatók: lövések után detonációk, kiabálások, majd a kommandósok utasításai. “Gyerünk, gyerünk, gyorsabban, gyorsabban, mindenki emelje fel a kezét, gyerünk, gyerünk!” – kiabálják a kommandósok, miközben kiterelik a teremből a túszokat.

Ezt követően mintegy harminc fotót vetítettek le a tárgyalóteremben a Bataclan rendőrségi helyszíneléséről. A kivetítőn először az épület előtt készült fotók voltak láthatók: a bejárat előtti járdán üvegtörmelékek, elhagyott női táska, kabát. Ezt követően a koncertterem különböző pontjain, a nézőtéren, a színpadon, a bárpult előtt, a lépcsőkön készült felvételeket mutatták be, amelyeken az agyonlőtt nézők holttestei láthatók. Az egyik öngyilkos merénylő több részre szakadt holtteste is kivehető a lépcsőfordulóban készült egyik felvételen. A terrorista akkor robbantotta fel a testére erősített robbanószerkezetet, amikor a kommandósok megkezdték a túszok kiszabadítását.

A tárgyalóteremben a vádlottak, valamint a védőik és a felperesek több száz ügyvédjén kívül mintegy 250 túlélő és érintett családtag is megjelent. Sokan közülük ősz óta nem voltak a peren, amikor is öt héten át a túlélők tettek tanúvallomást.

A hat és fél évvel ezelőtti terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadion közelében három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. Hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket. Az ügyben június végén hirdetnek ítéletet.

The post Merényletek Párizsban: bemutatták a Bataclan elleni támadás kép- és hangfelvételeit a perben appeared first on .

A vezérkar legfrissebb helyzetjelentése szerint az Ukrajnát támadó orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják erőiket. Az északi országrészben a vezérkar részleges csapatkivonásokat észlelt, ezzel egy időben viszont keleten az oroszok szerinte újabb csapatok érkezését készítik elő. Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják.

Csernyihiv megyében az orosz csapatok egy részének elvonulása után az ukrán erők több településen visszavették az ellenőrzést.

Donyeck megyében az orosz erők több irányban tűztámadásokat és rohamműveleteket hajtanak végre, valamint légi csapásokat mérnek lakott területekre. Elsősorban Popaszna és Rubizsne településeket igyekeznek elfoglalni, valamint az Azov-tenger partján fekvő Mariupolt teljesen ellenőrzésük alá vonni – írta az ukrán vezérkar.

A katonai vezetés beszámolója szerint a déli országrészben, Mikolajiv megyében Olekszandrivka település irányában hajtottak végre az orosz erők támadóműveletet, vélhetően taktikai helyzetük javítása érdekében. Közben Oleh Berehovij, helyi önkormányzati képviselő arról adott hírt a Facebookon, hogy Kijev megyében az ukrán erők visszavették Ivankiv települést.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 700 orosz katona elesett, s mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők – a vezérkari jelentés szerint – megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 625 harckocsit, 1751 páncélozott harcjárművet, 316 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Az orosz csapatok által elfoglalt, Zaporizzsja megyében lévő Melitopol városában pénteken evakuációs konvoj indult el a megyeszékhely, Zaporizzsja felé – közölte Ivan Fedorov melitopoli polgármester a Facebookon. Szavai szerint déltájban indult útnak a hat autóbuszból, három teherautóból és több, mint háromszáz személygépkocsiból álló konvoj. Elmondta, hogy napokon át blokkolták az orosz erők a civilek kimenekítésére létesített “zöld folyosót”, és nem engedték ki az autóbuszokat a városból.

A Luhanszk megyei rendőrség arról adott hírt, hogy az orosz csapatok aláaknázzák Liszicsanszk város központját. Az egyik főúton találtak aknákra hasonlító tárgyakat, szerintük orosz szabotőrök helyezhették el. Kérték a lakosokat, hogy ha gyanús tárgyat látnak, semmiképpen se közelítsék meg.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken lehallgatott beszélgetések alapján azt állította: egy orosz parancsnok arra utasította a legénységét, hogy saját aknavetőiket semmisítették meg, majd fotókat és videofelvételeket készítettek róluk, és feletteseiknek úgy állították be, mintha ukrán eszközök lettek volna.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter lengyelországi látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravda szerint kijelentette, hogy Kijev még nem kapott “teljesértékű, hivatalos” választ az orosz féltől a héten kedden Isztambulban megtartott egyeztetésen tett javaslataira. Hozzátette, hogy egyelőre csak bizonyos orosz tisztségviselők nyilvános nyilatkozatait látják. Szavai szerint a hivatalos válaszból derül majd ki, hogy Oroszország továbbra is az “ultimátumok nyelvén” kommunikál-e Ukrajnával.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja azt közölte, hogy pénteken online folytatódnak az egyeztetések Kijev és Moszkva képviselői között.

