Biztonságpiac

“Sajnos nem kaptuk meg a legtöbb, Izraeltől kért segítséget” – mondta az ukrán elnök, Kijevből történő videós bejelentkezésén a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjainak. “Kérjük, ne feledjék, hogy mennyire szoros kapcsolatban állunk egymással, és milyen magas szinten kellene lennie egymás megértésének” – hangsúlyozta. Emlékeztetett az Ukrajnában felnőtt izraeliekre, köztük Golda Meir volt miniszterelnökre, Sólem Aléchem íróra, és Jichák Ben-Zvi, egykori államelnökre.

“Amikor a kormányok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az nem az üzletről szól” – emelte ki. “Ez az értékekről és az általános biztonságról szól, arról, hogy felelősségre kell vonni azt, aki elpusztít egy másik nemzetet. Sajnos, Izrael még nem csatlakozott a szankciók rendszeréhez” – tette hozzá, és értetlenségének adott hangot az izraeli kormány képviselőivel történt félreértések és kommunikációs nehézségek miatt.

“Megértjük, hogy Önök sincsenek egyszerű helyzetben” – fogalmazott Zelenszkij arra utalva, hogy az orosz hadsereg Szíriában, az ország északi határának közelében állomásozik.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy hasonló Lengyelország helyzete is, amelyet Oroszország szerinte szintén fenyeget. “Elengedhetetlen logisztikai támogatást nyújtanak nekünk, 2,5 millió embert láttak vendégül” – mondta az ukrán elnök Lengyelország szerepéről, és felidézte, hogy a balti államok is küldtek fegyvereket Kijevnek.

“Az orosz megszállók tömegsírokba temetik az embereket, az utcákon lövöldöznek, embereket kínoznak, kiskorúakat, fiúkat és lányokat erőszakolnak meg” – állította Zelenszkij, és azzal is megvádolta Moszkvát, hogy táborokat hoz létre emberek kínzására.

“Szeretem a hazájukat” – mondta a zsidó vallású elnök, kiemelve az izraeli nép iránti csodálatát és háláját. “Hálás vagyok az Ukrajnának nyújtott őszinte és együttérző támogatásért, hálás vagyok az ukrán zászlókért az utcákon. Látjuk, és nagyon nagyra értékeljük ezt” – mondta Zelenszkij.

“Van egy közös, nagyszerű jövőnk” – közölte. “Még sok éven át egymás szemébe kell néznünk” – emlékeztette hallgatóságát, miközben felszólított a csatlakozásra az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez, és a vízummentesség bevezetésére a háború elől menekülők számára.

Az ukrán elnök márciusban már részt vett videókonferencián Izraelben. Akkor, az izraeli parlament invitálására, a képviselőház politikusaihoz szólt, és arra nógatta Izraelt, hogy “döntsön”, és fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij csalódott az izraeli kormány támogatásának mértékében appeared first on .

A napokban tartott rajtaütéssel több mint 16 ezer adag kábítószer piacra kerülését akadályozták meg, a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy 62 millió forint. Az ügyben egy testvérpár, egyikük felesége, valamint a testvérek apja a gyanúsított. A nyomozók több tucat olyan fogyasztót azonosítottak, akik tőlük vásárolták a különböző kábítószereket.

Az elosztóközpont vélhetően a házaspár budai társasházi lakásában volt. A lefoglalt anyagok között van marihuána, mefedron, kokain, amfetamin, de még hasis is. A lakásban volt digitális mérleg, fóliázógép, vákuumfólia, nejlontasakok, vagyis minden olyan eszköz, amely a porciózást segítette. A drog mellett a rendőrök találtak több mint kilencmillió forint készpénzt és mintegy 23 ezer eurót, valamint egy széfet is.

A család elfogott négy tagját – a 28 éves és a 30 éves férfit, utóbbi 41 éves feleségét, valamint az 50 éves apát – kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd őrizetbe vették őket, és kezdeményezik a letartóztatásukat. Rajtuk kívül egy embert szintén eljárás alá vontak, neki kábítószer birtoklása miatt kell felelnie, szabadlábon védekezik – írták.

