Biztonságpiac

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni – mondta az Európai Bizottság elnöke szombaton a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően.

“Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” – jelentette ki Ursula Von der Leyen. Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

“Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását” – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, “Putyin háborúja” hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak “meg kell szabadulnia” az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba – hangsúlyozta. Példaként beszélt Spanyolországról, ahol jelentős a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Mint mondta, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóján emellett arról is szó lesz, hogy miként segítsék azokat a fogyasztókat, akiknek nehézséget jelent energiaszámláik fizetése.

A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok is felfüggesztik oroszországi tevékenységüket
Ideiglenesen felfüggeszti tájékoztatási tevékenységét Oroszországból a spanyol EFE hírügynökség, valamint a közszolgálati televízió és rádió (RTVE) is – közölte a két sajtóorgánum. A döntést azzal az Oroszországban elfogadott új törvénnyel indokolták, amelynek alapján akár 15 éves szabadságvesztéssel büntethetőt azok, akik a hatóságok megállapítása szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységéről. “Az EFE hírügynökség mélységesen sajnálja ezt a nagyon súlyos támadást a szólásszabadság ellen; egy nyilvánvaló kísérlet a Kreml részéről, hogy eltitkolja az igazságot a közvélemény elől” – fogalmazott közleményében Gabriela Canas, az EFE elnöke. Emlékeztetett: a spanyol hírügynökség moszkvai irodájának 1970-es megnyitása óta most először kénytelenek felfüggeszteni akkreditált újságíróik tevékenységét az orosz fővárosban. A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok oroszországi munkájuk szüneteltetésével csatlakoznak brit, olasz, német, amerikai és kanadai médiavállalatok hasonló döntéséhez.

The post Orosz agresszió: már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban. Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Putyin kitervelhette.

Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Visszahívták az olasz újságírókat Oroszországból
A RAI olasz közszolgálati televízió, valamint az Ansa olasz hírügynökség is felfüggesztette moszkvai tudósítóinak munkáját, miközben a római kormány nyilvánosságra hozta az orosz oligarchák Olaszországban lefoglalt vagyonának listáját szombaton. Mindkét döntés összefügg az Ukrajna ellen február 24. óta zajló orosz háborúval. A RAI közszolgálati rádió-televízió bejelentése szerint “minden újságírói szolgáltatást” szüneteltetnek. Ugyanezt a döntést hozta meg az Ansa, valamint a Berlusconi család birtokolta Mediaset médiacsoport is. A RAI mostanáig Moszkvából tudósító két újságírója szabadon dönthet, hogy visszatér-e Olaszországba vagy szabadságot vesz ki, és marad. A döntés a jelenleg Oroszország más területein dolgozó további négy RAI-újságíróra is vonatkozik. A közszolgálati média hangoztatta, hogy döntéséhez az orosz parlament alsóházában elfogadott törvényjavaslat vezetett, melynek értelmében 15 év szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik a hatóságok szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységére vonatkozóan.

The post Orosz agresszió: Blinken egyáltalán nem biztos abban, hogy Oroszország megnyeri a háborút appeared first on .

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta: “Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből”.

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: “Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe. Blinken hozzátette: “ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét.”

Stoltenberg a külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy “az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban”.

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

“Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában” – jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza “Putyin elnök háborújának” az ukrán határokon kívüli kiterjedését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. “A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti” – hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell, még a NATO-ülésre érkezve, kijelentette: “mindent meg kell fontolnunk, továbbra is napirenden van minden”.

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek brit családegyesítési vízumot
A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek bizonyos feltételekkel brit tartózkodási engedélyt a London által indított ukrajnai családegyesítési program (Ukraine Family Scheme) alapján – jelentette be a brit belügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a részvétel ebben a programban az ukrajnai állampolgárok számára akkor lehetséges, ha a hozzátartozó, akihez csatlakozni kívánnak, brit állampolgár vagy olyasvalaki, akinek állandó nagy-britanniai letelepedési engedélye van. Az ukrajnai állampolgárok jogosultak lehetnek a tartózkodási engedély kérvényezésére a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok nem uniós országokból származó hozzátartozói számára meghirdetett brit családegyesítési program (EU Settlement Scheme Family Permit) alapján is.

The post Orosz agresszió: a NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal appeared first on .

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott.

Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben. Felidézte: jelenleg több mint tízezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken “teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát – számolt be Morawiecki. Aláhúzta, a szövetségesek “ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság “ma abszolút prioritást jelent”.

A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek “lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT rendszerből való kizárás. Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozott.

Hétfőn, 11 órakor morgatás lesz
Az orosz agresszió miatt elmarad a monitoring és lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű próbája, csak a rövidebb és csendesebb morgatópróbát tartják meg – közölte a katasztrófavédelem a honlapján. A közlemény szerint a MoLaRi-rendszer a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében telepített vegyi monitoring-, valamint lakossági riasztó és tájékoztató rendszer. A folyamatos üzembiztonság fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként, minden hónap első hétfőjén tesztelik. A rendszer hangos próbája eredetileg hétfőn 11 órakor lett volna, ez azonban az Ukrajnában dúló háború miatt elmarad és csak morgatópróbát tartanak, azaz a szirénák csak néhány másodpercig működnek morgató üzemmódban.

The post Orosz agresszió: egyetértés van a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter. Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.

Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette. Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná az ukrajnai és a lengyelországi humanitárius segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be Blinken. A külügyminiszter úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak.

The post Orosz agresszió: Blinken szerint egyáltalán nem biztos Oroszország győzelme appeared first on .

Megrongálták, kék-sárgára – az ukrán zászló színeire – mázolták ismeretlenek a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét, a Slavínt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. A történtekre a szlovák politika képviselői különbözőképpen reagáltak.

Feltételezhető, hogy a rongálást csoportosan követték el, tekintve, hogy a temető központi emlékműve – melynek tetején egy mintegy negyvenméteres obeliszk áll – nagy kiterjedésű épület, s lépcsőzetét, oszlopait és az előtte lévő teret is lemázolták.

Az ügyben a hatóságok idegen tulajdon megrongálása miatt indítottak eljárást – tájékoztatta a szlovák hírügynökséget a pozsonyi kerületi rendőrség szóvivője.

A szlovák hírügynökség jelentése szerint az emlékmű megrongálására reagálva Oroszország pozsonyi nagykövetsége felháborodásának adott hangot, vandál tettnek minősítette azt, és a két ország közötti – a hadisírok gondozására vonatkozó – egyezmény alapján kérte az emlékmű eredeti állapotának helyreállítását.

