Biztonságpiac

Biró Marcell, az SZTFH elnöke közölte, hogy nyári táborokban, szeptembertől pedig valamennyi iskolában, valamennyi osztályban osztályfőnöki órán hívják fel a figyelmet az Elf Bar káros hatásaira. Ahhoz, hogy egy dohányipari termék Magyarországon forgalomba kerülhessen, át kell esnie az országos gyógyszerészeti hatóság vizsgálatán. Az Elf Barról nem tudni pontosan, milyen összetevőket tartalmaz – mondta.

Az Elf Bar veszélyeiről a Kréta rendszeren keresztül a diákok, szülők figyelmét is felhívták. Biró Marcell hangsúlyozta: az Elf Bar elleni fellépés közös ügy, amelybe a pedagógusokat, szülőket is be kell vonni. Az SZTFH ingyenesen hívható zöld számot (1828) indít, amelyen várják az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket – mondta. Kérdésre közölte: hatósága nem javasolja, hogy az Elf Bar legális legyen.

Horváth Gábor, a NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy az Elf Bar nikotintartalma
akár 16 doboznyi cigarettának is megfelelhet, ezért az életüket is veszélyeztetik, ha szívják. Hozzátette: egyre népszerűbb a termék a fiatalok körében, hiszen szép, illatos, mutatós, könnyen használható, de veszélyes. Példaként említette, hogy az Elf Bar nem olyan, mint a hagyományos cigaretta, hogy egyszer elég, hanem 800 és 5000 slukkos változatban is létezik, és addig szívható is.

Ha valaki ágazati szabályok megszegésével folytat illegális tevékenységet, az adókötelezettségét sem teljesíti – közölte Horváth. A NAV munkatársai “beköltöztek az virtuális világba”, az elektronikus hirdetési oldalakon keresték az illegális árusokat – mondta, hozzátéve: országszerte próbavásárlásokkal több árust is lefüleltek. Százöt ellenőrzést zártak eredményesen, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Zala, Pest és Bács-Kiskun megyében tartották. Amellett, hogy az árusok illegális termékkel kereskedtek, mindezt adószám hiányában, bejelentés, bizonylat és eredetigazolás nélkül tették, ami miatt négymillió forintnyi mulasztási bírságot is kiszabtak – mondta Horváth.

Volt olyan árus, akinél hamis ruházati termékeket is találtak, de egy borsodi helyszínen ismeretlen eredetű cigaretta, vágott dohány, alkohol, benzin, gázolaj és kenőolaj is előkerült.

Tóth Márk pénzügyőr ezredes, a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója elmondta: nemcsak a kereskedelme, de az Elf Bar birtoklása, külföldről saját célra történő rendelése is törvényellenes. Az is eljárásra számíthat, aki külföldről hoz be saját célra ilyen terméket, és egy mélységi ellenőrzés során megtalálják nála – válaszolta egy újságírói kérdésre. Ismertette: több mint húsz büntetőeljárást folytatnak az Elf Bar illegális kereskedelme miatt, négy ember van letartóztatásban.
Az eddig lefoglalt mintegy harmincezer Elf Bar piaci értéke 250 millió forint – mondta.

Az ezredes arra is rávilágított, hogy azok az alvilági körök, amelyek régen a klasszikus cigarettacsempészettel foglalkoztak, már áttértek az Elf Bar kereskedelmére a jóval nagyobb profit miatt. Példaként említette a Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóság egyik ellenőrzését, amikor 15 ezer karton zárjegy nélküli cigaretta mellett mintegy hatezer Elf Bart találtak. Felhívta a figyelmet arra, hogy megvizsgáltattak egy Elf Bart, és az magasabb nikotintartalommal rendelkezett, mint ami fel volt tüntetve rajta. Egy konkrét esetet is ismertetett: egy magyar állampolgár 18 ezer készüléket rendelt, őt akkor fogták el, amikor a csomagküldő szolgálatnál átvette a szállítmányt.

Tettét beismerte, öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de lehetősége van vádalkut kezdeményezni – tette hozzá.

A hazai illegális piacon egyre nagyobb teret hódít az új típusú eldobható elektromos cigaretta. Az Elf Bar, Fume, Magic Bar, Manórúd néven is ismert termék egy többféle ízben elérhető, nikotinos vagy nikotinmentes folyadékkal előre feltöltött, akkumulátoros, eldobható, dohányzást imitáló eszköz.

A termék a hatályos szabályozás értelmében dohánygyártmánynak számít, tehát jogszerűen csak trafikban, zárjeggyel ellátva lenne értékesíthető, ráadásul csak ízesítés nélküli változatban. Aki Magyarországon engedély nélkül értékesít ilyen terméket, az ötmillió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat.

The post Átfogó akció indul az Elf Bar-árusok felkutatására appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, tanulmányi és sportsikerekben, intézményi fejlesztésben bővelkedő tanévet zár az intézmény. A debreceni oktatási intézményhez tavaly szeptembertől tagintézményként csatlakozott a nyíregyházi vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium. Szeptembertől újabb két tagintézménnyel bővül: a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégiummal, valamint a szolnoki honvéd kollégiummal – mondta. A miniszter szerint mindez azt mutatja, hogy “jó úton járunk”, egyre többen vesznek részt honvédelmi oktatásban.

“Én szerencsés vagyok, hogy a társadalmi árral szemben az otthon példája őszinte hazafiságra nevelt, de kortársaim és az utánunk jövő nemzedék tagjai közül csak kevesen mondhatják el ezt. Ezért is öröm számomra, hogy egyre több fiatalt látok elköteleződni a honvédelem ügye iránt” – mondta Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette: a 2021/2022-es tanévben 4618 kadét kezdte meg tanulmányait a partneriskolákban. Minden megyében van legalább egy partneriskola, még ott is, ahol korábban nem mutatkozott iránta érdeklődés. A Honvéd Kadét Program Magyarország 83 településének 110 középiskolájában érhető el, júliusban csatlakozik a 111. középiskola – közölte.

“Addig van nemzeti értékünk és jövőnk, amíg lesznek olyan tettre kész, elhivatott fiatalok, mint önök, akik – reményeim szerint – az élet minden területén megállják majd a helyüket, békében és háborúban egyaránt” – intézte szavait a diákokhoz a miniszter. Szalay-Bobrovniczky közölte, hogy a háborús és migrációs veszély nem múlt el, a kormány meg akarja védeni polgárait, szándéka azonban csak úgy tud megvalósulni, ha erős hadserege, elkötelezett katonái és hazájukért tenni akaró állampolgárai vannak.

