Biztonságpiac

“A mai napon további százmillió dolláros katonai-technikai segítségnyújtást jelentünk be Ukrajnának. Összesen már 390 millió dollárt különítettünk el. További 14 páncélozott szállítójárművet és húsz Bushmaster páncélozott járművet is biztosítunk. Így az általunk adott Bushmaster járművek száma összesen hatvan lesz” – idézte az ausztrál politikust az Ukrinform hírügynökség.

Albanese hozzátette, hogy Ausztrália további katonai felszerelést, drónokat és egyéb katonai eszközöket is biztosít majd Ukrajna kérésének megfelelően. “Emellett további segítséget nyújtunk Ukrajna határmenti csapatainak felszerelésük, a kiberbiztonság színvonalának javítása és a határellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében” – ígérte az ausztrál miniszterelnök.

Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Ausztrália június 19-én a katonai segítségnyújtás keretében átadta az első négy M113-as páncélozott szállítójárművet az ukrán fegyveres erőknek. Ezt követően még további tíz ilyen típusú járművet küldtek.

Az ausztrál politikus látogatást tett a Kijev környéki Bucsa, Hosztomel és Irpiny településeken is, ahol az ukrán hatóságok több tömegsírt, megkínzott és kivégzett civilek holttesteit találták meg, miután a terület felszabadult az orosz megszállás alól. Az ausztrál miniszterelnök leszögezte, hogy országa támogatja Ukrajnát, és kiáll a megszállók által elkövetett bűncselekmények igazságos büntetéséért.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy Luhanszk megyét elfoglalják az orosz csapatok, de szavai szerint pillanatnyilag azt nem lehet mondani, hogy az oroszok teljes mértékben uralják Liszicsanszkot, mivel a térségben harcok folynak. Megjegyezte: a helyzet minden nap változhat, a háború alatt már többször előfordult, hogy bizonyos helyek naponta kerültek át egyik oldal ellenőrzése alól a másikéba, majd vissza.

“Ezért ma még nem mondhatjuk ki végérvényesen, hogy Liszicsanszk az oroszok irányítása alatt áll, a város peremvidékén folynak a csaták” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy most a luhanszki régióban a legsúlyosabb a helyzet, más területeken ugyanakkor az ukrán erőknek sikerült előrenyomulniuk.

Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a stratégiai jelentőségű Liszicsanszk – az orosz jelentésekkel ellentétben – nem került teljes mértékben orosz ellenőrzés alá – számolt be korábban az Ukrinform. A tanácsadó hozzátette, hogy a helyzet Liszicsanszkban “már jó ideje nagyon feszült”, és az orosz csapatok “szünet nélkül rohamozzák a várost”.

A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is. A háború sújtotta ország kormánya első alkalommal ismerteti az újjáépítési folyamat prioritásait. A kétnapos találkozón mintegy negyven potenciális donorország, valamint nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények vesznek részt. Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár százmilliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.

The post Orosz agresszió: Ausztrália további 100 millió dolláros katonai segítséget nyújt Ukrajnának appeared first on .

Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. “Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk” – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia. Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte a többi közt Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Törökország és Magyarország is.

A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet “a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására” hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít. A közel hatvan európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával. Ennek érdekében egy-egy regionális irodát hoznak létre a két kontinensen.

The post NATO-csúcs: Egymilliárd eurós innovációs alap létrehozásáról döntött 22 tagország appeared first on .

“Ha nem lenne az Ukrajna elleni orosz agresszió, akkor nem értenék ezzel egyet, most azonban más a helyzet” – jelentette ki Zeman a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában az ukrán katonák cseh kiképzésével kapcsolatban. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a héten közölte, hogy ebben a témában intenzív tárgyalások folynak a felek között. Szerinte jelenleg mérlegelés tárgya, hogy konkrétan milyen kiképzésről legyen szó.

Zeman megerősítette, hogy támogatja az Oroszország elleni összes büntetőintézkedést, holott korábban ellenezte azokat. A cseh elnök szerint nemcsak az ő személyes véleménye, hanem az egész Nyugaté megváltozott ebben a kérdésben. Emlékeztetett: a NATO egy 2010-es dokumentumában stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. “Most mindenkinek megváltozott a véleménye. Tehát igen, most egyetértenék mind a további fegyverszállításokkal, mind az ukrán katonák kiképzésével” – tette hozzá.