A nyomozók vizsgálják a gyanú szerint különböző forrásokból származó kábítószerek terjesztésének útját is. A gyanúsítotti kör valószínűleg bővülni fog – áll a közleményben.

The post Galád család: kábítószer-kereskedő familia négy tagját fogták el a rendőrök Budán appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint Oroszország több, mint 60 ezer lövedéket gyárt naponta, tízszer többet, mint Ukrajna. A legtöbb ukrán tüzérségi eszköz a szovjet korszakból származik, s ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a 122 és 152 milliméteres lőszereket használják, mint Oroszország. “Az Oroszországon kívüli készletek azonban szűkösek, nagyrészt azért, mert Oroszország éveket töltött azzal, hogy megsemmisítse az ukrajnai és más kelet-európai lőszerraktárakat, illetve megakadályozza, hogy a lehetséges szállítók ilyen típusú lövedékeket eladjanak Ukrajnának” — állította Maljar.

A miniszterhelyettes kijelentette, hogy még ha minden ország eladná is az összes készletét Ukrajnának a szovjet típusú lőszerekből, az sem lenne elég: “Ukrajna több 152 milliméteres lövedéket használ fel, mint amennyit egy nap alatt gyártanak a világon” – fűzte hozzá.

A The Washington Post írása szerint a NATO és az Egyesült Államok által használt tarackok 105 és 155 milliméteres lövedékeket lőnek ki. A nyugati országok nagy számban szállítottak ilyen lövedékeket Ukrajnának, de tüzérségi rendszert csak korlátozott számban küldtek. Noha az Egyesült Államok és Európa ígéretet tett arra, hogy több tüzérségi rendszert küld, Ukrajnának akkor sincs elegendő forrása arra, hogy régi, szovjet kori felszerelését teljesen lecserélje NATO-szabványú fegyverekre – írta az amerikai újság név nélkül nyilatkozó katonai szakértőkre hivatkozva.

A kijevi vezérkar közben péntek délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg a déli Herszon megyében visszavonulásra kényszerítette az orosz csapatokat korábbi védelmi állásaikba, visszaverte támadásukat a Donyec-medencében, Szlovjanszk és Szeverodoneck irányában, valamint Marjinka közelében. A vezérkar ugyanakkor megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták Mikolajivka falut.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszország lakóházakat készül felrobbantani a fehéroroszországi Mazir városban, hogy utána Kijevet téve felelőssé, bevonja Fehéroroszországot az Ukrajna elleni háborúba. “A beérkezett információk szerint az Oroszországi Föderáció infrastrukturális létesítmények és a polgári lakosság elleni provokációk sorozatával megpróbálja bevonni Fehéroroszországot az Ukrajnával folytatott katonai konfliktusba. Ennek érdekében magukat civileknek kiadó szabotázscsoportok érkeztek Mazir városába. E csoportok tervei között szerepel terrortámadások sorozatának megszervezése Fehéroroszország területén. Oroszország tüzérségi és rakétacsapások sorozatát tervezi végrehajtani a maziri olajfinomító, valamint polgári infrastrukturális létesítmények és lakónegyedek ellen” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Telegram üzenetküldő csatornán nyilvánosságra hozott közleményében.

The post Orosz agresszió: Oroszország évek óta akadályozza a szovjet típusú lőszerek eladását Ukrajnának appeared first on .

A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be.

A kampányba bevont gyógyszertárak listáját közzétették a minisztérium honlapján, ahol részletes útmutatók is találhatók arról, hogy a jódtabletták megelőzésszerű alkalmazása értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A készítményt “szükség esetére” készítik elő a 40 év alatti korosztálynak, és azért akarják a lakossághoz eljuttatni, mert a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, márpedig ennyi idő alatt kiosztását nem tudnák zökkenőmentesen megszervezni.