Reményét fejezte ki, hogy az iskola diákjai közül sokan választják a katonai hivatást. A magasztos, ám veszélyekkel teli hivatásért cserébe a Magyar Honvédség megbecsült és kiszámítható életpályát kínál anyagi biztonsággal – fűzte hozzá. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország jövője és biztonsága a fiatalságon, az ifjú növendékeken, akár későbbi honvédtisztjelölteken, honvédtiszteken múlik.

“A magyar jövőt azok a tettre kész fiatalok jelentik, akik a családot, a közösséget, a nemzetet választják” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

The post Honvédelmi miniszter: egyre több fiatal vesz részt honvédelmi oktatásban appeared first on .

Az IEP a 104 oldalas felmérésben kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakos cselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2021-ben 16 500 milliárd dollár volt. Ez a globális hazai össztermék (GDP) 10,9 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 2117 dollárjába került tavaly a békétlenség.

A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett tíz országban a GDP-érték átlagosan 34 százalékát emésztette fel; az erőszakos cselekményektől legkevésbé sújtott országokban a GDP-veszteség aránya 3,6 százalék volt 2021-ben. A szerdán bemutatott IEP-felmérés szerint a hazai össztermék arányában mért katonai kiadások tavaly 94 országban csökkentek, 112 országban pedig 2008 óta folyamatosan csökken a fegyveres erők személyi állományának létszáma is.

A szervezet szerint azonban az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a következő években a helyzet romolhat, egyéb tényezők mellett azért is, mert a konfliktus hatására több NATO-tagország a hazai össztermék két százalékára – a NATO által minimálisan elvárt szintre – emelheti katonai kiadásait. A tanulmány kiemeli, hogy Kína az ukrajnai háborútól függetlenül is katonai kiadásainak 7,2 százalékos emelését tervezi az idén.

Jóllehet az ukrajnai háború teljes körű hatásai még csak ezután jelentkeznek, a konfliktusnak máris jelentős hatása van az átfogó békeindexre. Ezt jelzi, hogy számos olyan ország mutatói romlottak, amelyek Oroszország közelében vannak – áll a jelentésben. Az IEP ezek közé sorolta Finnországot, Svédországot, Romániát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Moldovát. A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Oroszország és Dél-Szudán is.

Oroszország a 163 országot számláló listán a 160. helyre került, öt helyezéssel lejjebb, mint tavaly. Ukrajna 17 helyezéssel lejjebb, a 153. helyre került az idei békeindex listáján. A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Írország, Dánia és Ausztria. A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Szlovénia került a legjobb helyre: az IEP az idei listán a hetedik helyre sorolta. A közép-európai EU-mezőnyön belül a második legjobb hely Csehországé, amely a 8. helyre került.

Magyarország két helyezéssel előrelépve a 13. helyen áll az idei globális békeindex listáján. A felső 15-ös mezőnyben van még Magyarország után Finnország és Horvátország. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a “nagyon magas” békeindexű csoportban vannak. Szlovákia a 20., Lengyelország a 25., Románia a 31. helyen szerepel.

The post Globális békeindex: békétlenebbé vált tavaly a világ appeared first on .

A magyar rendőrök Zadarban és Pulában, valamint a környékbeli településeken, főként a strandoknál, a turisztikai szempontból frekventált helyeken járőröznek majd. Elsődleges feladatuk, hogy tájékoztatással és útbaigazítással segítsék a magyar nyaralókat, így támogatva horvát kollégáik munkáját – írták.

A közlemény szerint a magyar-horvát közös rendőri szolgálat mára hagyománnyá vált, a magyar rendőrök 2007 óta támogatják a horvát rendőrök munkáját. Az eredményes szolgálat érdekében a kiutazó rendőrök számára felkészítést tartottak a Rendőrségi Igazgatási Központban. Ennek keretében eladást tartottak számukra Horvátország adottságairól, a helyi szokásokról, az ország turisztikai jellegzetességeiről.

A magyar rendőrök kiválasztásánál döntő szempontként vették figyelembe az angol nyelv ismeretét, de a kiutazók között van olyan rendőr is, aki anyanyelvi szinten ismeri a horvát nyelvet – olvasható a közleményben. Arról is tájékoztattak, hogy a Horvátországba utazó magyar állampolgárok naprakész információkat találnak a konzuli szolgálat honlapján.

Ha segítségre van szükség, Zadarban és környékén hívják a +36 30 114 8704, míg Pulában a +36 30 744 6147 telefonszámot. A két telefonszám kizárólag 2022. július 1. és augusztus 31. között érhető el segítségkérésre – ismertette az ORFK.

The post Magyar rendőrök ahol tudnak segítenek: most a turistáknak, Horvátországban appeared first on .

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Ukrajnát illetően elmondta: Kína a kezdetektől fogva önállóan alkotott véleményt a kérdésben, figyelembe véve annak történelmi hátterét, és mérlegelve érdekeit. Leszögezte: Kína mindig is a világbéke és globális gazdasági rend stabilitásának előmozdítására törekedett. A kínai elnök szerint minden félnek felelős módon kell lépéseket tennie az ukrajnai válság megfelelő megoldásáért.

Peking tartózkodik Oroszország Ukrajna elleni támadásának elítélésétől, és több alkalommal tiltakozott a szankciók alkalmazása ellen.

A kínai elnök úgy értékelte, hogy a zűrzavarral és változásokkal teli globális környezetben a kínai-orosz kapcsolatok megőrizték fejlődési lendületüket. A két ország közötti kereskedelem stabil ütemben halad előre – tette hozzá, megemlítve a teherforgalom előtt a múlt pénteken megnyitott, az oroszországi Blagovescsenszket a kínai Hejho-val összekötő közúti híd átadását.

