Biztonságpiac

A múlt pénteken azt követően kellett a gépnek visszatérnie a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre, hogy bejelentés érkezett, miszerint robbanószer van az éppen felszállt utasszállítón. A gépet a leszállást követően átvizsgálták, de nem találtak rajta bombát. Hétfőn szintén a felszállást követően kapott értesítést a repülőtér, hogy a 125 utassal és a személyzet öt tagjával elindult gépen robbanóanyag található.

A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért “nyerészkedni” akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.

Aleksandar Vucic szerint ismét “lincselési kampány” folyik Szerbia ellen, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Mint mondta, Törökország, a közel-keleti és ázsiai országok is repülnek Moszkvába, ellenük azonban senki nem szólal fel. Nem szólalnak fel a NATO-tag Törökország, vagy az olaja miatt fontos közel-keleti országok ellen, pedig onnan több járat indul – nehezményezte a szerb elnök. Hozzátette, Szerbia készen áll arra, hogy visszaállítsa az ukrajnai háború kitörése előtti járatszámot, vagyis naponta csak egy gép indul majd az orosz fővárosba, de előtte mindenképpen el kell indulniuk azoknak a gépeknek, amelyekre már megváltották a jegyeket – hangoztatta Vucic.

Az Air Serbia részvényeinek 51 százaléka a szerb állam, 49 százaléka pedig az Egyesült Arab Emírségek Etihad légi közlekedési vállalatának a tulajdonában van.

HM: riasztották a magyar Gripeneket egy civil repülőgép miatt
Riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjeit hétfő kora délutáni egy Belgrád-Moszkva útvonalon haladó, szerb lajstromjelű, civil Airbus A-319-es repülőgép miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium. A közlemény szerint a belgrádi irányítótorony olyan információt közölt a polgári légi irányítással, amely szerint a repülőgép fedélzetén bomba van. A gépet a magyar-szlovák határnál visszafordították, miközben a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség Gripenjeit, amelyek rövid időn belül azonosították a szerb A-319-es repülőgépet, és biztosították annak kikísérését Magyarország légteréből, Szerbia irányába. A magyar Gripen géppár addig maradt a határmenti légtérben, amíg a visszafordított repülőgép le nem szállt Belgrádban – írták.

The post Ismét bombariadó volt egy Moszkvába tartó szerb repülőgépen appeared first on .

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök “bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem. Duda kijelentette, a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának. A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat.

Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné – mondta Duda a BBC-műsorában.

A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene. “Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal” – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

A Kreml nem utasítja el egy Putyin-Zelenszkij-találkozó lehetőségét
Moszkva sosem utasította el Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt. Korábban Zelenszkij Jeruzsálemet említette ebben a lehetséges minőségben.

The post Orosz agresszió: Duda szerint Putyin politikailag már elvesztette a háborút, és katonailag sem áll nyerésre appeared first on .

Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.

“Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.

A miniszter szerint eddig több mint kétszázezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni. A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.

A konténeres lakóház-központok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték és csatorna-rendszerre. “A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Rakusan.

Az eddigi több mint kétszázezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy harminc százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.

A világ több vezető szállodalánca csatlakozott az Oroszország elleni embargóhoz
A Novotel és az Ibis szállodalánc francia tulajdonosa közölte, hogy felfüggesztette az összes tervezett oroszországi szállodanyitást és -fejlesztést, valamint az orosz cégekkel való együttműködést, bár továbbra is működteti több mint 50 szállodáját az országban, hogy 3500 orosz alkalmazottját támogassa. Az Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, amely bejelentette, hogy felhagy terjeszkedési terveivel Oroszországban, amit a Hilton (egyebek között az LXR Hotels & Resorts, Waldorf Astoria, Hilton márkák) és a Hyatt is követett. A Marriott és az IHG még nem nyilatkozott. A Hilton lánc bejelentette, hogy bezárta moszkvai irodáját, és felfüggeszti az oroszországi szállodák építését. A cég közleménye szerint továbbra is figyelemmel kísérik az oroszországi helyzetet. Az Airbnb és a Booking.com foglalási szolgáltatók leállították tevékenységüket Oroszországban.

The post Orosz agresszió: Csehország az EU segítségét kéri a menekültek elszállásolásához appeared first on .

A rendőrségre péntek este érkezett a bejelentés, hogy a férfi feltehetően megölte az élettársát. A rendőröknek a helyszínen a 44 éves férfi azt mondta, hogy élettársa elhagyta, és nem tudja hová ment.

