Biztonságpiac

Olaszország kérése eredetileg kétszáz emberre vonatkozott, közülük tíz ember átadásáról az igazságszolgáltatásnak személyesen Emmanuel Macron államfő döntött 2021 áprilisában. Az Elysée-palota akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnöki döntés szigorúan követi a Francois Mitterrand néhai szocialista államfő által bevezetett francia doktrínát, amely menedéket biztosít a Vörös Brigádok volt tagjainak, kivéve, ha vér tapad a kezükhöz.

A párizsi fellebbviteli bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. és 8. cikkelye alapján a családi és magánélet joga, valamint az igazságos perhez való jog tiszteletben tartására hivatkozva nem járult hozzá az egykori terroristák kiadásához.

“Ez a jogok, a humanizmus és az igazságszolgáltatás jogának győzelme az államérdekkel szemben” – jelentette ki Irene Terrel, aki a tízből hét vádlott ügyvédje. Jean-Louis Chalanset, aki Enzo Calvittit képviseli, úgy vélte, hogy amikor Emmanuel Macron tavaly elrendelte a tíz ember letartóztatását, “elárulta az adott szót”, s “egyáltalán nem volt ismerete arról, hogy mi az hogy amnesztia”.

Olaszország évek óta kérte Franciaországtól a szélsőbaloldali terroristák kiadatását. Azokról van szó, akik az egykori Vörös Brigádok terrorszervezet tagjaiként 1968 és 1982 között erőszakos akciókat és véres merényleteket követtek el, majd a szomszédos Franciaországba menekültek. Az elmúlt negyven évben azonban Franciaország csak két kiadatási kérelmet fogadott el, Jacques Chirac elnöksége idején: 1995-ben Paolo Persichettiét, akit 2002-ben adtak ki Olaszországnak, majd 2004-ben Cesare Battistiét, aki az 1990-es évek óta élt francia földön, de aztán onnan is elmenekült. Végül Bolíviában tartóztatták le, és három évvel ezelőtt adták ki Olaszországnak.

A francia elnöki hivatal szerint a tíz név kiválasztása “több hónapos, jelentős kétoldalú előkészítő munka eredménye volt, amely a legsúlyosabb bűncselekményekre koncentrált”. Az őrizetbe vettek között van a többi között Giorgio Pietrostefani, a Lotta Continua nevű, szélsőbaloldali szervezet egyik alapítója, akit távollétében 22 év börtönre ítéltek, az 1968-ban elkövetett rendőrgyilkosságért életfogytiglanra ítélt Narciso Manenti, továbbá Roberta Capelli, Enzo Calvitti, Giovanni Alimonti és Sergio Tornaghi, valamint Maurizio Di Marzio, Luigi Bergamin és Raffaele Ventura.

A március 23. és június 15. között rendezett meghallgatásokon az egykori terroristák valamennyien elmondták, hogy mi történt velük az elmúlt negyven évben Franciaországban. Mindannyian úgy vélték, hogy védelmet élveznek a Mitterrand-doktrína alapján.

Rémy Heitz, a fellebbviteli bíróság főügyésze közleményében jelezte: elképzelhető, hogy a döntés ellen fellebbeznek a semmítőszék előtt. “A francia igazságszolgáltatás szuverén döntést hozott, és az igazságügyi minisztérium nem kommentálja azt” – jelezte a tárca az AFP hírügynökségnek, kiemelve, hogy a francia és az olasz hatóságok között kölcsönös a magas fokú bizalom, s mindketten osztják a jogállamiság koncepcióját.

The post A Vörös Brigádok ügye negyven éve mérgezi Franciaország és Olaszország kapcsolatát appeared first on .

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu-n szerdán megjelent közleményében azt írta, hogy a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei egy 32 éves és egy 24 éves pécsváradi férfit fogtak el Feked külterületén, éppen akkor, amikor az ültetvényre érkeztek locsolni. Az eljárás adatai szerint az ültetvényhez szükséges eszközöket, magokat közösen szerezték be. A rendőrök a területről 311 tő kannabiszt és a növények gondozásához kellő eszközöket foglaltak le.

A bűncselekménnyel összefüggésben Pécsen egy 24 éves helyi férfit, valamint egy 28 éves pécsváradi férfit is elfogtak. Utóbbi otthonában 327 tő különböző fejlettségű kannabisz növényt foglaltak le. A 24 éves pécsi férfi lakásában 224 gramm kábítószergyanús anyagot találtak. Mindkettőjük ellen kábítószer-kereskedelem, míg az ültetvényen elfogott két férfi ellen kábítószer birtoklása miatt nyomoz a rendőrség. A rendőrség a négy gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezi a letartóztatásukat.