Hszi kijelentette: Kína kész előmozdítani az Oroszországgal folytatott pragmatikus együttműködést. A kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is számíthat az orosz fél támogatására egyebek mellett olyan kulcsfontosságú érdekeket és kérdéseket illetően, mint a szuverenitás és a biztonság, és kész viszonozni a támogatást e területeken. Kína emellett továbbá mélyítené a stratégiai együttműködést, valamint erősítené a kommunikáció összehangolását a többi közt olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ, a BRICS-országok és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

A közlemény szerint Putyin szintén úgy értékelte, hogy a kínai-orosz pragmatikus együttműködés idén stabilan fejlődött. Oroszország támogatásáról biztosította Hszi-t a kínai fél által javasolt globális biztonsági kezdeményezést illetően. Putyin emellett tiltakozását fejezte ki minden olyan erő ellen, amely Hszincsiang, Hongkong vagy Tajvan kérdését “ürügyként felhasználva Kína belügyeibe avatkozik”. Hozzátette: Oroszország kész erősíteni a multilaterális együttműködéseket Kínával, hogy hozzájárulhasson egy “igazságosabb és méltányosabb nemzetközi rend” kialakításához.

Stoltenberg: a szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést
A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést, a többi között nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket is – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtti sajtótájékoztatón. A főtitkár elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra, nem csak nagymértékű pusztítást végez, de az invázió globális következményekkel is jár, “amint azt a Moszkva által szándékosan előidézett élelmiszer- és energiaválság is bizonyítja”. Stoltenberg reményét fejezte ki továbbá, hogy a június végén Madridban megrendezendő NATO-csúcson a szövetségesek átfogó segélycsomagról állapodnak meg Ukrajna számára, és “hosszabb távú segítségnyújtást biztosítanak Kijevnek a szovjet korszakból származó felszerelésekről a modern NATO-fegyverzetre történő átálláshoz… A szövetségesek rendíthetetlenül kiállnak európai partnereink szuverenitása, területi integritása, továbbá az egyes nemzetek azon joga mellett, hogy külső beavatkozástól mentesen választhassák meg jövőjüket” – hangsúlyozta a norvég politikus.

The post Orosz agresszió: Kína kész hozzájárulni az ukrajnai válság rendezéséhez appeared first on .

A tisztségviselő közölte: vannak az országban olyan hadszínterek, ahol tüzérségi eszközök tekintetében tízszeres túlerőben vannak az oroszok. “A frontvonal hossza több, mint ezer kilométer. Naponta kapok üzenetet a védőinktől, hogy tartják magukat, helytállunk, de mikor jönnek már a fegyverek?” – írta Podoljak, hozzáfűzve, hogy ezt a kérdést most Brüsszelnek kívánja továbbítani, és várja a döntést.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a régióban tovább folynak a harcok azokért a városokért, amelyeket az orosz hadsereg még nem foglalt el, az ukrán katonák pedig egyre nehezebben képesek ellátni a védelmet. “Folytatódnak a harcok Szeverodoneckben, Toskivkában és Vrubivka térségében, Liszicsanszkban sokan megsebesültek. Az elmúlt két napban hat liszicsanszki, valamint két zolotei lakos került kórházba. Hadseregünk védi Szeverodonecket, és nem engedi az orosz erőket benyomulni Liszicsanszkba” – írta Hajdaj, hozzátéve, hogy az orosz erők lakóházakat, gyártelepeket lőnek a térségben.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentése szerint az orosz erők heves ágyútűz alá vettek több települést a Donyeck megyei Bahmut térségében, Usztinyivkánál pedig légicsapást hajtottak végre. Szeverodoneckben és Toskivkában a kijevi vezérkar szerint sikeresen verik vissza az oroszok rohamait, de a harcok folytatódnak.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az oroszok által elfoglalt Donyeck megyei város lakossága “aktívan ellenáll az orosz megszállóknak”. Példaként említette, hogy a napokban felgyújtották az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának egyik parkolóját, és leégett két traktor és három teherautó pótkocsija. Ezenfelül az orosz katasztrófavédelem egyik munkatársát ismeretlen elkövető késsel halálosan megsebesítette. “A város nem fogadta el a megszállást. A passzív ellenállás fokozatosan aktív ellenállásba fordul. További részleteket nyilvánvaló okokból nem közölhetek” – írta a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda egy orosz veteránszervezetre hivatkozva közölte, hogy életét vesztette Ukrajnában az orosz nemzeti gárda propagandarészlegének vezetője, Szergej Posztnov ezredes.

Zelenszkij: Oroszország nem kíván megállni Ukrajna határainál
Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához – vélekedett az ukrán elnök szerdán a cseh parlament két házához intézet videoüzenetében. “Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni és le kívánja igázni a többi európai nemzetet is” – jelentette ki az ukrán államfő, akinek mintegy tízperces beszédét képernyőkön nézték végig a cseh képviselők, szenátorok, valamint a kormány tagjai. Zelenszkij szerint Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt, hogy az oroszok megértsék: az európai értékek ellen harcolnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta: számít Csehország segítségére, amely az idei második félévben betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A cseh elnökség egyik fontos kihívása – mutatott rá Zelenszkij – hogy megállapodás szülessen az Oroszország elleni 7. szankciós csomagról, és napirendre kerüljön Ukrajna újjáépítése. Csehország ebbe azzal is bekapcsolódhatna, hogy például védnökséget vállalna valamelyik ukrajnai régió újjáépítése felett – jegyezte meg.

The post Orosz agresszió: Kijev konkrét időpontokat remél a NATO-tól a tüzérségi fegyverek szállításáról appeared first on .

A vádhatóság felidézte: a rendőrök 2016 őszén, “a szélsőséges politikai nézeteket valló szervezetet érintő szervezett akciók és házkutatások során lőfegyvereket, lőszert és robbanóanyagot is találtak”. A Fővárosi Főügyészség az ügyben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra nyújtott be vádiratot nyolc ember ellen.

A vádirat szerint az ügy hét vádlottja a lakóhelyén lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert tartott engedély nélkül, nyolcadik társuk pedig engedélyköteles lőfegyverek illegális megvásárlásában működött közre.

A rendőrség a Terrorelhárítási Központ közreműködésével 2016 őszén Jászberényben, Galgagután és Bőnyben tartott házkutatást. Több mint harminc lőfegyvert, több ezer lőszert, lőfegyverdarabot, valamint az egyik vádlottnál csaknem egykilónyi robbanóanyagot találtak és foglaltak le.

A vádirat szerint a vádlottak közül ketten népcsoportok elleni aktív gyűlölet keltésére alkalmas írások publikálásában működtek közre. “A szélsőséges politikai nézeteket valló Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet a hozzá köthető internetes oldalakon 2015-ben és 2016-ban több, migráns- és zsidóellenes cikket tett közzé, amiben az említett két vádlott közreműködött” – írta az ügyészség. Hozzátették: a nagy nyilvánosság előtt közzétett írások alkalmasak voltak arra, hogy az írások olvasókban gyűlölet keltsenek.

