Biztonságpiac

Néhány év alatt mintegy hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását – tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki – tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

 

The post Egy év alatt megszerezhető érettségit ígértek csalók appeared first on .

Romlott a közlekedési morál, idén már többen vesztették életüket vasúti átjárós balesetben, mint tavaly egész évben – hangzott el a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a rendőrség közös balatoni balesetmegelőzési kampány-indító sajtótájékoztatóján, egy balatonszemesi vasúti átjáróban.

Biber Anett, a MÁV szóvivője úgy fogalmazott, drámai romlást mutat az idei vasúti baleseti statisztika. Az első öt hónapban 43 vasúti átjárós baleset történt, 17-el több, mint egy éve. Ezek 18 áldozatot követeltek, 11-gyel többet, mint egy éve, sőt többet a tavalyi egész évinél.

A vasúti átjárók védelme, biztosítása az előírásoknak megfelelő, 2008 óta minden halálos vasúti baleset oka a KRESZ szabályainak megszegése volt – hangsúlyozta. Megjegyezte, a figyelmetlenség, a szabályok be nem tartása veszélyezteti a vasutas dolgozókat és a vonaton tartózkodó utasokat is – hangsúlyozta, megjegyezve: a 2010 óta történt vasúti átjárós balesetekben 15 vasutas vesztette életét, és többen súlyosan sérültek.

“A vasút részéről nincs mit szigorítani tovább, a közúti közlekedőknél kell elérni nagyobb figyelmet, növelni a felelősségtudatot, amit talán a szankciók növelésével lehetne elérni” – mondta Biber. Beszélt arról is, hogy a teljes magyar vasúti hálózaton 5460 vasúti átjáró található, amin naponta körülbelül 3 ezer vonat közlekedik.

“Baj van” – summázta Gál Kristóf rendőr-alezredes, a rendőrség szóvivője a vasúti átjárós balesetek vizsgálatainak tapasztalatait. A romló tendencia az országos baleseti statisztikára is jellemző – jegyezte meg. Mint kifejtette, idén eddig 732-vel több személyi sérüléses közlekedési baleset történt, mint egy éve, és a halálos áldozatok száma is 29-cel magasabb.

“A rendőrség számos akciót, kampányt tart, de meggyőződésem, hogy nincs az a mennyiségű akció, nincs az a súlyos szankció, ami ezen a romló közlekedési morálon javítani tudna” – fogalmazott a rendőrségi szóvivő. “Amíg nem viseltetünk kellő figyelemmel és alázattal a közlekedés többi részvevőjével szemben, addig nem lehet markáns eredményt elérni” – tette hozzá.

A MÁV áprilisban indította el a vasútbiztonsági kampányát, és ezzel a www.mav.hu/erjhaza oldalt. A rendőrséggel közös balatoni rendezvények júniusban a déli parton, Zamárdiban és Balatonfenyvesen, júliusban és augusztusban pedig az északi parton, a legforgalmasabb útátjáróknál folytatódnak. Az elmúlt tíz évben a Balaton környékén lévő útátjárókban összesen 21 baleset történt, ebből öt tavaly – közölte a MÁV.

 

The post MÁV-rendőrség: romlott a közlekedési morál appeared first on .

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete. (Hogy értéken kezeljük a kijelentést: az invázió előtt Putyin azt is mondta, hogy nem kívánja megtámadni Ukrajnát. A -szerk- megj.)

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem “korlátozott hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében. Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött – mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy “Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni”.

Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában. A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni. Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.

Kelin szerint ennek “semmi köze a jelenlegi hadművelethez”. Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul. Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint “a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki”, és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev “nagyon nagy város”. A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami “nem túl nagy különbség”.

 

The post Londoni orosz nagykövet: Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert sem Ukrajnában, sem más országok ellen appeared first on .

Csehország eddig több mint 3,5 milliárd korona (56 milliárd forint) értékben küldött hadianyagot Ukrajnának, hogy védekezni tudjon az orosz támadás ellen – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.

Közölte, hogy a közeljövőben újabb fegyverszállításra tesz javaslatot a kormánynak mintegy 600-700 millió korona értékben. A miniszter megerősítette, hogy a szállítmányok között nehézfegyverek is voltak, részleteket azonban nem közölt.

“A lényeg az, hogy a segítségnyújtás folyamatos legyen” – hangsúlyozta a tárcavezető. Emlékeztetett: az általa vezetett védelmi minisztérium szorosan együttműködik a prágai ukrán nagykövetséggel annak az összegnek az elköltésénél, amelyet fegyverszállításra küldött a cseh civil szféra a diplomáciai képviselt által létrehozott különleges alapba, ahova eddig mintegy 1,2 milliárd korona gyűlt össze.

Jana Cernochová nem erősítette meg, de nem is cáfolta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter néhány napja elhangzott kijelentését, mely szerint a csehek katonai helikoptereket is szállították az ukránoknak. Az amerikai politikus a cseh segítséggel kapcsolatban rakétavédelmi rendszerekről is beszélt. A prágai sajtó fényképeket között arról, ahogy T-72-es típusú tankokkal megrakott tehervonat indult Prágából Ukrajnába.

A miniszter rámutatott, hogy a fegyverszállításokhoz hasonlóan nagyon jelentős az Ukrajnának nyújtott cseh humanitárius segítség is.

A belügyminisztérium közlése szerint eddig mintegy 360 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.

Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal a hét elején Prágában megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint az ukrán menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik, az országban lévő ukrán menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 ezer és 280 ezer közé tehető. Ez a korábbi becsléseknél jóval magasabb szám. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba. “Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrán menekültek számára Csehország célország” – jelentette ki a belügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Csehország több mint 3,5 milliárd korona értékben küldött hadianyagot Ukrajnának appeared first on .

