Biztonságpiac

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben. Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Az internetes kapcsolaton keresztül bejelentkező ukrán elnököt Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte, aki kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi rend durva megsértése, és részvétét fejezte ki a háborús áldozatok családtagjainak, valamint a sebesülteknek. Reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül tűzszünetet kötni.

Zelenszkij beszédében kiemelte, hogy Moszkva is a “végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók. Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése.

Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: “mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”. Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, mely immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját.

“Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az Önök történelméhez”- indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök.

Beszédében felidézte a Babij Jar-i holokauszt emlékhely közelében becsapódott, valamint az Umanra kilőtt orosz rakétákat, ahol Nachman rabbi sírja található, ahová évente izraeliek ezrei zarándokolnak el.

“A közömbösség öl, a számítgatások ölnek. Lehet közvetíteni országok között, de jó és gonosz között nem lehet” – bírálta keményen mintegy 15 perces beszédének végén Izraelt, amiért nem hajlandó aktívan támogatni Ukrajnát, elsősorban a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával.

Az izraeli média számos csatornán élő adásban közvetítette Zelenszkij beszédét, és Tel-Aviv központjában, a helyi nemzeti színház, a Habima Színház előtti téren százak gyűltek össze, hogy közösen hallgassák.

Morawiecki az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kéri Svájctól
Az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be. Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – “az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”. Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Morawiecki. “Megfelelő módon” kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, “vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket” – szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa “nagyon határozottan” kezelje az ügyet. Morawiecki elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelmény, hogy az egész Európai Unió “minél gyorsabban” mondjon le az orosz kőolajról, amely Moszkva fő bevételeit adja. “Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek” – jegyezte meg.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kér Izraeltől appeared first on .

Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, hogy azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.

Szavai szerint a látogatás – amelyen az emír mellett a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és az energetikai tárca vezetőjével is találkozott – “nagyszerűen” sikerült. A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez – mondta.

A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is – emelte ki a Zöldek politikusa, megjegyezve, hogy Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.

Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.

A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy “idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem”, és ez az átalakulás “még csak most kezdődik”.

Azzal kapcsolatban, hogy Katar – amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő – nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban – a közel-keleti látogatásra időzítve – közölt interjúban azt mondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) számos tagállama “problémás”, de nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.

Lehetetlen minden ilyen országot kizárni az energiaszállítók közül, és “van különbség egy emberi jogi szempontból problémás, nem demokratikus ország és egy autoriter állam között, amely a nemzetközi jogot megsértve támadó háborút folytat a küszöbünk előtt” – mondta a német gazdasági miniszter az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.

Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél ötven, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.

Az EU támogatja a tagállamokat
Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleménye szerint a speciális felhívás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy azonnali kéréseket küldjenek a testületnek, ha technikai támogatásra van szükségük egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez. A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz.

Az Európai Bizottság felhívása azon cél megvalósítását is szolgálni kívánja, hogy a tagországok fokozatosan megszüntessék függőségüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A támogatás elősegíti majd az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára történő átállást és javítja az energiahatékonyságot. A tagállamok támogatási kérelmüket saját illetékes hatóságukon keresztül küldhetik el az uniós bizottságnak, mely a kérelem elfogadását követően bocsátja majd rendelkezésükre a kért támogatást.

The post Orosz agresszió: Katar részt vesz a “Putyin-mentes” energiaellátás megteremtésében appeared first on .

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter erről a közösségi hálón tett bejelentésében számolt be, hozzátéve: az egységek érkezése a következő napokban folytatódni fog.

A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába.

Nad közlése szerint a Patriot rendszert ideiglenesen a szliácsi (Sliac) légi katonai támaszponton helyezik el. A védelmi miniszter közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítésének célja, hogy tovább erősítse Szlovákia légterének védelmét.

A szlovák védelmi miniszter szerint országa a jövőben az S-300-as rendszert tekintettel annak korára, műszaki állapotára, illetve “nem elégséges képességeire” mással tervezi helyettesíteni. Nad a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia hajlandó lehet átadni S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ám csak akkor, amennyiben más légvédelmi rendszert kap annak pótlására.

The post Orosz agresszió: Érkeznek Szlovákiába a Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek appeared first on .

A törvényszéki közleményben azt írták: a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság és leghamarabb 25 év után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal elrendelték a férfival szemben korábban kiszabott két év felfüggesztett börtönbüntetésének végrehajtását is.

A vádlott egy házban élt a szüleivel, rendszeresen italozott, alkohol-, valamint pszichés problémái miatt pedig pszichiátriai kezelés alatt állt és gyógyszereket szedett. A férfi több alkalommal bántalmazta idős édesapját, de ezek miatt – egy esetet kivéve – nem indult ellene büntetőeljárás – közölték. Mint írták: a férfi 2020. május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte az édesapját, akit a földre kerülése után is bántalmazott. A sértett a sérüléseibe a helyszínen belehalt.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként vette figyelembe – többek között – a terhelt büntetett előéletét, valamint azt, hogy cselekményét közeli hozzátartozója sérelmére és felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el. Utóbbit szintén apja sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt kapta.

Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője fellebbezett.

The post Életfogytiglanra ítélték Szilágyi István fiát a színművész megölése miatt appeared first on .

