Biztonságpiac

Boross Zoltán ezredes elmondta: az 54 éves férfit – akinek a nevét a sajtótájékoztatón nem hozták nyilvánosságra – az Interpol a brazil bíróság által – harminc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt – kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján körözte. A férfi felkutatását az is nehezítette, hogy pár éve holttá nyilváníttatta magát, több mint tíz álnevet és hamis iratokat használt – ismertette a főosztályvezető.

A magyar hatóságok kedd hajnalban nemzetközi együttműködés keretében kaptak információt arról, hogy a veszélyes fegyveres bűnöző Magyarországon tartózkodik. Az NNI munkatársai hat óra alatt felkutatták, azonosították és egy budapesti vendéglátóhely teraszán – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének közreműködésével – elfogták a férfit.

Kihallgatásán a férfi tagadta, hogy ő lenne az Interpol által körözött személy, de az ujjlenyomata egyezést mutatott – ismertette az ezredes. A férfi szállodai szobáját is átkutatták a magyar hatóságok és közokirat-hamisítás miatt eljárást indítottak ellene. Kiadatásáról a magyar bíróság dönt majd – tette hozzá Boross.

The post Budapesten fogták el a világ egyik legkeresettebb drogkereskedőjét appeared first on .

A Bitcoin értéke a 2021. novemberi csúcspontja óta több mint felére esett vissza, ami az egész kriptopénzpiac összeomlását okozta. A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) is olyan meredek esést szenvedett el, hogy a befektetők megijedhettek. Amikor egy hónappal ezelőtt mindkét kriptovaluta a mézeshetek időszakát élvezte, ki gondolta volna, hogy ilyen meredek zuhanással kell szembenézniük? A kriptopiacon elterjedt gyenge hangulat miatt a befektetők kivonták a pénzüket, aminek következtében a Tether (USDT) elvesztette a dollárhoz való kötöttségét.

A bitcoint (lásd bitcoin era) gyakran tekintik jó fedezeti eszköznek az infláció ellen. Ez azt jelenti, hogy az infláció nem érinti a top kriptopénzt. Lehet, hogy ez nem minden alkalommal igaz; legalábbis a piac ezen a héten ennek volt tanúja. A magas infláció és a szigorúbb monetáris politika a kripto befektetőkre is hatással volt, ami a piac összeomlásához vezetett. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a kriptónak most nagyobb piaca van, és egyre inkább mainstream lesz.

A stabilcoinok elvileg megőrzik az értéküket. Ezek mögött fiat valuták állnak, mint az amerikai dollár, az arany, vagy akár más kriptovaluták. A Bitcoin összeomlása súlyosan érintette a Terra és a TerraUSD-t. A Terra működése a felelős ezért.

A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) a Terra hálózat két natív tokenje. A TerraUSD célja, hogy algoritmusok segítségével fenntartsa az amerikai dollárhoz való kötöttségét. Tehát ha valaki UST-t akar veretni, akkor el kell égetnie a LUNA dollárral egyenértékű mennyiségét. Ugyanígy működik ez fordítva is. Így tartja fenn a protokoll az UST árfolyamát.

2022 márciusában a Luna Foundation Guard (LFG), hogy még több párnát adjon a stabilcoinjának, úgy döntött, hogy a Bitcoin-t is hozzáadja a tartalékához. Az elképzelés az volt, hogy ha valami baj történne az árakkal, a Bitcoin-támogatás segíthet az UST stabilizálásában. Sajnos ez nem történt meg, és a tőzsde összeomlott, a Bitcoin összeomlott, majd az egész kriptopiac összeomlott.

A Terra (LUNA) jelenleg 0,000000999967 dolláron kereskedik tokenenként, ami 14359%-os csökkenést jelent a 2022. áprilisi 119,18 dolláros történelmi csúcsról. A TerraUSD (UST), amely elvesztette a dollárhoz kötöttségét, jelenleg 0,13 dolláron kereskedik – számolt be a coingecko.com.

A vérfürdő átterjedt a többi stabilcoinra is, például a Tether (USDT), a legnagyobb stabilcoinra, amely elvesztette a dollárhoz való kötöttségét. Május 12-én az UST árfolyama egy ponton 0,6841 dolláros történelmi mélypontot ért el. Ez azt jelenti, hogy az USDT birtokosainak tokenje kevesebbet ér, mint 1 dollár. A coingecko.com szerint azonban a token jelenleg újra a régi kerékvágásban van, 1 dolláron kereskednek vele.

A kriptokrach sok tanulsággal szolgált ezen a héten. Még a legjobb altcoinok, mint a Terra is szenvedhetnek egyik napról a másikra veszteségeket és küzdhetnek a túlélésért. A decentralizált algoritmusú stabilcoinok, mint például a TerraUSD mögött álló ötlet lenyűgözőnek tűnik, de jobb stratégiára van szükség. Az olyan központosított stabilcoinok, mint a Tether (USDT), amelyeket gyakran kritizálnak az elégtelen készpénztartalékok miatt, válság idején tehetetlenül néznek ki.