Moszkva kiutasít két finn diplomatát

Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja Finnország két diplomatáját – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette a moszkvai finn nagykövetet, akinél tiltakozott a helsinki orosz diplomáciai képviselet munkatársának “alaptalan” kiutasítása miatt, amelyet Moszkva az EU oroszellenes szankciós kampánya részének tekint. A protestálás Finnország Oroszországgal szembeni “konfrontatív kurzusára” is vonatkozott, beleértve a “kijevi rezsimnek” történő fegyverszállításokat és az ukrán nacionalisták által “a Donyec-medencei és ukrajnai” civilek ellen elkövetett bűncselekmények eltussolását.

Moszkva öt portugál diplomatáit utasítja ki

Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai portugál nagykövetet, akinél határozott tiltakozását fejezte ki a portugál hatóságok “provokatív” döntése miatt, amelyben a portugáliai orosz diplomáciai képviselet tíz alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Az orosz fél hangsúlyozta, hogy ez a barátságtalan lépés negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Az öt kiutasított portugál külügyi alkalmazottnak 14 napon belül kell elhagynia Oroszországot.

Moszkva négy szlovén diplomatát utasított ki

A bekéretett szlovén ideiglenes ügyvivőnél a tárca amiatt tiltakozott, hogy a szlovén hatóságok “alaptalanul próbálják Oroszországot ukrajnai háborús bűnökkel megvádolni”, és a szlovén fél katonai segítséget nyújt “a neonáci kijevi rezsimnek”. Válaszul Ljubljana korábbi “barátságtalan” lépéseire, amelyek az orosz diplomáciai képviselet létszámának csökkentésére és munkakörülményeinek rontására irányultak, a szlovén ügyvivőnek jegyzéket adtak át, amelyben Moszkva azt követelte, hogy tíz napon belül négy fővel csökkentsék a moszkvai nagykövetség diplomáciai személyzetének létszámát. A kölcsönösség elve alapján arról is döntés született, hogy a moszkvai szlovén diplomáciai képviselet működési feltételeit a ljubljanai orosz nagykövetség “tényleges helyzetének megfelelően” igazítják ki.

Moszkva tömegesen utasítja ki az EU-s diplomatákat

Az orosz diplomáciai tárca a napokban 34 francia, 27 spanyol és 24 olasz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul Párizs, Madrid és Róma korábbi hasonló intézkedésére.

Moszkva behivatta Lettország nagykövetét… egyelőre nem utasítják ki

A minisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai lett nagykövetet is, akinél határozott tiltakozását fejezte ki rigai parlament “provokatív” döntése okán, amely egy 1994-es orosz-lett megállapodás felfüggesztésével megnyitotta az utat a szovjet emlékművek lebontása előtt. A tárca közölte, hogy a nemzetközi joggal összhangban az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket foganatosítson.

Moszkva horvát diplomatákat utasított ki

Válaszul Zágráb “barátságtalan lépéseire”, Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánította a horvát nagykövetség öt alkalmazottját – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette a moszkvai horvát nagykövetet, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a horvát hatóságok “megalapozatlan kísérleteivel” kapcsolatban, amelyek arra irányultak, hogy Oroszországot ukrajnai háborús bűnök miatt tegyék felelőssé, valamint amiatt, hogy Zágráb katonai segítséget nyújt “a neonáci kijevi rezsimnek”. A horvát külügyminisztérium április 11-én közölte, hogy a zágrábi orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött, és emiatt az orosz diplomáciai képviselet 24 alkalmazottját utasította az ország elhagyására. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője “oroszellenes akciónak” nevezte akkor az orosz diplomaták kiutasítását, és hozzátette, hogy a felelősség a következményekért “teljes mértékben a horvát felet terheli”.

Moszkva román és bolgár diplomatákat utasított ki

Moszkva Bukarest és Szófia hasonló intézkedéseire válaszul kiutasította a román nagykövetség tíz és a bolgár diplomáciai misszió egy munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. A napokban mindkét ország nagykövetét bekérették az orosz diplomáciai tárcához. A román misszióvezetőnek átadott jegyzék tíz nemkívánatos személynek nyilvánított külügyi alkalmazott nevét tartalmazta. A külügyminisztérium rámutatott, hogy az intézkedés válasz volt Románia április 5-i döntésére, amely tíz orosz diplomata kiutasításáról szólt. “Az orosz fél határozottan elutasítja a román fél arra irányuló alaptalan kísérleteit, hogy Oroszországot ukrajnai háborús bűncselekményekkel vádolja meg, és elítéli Bukarest politikáját, amely a nacionalista zászlóaljak által a civilek ellen elkövetett atrocitások szépítésére, valamint a kijevi rezsimnek történő fegyver- és felszerelés-szállításra, egyéb segítségre irányul” – állt a minisztérium közleményében. A román hatóságok április 5-én a bukaresti orosz nagykövetség tíz alkalmazottját utasították ki. Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta akkor, hogy Moszkva ezt a lépést az Egyesült Államok és szövetségesei által az ukrajnai orosz “különleges hadművelet” lejáratására irányuló kampány részének tekinti.

A bolgár nagykövettel azt tudatták jegyzékben, hogy egyik alkalmazottjának kell távoznia Oroszországból. Az intézkedést Moszkva válaszlépésnek nevezte a bolgár félnek arra az áprilisban hozott “indokolatlan” döntésére, amely a szófiai orosz nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánította.

 

The post Moszkva megint mindenkit kiutasít… 4. epizód appeared first on .

“Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre” — jelentette ki a honvédelmi miniszter vasárnap a magyar hősök emlékünnepén.

Szalay-Bobroviczky Kristóf a Hősök terén, a magyar hősök emlékkövénél hangsúlyozta: hőseink közül sokan azért estek el, mert “mások háborúit kellett megvívnunk”. Most viszont – mint fogalmazott – “szerencsés a magyarok felett a csillagállás”.

