Biztonságpiac

Egyes felmérések szerint a világon csaknem 1 milliárd biztonsági kamera működik, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik emberre jut egy megfigyelő kamera. Vita tárgya lehet, hogy ez a szám sok vagy kevés, abban azonban mindenki egyetért, hogy az így keletkező digitális tartalom kezelhetetlen méreteket ölt.

Ez a jelenség arra ösztönzi az országokat, hogy valamilyen módon megoldást találjanak a digitális tartalmak hasznosítására. Kína példájából tudjuk, hogy a biztonsági kamerák által rögzített felvételeket nem csupán a szó szűk értelmében vett biztonsági célokra használják, hanem arcfelismerő megoldásokkal szolgálják a „köz nyugalmát” is. A történethez tartozik, hogy Kína a világ előterében helyezkedik el, akinek minden lépését árgus szemmel figyelik nyugatról és keletről egyaránt. Ugyanakkor a Carnegie Alapítvány 2019-es felmérése szerint, 75 ország alkalmazott mesterséges intelligenciát a térfigyelőrendszereikből származó adatok használható információvá alakítása érdekében.

Noha az Európai Unió és a világ demokratikusabb fele meglehetősen kritikusan áll a mesterséges intelligencia által feldolgozott biztonságtechnikai információtartalmak hasznosításával szemben, ennek ellenére az EU rendvédelmi szerve is szinte kivétel nélkül alkalmaznak ilyen technológiákat és megoldásokat. Vagyis elmondható, hogy az Európai Unió tagországai (is) alkalmaznak személy és/vagy viselkedés azonosító technológiát. Nemrégiben külön figyelmet kapott Franciaország, ahol már a gyanús emberi viselkedés jeleit is kutatják CCTV rendszerek video-anyagát feldolgozva.

A megfelelő szabályozás elkészítését megnehezíti, hogy a törekvések jellemzően a biometrikus azonosító megoldásokat is ebbe a körbe kívánják sorolni, ami technikai értelemben egészen másfajta megközelítést tenne észszerűvé. Az európai törekvések a tömeges biometrikus azonosító rendszerek alkalmazását rendkívül szigorú keretek közé szorítanák, ami értelemszerűen a rendvédelmi szervek lehetőségeit csorbítanák az innovatív technológiák bevezetése során. Sőt, az Európai Parlament nemes egyszerűséggel inkább betiltaná a rendvédelmi célú biometrikus azonosító technológiák használatát személyiségi és kisebbségi jogok csorbulására hivatkozva.

Ugyanakkor számos pozitív kicsengésű tanulmány bizonyítja, hogy akár jelentősen csökkenthető a bűnelkövetések száma, ha egy település biztonsági kamerarendszereit mesterséges intelligencia alapú predikciós megoldásokkal látjuk el.

Mára egyértelművé vált, hogy a mesterséges intelligenciát hasznosító SaaS (biztonság, mint szolgáltatás) rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a rendvédelemben és a biztonságtechnikában. Más kérdés, hogy ezzel egyetértünk vagy esetleg ellenezzük, a hatékonyságuk megkérdőjelezhetetlen.

 

The post Az AI egyre meghatározóbb a video-biztonságtechnikában is appeared first on .

Videóüzenetben köszöntötte munkatársait Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából – tudatta a Legfőbb Ügyészség.

A közlemény szerint hagyománnyá vált, hogy a szervezet életében fontos események alkalmával videóüzenetet tesz közzé a legfőbb ügyész. Június 10-e az ügyészség napja, amellyel az 1871-ben e napon kihirdetett első ügyészi törvényre emlékezünk – fűzték hozzá. Polt Péter köszönetét fejezte ki kollégáinak azért, hogy az elmúlt két évben érvényes egészségügyi veszélyhelyzet ellenére is biztosították a magyar jogállam egyik legfontosabb intézményének, az állam büntetőigényét érvényesítő ügyészségnek a folyamatos működését.

Sok szempontból sikerült előnyt kovácsolnunk a válságból – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a közlemény szerint. “Hiszen nem csupán a működés biztosítására futotta az erőnkből, hanem e rendkívüli helyzetben olyan fejlesztéseket is végrehajtottunk, amelyek békeidőben hosszabb időt vettek volna igénybe” – tette hozzá.

Polt utalt az informatikai fejlesztésekre, a távoli munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a rugalmas, de a jogállami kritériumoknak mindenben megfelelő eljárásjogi lehetőségek jobb kihasználására.

Azt írták: az ügyészség eredményes munkáját bizonyítja, hogy 2021-ben a bíróságok a terheltek mintegy 88 százaléka esetében az ügyészség indítványával mindenben egyező döntést hoztak. Ha az általános bűnügyi adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy tavaly az előző évhez képest 5 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak Magyarországon, ami az elmúlt harminc év legalacsonyabb, legkedvezőbb adata – fűzték hozzá.

“Ha csak a bűnügyi statisztikákkal kellene foglalkoznunk, akkor azt hihetnénk, a járvány után az élet visszatért a normális kerékvágásba. De sajnos a rendkívüli események sora nem ért véget” – hangsúlyozta Polt, utalva a szomszédos Ukrajnában zajló háborúra, amelynek következményei egyelőre kiszámíthatatlanok.

Mindez megköveteli, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a magyar állampolgárok és a magyar állam biztonságára, illetve az ország szuverenitását biztosító intézményrendszer működésének garantálására. Ezzel összefüggésben jelentős szerepe van az igazságszolgáltatási szerveknek, így az ügyészségnek is – hívta fel a figyelmet a legfőbb ügyész.

