Biztonságpiac

Tovább szigoríthatják a bűnözővé váló elutasított menedékkérők kitoloncolását Németországban, az ideiglenes tartózkodási engedéllyel legalább öt éve az országban élő és törvénytisztelő elutasított menedékkérők pedig esélyt kaphatnak a határozatlan időre szóló tartózkodási engedély megszerzésére egy törvénytervezet szerint, amelyet szerdán fogadott el a szövetségi kormány.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata-zöldpárti-liberális kormányának úgynevezett első migrációs csomagja az előterjesztő szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szavai szerint az illegális migráció visszaszorítását és a szabályos migráció előmozdítását szolgálja. A törvényhozás elé terjesztett javaslat “megteremti a megfelelő egyensúlyt” – emelte ki a miniszter a kormányülés után tett nyilatkozatában.

Kifejtette: mindenekelőtt “gyorsabban és következetesebben” kell eltávolítani az országból az úgynevezett megtűrt státuszban lévő és a bűnözés útjára lépő vagy közveszélyesnek minősített embereket. Ezért a javasolt jogszabály rendelkezik a többi között az adminisztratív eljárások egyszerűsítéséről és arról is, hogy könnyebben megvonhassák az ideiglenes tartózkodási jogot a bűnözőktől, és elrendelhessék a kitoloncolásig tartó őrizetüket. Így “megakadályozzuk, hogy az ország elhagyására kötelezett bűnözők a kitoloncolás előtt elrejtőzzenek” – idézték a belügyminisztérium közleményében Nancy Fraesert.

Ugyanakkor azok a megtűrt külföldiek – vagyis olyan elutasított menedékkérők, akik valamilyen okból átmenetileg mégis maradhatnak az országban -, akik tisztelik a német törvényeket, esélyt kaphatnak a munkavállalás szabadságát is magában foglaló, teljes körű beilleszkedéshez szükséges állandó tartózkodási jog megszerzésére.

Ez a lehetőség azoknak jár, akik 2022 elején már ötödik éve tartózkodtak Németországban, nem követtek el bűncselekményt, és elkötelezettek a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedés mellett. Ők egy évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphatnak, ennyi idő alatt kell bizonyítaniuk, hogy képesek közpénzből finanszírozott támogatás nélkül eltartani magukat. A határozatlan idejű tartózkodási engedélyt a próbaidőszak végén kaphatják meg. A tárca adatai szerint tavaly év végén 242 029 megtűrt külföldi élt Németországban, közülük 136 605-en több mint öt éve.

A Scholz-kormány a menekültügyi rendszer mellett a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásában is javasol változtatásokat az első migrációs csomagjában. A tervek között szerepel az úgynevezett harmadik országokból – az EU-n kívülről – érkező szakképzett munkavállalók családegyesítésének megkönnyítése azzal, hogy megszüntetik a német nyelvtudás igazolásának követelményét a munkavállalók családtagjainak esetében.

 

The post Tovább szigoríthatják a bűnözővé váló elutasított menedékkérők kitoloncolását Németországban appeared first on .

Várják a jelentkezőket az önkéntes katonai szolgálatra – hívta fel a figyelmet a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságának (MH KIKNYP) megbízott parancsnoka.

Durgó Tamás alezredes elmondta: 18 és 65 év között mindenkit várnak, aki szeretné megszerezni az általános honvédelmi alapismereteket, megtapasztalná a Magyar Honvédség mindennapjait. Kiemelten szeretnék megszólítani a fiatalokat, akik számára a felsőoktatási felvételinél többletpontokat is jelent az önkéntes katonai szolgálat.

A mostani kiképzések szeptember 5-én indulnak. Az első két hónap általános alapkiképzés. A második – négy hónapos – szakaszban a résztvevők választhatnak, hogy milyen kiképzésben kívánnak részesülni. Folytatható az alapkiképzés, de akár műveleti besorolású katonai szervezetet is lehet választani. Utóbbi keretében akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár gyakorlatot is lehet szerezni – ismertette a lehetőségeket az alezredes, de hozzátette: valószínű, hogy utóbbiak helyőrségváltást is jelentenek.

A résztvevők juttatása az első két hónapban megegyezik a mindenkori minimálbér összegével. Akik különleges műveleti besorolású alakulatot választanak, azok bruttó 260 ezer forintot kapnak. Emellett jogosultak lesznek többféle ellátásra, költségtérítésre.

A hat hónapos kiképzés végén a résztvevők folytathatják további hat hónappal a kiképzésüket. Aki civil pályát választ, az a Magyar Honvédség tartalékos állományába kerül. Dönthetnek úgy is, hogy a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses katonaként szeretnének szolgálni – fejtette ki Durgó. Kiemelte, az elmúlt években az önkéntes tartalékos katonák közül több mint ezren döntöttek úgy, hogy hivatásos vagy szerződéses szolgálatot vállalnak.

 

The post Várják a jelentkezőket az önkéntes katonai szolgálatra appeared first on .

Fél év alatt már több mint ezer robbanótesttel kapcsolatos rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatához. A robbanóeszközök biztonságos, földalatti megsemmisítésének száma pedig meghaladta a 220-at.

A Magyar Honvédség tűzszerész ezrede kedden a Facebook-oldalán azt írta: csak júniusban 145 esetben vonultak ki a tűzszerész katonák különböző típusú robbanóeszközökhöz, 26 bejelentés soron kívüli intézkedést igényelt. Az előző hónapban összesen 1,7 tonna, többségében második világháborús eredetű katonai robbanótestet és csaknem kétszáz kilogrammnyi lőszert szállítottak el vagy semmisítettek meg a tűzszerész katonák.