“A történelem jó oldalán állunk, szabad, független nemzet vagyunk, és immár 12 éve a magyar nemzeti érdeket helyezzük mindenek elé” – mondta Szalay-Bobrovniczky, hozzátéve: a haza védelmére felesküdött miniszterként a haza védelmének és biztonságának megőrzése a legfőbb feladata.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a veszélyek nem múltak el, a migráció, a járványok és háborúk korszaka köszöntött be – hívta fel a figyelmet, kiemelve: napjaink küzdelmeihez hőseinkből kell erőt meríteni.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a különböző katasztrófák elhárításában a magyar katonák helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik Magyarország déli és keleti határait, segítik a szomszédos Ukrajnában kitört háború elől menekülőket, és a koronavírus-járvány idején is szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban – fejtette ki a miniszter, aki köszönetet mondott a katonák szolgálatáért.

Felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus Magyarországra is hatással van. “Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk” – szögezte le.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: a biztonság megőrzéséhez hozzák létre a honvédelmi alapot is. Ennek az alapnak célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyek a haderőfejlesztéshez és az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszi lehetővé.

Magyarország NATO-tagsága és az épülő haderő a magyar emberek biztonságának garanciája – jelentette ki.

“Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre” – hangoztatta a miniszter, felidézve: a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon bő két évtizeddel ezelőtt, az első Orbán-kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről.

Szalay-Bobrovniczky ünnepi beszédében “személyes hőséről”, anyai nagyapjáról is megemlékezett. A miniszter nagyapja 1945. március 17-én, a Vértesben harcolva súlyosan megsebesült. Életét egy, a zsebében hordott cigarettatárca megmentette meg, ami az őt ért lövést nagyobb részben felfogta. A tárcavezető elmondta, hogy ez az átlőtt tárca családjuk legféltettebb ereklyéje. Amikor katonai tiszteletadás mellett megkezdte honvédelmi miniszteri munkáját, akkor is a zsebében, a szíve felett volt – idézte fel.

“Ez az ereklye most ott van az íróasztalomon, és ott lesz a következő években is, hogy emlékeztessen a magyar hősök áldozatára” – jelentette ki honvédelmi miniszterként első ünnepi rendezvényén részt vevő Szalay-Bobrovniczky.

Az ünnepség végén a magyar hősök emlékkövénél koszorút helyezett el – mások mellett – Szalay-Bobrovniczky, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

 

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre appeared first on .

Izrael elismerte az amerikai kormánynak, hogy az izraeli hadsereg felelős Szajjád Hodaji iráni ezredes haláláért, aki az iráni Forradalmi Gárda külső műveletekért felelős titkos katonai elit egységének, az al-Kudsznak volt a tagja- jelentette a The New York Times (NYT).

A baloldali-liberális amerikai napilap online cikke az iráni állami hírügynökségre hivatkozva azt írta: Szajjád Hodajit vasárnap ölte meg két motoros, akik a Teherán keleti részén álló lakása előtt öt lövést adtak le a gépkocsijában ülő ötvenéves ezredesre.

Izraeli kormányzati, katonai és hírszerzési tisztségviselők szerint Hodaji volt annak a 840-es egységnek nevezett titkos katonai alakulatnak a helyettes vezetője, amelynek izraeli kormánytisztviselők és civilek, illetve más külföldi állampolgárok elrablása és meggyilkolása volt a feladata a világ bármely pontján. Teherán sosem ismerte el a halálbrigád létezését sem – tette hozzá a napilap.

A NYT kiemelte: az izraeli miniszterelnök szóvivője ugyan nem kommentálta a gyilkossággal kapcsolatos kérdéseket, de az ezzel kapcsolatos izraeli-amerikai információcserét és kommunikációt jól ismerő hírszerzési tisztviselő szerint Izrael arról tájékoztatta az amerikai tisztségviselőket, hogy Izrael áll a merénylet mögött.

Az amerikai napilap cikke szerint Irán azonnal Izraelt vádolta meg a gyilkossággal, amely az írás szerint az iráni célpontok ellen végrehajtott izraeli célzott kivégzések tipikus jegyeit viselte magán. Ezek a célzott kivégzések mind részei annak a titkos, háttérben folyó háborúnak, amelyet földön, vízen, levegőben és a kibertérben folytatnak egymás ellen a felek – fogalmazott a NYT.

“Gondunk lesz rá, hogy az ellenség megbánja, amit tett, és az ellenség ördögi lépései nem maradnak majd válasz nélkül” – jelentette ki hétfői beszédében Hosszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka. Az iráni állami hírügynökség szerint Madzsid Mirahmadi, az iráni nemzetbiztonsági tanács tagja pedig leszögezte: a merénylet minden kétséget kizáró módon Izrael akciója volt, és arra figyelmeztetett, hogy kőkemény bosszút állnak – tette hozzá az amerikai napilap.

Az Egyesült Államok még 2019-ben helyezte az iráni Forradalmi Gárdát a külföldi terrorszervezeteket tartalmazó listájára, amely döntés már többször megakasztotta a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztésével kapcsolatos tárgyalásokat, mivel Teherán több ízben szabta feltételül, hogy Washington vegye le a Forradalmi Gárdát a terrorszervezetek listájáról – magyarázta a The New York Times cikke.

Izrael: a NYT cikke valótlan, és aláássa a kétoldalú bizalmat
Ram Ben-Barak, az izraeli parlament, a Kneszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke tagadta, hogy Izrael felelősséget vállalt volna Szajjád Hodaji iráni ezredes vasárnapi teheráni meggyilkolásáért, és azt hangsúlyozta, hogy a The New York Timesban csütörtökön megjelent amerikai kiszivárogtatás aláássa a kétoldalú bizalmi együttműködést – jelentette a The Times of Israel című izraeli napilap. A lap internetes oldalán megjelent tudósítás szerint az izraeli hírszerzési- és kormánytisztviselők “rendkívül dühösek” voltak, és Ben-Barak az izraeli 103FM nevű rádiócsatornának nyilatkozva úgy vélte: az amerikai hírszerzés tisztségviselői beszéltek a The New York Times (NYT) baloldali-liberális amerikai napilap munkatársával. “Nagyon sok szálon, nagyon szorosan és nagyon sokszor működünk együtt, és ez az együttműködés a bizalomra épül, de amikor ezzel a bizalommal visszaélnek, az aláássa a jövőbeli együttműködést. Remélem, az amerikaiak kivizsgálják a kiszivárogtatást, és kiderítik, honnét eredt, és miért” – hangsúlyozta Ben-Barak a rádióinterjúban.