A gazdasági szankciókról a cseh államfő úgy vélte, hogy Oroszországot legnagyobb mértékben a nemzetközi bankrendszerből (SWIFT) való kizárás érinti. Az orosz politikusok nyugati utazásait érintő korlátozások viszont Milos Zeman szerint “komikusak”, mert nincs semmiféle hatásuk a gazdaságra, s csak a lakosság hangulatára lehetnek hatással.

Zeman úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására kell számítani, s mindkét oldalon számolni kell az áldozatok számának növekedésével. Mérlegelését szomorúnak, de racionálisnak nevezte.

The post Orosz agresszió: Zeman támogatja a cseh fegyverszállítások folytatását Ukrajnának appeared first on .

Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár egy szombat esti hamburgi pódiumbeszélgetésen közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.

A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva kiemelte, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.

Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban “nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.

Kifejtette: az árkiigazítási mechanizmus beindítása azzal járna, hogy a földgázt az orosz import visszafogása miatt máshol, drágábban beszerző vállalatoktól vásárló közműszolgáltatóknak hirtelen a megszokottnál jóval magasabb árat kellene fizetniük, és ezt a költségnövekedést érvényesíteniük kellene fogyasztóiknál, a háztartásoknál és egyéb ügyfeleknél, cégeknél, közintézményeknél.

Ez Habeck szavai szerint azonnali “árrobbanást” okozna. Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.

A tervezett új megoldás, az illeték a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy “tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.

A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre “kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, “szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gézszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi napi jelentése szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 61,03 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre nyolcvan százalékos, novemberre kilencven százalékos töltöttségi szintet kell elérni.

The post A német kormány egyenlően osztaná el az orosz gázszállítások kiesése miatt keletkező költségeket appeared first on .

Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára – írták.

A közlemény szerint idén nyáron is a fő ellenőrzési célterületek közé tartoznak a turisztikai szempontból frekventált helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények. A fesztiválokon, vásárokon működő élelmiszer-vállalkozások, valamint a büfékocsik és a mozgó vendéglátás vizsgálatánál is kiemelt figyelmet kap az élelmiszerek megfelelő hőmérsékleten tartásának, és a vonatkozó dokumentáció vezetésének ellenőrzése.

A hatósági szakemberek a vendéglátásban ellenőrzésnek vetik alá a “repoharak” kezelését, továbbá a vásárlók tájékoztatását szolgáló kiírásokat, kiemelt figyelmet fordítva az allergén információk és a helyettesítő termékek, tejföl és sajt-helyettesítő készítmények, feltétek, töltelékek megfelelő feltüntetésére. Hasonlóan fokozott figyelem irányul az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetésére is.

Több kereskedelmi egységben is kivezették az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, amit a vásárlók a saját, általuk vitt csomagolóanyagokkal pótolhatnak. Új elemként jelenik meg az ellenőrzések során az ezen ismeretlen higiéniai állapotú csomagolóanyagok által jelentett élelmiszerbiztonsági kockázat vizsgálata.

A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzések alkalmával a szakemberek elsősorban a szezonális termékek származására, eredetére fordítanak fokozott figyelmet. A borászati termékek és alkoholos italok hatósági mintavételét és nyomonkövethetőségének ellenőrzését pedig elsősorban a szezonálisan működő vendéglátó létesítményekben, például a strandokon, fesztiválokon és egyéb kitelepüléseken végzik. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű és az egészség megőrzését támogató élelmiszereket fogyasszanak – olvasható a közleményben.

The post AM: elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés appeared first on .

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 34 éves férfi csütörtök este bement mostohatestvére otthonába, majd kiráncigálta az udvarra, és azt mondta, meg fogja erőszakolni. A nő sikítozott, segélykiáltásait a szomszédban lakó, 65 éves apósa hallotta meg. Miközben közéjük állva próbálta védeni, a férfi egy késsel fejen szúrta, majd elszaladt.