A román szaktárca márciusban szerezte be a jódtablettákat, miután – az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hírére – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit.

A jászvásári gyógyszergyár által rekordidő alatt legyártott harmincmillió tabletta azonban a megyei közegészségügyi hatóságoknál maradt, mert a családorvosok nem vállalták szétosztásukat, mondván, hogy egy ilyen “bürokratikus” akcióban nem vesznek részt. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, “az ő egészségük nem bürokratikus kérdés”.

A most kiadott miniszteri rendelet a jódtabletták szétosztását és a felelősségáthárító nyilatkozatok aláíratását a gyógyszertárakra bízza ugyan, de a családorvosoknak kell negyven év alatti pácienseknek az életkoruknak megfelelő gyógyszeradagot felírniuk. Akik nem szerepelnek egyetlen családorvos listáján sem, bármelyik rendelőt felkereshetik, de írásos nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy mástól nem kaptak jódtabletta-vényt.

The post Orosz agresszió: Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett jódtabletták kiosztása appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a katona június 20-án délután, Miskolcon egy várandós nőt követett, mögé lépett, lehúzta a földre, és fojtogatni kezdte. Behúzta a sértettet egy erdős részre és “szexuális cselekményt akart vele végezni”, de a nőnek sikerült felhívnia a segélyhívó központot, ezért a férfi elmenekült.

A nő több testtáján horzsolásos, könnyű sérüléseket szenvedett a szörnyű “élményen” kívül.

A nyomozó ügyészség szexuális erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a büntetlen előéletű – csak a szabálysértési nyilvántartásban szereplő – 35 éves férfit, aki tagadta a bűncselekmény elkövetését. A bíróság a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványára elrendelte a férfi letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított fellebbezett.

A férfi önkéntes területvédelmi tartalékos katonai jogviszonyát csütörtökön megszüntették.

The post Leszerelték és letartóztatták a várandós nőt megtámadó katonát appeared first on .

A törvényszék sajtótitkára azt közölte, hogy a bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a pénteki közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)

Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve tíz év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve hét év hat hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban. A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Törvényszéken az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot.

A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Törvényszék pénteken jogerősen megítélte – jelezte a sajtótitkár.

Hozzátette: a törvényszék – az elsőfokú bíróság határozatának helyes indokaira utalás mellett – ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény önálló jogalapot biztosít a magyar állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje a kártalanításban részesült személyektől, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a korábbiakban kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül.

A büntetőügy perújítása során született és idősebb Burka Ferenc bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig az adott esetben jogilag ilyen körülménynek minősül, ezért az általa a korábbiakban megkapott 20 millió forint összegű kártalanítást és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a magyar állam javára visszafizetni köteles – ismertette Veszprémyné Szajkó Márta, megjegyezve, hogy az alperes önkéntes teljesítésének hiányában a magyar állam a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.

The post Jogerősen húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet appeared first on .

Az “Alkalmazott katonai műszaki, had- és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” címmel megvalósuló program január 1-jén indult, és 2024. december 31-én fejeződik be.

A program részeként kidolgozzák egy hagyományos és pilóta nélküli légijárművek számára integrált mintarepülőtér koncepcióját.
Mesterséges intelligenciát és virtuális technológiákat alkalmazó kiképzőrendszereket fejlesztenek. Foglalkoznak majd a 3D-es fémnyomtatás alkalmazási lehetőségeivel a katonai logisztikában és a hadiiparban.

A kutatócsoportok olyan területeket elemeznek majd “amelyek értelmezik Magyarország és Kelet-Közép Európa közvetlen környezetének haderőfejlesztési törekvéseit és a nemzetközi békét fenyegető kihívásait” – közölték. A programra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

A program szakmai vezetője Földi László ezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszékének egyetemi tanára – olvasható az NKE közleményében.