Polt kiemelte: a legfontosabb, hogy a szervezet jelmondatához – Törvény és igazság! – méltó módon folytassák a munkát, igyekezve alkalmazkodni az újabb és újabb kihívásokhoz. A legfőbb ügyész külön is gratulált az ügyészség napja alkalmából elismerésben részesült kollégáinak, valamint a Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjainak.

 

The post Polt videóüzenetben köszöntötte kollégáit appeared first on .

Sirín Abu Akla meggyilkolt palesztin újságíró ügyének azonnali kivizsgálására szólította fel Abu Akla testvére Joe Biden amerikai elnököt, emlékeztetve arra, hogy a nő amerikai-palesztin kettős állampolgár volt – jelentette csütörtökön az Arabnews című szaúdi hírportál.

Anton Abu Akla – aki maga is rendelkezik amerikai állampolgársággal – azt mondta, még mindig nem történt előrelépés az újságíró ügyében, akit csaknem egy hónapja lőttek le. Az Arabnewsnak is dolgozó Ray Hanania arab-amerikai műsorvezetőnek adott interjújában Abu Akla azt mondta: testvére halála után több amerikai tisztségviselő – köztük Tom Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete és Antony Blinken külügyminiszter – az ügy kivizsgálását ígérte, ám azóta sem történt semmi.

“Arra kérem (Bident), hagyjon fel a kettős mércével! Izraelt – vagy bárkit, aki lelőtte Sirínt – felelősségre kell vonni. Amerikai elnökként kötelessége megvédeni valamennyi amerikai állampolgárt, a tengerentúliakat is” – fogalmazott Abu Akla, aki egyúttal sérelmezte, hogy Washingtonból “Izraelnek jut minden segítség, több, mint más országoknak”.

“Elvárjuk az Egyesült Államoktól, hogy indítson pártatlan vizsgálatot Sirín, egy amerikai állampolgár, egy újságíró, egy keresztény meggyilkolása ügyében” – szögezte le, kiemelve: a Biden-adminisztrációnak mindent meg kell tennie azért, hogy elejét vegye amerikaiak meggyilkolásának.

Az al-Dzsazíra, a katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én lőtték fejbe, miközben az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területen, Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenín menekülttáborában végrehajtott izraeli katonai razziáról tudósított. A történtek idején sajtó feliratú golyóálló mellényt és védősisakot viselt.

A Palesztin Nemzeti Hatóság főügyésze május végén azt mondta, Abu Aklát izraeli katonák szándékosan lőtték le. Izrael cáfolja, hogy katonái újságírókat vettek volna célba és két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, miszerint vagy izraeli katonai konvojra lövöldöző palesztin szélsőségesek, vagy pedig izraeli biztonságiak közeli fegyveresekre leadott lövései végeztek vele.

 

The post A palesztin újságírónő, Sirín Abu Akla halálának kivizsgálását sürgeti Bidennél az újságírónő testvére appeared first on .

Az AHS Krab típusú, nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg is már készen áll arra, hogy az ukrán fegyveres erők bevessék az ország védelmében, akárcsak más fegyverzeteket, amelyeket Ukrajna a partnereitől kapott – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A tárcavezető kifejtette, hogy az AHS Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 milliméter kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna hadrendbe. Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium már több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket. Szavai szerint az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedékek készletei már tíz százalékkal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24-én kezdődött teljes körű orosz támadás előtt rendelkezett. Megjegyezte, hogy ezeknek a lövedékeknek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb fogy belőlük.

Hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg több mint ötven egyéb, nagy kaliberű ágyút, valamint ezekhez tartozó lövedékeket szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. “Több tucat szovjet típusú rakéta-sorozatvető rendszer, több tízezer hozzá tartozó lövedék, több száz aknavető több százezer lövedékkel erősítette meg ez idő alatt a védelmünket” – hangoztatta Reznyikov, hozzátéve, hogy az ukrán fegyveres erőket már több száz harckocsival és egyéb – szovjet típusú – páncélozott járművel látta el a tárca. Állítása szerint ezekből az eszközökből az ukrán erők már csaknem ugyanannyival rendelkeznek, mint az orosz hadsereg.

A miniszter szerint az ukrán fegyveres erők már “jelentős mennyiségű fegyvert kaptak, ami elég lenne a győztes védekezéshez bármelyik európai ország hadseregével szemben, de nem elegendő az orosz erők ellen”, ezért Ukrajnának mielőbb további nehézfegyverekre van szüksége.

Ukrán megyei kormányzók reggeli jelentéséből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is aktívan ágyúzzák Ukrajna keleti és déli részét, aminek Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban halálos áldozatai is lettek, a déli Herszon megye megszállt városaiba pedig már elkezdték betelepíteni családjaikat is.

A nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzói hivatala megerősítette, hogy az oroszok rakétacsapást mértek Novohrad-Volinszkij településre, ahol a lövedék becsapódásától károk keletkeztek egy többemeletes épületben. A hivatalhoz sebesülésekről nem érkezett bejelentés. Harkiv megyében viszont ketten meghaltak és négyen megsérültek az orosz erők ágyúzásaiban.

Luhanszk megyében, Szeverodoneck és Liszicsanszk városok ostroma következtében legalább négy helyi lakos vesztette életét – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hajdaj közlése szerint az orosz erők szerda este kétszer is eltalálták a Szeverodoneckben lévő Azot vegyiüzemet, ahol egy ammóniát előállító részleg is megrongálódott. Esetleges környezetszennyezésről egyelőre nincs jelentés.

Donyeck megyében a frontvonal teljes hosszán folytatódtak a harcok, orosz rakétatámadások következtében négy civil vesztette életét és 11-en sebesültek meg.

Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy Donyeck megyében a hírszerzés és a tüzérség jól összehangolt műveletének köszönhetően sikerült meghiúsítani egy orosz páncélostámadást az ukrán egységek egyik szárnya ellen. A tüzérség kilőtt két orosz harckocsit, a többi orosz páncélos visszavonult. Megsemmisítettek egy épületben elhelyezett lőállást is, ahol a jelentés szerint több mint tíz orosz katona vesztette életét.

A vezérkar csütörtöki összesítése szerint már mintegy 31 700 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrán katonai hírszerzés hivatalos honlapján nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint az orosz megszállás alá került Melitopolban az orosz erők sürgősen további fagyasztókat és ipari hűtőszekrényeket keresnek elesett orosz katonák tetemének tárolására, mivel a város húsfeldolgozó üzeme zsúfolásig megtelt holttestekkel. A hírszerzés hozzáfűzte, hogy azért is kellenek a hűtőberendezések, mert az orosz katonai vezetés igyekszik eltitkolni a veszteségek valódi mértékét, így “adagoltan és maximális időbeli csúszással” küldik haza Oroszországba katonáik holttesteit.

Közel 25 ezer ukrán menekült kérvényezett menedékesi státuszt
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 9. 6.00 órai adatok alapján – eddig 24 615 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 420 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 17 076 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben benyújthatják. Az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében 2022. május 9-től lehetőségük van a menedékes kérelmüket a kormányablakban is benyújtani. Amennyiben adataikat előzetesen elektronikusan feltöltik a “Menedekes” applikáció vagy az Enter Hungary felületén keresztül, úgy a személyes megjelenési kötelezettségüknek a kormányablakban is eleget tehetnek, melyről a Főigazgatóság és a kormányablakok weboldalán is megtalálható egy rövid videó tájékoztató.

The post Orosz agresszió: a nagy kaliberű lengyel löveg is készen áll a harci bevetésre appeared first on .

Egy Magyarország felől érkezett, azonosítatlan kisrepülőgép haladt át szerda este Románia légterének nyugati részén, elfogására az amerikai légierő két vadászgépét riasztották – közölte a román védelmi minisztérium.

Az alacsonyan repülő, Beechcraft típusú, kétmotoros gép Debrecen térségében szállt fel engedély nélkül, kelet-európai idő szerint 17.30-kor, nyolc perccel később pedig a magyar Gripenek elfogták, de a kisgép sem rádióhívásokra, sem a vizuális jelekre nem reagált. A kikapcsolt válasz-jeladóval (transzponderrel) repülő, azonosítatlan gép 17.49-kor Nagyvárad térségében lépett be a román légtérbe, 17.58-kor pedig az amerikai légierő két, a román légtérben járőrszolgálatot teljesítő F-16-os vadászgépe szegődött nyomába.

A román védelmi minisztérium (MAPN) közlése szerint a kisrepülő nem tanúsított veszélyes, vagy ellenséges magatartást, de továbbra sem válaszolt az elfogására küldött harci repülők nemzetközileg használt rádió- és vizuális jelzéseire. A gép Karánsebes – Szörvényvár felé folytatta útját, 19 óra körül két percig a szerb légteret is érintette, majd átrepült Bulgáriába. Időközben a két amerikai vadászgép visszatért a fetesti-i légitámaszpontra, a célpont követését pedig két román F-16-os vette át. A MAPN közlése szerint a bolgár hatóságok szerda este azon a területen kezdtek földi vizsgálatot, ahol utoljára észlelték a radarok az azonosítatlan repülőt. Azóta sem találják. (Újabb részletek itt!)

Szinte napra pontosan harmincöt éve éve, 1987. május 28-án világszenzációt keltett, hogy a 19 éves nyugatnémet Mathias Rust kisrepülőgépével akadálytalanul repült be a szovjet légtérbe, majd Moszkva szívében, a Vörös tér mellett szállt le.

The post UFO: magyar gripenek elfogták, amerikai F-16-osok kísérték, még sincs meg a szökevény kisrepülőgép appeared first on .

Vádat emeltek egy a csongrádi férfi ellen, aki 2009 nyarán megölte egy embert, majd a holttestet ismeretlen helyre rejtette – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte: a vádlott évek óta ismerte a sértettet, korábban munkatársak is voltak. A vádirat szerint a két férfi 2009. július 2-án egy nagyobb társaságban együtt italozott egy csongrádi szórakozóhelyen, ahol összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek.

Később a vádlott egy ismerősénél bográcsozott, amikor az esti órákban meglátta az utcán sétáló sértettet, és behívta az udvarra. Nem sokkal később a vádlott szekercével fejen vágta a férfit, majd piszkavassal mellkason szúrta. A holttestet ezután kézikocsival a vádlott egy ismerősével a Tisza árterébe vitte és elásta. A tetem azóta sem került elő.

A főügyészség a letartóztatásban levő vádlottat emberölés bűntettével vádolja, a holttest eltüntetésében közreműködő társa bűnpártolásnak minősülő cselekménye a nyomozás megindításakor már elévült – ismertette a csoportvezető ügyész.

 

The post Tizenhárom évvel ezelőtti emberölés miatt emeltek vádat egy csongrádi férfi ellen appeared first on .

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont húszmillió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.

A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak egy százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább tízmillió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának. “Putyin agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.

A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, “nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: “ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.

Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe. “Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá. “Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU kilencmilliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.

 

The post Orosz agresszió: Von der Leyen szerint az élelmiszer az orosz terrorfegyver-arzenál részévé vált appeared first on .

Kedves Olvasóink! A napjainkban zajló olyan események, mint a világméretű járványügyi helyzet vagy a szomszédságunkban pusztító háború, valamint azok következményei új dimenzióba helyezik a biztonság fogalmát, valamint az annak megőrzése iránti össztársadalmi és egyéni igényt.