Bejegyzésükben néhány esetet is kiemeltek az elmúlt hónapból. A monori Ipar utcában, egy homlokrakodó kanalának peremén lógva fogadta a tűzszerészeket egy 82 milliméteres szovjet aknavetőgránát. Erről egy fotót is közzétettek a tűzszerész ezred Facebook-oldalán. Az eszköz betonalap ásása közben került elő, a kiemelt földdel együtt. A katonák elszállították és meg is semmisítették a robbanótestet.

Az I. kerületi Dezső utcában egy társasház udvarán, földmunkák közben került elő egy ötven kilogrammos, német gyártmányú rombolóbomba. A helyszínre érkező tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy a robbanóeszköz gyújtószerkezete a becsapódás során működésképtelenné vált, így a légibombát elszállították és megsemmisítették a katonák.

A gyöngyösi Kiss Péter utcában is földmunkák során bukkantak rá a második világháborús eredetű, szovjet gyártmányú, 45 milliméteres páncéltörő gránátra. Az eszköz szállítható állapotban volt, így a katonák el is vitték későbbi megsemmisítésre – olvasható a tűzszerész ezred bejegyzésében.

 

The post Már több mint ezerszer riasztották idén a Magyar Honvédség tűzszerészeit appeared first on .

A kormány kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai célja, hogy Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) államtitkára.

Kutnyánszky Zsolt a Rheinmetall gyárépületét és az off-road tesztpálya elemeit bemutató sajtóeseményen kifejtette: stratégiai cél, hogy a Magyar Honvédségnek legyenek eszközei az önellátás biztosításához. A high-tech védelmi iparnak a következő évben a legalább ötszázmilliárdos éves forgalmat kell elérnie, valamint jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs képességgel kell rendelkeznie.

A nemzetbiztonsági és gazdasági érdekek indokolttá teszik, hogy a stratégiai eszközöket minél nagyobb arányban Magyarországon állítsák elő. A kapacitások megteremtésével csökken a nemzeti önrendelkezést korlátozó függőség a külső szállítóktól, az állam pedig befektetőként kedvező feltételekkel juthat a legkorszerűbb eszközökhöz és technológiákhoz – tette hozzá.

A több mint százmilliárd forintból épülő harcjármű-gyár és tesztpálya nagyban elősegíti, hogy Zalaegerszeg ipari és innovációs központtá váljon – emelte ki az államtitkár.

A magyar állam és a németországi (düsseldorfi székhelyű) Rheinmetall közös gyárépítése 2020 végén kezdődött el. A harmincezer négyzetméteres harcjármű-gyártócsarnok első pillérét tavaly márciusban emelték be. A gyár közvetlen szomszédságában működő ZalaZONE járműipari tesztpálya mintegy harminc hektáros területén az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezetet alakítottak ki. A gyárépületet és a három tesztmodult tavasszal adták át, most pedig a 14 tesztpálya-elem is elkészült. Június utolsó hetében elkezdődött a gyártási technológiai telepítése, a tervek szerint 2023 elején a gyártás is megkezdődik.

Háry András ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgató hangsúlyozta: a tesztkörnyezet nemcsak az itt készült Lynx gyalogsági harcjárművek, hanem egyéb off-road járművek tesztelésére és fejlesztésére is lehetőséget ad.

 

The post Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben régiós védelmi ipari központtá válhat appeared first on .

Öt európai országban letartóztattak 39 feltételezett embercsempészt, akik a La Manche csatornán át törvénytelenül migránsokat utaztattak Nagy-Britanniába – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete.

A hágai székhelyű Europol sajtóközleménye szerint a letartóztatottak ugyanabban az embercsempészbandában tevékenykedtek. Kis csónakokon vittek át migránsokat a csatornán, de rendszeresen változtattak a taktikán, hogy elkerüljék a lebukást: az éjszaka leple alatt többnyire nagyobb csónakokat indítottak el, nem törődve a migránsok biztonságával.

A bűnszervezet leleplezése a Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság bűnüldöző és igazságügyi hatóságai közötti szoros együttműködés eredménye volt, amelyet az Europol is támogatott. Az Europol szerint a hálózat mintegy tízezer illegális bevándorlót csempészhetett át Nagy-Britanniába az utóbbi 12-18 hónapban, és ezáltal megközelítőleg hatvanmillió euró profitra tehettek szert.

A nemzeti rendvédelmi szervek több mint 1200 mentőmellényt, mintegy 150 gumicsónakot, több tízezer eurónyi készpénzt, valamint lőfegyvereket és kábítószert is lefoglaltak az akció során. A műveletben 900 rendőr vett részt.

 

The post Europol: letartóztattak 39 embert a La Manche csatornán szervezett embercsempészet miatt appeared first on .

Jelenleg közel egymillió ukrán szerez harci és katonai tapasztalatot, és Ukrajna gyors tempóban újjá is fegyverzi hadseregét a NATO-szabványoknak megfelelően – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

A tisztségviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők számbeli fölényét az “ukrán minőség határozottan felülmúlja”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország február 24-én indított háborújának Moszkva állítása szerint az ukrán hadsereg “demilitarizálása” volt az egyik fő célja. Ezzel szemben most az ukrán hadsereget gyors ütemben újrafegyverzik, méghozzá a NATO-szabványoknak megfelelően, nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket és technológiát – emelte ki Danyilov.

Volodimir Zelenszkij elnök szerdán utasította Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy törölje el azt az eljárást, amellyel a katonai szolgálatra kötelezettek Ukrajna régiói közötti mozgására vonatkozóan kellett engedélyt szerezni – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki irodából származó értesülésre hivatkozva. Zaluzsnij tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól.