A bíróság elsőfokú ítéletében hét vádlottat lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettében, közülük kettőt emellett robbanóanyaggal, illetve robbantószerrel visszaélés bűntettében mondott ki bűnösnek. A gyűlöletkeltő írások közzétételében közreműködő két vádlottat – egyiküket lőszerrel visszaélés mellett – közösség elleni uszítás bűntettében is bűnösnek találta a bíróság. Ez alapján három vádlottat végrehajtandó, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, nyolcadik társukat pedig pénzbüntetésre ítélték.

Az MTI érdeklődésére a Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a három letöltendő börtönbüntetésre ítélt vádlott mindegyikét 2 év 6 hónap szabadságvesztéssel sújtották. Egy vádlott 7 hónap, kettő 1-1 év, egyik vádlottársuk 1 év 3 hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A nyolcadik vádlottra 360 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki.

A főügyészség a büntetések súlyosításért fellebbezett.

The post Bűnösnek találták a Magyar Nemzeti Arcvonalat érintő ügy vádlottjait appeared first on .

A technológiai és ipari miniszter az MTI-nek telefonon elmondta: a gyártási megállapodásokon kívül kutatásfejlesztési együttműködés is létezik a Rheinhmetall és Magyarország között egy nyolckerekes új generációs, elektromos hibrid páncélozott gyalogsági harcjármű fejlesztéséről. A Lynx gyalogsági harcjárműveket nem csak finanszírozza Magyarország, hanem teret ad a gyártáshoz is – emlékeztetett a miniszter.

“Magyarország megjelenítette magát a hadiiparban, de nem kizárólag a fegyverek, a lőszerek vagy a földi járművek, hanem a légi járművek esetében is” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez utóbbi példájaként említette az Airbus Gyulán épülő helikopter-alkatrészgyárát, amely a tervek szerint június vége előtt megnyílik.

Palkovics László szerint az ukrán-orosz konfliktus rávilágított arra, hogy vannak olyan új technológiák, amelyeket “nagyon komolyan kell venni”. Ilyenek a drónok vagy a vállról indítható fegyverek, amelyek gyártása “nagyon komoly opciót jelent Magyarországnak” – mondta a tárcavezető.

Palkovics László kiemelte a tárgyalásokat a Nurol Makina török páncélozott járműgyártó vállalattal, amelytől ötszáz járművet vásárolt a magyar hadsereg. Ebből ötven darab lehívása már megtörtént, s az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű már az év elején meg is érkezett Magyarországra, s a további negyven felszerelése a remények szerint szeptemberben megkezdődhet Kaposváron.

Az első ötven jármű gyártása még Törökországban történt, de a darabszám emelkedésével egyre több Magyarországon gyártott elem lesz – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4×4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4×4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron.

A négykerék-meghajtású járművek magyarországi előállításánál fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

Az Eurosatory Európa legnagyobb hadiipari kiállítása, amelynek idei találkozója a miniszter szerint rávilágított arra, hogy az ukrajnai háború mennyire átrendezte az életünket. A kiállítók ugyanis olyan technikát mutatnak be elsősorban, amelyek részben az elmúlt időszakok háborús tapasztalatait is leképezik, részben pedig már korábban elkészültek.

A hadiipari kiállításon 62 ország 1700 kiállítója van jelen a Párizshoz közeli Villepinte kiállítócsarnokban, legújabb termékeikkel és innovációikkal, a légvédelmi rendszerektől a drónokon át a kibervédelmi eszközökig.

A világ katonai kiadásai tavaly először átlépték a 2000 milliárd dolláros határt, 2113 milliárd dollárral, amely 0,7 százalékos növekedést jelent a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) számításai szerint. Az ukrajnai háború pedig várhatóan tovább fogja erősíteni a tendenciát, miután számos európai ország jelezte, hogy a hideg háború vége óta nem tapasztalt mértékben kíván fegyverkezni.

A szakkiállításon 39 ország önálló pavilonnal képviselteti magát, Oroszország az európai szankciók miatt nem kapott meghívást, Ukrajnának viszont önálló standja van, Dél-Koreához, Izraelhez vagy Törökországhoz hasonlóan, amelyek nagyon aktívak a katonai eszközök exportjában.

A hétfőn megnyílt négynapos találkozóra több mint kétszáz hivatalos delegációt és 100 ezer szakmai érdeklődőt várnak.

The post Jól halad az együttműködés a Rheinmetall és Magyarország között appeared first on .

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret. Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek “kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.

Kiemelte egyúttal az ország elrettentő képességeinek szerepét. “A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni” – fogalmazott, felidézve az ókori mondást: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Hangsúlyozta emellett a civil társadalom kiképzésének szerepét, amire – mint rámutatott – lehetőséget nyújtanak a myszkówihoz hasonló lőterek is.

Aláhúzta: a fegyverekhez hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását. “Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (…) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban” – fogalmazott.

Az ukrajnai háború kacspán elmondta: az arra emlékeztet, hogy “a szabadság nem adatik meg végérvényesen”. Ahogyan a korábbi nemzedékeknek fegyverrel a kezükben kellett harcolniuk érte, “úgy nekünk is ébernek kell lennünk” – jelentette ki, utalva a történelem azon időszakaira, amikor a lengyelek “Oroszország igájában, rabságában sínylődtek”.

“Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket” – hangoztatta. “Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte” – jelentette ki a miniszterelnök. Amennyiben Oroszországnak “valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.

A lengyel politikai vezetők az ukrajnai háború során többször kapcsolatba hozták Ukrajna helyzetét a közép-európai biztonsággal. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke múlt héten hangsúlyozta: Lengyelország és Európa érdeke, hogy a háború ne Ukrajna vereségével végződjön. Úgy látta: ha Lengyelország “nem is közvetlenül Ukrajna után következik az orosz hódítások terveiben”, a három balti ország orosz meghódítása után “biztosan sorra kerülne”.

A lengyel parlament márciusban elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében bevezették az önkéntes katonai alapszolgálatot, amely a civilek kiképzésének újabb formája a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett.