A szinte naponta jelentkező újabb és újabb kihívások megkövetelik, hogy a biztonsági piacon aktívan jelen lévő magánbiztonsági vállalkozások szolgáltatásaikban ne egyszerűen csak lépést tartsanak az egyre növekvő piaci igényekkel, hanem proaktív módon mérjék fel, értékeljék az aktuálisan fennálló és potenciálisan fenyegető biztonsági kockázatokat, s ezek alapján fejlesszék a megbízók vagyonvédelmi igényeinek professzionális szintű ellátását garantáló szakmai tudásukat, operatív és technikai hátterüket.

Ahhoz, hogy vagyonvédelmi szolgáltatásainkat a legmesszebb menőkig a piac jelenlegi ényeihez igazíthassuk összeállítottunk egy rövid ívet, mely alapján szeretnénk megismerni a Biztonságpiac.hu olvasóinak magánbiztonsági piaccal elérhető és igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, aktuális igényeit, elvárásait, javaslatait.

A kérdőívet a Google Űrlapokban lehet kitölteni.

Közreműködését, idejét, valamint értékes gondolatait ez úton szeretném tisztelettel megköszönni.

Köszönettel,

Kovács György
JUSTICE Security Vagyonvédelmi, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Tulajdonos-Ügyvezető

The post Felhívás! appeared first on .

Az ukrán fegyveres erők sikeresen tartják vissza az orosz hadsereg támadását a Luhanszk megyei Szeverodoneck városában, ahol továbbra is heves harcok dúlnak – állította helyzetjelentésében a kijevi vezérkar.

A vezérkari jelentés szerint az orosz csapatok déli irányból igyekeztek Szeverodoneck felé nyomulni, az ukrán erők azonban mindkét kísérletet visszaverték Toskivka, illetve Usztinyivka településeknél.

A műholdas képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai vállalat hétfőn készült felvételeket tett közzé a Twitteren a Donyec-medencéről, ezeket Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kommentálta. “Így néznek ki ma a donyecki és luhanszki területek szántói. A Maxar Technologies az egész világ számára közzétett fotói mutatják a harcok intenzitását, azt, hogy bombakráterek borítják a földeket. Nehéz harcok folynak ott, az oroszoknak rengeteg felszerelésük és tüzérségük van” – írta Jermak. A tisztségviselő leszögezte, hogy Ukrajna célja valamennyi területének a felszabadítása.

“A kijevi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrán fegyveres erők több fegyverrel rendelkezzenek, a Lengyelországgal kötött védelmi szerződés aláírása pedig megerősíti az ukrán hadsereg képességeit” – emelte ki Jermak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Maxar videó- és fényképfelvételei közül kiemelt néhányat. Ezek között láthatók tüzérségi robbanások a Sziverszkij Donec folyó mentén és a folyó partján fekvő Bohorodicsne településen, negyven méter átmérőjű bombatölcsérek egy másik faluban, rakéta-sorozatvetők és a városra célzó vontatott tüzérségi nehézfegyverek a Szeverodoneck melletti mezőkön, valamint két, összehasonlító fotó arról, hogyan nézett ki Rubizsne március 29-én és most.

Hanna Zamazejeva, a dél-ukrajnai Mikolajiv megyei tanácsának elnöke a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt egy nap alatt öt települést lőttek az orosz erők, szerdán a megyeszékhelyt, Mikolajivet is. Az első információk alapján 13 civil sérült meg a támadásokban.

Zaporizzsja megye kormányhivatala szintén arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a régió elleni tüzérségi támadásokat, az ágyúzások következtében Orihiv településen egy lakos megsérült, és súlyos károk keletkeztek a polgári létesítményekben.

Az ukrán erők déli parancsnoksága közölte, hogy négy csapást mértek orosz katonai célpontokra, haditechnikát és lőszerraktárt semmisítettek meg. A déli parancsnokság szerint az oroszok “válogatás nélkül” lőtték Mikolajiv peremvidékét tiltott, kazettás lövedékekkel. “Azok, akik úgy tesznek, mintha aggódnának a globális élelmiszerválság miatt, valójában mezőgazdasági területeket és infrastruktúrát támadnak” – tette hozzá a parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportál alapján arról számolt be, hogy Szergej Obuhov, az orosz parlament kommunista párti képviselője kezdeményezte a kormánynál, hogy ukrán tisztségviselők oroszországi vagyonából “kompenzálják a Donyec-medencében elszenvedett károkat”. A politikus külön kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségének az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten lévő lakásának elkobzását. Az egyik luxuslakóparkban lévő lakást Olena Zelenszka még 2013-ban vásárolta, akkori értéken – az ukrán elnök vagyonnyilatkozata szerint – több, mint 160 ezer dollárt ért. 2019-ben, Zelenszkij államfővé választása után, az elnök stábja közölte: a Zelenszkij-család a lakást “csak a Krím Ukrajnához történő visszacsatolása után fogja használni”.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők sikeresen állnak ellen az oroszok rohamainak Szeverodoneckben appeared first on .

Izraelbe menekült Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, mert az orosz hatóságok nyomást gyakoroltak rá, hogy támogassa Oroszország Ukrajna elleni invázióját, de ezt megtagadta – jelentette a The Times of Israel című izraeli hírportál.

“Végre megoszthatom, hogy férjem szüleire, Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbira és Dara Goldschmidt rebecenre nyomást gyakoroltak a hatóságok, hogy nyilvánosan támogassák az ukrajnai ‘különleges hadműveletet’, és ezt megtagadták” – írta menyük, Avital Chizhik-Goldschmidt, New Yorkban élő újságírónő.