The post Az ország biztonságának és védelmének fejlesztésére indult projekt az NKE-n appeared first on .

Hírügynökségek felidézték, hogy a személycserére annak nyomán került sor, hogy Teheránban komoly incidensek sorozata történt, amelyek hátterében Irán regionális riválisát, Izraelt sejtik.

Az iráni sajtó nem indokolta a történteket, mindazonáltal közölte, hogy Táib a jövőben Hoszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka tanácsadója lesz. Táib helyét Mohammad Kazemi, a Forradalmi Gárda hírszerzési forrásainak védelméért felelős eddigi parancsnoka veszi át. Ezt csütörtökön Ramezán Sárif, az elitalakulat szóvivője be is jelentette.

A szóvivő – az al-Dzsazíra pánarab televízió jelentése szerint – nem részletezte a személyi változás okát. Csak annyit közölt, hogy az 59 éves Táib az IRGC főparancsnokának tanácsadója lesz.

Mindazonáltal az al-Dzsazíra emlékeztetett arra, hogy a személycserére két nappal azt követően került sor, hogy az izraeli médiában arról jelentek meg hírek, miszerint Táib állna a Törökországba látogató izraeli turisták ellen tervezett iráni akciók hátterében, amely miatt Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a hónap közepén Törökország elhagyását javasolta az ott tartózkodó izraeli állampolgároknak. Lapid egyébként a napokban köszönetet mondott Törökországnak, hogy sikerült elejét venni az esetleges merényleteknek, illetve izraeli állampolgárok elhurcolásának.

Egyes izraeli sajtóorgánumok szerint Táib a középszintű klérushoz, illetve Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének belső köréhez tartozik. Hírszerzői vezetői kinevezése előtt, 2009-ig, Hámenei hivatalában dolgozott.

The post Leváltották Iránban a Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét appeared first on .

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.

Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. “Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak” – fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.

Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat “dobnak át” onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál appeared first on .

A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, mintegy másfél órás munkával eloltották. A hőcserélőben mintegy ötven négyzetméteren felcsapott lángoknak nem volt áldozatuk. A gyárat a keletkezett kár felméréséhez le kellett állítani.

A közösségi médiában felvétel jelent meg a drón becsapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.

Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója, akit az Interfax hírügynökség idézett, ezzel szemben azt mondta, hogy a második drón valószínűleg nekiütközött a gyár villámhárítójának és a létesítmény területére zuhant. A helyszínen vizsgálat indult.

A RIA Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai Worldview-1 kereskedelmi műhold három nappal a dróntámadás előtt felvételeket készített a finomítóról. Február 24., vagyis a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború kitörése óta a Worldview-1 és a Worldview-2 háromszor fotografálta a létesítmény környékét, a legutóbbi, június 19-i alkalmat megelőzően május 5-én és június 12-én is.

A hírügynökség megjegyezte, hogy néhány nappal a Kígyó-sziget visszafoglalására tett sikertelen ukrán kísérletet és a fekete-tengeri fúrótornyok elleni támadásokat megelőzően amerikai kereskedelmi “műholdak jelentek meg a környéken”. A RIA Novoszyi magyarázatért fordult a műholdakat üzemeltető amerikai Maxar Technologies vállalathoz, de nem kapott választ.

A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert “Luhanszki Népköztársaság” által ellenőrzött ukrán határtól.

Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brjanszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések.

The post Ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban appeared first on .

Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben. “Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap, mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során” – hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette: “Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában”. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.

Moldova tagjelölti státuszáról Von der Leyen azt mondta, hogy az ország függetlenné válása óta “most először lépett valódi reformpárti, korrupcióellenes és európai útra.” Véleményé szerint Moldova is megérdemli a tagjelölti státuszt, de gazdasága és közigazgatása jelentős reformok végrehajtását igényli.