Az ukrajnai háború miatt Varsó állandó és megnövelt létszámú szövetséges bázisok létesítését is szeretné a NATO keleti szárnyán a jelenleg úgynevezett állandó rotációs rendszerben működő NATO-jelenlét helyett.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság napi tájékoztatása az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 13. 6.00 órai adatok alapján – eddig 24 795 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 17 763 fő esetében született elismerő döntés.

The post Morawiecki: orosz támadás esetén 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját appeared first on .

A varsói központú uniós ügynökség tájékoztatása szerint január és május között mintegy 86 420 illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 82 százalékkal több, mint a tavalyi év első öt hónapjában. Májusban a Frontex adatai szerint mintegy 23 500-an próbálták meg szabálytalanul átlépni az EU valamely külső határát, ami 75 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentés szerint az év első öt hónapjában az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legkiemelkedőbb, ahol 167 százalékos növekedés mellett 40 675 illegális határátlépést jegyeztek fel. Ez az EU határain regisztrált összes eset felét teszi ki. Májusban mintegy 12 ezren próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, számuk a múlt év azonos hónapjához képest megkétszereződött.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán az előző év első öt hónapjához képest négyszer annyian, 2155-en lépték át illegálisan az EU külső határait. Májusban ugyanitt 207 észlelés történt, 67 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első öt hónapjában 13 668 illegális határátlépést jegyeztek fel az illetékes hatóságok, ez 116 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A jelentés kiemelte Ciprust, ahol 9230 esetet jelentettek, ami a tavalyi évhez képest 213 százalékos növekedést jelent. Ebben a térségben májusban összesen 2226 esetről számoltak be a hatóságok, ami az előző év azonos hónapjához képest 55 százalékos emelkedést jelent – írták.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az észlelések száma viszonylag stabil maradt január és május között. A vizsgált időszakban 16 828 illegális határátlépés történt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos öt hónapjához képest. Ezen az útvonalon májusban az illegális migránsok száma 6066 volt, ami nagyjából megegyezik az előző év azonos hónapjának adatával.

Közölték továbbá, hogy a Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon is egyre többen kísérelnek meg átjutni a szigetországba. Nagyjából 17 243 ilyen kísérletet regisztráltak a csatorna mindkét partján, ami 122 százalékos növekedést jelent 2021 azonos öthónapos időszakához képest. Ezen az útvonalon májusban 4456 migránst vettek nyilvántartásba – tette hozzá az uniós ügynökség.

The post Frontex: megháromszorozódott az illegális határátlépések száma a nyugat-balkáni régióban appeared first on .

Ezt Navalnij ügyvédje, Olga Mihajlova közölte a sajtóval. Azt Pokrovban még a jogi képviselővel sem közölték, hogy melyik fegyházba szállították át az őrizetest. Fellebbviteli szinten a moszkvai városi bíróság május 24-én helybenhagyta a Navalnijra márciusban kiszabott kilencéves szabadságvesztést. A tárgyaláson két ügyet egyesítettek.

Az első eljárást azon a címen indították ellene, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított – és Oroszországban betiltott – Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és munkatársai bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (jelenlegi árfolyamon több, mint 3,8 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több, mint 2,3 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó volt a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az “igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (több, mint 5,5 millió forintra) megbírságolták.

Navalnijt májusban azzal is megvádolták, hogy szélsőséges egyesületet hozott létre, amelynek tevékenysége a tisztviselők és oligarchák elleni gyűlöletkeltésre irányult. Emiatt majd további tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá.

The post Fegyházba szállították át Alekszej Navalnijt appeared first on .

A német szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a kormányzó szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) írásbeli kérdésére összeállított kimutatás szerint a kormány 350,1 millió euró (140 milliárd forint) értékben adott engedélyt fegyverek és más katonai felszerelések ukrajnai exportjára az orosz támadás február 24-i kezdete és június 1-je között.

Fegyverszállításra 219,8 millió euró értékben adtak ki engedélyt, egyéb katonai felszerelések – például sisakok és golyóálló mellények – ukrajnai exportjára pedig 85,2 millió euró értékben. További 45,1 millió eurót tesznek ki azok a szállítások, amelyeket az áprilistól bevezetett új, egyszerűsített engedélyezési eljárásban hagytak jóvá. Ennél a tételnél nem közölték a fegyverek és egyéb katonai felszerelések arányát.

A gazdasági minisztérium államtitkára, Udo Philipp a kimutatáshoz csatolt magyarázatban kiemelte, hogy az engedélyek jórészt a hadsereg (Bundeswehr) készletéből származó fegyverekre, felszerelésekre vonatkoznak. Ezek mind használt eszközök, ezért nem is a beszerzési árukon, hanem a jelenlegi – értékcsökkentett – áron szerepelnek a statisztikában.

Németországban a védelmi ipar szereplőinek az exportügyletekhez meg kell szerezniük a kormány hozzájárulását. A kérelmekről a kancellárból és több miniszterből álló, úgynevezett szövetségi biztonsági tanács dönt, amely zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl az ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

Ugyanakkor a ZDF országos köztelevízió beszámolója szerint az világos, hogy Németország a kormány ígéretei ellenére még mindig nem küldött Ukrajnába úgynevezett nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket, hanem védekezésre alkalmas, úgynevezett könnyű fegyverzettel – főleg vállról indítható rakétákkal – és lőszerrel támogatta az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereget.

A kormány politikáját így két oldalról is bírálják. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szerint nehézfegyverzettel is segíteni kell Ukrajnát, a Baloldal szerint viszont egyáltalán nem szabad fegyvert küldeni, hanem a diplomáciai megoldásra kell összpontosítani.

A ZDF kiemelte, hogy Németországgal szemben az Egyesült Államok nehézfegyverekkel, köztük önjáró, lánctalpas lövegekkel is támogatja az ukrán erőket, a már meg is valósított és a kilátásba helyezett fegyverzetszállítások összértéke több, mint tízszer nagyobb, 4,37 milliárd euró.

The post Orosz agresszió: a német kormány eddig több százmillió euró értékű ukrajnai fegyverszállításra adott engedélyt appeared first on .

Az arcápoló szettek előnye, hogy egy csomagban tartalmazzák mindazokat a termékeket, amelyek a napi arcápolási rutin kivitelezéséhez szükségesek. Bármikor meglepheted velük magadat, de ajándéknak is kiváló. Az alábbiakban utánajárunk, milyen arcápoló szettek léteznek és kinek melyiket érdemes választani!