A szabolcsi nyomozók azonban tovább folytatták az adatgyűjtést, és megállapították, hogy a férfi otthonukban olyan súlyosan bántalmazta a 32 éves élettársát, hogy az belehalt a sérüléseibe. Ezt követően a férfi a nő holttestét a ház mögötti melléképületben elásta.

A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit szombaton elfogták, előállították és emberölés megalapozott gyanújával kihallgatták. A férfi beismerte tettét. A rendőrök előterjesztést tettek a férfi letartóztatásának indítványozására.

The post Elfogtak egy férfit, aki megölte élettársát, majd elásta appeared first on .

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva abszurd állításokat tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és “most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml “hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Putyinnak “világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”. Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. “Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” – mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, “közvetlen konfrontációt” jelentene.

Ugyanakkor – fejtette ki Stoltenberg – a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint kétszáz hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt “tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” – jelentette ki a NATO főtitkára.

A devizatartalékai feléhez nem fér hozzá Oroszország
Az orosz jegybank devizatartalékainak felét befagyasztották a szankciók miatt – jelentette ki Anton Sziluanov. Az orosz pénzügyminiszter szerint ez körülbelül a fele azoknak a tartalékoknak, amelyekkel rendelkeztünk. Összesen körülbelül 640 milliárd dollárnyi tartalékunk van, körülbelül 300 milliárd dollárnyi tartalékunk van most olyan állapotban, amelyet nem tudunk felhasználni — mondta Sziluanov. A miniszter elmondta, hogy Oroszország tartalékainak egy része kínai devizában van, eközben a nyugati országok nyomást gyakorolnak Kínára, hogy korlátozza az orosz féllel folytatott kereskedelmet. A miniszter emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal szembeni adósságaikat rubelben fogják kifizetni.

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti appeared first on .

A szervezet azt közölte, hogy a Magyar Vöröskereszt, illetve a Vörösfélhold Nemzeti Társaságok emblémájának használatát nemzetközi szerződések és nemzeti jog szabályozza. Ennek megfelelően nevesített azoknak a köre, akik jogosultak a használatára. Fontos, hogy békeidőben, illetve konfliktus idején a használat szabályai különböznek egymástól – tették hozzá.

Békeidőben az embléma használata jelzésértékű: a vöröskereszt nemzeti társaságok tevékenységeik során használhatják. Konfliktus esetén viszont már erős védelmi funkciója is van: a genfi egyezményeknek megfelelően védelmi célokra kizárólag a honvédség egészségügyi alakulatai, személyzete és felszerelésük, illetve a vöröskereszt társaságok használhatják – emelték ki.

A közlemény szerint a védelmi cél azt jelenti: az embléma jelzi azt, hogy a nemzetközi jog ezek részére védelmet ír elő. Használhatják még polgári kórházak, illetve olyan polgári egészségügyi egységek (például kórházak), amelyeket az illetékes hatóságok ilyenként elismertek és az embléma viselésére felhatalmaztak.

“Mindazok, akik a vöröskereszt vagy vörös félhold emblémákat utánozzák, jogosulatlanul alkalmazzák, vagy éppen így akarnak harcosokat vagy katonai alakulatokat védeni, súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot” – szögezték le a közleményben.

The post Orosz agresszió: emblémavédelmi figyelmeztetést adott ki a Magyar Vöröskereszt appeared first on .

Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben – közel 34 ezren – vasárnap érkeztek, azóta számuk csökkenni kezdett, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. Szerdán és csütörtökön már kevesebb ukrán állampolgár érkezett, mint ahány elhagyta az országot, így a Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.

A belügyminisztérium pénteki közlése szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz, de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadó központokban, ahol – a Romániába határsértőkként érkezett több száz ázsiai és afrikai menedékkérőt is beleértve – a helyek telítettsége 71 százalékos.

A Romániában maradó ukrán menekültek többsége az önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által felajánlott szálláshelyeket veszi igénybe. A bukaresti kormány pénteki ülésén elfogadott határozat értelmében az ukrajnai (ukrán, vagy más állampolgárságú) menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként 20 lejes (1540 forint) támogatást biztosítanak, amelyet a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetnek ki.

A bukaresti kormány egyelőre 15 ezer menekült két hónapnyi szállásköltségeire elegendő összeggel pótolta ki tartalékalapjából a belügyminisztérium költségvetését.