A kriptopénz olyan digitális vagy virtuális fizetőeszköz, amelyet kriptográfiával biztosítanak, ami szinte lehetetlenné teszi a hamisítást vagy a dupla elköltést. Számos kriptovaluta decentralizált hálózat, amely a blokklánc-technológián alapul – egy olyan elosztott főkönyv, amelyet számítógépek szétszórt hálózata kényszerít ki. A kriptovaluták egyik meghatározó jellemzője, hogy általában nem központi hatóság bocsátja ki őket, így elméletileg immunisak a kormányzati beavatkozásra vagy manipulációra.

A tőzsde tágabb értelemben a tőzsdék és egyéb helyszínek összességét jelenti, ahol a köztulajdonban lévő vállalatok részvényeinek vétele, eladása és kibocsátása zajlik. Az ilyen pénzügyi tevékenységeket intézményesített hivatalos (fizikai vagy elektronikus) tőzsdéken vagy meghatározott szabályok szerint működő tőzsdén kívüli (OTC) piactereken keresztül végzik.

A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értékét egy másik valuta, árucikk vagy pénzügyi eszköz értékéhez kötik, vagy ahhoz kötik. A stabilcoinok célja, hogy alternatívát nyújtsanak a legnépszerűbb kriptovaluták – köztük a Bitcoin (BTC) – nagyfokú volatilitásával szemben, ami miatt az ilyen befektetések kevésbé alkalmasak a tranzakciók széles körű lebonyolítására.

The post Crypto Crash: Mit kell tudni a befektetőknek appeared first on .

A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (húsz százalékkal), Máltán (tizenkét százalékkal) és Észtországban (kilenc százalékkal) emelkedett.

Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók hatvan százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, öt százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van.

Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg tizenkét százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőtti felmérés eredményéhez képest.

Oroszországról az európai válaszadók tíz százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor harminc százalék vélekedett így. E tekintetben Kína a második helyen áll 22 százalékkal, ami a legutóbbi felméréshez képest 14 százalékos csökkenést jelent. Az Egyesült Királyságról az európaiak 65 százalékának van pozitív véleménye, ami egy százalékos emelkedést jelent, az Egyesült Államokról pedig a válaszadók 58 százaléka vélekedett kedvezően, ami 13 százalékkal több, mint korábban.

Az európaiak 61 százaléka szerint életük az Ukrajnában zajló háború hatására megváltozik, a válaszadók 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen. Tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalán is érzékeli. Azonban az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – köztük a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény húsz tagállamban. Hat uniós országban pedig, köztük Magyarországon (67 százalék) is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a demokráciát kell védenie (38 százalék), második helyen az emberi jogok védelme áll az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolta az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védeni szükséges értékek sorában.

A válaszadók szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek (38 százalék) kell prioritást élveznie az európai politikában, ezt a közegészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék) követi.

The post Felmérés: megerősítette az EU támogatottságát Oroszország Ukrajna elleni háborúja az európaiak körében appeared first on .

A Bellingcat oknyomozó hírportál 2019-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a belga gyártmányú FN F2000 típusú automata fegyvereket, nemcsak a szaúdi határőrség csapatai használták, hanem jemeni polgárháborúba beavatkozó szaúdi katonai erők is.

Mivel a konfliktus során számos háborús bűncselekményről érkezett bejelentés, a legtöbb európai ország beszüntette a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot. Ennek ellenére a vallon kormány továbbra is fegyvereket adott el kétes hírű szaúdi nemzetközi szervezeteknek. A pert indító szervezetek úgy vélik, hogy az FN Herstal szállítmányaihoz vitatott engedélyek kapcsolódnak, és így a vállalat bűnrészessé válhat a térségben elkövetett háborús bűncselekményekben.

A The Brussels Times szerint az FN Herstal nem az egyetlen vállalat, amely az elmúlt években fegyverbotrányokba keveredett.

Annak ellenére, hogy a vallon kormány felfüggesztette az engedélyét, a belga páncélozott járműveket is gyártó Cockerill-Sambre acélipari vállalat 136 LAV-700 típusú lövegtornyot szállított Szaúd-Arábiának Kanadán keresztül 2019-2020 között. A vállalat a kritikákat “feddhetetlensége elleni ismételt támadásoknak” minősítette. A szintén vallóniai székhelyű New Lachausée gépgyártó vállalatról ugyancsak kiderült, hogy 2020-2021-ben lőszergyártásra vonatkozó ajánlatokat tett a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz vállalatoknak. A vállalat húsz százalékban a vallon régió tulajdonában van.