Az esetről az Interfax orosz hírügynökség adott hírt. A tájékoztatás szerint a hivatal “a történtek minden lehetséges verzióját” vizsgálja, beleértve az esetleges idegenkezűséget is. A nyomozó csoport rögzítette a helyszínen talált nyomokat. A halál pontos okának megállapítása érdekében igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot rendeltek el.

Tavaly december 21-én a lengyel ügyészség dezertálással vádolta meg a Fehéroroszországba szökött katonát.

Az SZK honlapján korábban megjelent közlemény szerint a büntetőügy vizsgálatakor Emil Czeczko elmondta, hogy 2021. június 8-tól kezdve társaival együtt “szervezett gyilkosságokban” vett részt a határvidéken és a lengyel Siemianówka település közelében. Azt állította, hogy többször is résztvevője vagy tanúja volt ilyen bűncselekményeknek.

Elmondása szerint a meggyilkoltak között a lengyel határon át Nyugat felé tartó menekültek voltak, köztük nők és gyermekek, valamint két, külföldieket segítő önkéntes. Azt állította, hogy több, mint 240 embert gyilkoltak meg, és a lengyel biztonsági erők speciálisan előkészített gödrökben tömegesen földelték el az áldozatokat az erdőben.

A lengyel hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A lengyel közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVP Info úgy értesült, hogy Czeczkót korábban anyjának testi és pszichikai bántalmazásáért ítélte el a bíróság, szökése előtt néhány nappal pedig azzal gyanúsították meg, hogy kábítószer hatása alatt autót vezetett.

A lengyel-fehérorosz határon tavaly csaknem negyvenezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak. A migrációs nyomás októberben érte el tetőfokát.

The post Holtan találták Minszkben a Fehéroroszországba szökött Emil Czeczko lengyel katonát appeared first on .

A tudósítás szerint míg az orosz nagykövetségek felháborodtak, a nemzeti hatóságok megértőbbek voltak az elkövetőkkel szemben. Egyes esetekben az önkormányzatok fontolgatják az emlékművek eltávolítását.

A Slavínt, a szlovák fővárosban, Pozsonyban a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet, március 2-án kékre és sárgára, az ukrán nemzeti lobogó színeire festették. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál.

A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, és azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást. A feszültség azonban fokozódott, miután a szlovák külügyminisztérium úgy reagált, hogy “Oroszország maga is lábbal tiporta az elesettek emlékét azzal, hogy megszállt egy testvérnemzetet”.

“Bárki is tette ezt, akár az oroszellenes propaganda által megtévesztett emberek, akár az ukrán fasiszta Sztepan Bandera ideológiai támogatói, meggyalázták mindazok emlékét, akik itt nyugszanak, beleértve a több száz ukrán áldozatot” – közölte az orosz nagykövetség.

Az Euractiv emlékeztet arra is, hogy nem ez volt az egyetlen incidens Szlovákiában. Március 9-én a kelet-szlovákiai Svidník város Vörös Hadsereg-temetőjében egy katonaszobrot festettek vörösre.

“Fel vagyunk háborodva az elesettek újabb egyértelmű vandalizmusán és gyalázatos meggyalázásán. Ez az aljas bűncselekmény minden bizonnyal csak a szlovák média folyamatos oroszellenes kampányának következménye. Ráadásul ezek a cselekmények károsítják az oroszok és a szlovákok közötti jó kapcsolatokat” – reagált a nagykövetség a Facebook közösségi portálon.

Csehország második legnagyobb városában, Brnóban (Brünn) több helyen is oroszellenes graffitit rajzoltak, többek között az egykori szovjet hadsereg katonáját ábrázoló szoborra. Egy ismeretlen személy kék és sárga festéket fújt a talapzatára. A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne.

“Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait” – jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek.

Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak – állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére.

A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: “gyilkosok”, “megszállók” és “Ukrajna szabadsága”, valamint tele ragasztották Putyint ábrázoló plakátokkal is.

Szófia polgármestere bejelentette, hogy megkezdődtek a 45 méter magas emlékmű áthelyezésének munkálatai. Egyelőre nem világos, hogy a város kap-e ehhez költségvetési támogatást.

The post Orosz agresszió: Közép- és Kelet-Európában sok helyütt megrongálják a szovjet háborús emlékműveket appeared first on .

A román kormányfő elmondta, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított, “törvénytelen, semmivel nem indokolható és ki nem provokált háborújával zárójelbe tette a nemzetközi jogot”, lábbal tiporva a nemzetközi szabályokat.

“Elfogadhatatlan ez az agresszió, amely mérhetetlen szenvedést okozott, menekülthullámot indítva el Ukrajnából, miután az oroszok lakóházakat, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáztak le, akárcsak Csecsenföldön és Szíriában” – mondta a román kormányfő hozzátéve, hogy “ma ugyanezeket a rettenetes dolgokat látjuk az ukrajnai városokban”.

“Ezek valóságos emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök, ezek jellemzik Oroszországnak ezt a demokrácia, a Nyugat és a világ ellen irányuló akcióját” – mondta a kormányfő. Ciuca párhuzamot vont a 2015-ös migrációs hullám és a mostani között méltatva, hogy most Európa egységes fellépésről tett bizonyságot.

“A 2015-ös válsággal ellentétben, amikor egymillió közel-keleti menekült szinte kettészakította Európát, most ezzel ellenkezőleg cselekedett Európa, és egységes, szolidáris és legyőzhetetlen magatartást tanúsított” – mondta Ciuca.