Fontos szempontok az arcápoló szettek vásárlása során

Az első és legfontosabb természetesen a bőrtípus. Alapvetően zsíros, normál, száraz és kombinált bőrt különböztethetünk, melyek mindegyike más fajta törődést, ennélfogva más kozmetikumok alkalmazását igényli. 

Akár saját részre, akár pedig ajándékba keresel arcápolási csomagot, fontos tehát, hogy a bőrtípus ismeretében vásárolj. Vannak multifunkcionálisan használható, minden bőrtípusra alkalmazható szettek is. Ezek igazi jolly jokerek és nagyban megkönnyítik a választást. 

A bőrtípuson túl azt is érdemes mérlegelni, milyen hatást szeretnél elérni a bőrön a termékek használatával. A DOUGLAS webshopban kapható szérumok például alkalmasak a különböző bőrproblémák célzott kezelésére, de ezeken kívül öregedésgátló, hidratáló és nyugtató hatású kozmetikumokkal is találkozhatsz a csomagokban. 

A szett tartalma

Egy arcápoló szett a legkülönbözőbb termékek kombinációját tartalmazza, amelyek közül mindig céljaidnak megfelelően érdemes választani. Míg az egyik csomagban bőrmegújító krém, olaj és hámlasztó található, addig a másikban szemkörnyékápoló és gélkrém is helyet foglal. 

Ezekben azonban közös, hogy a bőr revitalizálására, a már meglévő ráncok mélységének csökkentésére és a későbbiek kialakulásának megakadályozására alkalmasak. Teszik mindezt úgy, hogy közben selymesen puhává és ragyogóvá varázsolják a bőrt. 

A különböző szettek szerepe

Az arcápolási csomagok az arctisztítást, a hidratálást vagy az ápolást támogatják és természetesen férfiak számára is elérhetőek. Az arctisztítás célja, hogy a nap végeztével az arclemosó, a tonik, a hidratáló és a különböző szérumok alkalmazásával megszabadítsd a bőrt a nap során rárakódott szennyeződésektől, valamint ápolj, hidratálj. Reggel is érdemes rá sort keríteni, ekkor ugyanis előkészíthetjük a bőrt a fokozott igénybevételre. 

A hidratáló szettek célja a megfelelő vízutánpótlás biztosítása, valamint az öregedés elleni védelem. A bőrápoló szettek termékei vitamin utánpótlásra és gyengéd ápolásra alkalmasak. Bizonyos csomagokat kis méretüknek hála akár egy utazásra magaddal vihetsz. 

Néhány szett igazi “spa élményt” hoz az otthonodba. Egy ilyen csomag remek ajándék névnapra, születésnapra és karácsonyra is. A meglepetés kiválasztása a segítségükkel nem okoz problémát, az öröm pedig garantált. Vásárolj magadnak is egy sokoldalúan használható arcápoló szettet és élvezd a kényeztetést mindennap!

The post Arcápoló szettek minden alkalomra appeared first on .

Gerhard Karner a tanácskozásra érkezve azzal érvelt, hogy az EU menekültpolitikájával összhangban, meghatározott biztonsági követelményeknek egyensúlyba kell kerülniük az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő szabályozással.

“A mozgás szabadságának biztosítása fontos, elengedhetetlen része az Európai Uniónak, de a biztonságot is szavatolnunk kell. Ez olyan fontos, hogy bizonyos helyzetekben szükség lehet az EU-n belüli határellenőrzésre is” – fogalmazott.

Karner az erős külső határok szükségességét, a menekültek szűrése és regisztrálása megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: ellenzi a “nyitott Európa” szlogennek, és annak hangoztatását, hogy Európa mindenkit befogad, az ugyanis véleménye szerint rossz üzenetet hordoz, és kedvez az embercsempészetnek.

Egyes uniós tagországok, köztük Németország, Franciaország és Ausztria a 2015-ös migrációs válságot követően ideiglenes határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszain az illegális bevándorlás kezelésére, illetve a terrorizmusra hivatkozva. Az Európai Bíróság legutóbb áprilisban közölte, hogy a tagországok csak a közrendjüket, vagy a belső biztonságot fenyegető új és súlyos kockázatok esetén hosszabbíthatják meg határaikon, a schengeni övezeten belüli határellenőrzést.

Nancy Faeser német belügyminiszter érkezésekor azt mondta: az EU tíz-tizenkét tagállamának csoportja kész összefogni a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítésére. Információk szerint ez akár a bevándorlókat szállító hajók fogadását, illetve egyéb segítségnyújtást, például pénzügyi támogatást is jelenthet.

Karner osztrák belügyminiszter a luxembourgi tanácsülés tervezett zárónyilatkozatában is szerepeltetni kívánt, a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítését célzó “önkéntes szolidaritási mechanizmusnak” nevezett rendszerrel kapcsolatban – a kiszivárgott részletek szerint – úgy fogalmazott: “nagyon szkeptikus” a migránsok tagállamok közötti esetleges áthelyezését is kilátásba helyező bekezdés elfogadásával kapcsolatban.

The post Az osztrák belügyminiszter szerint meg kell fontolni az EU-n belüli határellenőrzés újbóli bevezetését appeared first on .

A Bundesratban az alaptörvény módosításához szükséges kétharmadnál nagyobb támogatottsággal fogadták el a kormány javaslatát. Négy tartomány – Berlin, Bréma, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia – tartózkodott, mert a helyi kormányt alkotó koalícióban részt vesz a Baloldal (Die Linke) nevű párt, amely ellenzi a haderőfejlesztést.

A Baloldal négy érintett tartományi szervezetének vezetői közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a Bundeswehr “felfegyverzésére” biztosított új források “nem vetnek véget a szenvedésnek Ukrajnában, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy békésebb és biztonságosabb legyen a világ”.

A Bundestag már június elején hozzájárult az alkotmánymódosításhoz, amelyet a kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – frakciói mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség is támogatott.

A módosítás értelmében a szövetségi kormány létrehozhat egy 100 milliárd eurós pénzügyi alapot a költségvetésen kívül. Az alapot kizárólag hitelfelvétellel lehet finanszírozni, az így bevont forrást pedig csakis haderőfejlesztésre szabad fordítani.

A tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését. Németország így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez (GDP) mért 2 százalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz kancellár az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti, és a program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában.