Zelenszkij katonai vezetőkkel folytatott egyeztetést, amelyen meghallgatta Zaluzsnij jelentését is az új szabályozásról. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a kormány korlátozhatja az állampolgárok alkotmányos jogait hadiállapot idején. Ugyanakkor utasította a vezérkart: vonja vissza a már elfogadott eljárási rendet, és dolgozza át úgy, hogy az ország védelmi képességei is biztosítva maradjanak.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Toreck városára. A lövedékek lakott területen, két családi házba csapódtak be, az eddigi információk alapján egy ember megsebesült, hárman pedig a romok alatt rekedtek. Az ukrán légierő déli parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy szerdára virradóan két orosz, Kalibr típusú rakétát semmisítettek meg Mikolajiv régió fölött. A parancsnokság szerint a rakétákat a Fekete-tengeren lévő orosz tengeralattjárókról lőtték ki.

Az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszonban helybeliek nagy erejű robbanásról számoltak be a vasútállomás közelében, a pályaudvar környékén nagy füst gomolyog – közölte a Szuszpilne hírportál. A történtekről, annak részleteiről egyelőre nincs hivatalos jelentés. Az ukrán vezérkar szerdai harctéri jelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán katonák a kulcsfontosságú, Donyeck megyei Kramatorszk város irányában visszaszorították az orosz erőket, jelentős veszteségeket okozva nekik.

A vezérkar szerdai összesítése szerint már 36 500 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 187 helikoptert, 15 hadihajót, 1600 harckocsit, 3789 páncélozott harcjárművet, 812 tüzérségi és 107 légvédelmi rendszert, valamint 247 rakéta-sorozatvetőt.

 

The post Orosz agresszió: jelenleg egymillió ukrán szerez harci tapasztalatot appeared first on .

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megtisztította az üzemanyag- és fémszennyezéstől az egykor szovjet lőtérként használt Strázsa-hegyet, valamint felújította a környéket bemutató tanösvényt – közölte az intézmény kommunikációs referense.

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint az üzemanyaggal szennyezett terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen helyezkedett el. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak. A környezeti károk elhárítása során a szennyezett földet kitermelték, majd biológiailag megtisztították. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket és hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítették át.

A nemzeti park felújította a hegyen körbevezető tanösvényt, több helyen korlátokat is kihelyeztek kijelölt útvonal betartása és az élőhely védelme érdekében. A kármentesítés és a tanösvény kialakításának költsége meghaladta a 600 millió forintot. A térségben található 330 hektáros szárazgyepet a DINPI saját juhállománnyal, legeltetéssel tartja karban, azonban a hatékony kezelés eléréséhez ezt gépkezeléssel is kiegészítik. A munkálatok elvégzéséhez a nemzeti park számos új gépet szerzett be, 122 millió forint értékben.

A Strázsa-hegy területe már a monarchia idején katonai gyakorlótér volt. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.

 

The post Megtisztították a szovjet hadsereg hulladékaitól az esztergomi Strázsa-hegyet appeared first on .

Nagy-Britannia néhány héten belül tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának – tájékoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt keddi telefonbeszélgetésük alkalmával – számolt be róla a Jevropejszka Pravda hírportál.

“Zelenszkij elnök a jelenlegi ukrajnai helyzetről és Oroszország legutóbbi lépéséről beszélt, a miniszterelnök pedig a brit haditechnikai eszközök újabb, köztük tíz önjáró löveg és lőszerek szállításáról tájékoztatott, amelyek a következő napokban, hetekben érkeznek meg Ukrajnába” – idézett a hírportál Johnson hivatalának közleményéből. Hozzáfűzte, hogy London a közleményben nem tért ki arra, hogy milyen típusú tüzérségi rendszerek szállításáról van szó.

Johnson azt is hangsúlyozta, hogy a világ támogatja Ukrajnát, és az ukrán fegyveres erők képesek visszafoglalni az orosz erők által megszállt területeket. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái között szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése.

Ez utóbbival kapcsolatban a brit miniszterelnök azt mondta, hogy országa felkérte a Műsorszolgáltatók Európai Szövetségét (EBU), hogy “fontolja meg Ukrajna javaslatait erre az eseményre”. Korábban ukrán híradások beszámoltak arról, hogy noha ukrán együttes nyerte meg az idei versenyt, a háború elhúzódása miatt az EBU a második helyezettnek, azaz Nagy-Britanniának ajánlja fel a jövő évi dalfesztivál megrendezését.

Közben Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők kedden is ágyúzták a régió közigazgatási határa mentén lévő területet. A hatóságok negyven robbanásról számoltak be, az orosz erők minden bizonnyal rakéta-sorozatvetőkkel és tüzérségi rendszerekkel vették tűz alá a téréséget. A kormányzó szavai szerint áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés.

Vadim Ljax, a stratégiai jelentűségű, Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon úgyszintén arról adott hírt, hogy az orosz erők masszív tűz alá vették a várost. A helyi piac is az ágyúzás zónájába esett. Legalább egy halálesetet jelentettek – közölte a városvezető.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól. Zaluzsnij emellett felszólította az embereket, hogy akiket még nem vettek katonai nyilvántartásba, ezt haladéktalanul rendezzék. Biztosított egyúttal afelől, hogy a katonai vezetés a közeli napokban nem akarja korlátozni az állampolgárok szabad mozgását.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán különleges műveleti erők honlapján megjelent közleményre hivatkozva arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben az ukrán alkalmazottak többsége nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, ezért a Roszenergoatom orosz vállalat dolgozóit szállítják oda. Hírszerzési információk szerint ezen még az sem segített, hogy fizetésemelést és ingyenes nyaralást kínáltak fel nekik az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Közben az ukrán hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Krím-félszigetet az Oroszország területével összekötő híd védelmét megerősítették az orosz erők, tartva az ukrán hadsereg esetleges támadásától.

 

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának appeared first on .