Közölte, hogy Románia területére félmillió ukrán állampolgár érkezett, akikhez hozzáadódik több tízezer, szintén Ukrajnából menekülő, nem ukrán állampolgár. A kormányfő szerint Románia kiválóan teljesítette eddig a humanitárius feladatokat, és ezt az egész világ elismerte. Közölte, hogy három-négymillió eurót fordítottak a segélyezés megszervezésére, és regionális humanitárius segélyközpontot hoztak létre a Románia keleti részén levő Suceaván.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy csütörtök esti televíziós műsorban úgy fogalmazott: “komoly jelek” utalnak arra, hogy háborús bűncselekmények történtek az Ukrajna elleni orosz katonai támadás során. Rámutatott: a nemzetközi jog oktatójaként bízik a nemzetközi igazságszolgáltatásban, ezért Románia március elején további 38 állammal együtt felkérte az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának ügyészét, vizsgálja ki, történtek-e háborús és emberiesség elleni bűncselekmények az ukrajnai háborúban. Aurescu azt is elmondta, hogy a Romániába érkező félmillió ukrán állampolgárból mintegy nyolcvanezren maradtak az országban.

Ferenc pápa szentségtörőnek nevezte a konfliktust
Embertelen kegyetlenségnek és az emberi élet szentsége elleni támadásnak nevezte a civil lakosság ukrajnai szenvedését Ferenc pápa beszédében, amelyet a Szent Péter téren mondott el vasárnap. A pápa a nemzetközi közösség összes szereplőjének cselekvését kérte a “visszataszító” háború leállítása érdekében. Megjegyezte, “rakéták és bombák hullanak civilekre: idősekre, gyerekekre, várandós nőkre”. Megemlékezett a menekülésre kényszerülő több millió ukránról, valamint azokról, akiknek “lehetőségük sincsen a menekülésre (..) és a bombák alatt maradnak meghalni segítség és védelem nélkül még az óvóhelyeken is”. Ferenc pápa embertelen és szentségtörő kegyetlenségről beszélt, amely az emberi élet szentségét sérti meg.

The post Orosz agresszió: A román miniszterelnök szerint emberiesség elleni bűncselekmény amit az oroszok művelnek appeared first on .

Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk “a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket.

Hangsúlyozta: az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen. Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.

A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a Nyugat “borzasztó hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin “ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet.

Johnson szerint a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és “Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”. A brit kormányfő kijelentette: megdöbbentette, hogy Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, “nagyon durván rálépett a gereblyére” — fogalmazott Johnson a vasárnapi lapinterjúban. Hozzátette: a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.

Johnson elmondta: még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna “nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal, Putyint valójában “birodalmi ambíciók vezérlik”. A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel az ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros mégis elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye.

Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között. A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy “a britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják”, és ennek egyik “közelmúltbeli példája volt” a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók került szűk többségbe.

Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt Brexit-ügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren “elmebeteg” összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a Brexit között vont párhuzamot. Verhofstadt szerint a Brexit a szabadságjogok leépítéséről és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.

Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának konzervatív párti elnöke vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép által Putyin zsarnoksága ellen vívott harc összehasonlítása a Brexitre leadott voksokkal a brit államvezetési normákat károsítja.

The post Orosz agresszió: Johnson szerint a Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet az orosz energiáért appeared first on .

A BamS azt írta, hogy a “Putyin-invázió” miatt Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja a első becslésékben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót.

Hozzátették, hogy a kormány szerdai – a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) beszámolójával egybekötött – válságtanácskozásán Annalena Baerbock külügyminiszter az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a terület más nemzetközi szervezeteinek adataival kapcsolatban kiemelte: egyelőre mintegy tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó “bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.

A berlini vezetés azzal számol, hogy a Kreml agressziója elől Németországba menekülő emberek hosszabb ideig maradnak, hiszen “nem látszik a háború vége, és számos ukrajnai városban súlyos károk keletkeztek”, így például Mariupolban “az orosz rakéták már a lakások nyolcvan százalékát megsemmisíthették” – írta a BamS.

Idézték mások mellett a német nyelvterület egyik legelismertebb menekültügyi szakértőjét, Gerald Knaust – a leginkább a 2016-os EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetőjét -, aki a menekültek EU-s tagországok közötti elosztását sürgeti. Ki kell építeni egy légihidat a többi között Spanyolországba, Portugáliába, Franciaországba és Nagy-Britanniába, “különben március végéig nem egymillióan, hanem kétmillióan érkeznek Németországba és Ausztriába” – mondta a szakember.

Ha a kormány új előrejelzésének megfelelően alakulnak a fejlemények, bő fél évtized alatt másodszor dőlhet meg az egy év alatt érkező menekültek számának rekordja Németországban. Az egyelőre még érvényes rekordot 2015-ben jegyezték fel, akkor 890 ezer menekült érkezett.

Elhalasztják a lengyel-magyar barátság napi ünnepséget
A felek közös megegyezése alapján az Ukrajnában kitört háború miatt elhalasztják a lengyel-magyar barátság nap lengyelországi ünnepségét – olvasható a lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. “idén a lengyel-magyar barátság napot március 18-19-én tartottuk volna Bochniában, de az Ukrajnában kitört háború miatt mindkét fél egyetértésével későbbi időpontra halasztottuk” – fogalmaztak lengyel részről a dokumentumban. “Közösen úgy gondoltuk, hogy miközben az ukránok heroikus küzdelmet folytatnak a megszállt szülőföldért, ez most nem megfelelő idő arra, hogy mi boldogan ünnepeljünk” – fűzték hozzá.