The post Orosz agresszió: Romániában csökkenni kezdett az ukrajnai menekültek száma appeared first on .

A határrendészet február 25. óta 10 077, Ukrajnából érkező menekültet regisztrált, közülük 9761-en ukrán állampolgárok. Egy nappal ezelőtt 7251 ukrajnai menekültet tartott nyilván a tárcaközi válságközpont, közülük 7251-en voltak ukrán állampolgárok. Azaz az érkezők száma 24 óra alatt háromezerrel nőtt.

A Franciaországban tartózkodó ukrán menekültek közül eddig 3857 embernek biztosított ellátást az állam, elsősorban szállás formájában.

Joseph Zimet a válságközpont vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: Franciaország azzal számol, hogy a következő napokban és hetekben ötven-százezer ukrán menekült érkezik az országba.

The post Orosz agresszió: Megugrott a Franciaországba érkező menekültek száma appeared first on .

“Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Peszkov, azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást.

“Egyszerűen nehéz elképzelni ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására” — mondta Peszkov.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken haladéktalan magyarázatot követelt a Meta Platformstól a Facebook és az Instagram tartalom-moderációs elveinek módosítása ügyében az orosz állampolgárok, köztük katonák esetében.

A Reuters brit hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a Meta Platforms egyes országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást. A hírügynökség, amely céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozott, az írta, hogy a Meta azt is engedni fogja ideiglenesen – általános elveivel ellentétben -, hogy Putyin  vagy Lukasenka megölésére buzdítson valaki e közösségi médiumokban. A Meta ideiglenes engedélye a következő országokban lenne érvényes az egyik kiszivárogtatott email szerint: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.

A Reuters által idézett e-mailek szerint a Meta ideiglenesen engedélyezni fogja az Azov ukrán ultranacionalista zászlóalj dicséretét “szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”, amelyet egyébként tilt.

Oroszország a múlt héten a területén blokkolta a hozzáférést a Facebookhoz, mert az korlátozta bizonyos orosz médiumok megjelenését az oldalon. Moszkva más külföldi platformokat is korlátozott. Másfelől több jelentős közösségi médium új korlátozásokat vezetett be, például Európában betiltották az RT és a Szputnyik orosz állami médiumokat.

The post Orosz agresszió: kemény fellépést ígért a Kreml a Metának, ha nem blokkolja az oroszok elleni erőszakra felbujtást appeared first on .

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: “javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”. “Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt. A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.

Az egy évvel ezelőtt létrehozott 5,6 milliárd eurós összegű, költségvetésen kívüli eszköz célja, hogy az EU fokozottan képes legyen a konfliktusok megelőzésére, a béke megteremtésére és a nemzetközi biztonság megerősítésére azáltal, hogy lehetővé teszi a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében végrehajtott, katonai vagy védelmi vonatkozású operatív intézkedések finanszírozását.

A finanszírozás felhasználásáról egyhangúlag döntenek a tagállamok, de azon kormányoknak, amelyek nem kívánnak háborús országnak fegyvereket szállítani, lehetőségük van “konstruktív tartózkodásra” annak érdekében, hogy ne blokkolják a döntést.

A Külügyek Tanácsa február végén már elfogadott egy 500 millió eurós összegű támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.

A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, többek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára. Ukrajna konkrétan olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.

Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé. A 27 tagállam viszont megosztott Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. A találkozó zárónyilatkozatában az szerepel, hogy “Ukrajna európai családunkhoz tartozik”, de az esetleges integrációt még távlati perspektívában sem említi meg a dokumentum.

“Késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát előrehaladásában az európai úton. Ukrajna európai családunkhoz tartozik” – írták a tagállami vezetők a tanácskozás első napjának nyilatkozatában. Az Ukrajna uniós csatlakozását támogató országok közül Szlovénia miniszterelnöke, Janez Jansa nyilvánosan is hangot adott csalódottságának.

“(A tagállami vezetők) jelentős többsége olyan erős politikai üzenetért emelt szót, amely szavatolja az uniós csatlakozást, de természetesen nem holnap” – mondta a szlovén kormányfő. Ukrajna a társulási megállapodást már 2014-ben megkötötte az EU-val. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ezt a megállapodást kell megerősíteni.