A szlovák külügyminisztérium a honlapján közzétett reagálásában azt írta: “Az ukrán zászlónak a Slavín katonai emlékműre festett színei Szlovákia polgárainak felhívása arra, hogy Oroszország vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak”. A szaktárca közleményében megjegyezte: Szlovákia példaértékűen gondoskodik az ország felszabadításában részt vevő orosz és

Kínában nem közvetítik az angol futballbajnoki meccseket
Kínában nem kerülnek képernyőre az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság e hétvégi mérkőzései a klubok ukránbarát akciói miatt – írta a The Athletic portál. A kínai döntés azután született, hogy a Premier League vezetése bejelentette: a PL-csapatok kapitányai különleges, az ukrán zászló színeiben pompázó karszalagot viselnek a bajnoki mérkőzéseken, emellett Ukrajnát támogató feliratok futnak az eredményjelzőkön a meccsek közben. Kína kezdettől ellenezte az Ukrajnában háborúzó Oroszországgal szembeni szankciókat. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin a hét elején azt mondta: “Kína és Oroszország továbbra is normális kereskedelmi együttműködést folytat a kölcsönös tisztelet, egyenlőség és kölcsönös előnyök szellemében”.

The post Orosz agresszió: kék-sárgára mázolták a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag elfogadta az ukrajnai háború miatt menekülni kényszerülők ideiglenes védelmére vonatkozó végrehajtási határozatot – közölte az uniós testület.

Az ideiglenes védelem olyan sürgősségi mechanizmus, amely a személyek tömeges beáramlása esetén alkalmazható. Célja, hogy azonnal, és egyéni kérelmek vizsgálata nélkül is, védelmet nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy visszatérjenek a származási országukba.

Az intézkedést azonnali hatállyal vezetik be, hogy a menekültek az Európai Unióban minél hamarabb harmonizált jogokat élvezhessenek. E jogok közé tartozik a tartózkodási engedélyhez, a munkaerőpiachoz, a lakhatáshoz, az orvosi ellátáshoz, valamint a gyermekoktatáshoz történő hozzáférés – olvasható a Tanács sajtóközleményében.

A közlemény szerint a határozat egyéves kezdeti időszakra, átmeneti védelmet biztosít. Ez szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelem megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

A határozat értelmében a konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, valamint családtagjaik, az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az Európai Unió területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.

E határozat részeként, az Európai Bizottság koordinálni fogja a tagállamok közötti együttműködést és információcserét, illetve az uniós ügynökségek – köztük a Frontex, az uniós menekültügyi ügynökség és az Europol – a tagállamok kérésére további operatív támogatást nyújthatnak.

A francia kulturális intézmények szolidárisak az ukrán művészekkel és nem fogadnak orosz kormánypárti alkotókat Franciaországban mintegy hetven kulturális intézmény a Libération című napilapban közzétett nyílt levélben jelezte, hogy szolidárisak az Ukrajna elleni orosz invázió művészáldozataival, készek ukrán művészek fogadására annak érdekében, hogy azok “folytatni tudják művészi tevékenységüket, és hogy az ukrán kultúra továbbra is szabadon tudjon létezni”. Az intézmények ugyanakkor azt is jelezték, hogy az orosz kormánypolitikát támogató művészekkel nem kívánnak tovább együttműködni. Az aláírók között van a párizsi Opera is, amelynek igazgatója, Alexander Neef közleményében “mély megdöbbenését fejezte ki az ukrajnai orosz invázió” miatt. A párizsi Opera a közlemény szerint kifejezi szolidaritását “minden olyan művésszel, aki tiltakozik az orosz hatalom agressziója ellen, és üdvözli mindazok döntését, akik feladták a rezsimhez köthető tevékenységüket”. Párizs legnagyobb presztízsű koncertterme, a Philharmonie de Paris is jelezte, hogy lemondja minden olyan művész fellépését, aki a jelenlegi orosz vezetést támogató kijelentést tesz nyilvánosan, de nem várja el az orosz művészektől, hogy hivatalosan állást foglaljanak Moszkvával szemben – tudatta Olivier Mantei igazgató. A párizsi múzeumok attól tartanak, hogy az európai uniós szankciók részeként a hatóságok esetleg lefoglalhatják a náluk kiállított orosz tulajdonú műalkotásokat. Ez a félelme a Le Monde című napilap tudósítása szerint a párizsi Louis-Vuitton alapítvány művészeti múzeumának is a Morozov-testvérek legendás impresszionista gyűjteményét bemutató egyedülálló kiállítása miatt, amely Putyin személyes jóváhagyásával jött létre, bár a gyűjtemény, mint bármely jelentős műalkotás egy rendelet alapján nem foglalható le a kiállítás ideje alatt. A több mint egymillió látogatót vonzó tárlaton kiállított műveknek április 3-án kellene visszaindulniuk Oroszországba, de az alapítvány szerint “sem az orosz partnerek, sem a párizsi orosz nagykövetség egyelőre nem jelentkeztek értük”.

The post Orosz agresszió: az EU ideiglenes védelmet vezet be a háború elől menekülő személyeknek appeared first on .

A Magyar Kormány 24 órás szolgálatban biztosítja az ukrajnai háborús menekültek egészségügyi ellátását – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az EMMI közleménye szerint Magyarország minden ukrajnai menekültet fogad és ellát, a kormány szálláshelyet és szükség esetén egészségügyi, kórházi ellátást is biztosít nekik. A nap 24 órájában egészségügyi mobilcsapatok várják a menekülteket már a határ menti gyűjtőpontokon biztosítják az emberek egészségügyi szűrését, ellátását, koronavírus-tesztelését, és szükség esetén megszervezik kórházi ellátásukat.

A menekülthullám elindulása óta csaknem száz menekült igényelt kórházi, többségében rövidebb ambuláns ellátást. Jelenleg 14-en vannak kórházban, közülük 9 gyermek – közölték.

Az egészségügyi csapatok a Tarpán, Fehérgyarmaton, Mándokon, Vásárosnaményban, Aranyosapátiban található gyűjtőpontokon dolgoznak, ahol amellett, hogy regisztrálják a menekülteket, egészségügyi szűrésükről, indokolt esetben egészségügyi vizsgálatukról is gondoskodnak, és szükség esetén megszervezik kórházi ellátásukat.