The post Orosz agresszió: egymillió menekült érkezésére számít Berlin appeared first on .

Közléséből az következik, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak. Beszámolója szerint 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyermek, három mentőápoló és egy mentőorvos. A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg.

Ennek ellenére Kijevben működik a városi infrastruktúra, így a közművek, a közösségi közlekedés, az egészségügyi ellátás, nyitva vannak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak, a piacok, az autószervizek, az állatkereskedések és egyéb létesítmények.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből.

A megye több kistelepülésén, köztük a vishorodi járási Ivankivszkában, Poliszkében és Dimerszákban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet, nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer. Irpiny és Hosztomel környékén is az éjjel harcok folytak.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők már kilőtték csaknem az összes rakétatartalékukat, az orosz hadiipari vállalatok ezért éjjel-nappal dolgoznak. Donyeck megyében az orosz erők több települést elfoglaltak, és ellenőrzésük alá vontak több útvonalat. A vezérkar nem részletezte, mely településekről van szó. Kijev környékén Oroszország növelte csapatai létszámát, az ország északi részében, Voliny, Poliszka és Szeverszk felé azonban az elmúlt egy napban nem volt csapatmozgás. Az orosz erők nem támadtak Szumi és Dnyipropetrovszk megyében sem, átcsoportosításokat hajtanak végre, szállítási útvonalakat építenek ki, viszont intenzívebbé tették a felderítést ezekben a térségekben – tette hozzá a vezérkar.

Az orosz csapatok a keleti országrészben a Harkiv megyei Izjum város elfoglalására tesznek újabb és újabb kísérleteket. A luhanszki régióban Rubizsne falu környékén fokozták támadásaikat, folyamatosan ágyúzzák a civil infrastruktúrát – közölték még.

Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített a térségben három orosz manőverező robotrepülőgépet.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig megközelítőleg 14 200 orosz katona vesztette életét, ezer esett fogságba, az ukrán erők 100 orosz repülőgépet, 116 helikoptert, 456 harckocsit, több mint 1450 egyéb páncélozott járművet és három hadihajót semmisítettek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében arra figyelmeztette Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni háború a kilencvenes évek fejlődési szintjére süllyeszti vissza Oroszországot. “Biztos vagyok abban, hogy az ellenünk indított háborúval mindent lerombolnak, amit az orosz társadalom az elmúlt 25 évben elért, és visszatérnek oda, ahol egykor emelkedni kezdtek, a lendületesnek nevezett 90-es évekbe. Viszont most nem szabadon, az emberek millióinak alkotói vágya nélkül teszik ezt” – mondta az államfő.

Zelenszkij szerint Kijev környékén már több mint harminc települést foglaltak vissza
A ukrán elnök pénteki videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok. Az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó. Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A katonai vezető kifejtette, hogy korábban már létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz erők “cinikus módon” a polgári infrastruktúra ellen mérnek csapásokat. Minden város viszont “védelmi erőddé” vált a régióban. Hruzevics kiemelte, hogy jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, ugyanakkor elismerte, hogy ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe. “Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Fehéroroszország felől”. Az ukrán légvédelem megfelelő hatékonysággal semmisíti meg a rakétákat még a levegőben, de jelenleg dolgoznak egy olyan rendszeren, amely még jobban minimalizálja a rakétáknak a civil objektumokba történő becsapódását. Közölte, hogy hatékony szabotázsellenes rendszert hoztak létre Kijevben. Azt mondta, hogy az elmúlt napokban több mint száz szabotőrt lepleztek le és semmisítettek meg a fővárosban, a háború kitörése óta pedig több mint 35 szabotázs- és felderítőcsoportot likvidáltak.

The post Orosz agresszió: Kijevben már több mint kétszázan vesztették életüket appeared first on .

A javaslat “nagyon jól illeszkedik az észak-atlanti szerződés vezetésének agendájához”, a legközelebbi NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is előterjesztjük ezt – válaszolt Morawiecki egy újságírói kérdésre, megerősítve, hogy a misszió tervezetét szerdán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter már bemutatta a NATO-tagállamok illetékes minisztereinek rendkívüli brüsszeli ülésén.

A nemzetközi humanitárius és békefenntartó misszióra előzőleg Jaroslaw Kaczynski tett javaslatot, amikor kedden Morawieckivel, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt az ukrán fővárosba látogatott. Ukrajna ügyében Lengyelország nagyon aktív a NATO és az Európai Unió fórumán – hangoztatta Morawiecki a pénteki sajtóértekezleten, hozzátéve: az, ami még egy héttel ezelőtt lehetetlennek tűnt, néhány nap elmúltával elfogadhatóvá válik.

“Amikor a bombák most a lengyel határhoz egyre közelebb zuhannak le, mi ezzel fogunk érvelni, akár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legprogresszívabb javaslatait, akár a mi, Kijevben megfogalmazott javaslatainkat illetően” – utalt a lengyel kormányfő a Lemberg (Lviv) térségét pénteken ért rakétatámadásra, valamint a repüléstilalmi övezet ukrán javaslatára is.