The post NYT: Izrael elismerte Washingtonnak, hogy ők ölték meg Szajjád Hodaji iráni ezredest appeared first on .

Ismét Szenes Zoltán volt vezérkari főnököt választották a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnökének.

A társaság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az MHTT pénteken tartotta éves beszámoló és tisztújító küldöttgyűlését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Campusán. A küldöttek a következő hároméves ciklusra újból Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredest, egykori vezérkari főnököt választották meg a társaság elnökének.

Az MHTT a következő években a Magyar Honvédség modernizációjának tudományos kérdéseivel foglalkozik – rögzítette közleményében a Magyar Hadtudományi Társaság.

 

The post MHTT: Szenes Zoltán folytatja appeared first on .

A lengyel szejm megszavazta azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő, és amely utat nyit a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához.

A 460 fős alsóházban a tervezetet 231 képviselő, köztük a kormánykoalíció jelenlévő 224 tagja támogatta, 208-en ellene szavaztak, 13-an tartózkodtak a szavazástól.

A szenátus elő kerülő új előírások értelmében a kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki a korábban sorsolással az összes legfelsőbb bírósági tag közül kiválasztott 33-fős csoportból.

Az ötéves időszakra kinevezett 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is döntene.

A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt követelte, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.

Az Európai Bíróság tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított, az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. A bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre a bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.

Közben tavaly nyáron Varsó kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében, mivel a testület a lengyel kormánykoalíció szerint kevés bírói kihágást orvosolt, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a parlamenti vita során megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a mérföldkövek elfogadásával lezárult a tárgyalási folyamat Varsó és az Európai Bizottság között, az erről szóló megállapodást pedig június 2-án Varsóban írják alá Ursula von der Leyen látogatásakor. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő egy csütörtöki interjúban elmondta: az eszközök lehívása szeptemberben “tűnik reálisnak”.

A szejm megszavazta Lengyelország kivonulását a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból
Megszavazta a lengyel szejm azt a törvénytervezet, amelynek értelmében Lengyelország kivonul a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC). A most a szenátus elé kerülő tervezetet a 460 fős alsóházban 451-en támogatták, senki sem adott le ellenszavazatot, három képviselő tartózkodott. A parlamenti előkészítés során a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is Ukrajna megtámadásával hozták összefüggésbe a lépést, és politikai gesztusnak minősítették ezt. Piotr Patkowski pénzügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a Moszkvával szembeni szankciók idején a bank ezek elkerülését segítheti elő. Április elején Csehország lépett ki az 1964-ben alapított IBEC-ből, amely az egykori KGST elszámoló és finanszírozó bankja volt, és központja Moszkvában van. A pénzintézet részvényesei között maradt az uniós tagállamok közül még Bulgária, Szlovákia és Románia. Szerdán viszont a román kormány is kivonulási tervezetet fogadott el.

The post Lengyelország teljesti az EU elvárását appeared first on .

Az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt “szárnyának” szinódusa pénteken kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát – számoltak be ukrán híradások.

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten “ne ölj!” parancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették – írta az Ukrajinszka Pravda.

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi “szárny” azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű “szárny” mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű “szárny” több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.

 

The post Az eddig Moszkvához hű ukrán ortodox egyház is szembefordult Oroszországgal appeared first on .

Az eddigi információk szerint heten haltak meg és tizenheten sebesültek meg, köztük egy kilencéves gyerek a kelet-ukrajnai Harkiv városa elleni orosz támadásban – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó.

A tisztségviselő arra kérte Ukrajna második legnagyobb városának lakóit, hogy lehetőleg maradjanak otthon, a légvédelmi szirénák hangjára pedig húzódjanak be az óvóhelyekre. Az Ukrajinszka Pravda saját értesülésre hivatkozva azt írta, hogy az orosz erők az előzetes információk alapján az oroszországi belgorodi területről lőtték Harkivot.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye tanácsa arról számolt be, hogy a régióban az orosz csapatok tüzérségi támadásaitól egy nő vesztette életét és 14 további ember sebesült meg. Az északkelet-ukrajnai Szumi megye fölött viszont a légvédelem lelőtt egy orosz rakétát – tudatta Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója.

Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes azt írta, hogy az orosz erők jelenleg a Donyec-medencében több irányban egyszerre rohamozzák az ukrán állásokat. Szavai szerint a helyzet további súlyosbodásának jelei mutatkoznak. “Az ellenség minden erejét és eszközét bevetette, hogy területeket foglaljon el és bekerítse csapatainkat. A harc elérte maximális intenzitását. Az ellenség egyszerre több irányban rohamozza csapataink állásait. A nemzetközileg elismert határokon belüli területeink teljes felszabadításáért folytatott küzdelem rendkívül nehéz és hosszadalmas szakasza áll előttünk. Meg kell értenünk, hogy ez egy háború, és sajnos elkerülhetetlenek a veszteségek” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben cáfolta, hogy az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták volna a Liszicsanszk és Bahmut közti autóutat, de – mint írta – folyamatosan tűz alatt tartják, és veszélyes rajta közlekedni.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint Oroszország belgorodi és voronyezsi területein tartalékosokat készítenek fel az ukrán területek elleni offenzíva újraindítása érdekében. Donyeck irányában az orosz csapatok az ukrán katonák állásait lövik, rakétacsapásokat hajtanak végre, felderítést végeznek, légi támogatást építenek ki, csapatokat csoportosítanak át. Az ukrán állások elleni heves támadásokról számolt be a vezérkar Liszicsanszk és Szeverodonyeck körzetében, Harkiv megyében ugyanakkor a tüzérségi támogatással indított orosz támadás sikertelenül végződött Bohorodicsne falunál, ezért az orosz erők visszavonultak a korábban elfoglalt pozícióikba. A Donyeck melletti Avgyijivka irányában az orosz hadsereg megpróbálta folytatni az offenzívát, de nem járt sikerrel. A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében ugyanakkor T-62-esekből álló harckocsi zászlóaljjal erősítették meg az orosz csapatokat.