Közben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentette, hogy testvére, Volodimir Klicsko profi ökölvívó delegációval Németországba utazott, hogy Ukrajna politikai és gazdasági támogatásáról tárgyaljon. Volodimir Klicsko a háború legelején belépett a kijevi területvédelemhez katonai szolgálatra.

Enerhoatom: az orosz csapatok nagy része elhagyta Csernobilt
Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről – erősítette meg az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda információját. A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. “A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet” – írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben. A vállalat közölte, hogy “megerősítést nyert” az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és “a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről”. A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű “védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot”, amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt “a biztonságukra vigyáztak”.

The post Orosz agresszió: csaknem harminc települést vettek vissza az ukrán erők appeared first on .

A közleményben emlékeztettek: három férfi – az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja -, valamint a hatodrendű terhelt 2020 májusában a Deák téren tartózkodott, ahol utóbbi elvett egy hangszórót a gördeszkapálya közelében lévő társaság egyik tagjától. Amikor a társaság vissza akarta szerezni azt, a három férfi rájuk támadt, egyiküket késsel meg is sebesítették, majd egy elhaladó rendőrautó miatt a vádlottak elfutottak a helyszínről.

Később a három férfi és egy másik – ittas állapotban lévő – társaság is felfigyelt két dulakodó emberre, akik közül az egyik az ötödrendű vádlott volt. A másik csoport tagjai – köztük a fiatalkorú negyedrendű vádlott – bekapcsolódtak a dulakodásba, majd miután az ötödrendű vádlott és ismerőse távozott a helyszínről, a társaság az első-, a másod- és a harmadrendű terhelttel csapott össze. A dulakodásban két férfi – a negyedrendű vádlott testvére és egy ismerőse – meghalt.

A Fővárosi Törvényszék előtt a csütörtöki előkészítő ülésen a negyed-, az ötöd- és a hatodrendű vádlott az ellenük folytatott eljárásban beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság mindegyikük nyilatkozatát elfogadta, és a hatályos eljárásjogi szabályok szerint nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését, így bizonyítási eljárást sem folytatott le – írták.

Tudatták: a bíróság a negyed- és az ötödrendű vádlottat társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság miatt 300 ezer, illetve 400 ezer forint pénzbüntetésre, a hatodrendűt pedig társtettesként, csoportosan elkövetett rablás miatt egy év nyolc hónap – három évre felfüggesztett -, fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésre ítélte.

Az ítélet az előbbiek esetében jogerős, míg a hatodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott eljárása tárgyaláson folytatódik, amelynek időpontjáról a bíróság később határoz.

The post Elítélték a Deák téri kettős gyilkosság rablással és garázdasággal vádolt résztvevőit appeared first on .

A közlemény szerint az ukrán erők visszavették Zatissja, Malinyivka, Veszele, Zelenij Haj és Cservone településeket. A parancsnokság fotókat is közzétett a harcokban megsemmisített orosz haditechnikai eszközökről. Arra nem tértek ki, hogy pontosan mikor történt meg a felsorolt települések visszafoglalása.

Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője közölte, hogy szerda délelőtt az orosz erők a régióban katonai objektum ellen hajtottak végre rakétatámadást. Megsemmisítettek egy hivatali épületet és egy üzemanyagraktárt. A légicsapások következtében, az előzetes információk szerint, ketten meghaltak, öten megsebesültek. A mentés és a tűzoltás még tart.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják és tüzérségi csapásokat mérnek az észak-ukrajnai Csernyihiv városára. Állasaikat erősítik és átcsoportosításokat hajtanak végre, továbbá drónokkal végeznek felderítéseket. A keleti országrészben változatlanul lövik Harkivot, a Donyeck megyében folytatják erőfeszítéseiket Mariupol, Popaszna és Rubezsne bevételére.