A belga államtanács korábban legalább három alkalommal felfüggesztette a regionális kormány Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportját.

The post Szaúdi fegyvereladások miatt perelnek egy belga fegyvergyártó céget jogvédő szervezetek appeared first on .

Az elsőfokú bíróság 2021. október 15-én kihirdetett ítéletében R. Szilveszter vádlottat bűnösnek mondta ki aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban harmincöt év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az eljárás során felmerült 350 millió forint bűnügyi költségből közel kétszázmillió forint megfizetésére kötelezte a vádlottat a bíróság.

Az első fokon megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett a bűncselekményt megelőzően nem ismerte egymást. A vádlott egy garázsban élt, állandó megélhetéssel nem rendelkezett. A sértett férjével és közös kiskorú gyermekükkel Budapesten egy családi házban lakott, szabadidejében a lakóhelye közelében egy meghatározott útvonalon rendszeresen futott.

A cselekmény napján a sértett este ment futni. A vádlott a futási útvonal közvilágítással nem rendelkező szakaszán megtámadta. A sértett az útról letérve menekülni próbált, a vádlott azonban a kerékpárút mellett elterülő füves-bokros területen bántalmazta őt, majd szexuális erőszakot követett el és egy kötéllel megfojtotta. Ezután magához vette a sértett mobilját és távozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője az élet elleni cselekmény és a szexuális erőszak vonatkozásában felmentésért fellebbezett. Az ítélőtábla által módosított tényállás alapján az volt megállapítható, hogy a vádlott a szexuális cselekmény végrehajtása érdekében oltotta ki a sértett életét, nem pedig azért, hogy a bűncselekmény felderítését megakadályozza.

A soroksári futónő megölése a köznyugalmat tartósan és súlyosan megzavarta, pánikot, rémületet keltett, amihez hozzájárult az is, hogy öt éven át nem derült ki, hogy ki az elkövető. A vádlotti cselekmény folytán a közbiztonságba vetett bizalom is megingott. Továbbá a vádlott többszörös visszaeső, cselekményét gátlástalanul, vágyának öncélú kielégítése érdekében az élethez való jogot semmibe véve követte el. Mindezek alapján az ítélőtábla az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a törvényi maximumban, azaz negyven évben határozta meg.

The post A Fővárosi Ítélőtábla súlyosította a soroksári futónő gyilkosának büntetését appeared first on .

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz “diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik. Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el “a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése “új dimenzió”.

A gázexport visszafogása “gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen – jelentette ki Robert Habeck.

Putyin az “orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy “mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.

Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból “nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.

Ezzel összefüggésben a Die Welt ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet “feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

The post Orosz agresszió: Habeck szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával appeared first on .

A lap szerint a hazatelepített anyákat Belgiumban már elítélték terroristacsoport tevékenységében való részvétel miatt. Hétfői érkezésükkor átadták őket az igazságügyi hatóságoknak, a gyerekeket pedig az ifjúságvédelmi szolgálat gondjaira bízták. De Croo tavaly márciusban ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a belga származású, 12 év alatti gyermekeket szüleikkel együtt hazatoloncolják az észak-szíriai Roj menekülttáborból.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ korábban úgy ítélte meg, hogy a táborokban tartózkodó gyermekek és anyák állandó nyomon követést igényelnek, amit belga földön sokkal könnyebb biztosítani. Belgium Franciaországgal együtt azon európai országok közé tartozik, ahonnan a legtöbben távoztak, a szíriai háború 2011-es kitörése után, hogy a dzsihadista szervezetek soraiban harcoljanak.

Az Iszlám Államhoz csatlakozók közül több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai állampolgárságú nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Belgium dzsihadista nőket és gyermekeiket telepítette haza Szíriából appeared first on .

A kitüntetést Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke adta át.

A brüsszeli központú szervezet Budapesten tartott éves konferenciáján, hétfőn mutatta be azt a tanulmányt, amely nemzetközi kutatásokat összesítve, a zsidóság biztonságérzete, az antiszemitizmus vagy éppen az Izrael-ellenesség alapján rangsorolja az európai országokat. E kutatás szerint Magyarország, Olaszország után, a második “legbarátságosabb” a zsidósággal.

A közlemény szerint a díj átadásakor Alex Benjamin, az EJA igazgatója méltatta a belügyminiszter érdemeit és a magyar kormány erőfeszítéseit. Megemlítette, hogy Pintér minisztersége alatt fejlesztették a rendvédelmi szervek és a zsidó közösségek közötti együttműködést, valamint hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Kitért arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi kara felvette tantárgyai közé a gyűlölet-bűncselekmények bűnüldözését és bűnmegelőzését. Kidolgozták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekménnyel kapcsolatos, részletes vizsgálati és alkalmazási módszertant. Módosították a büntető törvénykönyvet, hogy a kisebbségekkel szembeni erőszakra uszítás mellett a gyűlöletre uszítás is büntetendő legyen. Az alaptörvényben pedig garantálták a közösségek méltóságának védelmét – áll a közleményben.