Nem működik együtt a rendőrséggel az a 47 éves diósjenői férfi, akit nevelt lánya megölésével gyanúsítanak; a letartóztatásban lévő férfi a 2009 márciusában történt gyilkosság után elásta a 19 éves lány holttestét; a lány 14 éves testvérét továbbra is eltűntként keresik.

Kalmár Zsolt ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta: a testvérpár három testvérükkel, édesanyjukkal és nevelőapjukkal 2004 nyarától 2009 nyaráig élt egy háztartásban Diósjenőn, amikor a kiskorú gyerekeket a gyámhatóság védelembe vette és gyermekotthonokba kerültek, ahonnan többször hazaszöktek.

Az adatok szerint a férfi 2009 márciusában, közös lakásukban családi vitát, hangos szóváltást követően bántalmazta a lányt, aki a helyszínen meghalt. Ezt követően, hogy a felelősségrevonást elkerülje, a holttestet elásta. A múlt csütörtökön elfogott férfi letartóztatásáról vasárnap döntött a bíróság. Ellene szexuális bűncselekmény miatt vádemelési javaslatot tettek az ügyészségen.

Juhász Viktor alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője közölte, a további nyomozást szakértők bevonásával folytatják, hogy megtudják a lányok eltűnésének, a sérelmükre elkövetett bűncselekmények körülményeit, és megállapítsák a másik lány hollétét.

Kalmár közölte: a kiemelt médiaérdeklődés miatt döntöttek úgy, hogy tájékoztatják a nyilvánosságot azokról az adatokról, amelyek nem befolyásolják a későbbi felderítést és bizonyítást, illetve azért, mert a sajtóban a napokban több, tényként közölt információ nem volt helytálló. Beszámolt arról, hogy a büntetőeljárást 2021 őszén indították az ügyben. Előtte, egy gyermekotthonból származó bejelentés alapján 2009 elején körözési eljárás indult az akkor 14 és 19 éves lányok tartózkodási helyének megállapítására.

2015-ben a főkapitányság vette át az eljárást a rétsági városi kapitányságtól, mert arra lehetett következtetni, hogy a testvérpár bűncselekmény áldozatává válhatott.

A főkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy az elmúlt években Petőfi Attila országos főkapitányi biztossal, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatóság kiemelt életellenes ügyek koordinátorával, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ körözési szakirányító főosztályának munkatársaival dolgoztak.

Kalmár úgy fogalmazott: minden információt leellenőriztek, és “minden információt elvittek a végéig”, ami azt eredményezte, hogy 2021 őszére tudták megállapítani a bűncselekmény gyanúját az eltűnésekkel kapcsolatban.

 

The post Nem működik együtt a rendőrséggel a nevelt lánya megölésével gyanúsított férfi appeared first on .

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden kijelentette: arra számít, hogy a szövetséges tagállamok minél előbb ratifikálják Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz.

Svédország és Finnország kedden írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, miután a szövetséges tagállamok nagykövetei Brüsszelben jóváhagyták a múlt heti madridi NATO-csúcstalálkozó döntését a két ország belépéséről. A NATO részéről a tagországok nagykövetei látták el kézjegyükkel a jegyzőkönyveket.

A főtitkár az aláírást követő sajtótájékoztatón köszönetet mondott Finnországnak, Törökországnak és Svédországnak építő jellegű hozzáállásukért. “A madridi csúcstalálkozón aláírt háromoldalú megállapodás lehetővé tette, hogy eljöjjön ez a mai nap. Mindhárom fél keményen dolgozik a megállapodás végrehajtásán, különösen a terrorizmus elleni küzdelem területén” – jelentette ki.

A madridi csúcson Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta a figyelmet, hogy a török törvényhozás csak akkor hagyja jóvá Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, ha a két ország teljesíti a háromoldalú megállapodásban vállaltakat, és eleget tesz Törökország kéréseinek a fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatban, továbbá együttműködik Ankarával a terroristagyanús személyek kiadatásában.

Ann Linde svéd és Pekka Haavisto finn külügyminiszter a keddi sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki, hogy csatlakozásukhoz “erős támogatást” kaptak a NATO-tagországoktól. “Meggyőződésünk, hogy a tagságunk megerősíti a NATO-t és hozzájárul az euroatlanti térség stabilitásához, országunk mindet megtesz, hogy felszámolja a terrorizmus minden formáját” – jelentette ki Linde. A finn külügyminiszter hozzátette: reméli, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban jóváhagyják a csatlakozási jegyzőkönyveket.

 

The post Stoltenberg: minél előbb ratifikálni kell Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz appeared first on .

Gyerekkereskedelem alapos gyanújával több mint százharminc embert tartóztattak le, és hatvan további gyanúsítottat azonosítottak Európában – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint az előállítások mellett a szerzett információk alapján több mint száz új nyomozást indítottak. A június 6-tól 13-ig tartó, több európai ország részvételével szervezett, az európai határellenőrző ügynökség, a Frontex által koordinált akció során a gyermekkereskedelem és az embercsempészet több mint 130 lehetséges áldozatát azonosították.

A közel 22 500 rendőr bevonásával végzett akció folyamán mintegy 13 500 ingatlant is átkutattak, közel 200 ezer járművet és egymillió embert ellenőriztek, valamint több mint százezer dokumentumot fésültek át. Az ellenőrzések eredményeként több mint 220 hamis, a gyerekkereskedelmet segítő okmányt foglaltak le. A hatóságok emellett több mint 11 130 kiskorút azonosítottak az emberkereskedelem és kizsákmányolás lehetséges áldozataiként.

A közleményben megjegyezték, hogy az érintett gyerekek szexuális kizsákmányolásnak vannak kitéve, erőszakos koldulásra vagy más típusú bűnelkövetésre, akár kábítószer-kereskedelemre kényszerítik őket. A gyermekeket emellett gyakran utasítják kényszermunkára, és nem ritka közöttük, akiket háztartások tartanak rabszolgaságsorban.

