Biztonságpiac

A többségi tulajdonos Gazprom Media megerősítette a független hangvételű médium felszámolását. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát.

A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai “különleges hadműveletéről”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. A hatóság azt állította, hogy a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.

Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és a Roszkomnadzor határozatának megfellebbezésére készült.

A hatóság szombaton felhívta az orosz országos tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, hogy az ukrajnai “különleges hadművelettel” összefüggésben ne használjanak olyan szavakat, mint “támadás”, “behatolás” vagy “hadüzenet”, és ne adjanak ki “hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat” ukrán városok lövetéséről és békés ukrán lakosok haláláról az orosz hadsereg akcióinak következtében. A kommüniké az Eho Moszkvi és a Dozsgy mellett a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov által irányított Novaja Gazeta című újságot konkrétan is megnevezte hamis információt közlő médiaként.

A Roszkomnadzor felhívta az érintett tömegtájékoztatási eszközök figyelmét arra is, hogy vizsgálatot indít a hamis hírekkel kapcsolatban, és a vétkesek ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 15 millió forintig) terjedő pénzbírságot kaphatnak, továbbá korlátozhatják tevékenységüket is.

Az orosz kormány kedden Objasznyajem (Megmagyarázzuk) címmel hírportált indított, amelyen “hiteles és ellenőrzött” információt kíván közölni az ukrajnai helyzetről és következményeiről. Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes szerint erre a hamis információk robbanásszerű terjedése miatt van szükség.

Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba
Elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy besorozott orosz katonák estek fogságba Ukrajnában. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy “sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított “különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet “egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta. Konasenkov azt mondta, hogy “gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát kivonták Ukrajnából. Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. Nőnapi köszöntőjében, kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Azt mondta, “a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megkapta a jelentést annak az utasításának a végrehajtásáról, amelyben még a háború elindítása előtt elrendelte, hogy sorállományú katonák semmiképp ne lássanak el feladatot Ukrajna területén. Az anyagot Putyin a katonai főügyészségre küldette, hogy a történtekben vétkes tisztségviselőket felelősségre vonják.

The post Orosz agresszió: a Putyin egy rendelettel felszámolta a sajtószabadságot appeared first on .

A javasolt irányelv bűncselekménnyé nyilvánítaná a beleegyezés nélküli szexuális kényszerítést, a női nemi szervek megcsonkítását és az online erőszakot, amely intim képek megosztását, az internetes zaklatást, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre történő online uszítást foglalja magában.

A testület azt is szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok tegyék lehetővé az áldozatok számára, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljenek. A bizottság emellett megfelelő védelmi és segítő intézkedéseket irányoz elő, például ingyenes segélyvonalak és krízisközpontok létrehozását a szexuális erőszak áldozatainak.

Az irányelv, amennyiben a Tanács és az uniós parlament is elfogadja, új, a nemek közötti egyenlőségen alapuló módszereket vezet be az erőszakos cselekmények bejelentésére. A szakembereket, például az egészségügyi dolgozókat vagy a pszichiátereket, a jövőben nem akadályoznák titoktartási szabályok abban, hogy jelezzék, ha nyomós okuk van feltételezni, hogy valaki közvetlen fizikai bántalmazás kockázatának van kitéve. A hatóságok továbbá kötelesek lennének egyéni kockázatértékelést végezni, amikor az áldozat először felveszi velük a kapcsolatot, hogy felmérjék, mekkora kockázatot jelent az elkövető az áldozatra. Ennek alapján a hatóságoknak azonnali védelmet kellene biztosítaniuk vészhelyzeti korlátozási vagy védelmi határozat révén.

A testület kedden közzétette az “A nemek közötti egyenlőség az EU-ban” című, 2022. évi jelentését is, amely rávilágít többek között arra, hogy a koronavírus-járvány aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket. 2020-ban a nők munkaerőpiaci részvétele egy évtizedes folyamatos növekedés után 2019-hez képest 0,5 százalékkal csökkent. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők elleni és a kapcsolati erőszak elleni fellépés elmulasztásából gazdasági kár származik, amely becslések szerint évi 289 milliárd eurót tesz ki.

The post Az EU uniós szintű szabályokat javasol a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemhez appeared first on .

A lengyel külügyi tárca honlapján elérhető közlemény szerint a döntést a lengyel államfő és a kormány közötti konzultáció előzte meg. Varsó egyúttal azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy az átadandó vadászgépekhez hasonló képességű repülőket szállítsanak Lengyelországnak. Lengyelország kész azonnal egyeztetni e gépek beszerzésének feltételeiről – áll a dokumentumban.

A lengyel kormány a közlemény szerint arra szólít fel más, MiG-29-essel rendelkező NATO-tagállamokat, hogy hozzá hasonló módon járjon el. A közleményt azt követően adták ki, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Moldovában kijelentette: Washington gondolkodik azon, hogy megállapodna Lengyelországgal harci gépek odaszállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene: Ukrajnának ad át gépeket.

A keddi varsói külügyi nyilatkozat értelmében azonban Lengyelország a Mig-29-eseket nem Ukrajnának szállítja. Ez összhangban van vezető lengyel politikusok álláspontjával, akik – reagálva Blinken kijelentésére -, többször leszögezték: a gépek ukrajnai szállításáról csakis a NATO keretében lehet döntést hozni.