A nő apósát könnyű sérüléssel vitték kórházba. Az érdi járőrök előállították az elkövetőt, aki kihallgatásán panaszt tett a gyanúsítás ellen. Vallomást nem tett, mindössze annyit mondott, nem követte el a cselekményt. Az őrizetbe vett férfi bokáján nyomkövető technikai eszközt viselt, ezt a bíróság a bűnügyi felügyelet biztosításáért rendelte el, mivel egy 2009-ben elkövetett emberölés gyanúsítottja.

A férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint szexuális erőszak bűntettének kísérletével gyanúsítják és kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Bűnügyi felügyelet alatt álló férfi követett el újabb bűncselekményt appeared first on .

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban kiemelte, hogy az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de “háborús célpont”, mert Putyin “gyűlöli az életmódunkat”, és “visszataszítónak tarja a szabadságot, demokráciát és a jogállamiságot”. Ezért “nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni – tette hozzá Manfred Weber.

Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU “vészhelyzeti ellátását” őszre és télre. Feltétlenül dönteni kell a “kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a német politikus, kifejtve: el kell kerülni a koronavírus-világjárvány első szakaszában kialakult “zűrzavart”, amikor mindenki lezárta a határokat és “Európa kudarcot vallott”.

A járvány elejét jellemző hektikus válságkezelés helyett előrelátóan kell dolgozni, fel kell készülni, “kötelező érvényű mechanizmusokat” kell kidolgozni a tározókban lévő földgáz “szolidáris” felhasználásáról, hogy “ne mindenki csak magával törődjön” – mondta Weber.

“Ezeknek a mechanizmusoknak működniük kell ősszel, amikor igazán komolyra fordulnak a dolgok” – jelentette ki az EU jobbközép pártjait összefogó EPP vezetője.

A politikus szerint a rendkívüli uniós csúcson “a gáz méltányos elosztását célzó kötelező intézkedésekről” kell dönteni. A közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy a “szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. A beszerzést is közösen kell intézni, hiszen csökkennének a fogyasztói árak, ha az EU tagjai együtt vásárolnának földgázt – mondta Weber.

Arra a felvetésre, hogy az EU-s szerződések alapján mindez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak, rámutatott, hogy az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés valóban csak korlátozott hatásköröket biztosít az energiaágazatban, de ez így volt a koronavírus-világjárvány esetében is, és az EU mégis közösen szerezte be a vakcinákat.

Hozzátette, hogy át kell alakítani az EU-t, mert nincs felkészülve a jelenkor “viharaira”, megpróbáltatásaira. A többi között kifejtette, hogy a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló közös hitelfelvételhez hasonló “úttörő” megoldásokat kell alkalmazni a védelmi ipar összehangolt működésére, mert a NATO-n belül fel kell építeni egy “európai védelmi pillért”. Ha a Kalinyingrádból indított rakéták Varsót, Berlint és Koppenhágát is elérhetik, akkor nem elég például Berlin körül rakétavédelmi rendszert telepíteni tagállami, nemzeti szinten – húzta alá.

Weber arról is szólt, hogy a kül- és biztonságpolitikában szakítani kell a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatallal. “Elegem van abból, hogy Orbán Viktortól függünk külpolitikai kérdésekben vagy az uniós olajembargó ügyében” — mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

The post Európának fel kell készülnie egy energiaháborúra appeared first on .

Szmbattól tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A parlag- és gazégetés szintén nem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban – közölték.

A Nébih azt javasolta, hogy a tilalommal nem érintett belterületen is zárt égésterű eszközöket, elektromos vagy gázgrillt használjanak, mert a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél az égő zsarátnokok több száz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani az ott található növényzetet.

A hivatal figyelmeztetett: az ország egész területén hetek óta elhúzódó kánikula következtében minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az aszályos körülmények és az extrém száraz biomassza miatt akár már egy kisebb szél is gyors tűzterjedést eredményezhet, a felszíni tüzek pedig könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek – írták.

Legutóbb csütörtöktől Pest és Veszprém megyében lépett életbe a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalom érvényben volt már ekkor Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

The post Szombattól már az egész országra kiterjed a tűzgyújtási tilalom appeared first on .

A szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó stábjának információi szerint a sérülések mindegyikét lőfegyver okozta, a legsúlyosabb állapotban egy 16 éves lány van. A szabadkai rendőrségre éjjel háromkor érkezett bejelentés, hogy a szerb-magyar határ mellett fekvő erdőből fegyverropogás hallatszik. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges egységei, amelyek golyóálló mellényben közelítették meg a helyszínt. Az erdőt és az arra vezető utakat lezárták. A Pannon RTV információi szerint a migránsok a rendőrökre is tüzet nyitottak.

Szerbiában jelenleg körülbelül hatezer illegális bevándorló tartózkodik. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, főként Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek. Beszámolók szerint az utóbbi időben nőtt a nyomás a szerb-magyar határszakaszon, és arra is volt példa, hogy a migránsok megdobálták a határőröket, így az sem zárható ki, hogy a most használt fegyvereket eredetileg nem egymás, hanem a határt védők ellen akarták használni.

Meg nem erősített hírek szerint a menekültek két – egy afgánokból és egy pakisztániakból álló – csoportja támadt egymásra szombat hajnalban a szabadka mellett fekvő erdőben. A szabadkai kórházban hat embert ápolnak tűzfegyver okozta sérülésekkel, közülük egy 16 éves lány van a legsúlyosabb állapotban. Az összecsapásnak eddig egy halálos áldozata van. Megérkezett a helyszínre Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter, aki megtekinti a rendőri akciót. Egy rendőr szerint a migránsok a rendőrökre is lőttek, ezért a hatóság munkatársainak tűzparancsuk van, annál is inkább, mivel az ilegális bevándorlók egyik csoportja továbbra is szökésben van.

The post Halálos áldozata is van a menekültek fegyveres összecsapásának a magyar határ közelében appeared first on .



A kezdeményezés célja a munkajogi és munkabiztonsági tájékozottság és tudatosság növelése, ami hozzájárul a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, a jogszerű foglalkoztatáshoz – írták. A kampány jelmondata az, hogy Legyen oké, központi eleme pedig egy videóklip, amelynek zenei alapját a Random Trip adta, dalszövegét pedig a Punnany Massiftól Wolfie (Farkas Roland) alkotta meg.

A kisfilm az online felületek – YouTube, Facebook – mellett kormányablakokban is látható lesz. A további kampányelemekkel óriásplakátokon, rádiószpotok és interaktív nyereményjátékok formájában lehet majd találkozni, de közösségimédia-tartalmak is jelennek meg a témában. A TIM jelezte, hogy a kampány a munkavédelmi előírásokon és speciális veszélyforrásokon túl a munkavállalók bejelentésének, szerződtetésének, munkabérének és a munkaidejükre vonatkozó szabályok megismertetésének a fontosságára is felhívja a figyelmet.

A klip a TIM Facebook-oldalán megtekinthető.

The post A TIM országos munkavédelmi kampányt indít appeared first on .

“Telefonbeszélgetésünk során érintettük az ukrán védelmi erők stratégiai feladatainak végrehajtását, amelyek közül a legfontosabb az ukrán területek felszabadítása a nemzetközileg elismert határokon belül” – közölte Zaluzsnij. A főparancsnok rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi és ellentámadási műveletek sikerének fontos feltétele a megfelelő anyagi és technikai erőforrások biztosítása. Milley biztosította afelől, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, s ezt Joe Biden amerikai elnök és Lloyd Austin védelmi miniszter szavatolja.

Zaluzsnij szavai szerint Milley kijelentette: “büszkén tekint Ukrajna fegyveres erői és az ukrán nép” helytállására. A főparancsnok azzal vádolta meg az országát támadó orosz erőket, hogy a Kígyó-szigetnél foszfortartalmú bombákat is bevetettek. Moszkva előző nap azt jelentette be, hogy kivonult a szigetről, de az ukrán tábornok szerint az orosz erők nem tartják magukat saját kijelentéseikhez sem.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében tett pénteki látogatásakor közölte, hogy az ország fegyveres erői már 1027 települést foglaltak vissza, és a humanitárius parancsnokságok megkezdték a munkát a felszabadított terület 95 százalékán. A tisztségviselő az elnöki iroda által kiadott közlemény szerint kifejtette, hogy miközben az ukrán fegyveres erők ellenállnak az orosz támadásoknak, a katasztrófavédelem és a kommunális szolgáltatók alkalmazottai szinte éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy a visszavett területeken visszaállítsák a megszokott életritmust.