The post Az Európai Zsidó Szövetség kitüntette Pintér Sándort appeared first on .

Cserébe Szlovénia támogatást kap az Egyesült Államoktól saját hadseregének felszerelésére. A portál úgy tudja: az amerikai hozzájárulás nagyobb összegű lesz, mint az Ukrajnának küldött felszerelés értéke.

A BVP M80 lánctalpasokat az 1980-as évektől az 1990-es évekig gyártották Jugoszláviában. A járműveket sokáig a délnyugat-szlovéniai Pivka városának külterületén tartották és több hétbe telt, mire előkészítették őket a használatra. A harckocsik háromfős legénység számára készültek. Felszerelték őket egy 20 milliméteres gépágyúval, egy géppuskával és egy Maljutka páncéltörő rakétavetővel.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter a múlt héten a NATO-tagországok védelmi miniszteri értekezletén elmondta: Szlovénia továbbra is segíteni akar Ukrajnának. Megjegyezte, hogy az ország már eddig is számos humanitárius és katonai adományt küldött a kelet-európai országnak.

Ugyanakkor hozzátette: kimerítették a katonai “arzenáljukat”, amelyből a továbbiakban kínálni tudnának. A jövőben Ljubljana Ukrajna aknamentesítését tudja segíteni, és kiképzést kínálhat az ukrán erőknek Szlovéniában.

The post Orosz agresszió: Szlovénia jugoszláv gyártmányú BVP M80A gyalogsági harcjárműveket küldött Ukrajnának appeared first on .

“Az abszolút gonosszal van dolgunk. Így nincs más választásunk, mint továbbmenni. Fel kell szabadítanunk minden területünket, és kiverni a betolakodókat. Noha most már több mint 2,5 ezer kilométer a frontunk szélessége, érezhető, hogy a stratégiai kezdeményezés még a miénk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt. Zelenszkij fényképeket csatolt az üzenetéhez a frontról és Ukrajna lerombolt városairól.

Közben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az oroszok ismét csapást mértek a megyeszékhelyre, Harkiv városára. Hivatala legfrissebb értesülései szerint négyen haltak meg, köztük egy gyermek, és tízen megsérültek. A helybeliek beszámolói szerint minden bizonnyal rakétatámadás volt, mert a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg a városban. A rakéta, amelyet az orosz erők hétfőn lőttek ki Harkivra, eltalálta a metrót, aminek következtében egy alkalmazott megsérült, három vonat pedig megrongálódott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a tárca információ alapján legfeljebb hét fehérorosz zászlóalj tartózkodik most Fehéroroszországban, az ukrajnai határnál, a breszti és a homeli területen. “Ez körülbelül 3,5-4 ezer főt jelent. Vannak ott azonban orosz csapatok is. A számukat nem mondom meg, de több településen szállásolták el őket” – tette hozzá a szóvivő.

Motuzjanik szavai szerint Fehéroroszország teljes hadserege 60 ezer fős, de Aljakszandr Lukasena elnök további húszezerrel szeretné növelni, ezért most aktívan toboroznak fehéroroszokat a hadseregbe. “Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a fehérorosz fél jelenleg Oroszországot látja el az összes logisztikával, nagyon valószínű, hogy az oroszok gyorsan képesek lesznek további tartalékokat átvinni Fehéroroszország területére, és esetleg offenzívát előkészíteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy Kijevben ennek előjelét egyelőre nem látják. Ukrajnának felkészültnek kell lennie egy esetleges második offenzívára Fehéroroszország felől, ezért arra kényszerült, hogy továbbra is csapatokat tartson a térségben.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője közben arról számolt be, hogy orosz ügynököket lepleztek le az ukrán kormány hivatalában és az iparkamarában. Őrizetbe vették Kijevben a kabinet titkárságának egy osztályvezetőjét, valamint a kereskedelmi és iparkamara egyik igazgatóságának vezetőjét. A gyanú szerint a hivatalnokok különféle bizalmas információkat adtak át az oroszoknak az ország védelmi képességeiről az államhatár felszereltségéről, továbbá ukrán rendfenntartók személyes adatait.

Az igazságügyi minisztérium sajtószolgálata közben bemutatta, milyen körülmények között tartják a fogságba esett orosz katonákat. A tárca kiemelte, hogy mindenhol betartják a nemzetközi normákat és elvárja, hogy az oroszok is betartsák ugyanezeket a szabályokat a náluk raboskodó ukrán hadifoglyokkal szemben.