Az egészségügyi munkacsoportok egy orvosból, egy vezető ápolóból, egy ápolóból és egy adminisztrátorból állnak, a csapatok két 12 órás műszakban dolgoznak.

A gyűjtőpontokon a menekülteknél felmérik, hogy oltottak-e, kérnek-e vakcinát. Tesztet végeznek az oltatlan menekülteknél koronavírus-fertőzésre utaló tünetek esetén és mindenkinél, aki menekültszálláson kéri az elhelyezését. A protokoll szerint igazolt fertőzés esetén a járványügyi hatóságot is értesítik, amely karantént rendel el, komolyabb tüneteknél a beteget kórházba viszik.

Azok a menekültek, akik Magyarországon terveznek letelepedni és egyénileg oldják meg az elhelyezésüket, a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz fordulhatnak, míg azoknak, akiket tömeges szálláshelyen fogadnak be, ott biztosítják az egészségügyi jelenlétet és a gyógyszeres ellátást is. A kórházak által összeállított egészségügyi csapatokon túl a karitatív szervezetek is segítik az egészségügyi feladatok ellátását – olvasható a közleményben.

Putyin elnök elleni merénylet végrehajtását szorgalmazza egy amerikai szenátor Lindsey Graham befolyásos dél-karolinai republikánus szenátor Putyin elleni merénylet végrehajtását szorgalmazta – jelentette a The Washington Times című napilap. A jobboldali-konzervatív amerikai lap online tudósítása szerint Graham szenátor több, egymást követő üzenetben követendő példaképként állította az Adolf Hitler náci vezető ellen 1944-ben merényletkísérletet végrehajtó német katonatisztet és azt a római szenátort, aki segített megölni Julius Caesart. “Van egy Brutus Oroszországban? Van egy sikeresebb Stauffenberg ezredes az orosz hadseregben? Az egyetlen megoldás, ha Oroszországban valaki leszedi ezt az embert” – írta Graham. A dél-karolinai szenátor szerint ilyen merénylő “nagy szolgálatot tenne az országnak – és a világnak”. A befolyásos republikánus politikus általános felhívást intézett az orosz néphez is, hogy lázadjanak fel az orosz elnök ellen, mivel szerinte Vlagyimir Putyin hatalmának megdöntése és Ukrajna orosz katonai megszállásának megállítása az egyetlen kiút, hogy Oroszországot ne sújtsák évtizedekig büntetőintézkedések és nemzetközi elszigeteltség. “Az egyetlen nép, amely megoldhatja ezt a problémát, az az orosz nép. Hacsak nem akarnak sötétségben élni életük végéig, elszigetelten a világ többi részétől megalázó szegénységben (.), fel kell nőniük a feladathoz” – tette hozzá a szenátor. Mindeközben a Newsweek című amerikai hetilap a csütörtöki online cikkében Alex Konanyihin, Egyesült Államokban élő orosz milliomos üzletember, korábbi bankár felhívásáról számolt be. Konanyihin a Facebook és a LinkedIn közösségi portálokon egymillió dolláros vérdíjat ajánlott fel bármely katonatisztnek, aki elfogja Putyin elnököt “élve vagy holtan” az Ukrajna orosz katonai megszállása során végrehajtott háborús bűncselekményekért. Az orosz milliomos azt írta, hogy folytatja “az Ukrajnának nyújtott segítségét, mivel az ország hősiesen küzd, hogy ellenálljon Putyin hordája támadásának”.

The post Orosz agresszió: a kormány 24 órás szolgálatban biztosítja a menekültek egészségügyi ellátását appeared first on .

Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott teljes vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal járó szankciókat a brit kormány.

A londoni külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések Aliser Uszmanov üzbég születésű nagyvállalkozót és Igor Suvalov ingatlanpiaci befektetőt, egykori orosz első miniszterelnök-helyettest érintik.

A tárca felidézi, hogy Uszmanovnak jelentős érdekeltségei vannak két élvonalbeli angol futballklubban, az Arsenalban és az Evertonban. Emellett ő a tulajdonosa az egyik legértékesebb nagy-britanniai lakóingatlannak, az északnyugat-londoni Highgate városrészben lévő Beechwood House-nak, amelynek becsült piaci értéke jelenleg 48 millió font (22 milliárd forint), és övé a Sutton Place nevű XVI. századi kastély is a London határában fekvő Surrey megyében.

Suvalov a brit külügyminisztérium szerint két, összesen 11 millió font (A francia kormány lefoglalta Igor Szecsin Rosznyefty-elnök luxusjachtjátöbb mint ötmilliárd forint) értékű luxuslakosztályt birtokol London belvárosában. Suvalov korábban az orosz kormány kabinetfőnöke is volt, és 2018 óta a Vnyesekonombank (VEB) igazgatótanácsának elnöke.

A brit külügyminisztérium felidézi, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen érvényesített brit szankciók ezt az orosz pénzintézetet is nagy-britanniai eszközállományának teljes befagyasztásával sújtják. A tárca adatai szerint Uszmanov és Suvalov együttes vagyona 19 milliárd dollár. A minisztérium bejelentése szerint a brit kormány a két oligarchára utazási tilalmat rótt ki és nagy-britanniai vagyoneszközeiket befagyasztja. Uszmanovval és Suvalovval mindemellett brit magánszemélyek és üzleti vállalkozások nem létesíthetnek üzleti kapcsolatot.

A külügyminisztériumi tájékoztatás nem tér ki arra, hogy Uszmanov és Suvalov jelenleg hol tartózkodik. A tárca közölte ugyanakkor, hogy az Uszmanov és Suvalov ellen hozott intézkedésekkel tizenháromra nőtt azoknak a legbefolyásosabb orosz oligarcháknak a száma, akikre a brit szankciók kiterjednek.

A tájékoztatás szerint Liz Truss külügyminiszter oligarcha-munkacsoportot is létrehoz a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, az üzleti ügyek minisztériuma, a lakásügyi minisztérium, valamint a brit Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) magas beosztású tisztviselőinek részvételével. E szakértői munkacsoport feladata lesz az oligarchák elleni szankciós intézkedések kidolgozásának kormányzati szintű összehangolása – áll a brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatásában.