Oroszországnak tudnia kell, “hogy nem büntetlen, hogy egy szuverén állam, amilyen Ukrajna, jogosult különféle jellegű missziók meghívására a területe védelme, a nők, gyermekek, kórházak, bölcsődék védelme érdekében” – jelentette ki Morawiecki.

Kaczynski javaslata kapcsán Ned Price amerikai külügyminisztériumi szóvivő elmondta: az Egyesült Államok el akar kerülni mindent, ami meghosszabbítaná az ukrajnai háborút, az amerikai katonai jelenlét pedig a konfliktus elmélyítéséhez vezethetne.

A német sajtó pedig szerdán arról írt, hogy a békefenntartó misszió javaslatát elutasítja Olaf Scholz német kancellár. Morten Bodskov dán védelmi miniszter viszont pénteken jelezte: a dán kormány kész katonákat küldeni az ukrajnai békemisszió keretében.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter pénteken Pozsonyban a szlovák hivatali partnerével közös sajtóértekezleten elmondta: kész a lengyel javaslat megvitatására, valamint a nemzetközi joggal összhangban lévő, akár “nem megszokott” megoldás keresésére.

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter azt közölte: meg szeretné várni a javaslat részleteit.

A lengyel parlament egyhangúlag elfogadta a hadsereg megerősítését célzó törvényt
Egyhangúlag elfogadta az ellenzéki többségű lengyel szenátus a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt, amelyet a kormány terjesztett elő, és amelyet előzőleg a szejm szintén egyhangú szavazáson hagyott jóvá. A törvény szerint a hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből áll majd, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább. Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. Az eredeti tervezethez képest gyorsabban emelik Lengyelország védelmi kiadásait, amelyek ezért már jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát érik el. A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.

The post Orosz agresszió: Lengyelország ukrajnai békemissziót javasol appeared first on .

Megyinszkij szerint az egyeztetésen Moszkva és Kijev “valahol félúton jár” Ukrajna demilitarizálásának ügyében. Elmondta, hogy a felek ugyanakkor eltérően látják a Donyec-medence jövőjének kérdését. Az orosz fél szerint erről maguknak a régió lakóinak kellene dönteniük, és már döntöttek is nyolc évvel ezelőtt, amiért kénytelenek voltak háborút vívni, amely 14 ezer halálos áldozatot követelt; az ukrán fél viszont úgy véli, hogy a terület feletti igazgatásról centralizáltan, Kijevben kell dönteni. Megyinszkij leszögezte, hogy Moszkva nem fog engedni az álláspontjából.

A “nácítlanítás”-ként ismertté orosz követeléssel kapcsolatban az orosz tárgyalók vezetője azt mondta, hogy ez a kérdés nagyon fontos mindazok számára, akik a második világháború végeredményét a modern világrend alapjának tekintik. Megyinszkij furcsának nevezte, hogy az ukrán delegáció tagjai szerint “Ukrajnában nincsenek náci formációk, és ez egyáltalán nem téma a modern Ukrajnában”.

A delegációvezető szerint ahhoz, hogy mérlegelni lehessen Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozójának lehetőségét, a küldöttségeknek el kell fogadniuk a megállapodás szövegét. Ezt a külügyminisztereknek parafálniuk kell, a kormányoknak jóvá kell hagyniuk, és “csak ezután van értelme államfői csúcstalálkozóról beszélni”.

Kijárási tilalmat rendeltek el Zaporizzsjában
Másfél napos, hétfő reggel hat óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el a közép-ukrajnai Zaporizzsjában. A város vasútállomásán is szünetel a vonatok közlekedése ebben az időszakban – közölte az ukrán vasúttársaság. Az elmúlt napokban sokan menekültek Zaporizzsjába az ország más területeiről, többek között az ostrom alatt álló Mariupol azovi-tengeri kikötővárosból. A zaporizzsjait megelőzően Kijevben rendeltek el kijárási tilalmat keddtől csütörtök reggelig, az ukrán főváros lakói csak azért hagyhatták el otthonaikat, hogy biztonságos óvóhelyekre juthassanak.

The post Orosz agresszió: Teljesen képtelen orosz követelések miatt nem lehet megállapodni a békéről appeared first on .

A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.

“Biden elnök részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseinket, amelyeket az invázió megakadályozása érdekében, majd arra reagálva tettünk, a többi között szankciókat vetettünk ki Oroszországra” – áll a közleményben. Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.

A csaknem két órán át tartó tárgyalás “közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő” volt, és legfőképpen az orosz-ukrán konfliktusra összpontosított – így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője. A politikus arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: “az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.

Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking “ellentétes irányba halad”.

“Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.

Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig “dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken közölte: az amerikai kormány továbbra is aggódik amiatt, hogy Kína katonai segítséget nyújthat Oroszországnak.

Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy “az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni”. A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy – a kínai jelentések szerint – Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek “hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez”. A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.

Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek
Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján. A bukaresti kormány péntek esti ülésén hozott határozat értelmében Románia átmeneti védelemben részesíti (menedékesként ismeri el) a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat – függetlenül attól, hogy mikor érkeztek -, és azokat az Ukrajnából február 24-e után érkezett hontalanokat, vagy harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában. Az ukrajnai menekülteknek személyi számot ad és fényképes tartózkodási engedélyt bocsát ki a román bevándorlási hivatal (IGI), akárcsak azoknak a külföldieknek, akik menedéket kérnek Romániától. Ez utóbbiaktól eltérően azonban az átmeneti védelmet nem kell kérvényezni, az automatikusan minden ukrajnai menekültet megillet – mutat rá a bukaresti kormány közleménye.