“A kapcsolatok szorosabbra fűzésén fogunk dolgozni, például politikai téren” – fogalmazott a brüsszeli politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. A tagállami vezetők tárgyaltak az Oroszország elleni újabb szankciókról is. A balti államok és Lengyelország embargót szorgalmaztak az orosz gázszállításokra, amelyektől Németország, Olaszország és Magyarország elzárkózott.

Az állam- és kormányfők azonban megvizsgálták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra is javaslatot tett, hogy az Európai Unió kötelezze el magát: 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiákról, de ebben sem született egyetértés a tagállamok között.

The post Orosz agresszió: Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget appeared first on .

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

“Természetesen tájékoztatni fogom önt az ukrán viszonylatban kialakult helyzetről, mindenekelőtt arról, hogy hogyan haladnak most a tárgyalások, amelyek most már szinte napi rendszerességgel zajlanak. Történt néhány pozitív fejlemény, amint arról a mi oldalunk tárgyalói tájékoztattak” – mondta.

Az orosz és az ukrán fél között az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én elindított háború kezdete óta eddig három tárgyalási forduló zajlott le Fehéroroszországban, csütörtökön pedig Antalyában találkozott egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, a török diplomácia vezetője, Mevlüt Cavusoglu jelenlétében.

Putyin pénteken egyetértett fehérorosz vendégével abban, hogy Oroszországnak nincs oka mentegetőzni, amiért “különleges hadműveletet” indított “a Donyec-medence védelmében”. Lukasenka azt állította, hogy az ukrán fél amellett, hogy támadást készített elő a Donyec-medence ellen, csapást szándékozott mérni a Fehéroroszország területén tartózkodó orosz és fehérorosz csapatokra is, amelyek – mint mondta – hatalmas veszteségeket szenvedtek volna el, ha nem kezdődött volna meg az orosz támadás. A fehérorosz elnök szerint ezért “nem kell senki előtt sem mentegetőzni”.

Az ukrajnai helyzetet Putyin pénteken megvitatta Sauli Niinistö finn elnökkel is.

The post Orosz agresszió: Putyin szerint pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon appeared first on .

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti. A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá és üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön.

A külügyi tárca indoklása felidézi, hogy a Duma februárban megszavazta az Ukrajna szuverén területéhez tartozó luhanszki és donyecki térségek függetlenségének elismerését, és felhatalmazást adott orosz haderő állandó állomásoztatására ezeken a területeken. A brit külügyminisztérium szerint az orosz törvényhozás ezzel ürügyet szolgáltatott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.

A háború kezdete óta átlépte az ötszázat azoknak a legbefolyásosabb, komoly vagyonértékkel bíró orosz személyeknek, vállalatoknak és üzleti érdekeltségeknek a száma, amelyekre a brit szankcióintézkedések kiterjednek. Köztük van 18 vezető orosz oligarcha, akinek együttes vagyona meghaladja a 30 milliárd fontot (több mint 13 600 milliárd forint) – áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában.

A brit kormány előző nap egyszerre hét orosz oligarcha, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat. A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztja, megtiltja, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A Chelsea számára a kormány külön egyedi engedélyt adott ki, hogy a klub továbbra is játszhasson mérkőzéseket, és “a futballhoz kötődő egyéb tevékenységeket is végezhessen”.

Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása, amelynek tervét az orosz tulajdonos a múlt héten jelentette be. Brit sajtóelemzések szerint ugyanakkor az eladási folyamat újraindulhat, ha a brit kormány biztosítékokat kap arra, hogy a tranzakcióból származó bevételhez Abramovics nem jut hozzá. A BBC brit közszolgálati médiatársaság pénteki értesülése szerint elérheti a húszat azoknak a hiteles befektetőjelölteknek a száma, akik érdeklődnek a Chelsea megvásárlása iránt.

The post Orosz agresszió: több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

A HM közleménye szerint a Magyar Honvédség (MH) légtérvédelmi szolgálata csütörtök éjszaka észlelt egy repülő tárgyat a magyar légtérben, amely a radarképernyőn időnként feltűnt. A repülő eszköz, mint később beigazolódott, egy TU-141 típusú drón volt, amelyet az utóbbi időben az elavultsága miatt elsősorban kiképzési légicélként alkalmaznak. Ilyen eszközzel az ukrán, de korábban az orosz hadsereg is rendelkezett – írták.

A HM kiemelte: a nagy sebességgel közlekedő eszközt már Ukrajna területén is érzékelték. Magyarország légterébe Románia felől, Csengernél lépett be. A drón a Magyarországra történő belépésétől mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből – fogalmazott a közlemény.