Georgiával kapcsolatban Von der Leyen úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága piacorientált, magánszektora erős, “azonban még ki kell jelölnie az utat az Európai Unió felé, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatásban részesül.” “Ezért javasoljuk a tanácsnak, hogy adjon Georgiának európai perspektívát, de értékelje, hogyan teljesít számos feltételt, mielőtt megadja neki a tagjelölti státuszt” – jelentette ki.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 22. 6.00 órai adatok alapján – eddig 25 535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 770 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 19 769 fő esetében született elismerő döntés.

The post Von der Leyen: Ukrajna megérdemli a tagjelölt státuszt, már a háború előtt bizonyította, hogy jó úton jár appeared first on .

Mészáros Gábor tájékoztatása szerint a nyomozók Budapesten és további öt megyében, hetven helyszínen tartottak házkutatásokat. Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, majd letartóztattak.

A bűnszervezet eleinte számlagyárat működtetett, majd az őrzésvédelem területén tevékenykedett. A munkavállalók után járulékokat, a vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát nem fizetett. Valótlan adatokkal, hamis iratokkal támogatásból és hitelből származó pénzeket is megszereztek a szervezet tagjai.

Az eljárás során nagy értékű autókat, több száz millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak mintegy 1,7 milliárd forint értékben. A nyomozással egymilliárd forint jogtalanul igényelt hitelösszeg kiutalását is sikerült megakadályozni.

A bűnszervezet irányítóját a hegyeshalmi határnál a MERKUR bevetési egység fogta el. Az érintettek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.

The post Négymilliárd forint adót csalt el egy vagyonvédelmi cég appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, “a békéhez erő kell”, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít. Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, s ezt a következő években is fenntartják, minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.

“A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni” – emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának. Ez – mint fogalmazott – nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára.

Ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években. Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság “önmagában nem elegendő”. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy “egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre”.

A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: “ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni”. Magyarország – nyomatékosította – a béke pártján áll, és arra törekszenek, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és induljanak meg a tárgyalások.

Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal.

Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán azt mondta: “békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik”. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el.

Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, s néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyar­ország következő honvédelmi minisztere. “Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?” – tette fel a költői kérdést a miniszter.

Feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, és a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése.

Szalay-Bobrovniczky a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Célja, “hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk”. Véleménye szerint sok a közös pont a honvédelem és a sport között. A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak.

The post Szalay-Bobrovniczky: a békéhez erő kell appeared first on .

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a héten Bács-Kiskun megyében 8, Csongrád-Csanádban 9, Győr-Moson-Sopron megyében 113, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3, Tolnában 16, Vas megyében 1, Veszprém megyében pedig 7 településen lesz földi kémiai szúnyoggyérítés.

Az elmúlt hetek esőzéseiből elszórtan megmaradt kisvizeket biológiai eljárással kezelik Somogy, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. A kifejlett szúnyogok ellen a csornai régióban, a Szigetközben, Szekszárd környékén, Szolnok térségében, Szegeden és Csongrád-Csanád megye egyes településein védekeznek majd.

A kifejlett szúnyogok elleni hatásos készítményt platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki. Az eljárás történhet melegködképzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószert hő hozzáadásával terítik szét. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított helyeken hatásos.

Mivel az eljárás során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, forgalmas helyeken kevésbé használható. Itt az ULV-eljárást alkalmazzák, amelynek során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, így a közlekedést nem zavarja.

The post A héten 157 településen irtják a szúnyogokat appeared first on .

Boross Zoltán ezredes elmondta: az 54 éves férfit – akinek a nevét a sajtótájékoztatón nem hozták nyilvánosságra – az Interpol a brazil bíróság által – harminc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt – kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján körözte. A férfi felkutatását az is nehezítette, hogy pár éve holttá nyilváníttatta magát, több mint tíz álnevet és hamis iratokat használt – ismertette a főosztályvezető.

A magyar hatóságok kedd hajnalban nemzetközi együttműködés keretében kaptak információt arról, hogy a veszélyes fegyveres bűnöző Magyarországon tartózkodik. Az NNI munkatársai hat óra alatt felkutatták, azonosították és egy budapesti vendéglátóhely teraszán – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének közreműködésével – elfogták a férfit.