The post Orosz agresszió: Biden figyelmeztette a kínai elnököt appeared first on .

Az EB mindenekelőtt kiemelte: minden menekült számára biztosítani kell az emberi méltóság, és ezáltal az emberhez méltó életszínvonal tiszteletben tartását. Az iránymutatás egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozza, hogy tisztázni kell: ki jogosul az Európai Unióban átmeneti védelemre. Figyelembe kell venni, hogy ki részesült az orosz támadás február 24-i kezdete előtt nemzetközi védelemben vagy egyenértékű nemzeti védelemben Ukrajnában, és ki kényszerült elhagyni február 24-én vagy azt követően Ukrajnát.

Az ajánlás szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Amennyiben a tartózkodási engedélyt még nem állították ki, a tagállamoknak a személyazonosító okmány vagy az Unióba történt február 24. utáni belépés igazolása alapján meg kell könnyíteniük bankszámlák nyitását és a vonatkozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférést – írták.

Tartózkodási engedély birtokában az átmeneti védelemben részesült ukrán állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unióban – közölték.

A vízummentes uniós beutazást biztosító állampolgársággal nem rendelkező ukrán állampolgárok esetében a bizottság azt ajánlotta, hogy az első belépés szerinti tagállam a határon adjon ki számukra 15 napos vízumot. Javasolja továbbá, hogy az a tagállam, ahová a menekültek tovább utaznak, ne szabjon ki pénzbírságot az átmeneti védelemben részesülő, de érvényes beutazási okmányokkal nem rendelkező személyeket szállító fuvarozókra.

Az iránymutatás külön fejezetben foglalkozik a gyermekekkel. Aláhúzták: a háború elől menekülő, valamennyi gyermek számára a jogállásuktól függetlenül teljes körű védelmet kell nyújtani, és késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítani egyebek mellett az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a pszichoszociális segítségnyújtáshoz. A kísérő nélkül érkezett kisgyermekek és tizenévesek mellé törvényes gyámot vagy megfelelő képviselőt kell kinevezni – tették hozzá.

A bizottsági közlemény emlékeztetett, hogy az orosz katonai támadás február 24-i kezdete óta több mint hárommillió ember menekült el Ukrajnából. Az ENSZ becslései szerint a menekültek több mint fele gyermek.

A példa nélküli helyzetre történő gyors reagálás érdekében az EU március 4-én megállapodott arról, hogy aktiválja az átmeneti védelemről szóló irányelv szerinti szabályokat az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére. Az irányelv azonnali védelmet és egyértelmű jogállást biztosít az ukrajnai háború elől menekülőknek.

The post Orosz agresszió: az EU iránymutatást adott ki a tagállamoknak az ukrajnai menekültek befogadásához appeared first on .

Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője “nem konstruktív” a tárgyalásokon. Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút. Elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont – fogalmazott – egyszerűen “csak hazudik”. “Megyinszkij rendkívül konstruktív. Intelligens, értékeli és meghallgatja az érveket. A tárgyalási folyamatban rendkívül korrekt módon viselkedik” — értékelte Podoljak. (Elég nyilvánvaló, hogy a jó rendőr, rossz rendőr stratégiáz játsszák az oroszok. A -szerk- megj.)

Kifejtette, hogy az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított álláspontján és követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai nyomán. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken “már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket”. Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők “kirívó hazugságait”, amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.

Podoljak azt állította, hogy az orosz külügyminiszter nyilatkozataiban mindent letagad. “Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontja ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkivot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 ezer saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát” – fogalmazott a tanácsadó.

Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az Ukrajinszka Pravdának a Lavrovval március 10-én Törökországban tető alá hozott megbeszélésének részleteit tárta fel. Kifejtette, hogy a találkozó létrejöttéhez a török fél nyújtott segítséget. “Nem fűztünk nagy elvárásokat a találkozóhoz. A török kollégáimtól csak annyit kértem előre, úgy szervezzék meg a protokollt, hogy az elején ne legyen kézfogás, köszönés és hasonlók” – mesélte a külügyminiszter.

A tárgyaláson Kuleba felvetette Lavrovnak: oldják meg a humanitárius folyosók kérdését Mariupolnál, hogy a Donyeck megyei kikötőváros lakói elhagyhassák az orosz csapatok által ostromlott települést. “Azt mondtam neki, hogy azonnal kezdjünk el telefonálni annak, akinek szükséges a folyosók megnyitása érdekében. Azt válaszolta, hogy «nem, ezt nem fogjuk megtenni». Rájöttem, hogy nem fogunk elérni semmit, hogy Lavrov nem áll készen arra, hogy ezen a találkozón bármilyen döntést is hozzon” – fogalmazott Kuleba. Az ukrán külügyminiszter mindazonáltal kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy újra találkozzon Lavrovval, ha utóbbi nem pusztán az orosz “propaganda klasszikus narratíváit” hangoztatja a tárgyaláson, hanem kész a megoldás keresésére.