Megjegyezték, hogy az éjszakaihoz hasonló esemény pénteken, a déli órákban is történt Magyarország légterében, akkor az észak-keleti országrészben. Tekintettel az előzményekre, a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet nem találtak ott – közölték.

“Az ukrán háborús konfliktus miatt különösen fontos, hogy megfontoltan és higgadtan kezeljük az ilyen eseményeket… Hazánk célja továbbra is az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, elkerülje azt, még abban az esetben is, ha ilyen, vagy ehhez hasonló események akár provokatív jelleggel történnek” – közölték.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, az MH parancsnoka felvette a kapcsolatot horvát partnerével és a szomszédos országok képviselőivel. Az eset körülményeit folyamatosan vizsgálják, az információkat egymással megosztják – tették hozzá.

“A Magyar Honvédség továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a légtérben történő eseményeket, garantálva hazánk szuverenitását és a magyar emberek biztonságát” – szögezték le a közleményében a HM. Értesülések szerint a HM provokációtól tart: nem akarja, hogy valamilyen indokolatlan intézkedés miatt Magyarország belekeveredjen a háborúba. Ezért először ellenőriznek és csak indokolt esetben intézkednek, ha a jármű képes fegyver szállítására – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: észlelte és ellenőrzés alatt tartotta a magyar légtérvédelem az Ukrajna felől érkező drónt appeared first on .

Közleményükben azt írták: a bíróság hat évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a férfit, akit emberölés bűntettének kísérletével vádolt az ügyészség. Az ítélet szerint a férfi 2020. november 12-én hajnalban az 1-es villamoson összeszólalkozott egy utassal, aki szóvá tette, hogy nem jól viseli az arcmaszkját. A vádlott többször megütötte a férfit, aki ezt követően előrement a villamosvezetőhöz, akit arra kért, hogy értesítse a mentőket és a rendőrséget.

Ezen a támadó felháborodott, elővett egy kést, majd “nem fogok verésért börtönbe menni, inkább meghalsz!” felkiáltással a férfihez lépett, és megszúrta a nyakát. A vádlott ezután felszólította a villamosvezetőt, hogy nyissa ki a jármű ajtaját, majd elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében nyolc napon belül és nyolc napon túl gyógyuló sérülést is szenvedett.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a férfi büntetlen előéletét, az időmúlást, a sértetti megbocsátást, továbbá azt, hogy a vádlott négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság azt, hogy a terhelt a cselekményt bódult állapotban követte el, valamint azt is, hogy vele szemben a bűncselekmény elkövetésekor – élet elleni bűncselekmény miatt – már másik büntetőeljárás is folyamatban volt.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője teljes körű fellebbezést jelentett be. A bíróság a bűnismétlés, szökés, elrejtőzés veszélyeire hivatkozva – a másodfokú bíróság ügydöntő határozatáig – fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét. A végzés nem végleges.

The post Börtönbüntetést kapott a villamoson késelő arcmaszkos férfi appeared first on .

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO “Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy “az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

“Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.

Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz. Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz “további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, “a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.

Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát, miután Putyin 2022. február 24-én megindította az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.

A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére. A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét. Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.

Sok a civil áldozat a Donyec-medencében
Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében – közölte az ukrán országos rendőrség. A Donyec-medencében az elmúlt 24 órában legalább 27 polgári lakos sérült meg. Ezenfelül a nyugati országrészben, Zsitomir megyében halt meg robbanás következtében egy polgári személy. Súlyos légi és tüzérségi csapások érték Donyeck megye déli részét, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát és Volnovaha települést, illetve azok peremvidékeit, de támadások voltak a Donyecktől északra fekvő Kramatorszk és Szvitlodarszk térségében is. Károk keletkeztek 34 objektumban, köztük két általános iskolában, egy főiskola, valamint egy gyermekkórház és egy szülőotthon épületében.

The post Orosz agresszió: Moszkva durcás – bejelentette kilépési szándékát az Európa Tanácsból appeared first on .