Ezt az álláspontot megerősítette keddi esti, a varsói külügyi közlemény kiadásával szinte egyidőben Oslóban tartott sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. A norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Stor kormányfővel közös sajtókonferencián Morawiecki ismét aláhúzta: Lengyelország nem tehet semmilyen önálló lépést a támadó fegyverek ukrajnai szállítását illetően, mert nem részese az ott folytatott háborúnak.

A lengyel kormányfő azt is hozzátette: a háborúnak sem Lengyelország, sem a NATO a részese.

A spanyol legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a nemzetközi humanitárius jog orosz megsértése ügyében
Előzetes vizsgálati eljárás megindítását rendelte el a spanyol legfőbb ügyész a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi súlyos megsértése ügyében az ukrajnai háborúban – jelentette be a főügyész hivatala Madridban. “Az Ukrajna szuverén nemzete által elszenvedett agresszió nem csak indokolatlan háborús cselekmény, (…) hanem a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését is eredményezi” – hangsúlyozta Dolores Delgado legfőbb ügyész. A közlemény szerint a spanyol központi büntetőbíróság főügyészére bízott vizsgálat bizonyítékokat gyűjt a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, és ezek az adatok a segítségnyújtás eszközei lehetnek az ukrán hatóságoknak, vagy más, háború által érintett és hasonló helyzetben lévő országoknak. Az információk felhasználhatók lehetnek egyéb, akár nemzetközi eljárásokban is. A legfőbb ügyész emellett azzal is indokolta a vizsgálati eljárást, hogy az ukrajnai háború áldozatai között spanyol állampolgárok is lehetnek.

The post Orosz agresszió: Varsó kész áthelyezni Mig-29 vadászgépeit a németországi NATO-bázisra appeared first on .

Az úgynevezett Emmett Till Lincselésellenes Törvény néven jegyzett jogszabály elfogadásával az elmúlt évszázadban több mint 200 alkalommal próbálkozott az Egyesült Államok törvényhozása. A jogszabály nevét arról az afroamerikai tinédzserről kapta, akit 1955-ben Mississippi államban meglincseltek, azzal vádolva őt, hogy megsértett egy fehér asszonyt.

“Kétszáz sikertelen kísérlet után a Kongresszusnak végre sikerül megtennie egy régóta esedékes lépést az Emmett Till lincselésellenes törvény elfogadásával” – jelentette ki Chuck Schumer, a szenátusi demokraták frakcióvezetője. “Ez fontos lépés, de az a tény, hogy ilyen hosszú időt vett igénybe, folt Amerikán” – írta később a Twitteren Schumer.

A törvény szerint maximális büntetési tételként harminc évig tartó börtönbüntetést szabhatnak ki a lincselés elkövetőjére abban az esetben, ha a bűncselekményt az áldozat hovatartozása, vélt vagy valós faji, vallási csoporthoz tartozása, vagy szexuális orientációja miatt követte el.

A jogszabálynak köszönhetően a jövőben lincselés ügyében indíthatnak nyomozást azon gyűlölet-bűncselekmények esetében, amelyek halált, vagy súlyos testi sértést okoznak – jelentette be Bobby Rush, Illinois állam demokrata párti képviselője.

Rush szerint a lincselés elleni törvény elfogadása “világos és nyomatékos üzenetet küld”, hogy az amerikai nemzet többé nem hagyja figyelmen kívül “történelmének e szégyenletes fejezetét”, és hogy “az Egyesült Államok szövetségi kormánya teljes erejével szembeszáll azokkal, akik elkövetik e szörnyű tetteket”.

A képviselőház 2020-ban már jóváhagyott hasonló jogszabályt, de azt a szenátus akkor nem szavazta meg. A jelenlegi jogszabályt a múlt héten az alsóház nagy többséggel jóváhagyta, a szenátus pedig hétfőn szintén egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot.

The post Gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánítják a lincselést az Egyesült Államokban appeared first on .

Izraelben a lap szerint fokozták a katonai készenlétet, miután az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy két iráni tiszt halt meg a hétfői támadásban Szíriában.

“Izrael meg fogja fizetni ennek a bűncselekménynek az árát” – fenyegetett az iráni elit kommandó közleményében. A ynet szakértőkre hivatkozva úgy tudja, hogy a két tiszt az Irán és a Hezbollah számára fontos rakétaprecíziós projekttel foglalkozott, és ha ez valóban igaz, akkor haláluk súlyos csapást jelenthet Iránnak.

Az iráni média, köztük a Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség nem részletezte a légicsapásban meggyilkolt tisztek, Murtaza Szaid Nadzsd és Ihszan Karbala Bur szerepét és feladatát Szíriában.

A hivatalos szíriai hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva hétfőn azt közölte, hogy hajnali 5 óra körül Damaszkusz közelében, déli irányból, Bejrút felől végrehajtott izraeli légicsapásokban életét vesztette két szíriai civil.

Legutóbb február 24-én csapódtak be izraeli rakéták Szíriában, órákkal azelőtt, hogy Moszkva megindította az Ukrajna elleni támadást. Abban a légicsapásban három szíriai katona vesztette életét.