A közlemény szerint az ukrán állami büntetés-végrehajtási szolgálat intézményeiben 51, hadifoglyok fogva tartására szolgáló helyet hoztak létre Ukrajna szinte minden régiójában, és egy tábort az ország nyugati részében. “A hadifogolytábort őrzik, és ott megfelelő életkörülményeket teremtettek a fogvatartottak számára, megszervezték orvosi ellátásukat is. Fontos, hogy a hadifoglyok dolgozzanak, és ne azzal töltsék idejüket, hogy a plafont bámulják. Famegmunkálással foglalkoznak, és az ukrán társadalom javát szolgálják” – fejtette ki Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter.

Az SZBU nyilvánosságra hozta egy elfogott orosz pilóta, a Wagner csoport elnevezésű orosz magánhadsereg egyik tagjának videóra rögzített vallomását, amelyben egyebek mellett elárulta, hogy rajta kívül más zsoldosok is repülnek tízmillió dollár feletti értékű orosz vadászgépeken, nemcsak az orosz hadsereg hivatásos pilótái. Elmondta azt is, hogy a zsoldosok havi 200 ezer rubelt (1,4 millió forint) kapnak, és további “bónuszokat” a bevetések számáért és “hatékonyságáért”. A fogságba esett zsoldos egyébként három napot harcolt Ukrajnában, mert a gépét az ukrán erők lelőtték. Addig napi egy-két bevetést hajtott végre.

Ruszlan Sztefancsuk házelnök közben a parlament elé terjesztette az emberi jogi biztos posztjára a jelöltet, miután a törvényhozás május végén menesztette a korábbi ombudsmant, Ljudmila Denyiszovát. Az új jelölt Dmitro Lubinec párton kívüli parlamenti képviselő.

Orbán támogatja Ukrajna uniós tagjelöltségét
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Orbán a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni. Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be (Valójában ennyien menekültek el Ukrajnából Magyarországon keresztül. A valós szám nagyságrenddel lehet alacsonyabb, június 9-i hivatalos közlések alapján – 24 615 ukrán állampolgár fordult menedékes védelemért Magyarországon. A -szerk- megj.), és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is. Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondott a magyar segítségért. (A közlemény nem tért ki arra, hogy szóba került volna az Ukrajnai magyar kissebség anyanyelvi oktatásának ügye, ami évek óta rombolja a két ország viszonyát. A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: az ukrajnai frontvonal már 2,5 ezer kilométeresre szélesedett ki appeared first on .

Putyin szerint az orosz csapategységekhez elkezdtek megérkezni az Sz-500-as légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek is, amelyeknek nincs párjuk a világon. Az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva lehetséges katonai fenyegetések és kockázatok figyelembe vételével fogja erősíteni és fejleszteni fegyveres erőit. Kiemelt feladatnak nevezte a csapatok felszerelését új fegyverrendszerekkel.

“Sokkal szélesebb körben kell majd alkalmaznunk a robotikát, a legújabb irányító és felderítő berendezéseket, a pilóta nélküli légi járműveket, és aktívan ki kell fejlesztenünk az új fizikai elveken alapuló fegyverrendszereket. A lézer-, az elektromágneses és egyéb fegyverekre gondolok” – mondta Putyin, aki szerint a világon jelenleg nincs az orosznál hatékonyabb haderő.

Korábbi tájékoztatás szerint az orosz Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta egyszerre több hiperszonikus csapásmérő egység hordozására alkalmas. Viktor Litovkin nyugállományú ezredes, katonai szakértő az RT állami televíziónak azt nyilatkozta, hogy a rakéta 10-16 különböző kapacitású robbanófejet, köztük több Avangard hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkot képes hordozni, valamint akár a Déli-sarkon keresztül is elrepülni a célpontjához és bármelyik irányból csapást mérni.

“Egyetlen ilyen rakéta képes elpusztítani egy fél kontinenst. A valószínű ellenfélnek meg kell értenie, hogy Oroszországgal nem jó viccelődni” – mondta Litovkin. A hangsebesség huszonhétszerese, óránként mintegy 33 ezer kilométeres sebesség elérésére, irány- és magasságváltoztatásra képes Avangard hiperszonikus eszközöket 2019 decemberében állították hadrendbe az orosz hadseregben.

Az RSZ–28 Szarmat (NATO-kódja: SS–X–30 Satan 2) orosz, föld alatti silóba telepített, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta. A termonukleáris MIRV harci résszel rendelkező rakéta fejlesztését 2009-ben kezdte a Makejev Állami Rakétaközpont. A nagyjából 200 tonna starttömegű rakéta jelentős, közel tíz tonnás harci részt szállíthat. A rakétával az 1970-es években rendszeresített R–36-os ballisztikus rakétákat tervezik felváltani. Rendszeresítése 2022-től várható. A rakétához az Avangard hiperszonikus sebességű manőverező harci részt tervezik használni. Az RSZ–28 rakéta első tesztindítását 2022. április 20-án hajtották végre Pleszeckől.