Az Odessza megyében lévő Szerhijivka település ellen péntekre virradóan végrehajtott orosz rakétacsapás következtében károk keletkeztek egy Moldovához tartozó gyermekrehabilitációs központban is, az egyik alkalmazott életét is vesztette – írta a Jevropejszka Pravda hírportál szerint Alla Nemerenko moldovai egészségügyi miniszter. Közlése szerint a központot egészségügyi problémákkal küzdő moldovai gyermekek számára létesítették, hogy a Fekete-tenger partján pihenhessenek, miközben szakképzett segítséget is kapnak. Egy rakéta becsapódott abba a házba, amelyben a központ alkalmazottai laktak, közülük öten megsebesültek, egy pedig meghalt – közölte a miniszter. Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta a központ nem működik, és kevesen tartózkodnak benne.

Az orosz erők Tu-22 hadászati repülőgépekkel három rakétát lőttek ki Szerhijivkára és környékére, eltaláltak egy kilencemeletes lakóházat is. Az eddigi adatok szerint 21 halálos áldozata van a támadásnak, köztük legalább egy gyermek.

A ukrán vezérkar péntek délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán hadsereg visszavert egy ellenséges felderítési kísérletet a Donyec-medencében, a liszicsanszki zselatingyárnál. Liszicsanszk és Bahmut irányában számos települést lőttek az orosz erők ágyúkkal és tüzérségi eszközökkel. A térségben Pokrovszke és Klinove településeknél légicsapásokat is mértek. A Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk város környékén az oroszok szintén tüzet nyitottak több településre, köztük Dolinára. Az orosz erők ezenfelül különböző kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőtték a Donyeckhez közeli Avgyijivkát, Marjinkát, Piszkit, Vuhledart és más településeket.

A vezérkar legfrissebb pénteki összesítése szerint eddig 35 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 186 helikoptert, 15 hadihajót, 1577 harckocsit, 3736 páncélozott harcjárművet, 796 tüzérségi és 105 légvédelmi rendszert, valamint 246 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: A megszállt területek felszabadításáról beszélt az ukrán főparancsnok Milley amerikai tábornokkal appeared first on .

“Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni” – tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. “Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta” – jelentette ki.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta: az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt. “A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni”.

Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.

A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.

The post Stoltenberg: A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi erőinek létszámát appeared first on .

A régi vadászgépeket a svédek korszerűsítenék, s ugyanakkor Csehország rövid időn belül megvehetné a vadászgépek legkorszerűbb változatát, a Gripen E típust. Csehország 12 Gripen C/D tipusú vadászgépet bérel jelenleg Svédországtól egy üléses és két üléses változatban. A bérlet 2027-ben jár le, de két évvel meghosszabbítható.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közelmúltban jelezte, hogy mihamarabb dönteni szeretne a cseh légierő ügyében. A hadsereg a maga javaslatait állítólag már megtette, s várható, hogy a téma néhány héten belül a kormány elé kerül. Cseh illetékesek a közelmúltban olyan nyilatkozatokat tettek, miszerint szívesen vennének ötödik generációs F-35 Lightning vadászgépeket az Egyesült Államoktól. Nyilvánosságot kapott az az elképzelés is, hogy a hadsereg vadászgépeinek számát a jelenlegi 14-ről 24-re emelnék.

Svédország prágai nagykövete szerint Stockholm nagyon érdekelt abban, hogy folytatódjék az együttműködés Csehországgal. A diplomata megjegyezte: a cseh pilóták már megszokták a Gripeneket. A Svédország által javasolt megoldás a nagykövet szerint pénzügyileg vonzó, gazdaságos és hatékony lenne.

A cseh kormány 2004-ben írta alá a svédekkel a Gripenek bérléséről szóló szerződést, melynek értéke mintegy húszmilliárd koronát (330 milliárd forintot) tett ki. A szerződést később 2027-ig meghosszabbították. A cseh kormányzat 2015 és 2027 között mintegy 21,4 milliárd koronát (353,1 milliárd forintot) tervez fordítani a légierő vadászgépeinek működtetésére.

The post Svédország térítésmentesen átadná a cseheknek az általuk eddig bérelt Gripeneket appeared first on .