A svájci születésű moszkvai főrabbi 1993 óta tölti be ezt a tisztséget, és a The Times of Israel szerint jelenleg nem tervezi, hogy visszatér Oroszországba. Emellett egy nagy európai rabbinikus csoport vezetője is, s korábban is gyakran utazott külföldre. Két héttel az Ukrajnai háború megindítása után hagyta el Moszkvát, először nyugat-európai adománygyűjtő körútra indult, majd beteg édesapját látogatta meg Izraelben, ahol jelenleg is tartózkodik.

Az Európai Rabbik Konferenciájának közleménye szerint kedd este távollétében választották meg újabb hét évre főrabbijuknak a zsidó közösség képviselői a moszkvai Korál Zsinagógában. Goldschmidt nem bírálta hangosan a háborút, de február közepén, napokkal Oroszország támadása előtt, felkereste a szomszédos moldovai rabbikat, hogy figyelmeztesse őket egy lehetséges menekültáradatra. Korábbi politikai ellenfele, a haszid Lubavicsi Chabad mozgalomhoz tartozó orosz főrabbi, Berel Lazar is kiállt a háború ellen, de ő Oroszországban maradt.

Az 1989 óta Moszkvában élő Goldschmidttől 2005-ben több hétre megtagadták a hatóságok a belépést az országba “nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva, amikor hatalmi összetűzésbe került az orosz zsidó közösségek fölötti befolyás miatt Lazarral. Ettől kezdve a nem a Chabad mozgalomhoz tartozó moszkvai főrabbi egyre nagyobb hangsúlyt fektetett Nyugat-Európára, s 2011 óta az Európai Rabbik Konferenciájának vezetője lett. A The Jerusalem Post értesülése szerint David Lau és Jichák Joszef izraeli askenázi és szefárd főrabbik levélben kérték meg az orosz zsidó közösségek vezetőit, hogy tartsák tiszteletben az újraválasztott Goldschmidtet, noha “nem tud a gyülekezetében maradni”.

“Állítsák le ezt az őrületet, hogy ne haljanak meg többen” – nyilatkozta a háborúról Lazar rabbi is, és élesen bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, s bocsánatkérést követelt tőle az Adolf Hitler állítólagos zsidó származásáról tett kijelentéséért, mellyel Lavrov párhuzamot próbált vonni a náci Németország vezetője és a zsidó származású Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

Lazar és Goldschmidt is megerősítette, hogy a háború kitörése óta zsidók ezrei hagyták el Oroszországot.

 

The post Izraelbe menekült az Ukrajna elleni invázió támogatását megtagadó moszkvai főrabbi appeared first on .

Kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés miatt emelt vádat egy pénzügyőr hadnagy ellen a debreceni ügyészség – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, a negyvenes férfi 2019-ben került a NAV-hoz mint vám- és pénzügyőr referens. A vádirat szerint a pénzügyőr hadnagy korábbi – szintén hivatalos személyként ellátott – munkaköreiből adódóan széleskörű kapcsolati és információs tőkére tett szert. A férfi 2020 októberében korábbi ismeretségükre tekintettel egy kávézóba hívta személyes találkozóra az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság területi igazgatóságának egyik osztályvezetőjét – ismertette a főügyészség.

A pénzügyőr a találkozón arra akarta rávenni a rendőr alezredest, hogy – esetlegesen további beosztottjait is beszervezve – segítsen ukrán állampolgárok fiktív munkavállalási céllal benyújtott kérelmeinek elintézésében. Az ajánlat szerint a rendőrtisztnek személyenként 100-200 euróért hozzávetőleg kétszáz ember Magyarországra történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó kérelmét kellett volna soron kívül, pozitívan elbírálni.

A rendőr alezredes a felajánlott jogtalan előny nem fogadta el. A pénzügyőr hadnagy nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését – olvasható a közleményben.

 

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy pénzügyőr ellen appeared first on .

Pénzjutalmat kaphatnak Kínában a “nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység” lakossági bejelentői egy, a kínai állambiztonsági minisztérium által kiadott, új szabályozás szerint – számolt be a Global Times című kínai lap.

A minisztérium hétfőn tette közzé azt az új szabályozást, miszerint a lakossági bejelentések ösztönzésére az adott jelentés hatékonyságának és jelentőségének arányában akár százezer jüant (mintegy 5 és fél millió forintot) meghaladó jutalmat fizethetnek a bejelentőnek. A szabályozás a jutalmak kiszabásának feltételeiről, módszereiről, szabványairól és eljárási folyamatáról is rendelkezik.

A szabályozás szerint a jutalom kiszabásának feltételeként a lakossági bejelentőknek világossá kell tenniük, hogy pontosan kire, vagy kikre irányul a jelentésük, vagy részleteket kell közölniük a nemzetbiztonsági fenyegetésről. További kikötés, hogy a bejelentés tárgyáról, vagy a lakossági bejelentő által megosztott részletekről a hatóságoknak korábban nem volt tudomása, illetve, hogy a jelentés tartalma hitelesnek és értékesnek bizonyul. Jutalomban részesülhetnek olyanok is, akik a kínai nemzetbiztonságot veszélyeztető, Kína területén kívül folytatott tevékenységről vagy emberekről szolgáltatnak információt.

A bejelentőket arra kérték, hogy valós néven és személyi adatokkal nyújtsák be jelentéseiket, egyúttal arról biztosították az embereket, hogy adataikat bizalmasan kezelik, és szükség esetén a bejelentőnek hatósági védelmet nyújtanak. A hamis jelentés benyújtása büntetőjogi felelősségre vonást von maga után – figyelmeztetett a minisztérium.