The post Orosz csodafegyvert állítanak hadrendbe az év végéig appeared first on .

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek. “A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik”-tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.

A Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben. “Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád”– jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint “hamis propaganda”.

The post Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz légierő képtelen teljes légi fölényt kivívni, és működését a kockázatkerülés jellemzi. Ez abban is megnyilvánul, hogy orosz harci gépek ritkán hatolnak mélyen az ukrán vonalak mögé. E nehézségek alapvető okai közül több az orosz szárazföldi haderőt is jellemzi – áll a helyzetértékelésben.

A brit katonai hírszerzés szerint az orosz légierő harci kiképzése a repülőszemélyzet dinamikus kezdeményezőkészségének fejlesztése helyett nagy valószínűséggel évek óta jórészt arra irányul, hogy jó benyomást tegyen magas beosztású tisztviselőkre.

Oroszországnak figyelemre méltó, viszonylag korszerű és ütőképes harcirepülőgép-flottája van. Szinte bizonyos azonban, hogy az orosz légierő nem tudott olyan intézményi kultúrát és szakképzettséget meghonosítani személyi állománya körében, amellyel el tudta volna érni azt a célkitűzését, hogy a nyugati stílusúhoz közelebb álló, modern légi hadműveleteket tudjon végrehajtani – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

A helyzetértékelés szerint ennek következményeként a tervezettnél nagyobb teher hárul az orosz szárazföldi haderőre, amely viszont már kezd kifáradni, valamint a fejlett manőverező robotrepülőgépekre, amelyekből valószínűleg már nincs sok.

A brit katonai hírszerzés korábbi hasonló elemzéseiben is számos olyan problémát tárt fel, amelyek az ukrajnai háborúban részt vevő orosz alakulatokat sújtják.

Előző napi helyzetértékelésében olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint az orosz hadsereg moráljával különösen nagy bajok vannak. Esetenként például egész orosz alakulatok tagadják meg parancsok végrehajtását, és az is megtörtént, hogy tisztek és az általuk vezényelt katonák között alakult ki fegyveres szembenállás.

Az orosz fegyveres erők alacsony moráljának fő okai között szerepel a brit katonai hírszerzés tudomása szerint az is, hogy a katonák gyenge minőségű vezetői tevékenységet érzékelnek, korlátozottak a lehetőségek a harci alakulatok pihentetésére, nagyon magasak az orosz fegyveres erők veszteségei, a katonák harctéri stressztől szenvednek, a logisztikai hálózat továbbra is gyenge, és gondok vannak a fizetések folyósításával is.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően. Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek. “Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – húzta alá. Az uniós diplomácia vezetője emlékeztetett: az Európai Unió által elfogadott büntetőintézkedések nem tiltják Oroszország számára a mezőgazdasági termékek és a vetőmagok exportját, illetve vásárlását. Az ukrán gabonaexport megakadályozása viszont drámai következményekkel fog járni az egész világon.

The post Orosz agresszió: a brit hírszerzés szerint alulteljesít az orosz légierő appeared first on .

Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács tájékoztatása szerint az intézkedések területi hatálya továbbra is a Krímre és Szevasztopolra korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint tilos mindenfajta beruházás Szevasztopolban. Ez azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak a tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az uniós Tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

Kiemelték: Oroszország újabb jogsértést követett el Ukrajna szuverenitása és területi egysége ellen az Ukrajna elleni háború megindításával. Az EU arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – írták.

“Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Továbbra is elkötelezett amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy megvédje területi egységét és önállóságát” – fogalmazott az uniós külügyi tanács.

A Krím elcsatolása miatti uniós szankciók 2014 óta vannak érvényben.

The post Az EU egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat appeared first on .

Az előterjesztést 259 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban, négy elutasította, 25 pedig tartózkodott. Az isztambuli egyezmény ratifikálását elemzők jó jelzésnek tartják a közelgő EU-csúcs előtt, mert ez arról tanúskodik, hogy Ukrajna kész az európai integrációhoz szükséges reformok végrehajtására – mutatott rá a hírportál.

A Jevropejszka Pravda ismertetése szerint az isztambuli egyezmény az Európa Tanács egyezménye a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről, amely 2011-ben készült el, s amelyet Ukrajna még abban az évben alá is írt. Az egyezmény 2014-ben lépett hatályba.

Ez az első ilyen jellegű dokumentum, amely jogilag kötelezi a részes országokat a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem jogi keretének létrehozására. Az egyezményhez csatlakozó országoknak büntethetővé kell tenniük a pszichológiai bántalmazást, az üldözést, a fizikai és szexuális bántalmazást, a kényszerházasságot, a kényszerabortuszt és a sterilizálást.