Az általában fegyverszállítmányok, fegyverraktárak és iráni vagy Iránból támogatott fegyveresek elleni légitámadásokkal Izrael megpróbálja elejét venni az ország közelébe telepített iráni szövetségesek, köztük a libanoni síita Hezbollah milíciája további felfegyverzésének, hogy kisebb valószínűséggel indíthassanak támadást a zsidó állam ellen.

The post Két iráni tiszt vesztette életét a hétfői izraeli légicsapásban Damaszkusz mellett appeared first on .

Azt írták, hogy az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata, a Roadpol kezdeményezéséhez csatlakozva a magyar rendőrség is részt vesz a 24 órás összeurópai sebességellenőrzésben – az úgynevezett Speedmarathonban – március 24-én 6 órától március 25-én 6 óráig.

Az eddigi akciókhoz hasonlóan a rendőrség az ellenőrzési helyek kijelölésekor a lakosság véleményét is szeretné figyelembe venni, ezért idén is javaslatokat vár arra, hogy hol legyen sebességellenőrzés. A javaslatokat az illetékes rendőr-főkapitányságok keddtől jövő hétfőig az alábbi, e célra létrehozott e-mail címekre várják.

Az állampolgárok javaslatait az illetékes rendőr-főkapitányságok 2022. március 8-án 14 órától március 14-én 12 óráig az alábbi, erre a célra létrehozott e-mail címekre várják:

Budapest:  speedmarathon@budapest.police.hu

Bács-Kiskun megye:   speedmarathon@bacs.police.hu

Baranya megye:   speedmarathon@baranya.police.hu

Békés megye:   speedmarathon@bekes.police.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:   speedmarathon@borsod.police.hu

Csongrád megye:   speedmarathon@csongrad.police.hu

Fejér megye:   speedmarathon@fejer.police.hu

Győr-Moson-Sopron megye:   speedmarathon@gyor.police.hu

Hajdú-Bihar megye:   speedmarathon@hajdu.police.hu

Heves megye:   speedmarathon@heves.police.hu

Jász-Nagykun-Szolnok megye:   speedmarathon@jasz.police.hu

Komárom-Esztergom megye:   speedmarathon@komarom.police.hu

Nógrád megye:   speedmarathon@nograd.police.hu

Pest megye:   speedmarathon@pest.police.hu

Somogy megye:   speedmarathon@somogy.police.hu

Tolna megye:   speedmarathon@tolna.police.hu

Vas megye:   speedmarathon@vas.police.hu

Veszprém megye:   speedmarathon@veszprem.police.hu

Zala megye:   speedmarathon@zala.police.hu

The post Javaslatot vár az ORFK az idei sebességmérési akció helyszíneire appeared first on .

Kaczynski a szejmben tette a bejelentést a hadsereg megerősítéséről szóló, múlt kedden a kormány által elfogadott tervezetről szóló parlamenti vitában. A tervezet eredeti változata szerint 2023-tól a GDP 2,3 százalékára, 2026-tól pedig 2,5 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat. Kaczynski azonban bejelentette: módosítanak a tervezeten úgy, hogy a védelmi kiadások már jövőre a GDP 3 százalékát érjék el, később pedig még tovább is növekedjenek.

A fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszútávú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik – mondta el Kaczynski. Ezzel arra utalt, hogy a kormánytervezet szerint létrehoznák a fegyveres erők új támogatási alapját, amely állami és banki kötvényekből, valamint a jegybank nyereségéből származó forrásokból áll majd.

Kaczynski a felszólalásában aláhúzta: az ukrajnai helyzet miatt gyorsítani kell a hadsereg megerősítéséről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtó rendelkezések elfogadását. A tervezetet ugyanis még az orosz erők ukrajnai határnál történt összevonása, az ukrajnai háború kitörése előtt dolgozták ki – magyarázta.

A törvényt azzal is indokolta, hogy csak a nagy létszámú és jól felfegyverzett hadseregnek van elrettentő ereje. “Békét akarunk, nem háborút” – hangsúlyozta, hozzátéve: a béke érdekében viszont az esetleges ellenfélnek látnia kell, hogy “Lengyelország megtámadása nem kifizetődő”. Úgy látta: jelenleg “az egész világ Oroszoroszág ellen mozgósít”, ez azonban azért történik, mert az ukránok védekeznek.

A lengyel fegyveres erők megerősítéséről és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvénytervezet a fegyveres erők működéséről szóló 14 régebbi, részint még a rendszerváltás előtt elfogadott és később módosított jogszabály helyébe lépne. A hadsereg létszámnövelése érdekében bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből fog állni, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.

Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.

Orosz sakkozók a háború leállítását követelik Putyintól
Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben fordultak Putyinhoz, hogy állítsa le az ukrajnai háborút. A championat.com oldalon közzétett, és a sportági világszövetség, a FIDE Twitter-oldalán is megjelent dokumentumot 32-en írták alá, köztük az első számú orosz férfisakkozó, a tavaly világbajnoki döntőt vívott Jan Nyepomnyascsij és a gyorssakk női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk. A levélben többek között ez áll: “Ellenezzük a katonai akciókat Ukrajna területén, mielőbbi tűzszünetet és a konfliktus békés megoldását kérjük párbeszéd és diplomáciai tárgyalások útján. Elviselhetetlenül fájdalmas látni azt a katasztrófát, amely napjainkban népeinket éri.” Az aláírók állásfoglalása szerint “most az emberek élete, alapvető jogai és szabadsága, az emberi méltóság, országaink jelene és jövője a tét… Osztozunk a fájdalomban ukrán kollégáinkkal, és békére szólítunk fel. Mi a békéért vagyunk. Állítsd meg a háborút!” – áll az orosz sakkozók Putyinhoz intézett nyílt levelében.