A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága a Facebook-oldalán azt írta: a jelenlegi két területvédelmi ezred mellett Gödöllőn jön létre a következő. Ezzel kapcsolatban már folyamatosak az egyeztetések, s ezeken az alakulat parancsoka, Durgó Tamás alezredes is részt vesz.

Azt írták: az új ezred három körzetből alakul, összesen 47 járással. A cél, hogy az ezred “hatékony és jól feltöltött legyen” – emelte ki a parancsokság, hozzátéve: várják a tartalékosok jelentkezését.

The post Bővül a Honvédség önkéntes tartalékos rendszere appeared first on .

A hivatalos brüsszeli közlemény szerint az Európai Békekeretnek nevezett uniós program részeként jóváhagyott támogatás meg fogja erősíteni a moldovai fegyveres erők logisztikai, mobilitási, irányítási, kibervédelmi, pilóta nélküli légi felderítő és taktikai kommunikációs egységeinek kapacitásait. Megfelelő, nem halálos felszereléseket, hadikészleteket és szolgáltatásokat, valamint kiképzést biztosít a moldovai fegyveres erők számára – írták.

Közölték továbbá, hogy a csütörtökön jóváhagyott támogatás kiegészíti a decemberben elfogadott hétmillió eurós, katonai célú finanszírozásról szóló támogatást, amely a moldovai katonaorvosi szolgálat és a moldovai fegyveres erők mérnöki zászlóaljának kapacitásait erősíti meg. A finanszírozás hozzájárul a katonai egységek kapacitásának kiépítéséhez, hogy válságok vagy vészhelyzetek esetén a polgári lakosság számára is nyújthassák szolgáltatásaikat. A támogatásból orvosi felszereléseket, valamint a mérnöki zászlóalj robbanóanyag-megsemmisítő berendezéseinek biztosítását is finanszírozzák – közölték.

A támogatások bizonyítják, hogy az Európai Unió elkötelezett Moldova katonai kapacitásainak megerősítése mellett, nemzetbiztonságának, stabilitásának és ellenálló képességének fokozása céljából – tették hozzá.

The post Az EU pénzügyi támogatást hagyott jóvá Moldova fegyveres erőinek segítésére appeared first on .

Nagy-Kovács Dávid, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vagyonvédelmi osztályának alosztályvezetője elmondta, a gyanúsított V. kerületi lakásában BKK-automatából lopott hőpapírra nyomtatva hamis BKK-bérleteket készített, és azokat ismerősi körben két-háromezer forintért adta el. A férfi a bérletekre a megrendeléseket telefonon vagy sms-ben vette fel, a vásárlókat pedig telefonon értesítette arról, ha közeledett a bérlet lejárati ideje, és felajánlotta új bérlet készítését – tette hozzá.

Nagy-Kovács közölte, a BKK ellenőrei többször észlelték a hamis bérleteket és feljelentést tettek a rendőrségnél. A gyanúsítottat egy hete fogták el, kihallgatták, de a férfi nem ismerte el a bűncselekményt. A házkutatás során hőnyomtatót, számítógépet és BKK-automatából származó biankó bérletszelvényeket találtak a rendőrök – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy a 69 éves férfi ellen hasonló cselekmény miatt korábban többször is eljárást folytattak, a bíróság pedig jogerősen el is ítélte. A gyártón kívül öt gyanúsítottat hallgattak ki hamis magánokirat felhasználása miatt, de további kihallgatások várhatóak – mondta az alosztályvezető kérdésre válaszolva.

Borsi Dávid, a BKK kommunikációs igazgatója közölte, a gyanúsított akár 102,5 millió forint kárt is okozhatott volna a cégnek, ha felhasználja a 11 ezer bérlet készítésére alkalmas, korábban egy másik gyanúsított által ellopott hőpapírt. A szakember kitért arra is, hogy a BKK nagy figyelmet fordít a hasonló visszaélések visszaszorítására, folyamatosan fejlesztik a hőpapír biztonsági elemeit, és az automaták működését, a jegyellenőrzési technológia terén is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, valamint elektronikus tiltólistát állítanak össze az automatafeltörések során eltulajdonított hőpapírokkal kapcsolatban.