Putyin Scholznak: Kijev elhúzza a tárgyalásokat
Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy “elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Putyin Olaf Scholz német kancellárnak. “Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia. “Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta.

The post Orosz agresszió: egymásra mutogatnak a tárgyaló felek appeared first on .

A megbeszélésüket követő sajtóértekezleten Iohannis úgy értékelte: az ukrajnai háború és az orosz csapatok jelenléte Fehéroroszországban hosszú távú következményekkel jár az egész euro-atlanti térség biztonságát illetően, ezért ez azonnali, hatékony válaszlépést tesz szükségessé a NATO részéről. Bejelentette: Románia kész jövőre hozzájárulni a balti térség légterében a NATO erők közös járőrszolgálatához, szolidaritást vállalva a térség NATO-tagállamaival, köztük Észtországgal. Románia ugyanakkor a Fekete-tenger térségében is további NATO-erők telepítését sürgeti.

Iohannis elmondta: az észak-romániai Suceaván megkezdte működését az a humanitárius logisztikai központ, amely az Ukrajnának és Moldovának szánt nemzetközi segélyek összegyűjtését és célba juttatását szervezi. A román elnök uniós támogatást sürgetett Moldova számára mind a menekülthullám kezeléséhez, mind az – orosz földgáztól függő – ország energetikai biztonságának javításához.

Karis felidézte, hogy Románia és Észtország tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok létesítésének centenáriumát, amikor egy észt tiszteletbeli konzulátus is megkezdte működését Kolozsváron. Észtország is osztja Romániának a keleti szárny biztonságával kapcsolatos aggodalmait és egyetért azzal, hogy a NATO-nak – az eddigi csapaterősítésen túlmenően – további lépéseket kell tennie, hogy elrettentő és védelmi képességét növelje a térségben.

Újságírói kérdésre válaszolva Karis megerősítette: az észt parlament nemrég – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését támogatva – állásfoglalásban szorgalmazta, hogy “a NATO zárja le Ukrajna felett az eget”, vagyis akadályozza meg az orosz repülőgépek, helikopterek és rakéták behatolását az ország légterébe. Az észt elnök szerint ezzel Észtország azt jelezte, hogy Európának és a NATO-nak “többet kellene tennie” Ukrajnáért. Ugyanakkor elismerte: a teljes légtérzár gyakorlati megvalósítása közvetlen összetűzést eredményezhet a NATO és Oroszország között, amelyet Észtország is el akar kerülni. “A parlament tagjainak azonban joguk van leveleket írni és nyilatkozatokat megfogalmazni” – jegyezte meg.

A román elnök szerint a NATO álláspontja egyértelmű: nem szándékszik katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal és mindent megtesz azért, hogy “a háború ne terjedjen túl jelenlegi határain”. A NATO ezért Ukrajna támogatására és Oroszország elleni gazdasági szankciókra szorítkozik. Ukrajna égboltjának lezárását csakis katonai eszközökkel lehetne megvalósítani, márpedig a NATO nem akar ürügyet szolgáltatni a konfliktus kiterjesztéséhez – magyarázta a román államfő.

USA: Ukrajnában háborús bűnöket követhettek el
Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyetért Joe Biden elnökkel abban, hogy háborús bűncselekményeket követhettek el Ukrajnában. Kiemelte, hogy amerikai szakértők dokumentálják és értékelik a potenciális eseteket. “Szándékosan civileket célba venni, az háborús bűncselekmény” – húzta alá az amerikai diplomácia vezetője. Úgy vélekedett, hogy az utóbbi heteket tekintve, nehéz más következtetést levonni az orosz cselekedetekből. Biden szerdán újságíróknak nyilatkozva “háborús bűnösnek” nevezte Putyint Ukrajna megtámadása miatt. Egyes sajtóinformációk szerint Biden egy csütörtöki Szent Patrik napi rendezvényen állítólag “gyilkos diktátornak” és “valódi gonosztevőnek” nevezte az orosz elnököt.Az amerikai elnök úgy fogalmazott: “az én általános véleményem az, hogy Írország és Nagy-Britannia (…) együtt lép fel egy gyilkos diktátor, egy valódi gonosztevő ellen, aki erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”.

The post Orosz agresszió: Románia és Észtország a NATO keleti szárnyának megerősítését sürgeti appeared first on .

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) március 21-27-re Speed elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik – olvasható a police.hu oldalon. Közölték, a rendőrség Magyarország egész területén fokozott sebességellenőrzést végez majd, amelynek keretében március 24-én 6 órától 25-én 6 óráig úgynevezett 24 órás “Speedmarathon” ellenőrzés is lesz.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint az ellenőrzés ideje alatt, ténylegesen 24 óra időtartamban a rendelkezésre álló valamennyi komplex közlekedési ellenőrzési pontot – vagyis mindegyik fix telepítésű és mobil modern traffipaxot – használni fogják

The post Figyelem! Országos sebességellenőrzést tart jövő héten a rendőrség appeared first on .