A minisztérium közlése szerint Kína nemzetbiztonsága súlyos és összetett helyzettel áll szemben, miután “külföldi hírszerző ügynökségek és ellenséges erők jelentősen növelték tevékenységüket Kína államtitkainak feltárása és ellopása terén”. A minisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt években a kínai lakosság részéről számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz állambiztonságot fenyegető helyzetekről, ami fontos szerepet játszott a veszélyes tevékenységek büntetésében, valamint a biztonsági kockázatok kiküszöbölésében.

 

The post Pénzjutalmat kaphatnak Kínában, akik “nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységet” jelentenek appeared first on .

Hosszú szabadságvesztésre ítélte kedden a National Action nevű betiltott brit újnáci csoport alapítóját a londoni központi büntetőbíróság.

A 28 éves Alex Davies nyolc és fél év börtönbüntetést kapott azon a címen, hogy terrorszervezet tagja volt. A brit kormány hat éve minősítette terrorszervezetnek az újnáci csoportot. A tárgyaláson a vád részéről elhangzott, hogy a National Action magát “nemzetiszocialista ifjúsági szervezetként”, illetve “fehér dzsihadista csoportként” írja le, és “totális faji háború” meghirdetését tűzte ki céljául.

A II. világháború óta ez az első olyan újnáci szervezet, amelyet a brit hatóságok betiltottak. Amber Rudd akkori brit belügyminiszter a National Action betiltásáról 2016-ban hozott határozatában rasszista, antiszemita, homofób csoportosulásnak nevezte a 2013-ban alakult szerveződést.

A National Action terrorszervezetté nyilvánításának és betiltásának egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a szervezet nyilatkozatban dicsőítette Jo Cox munkáspárti parlamenti képviselő meggyilkolását és a merénylet elkövetőjét.

A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott – a kilépésre voksolók szűk többségű győzelmével végződött – népszavazás előtt ölte meg három lövéssel és többtucatnyi késszúrással egy magányos gyilkos, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair politikai gyilkosságot követett el, és cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták. A National Action kedden elítélt alapítója, Alex Davies a közép-angliai Warwick egyetemének filozófiaszakos hallgatója volt, amikor 2013-ban létrehozta a csoportosulást, és a vád szerint igyekezett minél több fiatalt megnyerni az újnáci ideológiának.

A szervezet a brit hadsereg és a rendőrség soraiba is beszivárgott. Tavaly áprilisban négy év és négy hónap börtönbüntetésre ítéltek egy 22 éves londoni rendőrt, aki 2016 óta a National Action tagja volt és aktívan részt vett a szervezet tevékenységében. Az elmúlt néhány évben a csoport kéttucatnyi tagját sújtották szabadságvesztéssel. Két éve a szervezet négy tagját ítélték másfél és öt és fél év közötti börtönre, szintén azzal a váddal, hogy terrorszervezet tagjai voltak. Azon a tárgyaláson elhangzott, hogy az egyik elítélt, Alice Cutter online felületeken zsinagógák elleni gáztámadásokról írt, és arról posztolt bejegyzéseket, hogy zsidók levágott fejével szeretne futballozni.

The post Betiltott brit újnáci csoport alapítóját ítélték hosszú börtönbüntetésre appeared first on .

Menekültként Olaszországban élő pakisztáni fiatalember vezette azt a szélsőséges iszlamista csoportot, amelynek tizennégy tagját vették őrizetbe, mivel terrorista támadást terveztek Európa több helyszínén – jelentette be a genovai terrorizmusellenes államügyészség.

A csoport hat tagját Olaszországban, a többieket Franciaországban és Spanyolországban vették őrizetbe. Az akciót az Europolhoz tartozó Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) irányította az olasz terrorizmus-ellenes Nyomozóigazgatóság (Digos), valamint az olasz rendőrség terrorellenes egységei (Sco) közreműködésével.

A vizsgálat részleteiről a genovai terrorellenes államügyészség számolt be: a radikális iszlamista csoportot egy 25 éves pakisztáni vezette, aki 2015 óta menekültstátusszal él Olaszországban. Társai Liguria és Emilia-Romagna tartományból folyamatosan jártak át Franciaországba és Spanyolországba.

Mindannyian szoros kapcsolatban álltak a szintén pakisztáni Zaheer Hassan Mahmouddal, aki 2020 szeptemberében Párizsban két rendőrt megölt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap egykori székháza előtti utcán. A szatirikus hetilap szerkesztőségét 2015 januárjában támadták meg terroristák, utána a szerkesztőség máshova költözött, de a pakisztáni támadó ezt nem tudta, és az egykori székházat felügyelő rendőrökre támadt rá.

Mahmoud szintén 2015-ben érkezett Olaszországba, felnőtt kíséret nélküli fiatalkorúnak tettette magát, s így menekültstátuszt kapott, mellyel Franciaországba ment tovább. Az olasz hatóságok közlése szerint a csoport tagjai – a hatóságok megfigyelte telefon-beszélgetéseik és üzeneteik tanúsága szerint – terrortámadásokra készültek Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban. A csoport vezetője azt mondta egyik társának, hogy Olaszországban “mindent felforgat”.

 

The post Olaszországban merényletre készülő iszlamista terrorista csoport tagjait vették őrizetbe appeared first on .

Az orosz földgázszállítások leállítását, ennek a hetedik uniós szankciócsomagba foglalását szorgalmazta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Varsóban, az osztrák hivatali partnerével közösen tartott sajtóértekezleten. Alexander Schallenberg szerint a tengerrel nem rendelkező országok nem válhatnak le gyorsan az orosz földgázról.

A sajtótájékoztatót megelőző kétoldalú megbeszélés fontos témája az ukrajnai helyzet volt – közölte Rau. Lengyel részről kiemelte Ukrajna területi egységének támogatását, aláhúzva, hogy ennek megőrzése összhangban áll Európa, valamint az egész transzatlanti közösség érdekeivel.