A gyermekkereskedelem felszámolását célzó műveletben Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Ukrajna vettek részt.

 

The post Europol: több mint 130 embert tartóztattak le Európában gyermekkereskedelem miatt appeared first on .

Egyelőre nem vezetett eredményre a büntetés-végrehajtási szervezet Kis-Dunában elmerült két hivatásos állományú munkatársa utáni kutatás – közölte kedden az MTI-vel a Terrorelhárítási Központ (TEK), amely a belügyminiszter kijelölése alapján a kutatást irányítja.

A közlemény szerint a speciális eszközök – a drón- és a szonártechnika – sem mutattak emberi életre utaló körülményt, ezért a víz alatti kutatást felfüggesztették.
A büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai a felszínen és a part mentén továbbra is jelentős erőkkel keresik a 29 és a 34 éves szakembert.

A TEK közlése szerint Rácalmáson, a Kis-Duna hídnál a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézet és a Márianosztrai Fegyház és Börtön egy-egy munkatársa – egy kutyavezető és egy kutyakiképző férfi – szolgálati ebek kiképzése közben, hétfő délelőtt 11 óra körül, eddig ismeretlen okból, a vízben elmerült. A víz alatti kutatás, mentés munkálatainak megszervezését a TEK főigazgatója, Hajdu János a helyszínen irányította.

“A TEK feladata – többek között – hogy megteremtse azokat a személyi, technikai és műszaki feltételeket, melyek mellett a búvárok a lehető legbiztonságosabban végezhetik a kutatást, amit a víz – felszínről részben nem látható – erőteljes sodrása és többirányú áramlása tesz rendkívül nehézzé és veszélyessé” – írták. A kutatás tervezésébe, előkészítésébe és végrehajtásába a TEK koordinálásával a katasztrófavédelem munkatársai, a Havaria Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület mentőbúvárjai és a dunaújvárosi speciális mentők kapcsolódtak be.

A történtek körülményeinek vizsgálatát a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Dunaújvárosi Rendőrkapitányság folytatja – olvasható a közleményben.

Friss: Holtan találták meg kedd délután Rácalmásnál, a Kis-Duna-ágban a büntetés-végrehajtás egyik munkatársát, aki hétfő délelőtt tűnt el kollégájával együtt, amikor szolgálati ebek kiképzését végezték – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. A főkapitányság kommunikációs referense később közölte: azonosították az áldozatot, aki az idősebb, 34 éves férfi.     A rendőrségi közlemény szerint a férfi holttestét a tragédia helyszínén találták meg a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai.

Megtalálták a büntetés-végrehajtás (bv) 29 éves, hivatásos állományú tagjának holttestét Rácalmásnál, a Kis-Dunában – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon. A holttestet a Kis-Duna-híd közelében találták meg és emelték partra.

 

The post A TEK irányításával keresik a büntetés-végrehajtási szervezet Kis-Dunában elmerült két munkatársa utáni kutatást appeared first on .

Az év első felében 49 ember vesztette életét lakástűz következtében, héttel több, mint 2021 első hat hónapjában; leggyakrabban idős emberek válnak áldozattá – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közlemény szerint az első félévben 4136 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez 321-el haladja meg az előző év hasonló időszakában történt esetszámot. A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. Az égő épületekből 210 embert mentettek ki a tűzoltók, 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává – tették hozzá.

Mint írták: a legtöbb lakástűz nyílt láng használata, elektromos vagy fűtési hiba, illetve főzés vagy dohányzás miatt keletkezett. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban lobbantak fel a lángok. Tűzvizsgálati eljárást 173 esetben folytattak: ezek során kiderült, hogy 83 helyen szándékos gyújtogatás történt. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek munkáját – sorolták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében “éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket, régi építésű ingatlanban pedig rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is”. A konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelő elhelyezése – fűzték hozzá.

Arról is beszámoltak, hogy az első félévben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A múlt év első félévéhez képest ugyan csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt.

“Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás” – írták a közleményben.

 

The post Katasztrófavédelem: fél év alatt 49 ember halt meg lakástűz következtében appeared first on .

Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be a kijevi vezérkar a harctéri helyzetjelentésében.

Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak. Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátette, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket. A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál.

Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva. A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.

Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre – 2023-tól 2032-ig – készült, és két hullámban valósul meg. Az első 2023-2025 között fog tartani, amelyben a tervek szerint a projektek többségét, 580-at megvalósítanak. Ez több mint 350 milliárd dollárba fog kerülni.

A második hullám kevesebb projektet tartalmaz majd, de több finanszírozást igényel, több mint 400 milliárd dollárt. A terv ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ukrán gazdaságnak tíz éven belül évi hét százalékkal kell növekednie.

Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki közölte, hogy Ukrajna az újjáépítési tervét minden előterjesztett kezdeményezés közös platformjaként kínálja fel. “Hálás vagyok az Európai Bizottságnak azért a kezdeményezésért, hogy létrehoznának egy különleges európai platformot Ukrajna helyreállítására. Minden kezdeményezésnek, tervnek, ambíciónak egyetlen rendszerben kell lennie. Ezért Ukrajna saját nemzeti újjáépítési tervet javasol, amely alapján az egyes kezdeményezéseket meg lehet majd valósítani” – fejtette ki az államfő. Zelenszkij megnevezte a helyreállítás kulcsfontosságú alapelveit, amelyek között szerepel a biztonság, a technológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások betartása, a zöld technológiák alkalmazása, a kisebb közösségek érdekeire való összpontosítás, a maximális átláthatóság, továbbá új munkahelyek és új iparágak létrehozása Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők visszaverték az oroszok támadásait Donyeck megyében appeared first on .