Eközben a fővárosban, Kijevben, a helyi katonai adminisztráció rendelete értelmében külön parancsnokságot hoztak létre intézkedési és szervezési feladatok ellátására kijárási tilalom idején, illetve az áramszolgáltatás ideiglenes leállása idején. A parancsnokság feladata a helyi politikai vezetés, a katonai és a rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása.

Kora délután kijeviek nagyerejű robbanásokról és hatalmas füstről számoltak be a közösségi portálokon a főváros egyik kerülete fölött. Egyelőre nincs hivatalos közlemény arról, hol történtek a robbanások, és arról sem, hogy az orosz erők mértek volna újabb csapást Kijevre. A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy húszra nőtt a dél-ukrajnai mikolajivi megyei kormányzói hivatal elleni támadás halálos áldozatainak száma. A kilencszintes épületbe kedden csapódott lövedék, amely szinte teljesen lerombolta a hivatalt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 135 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 614 harckocsit, 1735 páncélozott harcjárművet, 311 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Denisz Smihal miniszterelnök a youtube videomegosztón közzétett üzenetében kijelentette, hogy az ukrán erők már több mint négyezer orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg, szavai szerint ez több, mint amennyi a világ és Európa legtöbb hadseregének van. Közölte, hogy az ország húsz régiójában már megkezdődött a vetés, megjegyezve, hogy tavaly ilyenkor ez még csak 15 megyében kezdődött el.

Recep Tayyip Erdogan török elnök közben kijelentette: országa kész arra, hogy egyike legyen azon államoknak, amelyek garantálják Ukrajna biztonságát, de ennek részleteit még tisztázni kell – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az NTV török tévécsatornára hivatkozva. Ukrán politikai vezetők több ízben kifejtették: Kijev csakis azzal a feltétellel hajlandó lemondani a NATO-csatlakozási törekvésről és választani a semlegességet – amelyet Moszkva követel -, ha hatékony garanciákat kap nyugati államoktól arra vonatkozóan, hogy bármilyen, Ukrajna elleni támadás esetén biztosítanak neki minden szükségest a védekezéshez, beleértve fegyvereket és a légtér lezárását is.

A brit légierő négy vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába
A brit légierő négy vadászgépe érkezett csütörtökön járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium. A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei és az ezeket kiszolgáló 150 katona NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő négy hónapban. A RAF vadászgépei korábban – az ukrajnai háború előtt – beütemezett küldetésre érkeztek Romániába és – a 2017-es, 2018-as, és tavalyi alkalom után – immár negyedszer vesznek részt a román légierő gépeivel közös műveletekben Romániában. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében. A korábbi alkalmakhoz képest most sokkal több (amerikai, francia, belga, portugál, olasz és német) katona állomásozik a NATO legnagyobb romániai támaszpontján, az ukrajnai háború kezdete óta pedig eddig is 17 román és nyolc amerikai F-16-os harci repülő, valamint nyolc olasz és három német Eurofighter Typhoon vadászgép teljesített járőrszolgálatot a román légtérben.

The post Orosz agresszió: Ukrán hadsereg: öt települést foglaltak vissza Zaporizzsja környékén appeared first on .

A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának. Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a Bundeswehr vagy az egykori NDK hadseregének készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall. A táblázatban nagyjából kétszáz termék szerepel, az összérték mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint).

A Süddeutsche Zeitung és a Der Spiegel egyaránt kiemelte: a lista azt mutatja, hogy a kormánynak már szinte egyáltalán nincsenek fenntartásai az ukrajnai fegyverszállításokkal szemben. Így az elsősorban védekezésre szolgáló eszközök – golyóálló mellények, sisakok, éjjellátó készülékek – és kézifegyverek mellett nehézfegyverek is szerepelnek rajta, a többi között darabonként egymillió euróba kerülő ágyúk, aknavetők és drónok.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot állítanak fel Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

A Süddeutsche Zeitungban ismertetett ukrán adatok szerint Németország eddig a Bundeswehr készletéből ötszáz páncéltörő fegyverrel és 1000 hozzájuk való lőszerrel, valamint ötszáz Stinger légvédelmi rakétával, az egykori NDK hadseregének készletéből pedig ezer darab Sztrela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétával támogatta az ukrán fegyveres erőket.