Elmondta: Varsó elvárja, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelje Kijev uniós tagjelölti kérelmét. Reményének adott hangot, hogy legközelebbi értekezletén az Európai Tanács is pozitív döntést hoz az ügyben. Hozzátette: Ukrajna európai integrációja mellett Varsó változatlanul támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását is.

Az ukrajnai háború miatt a múlt héten előzetesen elfogadott, Moszkvával szembeni hatodik uniós szankciócsomagot Rau Európának az orosz energiahordozóktól történő függetlenedését célzó fontos lépésnek nevezte. Egyúttal elégtelennek nevezte az Európai Unió eddigi intézkedéseit. “El kell kezdenünk a munkát a hetedik szankciócsomagon” – nyomatékosította.

Az új csomagnak Rau szerint tartalmaznia kell az orosz földgázszállítások és a petrolkémiai termékek importja leállítását, valamint az összes orosz és fehérorosz bank kizárását a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a hetedik szankciócsomag kapcsán rámutatott: Ausztria az orosz földgázszállításoktól függ. “Boldogok vagyunk-e emiatt? Nem. Akarjuk-e, hogy másképp legyen? Biztosan, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani” – jelentette ki.

Az osztrák diplomácia vezetője “rendkívül nehéznek” nevezte a tengerrel nem rendelkező országok helyzetét. Egyúttal fontosnak találta az európai egység megőrzését a Moszkvával szembeni szankciócsomagok kidolgozásakor.

Lengyelország április végétől nem fogad orosz földgázt. A Gazprom orosz gázipari vállalat április 27-től leállította lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelban fizetni értük. A lengyel kormány eredetileg az év végén tervezte a leválást az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázipari cég ezért 2019-ben nem hosszabbította meg a szerződéseket.

Lengyelország ötven tüzérségi löveget ad el Ukrajnának
Lengyelország ötven Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki. A lengyel kormányfő az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten aláírt megállapodást. A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi – közölte Morawiecki. A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből. Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik – írta a DGP. A 40 kilométeres hatótávolságú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

The post Orosz agresszió: Lengyelország az orosz földgázfegyvert fordítaná Putyin ellen appeared first on .

Országszerte több mint kétszáz településén irtják a szúnyogokat a héten – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A vérszívók gyérítését elsősorban a Duna és a Tisza mentén végzik a szakemberek – olvasható a közleményben. A Duna mentén leginkább az Észak-Dunántúlon érzékelhető erőteljesebben a csípőszúnyogok szaporodása, ezért a Szigetközben és Komárom térségében egyaránt gyérítik a lárvákat, valamint a kifejlett szúnyogokat.

A Tisza térségében a nagyobb tenyészőhelyek mostanra kiszáradtak, ezért itt biológiai védekezésekre már nincs szükség. A következő napokban földi kémiai beavatkozást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes településein, valamint a Tisza-tó térségében és Szolnok környékén végeznek – írták.

Hozzátették, hogy az elmúlt hetek változatos csapadékviszonyai a szúnyogártalomban is megmutatkoznak. Májusban elsősorban a Tisza kisebb áradása miatt szaporodtak el a vérszívók, most viszont az esők után visszamaradt kisebb-nagyobb tenyészőhelyeken fejlődnek a rovarok.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, kerti játékokban összegyűlt vizet kiönteni – olvasható a közleményben.

 

The post Több mint kétszáz településen irtják a szúnyogokat a héten appeared first on .

Oroszország az ukrán kulturális önazonosságot is meg akarja semmisíteni az Ukrajna elleni támadással – jelentette ki a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere egy interjúban.

Claudia Roth Odesszában, az ARD német országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen “valójában a kultúra, és a demokrácia kultúrája elleni háború”. A támadásban eddig 375 kulturális intézmény rongálódott vagy semmisült meg, köztük múzeumok, színházak, koncerttermek, és az orosz csapatok megrongáltak vagy romba döntöttek 137 templomot is, főleg ortodoxokat. Könyvtárakat és levéltárakat is érnek támadások, vagyis “veszélyben van a települések, közösségek, az egész társadalom emlékezete is”.

Mindez “világosan mutatja, hogy a háború célja Ukrajna kulturális identitásának megtámadása és megsemmisítése” – húzta alá az államminiszter az ARD-ben élőben sugárzott interjúban. Mint mondta, a német kormány nemzetközi összefogással, egy úgynevezett kulturális vagyonvédelmi hálózat révén igyekszik hozzájárulni az ukrajnai kulturális intézményrendszer és a műkincsek védelméhez.

A hálózat legújabb kezdeményezése azt szolgálja, hogy Odessza óvárosa kulturális világörökségi helyszín legyen – tette hozzá, kifejtve, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által vezetett világörökség-programban működő vészhelyzeti mechanizmus beindításával igyekeznek elérni az odesszai óváros felvételét a világörökségi helyszínek listájára. Megjegyezte: a fekete-tengeri kikötővárosban “minden sarkon tapasztalható, hogy valóban vészhelyzet van”.

A világörökségi státusz a remények szerint a katonai védelem mellett egy újabb, szellemi “védőpajzs” lehet az orosz támadások ellen – mondta Roth.

A politikus a hét elején érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Odesszába ukrán kollégája, Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter meghívására. Ő az első német kormánytag, aki az orosz támadás kezdete óta felkeresi a nagyjából egymillió lakosú várost, amely nemcsak kulturális, hanem kereskedelmi központ is, és stratégiai jelentősége miatt számos alkalommal került már orosz tüzérségi támadás alá. A német szövetségi parlament (Bundestag) a napokban fogadta el az új 2022-es költségvetést, amelyet az ukrajnai háború miatt kellett kidolgozni. Ebben 20 millió eurót különítettek el az ukrán kulturális intézmények és a független médiumok támogatására.