Az eddig ismertté vált tervek szerint az új források legnagyobb részét haditechnikai korszerűsítésre fordítják, így például a legmodernebbnek számító harci repülőgépre, az amerikai Lockheed Martin F-35-ös modelljére cserélik a légierő (Luftwaffe) Tornado típusú gépeit.

Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. Azt is közölte, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.

The post Orosz agresszió: hozzájárult a német törvényhozás a kormány százmilliárd eurós haderőfejlesztési programjához appeared first on .

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogták el még áprilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban a “Donyecki Népköztársaság” államrendjének megdöntéséért. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű marokkói állampolgárt is.

Robert Jenrick, annak a nagy-britanniai választókörzetnek az alsóházi képviselője, ahol Aslin családja él, a BBC brit közszolgálati televíziónak péntek este kijelentette: a két brit állampolgár nem zsoldos, hanem “személyes okokból” él Ukrajnában, ahová még az Oroszország indította háború előtt költöztek, és ott csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz.

Jenrick szerint így hadifoglyokként kell őket kezelni, és az első adandó alkalommal vissza kell őket juttatni Ukrajnába. Ehelyett egy kirakatper végén halálra ítélték őket – fogalmazott a brit képviselő. Jenrick elmondta: felkérte Liz Truss brit külügyminisztert, hogy vesse fel az ügyet Oroszország londoni nagykövetének. Hozzátette ugyanakkor: erről az ügyről elsősorban Ukrajnának és Oroszországnak kell tárgyalnia, és remélhetőleg rövid időn belül el lehet érni egy fogolycsere-megállapodást. Ilyen fogolycserék jelenleg is zajlanak az ukrán és az orosz hadsereg között – mondta a brit alsóházi képviselő.

Jenrick elmondta azt is, hogy beszélt Ukrajna londoni nagykövetével, aki biztosította őt arról, hogy az egyik ilyen fogolycsere során Ukrajna elsőbbségben részesíti a két britet.

A képviselő szerint ugyanakkor ez azon is múlik, hogy Oroszország segítőkésznek bizonyul-e és tartja-e magát a nemzetközi joghoz. Jenrick szerint azonban az elmúlt hetekben, hónapokban semmi nem utalt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó erre, hiszen háborús bűncselekményeket követ el, mint ahogy ez a bírósági tárgyalás is azzal ért fel.

Truss beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel a két brit szabadon engedését célzó erőfeszítésekről, de a Twitter portálon este közzétett rövid közleményében nem fedett részleteket a megbeszélésről. A brit külügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy London a hadviselő felekre vonatkozó genfi konvenció megdöbbentő mértékű megsértésének tartja a két brit ellen hozott halálos ítéletet.

Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A londoni védelmi minisztérium azonban nem részletezte, hogy tárgyalásukon szóba került-e a donyecki szakadár terület bírósága által elítélt britek ügye.

The post Orosz agresszió: Ukrajna előnyben részesíti fogolycsere esetén a halálra ítélt két brit állampolgárt appeared first on .

Erről az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán államfő Koppenhágában beszélt a Demokrácia-csúcsnak nevezett konferencia résztvevői előtt, videokapcsolaton keresztül.

“Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. Kifogásolta még, hogy ha az európai alapértékek szerint minden nemzet egyformán fontos és tisztelet érdemel, “miért mondják mégis az ukrán népnek olyan régóta, hogy maradjon az Oroszország és az Európai Unió közötti “szürke” zónában. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy “ha Oroszország cinikusan megsérti a nemzetközi jog minden létfontosságú dokumentumát, miért haboznak még mindig blokkolni egy ilyen állammal a kapcsolatokat”.

Zelenszkij szavai szerint 2014 óta mostanáig Oroszország körülbelül négyszáz nemzetközi megállapodást sértett meg. Ezek közül kiemelte az 1994-es budapesti memorandumot, amelynek Oroszország egyik aláírója volt. A megállapodás értelmében az aláíró országok szavatolják Ukrajna területi épségét, utóbbi pedig cserébe lemondott összes nukleáris fegyveréről. “Mindannyiunknak emlékeznünk kell a budapesti memorandumra, amelynek Oroszország általi megsértése maximális cinizmust ad ehhez a képhez. Ezzel a jogsértéssel Oroszország megnyirbálta a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelmét. Mit érnek most a nukleáris leszerelésről szóló szavak, ha Ukrajnát, ahonnan a harmadik legnagyobb atomarzenált elvették, egy olyan állam támadja meg, amely az agressziótól való tartózkodás kötelezettségét aláíró államok között volt, és amely továbbra is atomhatalom marad?” – kérdezte Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint Európa jövője most azon múlik, hogy a demokratikus világ hajlandó-e az emberi jogokról, a demokráciáról, a szabadságról és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szavakról a közvetlen és egyértelmű cselekvésekre térni. Azt javasolta, hogy Ukrajna tagjelölt státusa mellett változtassák meg az európai kontinens biztonsági berendezkedését, és dolgozzanak ki mechanizmusokat megelőző büntetésre, ha egy “agresszor a fegyvertelen lakosság megtámadásával és megölésével fenyegetőzik”. Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi intézményeken keresztül minden orosz háborús bűnöst vonjanak felelősségre.

Közben az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében azorosz erők a Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására készülnek, a harcok tovább folynak Szeverodoneckért, amely felett az oroszok igyekeznek teljes ellenőrzést kialakítani.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy a várost megszállva tartó orosz és szakadár erők kórházakat zárattak be, hogy eltitkolják a terjedő kolerajárványt. A városvezető szavai szerint “bizonyítékok vannak” kolerás megbetegedésekre a városban. Hozzátette: a “megszállók ez ellen úgy küzdenek, hogy gyakorlatilag karanténba zárták az egész várost”.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Mariupolban már régóta nincs sem áram, sem ivóvíz, a stratégiai fontosságú várost az orosz erők gyakorlatilag teljesen lerombolták.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Luhanszk megye orosz-szakadár megszállás alá került részében lévő Sztarobilszk településről 650 tonna gabonát szállítottak Oroszországba. A jelentés szerint Leonyid Paszicsnik luhanszki szakadár vezető személyesen tekintette meg, hogyan töltik vasúti kocsikba a gabonát.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint az európai közvélemény Ukrajnát Európa részének tekinti appeared first on .

“A megszólalásai és a könnyei ellenére Abdeslam a végsőkig hű maradt az ideológiájához, és képtelen bármilyen megbánás kifejezésére. Nem adta fel az önkéntesen vállalt szolgálatát” a dzsihadizmus iránt – hangsúlyozta Camille Hennetier ügyész a három napig tartott vádbeszéd végén.