Vesztegetéssel és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azt a pályázatkezeléssel foglalkozó nőt, aki a 37 millió forintok kért egy vállalkozótól azért, hogy a közbeszerzési eljárásokon mindig őt hozza ki nyertesnek – közölte a főügyészség sajtószóvivője.

Szilágyi László közleményében azt írta, a vádirat lényege szerint a vállalkozónak két cége is volt, melyeknek különböző adminisztratív munkákat végzett egy nő, aki később egy nagyobb intézmény pályázati felelőse lett, feladata pedig az intézmény közbeszerzéseinek kiírása és az eljárások lebonyolítása volt.

A nő megbeszélte a vállalkozóval, hogy olyan feltételekkel fogja a közbeszerzéseket kiírni, valamint olyan módon bonyolítja le azokat, hogy a nyertes minden esetben a vállalkozó valamelyik cége legyen. Ennek megfelelően az egyes pályázati kiírásokra olyan cégek is benyújtották a vállalkozói cégei mellett az ajánlatukat, akik erről nem is tudtak, vagy valamilyen személyi kapcsolatban álltak a vállalkozóval, illetve a nővel – ismertette a szóvivő.

Megjegyezte, az asszony az egyes pályázatokon elnyert összeg tíz százalékát kérte vissza a vállalkozótól, amit úgy papíroztak le, hogy könyvelőként valótlan számlákat állított ki a vállalkozó részére. A vádirat szerint a vállalkozó 2016-ban és 2017-ben összesen 37 millió forintot adott át így a nőnek, aki ebből egy lakást is vásárolt, amit a nyomozás során zár alá vettek.

Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével megvádolt nőre, valamint a vesztegetés bűntettével és szintén hamis magánokirat felhasználásnak vétségével vádolt vállalkozóra – amennyiben nem kérik a tárgyalás megtartását – az ügyészség börtönbüntetést, pénzbüntetést, a vesztegetési pénz és az abból vásárolt lakás elkobzását, illetve végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak.

 

The post Vesztegetéssel vádol az ügyészség egy pályázatkezelőt és egy vállalkozót appeared first on .

The challenges of intensive development of information and communication technologies, insufficient investment, and inability to use the full potential of port infrastructure, have led to the ports of the Adriatic-Ionian region being neglected and losing their historical role as major centers of commercial and cultural exchange and development.

A transnational project acted as the driving force in their reconstruction in 2020 for the Adriatic-Ionian region called POWER – Ports as Driving Wheels of Entrepreneurial Realm. This project aimed to support ports on the way to turning them into innovative hubs that will be able to reinterpret and restore their historical role as places of exchange, in order to become connection points between different Adriatic territorial contexts intending to enhance their entrepreneurial potential, which is not used or not sufficiently valued. Through this evolution of Adriatic ports into innovation hubs, PoWER has reversed a trend that is largely characterized by structural weakness (in terms of representativeness, modernization, orderliness, socio-economic positioning, and regeneration process).

Two years after the launch of the POWER project, in January this year, the EU granted the finances for the final phase of the project – the six-month PoWER Plus project. The goal of this follow-up project is to identify major problems that may affect ports in the Adriatic-Ionian region in the short and medium-term in light of the outbreak of the COVID-19 pandemic and the resulting economic crisis that has more or less affected the activities of the ports that involved in the project.

Three phases of the PoWER Plus project

The project consists of three phases: the first phase involves interviewing experts on possible future scenarios related to the port areas involved in the project, taking into account the broader situation and trends in the Adriatic-Ionian area; the second phase of the project includes a workshop that deepens the scenarios presented in phase one and identifies weaknesses and positive aspects of the strategy and methodology of the PoWER project, while the results of this paper will be used to develop an Annex to the methodology and strategy, which will be published to the public within the third, final phase, through four events “Foresight for Territorial Cooperation”.

The results of the work will be used to develop an Annex to the methodology and strategy of the POWER project.

We talked about this topic with the coordinator of the PoWER Plus project, Marko Padulo from the National Research Council of Italy, who, among other things, revealed to us how the pandemic affected the main goals of the project:

The general opinion among the interviewed experts is that the main challenge generated by the pandemic outbreak was a disruption of the supply chains which was caused by lack of manpower, difficulties in logistics, the imbalance between high demand for transport and low supply, port congestions and longer waiting time for container-ships. What is interesting, considering vessel traffic, is that while the passengers’ traffic came to an almost full stop – with relevant consequences on tourism’s economy – the demand for freight traffic had a relevant increase as a consequence of higher purchases (mainly online) of goods, especially form the East. On one side, the pandemic outbreak made some already existing issues, s.a. the lack of manpower and a low rate of process automation even more impactful. On the other side, it broke new grounds as far as security protocols, technologies and new automation technologies are concerned; moreover, it brought a relevant increase in commerce and a new (self) awareness of ports’ role in the international supply chain, but also on nations’ sustainability.

Since one of the main goals of the first POWER project was to increase energy efficiency, we were interested in whether any improvements in national and local regulations were noticed during the project:

With the exception of some specific courses required by the entrepreneurial maritime sector (e.g. Oil Companies International Marine Forum – OCIMF), today there is no standard requiring simulation activity for a specific port, kind of vessel, port staff, or maritime personnel on board. Following new needs related to sea traffic, and specificity of the sea areas near the ports (e.g. extractive platforms, farms, protected areas of high biodiversity) at the beginning of 2022, the Ravenna’s Port Authority has set up standardized anchorage areas. The critical issue shared by the digital transition in ports is often the lack of data standardization and the use of proprietary enabling platforms that are not designed for interoperability or do not make available information managed in a reusable manner. Moreover, it is not always clear who is the public entity that can activate and manage the service. In the Regional Territorial Landscape Plan (PPTR), which is in use since 2015, Puglia has foreseen a strategy for productive areas, which can be extended to the ZES. This PPTR, which contains the Guidelines on the design of Landscape and Ecologically Equipped Production Areas (APPEA), has defined a regional standard of environmental and landscape quality for the settlement, redevelopment, and reuse of production activities and infrastructures, with the goal of reducing the environmental, building, urban and landscape criticalities linked to the production areas.