Prága és London szerint folytatni kell Ukrajna katonai és politikai támogatását
Folytatni kell Ukrajna katonai és politikai támogatását, s ugyanakkor foglalkozni kell az orosz agresszió által sújtott ország újjáépítésével is – állapította meg egybehangzóan pénteki tárgyalásán a cseh és a brit külügyminiszter, Jan Lipavsky és Liz Truss Prágában. A brit diplomácia vezetője szerint Marshall-tervet kell kidolgozni Ukrajnának, s nagyobb figyelmet kell szentelni Európa keleti szélei védelmének. “Egyetértettünk abban, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását politikai és gazdasági területen, meg kell erősíteni az ország védelmi képességeit, és dolgozni kell Ukrajna újjáépítésén is” – jelentette ki Lipavsky a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón. Truss nagyra értékelte, hogy Csehország a politikai támogatáson kívül hadifelszereléseket és nehézfegyvereket is küldött Ukrajnának. A prágai sajtóértesülései szerint elsősorban T-72-es harckocsikról van szó. A két külügyminiszter tévesnek minősítette azokat a német sajtóértesüléseket, miszerint a NATO tagállamok informálisan abban egyeztek volna meg, hogy bizonyos, nyugati gyártmányú fegyvereket, például harckocsikat és harci gépeket nem adnak az ukránoknak. A brit külügyminiszter ismételten hangsúlyozta: Ukrajna katonai támogatása legitim, s London ezen a területen szorosan együttműködik Prágával és Varsóval is.

The post Orosz agresszió: Nőtt a Harkiv elleni orosz támadás áldozatainak száma appeared first on .

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).

Közleményükben azt írták: a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével már nem indokolt a fogvatartottak látogatófogadására és a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyására vonatkozó járványügyi intézkedések fenntartása. A látogatófogadásra ismét négy kapcsolattartó érkezhet a fogvatartottakhoz az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében és újra lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli kapcsolattartásra is – tették hozzá.

Megjegyezték: ugyanakkor a cseppfertőzéssel terjedő betegségek megakadályozása érdekében a látogatófogadás továbbra is a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti plexilappal elválasztott asztalnál történhet, a fizikai érintkezés kerülésével, míg az intézetelhagyással járó kapcsolattartást követően minden esetben ellenőrzik a visszatérő fogvatartott esetleges fertőzöttségét.

Közölték azt is, a személyes találkozás mellett továbbra is igénybe vehető lesz a Skype-beszélő, amely – mint írták – mára a fogvatartottak és hozzátartozóik legnépszerűbb kapcsolattartási formájává vált. Ez köszönhető annak, hogy a magyar büntetés-végrehajtási szervezet a járványügyi intézkedések részeként, Európában az elsők között vezette be ezt az alternatív lehetőséget az elítéltek és családtagjaik számára – írták.

A tájékoztatás szerint a büntetés-végrehajtási szervezet a törvényben meghatározott szabadságelvonással járó szankciókat és intézkedéseket végrehajtja, amely során biztosítja a fogvatartottak kapcsolattartási jogát.

A kapcsolattartás részletes szabályait – a fogvatartás jogcíme, a fogvatartottak végrehajtási fokozata, illetve rezsimkategóriába sorolása alapján – a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, amelyek rendelkeznek többek között arról is, hogy melyek a kötelezően biztosított és melyek az úgynevezett engedélyezhető kapcsolattartási formák – hívták fel a figyelmet.

Ez utóbbi kategóriába tartoznak a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyásával járó kapcsolattartási módok, amelyeket kizárólag indokolt, különös méltánylást érdemlő esetekben engedélyeznek a büntetés-végrehajtási intézetek.

Négy évvel ezelőtti gyilkosságot derített fel a rendőrség
Elfogták egy négy évvel ezelőtti szigetszentmártoni gyilkosság feltételezett tettesét – jelentette be a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány helyettese. Latorovszky Gábor sajtótájékoztatóján közölte: kiderült, hogy a korábban eltűntként keresett holland férfit 2018 tavaszán a 68 éves magyar üzlettársa verte agyon egy vita hevében. A holland férfi hozzátartozója 2020-ban a budaörsi rendőrkapitányságon jelezte, nem tud kapcsolatba lépni rokonával. A nyomozás során feltérképezték a holland férfi kapcsolatrendszerét és kiderült, hogy a 68 éves Z. Józseffel évtizedes üzleti és baráti kapcsolatban állt. Közös cégeik voltak Magyarországon és Németországban is. Kiderült, hogy a holland férfit 2018 óta nem látta senki, az üzlettársa pedig mindenkinek azt mondta, hogy barátja külföldön tartózkodik. A rendőrök felvették a kapcsolatot a német és a holland hatóságokkal, telefontársaságokkal, pénzintézetekkel, ám a férfinek semmi nyomát nem találták, ezért az volt a gyanújuk, hogy bűncselekmény áldozata lett, ezért büntetőeljárást indítottak az ügyben. A holttestet végül május 25-én a Pest Megyei Kutató-Mentő szolgálat tetemkereső kutyájának segítségével találták meg a szigetszentmártoni ház udvarán, ott, ahová a tettes elásta. A gyanúsított Z. József beismerő vallomást tett; elmondta: 2018 tavaszán anyagi természetű vita során meglökte üzlettársát, aki elzuhant, legurult a lépcsőn és beverte a fejét, ő pedig ezután egy betonvassal agyonverte.

 

The post Visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben appeared first on .