Kihallgatásán a férfi tagadta, hogy ő lenne az Interpol által körözött személy, de az ujjlenyomata egyezést mutatott – ismertette az ezredes. A férfi szállodai szobáját is átkutatták a magyar hatóságok és közokirat-hamisítás miatt eljárást indítottak ellene. Kiadatásáról a magyar bíróság dönt majd – tette hozzá Boross.

The post Budapesten fogták el a világ egyik legkeresettebb drogkereskedőjét appeared first on .

A Bitcoin értéke a 2021. novemberi csúcspontja óta több mint felére esett vissza, ami az egész kriptopénzpiac összeomlását okozta. A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) is olyan meredek esést szenvedett el, hogy a befektetők megijedhettek. Amikor egy hónappal ezelőtt mindkét kriptovaluta a mézeshetek időszakát élvezte, ki gondolta volna, hogy ilyen meredek zuhanással kell szembenézniük? A kriptopiacon elterjedt gyenge hangulat miatt a befektetők kivonták a pénzüket, aminek következtében a Tether (USDT) elvesztette a dollárhoz való kötöttségét.

A bitcoint (lásd bitcoin era) gyakran tekintik jó fedezeti eszköznek az infláció ellen. Ez azt jelenti, hogy az infláció nem érinti a top kriptopénzt. Lehet, hogy ez nem minden alkalommal igaz; legalábbis a piac ezen a héten ennek volt tanúja. A magas infláció és a szigorúbb monetáris politika a kripto befektetőkre is hatással volt, ami a piac összeomlásához vezetett. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a kriptónak most nagyobb piaca van, és egyre inkább mainstream lesz.

A stabilcoinok elvileg megőrzik az értéküket. Ezek mögött fiat valuták állnak, mint az amerikai dollár, az arany, vagy akár más kriptovaluták. A Bitcoin összeomlása súlyosan érintette a Terra és a TerraUSD-t. A Terra működése a felelős ezért.

A Terra (LUNA) és a TerraUSD (UST) a Terra hálózat két natív tokenje. A TerraUSD célja, hogy algoritmusok segítségével fenntartsa az amerikai dollárhoz való kötöttségét. Tehát ha valaki UST-t akar veretni, akkor el kell égetnie a LUNA dollárral egyenértékű mennyiségét. Ugyanígy működik ez fordítva is. Így tartja fenn a protokoll az UST árfolyamát.

2022 márciusában a Luna Foundation Guard (LFG), hogy még több párnát adjon a stabilcoinjának, úgy döntött, hogy a Bitcoin-t is hozzáadja a tartalékához. Az elképzelés az volt, hogy ha valami baj történne az árakkal, a Bitcoin-támogatás segíthet az UST stabilizálásában. Sajnos ez nem történt meg, és a tőzsde összeomlott, a Bitcoin összeomlott, majd az egész kriptopiac összeomlott.

A Terra (LUNA) jelenleg 0,000000999967 dolláron kereskedik tokenenként, ami 14359%-os csökkenést jelent a 2022. áprilisi 119,18 dolláros történelmi csúcsról. A TerraUSD (UST), amely elvesztette a dollárhoz kötöttségét, jelenleg 0,13 dolláron kereskedik – számolt be a coingecko.com.

A vérfürdő átterjedt a többi stabilcoinra is, például a Tether (USDT), a legnagyobb stabilcoinra, amely elvesztette a dollárhoz való kötöttségét. Május 12-én az UST árfolyama egy ponton 0,6841 dolláros történelmi mélypontot ért el. Ez azt jelenti, hogy az USDT birtokosainak tokenje kevesebbet ér, mint 1 dollár. A coingecko.com szerint azonban a token jelenleg újra a régi kerékvágásban van, 1 dolláron kereskednek vele.