A dokumentumot 46 ország és az Európai Unió írta alá eddig, közülük kilenc ország azonban még nem ratifikálta. Az ukrán ratifikáció elsősorban azért csúszott mostanáig, mert az egyházak és a konzervatív politikusok tiltakoztak a dokumentumban használt “gender” kifejezés ellen. Több olyan uniós tagállam is van, például Magyarország, amelyek aláírták, de egyelőre nem ratifikálták az egyezményt.

The post Az ukrán parlament ratifikálta az Isztambuli Egyezményt appeared first on .

A varsói kormányfői hivatal miniszteri rangú vezetője a Korczowa-Krakivec lengyel-ukrán határátkelőn rendezett hétfői sajtóértekezleten erősítette meg újságíróknak Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi, a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban tett bejelentését, miszerint Varsóban, majd a spanyol és a portugál fővárosban is bemutatják az ukrajnai háborúban tönkretett, kiégetett orosz hadi felszerelést.

Dworczyk Korczowában közölte: a kiállítást a lengyel kormányfői hivatal és az ukrán védelmi tárca közötti megállapodás nyomán rendezik meg. “Egyfelől az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett borzalmakat mutatjuk be, másfelől az ukrán fegyveres erők hősies védekezését, valamint harcuk eredményét, vagyis a tönkretett felszerelést” – fejtette ki a lengyel politikus.

A korczowai sajtóértekezletet Dworczyk Olekszander Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel együtt tartotta, fő témája a lengyel-ukrán határon át haladó teherforgalom bővítése volt. Az eddig akár 24 órás várakozást is jegyző Korczowa-Krakivec határátkelőn az utóbbi napokban duplájára növelték a kamionok ellenőrzését végző kapacitást – közölte Dworczyk, aki szerint a közeljövőben kétszeresére nő a Lengyelország és Ukrajna közötti teherforgalom.

A lengyel-ukrán határon áthaladó teherforgalom bővítésének terveit a lengyel média az ukrajnai élelmiszer-kivitellel is kapcsolatba hozza. A lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) múlt héten közzétett jelentése szerint a lengyel határátkelőkön keresztül vezet az ukrán élelmiszerexport egyik fő útvonala: márciustól májusig a gabonafélék, az olajos magvak és az olajok harminc százalékát szállították Ukrajnából Lengyelországon keresztül.

Elkobozták az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma egyik képviselőjének németországi ingatlanvagyonát az Oroszország elleni európai uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt. A müncheni ügyészség közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K. néven azonosított feleségétől három ingatlant koboztak el Münchenben, azzal a bankszámlájukkal együtt, amelyre az ingatlanok bérlői eddig befizették a lakbért. Mint írták, L. megszavazott egy állásfoglalást, amelyben az Állami Duma felszólította Putyint, hogy ismerje el független államként a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alá vont kelet-ukrajnai területeket. A képviselő ezzel felkerült a parlamenti döntés után nyolc nappal, 2022. február 23-án kiterjesztett uniós szankciók hatálya alá tartozó emberek listájára.

A szankciókról szóló uniós rendelet alapján a listára kerülő természetes személyek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy testületek javára sem közvetlenül, sem közvetve nem biztosítható pénz vagy bármilyen egyéb gazdasági erőforrás az unió területén. A képviselő és felesége azonban továbbra is hasznosította a három müncheni ingatlant. Ezért a külkereskedelmi szabályokról szóló – a többi között az uniós szankciók betartását is előíró – német törvény háromrendbeli megsértésével gyanúsítják őket. A bérlők továbbra is maradhatnak az ingatlanokban, de a több ezer eurós bérleti díjat ezentúl nem a két orosz állampolgár számlájára kell utalniuk, hanem letétbe kell helyezniük a müncheni városi bíróságon.

The post Orosz agresszió: harcképtelenné tett orosz hadi felszerelést állítanak ki Varsóban appeared first on .

A bombát kedd délelőtt a helyszínen hatástalanítják; a munkálatok idejére a környéket 200 méteres körzetben kiürítik, illetve lezárják – közölte Gajdos Milán. Mint elmondta: a bejelentés egy Kartács utcai építkezésről érkezett. A tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy egy második világháborús szovjet légibomba bukkant elő a földből élesített orrgyújtó szerkezettel.

Azt is megállapították, hogy a bomba csak akkor szállítható biztonságosan, ha a helyszínen hatástalanítják. Erre a tervek szerint kedd délelőtt kerül sor – ismertette a tűzszerész hadnagy. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a bombát a Kartács utca 27. szám alatti építkezésen találták, és a hatástalanítás idejére lakosságvédelmi intézkedéseket vezetnek be kedd 7 órától várhatóan 12 óráig.