A brit kormány a héten törvényjavaslatot is beterjesztett a londoni parlament elé azzal a céllal, hogy névtelen befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket a brit ingatlanpiacon. Az új törvénynek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya. Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

A francia kormány lefoglalta Igor Szecsin Rosznyefty-elnök luxusjachtját A francia kormány lefoglalt egy luxusjachtot a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőjében, a hajó a Rosznyefty orosz olajcég tulajdonosának egyik érdekeltségéhez köthető. Ez az egyik első konkrét intézkedés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a Putyin és körének európai vagyonát érintő európai uniós szankciók közül. Az Amore Vero elnevezésű, 86 méter hosszú fehér luxusjachtot a vámhatóság foglalta le egy hajójavító üzemben – jelentette be a francia gazdasági tárca. A minisztérium közleménye megerősítette, hogy a jacht tulajdonosa egy olyan cég, amelynek legfőbb részvényese Igor Szecsin Rosznyefty-elnök. A lefoglalás az Európai Unió által a tulajdonos vagyona ellen foganatosított befagyasztó intézkedések keretében történt – jelezte a tárca. A hajót csütörtökre virradóra foglalták le, amikor is az üzemből hirtelen megpróbált kihajózni, jóllehet a munkálatok még nem fejeződtek be. A jacht főhídján egy olyan uszoda is található, amely helikopterleszállóvá alakítható. A belső terei Alberto Pinto belső építész tervei alapján készültek, értéke 120 millió dollár az AFP hírügynökség által megkérdezett forrás szerint. Monacóban folyamatban van a Quantum Blue nevű luxusjacht ellenőrzése is, amelynek tulajdonosa feltehetően Szergej Galickij orosz milliárdos – tudta meg az AFP. A francia hatóságok jelenleg minden luxushajót ellenőriznek a Földközi-tengeri kikötőkben és hajójavító üzemekben. A szankciók elől menekülő oroszok jachtjainak egy része az AFP szerint a Maldív-szigetek és Dubaj felé hajózott az elmúlt napokban. Franciaország eddig négy teherhajót és egy jachtot foglalt le a büntetőintézkedések keretében.

The post Orosz agresszió: Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott szankciókat a brit kormány appeared first on .

Büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennének, hogy harcoljanak az országba behatoló oroszok ellen. Ebben állapodott meg Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő, akik a témát csütörtökön este a cseh elnökök vidéki rezidenciájában, a Prágától nyugatra fekvő Lány kastélyban vitatták meg.

“Megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki abolícióval (kegyelemmel) és az én ellenjegyzésemmel” – mondta Fiala a találkozó után. Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség.

A kormányfő mostani nyilatkozata szerint nincs lehetőség arra, hogy az állampolgároknak kollektív engedélyt adjanak háborúba indulni az országhatárokon túlra, s tekintettel az érdeklődők magas számára az sem lehetséges, hogy egyenként vizsgálják meg a kérvényeket. A cseh államfői iroda mintegy háromszáz, a védelmi minisztérium pedig több mint száz állampolgár kérvényét tartja nyilván, akik Ukrajnába szeretnének menni és harcolni az országba behatoló orosz hadsereg ellen. A védelmi tárca szerint nem kizárt, hogy néhány személy mindkét helyre beküldte kérvényét.

Jirí Ovcácek elnöki szóvivő már a hét elején közölte, hogy Zeman elvileg kedvezően viszonyul az engedélyek kiadásához, de kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a múlt héten szólította fel a külföldi állampolgárokat, hogy kapcsolódjanak be Ukrajna védelmébe és alakítsanak nemzetközi légiót.

A győri Széchenyi István Egyetem 121, az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült indiai hallgatót fogadott be, akik a közeljövőben visszautaznak hazájukba. Az egyetem jelezte, hogy tartósan kétszáz menedéket kereső nemzetközi hallgató befogadását vállalja – tudatta a felsőoktatási intézmény. Az Ukrajnában tanuló indiai hallgatók csütörtök este érkeztek az egyetem központi campusára három busszal, majd a K4 kollégiumunkban biztosítottak számukra szállást. A közlemény idézi az egyik indiai menekültet, Aryan Singht, aki a háború kitöréséig a kijevi Bogomolec Orvostudományi Egyetemen tanult. Elmondta, hogy öt napon keresztül egy óvóhelyen éltek ötszázan, miközben folyamatosak voltak a bombázások. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes elmondta, hogy az egyetem számára fontos a társadalmi felelősségvállalás.

The post Orosz agresszió: büntetlenséggel számolhatnak azok a csehek, akik Ukrajna oldalán bekapcsolódnak a harcokba appeared first on .

Emmanuel Macron szerint a “legrosszabb következik” az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyinnal, aki szerinte “teljesen eltökélt az invázió folytatásában”, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfél órás telefonbeszélgetésben Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és “súlyosbodni fog”, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit. “Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik, mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki” – jelezte az Élysée-palota.

A háború február 24-i kezdete óta harmadik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Ez utóbbi célja az volt, hogy tájékoztassa  Macront “a helyzetről és a szándékairól egy őszinte beszélgetés formájában” – fogalmazott a francia elnöki hivatal. Az ukránokkal szembeni vádakra a francia elnök “azt válaszolta neki, hogy (Putyin) súlyos tévedést követ el az ukrán rendszerrel szemben, amely nem náci”.

“Fabulálsz* és ürügyeket keresel” – mondta Macron az Élysée-palota szerint Putyinnak. A francia elnök azt kérte orosz kollégájától, hogy “ne hazudjon többet”. A beszélgetés alkalmat teremtett a nézeteltérések tisztázására, és arra, hogy kimondjuk az igazságot Putyin elnöknek, de sajnos annak megállapítására is, hogy a végsőkig eltökélt a katonai hadművelet folytatásában – állítja a francia elnöki hivatal.

“Az ukránok bátran küzdenek. Semmi nem végleges, de az erőviszony nagyon eltérő” – szögezte le az elnöki hivatal, kiemelve, hogy Macron pesszimista a telefonbeszélgetést követően. “Szigorítani fogjuk a szankciókat Oroszország ellen” – erősítette meg a francia elnökség, amely szerint a büntetőintézkedések sora “nagyon erős eszköz, ahogy az látható a rubel összeomlásában is”.

Párizs “nagyon jelentősnek” ítélte meg azt is, hogy Kína tartózkodott az ENSZ-ben, amikor az Ukrajnával szembeni erő azonnali beszüntetését követelő határozatról szavaztak. Az Élysée-palota jelezte, hogy érdekli Kína javaslata a közvetítésre az ukrán-orosz konfliktusban, s ennek érdekében Párizs felvette a kapcsolatot a pekingi illetékesekkel.