Jogerősen hat év börtönre ítéltek egy férfit, aki pénzt csalt ki egy nőtől
Hat év börtönbüntetésre ítélt a Győri Ítélőtábla egy visszaeső férfit jogerősen, aki nemlétező belügyminisztériumi ismerősére hivatkozva csalt ki pénzt egy nőtől — közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség. A férfi 2018 szeptemberében letartóztatásból szabadult, majd egy szombathelyi panzióban szállt meg, ahol megismerkedett egy nővel. A nő elmesélte neki, hogy az Amerikai Egyesült Államokba szeretne utazni dolgozni, azonban a szükséges iratok beszerzése lassú és nehézkes. A férfi valótlanul azt állította, hogy van egy Belügyminisztériumban dolgozó ismerőse, aki pénzért segíteni tud a gyorsabb ügyintézésben. A nő 1200 eurót adott át a férfinak. Az iratok megszerzése érdekében a férfi nem tett semmit, a megkárosított nő 2018 novemberében feljelentette. A nő könnyen megúszta: befolyás vásárlásának bűntette miatt megrovásban részesítették.

The post Drogültetvényt számoltak fel és kábítószer-terjesztőket fogtak el a rendőrök Baranyában appeared first on .

Azt mondta, hogy válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket. A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát négyről hatra növelik, további két újgenerációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban – sorolta az amerikai elnök.

Felidézte: az Egyesült Államok az év elején húszezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel százezerre emelkedett katonáik létszáma a térségben. A csúcstalálkozó első munkaértekezletének megkezdése előtt tett sajtónyilatkozat során Jens Stoltenberg NATO-főtitkár köszönetet mondott, amiért az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság mellett. Szavai szerint a most bejelentett intézkedések is a transzatlanti köteléket erősítik.

Ukrajna eljárást indított az emberi jogok megsértése miatt Oroszország ellen
Ukrajna eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértésével vádolva Moszkvát a február 24-én indított háborúval összefügésben – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság. A közlemény szerint az új államközi keresetben az ukrán kormány mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Oroszország jogellenesen támadta meg Ukrajnát. Ukrajna kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.

Az ukrán kormány keresetében azt írta: az orosz támadásokban civilek tízezrei sebesültek meg, sokan meghaltak, másokat letartóztattak vagy eltűntként tartanak nyilván. Az orosz agresszió miatt százezrek veszítették el otthonukat vagy vagyonukat, és milliók költöztek el az országból. Kijev azt állítja, hogy a civilek elleni támadásokat az orosz katonaság, oroszbarát szeparatisták vagy orosz irányítású félkatonai szervezetek hajtották végre. Az orosz hatóságok pedig nem folytattak hatékony vizsgálatot az emberi jogsértések felderítésére, az elkövetők felelősségre vonására – írták.

The post NATO-csúcs: Az amerikai katonai jelenlét európai növelését jelentette be Biden appeared first on .

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az államfő a felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több, mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. “A háborúnak nem szabad elhúzódnia. Ahhoz, hogy ez ne történjék meg, hogy mi Oroszország tüzérségi fegyverekben megmutatkozó előnyét letörjük, sokkal több ilyen rendszerre, korszerű tüzérségre van szükség” – hangoztatta Zelenszkij. Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán államfő emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.

“Ha Önök ezeket a rendelkezésünkre bocsátják, azzal teljes egészében megtörhetik Oroszország ukrán városok lerombolására és a civilek terrorizálására irányuló taktikáját – fejtegette az elnök. Rámutatott arra, hogy Kijev és Madrid között kisebb a távolság, mint az ukrán városok ellen használt rakéták hatótávolsága. “Hogyan tud egy állam reagálni ilyen fenyegetésre a partnerek segítsége nélkül?” – tette fel a kérdést hozzátéve, hogy a NATO szerinte képes megadni ezt a segítséget Ukrajnának. Az elnök sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, amelyek megakadályozzák abban, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját.

Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége. Leszögezte: a NATO-nak “helyet kell találnia Ukrajna számára a közös biztonsági térben, és segítenie kell őt abban, hogy megnyerje a háborút, különben a szövetség pusztán újabb háborút késleltet Oroszországgal. “Vagy gyors segítség Ukrajnának, amely elegendő a győzelemhez, vagy elhalasztott háború Oroszország és Önök között” – figyelmeztetett az államfő.

Zelenszkij bírálta a NATO “nyitott ajtók” politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti “szürke zónát”. “A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgókapuihoz, amelyek nyitva vannak, de amikor át akarsz menni, a forgókapuk becsukódnak előtted, amíg nem fizetsz. Nem fizetett még eleget Ukrajna? Hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció biztonságához még mindig nem elégséges? Akkor mi kell még?” – fogalmazott Zelenszkij.

Az EU fokozza az ukrajnai háború következményeinek kezelésére nyújtott regionális támogatást
Az Európai Bizottság a kohéziós politika keretében további összegeket és nagyobb rugalmasságot biztosít a regionális és a helyi hatóságoknak és partnereknek az Ukrajna elleni orosz háború következményeinek kezeléséhez – közölte a brüsszeli testület. A jövőben több támogatás jut azoknak, akik befogadják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket, legyen szó tagállamokról, helyi hatóságokról vagy civil társadalmi szervezetekről. A módosítás értelmében egyebek mellett az EU által száz százalékos társfinanszírozás lehetőségét is kiterjesztik azokra az intézkedésekre is, amelyek az Unión kívüli országok állampolgárainak társadalmi és gazdasági integrációját hivatottak előmozdítani.