A kínai külügyminisztérium szerint az amerikai vezetés eltúlozza a “Kína jelentette fenyegetést”, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínát a “nemzetközi rendre leselkedő legkomolyabb, hosszú távú kihívásnak” nevezte.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján hamis információ terjesztésével vádolta meg Blinkent, aki csütörtökön ismertette az Egyesült Államok jelenlegi Kína-politikáját. A szóvivő szerint az amerikai külügyi tárca vezetője Kína belügyeibe avatkozik, és megpróbálja elhitelteleníteni Kína belföldi és külföldi politikai intézkedéseit. Vang tolmácsolta Kína súlyos elégedetlenségét és tiltakozását a Blinken beszédében elhangzottak ellen. A szóvivő úgy vélekedett: Washington célja Kína fejlődésének visszaszorítása az amerikai hegemónia és hatalom fenntartása érdekében.

Blinken azzal vádolta meg a Kínát kormányzó Kínai Kommunista Pártot, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök vezetése alatt belföldön elnyomóbbá, külföldön pedig agresszívabbá vált. Bár egyrészről elmondta, hogy az Egyesült Államok kész versenyt folytatni Kínával saját érdekei védelmében, és saját jövőképe kiépítése érdekében, leszögezte mindazonáltal, hogy az amerikai félnek nem célja sem a konfliktus, sem új hidegháború kialakulása.

Blinken Kínát az egyetlen olyan országnak nevezte, melynek szándékában áll megváltoztatni a nemzetközi rendet, és ehhez pedig egyre inkább rendelkezik az ehhez szükséges gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai erővel. Ven-pin erre a kijelentésre utalva elmondta: az, amelyet az amerikai fél “szabályokon alapuló nemzetközi rendnek” nevez, valójában egy sor olyan törvény és szabály, amelyeket az Egyesült Államok néhány más országgal együtt alakított ki az amerikai vezetésű rend fenntartására.

Blinken beszédével egy időben Vang Ji kínai külügyminiszter éppen a csendes-óceáni szigetországokban folytat tíznapos látogatást, amelynek célja Kína kapcsolatainak erősítése a térséggel. Az Egyesült Államok, valamint egyebek mellett a csendes-óceáni szigetországokkal hagyományosan szorosabb kapcsolatot ápoló Ausztrália aggodalommal figyeli Kína diplomáciai tevékenységét a régióban.

Blinken megerősítette, hogy az Egyesült Államok állásfoglalása Tajvannal kapcsolatban nem változott. Leszögezte, hogy miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az “egy Kína politikája” mellett. Az amerikai külügyminiszter elmondta: az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, ugyanakkor ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről.

Az amerikai külügyminiszter továbbá ismételten népirtással, és emberiség elleni bűntettekkel vádolta meg a kínai hatóságokat az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztos jelenleg éppen látogatást tesz a területen, ahol a vádak szerint több, mint egymillió embert – ujgurokat és egyéb, zömében iszlám vallású kisebbségi nemzetiségből származókat – helyeztek akaratuk ellenére átnevelő táborokba. Kína minden ilyen vádat tagad.

 

The post Kínai szerint Washington eltúlozza a “Kína jelentette fenyegetést” appeared first on .

A spanyol kormány szigorítja a hírszerző központ (CNI) bírósági ellenőrzésére vonatkozó jogszabályt, és új törvényt dolgoz ki a minősített adatok védelméről – jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök a parlamentben, ahol ellenzéki pártok kezdeményezésére számolt be a néhány hete kipattant kémkedési botrányról.

A kormányfő szerint a CNI működésének szabályozását “az új technológiai és társadalmi kihívásokhoz” kell igazítani. A készülő reform során figyelembe veszik az ombudsman javaslatait is, hogy az ellenőrzési és biztonsági garanciákat az egyének jogainak figyelembe vételével erősítsék meg – tette hozzá.

Sánchez halaszthatatlannak nevezte, hogy “a demokratikus és alkotmányos alapelvekhez igazodó” új törvény szülessen a minősített adatoktól, mivel a szolgálati titokra vonatkozó aktuális rendelkezést még 1968-ban – a Franco-diktatúra idején – fogadták el. “Tovább dolgozunk a biztonság fokozásán” – jelentette ki hozzátéve, hogy aktualizálni fogják a nemzetbiztonsági és a kiberbiztonsági stratégiát is.

A miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: a kormány nem ismeri a hírszerző központ operatív döntéseit, és nem volt tudomása a függetlenségi katalán politikusok megfigyeléséről. A Citizen Lab kanadai kutatócsoport április közepén hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint több mint hatvan katalán szeparatista politikus telefonján találtak a Pegasus kémszoftverre utaló nyomokat.

Két héttel később a spanyol kormány bejelentette: a miniszterelnök valamint a védelmi miniszter hivatali mobiltelefonját is megfigyelték ismeretlenek, adatokat töltöttek le róluk 2021 májusában és júniusában. Később kiderült, hogy Fernando Grande-Marlasaka belügyminiszter után is kémkedtek ugyanezzel a módszerrel.

Ezután Paz Estebán, a CNI vezetője zárt ajtók mögött tartott, parlamenti bizottsági meghallgatásán arról tájékoztatta a pártok frakcióvezetőit, hogy a hírszerző központ 18 katalán függetlenségi politikust figyelt meg bírósági felhatalmazás alapján. Esteban azt nem fedte fel, hogy a megfigyelés mikor és milyen módszerrel történt. A CNI vezetőjét leváltották.

A kormány az ügyben a központi büntetőbírósághoz fordult és átadta az eddig összegyűlt összes információt. A bíróság titkosította a nyomozást.

 

The post A kémkedési botrány: szigorítják a hírszerzés ellenőrzésére vonatkozó törvényt Spanyolországban appeared first on .

Elfogtak egy 44 éves budapesti nőt és egy szolnoki ügyvédet, aki ki akart fosztani egy idős férfit – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A rendőrség tudatta: a 79 éves férfi és az elvált nő története tavaly nyáron kezdődött. A nő szerelmet színlelet, és az özvegy férfi bizalmába férkőzött. Hozzá költözött, és több alkalommal rávette, hogy pénzt adjon neki.

Amikor a férfi megpróbált szakítani, a nő bezárta őt a lakásba. A sértett rendőrt hívott, de miután az egyenruhások elmentek, a nő megfenyegette a férfit, hogy ha nem veszi vissza a lakásba, szexuális tartalmú videót fog közzétenni róla. Ettől való félelmében a férfi mindent megtett a nőnek, amit csak akart: két és fél hónap alatt több mint négymillió forintot adott át neki.