Az orosz hatóságok által bevezetett médiacenzúra, valamint az Ukrajnával szembeni indokolatlan orosz katonai invázió miatt szerveződött békés, háborúellenes tüntetések elleni fellépés fokozódik Oroszországban – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell nyilatkozatában elmondta, hogy Oroszországban betiltották az Echo és a TV Rain nevű médiaorgánumok működését, valamint lekapcsolták számos más, független médiaszervezet weboldalát. “Ezeket a médiaorgánumokat elhallgattatják, mert felületet biztosítanak az ukrajnai helyzetről sugárzott hamis képet megkérdőjelezőknek. Azt a hamis képet (kérdőjelezik meg), melyet az orosz kormány és az ellenőrzése alatt álló dezinformációs hálózat ábrázol, beleértve az államilag ellenőrzött orosz tv-csatornákat is” – fogalmazott. Szavai szerint “megbízható jelentések szerint” több mint 120 városban, több mint 7600 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe az ukrajnai háború kezdete óta.

*Fabulál – hazudik, lódít.

The post Orosz agresszió: Macron szerint “a legrosszabb következik” appeared first on .

Nyugati hírszerzési jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát – jelentette a The New York Times vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkre és egy európai tisztségviselőre hivatkozva.

Az amerikai napilap online cikke szerint a vezető kínai tisztségviselőknek közvetlen ismereteik voltak Oroszország háborús tervéről vagy szándékáról, mielőtt oroszország meg nem támadta Ukrajnát. Putyin február 4-én Pekingben, a téli olimpiai játékok megnyitó ünnepsége előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

A The New York Times kiemelte: Moszkva és Peking akkor ötezer szóból álló nyilatkozatot tett közzé, amelyben a felek kijelentették, hogy az orosz-kínai partneri kapcsolatnak “nincsenek határai”, elítélték a NATO bővítését, és bejelentették, hogy új globális rendet hoznak létre valódi “demokráciával”. A kínai és orosz tisztségviselők közötti információ-cseréről szóló hírszerzési jelentést titkosították. Az egyik nyugati hírszerző szolgálat által megszerzett információt a titkosszolgálat munkatársai hitelesnek tartották.

Az Egyesült Államok és a vele szövetséges kormányok vezető tisztségviselői köröztették e jelentést, miközben azt mérlegelték, mikor támadhatja meg Putyin elnök Ukrajnát. A hírszerző szervezetek azonban különféleképpen értelmezték az információt, és nem világos, hogy milyen széles körben terjesztették azt.

A The New York Times idézte a jelentést ismerő egyik hírszerzési tisztségviselőt, aki szerint a titkosszolgálati beszámolóból nem következett feltétlenül, hogy az Ukrajna megtámadásáról szóló beszélgetés Hszi kínai és Putyin orosz elnök között zajlott le. A jelentést ismerő más hírszerző munkatársak nem kívántak további részleteket elárulni az amerikai lapnak. A jelentésről beszámoló tisztségviselők a nevük elhallgatását kérték az anyag minősített titkosított jellege miatt.

A Hszi és Putyin elnök közötti szoros kapcsolat miatt az elnöki csúcstalálkozó körüli időszakban a vezető kínai tisztségviselők vélhetően tájékoztatták Hszi elnököt bármilyen fontos, a kínai és az orosz hírszerzési szervezetek közötti információcseréről- erősítették meg elemzők az amerikai napilapnak.

Az újság szerdai e-mailes megkeresésére, miszerint kínai tisztségviselők valóban kérték-e orosz tisztségviselőktől, hogy Ukrajna orosz megszállásával várják meg a pekingi téli olimpia végét, Liu Peng-ju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta: “ez az állítás minden alapot nélkülöző merő spekuláció, amelynek célja, hogy Kínára hárítsa a felelősséget, és rossz színben tüntesse fel Pekinget”.

A téli olimpiai játékok záróünnepségét február 20-án tartották. Putyin másnap újabb orosz csapatokat vezényelt a felkelők által uralt kelet-ukrajnai területre, majd február 24-én megindította a támadást Ukrajna ellen.

Ukrán iskolahálózatot hoznak létre Csehországban
Csehországban ukrán iskolahálózatot hoznak létre, amelyben ukrán tanítók az anyanyelvükön fogják oktatni a menekültek gyermekeit – közölte a cseh oktatási minisztérium. Az Ukrán Egyosztályosok elnevezésű projektet az oktatási tárca támogatásával a prágai ukrán nagykövetség és néhány civil csoport és alapítvány szervezte. Az első három osztály – egy Prágában, kettő Brünnben – már hétfőn megnyílik, egyelőre mintegy 20-25 tanulóval. Érdeklődésük esetén a menekültek az interneten vehetik nyilvántartásba gyermekeiket. Ez vonatkozik a tanítókra is. A szükséges tankönyveket Nyugat-Ukrajnából biztosították. A tanítókat ezekben az egyosztályosokban ukrán anyanyelvű pszichológusok is segíteni fogják. A cseh kormány azzal számol, hogy a következő hetekben, hónapokban akár félmillió ukrajnai menekült is érkezhet Csehországba.

The post Orosz agresszió: Kína azt kérte Oroszországtól, a pekingi téli olimpia végéig ne támadja meg Ukrajnát appeared first on .

Nyolcra emelkedett a román légierőnél szerda este történt kettős baleset áldozatainak a száma, miután csütörtökre virradó éjszaka megtalálták az elsőként lezuhant MiG-21 Lancer vadászgép pilótájának holttestét is a roncsok között.

Szerda este helyi idő szerint 20 óra után néhány perccel lezuhant a légierő egy járőrszolgálatot teljesítő MiG 21-es vadászgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, 20 óra 44 perckor pedig a keresésére küldött IAR 330-Puma helikopter is lezuhant, és a fedélzetén tartózkodók közül senki sem élte túl a balesetet.

A román védelmi minisztérium (MAPN) szerda éjszaka pontosította, hogy az eredeti közlésben szereplő öt halálos áldozaton kívül további két katona halt meg a helikopter-balesetben, ugyanis az öttagú legénységen kívül a haditengerészet vízi mentésre felkészült két búvára is a vadászgép eltűnt pilótájának keresésére indult, hiszen akkor még abban reménykedtek, hogy a MiG pilótája katapultált.

A MiG-21 esetében a hatóságok műszaki hibára gyanakszanak, a helikopter lezuhanását pedig a jegesedés idézhette elő, miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, majd parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra. Mindkét típus több mint 40 éve van szolgálatban a román légierőnél. A MAPN közölte, hogy a balesetek okainak kivizsgálásáig repülési tilalmat rendeltek el mindkét típusra.