The post Kaczynski: a háború árát a lengyel családok és állampolgárok fizetik meg! appeared first on .

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hazájuk elleni orosz támadás megindulása óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba. A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz, a szombaton közölt 27 491-hez képest. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az ukrajnai menekültek száma továbbra is meredeken emelkedhet, és akár a 225 ezret is elérheti Németországban.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter arra számít, hogy a menekültek közül sokan hosszabb ideig Németországban maradnak. A német társadalomnak és az egész országnak “nagylelkűnek kell maradnia” ezekben a nehéz időkben – emelte ki a szociáldemokrata politikus (SPD) hírportálokon idézett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az érkezők azonnali ellátása mellett a beilleszkedésüket, integrációjukat is támogatni kell.

Az orosz agresszió elől menekülők ügye hosszabb ideig fogja foglalkoztatni Németországot – fejtette ki a miniszter, a feladatok közé sorolva a munkavállalás lehetőségének és a szociális szolgáltatások, juttatások elérhetőségének biztosítását. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a gyermekgondozás és a nyelvtanulás.

A hét végén a német kormány több más tagja is a menekültek befogadása mellett foglalt állást. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül. “Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta a miniszter a Bild am Sonntag című lapnak.

Az SPD-s politikus hozzátette, hogy európai uniós szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása a tagországok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjék bármely tagország menekültügyi rendszere – mondta a miniszter, hozzátéve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter egy szombati interjúban elmondta, hogy a kormány tervei szerint Németország a sebesültek és a betegek ellátásában is részt vállal.

Az SPD-s politikus a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy Putyin háborús stratégiája Ukrajna egészségügyi infrastruktúrájának szétrombolására is irányul, ezért az egészségügyi tárca a belügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal együttműködve szervezi a háborús sebesültek és az Ukrajnában már nem kezelhető betegek, köztük daganatos megbetegedéssel küzdő, vagy dialízisre szoruló betegek ellátását.

Zelenszkíj kabinetfőnöke segítséget kér Ukrajna harcához a világ zsidóságától
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon. “Ezekben a napokban Ukrajna Izrael: ahogyan a második világháború idején a zsidók a nácik áldozataivá váltak, akképpen válnak az ukránok Oroszország népirtást megvalósító tettei áldozatává” – állította a zsidók segítségét kérő ukrán vezető. Jermak hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna “nácitlanítása” miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik, s a világ ötödik legnagyobb zsidó lakossága. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.

The post Orosz agresszió: Több mint ötvenezer menekült érkezett Németországba Ukrajnából appeared first on .

Ellenzéki cikkeket publikáló szerzők megölésének teóriájára utalva Mohamed bin Szalmán úgy fogalmazott: “Ha így intéznénk a dolgokat, Hasogdzsi még az ezres listára sem került volna fel”. Hozzátette, hogy ő maga Hasogdzsi egyetlen cikkét sem olvasta. Mindazonáltal leszögezte: Hasogdzsi meggyilkolása fájdalmas volt számára, és az egész országot rosszul érintette.

Az újságírót 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint egy szaúdi “halálosztag” ölte meg, majd holttestét feldarabolták. Bár Szaúd-Arábiában többeket ítéltek börtönbüntetésre Hasogdzsi halálával kapcsolatban, az amerikai hírszerzés jelentése szerint Mohamed bin Szalmán rendelte el a műveletet. A most megjelent, több beszélgetésből összeállított interjúban az országot de facto irányító trónörökös egyúttal figyelmeztette Washingtont, ne szóljon bele a királyság belügyeibe, Joe Bidenről beszélve pedig azt mondta: jobban tenné, ha az amerikai érdekeket tartaná szem előtt.

“Hosszú, történelmi kapcsolatunk van az Egyesült Államokkal, a célunk pedig e kapcsolat megtartása és megerősítése” – tette hozzá. A lap emlékeztet arra, hogy míg a trónörökös jó viszonyban volt Donald Trump előző amerikai elnökkel, Biden és alelnöke, Kamala Harris “elszámoltatást” követelt Hasogdzsi meggyilkolásával, illetve a Jemenben végrehajtott hadműveletekkel kapcsolatban.

“Nekünk nincs jogunk kioktatni másokat Amerikában, és ez fordítva is igaz. A szaúdi ügyek a szaúdiakra tartoznak” – hangsúlyozta Szalmán.

Az interjúban a trónörökös röviden kitért Washington riválisára, Kínára is, és leszögezte: Szaúd-Arábiában rengeteg potenciál rejlik. “Ha ezt egyes országok nem használják ki, biztos vagyok benne, hogy odaát, keleten néhányan nagyon boldogok lesznek” – tette hozzá. A trónörökös beszélt Katarról is, amellyel Szaúd-Arábia 2017-ben megszakította kapcsolatait, és bojkottjához csatlakozott az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is. A lépést azzal indokolták, hogy Doha a terrorizmus támogatója, és túl jó viszonyban van Iránnal.