The final phase of the project – “Foresight for Territorial Cooperation”

The first of four in a series of events entitled “Foresight for Territorial Cooperation” was recently completed – the final phase of the PoWER Plus project where the results of the project will be presented – the Annexes to the methodology and strategy, which will be promoted by the project partners in Ravenna, Tirana, Sarajevo, and Igoumenitsa.

The goal of these events, as the project coordinator Mr. Padulo states is to contribute to the promotion of project outcomes and results at the national and regional levels:

We want to contribute to their relevance and portability to potential beneficiaries, as well as to increase the awareness of potential beneficiaries and stakeholders about the role of EU Territorial Cooperation, which can contribute to the improvement of cooperation. The consortium will use the results of the project in order to improve the ICT platform powerports.eu, which has been enriched with the new GIS maps, as well as the function of a screen reader.

As the project nears its end, we were interested in summarizing the activities so far and finding out what the final plans are at the end of the project:

The collected questionnaires have been analyzed during the local workshops and Guidelines were agreed upon for workshop management: the moderator should lead the discussion so that the speakers can improve and deepen the data that was collected through the questionnaires: by asking experts to discuss common topics (or on observations) they have focused in filling their questionnaire; to deepen specific topics they dealt with a particular interest in the questionnaires; possibly to deepen scenarios 25-30 years; to allow experts to deal with a topic complementary to what was dealt in the questionnaire. Besides, PoWER Strategy and Methodology have been offered for discussion, to collect their advice and suggestions for improving them.

In addition to four local workshops (Ravenna, Tirana, Sarajevo, and Igoumenitsa) and four events “Foresight for Territorial Cooperation “, it is also planned to compile information on local scenarios, annexes to the PoWER methodology and strategy, as well as to improve the ICT platform powerports.eu:

There is no doubt that the project’s benefits will positively impact the improvement of the conditions for the development of ports in the Adriatic-Ionian area and overcoming the consequences of the coronavirus pandemic. The project will have direct effects on the following target groups: local, regional and national authorities, as well as employees of higher education institutions and research centers. The results of the project will also be presented to the general public through live events. The goal of strategic prediction is not to provide definitive answers about what the future will be, but to consider the likely development of our current reality so that we are prepared for what may happen in the future.

You can see more about the project on the powerports.eu page, the Facebook account of the PowerAdrion project as well as on the power.adrioninterreg.eu program page.

The post Regional initiative for port development in the Adriatic-Ionian region – PoWER Plus project appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba, a harctéri taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően.

Az államfő a lakossághoz intézett vasárnap éjjeli videoüzenetében kommentálta az ukrán csapatok kivonását a stratégiai jelentűségű Donyec-medencei településről, az üzenetből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

“Óvjuk katonáink és embereink életét. A falakat újjáépítjük, a területeket visszaszerezzük, de mindenekelőtt az embereket kell védenünk. Ha a hadsereg vezetése kivonja a katonákat a front egy bizonyos pontjáról, ahol az ellenségnek jelentősen nagyobb a tűzereje a miénknél, ami különösen igaz Liszicsanszkra, az csak egyet jelent: visszatérünk a taktikánknak és az egyre több korszerű fegyverünknek köszönhetően” – hangoztatta Zelenszkij.

Az elnök ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyékben, valamint a tengeren. Példaként említette a Kígyó-szigetet, amelyet az ukrán erők a napokban foglaltak vissza az oroszoktól. “A Kígyó-sziget egy jó példa. Eljön a nap, amikor ugyanezt mondjuk majd a Donyec-medencéről is” – fogalmazott Zelenszkij.

Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Kígyó-szigeten ismét felvonták az ukrán zászlót. “A hadművelet befejeződött, és a terület ismét Ukrajna fennhatósága alá került” – közölte.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, hanem Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi.

A nemzetközi partnerek titkosszolgálatainak információival kapcsolatban Budanov megjegyezte, hogy az ukrán hírszerzés a saját információira támaszkodik. Szavai szerint ezek alapján levonták a következtetést, hogy Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé. Szavai szerint az orosz invázió kezdetére és alakulására vonatkozó jelzései eddig valóra váltak az ukrán hírszerzésnek. Arra válaszul, hogy talán Oroszország beéri a Donyec-medence elfoglalásával, és hajlandó lesz békét kötni, Budanov értésre adta: Ukrajna “nem kereskedik területekkel”.

Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a “kvázi köztársaságok” létrehozásáig. Rámutatott arra, hogy Oroszország “népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket – vélekedett Budanov.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összeállításában azt emelte ki, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék ellen, a donyecki régió ágyúzásának intenzitása egyre növekszik, és Herszon megyében is feszült a helyzet. Szumi megyében eltaláltak egy pszicho-neurológiai bentlakásos intézményt, ahol tűz ütött ki, és hárman a betegek közül megsérültek. Harkiv megyében az orosz támadások következtében három civil vesztette életét és négy sebesült meg. Donyeck megyében egy nap alatt kilencen haltak meg – köztük egy gyermek – és 25-en sebesültek meg.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéműsorban hozzátette, hogy orosz gépek repültek át Ukrajna határain rakétacsapásokkal fenyegetve, ezért számos régióban megszólaltak a légvédelmi szirénák.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint még visszatér az ukrán hadsereg Liszicsanszkba appeared first on .

Vádat emeltek a vértesszőlősi katonai mentés ügyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolja az állami légi jármű parancsnokát, egyben pilótáját.