Vasile Dincu védelmi miniszter az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva kizárta azt a lehetőséget, hogy – a szomszédos Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben – találat érte volna a román vadászgépet. Leszögezte: a légtér megfigyelése folyamatos, semmi sem marad észrevétlen. Amíg nincs semmi ilyesmire utaló bizonyíték, a MiG 21-es lezuhanását balesetnek tekintik. Dincu megjegyezte: többször megtörtént már, hogy a MiG-ek műszaki problémák miatt lezuhantak. Az utóbbi 25 évben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

Mind a vadászgép, mind a mentőhelikopter a Fekete-tenger parti Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról szállt fel, ahol a román légierő egységein kívül amerikai, francia, olasz és német harci különítmények állomásoznak. A kettős baleset nyomán a MAPN lemondta a – rossz idő miatt korábban már elhalasztott – csütörtökre tervezett, a német és az olasz légierő parancsnokainak jelenlétében tartandó légi bemutatót, amelyen egy újságírókat szállító C-27 Spartan szállítógépet “célpontnak” kijelölve akarták bemutatni, hogyan zajlik a NATO-gépek légtérvédelmi járőrözése és egy célpont elfogása.

The post Nyolcra emelkedett a román légierőnél történt kettős baleset áldozatainak száma appeared first on .

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.

A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják. Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz. “Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll Szerbia” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, “tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt”.

Leszögezte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. “Szerbia a térség békéjének megőrzése mellett áll ki” – húzta alá.

A szerb elnök félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól. Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam – annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét -, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.

Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.

A koszovói parlament a nemzetközi szervezetekbe történő jelentkezésre szólította fel a kormányt
A NATO-ba, az Európai Unióba, az Európa Tanácsba, valamint más nemzetközi szervezetekbe történő sürgős jelentkezésre szólította fel a koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a pristinai kormányt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A 120 fős parlament 94 tagja támogatta a határozatot, a szerb kisebbségi képviselők kivonultak az ülésről. A NATO-tagországok közül Románia, Spanyolország, Görögország és Szlovákia sem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így a katonai blokkhoz történő csatlakozás nehézségekbe ütközhet Pristina számára.

The post Orosz agresszió: Vucic szerint Belgrád óriási nyomás alatt áll, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen appeared first on .

A román szenátus megszavazta azt a jogszabályt, amely arra kötelezi a különböző internetes kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat és tárhely-szolgáltatókat, hogy a hatóságok kérésére tegyék elérhetővé felhasználóik üzeneteit és beszélgetéseit.

A jogszabályt tavaly október elején fogadta el a román kormány, két nappal azelőtt, hogy a parlament megbuktatta a Florin Citu volt miniszterelnök kormányát.

Tavaly decemberben gyorsított eljárásban a képviselőház is megszavazta a jogszabályt, most pedig ügydöntő házként a szenátus is, így már csak az államelnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy hatályba lépjen. A szerdai szavazáson 77 szenátor támogatta, 15-en ellene voksoltak 26 tartózkodás mellett.

A kormány azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az gyakorlatba ülteti az Európai Parlament és a Tanács 2018/1972. irányelvét az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról. A román média szerint ennek a jogszabálynak az elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy Romániában is kiépítsék az 5G hálózatot.

Az ActiveWatch elnevezésű civil szervezet másik tíz civil szervezettel együtt azt állította, hogy a román szenátus kihasználta az orosz-ukrán fegyveres konfliktust és az alapos vita elutasításával elfogadta a jogszabályt, amely megköveteli az internetes kommunikációs szolgáltatóktól és tárhely-szolgáltatóktól, hogy saját lehallgatási rendszert hozzanak létre, és tegyék azt hozzáférhetővé a Román Hírszerző Szolgálat számára vagy más román hatóságnak bűnügyi eljárásokban. A civil szervezetek attól tartanak, hogy ez a jogszabály visszaéléseket tesz lehetővé.

The post A román szenátus megszavazta a lehallgatások kiterjesztését lehetővé tevő törvényt appeared first on .

Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették német hírportálok.

A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.

A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az első szállítmány ezer páncéltörő fegyverből és ötszáz Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn – február 28-án – reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába “nem napok, hanem órák kérdése”.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Nem tartják meg a “szolnoki csatát”, az ország egyik legnagyobb létszámú hadijátékát március 5-én – jelentette be Szolnok polgármestere. Szalay Ferenc a döntést azzal indokolta, hogy ebben a helyzetben, amikor Szolnoktól pár száz kilométerre az emberek élete a tét, amikor menekültek tízezrei lépik át naponta a magyar határt, nem tarthatnak meg egy hadijátékot, amely bár “szelíd formában”, de mégis a harcról szól. Hozzátette, bíznak abban, hogy egy év múlva már méltó módon emlékezhetnek meg az 1849-es szabadságharc egyik kulcsfontosságú ütközetéről. “Most a béke és a fegyvermentesség mellett döntöttünk!”- fogalmazott.

The post Orosz agresszió: újabb német fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna appeared first on .

A NATO és Európai Unió bebizonyította egységét és eltökéltségét, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nem számolt ezzel, amikor elkezdte valóra váltani nagyhatalmi fantáziáit – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter szerdán a kelet-romániai Kogalniceanu légi támaszponton, ahol román kollégája, Vasile Dincu társaságában felkereste a NATO-parancsnokság alatt szolgáló német katonákat.

“Putyin brutálisan megtámadta Ukrajnát, elfogadva, hogy a háború miatt lesznek szenvedő, erőszaknak kitett, menekülő, otthonaikat elhagyni kényszerülő emberek” – idézte a német minisztert az Agerpres hírügynökség. Lambrecht elismeréssel beszélt a szabadságért, a békéért, a demokráciáért harcoló ukránokról és azt mondta: konkrét intézkedésekkel kell a NATO-n belüli együttműködésről tanúságot tenni, ezért kereste fel a Romániában állomásozó német katonákat.

A román védelmi miniszter az észak-atlanti szövetség lényegének nevezte azt, hogy Németország hozzájárul Románia védelméhez és a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez, amikor a Oroszország barbár támadása az egész európai biztonságot veszélyezteti. Dincu leszögezte: Románia teljes mértékben egyetért azzal az – Olaf Scholz német kancellár által megfogalmazott – elvvel, hogy az “az erő alkalmazását nem lehet politikai eszközként elfogadni”. Szerinte csak a párbeszédhez és diplomáciához történő visszatérés, a nemzetközi jog és a szuverén nemzetek területi integritásának tiszteletben tartása hozhat megoldást a válságra.