A rugalmas felhasználási lehetőségek mobilizálta források legalább harminc százalékát a helyi hatóságok és a helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek által irányított műveletekre kell fordítani, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek azok, akik a munka legtöbbjét végzik. A programok a területi hatályukon kívül is támogathatják a műveleteket, mindaddig, amíg ugyanazon tagállamon belülre irányulnak. Ez lehetővé teszi, hogy oda irányítsák a támogatást, ahol a legnagyobb szükség van rá, hiszen a menekültek a tagállamokon belül nem feltétlenül maradnak meg egy helyen.

The post Zelenszkij segítséget kért a NATO-csúcs résztvevőitől az ukrajnai “orosz terror” megállításához appeared first on .

A két politikus a sajtónak tett nyilatkozatában nem részletezte, hogy pontosan mennyivel növelik a haderő létszámát. Nem sokkal a találkozó előtt Jake Sullivan, ameikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte: a Földközi-tenger partján fekvő bázison állomásozó négy hadihajóhoz további két romboló csatlakozik majd. A spanyol miniszterelnök a madridi NATO-csúcs kezdete előtt fogadta az Egyesült Államok elnökét, akivel közös nyilatkozatban erősítették meg kétoldalú kapcsolataikat, egyebek mellett a védelem és a biztonság, az igazságszolgáltatás, a migráció, a klímaváltozás, az energiabiztonság és a tudományos együttműködések területén.

A kölcsönösen aláírt dokumentumban kiemelték a két ország közötti szilárd kapcsolatot és stratégiai partnerséget, valamint az erős történelmi gyökereket is. “Osztozunk a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közti egyenlőség előmozdításának szándékában” – fogalmazott a rövid, kérdések nélküli sajtótájékoztatón Pedro Sánchez. Felidézte, hogy a két ország utoljára több, mint húsz éve írt alá közös együttműködési nyilatkozatot, azonban azóta a világrend megváltozott.

“Putyin Ukrajna ellen inváziója a nemzetközi jog megsértését jelenti, frontális támadás a közös értékek ellen, és igazolja annak szükségességét, hogy megerősítsük a szabályokon alapuló világrend melletti kiállásunkat” – jelentette ki a spanyol kormányfő. Biden szerint a csütörtökig tartó madridi NATO-csúcsot “kulcsfontosságú pillanatban” rendezik meg. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni támadás egyesítette a szövetségeseket.

“A NATO alapvető eleme a transzatlanti biztonságnak” – jelentette ki és alapvetőnek nevezte, hogy a szervezet tagjai együtt megbirkóznak mind a keletről mind a délről érkező fenyegetésekkel. Az amerikai elnök az Ukrajnának nyújtott támogatások és az Oroszország elleni szankciók folytatását szorgalmazta, valamint köszönetet mondott Spanyolországnak, amiért mintegy 150 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig.

The post Az Egyesült Államok megerősíti jelenlétét a rotai katonai bázison Dél-Spanyolországban appeared first on .

Podoljak Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének azon kijelentésére reagált, amely szerint a háború akár a nap lejártáig véget érhet, ha az ukrán fegyveres erők leteszik a fegyvert. “Nem Ukrajna kezdte ezt a háborút, hogy parancsszóra véget vessen neki” – mutatott rá a tanácsadó. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármely pillanatban véget vethetne neki, csak vissza kell térnie a “normalitáshoz”: abbahagynia az ukrán városok elleni rakétatámadásokat, kivonnia csapatait és felhagynia a “nukleáris propagandával”.

Közben az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre kedden az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipro megyeszékhelyű város ellen, ahol eltaláltak egy benzinkutat – közölte Borisz Filatov, a település polgármestere. A városvezető szerint a benzinkút romjai alatt emberek rekedtek, pontos számot azonban nem közölt. Az ukrán légierő parancsnoksága később közölte, hogy az oroszok hat, Kalibr típusú rakétát lőttek ki a Fekete-tengerről Dnyipróra. Négy rakétát a légvédelemnek sikerült megsemmisítenie.

Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója arról számolt be, hogy a rakéta-becsapódások következtében károk keletkeztek a megyeszékhely vasúti és ipari infrastruktúrájában, egy szolgáltató vállalat épülete is kigyulladt.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz erők “a harci szellem megtörése érdekében rakétatámadásokkal terrorizálják Ukrajna polgári lakosságát”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban az orosz erők rakétákkal több csapást mértek a főváros, Kijev, valamint Kijev, Cserkaszi és Odessza megyék polgári infrastruktúrájára, továbbá a Poltava megyei Kremencsukban hétfőn egy bevásárlóközpontra.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közölte, hogy az ukrán hadsereg a háború kezdete óta mintegy ötven Bayraktar típusú, török gyártású harci drónt kapott. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tárca még több tucat ilyen drónt rendelt meg és fizetett ki. Ezek, szavai szerint, már júliusban megérkeznek az országba.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról tájékoztatott, hogy azonosítottak újabb két orosz parancsnokot, aki utasítást adott polgári személyek brutális megkínzására és kivégzésére Kijev megyében. Ők: Makszim Krasznoscsekov őrnagy, zászlóaljparancsnok és Alekszandr Vasziljev őrnagy, századparancsnok-helyettes. Az SZBU szerint ők irányították a gépesített lövészalakulatok műveleteit a Kijev megyei Peremoha falu ideiglenes elfoglalása idején. Az ukrán nyomozó hatóságok megállapították, hogy 2022 februárjában, a falu elfoglalásakor, az orosz katonák hét civilt ejtettek foglyul, ököllel verték, rúgták a foglyokat és lőfegyvert használtak. Az SZBU kiemelte, hogy mindkét parancsnok személyesen hallgatott ki ukrán civileket, végül arra utasította beosztottjait, hogy gépfegyverrel lőjék le az embereket, és a holttestekkel együtt robbantsák fel az épületet – írta közleményében az SZBU. Az ügyészség adatai szerint öt embert végeztek ki. Krasznoscsekovot és Vasziljevet az ukrán hatóságok a háborús szabályok és szokások megsértésével gyanúsítják.

Macron: nem szabad megengedni az orosz diadalt
Nem szabad megengedni az orosz diadalt az ukrajnai háborúban, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport ezért addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig csak szükséges – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Hetek németországi csúcstalálkozója után. Macron a világrend destabilizálására tett orosz kísérletnek nevezte az Ukrajna elleni agressziót. Mint mondta, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút, és nem is szabad megengedni neki a győzelmet. A G7 csoport ezért a szükséges intenzitással folytatja Ukrajna támogatását. Hozzátette, hogy nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.

The post Orosz agresszió: nem Ukrajna kezdte a háborút, Moszkva vethetne véget neki appeared first on .

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak. A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO “nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Stoltenberg kitért arra, hogy Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. “Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét” – jelentette ki. Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Moszkva ellensúlyozni fogja a NATO bővítését
Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, “abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”. “Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” — fenyegetőzött Rjabkov.

The post NATO-csúcs: Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába appeared first on .

A vád szerint férfi egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjét rabolta ki, aki XXII. kerületi otthonában tartotta a cég heti bevételét – közölte a vádhatóság. A vádiratot ismertetve azt írták: 2010. január 25-én este a vádlott elrejtőzött a sértett házának kertjében. Amikor a cégvezető a lakása bejáratához ért, a vádlott – arcát sállal eltakarva – egy valódinak látszó fegyverrel fenyegetve rátámadt. Beterelte a házba és ékszert, mobiltelefont, készpénzt követelt tőle.

Az ügyvezető eleinte tagadta, hogy bármilyen érték lenne az ingatlanban, a vádlott ekkor a fegyvert ráfogva többször megütötte, miközben azzal fenyegette, hogy térden lövi. A fenyegetés hatására a férfi elővette táskájából az irodából aznap hazavitt mintegy négymillió forint bevételt és átadta támadójának. Újabb fenyegetés és bántalmazás után pedig a lakásban elrejtett csaknem hatmillió forint értékű forintot és valutát is odaadta.

Ezután a vádlott a tárolóhelyiségbe zárta a férfit, azzal, hogy ha öt percen belül kijön, lelövi. A vádlott ezután a sértett gépkocsijával elhagyta a helyszínt, a kerületben egy parkos részhez hajtott, és a járművet hátrahagyva távozott. A főügyészség jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt nyújtott be vádiratot, fegyházbüntetés kiszabását indítványozva a 43 éves vádlottra.

The post Ami késik, nem múlik: tizenkét évvel ezelőtti fegyveres rablás ügyében emeltek vádat appeared first on .

Az ORFK a rendőrség honlapján közölte: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális menekültek bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére. Ennek érdekében ajánlottak fel támogatást a nyugat-balkáni országoknak. A tájékoztatás szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek, valamint az illegális bevándorlók előállításában.

A 29 fős észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – jelezték. A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében szolgálnak majd, hanem a mélységi területeken haladó utakon is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét.

The post Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a német fővárost kereste fel elsőként miniszterként, és német partnerével volt az első hivatalos kétoldalú találkozója. Ez is mutatja az esetleges ideológiai nézeteltéréseken és kormányzati ciklusokon átívelő kölcsönös “stratégiai elkötelezettséget”. A haderőfejlesztési együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: az előző ciklusban elindított fejlesztési program nagyban erősíti a védelmi ipar Magyarországon tevékenykedő német szereplőit. Az azonban kevésbé ismert tény, de szintén az együttműködés szorosságát jelzi, hogy az utóbbi években éppen Magyarország volt a német védelmi ipar legfontosabb exportpiaca.