“Pont úgy, mint Aleppóban (Szíriában) vagy Groznijban (Csecsenföldön), az orosz logika a megszokott hármasságon alapul: válogatás nélküli bombázások, úgynevezett humanitárius folyosók létrehozása azért, hogy aztán az ellenfelet megvádolják ezek semmibe vételével, valamint tárgyalások azzal az egyetlen céllal, hogy színleljék a tárgyalást” – mondta a francia diplomácia vezetője a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

Moszkva szerdán azt közölte, hogy nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra. Az orosz fél azt kérte, hogy Ukrajna nyilvánítsa magát semleges országnak, ezt viszont Kijev elutasította. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor korábban kijelentette, hogy Ukrajna a NATO “nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

“Oroszország úgy döntött, hogy továbbra is a fegyvereket beszélteti, és nem hajlandó jelenleg a tűzszünetre” – vélekedett Le Drian. A tárcavezető Moszkva “maximalista követelésére” hívta fel a figyelmet. Szerinte Oroszország “az ukrán kapitulációt” szeretné, és a városok ostrom alá vételével a háború súlyosbodását tűzte ki célul.

“Ez hosszú távú durva drámai folyamat” – hangsúlyozta a francia külügyminiszter, aki szerint Ukrajna “felelősségteljesen és nyitottan” áll a tárgyalásokhoz. Elmondta az is, hogy “a nyugatiak eltökéltek a szankciók további szigorításában egészen addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök számára úgy tűnik, a konfliktus folytatásáért fizetett ár olyan magas, hogy jobban megéri neki egy tűzszünet és valódi tárgyalások megkezdése”.

“Amennyiben Oroszország vegyi vagy biológiai eszközöket vet be Ukrajnában, az elfogadhatatlan eszkalációhoz vezetne, és válaszul tabu nélküli, radikális és kemény gazdasági szankciókat vonna maga után” – jelentette ki a külügyminiszter.

Az EU megállapodást írt alá Moldovával a Frontex-együttműködésről
Az Európai Unió jogilag kötelező erejű megállapodást írt alá Moldovával az ország határőrsége és a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) közötti együttműködésről – jelentette be az Európai Bizottság. Az Ukrajna elleni orosz támadás elől menekülő, immár több, mint hárommillió ember közül eddig több mint háromszázezren Moldovában kerestek biztonságot. A moldovai határőröknek óriási nehézségekkel kell szembenézniük mind az érkezők nagy száma, mind pedig az aktív háborús övezettel közös határ védelme miatt – olvasható a közleményben. Ez a megállapodás lehetővé teszi Frontex-csapatok intenzív bevetését a moldovai-ukrán határon. A Frontex feladata hogy támogassa a határigazgatást, elősegítse a határátkelő személyek átvizsgálását, regisztrációját és személyazonosság-ellenőrzését. A Frontex ezenkívül a moldovai hatóságokkal együttműködve határőrizeti feladatokat is ellát majd.

The post Orosz agresszió: Párizs szerint Oroszország csak színleli a tárgyalást appeared first on .

Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy “megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”.

A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? – fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: “tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben”. Leszögezték, támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.

Sokan meghaltak a Harkiv megyei Merefa elleni tüzérségi támadásban
Az eddigi adatok szerint 21-en vesztették életüket és 25-en sérültek meg a Harkiv megyében lévő Merefa város elleni orosz tüzérségi támadásban – közölte a kelet-ukrajnai megye ügyészsége. A korábban megjelent hírek szerint csütörtökre virradóan az orosz erők tüzérségi támadást indítottak a település ellen, és szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A Harkiv megyei ügyészség közölte, hogy a 25 sérültből tíz állapota súlyos. Még tart a romok eltakarítása. Az ukrán ügyészek büntetőeljárást indítottak a háborús normák és szabályok megsértése miatt, valamint szándékos emberölés gyanújával. Közben az ukrán belügyminisztérium Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnökre hivatkozva azt közölte, hogy két rendőr meghalt, egy pedig megsebesült, miközben civileket evakuáltak a fővárostól északnyugatra fekvő településekről. A közlemény szerint orosz harckocsik nyitottak tüzet a menekülők konvojára a bucsai járásban, Irpinynél pedig Grad típusú sorozatvetőből indított rakéta talált el egy rendőrautót.

The post Orosz agresszió: az ukrán védelmi miniszter szerint országának több katonai támogatásra van szüksége appeared first on .

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte “ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.

Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert. Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket.

Az orosz védelmi minisztériumnál a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint rögtön cáfolták, hogy az orosz erők mértek volna csapást a színházépületre. Állításuk szerint azt az Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy szerda este lövedékek csapódtak be több lakóházba Kijev Pogyil kerületében, amely a Dnyeper folyó (Dnyipro) jobb partján fekszik, és viszonylag közel van a városközponthoz. A tüzeket lokalizálták, de az oltási munkálatok még tartanak. Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.

Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy “különleges művelettel” kiszabadították az orosz erők fogságából a néhány napja túszul ejtett Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. Jermak hozzátette, hogy a Zaporizzsja megyei város vezetője Volodimir Zelenszkij elnökkel egyeztet.

A horvát kormány lefoglalt három, orosz oligarchához köthető luxusjachtot
A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben – jelentette a Jutarnji List című horvát napilap. Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt. A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Putyin barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk. Egy szlavón bródi (Slavonki Brod) cég számláját is zárolták a hatóságok. A Djuru Djakovic termoenergetikai létesítmény Kft. tulajdonosa, Alekszej Mordasov, az egyik leggazdagabb orosz – írta a lap. Megbízható források szerint Zágráb még három hajót tervez lefoglalni, valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni.

The post Orosz agresszió: Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz inváziós haderők appeared first on .