A diplomáciai viszály 2021 januárjában elsimult, Szalmán pedig a mostani interjúban méltatta Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírt, miközben a bojkottot “testvérviszálynak” nevezte. “Kapcsolataink jelenleg jobbak, mint valaha” – jelentette ki. Az ellenzéki hangokkal kapcsolatban a trónörökös azt mondta, a királyságnak szüksége van ellenzékre, amennyiben a bírálók nem ideológiai alapon támadják Rijádot.

Az iszlamista ellenzékre kitérve arra figyelmeztetett, hogy amennyiben ők vennék át a hatalmat, “terroristaállamot” csinálnának Szaúd-Arábiából. “A Szaúdok nélkül az országban az afganisztánihoz hasonló állapotok lennének” – fogalmazott. Jóllehet méltatta a királyság modernizációját, beleértve a nők helyzetének előremozdítását, nemmel választ arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Szaúd-Arábia idővel alkotmányos monarchiává váljon.

The post Hasogdzsi-ügy: a szaúdi trónörökös súlyos hibának nevezte a gyilkosságot, és tagadta érintettségét appeared first on .

A Főkétüsz azt közölte, hogy munkatársaiktól az elmúlt hetekben több alkalommal érkezett jelzés, mely szerint illetéktelenek magukat a cég munkavállalójának, vagy alvállalkozójának kiadva, a Főkétüsz nevében próbáltak megtéveszteni ügyfeleket. A félrevezetett ügyfeleknél egyes, kéményseprői tevékenységet értékesítő vállalkozók ezen a módon igyekeztek kéményellenőrzéseket elvégezni – tették hozzá.

A rosszhiszemű megtévesztések elkerülése érdekében a Főkétüsz felhívja a figyelmet, hogy szakembereik minden esetben a társaság emblémájával jól látható módon ellátott munkaruhát viselnek, és arcképes vállalati igazolvánnyal, valamint megbízólevéllel rendelkeznek.

A megtévesztő megkeresések kockázatainak elkerülése érdekében azt javasolják, hogy ügyfeleik minden esetben tájékozódjanak a társaság telefonos ügyfélszolgálatán (06 1 999 0664), illetve internetes oldalán (www.kemenysepro.hu).

The post Csalókra figyelmeztet a budapesti kéményseprő-vállalat appeared first on .

Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.

“Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba. “Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője.

“Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta, hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.

Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.

Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne. “Úgy vélem, az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az a repüléstilalmi övezet. Ez nem olyasvalami szabályzat, amelyet mindenkinek be kell tartania. Ez akarat arra, hogy lelőjék az Oroszországi Föderáció repülőgépeit, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelentené” – hangsúlyozta Rubio.

“Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is” – tette hozzá a floridai szenátor.

A gázszállítás leállításával fenyegetőzik Moszkva
Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak. “Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” — mondta Novak. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg. “Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat-1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki Novak.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében appeared first on .

Fürcht Pál főügyész közölte: a vádirat lényege szerint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó két autópálya-rendőr elhatározta, hogy közös szolgálatuk alatt “látszólagos intézkedést kezdeményeznek” külföldi gépkocsivezetőkkel szemben, arra hivatkozva – akár valótlanul is -, hogy közlekedési szabálysértést követtek el. A vádlottak eltekintettek a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől vagy a helyszíni bírságtól, ha a sofőrök cserébe pénzt ajánlottak nekik vagy kérésükre hajlandóak voltak fizetni.

A vád szerint az azóta leszerelt rendőrök legkevesebb 28 esetben követtek el bűncselekményt, és megállapíthatóan legalább 645 euróval, 40 bolgár levával és 75 román lejjel gazdagodtak alaptalanul – tette hozzá a főügyész. A törvényszék katonai tanácsa a vádlottakat bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt egyaránt három év börtönbüntetésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint vagyonelkobzásról is rendelkezett.

Fürcht közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség súlyosításért fellebbezett az ítélet ellen.

The post Három év börtönre ítéltek két, vesztegetést elkövető autópálya-rendőrt appeared first on .

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést.

Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget. Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkban.

Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát “bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár “köztársasága” függetlenségének elismerését.

Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia. Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.

Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint 8 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.

Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet. Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.

Igor Konasenkov vezérőrnagy a hétfői hadijelentésében az ukrán katonai infrastruktúra 2 396 objektumának, köztük 82 ukrán vezetési kommunikációs pont, 119 légvédelmi rakétarendszer és 76 radarállomás megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, az ukrán légierő újabb három Szu-27-es és egy Szu-25-ös, valamint két Mi-24-es helikoptert veszített.

Konasenov és Megyinszkij tájékoztatása szerint Mariupolban vasárnap “ukrán nacionalisták” csoportja több mint 150 embert maga előtt terelve próbált meg kijutni a városból. A fegyveresek az élő pajzs mögül tüzet nyitottak donyecki milicistákra. Az incidens következtében négy civil életét vesztette, további öt megsebesült. Konasenkov szerint a kiszabadított lakosokat biztonságos helyre menekítették.