A védelempolitikáról szólva aláhúzta: közös meggyőződés, hogy a NATO-nak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. A NATO védelmi szövetség, amely nem szállíthat halált okozó fegyvert Ukrajnának, ezt továbbra is kétoldalú, bilaterális alapon kell megoldaniuk a tagállamoknak – fejtette ki a honvédelmi miniszter, aláhúzva, hogy az áprilisi országgyűlési választás eredménye is megerősítette, hogy Magyarország a béke pártján áll.

A szövetség kedden kezdődő madridi csúcstalálkozóján elfogadandó új stratégiával kapcsolatban kiemelte: nemcsak az “orosz fenyegetésre” kell összpontosítani, hanem a “360 fokos” megközelítésre, a körkörös védelemre, így a terrorizmus veszélyére és az illegális migrációra is, amely ismét erősödik a magyar határon. Az “ukrán-orosz válság” hatására kialakuló gazdasági válság, “háborús infláció” és élelmiszerhiány miatt megnövekedő, és “nagyrészt illegális formát öltő migráció” komoly kihívás – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy Németország is egyetért ennek fontosságában.

A déli határt fenyegető illegális migrációval kapcsolatban arról is szólt, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és Németország számára egyaránt “stratégiai érdek”. A védelmi költségvetés növeléséről elmondta, hogy Magyarország a tervezettnél egy évvel hamarabb, már 2023-ban eléri a NATO-tagoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számított két százalékos szintet. Mint mondta, “Magyarország messziről indult”, de eléri és fenn is tartja a védelmi kiadások elvárt szintjét. Ennek “nem kis részben” a Magyarországra települt német védelmi ipari cégek a kedvezményezettjei, amelyek hozzájárulnak az egész ország gazdasági fejlődéséhez és a munkahely-teremtéshez – tette hozzá a miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky: Németország meghatározó szövetséges és stratégiai partner appeared first on .

Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja. A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. “Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe” – hangsúlyozta.

Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, “ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban”. A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén negyven éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. “A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét” – fogalmazott Sánchez.

A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek “a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend”. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni. Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.

A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, “amelynek jelenlegi és jövőbeli létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után” – jelentette ki. A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel. A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen.

A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették. A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.

A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat. A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került. A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

The post Stoltenberg: fordulópontot jelent a madridi NATO-csúcs appeared first on .

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején – fejtette ki a polgármester. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.

Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak. “Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a Földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapásmérések. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá” – írta az államfő.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők ismét lőtték a régió központját, Harkiv városát. Az első adatok szerint öten sérültek meg, egyikük súlyos állapotban van. A kormányzó kifejtette, hogy Harkiv ipari negyedét érte találat, amelynek következtében tűz ütött ki az egyik vállalat épületében. Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága azt jelentette, hogy öt légicsapást mértek orosz csapatokra és haditechnikai eszközökre a Mikolajiv megyei Sznyihurivka és Krivorizzsja, valamint a Herszon megyei Beriszlav térségében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina között, az ukrán csapatok megállították és visszaverték az orosz erőket. A vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint eddig körülbelül 35 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 185 helikoptert, 14 hadihajót, 1567 harckocsit, 3704 páncélozott harcjárművet, 778 tüzérségi és 102 légvédelmi rendszert, valamint 243 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról tájékoztatott, hogy fogolycserével kiszabadítottak 16 katonát – köztük két tisztet -, és egy polgári személyt. Cserében 15 orosz foglyot adtak vissza. A műveletet Herszon és Mikolajiv megyék közigaztási határán hajtották végre.

Mindeközben tanácsadója közlése szerint az oroszok “elrabolták” Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Halina Ljasevszka, a városvezető tanácsadója ezt a Facebookon tette közzé. Szavai szerint Kolihajev reggel az egyik közintézményt kereste fel, ahol a városi tanács megmaradt alkalmazottai dolgoztak. Amint kiszállt az autóból, azonnal őrizetbe vették az orosz nemzeti gárda és valószínűleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai.

Miket beszél Peszkov: Kijev a nap lejártáig véget vethetne a harcoknak
Az ukrajnai harcok még a nap lejártáig véget érhetnének, ha Kijev fegyverletételre utasítaná a “nacionalistákat” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. “Az ukrán fél még a mai nap lejárta előtt véget vethet mindennek, kell egy parancs a nacionalista egységeknek, hogy tegyék le a fegyvert, kell egy parancs az ukrán hadseregnek, hogy tegye le a fegyvert, és teljesíteni kell Oroszország feltételeit. És minden véget érhet még azelőtt, hogy ez a nap véget érne” – mondta. A szóvivő az ukrán elnöknek azt a kijelentését kommentálta, miszerint még a tél beállta előtt véget szeretne vetni az ellenségeskedéseknek. Peszkov azt is mondta, hogy a “különleges hadművelet” a terv szerint halad és el fogja érni a céljait”. Arra a kérdésre, hogy az orosz félnek van-e hozzávetőleges menetrendje az ukrajnai “különleges katonai művelet” befejezésére, nemmel válaszolt.