Oroszország kitiltotta az EU felső vezetését és fenyegetőzik
Kibővítette az európai uniós tagállamok és az európai intézmények beutazási tilalom alá eső tisztségviselőinek listáját Oroszország, a korlátozásokat kiterjesztette az unió felső vezetésére is, válaszul a Moszkva elleni szankciókra – közölte az orosz külügyminisztérium. Az orosz feketelistára felkerültek egyes uniós tagállamok kormánytagjai és parlamenti képviselői, valamint olyan közéleti személyiségek és médiamunkások, akik személyesen felelősek “a törvényellenes oroszellenes szankciók előmozdításáért, a ruszofób érzelmek szításáért, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak megsértéséért”. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az EU és tagállamai részéről bármilyen ellenséges fellépés elkerülhetetlenül kemény válaszlépéseket von majd maga után.

The post Orosz agresszió: több százmillió eurós fegyverszállításokra készül a német kormány appeared first on .

Az izraeli hadsereg különleges egységei nagyszabású letartóztatási műveletet indítottak, miután a város környékéről származott az a palesztin merénylő, aki kedd este a Tel-Aviv melletti Bné Brakban agyonlőtt öt embert. A palesztinok megpróbálták megakadályozni a terrorszervezeti tagsággal gyanúsítottak letartóztatását, és elbarikádozták magukat egy épületegyüttesben. A harcok reggel is folytatódtak. Az izraeli erők egy háztömböt ostromoltak meg. A palesztinok jelentései szerint a dzsenini menekülttáborban lelőttek egyike 17 éves volt.

A tűzharcban palesztin források szerint a halottak mellett négyen megsebesültek, és izraeli oldalon is helikopterrel szállítottak a haifai kórházba egy könnyebb sérültet. A kiterjedt letartóztatási akcióban több száz izraeli katona vesz részt. Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia északi részén, Szamáriában letartóztatják a terrortámadások tervezésével gyanúsítottakat, és azokat, akik a gyanú szerint segítettek a keddi terrortámadás végrehajtásában.

Miután nyolc napon belül három terrorakciót követtek el izraeli civilek ellen, a biztonságpolitikai kabinet szerda esti ülésén úgy döntött, hogy visszavonja a merénylők hozzátartozóinak munkavállalási engedélyét, és tervet dolgoz ki a Ciszjordániát az 1967-es határokon belüli Izraeltől elválasztó fal felújítására, mely az utóbbi években számos helyen megrongálódott, és ellenőrzés nélkül átjárhatóvá vált.

Megtárgyalták a közelgő ramadán böjti hónap alkalmából a palesztinok számára tervezett kedvezmények ügyét, köztük belépési engedélyek kiadását a Gázai övezetből a jeruzsálemi al-Aksza mecset meglátogatásához. A miniszterek a védelmi hatóságok javaslata alapján elhalasztották a döntést, jövő pénteken a helyzet alakulásának függvényében ismét megvizsgálják a kérdést.

Elhatározták, hogy növelik a biztonsági erők jelenlétét, és kiterjesztik a terrorellenes tevékenységet az Iszlám Állammal és más szervezetekkel kapcsolatban állók körében, s folytatják az illegális fegyverek begyűjtését az arab kisebbségnél, valamint fokozzák az elrettentő műveleteket a támadásokat elkövetők közvetlen köreiben a munkavállalási engedélyek visszavonásával, s a terroristák házainak gyors lebontásával. Fokozottan figyelni fogják az uszítást a közösségi oldalakon, és a rendőrség kérésére munkába állítanak több száz újabb rendőrt, hogy fel tudjanak készülni a helyzet esetleges további romlására.

The post Izraeli katonák palesztin fegyveresekkel végeztek Ciszjordániában appeared first on .

Liz Truss brit külügyminiszter a szankciókat bejelentő közleményében propagandistáknak nevezte az intézkedésektől érintett orosz médiavezetőket és úgy fogalmazott, hogy Putyin hazugságok özönére alapozza ukrajnai háborúját. A minisztérium tájékoztatása szerint a szankciókkal sújtott médiaszemélyiségek között van Szergej Briljov, az állami Rosszija médiatársaság ismert televíziós műsorvezetője, aki a külügyi tárca szerint “Putyin propagandistája”.

Briljov, aki korábban Nagy-Britanniában élt, a csütörtökön bejelentett intézkedések alapján nem juthat hozzá Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeihez és nem folytathat üzleti tevékenységet az országban.

Hasonló szankciókat rótt ki a brit kormány Alekszandr Zsarovra, a Gazprom-Media vezérigazgatójára, aki korábban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor vezetője volt, valamint Alekszej Nyikolovra, az állami RT televízió vezérigazgatójára és Anton Anyiszimovra, a Szputnyik médiatársaság több nyelven sugárzó nemzetközi rádióállomásának vezetőjére is.