The post Visszaeső bérlethamisító ellen nyomoz a rendőrség appeared first on .

“Az éjszaka folyamán a hadművelet sikeres következő szakasza, rakéta- és tüzérségi egységeink tűzcsapásainak eredményeként a Kígyó-szigeten az ellenség két motorcsónakkal sietve evakuálta helyőrségének még ott maradt tagjait, és valószínűleg kiürítették a szigetet. Most a területet tűz borítja, robbanások hallatszanak” – írta a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében a déli parancsnokság, hozzátéve, hogy a művelet végső eredményeiről később tesznek jelentést.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az orosz védelmi minisztérium a maga részéről kijelentette, hogy “június 30-án az Oroszországi Föderáció fegyveres erői jóindulatú lépésként elvégezték a Kígyó-szigeten a rájuk bízott feladatokat, és visszavonták az ott állomásozó helyőrséget”. Az orosz fél ezzel a “gesztussal” azt kívánja megmutatni, hogy az Oroszországi Föderáció nem avatkozik be az ENSZ azon törekvésébe, hogy humanitárius folyosót hozzon létre a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő tengeri exportjára.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője viszont hazugságnak nevezte az orosz védelmi minisztérium kijelentését a helyőrség önkéntes kivonulásáról. “Nincs több orosz a Kígyó-szigeten. Az ukrán hadsereg kiváló műveletet hajtott végre, kiverte őket onnan. Oroszországban a csapatok állítólagos kivonásáról beszélnek, és ezt jóakaratú gesztusnak állítják be, akárcsak azt, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabonaexport számára a humanitárius folyosók létrehozását. Mindez viszont teljes hazugság. Először is, az ukrán fegyveres erők kiverték az oroszokat a Kígyó-szigetről. Másodszor, az oroszok ágyúzzák a gabonaraktárainkat” – fejtette ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, példaként említve, hogy reggel a dnyipropetrovszki régió egyik ilyen raktárát ágyúzták.

A kijevi külügyminisztérium bejelentette, hogy Ukrajna megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, továbbá kereskedelmi embargót és gazdasági szankciókat vezet be szíriai jogi és magánszemélyekkel szemben, amiért az ország elismerte a donyecki és a luhanszki szakadár területek önkényesen kikiáltott függetlenségét. A tárca sajtószolgálata határozottan elítélte döntését, amelyet Ukrajnával szembeni barátságtalan lépésnek minősített.

Jermak kijelentette, hogy Oroszország továbbra is élelmiszerválságot idéz elő, és hazudik erről. “Még mindig blokád alatt tartják a kikötőinket, és elpusztítják a gabonánkat. Globális holodomor (nagy éhínség) előidézésére van szükségük” – állította az elnöki iroda vezetője. Az Ukrajnához tartozó, Romániához közeli Kígyó-szigetet még a háború első napjaiban szállták meg az orosz erők.

Az ukrán 60. gyalogsági dandár arról számolt be, hogy visszafoglalták a déli Herszon megyében Potyomkine falut, amely a megyeszékhelytől északra, Nyikopol város közelében fekszik.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték a stratégiai fontosságú várost, aminek következtében hat lakos megsebesült. Szavai szerint tiltott, kazettás lőszereket vetettek be a város ellen.

Az EU az ukrán és a moldovai export támogatásáról írt alá megállapodásokat
Az Európai Unió Ukrajnával és Moldovával írt alá közúti árufuvarozásról szóló megállapodásokat a két ország exportjának támogatása érdekében – közölte az Európai Bizottság. A brüsszeli közlemény szerint a megállapodások hozzá fognak járulni az ellátási láncok biztosításához, beleértve az élelmezésbiztonságot, miután Oroszország Ukrajna elleni háborúja akadályozza a hagyományos közlekedési útvonalakat. Az EU és Ukrajna továbbá megállapodást írt alá az ország transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) és az EU és Ukrajna közötti infrastrukturális összeköttetésének a javítása céljából – tájékoztattak. Az EU és Ukrajna közötti megállapodás -mások mellett- rendelkezik továbbá az ukrán vezetői engedélyek és szakmai alkalmassági bizonyítványok elismeréséről is.

The post Orosz agresszió: Ukrajna elzavarta a Kígyó-szigetről az oroszokat appeared first on .

“Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Stoltenberg. Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton. Áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.

“Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is. Stoltenberg elmondta, hogy Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.

A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . “Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul” – jelentette ki Pedro Sánchez.

A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.

Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben. Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.

“A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért. Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely “a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben”.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben. A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.

Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére. Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy épp Putyin az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.

Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában. Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen – mutatott rá. Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a “mítoszokat”, melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért. A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.

London újabb egymilliárd font katonai segélyt nyújt Ukrajnának
Újabb egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány – közölte a londoni miniszterelnöki hivatal. Johnson szóvivője szerint a katonai segítség értékének emelése egyben új szakaszt is nyit a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásban, a segélycsomag ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz. A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abban az irányban, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasz után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen, szuverenitásának helyreállítása végett.

The post Stoltenberg: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét appeared first on .

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere 2022. június 30. hatállyal – indokolás nélkül – visszavonta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Opauszki András rendőr ezredes kinevezését, és 2022. július 1. hatállyal igazgatónak nevezte ki Jeney Áron rendőr alezredest.

A belügyminiszter 2022. június 30. hatállyal visszavonta Kiss Attila rendőr vezérőrnagy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását és 2022. július 1-jétől a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság Rendészeti Államtitkári Kabinet kabinetfőnöki beosztásába vezényelte. A tárcavezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2022. július 1. hatállyal Czinege László rendőr dandártábornokot, Heves megye rendőrfőkapitányát nevezte ki. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot 2022. július 1-jétől – megbízott rendőrfőkapitányként – Nagy Zsolt rendőr ezredes irányítja.

The post Személyi változásokról döntött a belügyminiszter appeared first on .

A tíz hónapig tartott per végén az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség indítványára a fővádlottra a francia büntetőjog legsúlyosabb büntetését szabta ki, amelyet 1994-es bevezetése óta eddig csak négy alkalommal alkalmaztak a bíróságok.

A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A dzsihadisták egy része öngyilkos merénylőként halt meg, többekkel a kommandósok végeztek.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a vád szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

A fővádlott a perben azt vallotta, hogy egy kávéház volt a számára kijelölt célpont, ahol humánumból nem indította be a robbanóövét. Ugyanakkor szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a szerkezet nem működött. Ez az esküdtszék szerint “komolyan megkérdőjelezi” azt, amit Abdeslam állított.

A 32 éves, francia állampolgárságú vádlott a per kezdetén elsősorban csak azért kért szót, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg sem az ügyészeket, sem az esküdteket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért. “Nem vagyok gyilkos, senkit nem öltem meg” – mondta még hétfőn, az utolsó szó jogán a fővádlott, és ismételten “őszintén elnézést kért” az áldozatoktól. Az ítélethirdetést karba tett kézzel és szigorú tekintettel követte.

A francia igazságszolgáltatás leghosszabb, 2021. szeptember 8-án kezdődött perében a 2500 felperes közül több százan megjelentek az ítélethirdetésre az esküdtszéken.

A pernek további 19 vádlottja volt, s egy – a terroristák hamis papírjainak beszerzésében közvetítő Farid Kharkhach – kivételével valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Ő 22 év múlva kérheti ügye felülvizsgálatát.

A svéd állampolgárságú Osama Krayemet és a tunéziai Sofien Ayarit, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult, harminc-harminc év börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan a belga állampolgárságú Mohamed Bakkalihez, aki a logisztikai szervezők “bizalmi embere” volt, lakásokat és gépkocsikat bérelt a dzsihadistáknak.

Hat vádlottat távollétükben ítélt el az esküdtszék. Ők az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, és feltételezhetően 2016 és 2017 folyamán meghaltak Szíriában. Két évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztést kaptak. Ez utóbbi büntetésre ítélte az esküdtszék a belga Oussama Atart, a terrortámadás kitervelőjét, aki Szíriából közvetlenül irányította a merényletsorozatot. A támadást követően Abdeslam menekülésében segédkező belga állampolgárságú vádlottak szabadlábon védekezhettek, ahogy Abrini “sofőrje”. Ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A vádlottaknak tíz nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez.

The post Tényleges életfogytiglant kapott Salah Abdeslam appeared first on .