Németország jelenleg hat Eurofighter Typhoon vadászgéppel és az ezeket kiszolgáló 75 katonával vesz részt a román légtérvédelmi járőrszolgálatban. A román védelmi minisztérium keddi közlése szerint Olaszország is újabb négy Typnoont vezényelt át a Kogalniceanu támaszpontra, így már nyolc harci géppel vesz részt a közös járőrszolgálatban.

Közben folyamatosan érkezik a szárazföldi csapaterősítés is Romániába, ahol a NATO egy új, francia parancsnokság alatt működő állandó harccsoport létrehozásával erősíti a keleti szárny védelmét. A hivatalos bejelentések szerint ebben ötszáz francia és háromszáz belga katona vesz részt. A Digi24 hírtelevízió úgy értesült, hogy Portugália 174 katonát küld Romániába.

Közben megérkezett az első két ukrán sebesült a galaci katonai kórházba, miután a bukaresti kormány vasárnap egészségügyi ellátást ajánlott fel az ukrajnai háború sebesültjei számára. A Mediafax hírügynökség szerint egy negyvenéves nőről és egy húszéves férfiről van szó, mindkettőjüket lőtt sebbel ápolják, megoperálták őket, állapotuk stabil. A sebesülteket a galaci közúti határátkelőnél vette át a román rohammentő-szolgálat.

A román folyamhajózási hatóság szerdán elővigyázatosságból kitiltotta a polgári hajózást a Duna-delta Ukrajnával határos Kilija-ágán, miután előző nap bombatalálat érte a román határtól alig 15 kilométernyire lévő, ukrajnai Ismail katonai bázisát.

Lezuhant szerda este a román légierő egy MiG-21 Lancer típusú vadászgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, nem sokkal később pedig a keresésére küldött IAR 330 Puma helikopter is lezuhant, és a fedélzetén lévő öt katona meghalt. A román védelmi minisztérium (MAPN) közlése szerint a Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról helyi idő szerint 19 óra 50 perckor felszállt vadászrepülőgép nem sokkal 20 óra után tűnt el a radarról, és feltételezhetően lezuhant. A bázisról a román légierő IAR 330 Puma helikoptere indult az esetlegesen katapultált pilóta keresésére, fedélzetén öt katonával. A helikopter 20 óra 44 perckor tűnt el a radar képernyőjéről miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, és parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra. Constantin Spinu, a MAPN szóvivője később közölte: megtalálták a lezuhant helikopter roncsait 11 kilométernyire a Kogalniceanu támaszponttól. A szóvivő megerősítette, hogy a fedélzeten lévő katonák egyike sem élte túl a balesetet. A vadászrepülő roncsainak és pilótájának felkutatására földi keresőegységek indultak.

Scholz: a nemzetközi szankciók működnek
Az Ukrajna lerohanásáért Oroszországot sújtó szankciók működnek, s a jelenlegi helyzetben nem lesz külső katonai beavatkozás – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár jeruzsálemi látogatásán szerdán, Naftali Bennett izraeli kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. “A szankciók hatásosak, s erőfeszítések folynak a háború befejezésére” – mondta a német kormányfő az ukrajnai háborúról Jeruzsálemben az újságíróknak.

Bennett: Izrael Ukrajna népe mellett áll
“Izrael Ukrajna népe mellett áll, rengeteg humanitárius felszerelést küldtünk”- hangsúlyozta az izraeli kormányfő. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Izrael miért nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat: “Precíz és felelősségteljes politikánk van, melynek célja az ukrán nép megsegítése. Mindent megteszünk, amit csak tudunk” – felelte a sajtó szerint Oroszország szíriai katonai jelenléte miatt óvatosan fogalmazó miniszterelnök. “Szörnyűek az ukrajnai hírek. Tele vagyunk aggodalommal a konfliktus alakulása miatt, s mindent el kell követni a helyzet megváltoztatásáért” – mondta Scholz. “Már most is látjuk a menekültek számát, sokan érkeznek Európába, és ez még növekedni fog. Erőfeszítéseket teszünk a háború befejezésére, béketárgyalások folytatására. A harcok minden egyes napja rombolja az infrastruktúrát, kioltja civilek és katonák életét mindkét oldalon, és ezt meg kell akadályozni”- tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Putyint meglepte a NATO és az EU egysége appeared first on .

Várni fogja az ukrán felet az orosz küldöttség a tárgyalások helyszínén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov nem nevezte meg, hogy hol lesz a tárgyalások második fordulója.

A TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint a tárgyalások helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban lesz, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke aláírta a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva “rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat. Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit. Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították. A tisztségviselő bejelentette: elmarad a OneWeb cég következő műholdcsoportjának szombatra tervezett felbocsátása, ha Moszkva nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy az eszközöket nem fogják katonai célokra felhasználni. Mint mondta, ehhez az is kell, hogy a brit kormány kilépjen a cég részvényesei közül. “Ha ez nem történik meg, semmilyen garanciát nem fogunk elfogadni” – mondta.

Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Rosszija 24-en nehezményezte, hogy a brit parlamentben elhangzott olyan kezdeményezés, hogy toloncolják ki az Egyesült Királyságban élő állampolgárokat. A misszióvezető oroszok hátrányos megkülönböztetésére panaszkodott, és az Oroszország ellen bevezetett brit szankciók miatt nem zárta ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Moszkva és London között.

Aleszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője közölte, hogy az általa irányított hatóság büntetőjogi eszközökkel fog fellépni az ukrajnai “különleges hadművelettel” kapcsolatban terjesztett hamis híresztelésekkel szemben. A parlament alsóházába törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a hadsereg tevékenységéről terjesztett álhírekért 15 évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiszabni.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.

A donyecki milícia közölte, hogy körbezárta Mariupol várost, ahonnan az “ukrán nacionalisták” nem engedik eltávozni a polgári lakosságot.
Peszkov egyébként felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum munkatársainak, akik bírálták az Ukrajnával szembeni orosz szóhasználatot, hogy keressék fel a donyecki és a luhanszki “népköztársaságot”, és ott vizsgálják meg a tömegsírokat. A Jad Vasem korábban sajnálkozását fejezte ki az ukrajnai események miatt, és kritikával illette az orosz hatóságokat, amelyek párhozamot vontak a nácik és az ukrán nacionalisták tettei között. Peszkov úgy vélekedett, hogy az izraeli emlékmúzeum munkatársai “egyszerűen nem tudják, hogy miről beszélnek”.