“Folytatták Ukrajna témájának megvitatását” – mondta Peszkov, aki egyéb felvilágosítást nem adott a megbeszélésről. A TASZSZ meg nem nevezett német kormányzati forrásra hivatkozva azt írta Berlinből, hogy a német és a francia vezető azonnali fegyvernyugvást sürgetett Oroszországtól. A tájékoztatás szerint Macron és Scholz ragaszkodott hozzá, hogy a válság megoldását mindenképpen ukrán-orosz tárgyalás révén kell elérni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki hadijelentésében 2911 ukrán katonai infrastrukturális létesítmény, továbbá 97 repülőgép, 107 pilóta nélküli légi jármű, 141 légvédelmi rakétarendszer, 86 radarállomás, 986 harckocsi és páncélozott harcjármű, 107 rakéta-sorozatvető, 368 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 749 darab speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be.

Az orosz kormány csütörtökön meghatározta azoknak a korábban külföldről behozott áruknak és berendezéseknek a listáját, amelyeknek stabilizációs okokból ideiglenesen tilos elhagyniuk az országot. A felsorolásban technológiai, távközlési, orvosi berendezések, járművek, mezőgazdasági gépek, elektromos berendezések vannak. A lista több mint kétszáz tételből, köztük vasúti kocsikból és mozdonyokból, konténerekből, turbinákból, fém- és kőmegmunkáló gépből, monitorokból, kivetítőkből, konzolokból és panelekből áll. A korlátozás egyes faanyagokra is kiterjed. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, valamint – Abházia és Dél-Oszétia kivételével – az egész világra érvényes korlátozás 2022 végéig érvényes.

A moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtér közölte, hogy március 15-től felfüggeszti D termináljának működését.

Putyinhoz utazott közvetíteni a hű barát
Moszkvába utazott Gerhard Schröder volt német kancellár, hogy megpróbáljon közvetíteni Putyinnál az Ukrajna ellen indított háború ügyében – jelentette a Politico. Schröder az ukrán fél kérésére keresi fel a barátai közé tartozó orosz elnököt. A Politico írta meg azt is, hogy a volt kancellár körül állami alkalmazottként dolgozó stáb mind a négy tagja felmondott, mert vállalhatatlannak ítélte Schröder véleményét az Ukrajna elleni orosz támadásról. A volt kancellár az egyik írásában ugyan elítélte a háborút, de hozzátette, hogy “mindkét fél hibázott”, a NATO pedig a hidegháború után véghezvitt keleti bővítéssel provokálta Moszkvát. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) visszavonult politikusa és egykori elnöke azután ítélte el nyilvánosan Oroszország háborúját Ukrajna ellen, hogy hetekig bírálatok özöne zúdult rá az orosz energiaiparban betöltött vállalati tisztségei miatt, amelyekről továbbra sem mondott le.

The post Orosz agresszió: Putyin Macronnal és Scholzcal tárgyalt appeared first on .

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta ötezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.

Washington kész arra, hogy a NATO területének “minden centiméterét” megvédje – hangsúlyozta. Elmondta: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget. A lépés – mint Harris fogalmazott – megerősíti Washingtonnak a szövetségesek, különösen Lengyelország biztonsága melletti kötelezettségvállalását.

A Harris által említett rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szállítást korábbi lengyel közlések szerint 2022 végén, 2023 elején bonyolították volna le, de az ukrajnai háború miatt előrehozták. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közölt volna.

Harris azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok további, ötvenmilliárd dollár értékű humanitárius segélyt szállít Ukrajna és a menekültek támogatására az élelmezési program eszközeiből. A washingtoni képviselőház szerdán 13,6 milliárd dolláros segélyt fogadott el az ország számára. Az alelnök közölte továbbá: az amerikai védelmi tárca keretében vizsgálócsoportot hoztak létre, amely az Ukrajnában elkövetett, feltételezett orosz háborús bűntettek ügyében lesz illetékes. Harris határozottan elítélte a mariupoli szülőotthon elleni szerdai bombatámadást.

Duda megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz katonai műveletek “az emberirtás jegyeit viselik magukon”. Szavai szerint Ukrajnában az orosz csapatok “barbár agressziót követnek el, ártatlan embereket, civileket gyilkolnak, szülőotthonokat bombáznak, ahonnan drámai körülmények között hordágyakon kell kivinni az éppen vajúdó nőket” – utalt Duda is a mariupoli támadásra.