The post Orosz agresszió: Az oroszok eltaláltak egy stadiont Mikolajivban appeared first on .

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). “Egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit a terroristáktól, mint Törökország, többek között a PKK terrorista csoport támadásai miatt” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Stoltenberg kifejtette: a NATO aktívan dolgozik a csatlakozási folyamat következő lépésein, de fontosnak mondta Törökország aggályainak figyelembe vételét. Álláspontja szerint a NATO-nak meg kell kettőznie erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek érdekében a NATO-főtitkár külön tanácskozást hívott össze a madridi csúcstalálkozón.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Svédország módosította terrorizmus-ellenes törvényét, továbbá új rendőrségi nyomozást indított a PKK tagjai ellen, és vizsgálja Ankara kiadatási kérelmeit.

“Ezek a konkrét lépések paradigmaváltást jelentenek Svédország terrorizmushoz való hozzáállásában az egyre veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban”- tette hozzá. A NATO-főtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a madridi csúcson megállapodás születik Törökország részéről a csatlakozási kérdésről, de reményét fejezte ki hogy a tárgyalások során “előbbre jutnak”.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: Svédország az ötvenes évek óta a legnagyobb katonai képességfejlesztését hajtja végre. “Újra ezredeket hozunk létre, megerősítjük a Gotland-sziget védelmét, aktiváljuk a nemzeti katonai szolgálatot, felgyorsítjuk a védelmi felszerelések beszerzését és megerősítjük hírszerzési és kibervédelmi képességeinket” – hangoztatta. Hozzátette: mivel ez még nem elég, a svéd parlament úgy döntött májusban, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz.

Andersson az Ankara által felvetett aggályokkal kapcsolatban elmondta: Svédország törekszik a megegyezésre. Reményét fejezte ki, hogy még a madridi csúcstalálkozó előtt egyezségre jut Törökországgal a csatlakozási folyamat mihamarabbi elindítása végett. Hangsúlyozta: Svédország a lehető leghatározottabban elítéli a terrorizmust, és elkötelezett a minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelem mellett.

“A PKK-val kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, az EU-ban, így Svédországban is terrorszervezetként tartják nyilván. Országunk nem lesz a terroristák menedéke”. A svéd miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy országában, július elsején lép életbe a szigorított terrorizmusellenes törvény.

The post Stoltenberg: Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt indult büntetőeljárás, miután olyan információ jutott a nyomozók tudomására, hogy egy sárospataki férfi külföldről drogot szerez be, majd azt több megyében értékesíti, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is dílerek részére. A nyomozás részletei arra is fényt derítettek, hogy a 36 éves B. Arnold az illegális üzletbe egyik rokonát, a 61 éves B. Sándort is bevonta. A drogot – amiket külföldi weboldalon keresztül rendelt meg felesége nevére – rokona lakcímére szállíttatta ki egy futárszolgálattal, majd rajta keresztül eladta egy baktalórántházi dílernek.

B. Arnoldra, B. Sándorra, valamint a velük kapcsolatban álló 36 éves B. Tiborra a rendőrök azután csaptak le, hogy átvette a drogot B. Sándortól. B. Tibort és a vele egy autóban utazó férfit a rendőrök pénteken fogták el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.

Autójában több mint egy kilogramm barna kristályos anyagot találtak, majd foglaltak le a rendőrök. Elfogását követően kutatást tartottak baktalórántházi lakásában is, ahol porciózáshoz használatos digitális mérlegeket, illetve tasakokat találtak. Ezen túl vagyonvisszaszerzési céllal lefoglaltak tőle egy nagy értékű gépkocsit, valamint három aranygyűrűt is. Gyanúsítotti kihallgatását követően a nyíregyházi nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

A KR NNI miskolci nyomozói a két férfit B. Tiborral egy időben fogták el, majd az ő sárospataki lakásaikban is kutatást tartottak. Összesen 4 és fél kilogramm barna kristályos anyagot foglaltak le náluk, ugyanolyat, mint amit a nyíregyházi rendőrök B. Tibor autójában találtak. Ezen kívül a két lakásban volt még fehér por és zöld növényi törmelék is, valamint nagy mennyiségben simítózáras tasakok és több mint 6 millió forint készpénz. A lefoglalt drog feketepiaci értéke csaknem 20 millió forint. Az akcióval a rendőrség 20 ezer adag kábítószer piacra kerülését akadályozta meg.

A vegyészszakértő megállapította, hogy a lefoglalt anyag kábítószer, így a két férfit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd mindegyiküket bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat. A rendőrségi közlemény szerint a gyanúsítottak száma még bővülhet, tekintettel arra, hogy a nyomozók vizsgálják, hogy a három férfi kivel állhatott még kapcsolatban.

The post Futárszolgálaton keresztül rendelt drogot a fineszes drogdíler appeared first on .