A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a moszkvai ukrán nagykövetségről szerdán levonták a zászlót és levették a táblát. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.

A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a kapcsolatot a Kreml-párti orosz karmesterrel
A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a munkakapcsolatot Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a művész nem hajlandó elítélni az ukrajnai inváziót – írta a Dutchnews holland hírportál szerdán. A zenekar azt követően jelentette be a döntést, hogy a Müncheni Filharmonikusok kedden közölték: megválnak a 2015 óta vezető karmesteri pozíciót betöltő Gergijevtől. Az igazgatóság úgy döntött, hogy azonnali hatállyal befejezi az együttműködést a karmesterrel, miután Gergijev felszólításuk ellenére sem határolódott el az orosz elnöktől – áll a Rotterdami Filharmonikusok honlapján közzétett közleményben. Mint írták, kedd este beszélgetést folytattak a karmesterrel, és úgy látták, Gergijev álláspontja az orosz invázióval kapcsolatban “áthidalhatatlan szakadékot” jelent további közös munkájuk terén. A zenei társulat művészeti szempontból fájdalmasnak nevezte a döntést, de hangsúlyozta, “ez volt az egyetlen megoldás”. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy megszüntetik a Gergijevről elnevezett klasszikus zenei fesztivált, amelyet 1996 óta évente megrendeztek Rotterdamban. A karmester 1988 óta működött együtt a zenekarral. Németország és Hollandia mellett a nyugati világban másutt is szakítottak Gergijevvel, lemondták hangversenyeit a többi között amerikai, brit, holland és osztrák előadóhelyek, operaházak, koncerttermek. A milánói Scala operaház is felszólította a moszkvai rendszer nyilvános elítélésére, ennek a művész nem tett eleget.

The post Orosz agresszió: az orosz küldöttség kész folytatni a tárgyalásokat appeared first on .

Az ukrajnai háború kezdete óta már 453 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, kedden 98 ezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség. Délután Bartosz Grodecki belügyminiszter-helyettes tudatta: az Ukrajnából érkezettek száma “gyakorlatilag megközelítette” az 500 ezret.

Grodecki a Medyka lengyel-ukrán határátkelőn rendezett sajtóértekezleten ismertette az újabb adatokat.

A határátkelőre Grodeckivel együtt látogató Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja a közös sajtóértekezleten közölte: az Európai Bizottság pénzügyi támogatást fog nyújtani az ukrajnai menekülteknek, illetve azoknak a tagállamoknak, ahova a legnagyobb számban érkeznek. A támogatás az egyik fő témája lesz az uniós igazságügyi és belügyminiszterek következő tanácskozásának – jelentette be Johansson.

A sajtóértekezleten szintén felszólaló Janez Lenarcic válságkezelésért felelős EU-biztos az Európai Unió szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, valamint a menekülteket befogadó országokkal.

Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta: a keddi adatok kétezer fővel alacsonyabbak voltak, mint az előző napiak. Közölte azt is, hogy a határ ukrán oldalán leegyszerűsítették az ellenőrzési eljárást, és rövidebb a várakozási idő. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország hány ukrajnai menekültet fogadhat be, Szefernaker úgy válaszolt: “meg kell tenni mindent, hogy ellássuk a nálunk menedéket kereső összes embert”.

A lengyel katolikus Caritas igazgatója, Marcin Izycki atya keddi bejelentése szerint kétezer gyermek érkezik Lengyelországba az ukrajnai gyermekotthonokból, első csoportjukat szerdán várják. A gyermekeket a Caritas központjaiban és a női szerzetesrendeknél szállásolják el. A lengyelországi SOS-Gyermekfalu képviselője közölte a PAP hírügynökséggel, hogy megérkezett Lengyelországba a szervezet kimenekítési programja keretében az első, negyven gyermekből és öt nevelőszülőből álló csoport, és úton van egy hasonló létszámú további csoport is.

Folyamatosan érkeznek kedd óta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) budapesti ügyfélszolgálataira az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők, többségében harmadik országbeli állampolgárok. Az OIF közleményében azt írta: a határ menti gyűjtőpontok mellett a budapesti ügyfélszolgálatok is forgalmasak, ezeken két nap alatt csaknem ezer ügyfél jelent meg. A főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől szerda délig 416 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

A kormány a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek egészségügyi és kórházi ellátását is biztosítja – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházainak munkatársai a határátlépő helyek közelében kialakított regisztrációs pontokon szükség szerint a menekültek egészségügyi ellátását és koronavírus-tesztelését is elvégzik. Egészségügyi csapatokat állítottak fel Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton és Tarpán, amelyek 24 órás szolgálatot teljesítenek és segítik a regisztrációs pontok munkáját. Az egészségügyi pontok számát szükség szerint bővítik – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: közel félmillió menekült érkezett eddig Ukrajnából Lengyelországba appeared first on .

Mivel Fehéroroszország szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agresszióban, az Európai Unió Tanácsa a fehérorosz katonaság 22 magas rangú tagja ellen büntetőintézkedéseket vetett be, és célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács.

A döntés indoklása szerint az unió azokat a fehérorosz tábornokokat ás főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz.

Hangsúlyozták: Fehéroroszország támogatja az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a fehérorosz területről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a fehérorosz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.

Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 fehérorosz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.

A Tanács most kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Fehéroroszországgal szemben. A határozat megtiltja az EU és Fehéroroszország között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz halmazállapotú szénhidrogén-termékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek – mint írták – hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez.

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg az uniós döntéshozó szerv a közleményben.

Putyin  február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Luxemburg külügyminisztere szerint Putyin “kiiktatása” lehet az egyetlen kiút a háborúból
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán egy interjúban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “fizikai kiiktatása” lehet az egyetlen módja az ukrajnai háború befejezésének. Asselborn azt mondta: “Ha az orosz nép tisztában lenne azzal, hogy Putyin milyen pusztítást végez, mennyi félelemért és mennyi halálos áldozatért felelős, akkor véleményem szerint a Kreml megbukna…. Ezt csak kívánni lehet, és azt is, hogy Putyint megsemmisítsék” – idézte a külügyminiszter szavait a Luxemburg Times. Asselborn azt is kijelentette: “nem tudja elképzelni”, hogy a felek között zajló jelenlegi béketárgyalások eredményre vezethetnek. A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották, míg a második fordulóra a hírek szerint szerda este kerül sor.

The post Orosz agresszió: az EU fehérorosz tábornokokat szankcionált, és a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket vezetett be appeared first on .