Beszámolt arról is, hogy megérkezett Lengyelországba a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészeinek csoportja. “Az ukrajnai bűntettek tanúi országunkban tartózkodnak, birtokában vagyunk a bizonyító anyagoknak, felvételeknek” – tette hozzá. Az ICC a múlt héten jelentette be: nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék az esetleges háborús bűnök adatainak összegyűjtését. Duda újabb szankciók kivetését szorgalmazta Moszkvával szemben. “Az Egyesült Államok egyértelműen élen jár a szankciók tekintetében, és világosan ki kell mondani, hogy ezek működnek” – húzta alá Duda.

Washington a héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.

A lengyel elnök kijelentette: segíteni kell Ukrajnának, és ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.

Duda Lengyelország biztonságáról is beszélt. Elmondta: arra kérte Harrist, hogy Washington lehetőleg gyorsítsa fel a lengyel hadsereg korszerűsítését célzó programokkal összefüggő ügyleteket, a Patriot-ütegeken kívül a kisebb, tehergépkocsira épített rakétavető rendszerek (HIMARS), az Abrams páncélosok és az F-35-ös vadászgépek eladását.

Elmondta továbbá: Washington támogatását kérte az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelországba érkezett másfélmillió menekült befogadása kapcsán, valamint az energiahordozók emelkedő árai miatt is.

A Fitch és az S&P is megváltoztatta a Nemzetközi Beruházási Bank minősítését
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú távú beruházási hiteleinek besorolását “A-” minősítéssel, a kilátásokat stabilról negatívra változtatta – közölte a döntést az NBB a tőzsde honlapján. A Fitch Ratings “A-“-ről “BBB”-re minősítette vissza a bank hosszú távú beruházási hiteleit negatív kilátással, a rövid távú eszközök minősítését pedig F1-ről F2-re. Az NBB korábbi közleménye szerint Magyarország – mint az NBB fogadó országa – a bank egyik legaktívabb részvényese, amely a befizetett tőke alapján a 2. legnagyobb részesedéssel rendelkezik, valamint a bank beruházásainak egyik fő kedvezményezettje. Az NBB “magyar” hitelportfóliójának jelenlegi volumene közel 180 millió euró.

The post Orosz agresszió: az USA két Patriot-rakétaüteget szállított Lengyelországba appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a cégvezetőket bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.

A megalapozott gyanú szerint az országos kiterjedtségű, őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen a közterheket, valamint a vállalkozások által nyújtott vagyonvédelemi szolgáltatás után áfát fizetni, egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét vették igénybe.

A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát – bár részben bevallották – senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is kiállított.

A főügyészség által irányított nyomozásban korábban már két összehangolt akció keretében a bűnszervezet 11 tagját tartóztatták le: a csoport irányítóit, az alattuk végrehajtói szinten levőket, a cégeket biztosító ügyvédet, más gyanúsítottak pedig szabadlábon védekeznek.

Kedden hat, a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő, vagyonvédelemmel foglalkozó cég három vezetőjét vették őrizetbe. A hatóságok bizonyítékokat, több száz millió forintnyi készpénzt, ékszereket, gépkocsikat foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat zároltak.

Az újabb cégek több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek 2017 és 2021 között. A nyomozás szerint az okozott kár teljes értéke meghaladja a hárommilliárd forintot – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Őrző-védő cégek vezetői ellen indult eljárás appeared first on .

A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglalt helyet, valamennyien tagadták az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számított, bár ő feltételezhetően 2017 februárjában, harminc évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázásban.

A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült. A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte mindkét iszlamistát.

Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el.

A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t 13 év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt. A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz.

A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt. Őt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta a lefejezett francia atya, Jacques Hamel boldoggá avatási folyamatának felgyorsítását. A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, miután – ahogy azt Ferenc pápa is hangsúlyozta – ő az egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására.

The post Börtönbüntetéseket szabtak ki az öt évvel ezelőtt iszlamisták által meggyilkolt katolikus pap ügyében appeared first on .

A kormány ugyancsak szerdán törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében bűncselekménynek minősülne orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen.

Wallace a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: Nagy-Britannia eredeti célkitűzése kétezer könnyű páncéltörő fegyver szállítása volt Ukrajnába, de az orosz fegyveres erők fokozódó agressziója nyomán ezt megtoldotta további 1615 ilyen fegyverrel, így a jelenlegi szállítási kontingensben 3615 könnyű páncéltörő eszköz van. Wallace hozzátette: London hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.

A brit védelmi miniszter szerint London megvizsgálja STARStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállításának lehetőségét is. Úgy fogalmazott: jóllehet Oroszország továbbra sem érte el az ukrán légtér teljes ellenőrzését, védelmi eszközökkel biztosítani kell, hogy az ukrán légierő gépei repülhessenek és visszaverhessék az orosz légierő támadásait.