A Frontex erősítést küld Romániába az ukrán és a moldovai határ ellenőrzésére
Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére – közölte a román határrendőrség. A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, hatvan megfigyelő kamerával, negyvenöt járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját. A román határrendőrség összegzése szerint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta vasárnap éjfélig több mint negyedmillió (261 ezer) ukrán állampolgár érkezett Romániába, közölük 182 ezer távozott az országból. A bukaresti belügyminisztérium közölte, hétfőig 3288 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában.

The post Orosz agresszió: Lavrov és Kuleba találkozik csütörtökön Antalyában appeared first on .

“Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának. Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére. A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Putyinnal “a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.

Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat. “Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló-képessége, amire a szakértők nem számítottak” – hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian. “Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének” – tette hozzá.

“Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni” – hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva. “Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev” – fogalmazott Le Drian.

Az Elysée-palota szerint Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva.

“Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat” – mondta a francia külügyminiszter.

Orosz magánszemélyek havi ötezer dollárig utalhatnak külföldre
Az orosz jegybank havi legfeljebb ötezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak. A jegybank közleményében azt írta: “figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat. A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket. Korábban Putyin az Ukrajna elleni háború miatti szankciók kiváltotta rubelgyengülés hatására tízezer dollárnak megfelelő összegben korlátozta a készpénzkivitelt külföldre.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter szerint Ukrajna győzni fog appeared first on .

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor elhangzott a cseh és az ukrán himnusz. Ukrán zászlók lengenek a Hradzsin első várudvarán lévő oszlopokon, ahol máskor a cseh és az európai uniós zászlók lobognak. A prágai várban hétfőn este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására, amely tavaly októberben a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ezeket a kitüntetéseket október 28-án, az állami ünnep alkalmával szokták átadni a Hradzsinban.

Több meghívott vendég – köztük a cseh parlament két házának elnöke, a parlamenti pártok elnökei, képviselők, szenátorok, valamint az egyetemek és a főiskolák rektorainak többsége – már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepi rendezvényen, tiltakozásul az ellen, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió megindulásáig nyilvánosan támogatta Putyin politikáját.

Zeman azonban az orosz támadás napján nyilvánosan kijelentette, hogy tévedett Putyin megítélésében, az orosz katonai akciót a “béke elleni bűntettnek” minősítette, és határozottan kiállt Ukrajna mellett. A hétfői ünnepi ceremónia megnyitásakor elmondott beszédében Zeman bejelentette: egy parlamenti képviselő javaslatára a legmagasabb cseh érdemrendet (Fehér Oroszlán érdemrend) adományozza Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. Zeman a beszédében magasra értékelte Zelenszkij bátorságát és elszántságát Ukrajna katonai védelmének irányításában.

A cseh kormány eddig mintegy 600 millió korona értékben adományozott fegyvert és lőszert Ukrajnának, és több milliárd koronát fordít a menekültek megsegítésére. A cseh civil szervezetek is eddig már több mint 1,5 milliárd koronányi segélyt gyűjtöttek össze.

Vít Rakusan belügyminiszter vasárnap esti kijelentése szerint eddig mintegy százezer ukrán menekült érkezett Csehországba, közülük mintegy ötvenezret már nyilvántartásba is vettek a hatóságok.

Bár a hatályos törvények tiltják, hogy cseh állampolgárok külföldi hadseregek kötelékeiben harcoljanak, az államfő és Petr Fiala kormányfő megállapodtak abban, hogy azokat, akik Ukrajnába mennek harcolni az oroszok ellen, az elnök úgynevezett abolícióval kegyelemben részesíti, s ezért nem lesznek büntethetőek. A cseh védelmi tárca nyilatkozata szerint hétfőig mintegy 300-an jelentkeztek hivatalosan, hogy készek Ukrajnába indulni és bekapcsolódni az oroszok elleni küzdelembe.

A prágai oktatási minisztérium kezdeményezésére és anyagi támogatásával hétfőn mintegy húsz csehországi iskolában ukrán nyelvű osztályok nyíltak, ahol anyanyelvükön oktatják a menekültek gyermekeit. Az egyosztályosokat hat és 17 év közötti ukrán gyerekek látogathatják. A tárca azzal számol, hogy az ukrán osztályok hálózata tovább bővül, s végül több tízezer gyermek fogja látogatni az oktatást. Az ukrán iskolaköteles gyermekek saját döntésük alapján a cseh iskolákat is látogathatják.

Az OMV leállította oroszországi befektetéseit
Az osztrák OMV olajtársaság leállította oroszországi befektetéseit és azt is fontolgatja, hogy kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből. Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektetnek be Oroszországba és hogy Oroszországot már nem tekintik az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának. Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező fejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. “Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.

A Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező az egyik legnagyobb Oroszországban. A kitermelési licenc a Szevernyeftyegazprom tulajdona. Ebben a cégben 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a Gazprom, és jelentős tulajdonhányada van a német Wintershall Dea GmbH és az osztrák OMV Exploration and Production GmbH cégeknek. Az Ukrajna elleni orosz háború során a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty elveszítette stratégiai partnereit. A brit BP, a Rosznyefty második legnagyobb részvényese megszüntette az együttműködést, a Gazprom legrégebbi partnere, a British Shell pedig a BP-t és az Equinort követően kivonul minden oroszországi olaj- és gázprojektből.