A kriptokrach sok tanulsággal szolgált ezen a héten. Még a legjobb altcoinok, mint a Terra is szenvedhetnek egyik napról a másikra veszteségeket és küzdhetnek a túlélésért. A decentralizált algoritmusú stabilcoinok, mint például a TerraUSD mögött álló ötlet lenyűgözőnek tűnik, de jobb stratégiára van szükség. Az olyan központosított stabilcoinok, mint a Tether (USDT), amelyeket gyakran kritizálnak az elégtelen készpénztartalékok miatt, válság idején tehetetlenül néznek ki.

A kriptopénz olyan digitális vagy virtuális fizetőeszköz, amelyet kriptográfiával biztosítanak, ami szinte lehetetlenné teszi a hamisítást vagy a dupla elköltést. Számos kriptovaluta decentralizált hálózat, amely a blokklánc-technológián alapul – egy olyan elosztott főkönyv, amelyet számítógépek szétszórt hálózata kényszerít ki. A kriptovaluták egyik meghatározó jellemzője, hogy általában nem központi hatóság bocsátja ki őket, így elméletileg immunisak a kormányzati beavatkozásra vagy manipulációra.

A tőzsde tágabb értelemben a tőzsdék és egyéb helyszínek összességét jelenti, ahol a köztulajdonban lévő vállalatok részvényeinek vétele, eladása és kibocsátása zajlik. Az ilyen pénzügyi tevékenységeket intézményesített hivatalos (fizikai vagy elektronikus) tőzsdéken vagy meghatározott szabályok szerint működő tőzsdén kívüli (OTC) piactereken keresztül végzik.

A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értékét egy másik valuta, árucikk vagy pénzügyi eszköz értékéhez kötik, vagy ahhoz kötik. A stabilcoinok célja, hogy alternatívát nyújtsanak a legnépszerűbb kriptovaluták – köztük a Bitcoin (BTC) – nagyfokú volatilitásával szemben, ami miatt az ilyen befektetések kevésbé alkalmasak a tranzakciók széles körű lebonyolítására.

The post Crypto Crash: Mit kell tudni a befektetőknek appeared first on .

A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (húsz százalékkal), Máltán (tizenkét százalékkal) és Észtországban (kilenc százalékkal) emelkedett.

Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók hatvan százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, öt százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van.

Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg tizenkét százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőtti felmérés eredményéhez képest.

Oroszországról az európai válaszadók tíz százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor harminc százalék vélekedett így. E tekintetben Kína a második helyen áll 22 százalékkal, ami a legutóbbi felméréshez képest 14 százalékos csökkenést jelent. Az Egyesült Királyságról az európaiak 65 százalékának van pozitív véleménye, ami egy százalékos emelkedést jelent, az Egyesült Államokról pedig a válaszadók 58 százaléka vélekedett kedvezően, ami 13 százalékkal több, mint korábban.

Az európaiak 61 százaléka szerint életük az Ukrajnában zajló háború hatására megváltozik, a válaszadók 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen. Tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalán is érzékeli. Azonban az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – köztük a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény húsz tagállamban. Hat uniós országban pedig, köztük Magyarországon (67 százalék) is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a demokráciát kell védenie (38 százalék), második helyen az emberi jogok védelme áll az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolta az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védeni szükséges értékek sorában.

A válaszadók szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek (38 százalék) kell prioritást élveznie az európai politikában, ezt a közegészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék) követi.

The post Felmérés: megerősítette az EU támogatottságát Oroszország Ukrajna elleni háborúja az európaiak körében appeared first on .

A Bellingcat oknyomozó hírportál 2019-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a belga gyártmányú FN F2000 típusú automata fegyvereket, nemcsak a szaúdi határőrség csapatai használták, hanem jemeni polgárháborúba beavatkozó szaúdi katonai erők is.