“Salah Abdeslam hat évi hallgatás után elmondta a saját verzióját, amely tele volt ellenmondásokkal. Ő választotta meg a számára megfelelő pillanatot. És megválasztotta hozzá a kérdéseket is”, amelyekre hajlandó volt válaszolni – emlékeztetett a vádhatóság képviselője.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés a francia büntetőjogban, 1994-es bevezetése óta csak négy alkalommal alkalmazták a bíróságok.

A 32 éves francia állampolgárságú vádlott a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban – ahogy azt a perben állította -, miközben a terrorcsoport – vele ellentétben Szíriában kiképzett dzsihadistái – hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.

A 2021. szeptember 8-án kezdődött pernek több mint 2500 felperese van, túlélők és az áldozatok hozzátartozói, akik közül több mint négyszázan tettek tanúvallomást a Franciaországban valaha elkövetett legvéresebb, hat év fél évvel ezelőtti terrortámadás bizonyítási eljárásában.

Az ügyészek mind a húsz vádlott felelősségét részletezték a merényletsorozatban. Hatan közülük, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, feltételezhetően meghaltak Szíriában, őket távollétükben ítélik el. A vádhatóság mindannyiukra életfogytiglani börtönbüntetést javasolt.

Salah Abdeslamon kívül 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók, valamint közvetítők a fegyverek és a hamis papírok beszerzésében. Hárman szabadlábon védekezhetnek.

Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Mohamed Abrinire, Abdeslam gyerekkori barátjára, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba, a svéd állampolgárságú Osama Krayemre és a tunéziai Sofien Ayarire, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult. Életfogytiglani börtönbüntetést érdemel az ügyészség szerint a belga Mohamed Bakkali is, akit az egyik fő logisztikai szervezőnek tart a vád. A többi vádlott ellen öt és húsz év közötti börtönbüntetést javasolt az ügyészség.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

Hétfőtől két héten át a védelem kap szót. Az ítélethirdetést június 29-én tervezi az esküdtszék.

The post Terror Párizsban: tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Salah Abdeslamra appeared first on .

A sajtóközlemény szerint a belügyminiszterek közös álláspontot fogadtak el a migráció eszközként történő felhasználásával szembeni fellépésről. A Tanácsban elfogadott megközelítés a menekültek eszközként történő felhasználását úgy határozza meg: “egy EU-n kívüli ország más EU-n kívüli országok állampolgárainak az unió külső határai felé vagy egy tagállamba történő mozgását ösztönzi, vagy megkönnyíti, hogy destabilizálja az EU-t, vagy annak egyik tagállamát”.

A megállapodás új intézkedéseket vezet be e jelenség elleni küzdelem érdekében, többek között a külső határokon lévő határátkelőhelyek számának vagy nyitvatartási idejének korlátozásával, valamint a határőrizet fokozásával.

A Tanács továbbá eljárásokat határoz meg a belső határellenőrzések újbóli bevezetésére, szigorúbb biztosítékokkal. Figyelembe veszi az unió nemrégiben hozott döntését, amely megerősítette a schengeni térségen belüli szabad mozgás elvét, ugyanakkor meghatározza a belső határellenőrzések újbóli bevezetésének feltételeit.

Ezek szerint, amennyiben a belső határellenőrzés szükségességének fennmaradása két év és hat hónap után is indokolt, az érintett tagállamnak értesítenie kell az Európai Bizottságot a belső határellenőrzés további meghosszabbításának szándékáról, megindokolva azt. Egyben meg kell jelölnie azt az időpontot is, amikor várhatóan feloldja az ellenőrzéseket. A bizottság ezt követően ajánlást ad ki, amely szintén erre az időpontra vonatkozik, és figyelembe veszi a szükségesség és az arányosság elvét, amelyet az adott tagállamnak is figyelembe kell vennie.

A rendelet továbbá új eljárást vezet be az illegális menekültek unión belüli, engedély nélküli mozgásának kezelésére. Az érintett tagállamok önkéntes fellépésén alapuló rendszer keretében ez az eljárás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a határ menti térségben elfogott és a területén illegálisan tartózkodókat a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés keretében átadják annak a tagállamnak, ahonnan érkeztek.

A tagállami belügyminiszterek nagy többsége támogatja az önkéntes szolidaritási mechanizmust, amelynek alapján a tagállamok önkéntesen befogadhatják a Földközi-tenger térségében fekvő tagállamokba érkező bevándorlókat, vagy más segítséget, például pénzügyi támogatást ajánlhatnak fel számukra.

The post Az EU-tagországok megállapodtak a schengeni térségen belüli határellenőrzés új szabályairól appeared first on .

A rendőrök szerdán egyszerre hat helyen tartottak kutatásokat Csongrád-Csanád megyében. Az egyik helyszín egy 41 éves férfi, valamint élettársa, egy 34 éves nő és a páros barátja, egy szintén 34 éves féri által – feltehetően álcázásként üzemeltetett – struccfarm működött, ahol közvetlenül a madarak kifutója mellett alakítottak ki indiaikender-ültetvényt. Itt 1630 különböző fejlettségű kendernövényt találtak.

A szomszédos tanyájukban a magról nevelés zajlott, illetve a már leszüretelt termék csomagolása, legalábbis a kutatás során megtalált növények és a különböző eszközök erre utaltak. A nyomozók összesen 8837 gramm növényi törmeléket foglaltak le, melyben a gyorstesztek egyértelműen kimutatták a kábítószer jelenlétét.

A több mint nyolc kilogramm marihuána feketepiaci értéke mintegy 22 millió forint, a több mint 1600 tő leszüretelése után pedig a gyanúsítottak további nyolcvan kilogramm marihuánára tehettek volna szert, amivel akár 80-120 millió forintot is kereshettek volna. A gyanú szerint a trió az előállított kábítószert saját vevői körének értékesítette, a tevékenységet pedig az élettársak 12 éves kislánya jelenlétében végezték.

A rendőrök mindhárom kábítószer-termesztőt elfogták, ellenük – őrizetbevételük mellett – jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelmének gyanúja miatt indult eljárás, kezdeményezik letartóztatásukat, s tulajdonukban lévő hat ingatlant is zár alá vették.

The post Csongrád-Csanád megye: már a struccfarmok sem a régiek appeared first on .