A brit kormány közvetlen szankciókat léptetett érvénybe több orosz állami médiacég, köztük az RT-t tulajdonló TV Novosztyi, valamint a Szputnyik hírügynökségét irányító Rosszija Szevodnya állami médiacég ellen is.

A londoni külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozata szerint ezek a szankciók biztosítják, hogy az RT televízió adása “ne kerülhessen vissza a brit képernyőkre”, és elejét veszik annak is, hogy a Nagy-Britanniában tevékenykedő vállalatok és magánszemélyek üzleti kapcsolatra léphessenek az orosz állami propagandát terjesztő RT-vel és Szputnyikkal, valamint e médiatársaságok vezető tisztségviselőivel.

A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) a minap visszavonta az RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, azzal az indokolással, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyit e jog további gyakorlására.

Az Ofcom tájékoztatása szerint a döntés előzményeként 29 vizsgálat indult annak feltárására, hogy mennyiben tekinthető pártatlannak az RT hírszolgáltatása az Ukrajna elleni orosz invázióról. Az RT nagy-britanniai tevékenységi jogosultságát megvonó intézkedés indoklása szerint a brit demokratikus társadalomban komolyan kell venni azt a követelményt, hogy a műsorszórók nézőközönsége és hallgatósága illetéktelen beavatkozás nélkül juthasson hírszolgáltatáshoz.

Scholz írásbeli tájékoztatást kért Putyintól a gázszállítások elszámolásának változásáról
Írásbeli tájékoztatást kért Olaf Scholz német kancellár Putyintól az orosz földgázszállítások elszámolási rendszerének tervezett átalakításáról egy szerdai telefonos megbeszélésen, amelyet az orosz államfő kérésére tartottak – közölte szerda este a német kormány szóvivője. Steffen Hebestreit közleménye szerint Putyin elmondta, hogy aláír egy törvényt, amely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni, de ez nem jelent változást az európai szerződéses partnerek számára. Az orosz gáz árát továbbra is euróban kell kifizetni, és az összeget a szokásos módon a Gazprom Banknak kell átutalni, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett büntetőintézkedések. A bank a beérkezett pénzt rubelre váltja át – fejtette ki Putyin. Scholz “a beszélgetés során nem egyezett bele ebbe az eljárásba”, csupán írásbeli tájékoztatást kért, hogy pontosabban megismerhesse. A német kormány továbbra is a legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoportban kialakított álláspontot képviseli, miszerint “az energia-szállításokért kizárólag euróban vagy dollárban kell fizetni, ahogyan azt a szerződések előírják” – áll a közleményben.

The post Orosz állami médiatársaságok és vezetőik ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

A jobboldali-konzervatív napilap értesülései szerint Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, a héten arról tájékoztatta az amerikai kongresszus törvényhozóit: elképzelhető, hogy az Egyesült Államoknak ismét több katonát kell majd állomásoztatnia az európai támaszpontokon az orosz-ukrán háború befejezését követően is.

“Mindig vegyes, összetett elvárásokat támasztanak az állandó és az ideiglenesen állomásozó katonai erőkkel szemben. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek” – mondta Wolters tábornok egy keddi meghallgatáson a szenátusi fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának ülésén. “Az a gyanúm, hogy továbbra is több (állandó) katonai erőre lesz szükségünk” – tette hozzá a főparancsnok.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyitott az Európában létesített amerikai katonai támaszpontok állandó létszámának további növelésére vonatkozó javaslatra – erősítette meg John Kirby, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón. “Biztosra vehetik, hogy a védelmi minisztérium felsővezetése mérlegeli európai katonai jelenlétünk megerősítését” – fejtette ki Kirby. “Az (európai) biztonsági környezet megváltozott. Akárhogy is végződik ez a háború – és még nem tudjuk, mikor és hogyan fog véget érni -, azzal a feltételezéssel élünk, hogy Európa sem lesz már ugyanaz, mint volt” – fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok természetesen egyeztet európai szövetségeseivel, ha további állandó telepítésű katonai csapatokat kíván küldeni és állomásoztatni Európában, mondták el az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői. “Akármilyen döntést is hozunk, az mindenképpen a szövetségeseink és a partnereink egyetértésével történik” – tette hozzá a Pentagon szóvivője.