The post Orosz agresszió: Ukrán zászlót vontak fel a prágai Hradzsinban appeared first on .

A csaknem kétórás megbeszélésen az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően “súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt.

Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett, hogy “a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzó Tanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

A közlemény szerint Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a “felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”.

Macron szerint viszont “a támadó hadsereg az orosz” és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal. A francia elnök ismételten arra kérte orosz kollégáját, hogy szüntesse be a katonai hadműveleteket Ukrajnában. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta negyedik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök.

Az Elysée-palota szerint Macron megítélése szerint Putyin “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket az orosz elnök nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím félsziget és a Donyeck-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Nem lehetetlen, hogy hamarosan újabb szankciókat foganatosítunk” – jelentette be a francia elnöki hivatal, de nem erősítette meg, hogy ez érintheti-e az orosz gáz- és olajimportot. Párizs szerint ugyanakkor az Európai Unió kilátásba helyezte a stratégiai készletek megnyitását annak elkerülésére, hogy az árak emelkedése tovább fokozódjon.

“A cél továbbra sem az, hogy háborúzzunk Oroszország ellen, hanem az, hogy Putyin számításain változtassunk” – jelezte az elnöki hivatal. Macron tanácsadói szerint a vegyi fegyverek kockázata nem áll fenn, viszont “láthattuk, hogy Oroszország hogyan lépett fel Csecsenföldön vagy Szíriában, a Közép-Afrikában vagy Maliban. Nem biztos, hogy Ukrajnában ugyanezt fogja tenni, de muszáj elérni, hogy a harcok minél előbb véget érjenek” – hangsúlyozta a francia elnöki forrás.

A francia elnök az este folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet, kedden pedig amerikai bejelentés szerint hivatalában fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert.

Az izraeli kormányfő Putyinnal tárgyalt
Naftali Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit a lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint. Bennett a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyesen közvetítésre kérte fel Oroszországgal az izraeli miniszterelnököt. Bennettet elkísérte útjára tolmácsként Zeév Elkin építésügyi miniszter, aki Harkivban született, és testvére jelenleg is Ukrajnában él. Mind Bennett, mind Elkin vallásos zsidók, akik szombaton csakis emberélet megmentése érdekében utaznak, és végeznek munkát.

The post Orosz agresszió: állítólag Putyinnak nem áll szándékban atomerőműveket támadni appeared first on .

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás “határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén “rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.

Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma. A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.

Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban – hangsúlyozta Dworczyk.

Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő “egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. “Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Putyin megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” — jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.

Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet. A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Háborúellenes tüntetések, előállítások orosz városokban
Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni “törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca. A tárca szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő. Az orosz állami média arról számolt be, hogy a “különleges hadművelet” támogatói a hétvégén országszerte flashmob-jellegű és egyéb rendezvényeket tartottak. Ezeken a megmozdulásokon az orosz páncélosokra felfestett “V” és “Z” betűt használták fő motívumként.

The post Orosz agresszió: Varsó magasabb uniós támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak appeared first on .

Pandurics Anett kiemelte: a tavalyi növekedés több mint duplája a megelőző évinek. A növekedés motorja a korábbiaktól eltérően az életbiztosítási ágazat volt, ahol 13,9 százalékkal 634 milliárd forintra nőttek a díjbevételek, míg a nem-élet területen 8,2 százalékkal 742 milliárd forintra emelkedtek.

Az életbiztosításoknál a nyugdíjbiztosítások szegmense tavaly is húzóerő volt, ezen a területen éves összevetésben 13,4 százalékkal emelkedtek a díjbevételek. Az adatok jelzik, hogy a koronavírus miatti válság, illetve az elmúlt két év felerősítette az öngondoskodás jelentőségét – mutatott rá a Mabisz elnöke.

Hozzátette, hogy a visszavásárlások aránya is kedvezően alakult, az ügyfelek nem nyúltak hozzá a hosszú távú megtakarításokhoz, ha nem volt feltétlenül szükséges. Pandurics Anett elmondta, hogy a Mabisz adatai kissé eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáitól, mert a fióktelepek eredményeit a jegybank nem veszi figyelembe.

A nem életbiztosítási területen a vállalati vagyonbiztosítások díjbevételeinek növekedése volt a legmagasabb, 18,5 százalékos. A legalacsonyabb emelkedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) volt, ezen a területen 3,3 százalékkal nőttek a díjbevételek. A járvány miatt a károk gyakorisága kedvezőbben alakult, a díjakra ugyanakkor egyre nagyobb mértékben hat a kárinfláció – mondta a Mabisz elnöke.

A lakossági vagyonbiztosítások 7,9 százalékkal nőttek. Az utasbiztosítási piac eredményei javultak tavaly, de még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni.

Pandurics a sajtótájékoztatón bejelentette: a Mabisz az ukrajnai menekültek ellátása érdekében tízmillió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. A magyarországi biztosítók eddig közvetlenül – anyavállalataik felajánlásai mellett – több mint 135 millió forintot ajánlottak fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekült családok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez – közölte.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: négy éve működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, több mint tízezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20 százalékos növekedés. Az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisznak, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is csökkent. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezik bővíteni, illetve a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros.