Mivel a konfliktus során számos háborús bűncselekményről érkezett bejelentés, a legtöbb európai ország beszüntette a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot. Ennek ellenére a vallon kormány továbbra is fegyvereket adott el kétes hírű szaúdi nemzetközi szervezeteknek. A pert indító szervezetek úgy vélik, hogy az FN Herstal szállítmányaihoz vitatott engedélyek kapcsolódnak, és így a vállalat bűnrészessé válhat a térségben elkövetett háborús bűncselekményekben.

A The Brussels Times szerint az FN Herstal nem az egyetlen vállalat, amely az elmúlt években fegyverbotrányokba keveredett.

Annak ellenére, hogy a vallon kormány felfüggesztette az engedélyét, a belga páncélozott járműveket is gyártó Cockerill-Sambre acélipari vállalat 136 LAV-700 típusú lövegtornyot szállított Szaúd-Arábiának Kanadán keresztül 2019-2020 között. A vállalat a kritikákat “feddhetetlensége elleni ismételt támadásoknak” minősítette. A szintén vallóniai székhelyű New Lachausée gépgyártó vállalatról ugyancsak kiderült, hogy 2020-2021-ben lőszergyártásra vonatkozó ajánlatokat tett a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz vállalatoknak. A vállalat húsz százalékban a vallon régió tulajdonában van.

A belga államtanács korábban legalább három alkalommal felfüggesztette a regionális kormány Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportját.

The post Szaúdi fegyvereladások miatt perelnek egy belga fegyvergyártó céget jogvédő szervezetek appeared first on .

Az elsőfokú bíróság 2021. október 15-én kihirdetett ítéletében R. Szilveszter vádlottat bűnösnek mondta ki aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban harmincöt év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az eljárás során felmerült 350 millió forint bűnügyi költségből közel kétszázmillió forint megfizetésére kötelezte a vádlottat a bíróság.

Az első fokon megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett a bűncselekményt megelőzően nem ismerte egymást. A vádlott egy garázsban élt, állandó megélhetéssel nem rendelkezett. A sértett férjével és közös kiskorú gyermekükkel Budapesten egy családi házban lakott, szabadidejében a lakóhelye közelében egy meghatározott útvonalon rendszeresen futott.

A cselekmény napján a sértett este ment futni. A vádlott a futási útvonal közvilágítással nem rendelkező szakaszán megtámadta. A sértett az útról letérve menekülni próbált, a vádlott azonban a kerékpárút mellett elterülő füves-bokros területen bántalmazta őt, majd szexuális erőszakot követett el és egy kötéllel megfojtotta. Ezután magához vette a sértett mobilját és távozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője az élet elleni cselekmény és a szexuális erőszak vonatkozásában felmentésért fellebbezett. Az ítélőtábla által módosított tényállás alapján az volt megállapítható, hogy a vádlott a szexuális cselekmény végrehajtása érdekében oltotta ki a sértett életét, nem pedig azért, hogy a bűncselekmény felderítését megakadályozza.

A soroksári futónő megölése a köznyugalmat tartósan és súlyosan megzavarta, pánikot, rémületet keltett, amihez hozzájárult az is, hogy öt éven át nem derült ki, hogy ki az elkövető. A vádlotti cselekmény folytán a közbiztonságba vetett bizalom is megingott. Továbbá a vádlott többszörös visszaeső, cselekményét gátlástalanul, vágyának öncélú kielégítése érdekében az élethez való jogot semmibe véve követte el. Mindezek alapján az ítélőtábla az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a törvényi maximumban, azaz negyven évben határozta meg.

The post A Fővárosi Ítélőtábla súlyosította a soroksári futónő gyilkosának büntetését appeared first on .

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz “diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik. Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el “a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése “új dimenzió”.

A gázexport visszafogása “gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen – jelentette ki Robert Habeck.

Putyin az “orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy “mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.

Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból “nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.

Ezzel összefüggésben a Die Welt ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet “feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

The post Orosz agresszió: Habeck szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával appeared first on .