Orosz oligarchák nem javíttathatják repülőgépeiket és hajóikat Nagy-Britanniában
Orosz oligarchák ezentúl nem vehetik igénybe brit szakvállalatok szolgáltatásait repülőgépeik és hajóik karbantartására. A brit kormány szerda este beterjesztett, azonnal hatályba lépett sürgősségi törvénykezdeményezését azonnal alkalmazták is két orosz milliárdos, Jevgenyij Svidler és Oleg Tyinkov esetében – közölte a londoni külügyminisztérium. A kormány már a hónap első felében törvénytervezetet fogadtatott el, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen, orosz tulajdonú hajók pedig nem köthetnek ki Nagy-Britanniában. Az intézkedés szerdai kiterjesztésével lehetetlenné vált a szankciókkal sújtott orosz oligarchák tulajdonában lévő, Nagy-Britanniában tárolt repülőgépek karbantartása is, és ez az intézkedés immár az oligarchák jachtjaira is vonatkozik.

The post Orosz agresszió: a Pentagon további amerikai csapatokat küldhet Európába appeared first on .

Azt írták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó rendőr január 31-én helyszínelői szolgálatot látott el, amikor észlelte, hogy az M3-as autópálya egyik pihenőjében tartózkodó, fát szállító tehergépkocsi rakománya nincs szabályosan rögzítve. A rendőr a közlekedési szabályszegés miatt megkezdte az intézkedést és elkérte a jármű vezetőjének személyazonosító igazolványát. A sofőr éppen a fiával telefonált, aki felismerte az intézkedő rendőr hangját, ezért arra kérte az apját, hogy adja át neki a készüléket.

A rendőr – az ügyészség közlése szerint – ismerőse kérésére eltekintett a további intézkedéstől és – kötelességének megszegésével a jármű vezetőjének jogtalan előnyt biztosítva – az általa elkövetett szabálysértést nem szankcionálta. Közölték azt is, február 4-én ugyanez a rendőr egy rokona kérésére a járműnyilvántartásban utánanézett egy adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó adatoknak, amelyeket meg is osztott az érdeklődővel.

Mivel a rendőr szolgálati ok nélkül, a hivatali lehetőségeit kihasználva lekérdezést hajtott végre a nyilvántartásból, majd ezen adatokat kiadta jogosulatlan személynek, jogtalan előny biztosításával – hivatali hatáskörével visszaélve – újabb bűncselekményt követett el.

A nyomozó ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden négy helyszínen hajtott végre összehangolt bűnügyi akciót. Az ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság állományának segítségével kutatásokat és szemlét tartott, majd az elkövetők előállítását követően gyanúsítottként hallgatta ki a három férfit.

A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek – áll a közleményben.

The post Az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsít egy rendőrt és két másik embert appeared first on .

Izraeli lapjelentések jelentések szerint a támadás színhelye az ultraortodox zsidók lakta Bnei Brak városka volt. Elie Bin, a Magen David Adom – a helyi Vöröskereszt – igazgatója a Kan televíziós csatornának elmondta, hogy az elővárosban két különböző helyen követtek el támadást. “Öt sebesültünk van, négy áldozat a helyszínen, az ötödik pedig a kórházba szállítás után meghalt” – tudatta Bin.

A rendőrség megerősítette a támadás tényét, s egyúttal közölte, hogy agyonlőtték a támadót. De sem a nevét, sem tettének esetleges motívumait nem hozták nyilvánosságra. Egyelőre annyit tudni, hogy feltételezhetően egyedül követte el a támadásokat. Eli Levy, a rendőrség szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy egyelőre vizsgálják, voltak-e cinkosai az elkövetőnek. Letartóztattak egy másik gyanúsítottat, de nem tudni, hogy volt-e köze a támadásokhoz.

A The Times of Israel című lap helyszíni tudósítója rendőri forrásokra hivatkozva arról írt, hogy terrorista támadásról van szó, elkövetője egy 25 éves, Dzsenin melletti településről származó palesztin fiatal férfi. Hírportálján a lap arról számolt be, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szervezet egyik vezetője, Musír al-Maszri a Hamász rádióadójának úgy nyilatkozott, hogy “a Tel-Aviv-i hadművelet kiemeli a palesztinok egységét, éljenek bárhol is”.