The post Mabisz: több mint tíz százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly appeared first on .

A parlament ülését azért hívták össze, hogy a kormányfő beszámoljon a kialakult háborús helyzetről és ismertesse az európai, valamint a spanyol válaszlépéseket. Mint mondta, Spanyolország 150 fővel növeli a Lettországban NATO-missziót teljesítő katonáinak számát, de nem küld csapatokat Ukrajnába, ahogy a transzatlanti szövetség sem.

“Csodálat és tisztelet azért a hősiességért és eltökéltségért, amellyel (Ukrajna) népe harcol szabadságáért és függetlenségéért” – fogalmazott a miniszterelnök az ülésteremben jelenlévő ukrán nagykövetségi ügyvivőhöz szólva, akit állva tapsoltak meg a képviselők.

Sánchez beszédében felszólította Putyint, hogy azonnal engedje szabadon a háború ellen tiltakozó oroszokat, és szolidaritását fejezte ki az orosz népnek is, amely szerinte “elnökének birodalmi törekvései miatt” szintén elszenvedője a háború következményeinek.

“Putyin fél Európától, mert fél a demokráciától” – vélekedett a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az orosz elnök stratégiai hibákat vétett az invázióval: alábecsülte Ukrajna ellenálló képességét és azt gondolta, hogy Európa megosztott lesz.

“Egységesebbek vagyunk, mint valaha” – mondta Sánchez, példaként felsorolva az elfogadott uniós szankciókat, amelyek célja “Putyin és az őt támogató oligarchák” elszigetelése. “Putyin rezsimje számára világosnak kell lennie, hogy ezek a szankciók mindaddig érvényben maradnak, ameddig véget nem vet az inváziónak, nem vonul ki Ukrajnából és vissza nem tér az Orosz Föderáció nemzetközileg elismert határaihoz” – mondta a kormányfő.

Spanyolország javasolja, hogy a további intézkedések részeként Oroszország kerüljön fel az adóparadicsomok feketelistájára is. Sánchez felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott szankciók kedvezőtlen hatással lesznek az európai és a spanyol gazdaságra is. “Európa ezzel az áldozattal fizeti meg, amit az ukránok a szabadságukkal és az életükkel” – jegyezte meg.

Véleménye szerint a következmények enyhítése érdekében Európa stratégiai autonómiájának növelésén kell dolgozni, míg belföldön nemzeti paktum elfogadását javasolta a pártoknak. A nemzeti megállapodás egyebek mellett foglalkoztatást, adózást, a szociális kérdéseket és energiaügyet is érintő intézkedéseket tartalmaz.

A spanyol parlament homlokzatára kitűzték az ukrán zászlót és vasárnapig minden este kék-sárga színekkel világítják meg az épületet.

Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnába
Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja a The New York Times. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált. Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy “nemzetközi légió” felállítását és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét. Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására. A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben.

The post Spanyolország is küld fegyvereket Ukrajnába appeared first on .

“Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta Nancy Faeser a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, rámutatva, hogy a menekültek túlnyomó többsége ukrán állampolgár, vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, akik ezt a jogállást “magukkal hozzák”, így mentesülnek a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól.

Az orosz invázió elől elmenekült, és ukrajnai tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek valószínűleg igen kevesen vannak, ők menedékjogot kérhetnek és védelmet kaphatnak az EU-ban – tette hozzá a miniszter. A politikus kiemelte, hogy közösségi szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása az EU-tagok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjön bármely tagország menekültügyi rendszere. Faeser rámutatott: első alkalommal fordul elő, hogy az összes uniós ország háborús menekülteket fogad be, “különösen keleti szomszédaink”. Ez “teljesen más helyzet, mint ami eddig Európában volt” – mondta. A tagországok belügyminisztereinek megállapodása az ukrajnai menekülthullám közös kezeléséről “történelmi jelentőségű” – tette hozzá, kiemelve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta 27 491 menekült érkezett a kelet-európai országból Németországba. Ez a szám az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint meredeken emelkedhet a következő időszakban, és akár a 225 ezret is elérheti.

A szövetségi kormány és a menekültek ellátásának gyakorlati ügyeiért felelős tartományi kormányok jól felkészültek az újabb menekülthullámra – nyilatkozott Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány menekültügyi és társadalmi integrációs kérdésekkel foglalkozó megbízottja az ARD országos köztelevízió egy szombati összeállításában. A politikus – aki államtitkári beosztásban, a kancellári hivatal szervezeti keretében látja el feladatait – elmondta: a szövetségi kormány lehetővé kívánja tenni, hogy minden Ukrajnából Németországba menekülő ember részt vehessen egy integrációs tanfolyamon. Kifejtette, hogy ha egy ember nem tud visszatérni a hazájába, akkor ösztönözni kell az integrációt, a németországi beilleszkedést, ami azt is jelenti, hogy meg kell nyitni a munkavállalás és a szociális támogatások, juttatások megszerzésének lehetőségét.

Oroszország háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában
Boris Johnson brit miniszterelnököt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával. Johnson válaszában kijelentette: teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában. Az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja. A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában. Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Németország példát mutat appeared first on .