Az uralkodó azt mondta: a brutális orosz invázió miatti haraggal és az egységes európai reagálás láttán érzett büszkeséggel érkezett a román katonai bázisra, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a harcok rövidesen befejeződnek, és újjáépíthetik a szabad és virágzó Ukrajnát.

A belgák királya kifejtette: évtizedek óta először ismét fegyverek hangjától hangos Európába, ártatlan civilek mérhetetlen szenvedését idézte elő az, hogy Oroszország a nemzetközi jogot semmibe véve, mindenki szeme láttára, brutálisan lerohant egy szuverén államot. Másfelől elismeréssel beszélt arról, hogy az európai országok egységesen reagáltak erre a barbár cselekedetre, a visszaélésekre, és leírhatatlan erőszakra, egy emberként ítélték el az agresszort és szankciókat léptetett életbe.

Úgy értékelte: hét NATO-ország katonáinak jelenléte a romániai bázison, a csapatok és felszerelések gyors felvonultatása a keleti szárnyon a védelmi szövetség válságos pillanatokban megmutatkozó szolidaritásának bizonyítéka. A katonai pilóta, ejtőernyős, és kommandós képesítéssel is rendelkező, katonai egyenruhában érkező belga uralkodó leszögezte: azért látogatta meg a NATO-csapatokat, hogy támogatásáról biztosítsa őket és kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia, szabadság, szolidaritás és az emberi jogok iránti tisztelet végül győzni fog.

Iohannis megköszönte, hogy Belgium csapatokkal járul hozzá a NATO-csapatok romániai jelenlétéhez, szerinte ez a közös biztonság javítását célzó összehangolt együttműködés konkrét megnyilvánulása. A román elnök leszögezte: az észak-atlanti szövetség bármilyen jelenlegi és jövőbeni provokációval és fenyegetéssel meg tud birkózni. Fülöp belga király személyében a héten már a második NATO-ország államfője látogatta meg Romániába vezényelt katonáit: szerdán Emmanuel Macron francia elnök kereste fel a Kogalniceanu légi támaszpontot.

Belgium háromszáz katonával vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt újonnan létesült romániai harccsoportjában. A Fekete-tenger partvidékére vezényelt belga katonákat áprilisban Alexander De Croo belga miniszterelnök is felkereste, múlt héten pedig Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult harccsoport kötelékében az erdélyi Nagysinken szolgáló NATO-csapatokat.

The post Orosz agresszió: a belga király szerint a Nyugat támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél appeared first on .

Az uniós tanács hétfői tájékoztatása szerint az intézkedések a JNIM két parancsnokát, valamint a csoporthoz tartozó Anszárul Iszlám nevű szervezet vezetőjét célozzák. A szankcionált csoport és vezetőik felelősek számos terrortámadásért, amelyeket többek között helyi civilek, az ENSZ mali békefenntartó missziója, valamint a Burkina Fasó-i védelmi és biztonsági erők ellen követtek el. Tevékenységük hozzájárul a terrorfenyegetettség nyugat-afrikai terjedéséhez, és ezért komoly és folyamatos fenyegetést jelentenek az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra nézve – emelte ki közleményében az uniós tanács.

A hétfőn hozzáadottakkal együtt a listán immár tizenhárom emberrel és négy, a terrorizmust támogató szervezettel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések szerepelnek, köztük a pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között szerepel a terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet. Az Európai Unió 2016 szeptembere óta fogad el önállóan korlátozó intézkedéseket az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

The post Az EU egy csoportot és három embert szankcionál terrorizmus miatt appeared first on .

Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Biden köszönetet mondott Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad. Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat “megerősödve” kerül ki a konfliktusból.

A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.

Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.

Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

The post Orosz agresszió: Biden szerint nem vált be Putyin számítása appeared first on .

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik. A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után. A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) értékben exportált aranyat.

London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire – hangsúlyozta a Downing Street illetékese. A szóvivő szerint az intézkedés az amerikai, a kanadai és a japán kormány csatlakozásával világméretűvé szélesedik, de Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.

A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta eddig 13,5 milliárd font éves értékű orosz exportra léptetett érvénybe korlátozásokat, emellett több mint ezer személy és száznál több intézmény ellen hozott szankciókat.

A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.

E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá. London az év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

The post Orosz agresszió: London más G7-országokkal együtt megtiltja az orosz arany importját appeared first on .