Izraelben egy héten belül ez volt a harmadik fegyveres támadás. Naftali Bennett izraeli miniszterelnök kedd este azonnal összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit a helyzet értékelésére.

The post Fegyveres támadásokat követtek el Tel-Aviv egyik elővárosában, több halott appeared first on .

Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Az ukrán vezérkar hozzátette viszont azt is, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik. Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat – írta jelentésében a vezérkar.

Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.

Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magas rangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát.

Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt. A repülőtér ellen korábban már két támadás volt: a nyílt háború kezdetének másnapján öt rakétát lőttek ki rá az orosz erők, majd március 6-ra virradó éjjel újab rakétacsapást mértek rá, ez utóbbiban hárman sérültek meg – emlékeztetett a hírportál.

A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.

Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott.

Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Volodimir Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat. “Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – hangoztatta a parancsnokhelyettes. Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar “népirtásnak” nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.

Luxemburg 2,5 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz vagyont
A luxemburgi hatóságok 2,5 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz vagyontárgyakat az ukrajnai háború nyomán Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók keretében – írta a The Luxemburg Times hírportál Juriko Backes pénzügyminiszter parlamenti bejelentésére hivatkozva. “Az összeg az Oroszország elleni uniós szankciók végrehajtásának eredménye” – idézte a pénzügyminisztert a hírportál. Juriko Backes azt is közölte, hogy Luxemburg eddig két légi járművet helyezett zárlat alá, további kettőt kitiltanának az EU légteréből. A lefoglalt repülőgépek egy olyan céghez tartoznak, amely beágyazódott a szankciókkal sújtott oligarcha, Roman Abramovics üzleti hálózatába.

The post Orosz agresszió: az ukrán vezérkar megerősítette egyes orosz alakulatok kivonását Kijev és Csernyihiv térségéből appeared first on .

A miniszter a sportközpontok legfontosabb céljának nevezte, hogy színteret adjanak a hazafias honvédelmi nevelésnek.

Kifejtette: lehet venni modern technikai eszközöket, ki lehet képezni, fel lehet készíteni a katonákat ezek kezelésére, de érzelmileg is kötődni kell a hazához, hogy ezeket az eszközöket ne csak szakszerűen tudják kezelni katonáink, hogy a haza iránt elkötelezett, lojális, áldozatkész emberek szolgálják a nemzetet.

Benkő elmondta, a tervek szerint valamennyi járásban lesznek honvédelmi sportközpontok, amelyeknek a közösségépítés mellett feladatuk a fiatalok egészséges életmódra nevelése, és a sport által a bajtársias versenyszellem kialakítása is. A miniszter beszámolt arról, hogy országosan 102 intézményben folytatnak hazafias honvédelmi nevelést, Nógrád megyében négy ilyen középiskola van, és a jövő héten az ötödik iskolával írják alá a megállapodást.

Balassagyarmaton az Ipolypart úton épült, a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését szolgáló, mintegy ezer négyzetméteres létesítményben több mint tíz sportágat lehet kipróbálni és gyakorolni. A Nógrád megyei városban 2020. február 28-án rakták le a sportközpont alapkövét.

Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, első ütemben 16 helyszínen épülnek professzionális, multifunkcionális sportközpontok, A bajai és az újfehértói után adták át a balassagyarmati létesítményt, amely 875 millió forintból valósult meg, az üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez 62 millió forintot biztosított a kormány.

A zöldmezős beruházásként épült központ a többi között rendelkezik közösségi teremmel, sportlövészetet kiszolgáló helyiségekkel, fedett és nyitott lőtérrel is, minden adott ahhoz, hogy az itt élő fiatalok és idősebbek is lehetőséget kapjanak az egészséges életre, a sportra, és a hazafias gondolkodás elsajátítására – mondta az államtitkár.

Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke hangsúlyozta: Magyarország új védelmi kultúrát épít, ennek része a sportközpontok megépítése is, ezek lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy fizikai és szellemi, lelki értelemben is megéljék, mit jelent a haza védelme. Itt közösségben fejleszthetik önismereti képességeiket, és mindez felkeltheti érdeklődésüket a katonai pálya iránt is – mondta Simicskó István.

Az átadási ünnepségen kisfilmet vetítettek le a Honvédelmi Sportszövetségről, annak rendezvényeiről, a szalagátvágást és a bejárást követően pedig lövészetből és küzdősportból tartottak bemutatót az új központban.

The post Átadták a honvédelmi sportközpontot Balassagyarmaton appeared first on .