Meglátogatta a Romániában alakult NATO-harccsoportot a belga védelmi miniszter
Közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult NATO-harccsoportot az erdélyi Nagysinken Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter – közölte a román védelmi tárca (MAPN). A két miniszter a június 16-án esedékes NATO miniszteri értekezlet, illetve a madridi NATO-csúcs napirendjén szereplő témákról egyeztetett, kiemelt figyelmet fordítva a fekete-tengeri térség biztonsági kihívásaira. Dincu az Ukrajnát ért orosz agresszió nyomán Kelet-Európában újonnan létesült NATO-harccsoportok, köztük a romániai harccsoport konkrét lépéseinek, műveleteinek meghatározását sürgette. A harccsoport parancsnokságát ellátó Franciaország mintegy 500, Belgium pedig mintegy 300 katonát küldött Romániába.

The post Orosz agresszió: meg akarják semmisíteni Ukrajna kulturális identitását appeared first on .

Putyint az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában.

Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz és Putyinhoz. Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: “Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadbíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”

Zeman már korábban kijelentette, hogy Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek. A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.

“Gyakorlatilag elszigeteltségbe taszította Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

A Krim-félsziget 2014-es orosz megszállása után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.

Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. “Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk”.

Korábban Zeman a Krím-félsziget orosz bekebelezését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt “túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – jelentette ki az interjúban Milos Zeman.

Az Azovsztal üzemből több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba
Több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő hozzáfűzte, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik. Elmondta: a hírszerzés első feladata az volt, hogy az ukrán katonák élve kikerüljenek az üzemből. Ezt szavai szerint a hírszerzés végrehajtotta. A második feladat pedig most az, hogy mindannyiukat élve hazajuttassák. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkij kijelentette, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról. Értésre adta, hogy ilyen megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a világközösségben “nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie. Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes az Ukrinform hírügynökség szerint a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. Szavai szerint a háború kezdete óta 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg, ugyanakkor azt nem pontosította, hogy ebből mennyi az elhunytak és mennyi a sebesültek száma. Mintegy hárommillió ukrán állampolgár él most ideiglenesen megszállt területen.

 

The post Orosz agresszió: Putyint bíróság elé kell állítani a cseh államfő szerint is appeared first on .

Ókori görög edényeket tört össze több mint ötmillió dolláros (1,8 milliárd forintos) kárt okozva egy fiatal férfi, aki szerdán este betört a Dallasi Művészeti Múzeumba.

A rendőrségi jelentés szerint a 21 éves Brian Hernandezt a dallasi városi börtönbe szállították, miután nagy értékű rongálással vádolták meg, amiért akár öt évi börtönbüntetést is kaphat. Az ügyben eljáró bíró százezer dolláros (37 millió forintos) óvadékot szabott meg szabadon bocsátása fejében – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A hatóságok szerint Hernandez egy fémből készült székkel tört be a múzeumba szerdán este tíz óra előtt nem sokkal. A múzeumban betörte egy vitrin üvegét, és összetört egy a Kr. e. VI. századból származó görög amfórát és egy másik, Kr. e. 450-ből származó edényt. A közlemény szerint csak ez a két tárgy mintegy ötmillió dollárt ért.

Hernandez, akinek indítékai eddig nem derültek ki, egy százezer dollár értékű ókori tálat és egy tízezer dollár értékű kerámia palackot is összetört. Tombolását a helyszínre érkező biztonsági őrök állították le, akik szerint a férfinál nem volt fegyver.

A dallasi incidens három nappal az után történt, hogy egy férfi magát idős nőnek maszkírozva megközelítette a párizsi Louvre-ban kiállított Mona Lisa című festményt, és tortát vágott a képet védő biztonsági üveghez. Leonardo da Vinci műalkotásának szerencsére nem esett bántódása.

 

The post Több mint ötmillió dolláros kárt okozott egy betörő appeared first on .

Összecsapásokat jelentettek a líbiai Tripoliból, a rivális milíciák közt kitört harcoknak legalább öt halálos áldozatuk van – jelentette az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Az erőszakos cselekmények miatt néhány órára felfüggesztették a tripoli Mitiga nemzetközi repülőtér működését is.

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) a héten már felszólította a szembenálló feleket, hogy tartsák be a tűzszünetet, csökkentsék a feszültséget, és helyezzék a nemzet érdekeit a politikai csatározások fölé. A Tanács egyúttal sürgette az összes külföldi zsoldos azonnali kivonását Líbiából, valamint állást foglalt a választások mihamarabbi megtartása mellett.

A líbiai fővárosban – viszonylagos nyugalom után – május közepén, robbantak ki összecsapások, miután a tobruki, párhuzamos törvényhozás által februárban miniszterelnökké választott Fathi Basaga és több minisztere bejelentette érkezését a fővárosba. A harcok hatására Basaga távozott Tripoliból.

Líbiában 2011-ben buktatták meg az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafit, a puccs után azonban az ország káoszba süllyedt, és 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt. Az elnökválasztást decemberben, a parlamenti választásokat pedig januárban tartották volna, de Tripoli mindkettőt elhalasztotta, arra hivatkozva, hogy a rivális frakciók nem egyeztek meg a részletekben. A tobruki törvényhozás ezt követően vette saját kezébe az irányítást, és bejelentette, hogy Abdul Hamid Dbeibah tripoli kormányának megbízatása lejárt, függetlenül attól, hogy a választásokat nem tartották meg.

 

The post Összecsapásokat jelentettek Tripoliból, halottak appeared first on .