A közleményben felidézték: a Magyar Honvédség kutató-mentő egysége 2020. július 5-ei szolgálata ellátása során riasztást kapott arról, hogy Vértesszőlős közelében egy siklóernyős a fák közé zuhant. Miután a katasztrófavédelem a mentést a földről nem tudta végrehajtani, a vádlott a Mi-8 Rescue 34 típusú helikopterrel a helyszínt megközelítette, majd megkezdte a paplanernyőjével együtt egy fa lombkoronáján rekedt sértetlen siklóernyős mentését.

Ennek során a parancsnok – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst abból a célból, hogy a fedélzeten tartózkodó ejtőernyősök egy hatvan méter hosszú alpinkötélhez rögzítve egy másik, összetekert alpinkötelet engedjenek le a részére, amelynek segítségével saját erejéből leereszkedhet.

Ennek a mentési módszernek az elkezdésekor a vádlottnak fel kellett volna mérnie azt, hogy a rotorlapátvégek által keltette légörvények a fák ágainak letöréséhez és a fán rekedt paplanernyő belobbanásához vezethetnek, ezért az a sértettre nézve veszélyes – tartalmazza az ügyészség közleménye. Hozzátették: ennek ellenére a parancsnok az elvárható körültekintés – elsősorban a földfelszínen tartózkodó kárhelyszínparancsnoktól történő tájékozódás -, valamint a művelet következményeinek felmérése nélkül kezdte meg a feladat végrehajtását.

A helikopter által keltett turbulens légáramlat a siklóernyő belobbanásával járt, ami letörte azt a faágat, ahol a sértett tartózkodott, aki emiatt a földre zuhant. Az esés következtében a sértett életveszélyesen megsérült, majd egy hónappal később életét vesztette, míg a földön tartózkodó mentőtiszt a lezuhant ágak miatt 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

Az ügyészség szerint a vádlott cselekményével gondatlanságból veszélynek tette ki a sértettek, valamint a mentés helyszínén a földön tartózkodó emberek életét, testi épségét. Vádiratában az ügyészség azt indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítélje a katonát végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és határozott időre tiltsa el a légi járművek vezetésétől.

 

The post Vádat emeltek a vértesszőlősi katonai mentés ügyében appeared first on .

Hatóság félrevezetésének vétségével vádolja a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség azt a harmincéves férfit, aki tavaly áprilisban egy pénzszállító cég biztonsági őreként a gépkocsihoz visszatérve azt mesélte a kollégájának, hogy egy férfi megpróbálta kirabolni – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a vádlott 2021 áprilisában egy pénzszállító cég alkalmazásában állt mint értékszállító vagyonőr. Az értékszállítási szolgáltatást nyújtó cég üzletekkel, bankokkal és egyéb szolgáltatókkal állt szerződéses kapcsolatban.

A férfi 2021. április 14-én egy munkatársával több helyszínen is járt, kollégája vezette a pénzszállító autót, a vádlott pedig begyűjtötte a készpénzt. Kora délután érkeztek meg egy XIV. kerületi üzletközponthoz, ahova a vádlott bement, majd később, amikor visszatért a gépkocsihoz, azt állította a kollégájának, hogy őt egy férfi megpróbálta az imént kirabolni, azonban az ő helytállása miatt a támadó végül elmenekült.

A vádirat szerint a férfi állítása valótlan volt, csak azért találta ki a rablási kísérletet, hogy a kollégája előtt jó színben tüntesse fel magát. Munkatársa azonban emlékeztette a társát, hogy a támadást azonnal be kell jelentenie, ezért a vádlott felhívta a diszpécseri szolgálatot és azt a valótlan bejelentést tette, hogy a bevásárlóközpont zárt folyosóján egy férfi, késsel fenyegetőzve az értékszállító táska átadását követelte tőle, ő azonban a táskával megütötte a támadót, aki ekkor elmenekült.

A diszpécseri szolgálat munkatársa azonnal bejelentést tett a rendőrségen, az ügyben rablás kísérlete miatt nyomozás indult. A vádlottat a nyomozók az ügyben még aznap kihallgatták tanúként; beismerte, hogy a támadást csak kitalálta, és az általa tett bejelentés hamis volt. Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás mellőzésével hozzon érdemi döntést.

 

The post Hatóság félrevezetése miatt emeltek vádat egy kitalált rablási kísérletet előadó pénzszállító ellen appeared first on .

A holland rendőrség letartóztatott egy 26 éves férfit, akit Peter R. de Vries ismert bűnügyi újságíró meggyilkolásának megszervezésével gyanúsítanak – írta az NlTimes hírportál.

Az ANP holland hírügynökség értesülése szerint a Krystian M.-ként említett lengyel férfi már börtönben van egy 2021 októberében elkövetett gyilkosság miatt. De Vriest tavaly július hatodikán lőtték meg Amszterdamban, sebesülésébe zíz nappal később belehalt. Halála előtt a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásban vett részt a koronatanú tanácsadójaként.

Brechtje van de Moosdijk, a holland főügyészség szóvivője azt mondta, Krystian M.-et azzal gyanúsítják, hogy tőle származnak az újságíró feltételezett gyilkosainak adott utasítások. Az ügyészség korábban már életfogytiglani büntetést kért két, az ügyben érintett emberre: a Delano G. holland, valamint Kamil E. lengyel állampolgárok elleni ítéletet várhatóan július 14-én hirdetik ki.

Az NlTimes arról értesült, hogy Krystian M. egyértelműen bizonyított kapcsolatban állt Taghival, aki a vád szerint a gyilkosságot kitervelte. Taghit jelenleg Hollandia egyik legjobban őrzött börtönében tartják fogva, és az ország történelmének egyik legnagyobb büntetőpere folyik ellene és 16 bűntársa ellen.

 

The post De Vries meggyilkolás: A holland rendőrség újabb gyanúsítottat tartóztatott le appeared first on .