A tisztségviselő a bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy 1940-ben a Luftwaffe, a német Harmadik Birodalom légiereje megkezdte London nagyszabású bombázását, hogy megtörje a britek ellenállását, aláássa a harci moráljukat, de ez éppen az ellenkező hatást érte el, mert még inkább a nácik ellen tüzelte a briteket. “A Kijev és más ukrán városok, illetve régiók elleni orosz bombázások ugyanazokkal a következményekkel járnak, mint a Luftwaffe csapásai: az ukránok nem félnek, hanem dühösek és bosszút akarnak állni, az ukrán rakéták pedig nagy pontossággal megtalálják célpontjaikat” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy az ukrán légierő tájékoztatása szerint vasárnap az orosz erők 11 rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezek közül hármat a légvédelem semlegesített. Vasárnap helyi idő szerint 6 óra 30 perc körül az oroszok egy lakóépületet és egy óvodát találtak el a főváros, Kijev központjában, ennek következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. A rakétacsapások második hulláma az északi Csernyihiv és az ország középső részében lévő Cserkaszi régiókat érte.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Financial Times című bit lapnak nyilatkozott, ebből az Ukrajinszka Pravda idézett. Interjújában a hírszerzési főnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok visszavonulása a keleti országrészben lévő, Luhanszk megyei Szeverodoneckből “taktikai lépés” volt, miután több héten át folytattak harcot az orosz erőkkel a városban. Kiemelte: el akarták kerülni, hogy ugyanaz megismétlődjék, mint ami a mariupoli Azovsztal ostromakor történt. Az Azovsztal acélipari üzemben körbezárt ukrán katonák több, mint nyolcvan napig tartották magukat, majd parancsot kaptak a megadásra, és most az oroszok, illetve a velük szövetséges donyecki szakadárok fogságában vannak.

Budanov elmondta, hogy Szeverodoneckből a kivonulási parancsot azért adták ki, mert az orosz nehéztüzérség “földig rombolta” a várost. Hozzáfűzte, hogy a visszavonulás miatt a Sziverszkij Donec folyó keleti partján állomásozó orosz erőknek szerinte nagyon nehéz lesz átkelniük és előrenyomulniuk, különösen észak, Liszicsanszk irányába.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők reggel csapást mértek a város lakónegyedeire. Szavai szerint vannak a támadásnak sérültjei és halálos áldozatai is, de pontos számot nem közölt. Felhívta Szlovjanszk lakóit, hogy mielőbb hagyják el a várost.

Dmitro Lunyin, Poltava megyei kormányzó azt közölte, hogy az oroszok rakétacsapást hajtottak végre a megyeszékhely, azaz Poltava városa és a régióban léő Kremencsuk ellen. Utóbbiban szavai szerint polgári létesítményt ért találat, és vannak sérültek is, de konkrát számot ő sem közölt.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán erők három irányban verték vissza az oroszok rohamait a Donyec-medencében: Marjinka közelében, továbbá Bahmut és Donyeck irányában.

Közben Kijevbe látogatott Maia Sandu moldovai elnök. Hivatala közlése szerint a nap folyamán ellátogat a Kijev környéki Borogyanka, Bucsa és Irpiny városokba, azokra a településekre, amelyekben az orosz csapatok elvonulása után meggyilkolt ukrán civilek holttesteit és tömegsírjait fedezték fel az ukrán hatóságok. A tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.

The post Orosz agresszió: Danyilov szerint “visszafelé sültek el” az oroszok vasárnapi rakétacsapásai appeared first on .

Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, “és nem tudjuk, hogy mi történik utána” – mondta a szövetségi hatóság vezetője az RTL kereskedelmi televíziónak.

Ugyanerről beszélt péntek reggel is az ARD közszolgálati televízióban és a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban is, kifejtve: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást. A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetséges alakulásáról. “A legtöbb forgatókönyv nem szép, azt jelzik, hogy túl kevés gáz lesz a tél végére, vagy akár már ősszel, vagy télen, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene” – mondta Klaus Müller az ARD-nek.

A Gazprom már eddig is jelentősen csökkentette a Németországba irányuló szállításait, aminek következtében a földgáz eleve szélsőségesen magas ára még tovább emelkedett, június közepe óta további ötven százalékkal drágult. Az importőrök szeretnék érvényesíteni áraikban a költségek emelkedését. Ehhez a kormánynak be kellene indítania egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis engedélyeznie kellene a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgázbeszerzési árakat.

A mechanizmus azt szolgálja, hogy az importőrök, szolgáltatók ne omoljanak össze a hirtelen hatalmasra növekedett terhek alatt. Beindítása nagyban függ attól, hogy miként alakul az ellátási helyzet az Északi Áramlat-1 rutinszerű karbantartása után – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.

Mint mondta, előfordulhat, hogy a fogyasztóknak – az adott ingatlan műszaki állapotától függően – kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért. Ezért már most érdemes félretenni pénzt, és bérelt lakás esetén egyeztetni a tulajdonossal, ingatlankezelővel. Fontos a takarékoskodás is, érdemes lejjebb állítani a fűtést, és inkább felvenni egy pulóvert, és beszerezni víztakarékos zuhanyfejet – mondta Müller.

A Gazprom technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,65 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a Bundesnetzagentur.

A szövetségi kormány szerint a Gazprom mondvacsinált indokokkal korlátozza a németországi exportot. Valójában arról van szó, hogy az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin “a gázexport csökkentésével felsrófolja az árakat Németországban és Európában, hogy így szítsa a nyugtalanságot” az Ukrajna mellett kiálló országok körében – fejtette ki Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a ZDF országos köztelevíziónak.

The post Orosz agresszió: leállhat a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken appeared first on .