Ez azt jelenti, hogy Angyalföldön lezárják és kiürítik a Lehel út, Gömb utca, Kartács utca és Róbert Károly körút által határolt területet – tartalmazza a közlemény.

The post Második világháborús orosz bombát találtak a fővárosban appeared first on .

A holland békefenntartó Dutchbat III katonái az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezték, akiket azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, hogy megóvják a muszlim bosnyák lakosságot a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt.

A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte dacára 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

A hírportál beszámolója szerint Rutte a hollandiai Schaarsbergen laktanyájában tartott szombati ünnepségen a Dutchbat III veteránjai előtt elismerte a kormánynak a katonai egységgel szembeni tisztességtelen bánásmódját, és azt mondta: “csak egyetlen fél bűnös a srebrenicai enklávé bukásáért és az azt követő népirtásért, mégpedig a boszniai szerbek és nem a Dutchbat III katonái”.

Rutte közölte: az, hogy a katonai misszió az ENSZ keretében volt jelen Srebrenicában, nem von le semmit a holland kormány felelősségéből a katonai egység küldetésének körülményei, a hazatérő katonák fogadtatása, valamint annak tekintetében, hogy nem állt ki a katonák mellett, amikor jogtalan vádakat fogalmaztak meg velük szemben.

“Ma, a holland kormány nevében bocsánatot kérek a Dutchbat III minden női és férfi katonájától. A lehető legnagyobb elismeréssel és tisztelettel az iránt, ahogyan az egység a nehéz körülmények ellenére mindig helyesen próbált cselekedni, még akkor is, amikor ez már nem volt lehetséges” – fogalmazott Rutte.

A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a csak kézifegyverekkel felszerelt holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak.

A Dutchnews egy korábbi cikkében azt írta, hogy évtizedekkel a történtek után az egységben szolgálatot teljesítő katonák közül sokan még mindig poszttraumás stressztől szenvednek a háború során tapasztaltak miatt. Minden harmadik veteránnak továbbra is pszichológiai támogatásra van szüksége, és az egység 850 tagjának szinte mindegyike úgy érzi, nem ismerték el erőfeszítéseiket.

A holland kormány 2021 februárjában a Dutchbat III veteránjait 5000 euró támogatásban részesítette.

The post A holland kormányfő bocsánatot kért a Srebrenicában szolgált katonáktól appeared first on .

Tájékoztattak arról is, hogy az Aegon befektetési alapkezelője VIG Befektetési Alapkezelő néven tevékenykedik a továbbiakban. Kiemelték, a névváltás miatt a társaság csaknem másfél millió ügyfelének semmilyen teendője nincs, szerződéseik azonos feltételekkel továbbra is érvényesek.

Az Aegon NV. holland multinacionális vállalat 2020-ban döntött egyes kelet- és közép európai – többek között a magyarországi – érdekeltségei eladásáról az osztrák székhelyű VIG csoportnak. A csoport az Union Biztosító révén ismert szereplő a magyar piacon; a csoportban a magyar állam kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik.

Az új tulajdonos multibrand stratégiát követ, azaz a két érdekeltsége külön üzleti szereplőként folytatja munkáját. Az új márkanevet piacfelmérés alapján választották ki, a név utal a vállalat történelmi hagyományaira és jelenlegi piaci pozíciójára – írták a közleményben.

The post Szeptembertől Alfa néven folytatja az Aegon biztosító és pénztár appeared first on .

“Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.

Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában “valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.

“Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin.

“Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – tette hozzá az orosz vezető.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta “elherdált”. Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.

Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és “elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország “civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.

Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, “nem lenne probléma még a Krímmel sem”. Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.

Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében “teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal”, nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, “mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön”. Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.

Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott – Putyin fogalmazása szerint – államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint “innen eredtek a krími események”.

A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerődített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy “tervszerű munka folyik” annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.

Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő “helyi erők” jól harcolnak.

Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely “vörös vonalak” átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.

“Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére – ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja” – hangoztatta.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.

Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki Putyinnal együtt szerepelt a fórumon, kijelentette, hogy hazája nem ismeri el a donyecki és a luhanszki “népköztársaság”, valamint más olyan “kvázi állami területek” függetlenségét, mint Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia vagy Abházia, mert szerinte a nemzetek önrendelkezési jogának széles körű alkalmazása “káoszhoz” vezethet. Mint mondta, ha ennek a jognak valóban érvényt szereznének az egész világon, akkor a jelenlegi 193 helyett több mint 500 állam lenne a Földön. Elmondta azt is, hogy nehezen tudja elképzelni Ukrajna uniós csatlakozását a szigorú belépési követelmények miatt.

The post Putyin nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, igaz nem is kérte senki az engedélyét appeared first on .