Amikor a sértett otthonában rosszul lett, és mentőt kellett hozzá hívni, újraélesztése közben a nő mintegy egymillió forintot ellopott. Ez az összeg előkerült, mert a mentősök éberségének köszönhetően a nő lebukott, és a rendőrök elfogták. Az asszony kísérletet tett arra, hogy az időközben elhunyt férfi teljes vagyonát megkaparintsa. Kitalálta, hogy a férfi lakására – melynek az elhunyt fele részben volt a tulajdonosa – visszamenőleg haszonélvezeti jogot alapító megállapodást köt, illetve végrendeletet készíttet.

Mindehhez egy olyan szolnoki ügyvédet fogadott fel, aki a hamis tartalmú okiratokat kiállította a számára. A dokumentumokat be is nyújtották a kormányhivatalhoz, illetve a polgármesteri hivatalhoz, mindezzel azt a célt elérve, hogy az elhunyt törvényes örököseit kizárják az örökségből. Mivel három részre oszlott volna a hagyaték, így ez fejenként majdnem 5 és fél millió forintot jelentett volna a rokonoknak. A nyomozók azonban időben léptek, és a hagyatéki eljárást a büntetőeljárás megindítása miatt felfüggesztették – írták.

A nyomozók május 24-én reggel egyszerre fogták el a nőt és az ügyvédet. Az elfogásokat kutatások követték, melyek során a rendőrök lefoglaltak minden olyan iratot, eszközt, adathordozót, amelyek alátámasztják a bűncselekmények elkövetését. A nőt – aki ellen hasonló ügyben kifosztás miatt már vádat is emeltek – zsarolással, kifosztással, közokirat-hamisítással, valamint háromrendbeli csalással gyanúsítanak a nyomozók. Kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását.

A szolnoki ügyvédnek közokirat-hamisítás és háromrendbeli, társtettesként elkövetett csalás miatt kell felelnie. A férfi az egészségi állapotára tekintettel szabadlábon védekezik – áll a közleményben.

 

The post Elfogtak egy nőt és egy ügyvédet egy idős férfi kifosztása miatt appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén – számoltak be ukrán híradások.

Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.

“Figyelemmel arra a törvényre, amelyet Lengyelországban fogadtak el az Ukrajnából ideiglenesen áttelepült személyekről, és amely valójában egyenlővé tette Ukrajna állampolgárait Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Ennek megfelelően Ukrajnában az államfő kezdeményezésére, mondhatni hasonló törvényt fogadnak el” – fejtette ki a szóvivő.

Nyikiforov hozzátette, hogy a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseiről még korai beszélni, mert még kidolgozás alatt áll, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé.

AZ UNIAN emlékeztetett arra, hogy március 16-án Lengyelországban életbe lépett az a jogszabály, amely rendelkezik az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az országba érkező ukrajnai állampolgárok támogatásáról. A hírügynökség ismertetése szerint a törvény szabályozza az ukránok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét és a számukra nyújtott átfogó támogatást.

Közben vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét. “Ma a szabad világ arca Ukrajna arca” – hangoztatta Duda. “Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét” – szögezte le a lengyel államfő. A liga.net kiemelte, hogy Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.

A Jevropejszka Pravda tudósításában kiemelte még, hogy Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett “csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit. Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat “most vizsgázik abból, mit jelentenek számára a deklarált értékek”. Leszögezte, hogy minden lehetséges módon előmozdítja Ukrajna uniós csatlakozását, és “nem hagyja abba az erőfeszítéseket mindaddig, amíg Ukrajna e szó teljes értelmében az Európai Unió tagja nem lesz”.

Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette még, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést. Megjegyezte, hogy mára az ukrán városok a lengyelek testvérvárosaivá váltak, és testvérekké az ukrán és a lengyel nép, valamint a két ország”.

Zelenszkij megköszönte Dudának a Szlovákia vezetőjével tett közös kezdeményezését, hogy meggyőzze a még tétovázó európai kollégáit Ukrajna EU-tagjelölti státusának megadásával kapcsolatban. Az ukrán elnök azt is megjegyezte: Oroszország a háború kirobbantásával akaratlanul is arra késztette Ukrajnát és Lengyelországot, hogy tegyék félre a közös múltjukról szóló vitáikat.

Az ukrán parlament az ülésen meghosszabbította a hadiállapotot az ország egész területén augusztus 23-ig. Az indítványt 320 képviselő fogadta el a 450 fős törvényhozásban. A képviselők – 315 támogatószavazattal – ugyancsak jóváhagyták az általános mozgósítás augusztus 23-ig történő meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna különleges jogokat készül adni a lengyel állampolgároknak appeared first on .

Pozitív eredménnyel zárult a nukleáris biztonság ellenőrzése – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A számvevőszék vizsgálta a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolókat érintő ellenőrzési feladatok szabályozottságát, értékelte a Nukleáris Alap kezelésének szabályszerűségét, illetve azt, hogy a korábbi megállapításaira tett intézkedések javították-e a közpénzügyi helyzetet.

Kiemelték, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szabályozottsága biztosította a nukleáris létesítményeket és a radioaktívhulladék-tárolókat érintő hatósági ellenőrzési feladatok szabályozott ellátását. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésében és felhasználásában részt vevő szervezetek a szabályozottság megteremtésével hozzájárultak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban elkülönített pénzek szabályszerű felhasználásához.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzési megállapításaira tett intézkedések a közpénzügyi helyzet javulását eredményezték az Országos Atomenergia Hivatalnál és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-nél. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezeléséhez kapcsolódó feladatellátására vonatkozóan az Állami Számvevőszék nem tárt fel kockázatot.

A számvevőszék hangsúlyozta: Magyarország számára a nukleáris energia szerepe kulcsfontosságú, villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi. A nukleáris energiatermelés jóval nagyobb arányt képvisel, mint az
utána következő energiahordozók.