Wallace hangsúlyozta: ezek az eszközök beleillenek a védelmi célú fegyverrendszerek kategóriájába, és a brit kormány e szállítmányokat úgy méretezi, hogy ne jelentsenek stratégiai léptékű eszkalációt. A brit külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint újabb szigorítások lépnek életbe az orosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy kötődésű repülőgépek nagy-britanniai forgalmának tilalmában. A tárca ezek közül kiemelte azt a törvénytervezetet, amely elfogadása után bűncselekménynek nyilvánítja bármilyen orosz repülőgép berepülését a brit légtérbe, vagy leszállását brit területen.

A javasolt törvény hatálya kiterjed minden olyan repülőgépre, amelyet Oroszországhoz kötődő személyek vagy vállalkozások birtokolnak, bérelnek vagy üzemeltetnek. A jogszabály lehetőséget ad a brit kormánynak arra is, hogy az Oroszországhoz kötődő személyek tulajdonában álló repülőgépeket lefoglalja, vagy törölje a brit repülőgép-nyilvántartásból, ha az adott gépet Nagy-Britanniában jegyezték be. A brit kormány szerdán rendeletben tiltotta meg a repüléshez és az űrkutatáshoz használatos termékek és technológiák oroszországi exportját, valamint az e szektorokhoz kötődő szolgáltatások, például biztosítás és viszontbiztosítás nyújtását Oroszországnak.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint ez azt is jelenti, hogy a már megkötött biztosítási szerződések hatálya is megszűnik, és a nagy-britanniai székhelyű biztosító és viszontbiztosító vállalatok e kötvények alapján nem teljesíthetnek kifizetéseket biztosítási káreseményekre a két szektorban tevékenykedő oroszországi cégeknek.

A brit kormány már az Ukrajna elleni orosz támadás napján bejelentette, hogy azonnali hatállyal kitiltja az orosz repülőgépeket Nagy-Britanniából.

Folytatódott a külföldi vállalatok kivonulása az orosz piacról

• Az elmúlt napokban további külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket az orosz piacon. Ezek között van egyebek között a McDonald’s, amely úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja összes oroszországi éttermét és felfüggeszti tevékenységét az orosz piacon. Oroszországban a McDonald’s 850 gyorsétteremmel, 62 ezer alkalmazottal és több száz helyi beszállítóval és partnerrel rendelkezik.
• A Starbucks, a világ legnagyobb kávéházlánca szintén felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységet, beleértve termékeinek az országba való szállítását is. Oroszországban a Starbucks hálózat 130 kávéházból áll, amelyet orosz partnere, a Coffee Sirena LLC üzemeltet. Az első Starbucks kávézó 2007-ben nyílt meg Oroszországban.
• A Coca-Cola is bejelentette, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban, de hogy ez pontosan mit takar, nem határozta meg. A cég svájci székhelyű partnerének, a Coca-Cola Hellenic Bottling Co. palackozó cégnek tíz üdítőitalokat és gyümölcsleveket gyártó gyára van az országban.
• A PepsiCo azt közölte, hogy felfüggeszti az üdítőitalok értékesítését Oroszországban. “Bejelentjük a Pepsi-Cola és globális italmárkáink, köztük a 7Up és a Mirinda oroszországi értékesítésének felfüggesztését. Ezen felül felfüggesztjük a befektetési és reklámtevékenységet is Oroszországban” – áll a cég honlapján.
• Az ugyancsak amerikai General Electric is tevékenységének felfüggesztéséről számolt be Oroszországban, de továbbra is “támogatást kíván” nyújtani az energiaszektorban meglévő szolgáltatásokhoz, és kivételt tesz a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések szállításával is.
• A francia L’Oreal Group kozmetikai cég arról jelentett, hogy felfüggeszti üzleteinek munkáját és befektetéseit Oroszországban, és bezárja online boltjait is, míg az Estée Lauder azt közölte, hogy bezárja az üzleteit és felfüggeszti szállításait az országba.
• A német Continental azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a termelését Oroszországban. A Continentalnak két vállalkozása van Kalugában: egy gumiabroncsgyártó üzem és a ContiTech autóipari alkatrészgyár.

The post Orosz agresszió: London fontolgatja légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának appeared first on .