Kifejtették, a hazai atomenergia alkalmazása biztonságos, folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország
energiaimport-függőségét. Műszaki és gazdasági szempontok alapján az atomerőmű jelenti a hosszú távú, biztonságos és versenyképes magyar villamosenergia-ellátás alapját. A klímavédelem és a nemzetközi energiapiacok bizonytalanságának kivédése szintén ennek az erőforrásnak a további fejlesztése irányába mutat.

Az atomenergetika a villamosenergia-termelésen kívül fontos szerepet tölt be Magyarországon a gyógyászat, a mezőgazdaság, valamint az oktatás és a tudományos kutatás számos területén is – olvasható a jelentésben.

 

The post ÁSZ: a nukleáris biztonsággal minden rendben appeared first on .

Továbbra is elérhető a megállapodás az Európai Unió tagországai között arról, hogy a közösség együtt vezessen be embargót az orosz kőolajra – emelte ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter.

A politikus a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoport energiaügyekért és környezetvédelemért felelős minisztereinek berlini konferenciája előtt tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy “természetesen lehetséges” a megállapodás az EU-s orosz olajembargóról.

Kifejtette: ismert, hogy a tagországok energiaellátási helyzete eltérő, és “jelentős és valós kihívás”, hogy “egyes kelet-európai országok” erősebben függenek az orosz energiaimporttól, mint a nyugat-európai országok. Ugyanakkor fontos, hogy “Európa egységes maradjon és együtt maradjon, ezért minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie a függőség csökkentésére, és ez Magyarországra is érvényes” – húzta alá a német alkancellár.

Ezeket az elveket alapul véve lehetséges a megállapodás, de ha “más területek” ügyeit is bevonják az olajembargóról folytatott egyeztetésbe, akkor “természetesen nagyon-nagyon nehéz” lesz – tette hozzá Habeck.

Mint mondta, már csak néhány napig, a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács következő, május 30-án kezdődő üléséig van mód a tárgyalásra, addig “vagy megállapodásra kell jutni, vagy fontolóra kell venni más eszközöket”.

A miniszter nem szólt arról, hogy melyek lehetnek ezek az egyéb eszközök, de egy másik, ugyancsak a napokban tett nyilatkozatában jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja azt a megoldást is, hogy a 27 tagország együttes, közösségi szintű lépése helyett Magyarország kivételével az összes tagállam egyénileg, külön-külön, nemzeti szinten vezet be embargót az orosz kőolajra.

 

The post Orosz agresszió: továbbra is lehetséges az EU-s orosz olajembargó appeared first on .

Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta azt, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

“Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük” – jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja közben arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. “Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele” – fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok “szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül”, így nem világos, miért van szükségük “jegyre az orosz koncentrációs táborba”.

Putyin szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszállás alá került területeinek lakóira is – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.

“A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-ig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként hat tanárt” – írta a tisztségviselő. Hozzátette, hogy a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is – állította.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbe zárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén, május 20-án pedig bejelentették, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt, azaz Mariupol teljes megszállás alá került.

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon emlékeztette országa nyugati partnereit, hogy ne késlekedjenek a fegyverszállításokkal, mert ezzel most életeket mentenek Ukrajnában. Mindeközben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők szerdán ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt, Harkivot, és hivatala eddig már négy halálos áldozatról és hét sérültről szerzett tudomást.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij rendesen helyrerakta Kissingert appeared first on .

A keleti fronton nagyon dinamikusan változó a helyzet, az ukrán hadsereg különböző “manőverek” végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.

“Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van” – szögezte le Motuzjanik.

A szóvivő szavai szerint az orosz erők heves tüzérségi támadásokat hajtanak végre a Donyec-medencében nemcsak az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területek között húzódó ütközőzóna mentén, hanem mélyen bent a luhanszki és a donyecki régió ukrán fennhatóság alatti részeiben. Az orosz hadsereg emellett fokozta légi erejének aktivitását, elsősorban szárazföldi offenzívája támogatására. Nagy hatótávolságú és stratégiai bombázórepülőgépeket vonnak be az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére, és újabb célpontok kijelölésére, amelyek ellen robotrepülőgépeket vetnek be Ukrajna területén – tette hozzá a szóvivő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője eközben azt közölte, hogy információik szerint az orosz erők már felhasználták a nagy pontosságú fegyvereik több mint 60 százalékát. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta az ilyen fegyverek használatának taktikáját. Míg korábban kettő vagy négy rakétát használtak egy objektum ellen, most a célpont eléréséhez 8-12 különböző formátumú rakétát vetnek be. Megjegyezte, hogy a nyílt háború első két hónapjában Oroszország kaotikusan mért csapásokat precíziós irányítású rakétákkal. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy gyorsan pótolja elhasznált nagypontosságú fegyverkészleteit. A nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók miatt az orosz ipar nem tudja beszerezni a szükséges számú import alkatrészt a nagy pontosságú rakétákhoz – tette hozzá.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon.

“Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte” – állította a tisztségviselő. Leszögezte, hogy szó sem lehet a konfliktus semmifajta befagyasztásáról, mert szerinte ezzel csak időben halasztják el a háborút, és időt hagy Oroszországnak a jobb felkészülésre. Hozzátette, hogy egyébként Ukrajna is levonta a háború tanulságait, így ezután már szó sem lehet egy újabb minszki megállapodásról.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatalból eközben arról adtak hírt, hogy a régióban lévő Balaklija települést ért orosz tüzérségi támadásban életét vesztette egy 64 éves férfi és heten megsérültek, köztük egy kilenc éves gyerek. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Balaklija jelenleg orosz megszállás alatt van. A Harkiv megyei kormányzóság munkatársai ugyanakkor többször beszámoltak arról, hogy a régió egyes elfoglalt települései ellen az orosz erők “provokációkat” hajtanak végre, utána pedig az ukrán fegyveres erőket vádolják meg a polgári lakosság elleni bűncselekmények elkövetésével.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán hadsereg nem vonul vissza a Donyec-medencéből appeared first on .