Biztonságpiac

Putyin rámutatott, hogy az orosz fél értékelése szerint 45-70 kilométeres hatótávolságú amerikai sorozatvető rakéta-tüzérségi rendszerek Ukrajnába szállítása nem jelent újdonságot, mert az ukrán fegyveres erők már vetettek be ilyen eszközöket. Meglátása szerint a cél az ukrán haditechnikai eszközveszteségek pótlása és ezáltal az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hosszabbra nyújtása.

“Ha ezeket leszállítják, akkor levonjuk a megfelelő következtetéseket, és arra használjuk majd a megsemmisítő eszközeinket, amelyekkel elegendő mennyiségben rendelkezünk, hogy olyan célpontokra mérjünk csapást, amilyenekre eddig még nem mértünk” – nyilatkozott az elnök a “Moszkva.Kreml. Putyin” című magazinműsornak.

Értelmetlennek nevezte Ukrajna csapásmérő drónokkal történő ellátását, mert az orosz légvédelmi rendszerek az elnök megfogalmazása szerint “úgy ropogtatják őket, mint a mogyorót”. Mint mondta, tucatjával pusztítják őket és csak ott hatékonyak, ahol nincs légvédelem.

Egy ellenzéki orosz újságíró ukrán állampolgárságot kért
Ukrán állampolgárságot kért egy orosz ellenzéki újságíró, Alekszandr Nyevzorov. “Én az áldozat oldalára állok. Nagyon hálás vagyok Ukrajna kimerült, kétségbeesett, vérző népének, hogy befogadott” – írta az újságíró. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy Zelenszkij elnök már alá is írta a rendeletet, amelynek értelmében az orosz újságíró és felesége megkapta Ukrajnában az állampolgárságot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 6-án egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül tartózkodó Nyevzorov letartóztatását az orosz hadseregről terjesztett álhír vádjával. Az újságíró korábban beszámolt a mariupoli szülészeti klinika ellen márciusi orosz légitámadásról, amelynek elkövetését Moszkva cáfolja.

The post Orosz agresszió: Putyin ismét fenyegetőzik appeared first on .

A két szervezet felhívására idén is több száz, román nemzeti színű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy “megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket.

A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

“2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – idézte Tirnoveanut a Székelyhon, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig “Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években “vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen “román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román-magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

The post Úzvölgy: Nem tűrik tovább az “idegen jelképeket” a román nacionalisták appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint számos orosz egység harckészültsége “korlátozott”, így az orosz hadsereg műveleti mélysége túlságosan sekéllyé vált, és nem elégséges a tüzérségi és a légi támogatás sem. A brit katonai hírszerzés szerint az orosz hadjárat az orosz katonák várható ukrajnai fogadtatásáról kialakított, “eltúlzott mértékben derűlátó” feltételezésre alapult. Az orosz hadsereg azonban mára a “felmorzsolás stratégiájára” állt át, és így lassú, költséges területnyereségeket ér el a Donyec-medencében.

A brit hírszerzési helyzetértékelés szerint Oroszország nem érte el a háború kezdetén kitűzött célokat Kijevben és más ukrajnai kormányzati központokban. A kezdeti haditerv végrehajtásának kudarca után – amely a tervezéshez felhasznált téves feltételezésekből és a tervek gyenge hadszíntéri kivitelezéséből eredt – az orosz hadsereg a műveleti tervezést úgy alakította át, hogy a hangsúly a Donyec-medence térségére kerüljön. Ebben a régióban az orosz alakulatok most már hadszíntéri sikereket érnek el, és jelenleg náluk van a kezdeményezés az ukrán ellenállással szemben – fogalmaz a brit katonai hírszerzés helyzetértékelése.

London értesülése szerint Oroszország Luhanszk megye több mint kilencven százalékát ellenőrzi, és a következő két hétben valószínűleg teljes ellenőrzést szerez e terület felett. Oroszország azonban e hadszíntéri sikereket jelentős erőforrások felhasználása árán érte el, a hadjárat egyetlen térségére összpontosítva emberállományt és tűzerőt – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében. A hírszerzés értesülései szerint Moszkva más ukrajnai frontokon nem tudott jelentősebb katonai mozdulatokat, manővereket végrehajtani, és e térségek mindegyikében védekezésbe ment át.

Az eredeti tervekkel összevetve Oroszország egyetlen stratégiai léptékű célját sem teljesítette, és bármiféle siker eléréséhez hatalmas létszámú emberállományt és óriási mennyiségű hadfelszerelést kellene bevetnie, ez viszont valószínűleg hosszú időbe telne – áll a brit katonai hírszerzés pénteki helyzetértékelésében.

Moszkva felmondta az orosz-amerikai kulturális egyetértési memorandumot
Az orosz fél június 1-jén jegyzéket adott át a moszkvai amerikai nagykövetségnek a kultúráról, a bölcsészet- és társadalomtudományokról, az oktatásról és a médiáról szóló egyetértési kétoldalú megállapodás felmondásáról – jelentette be Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. “Az amerikaiaknak az orosz kultúra ‘eltörlését’ célzó akciói oda vezettek, hogy egyszerűen nincs értelme a memorandum további megőrzésének. Június 1-jén erről értesítést küldtünk az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. Ismételten felhívjuk az amerikai fél figyelmét arra, hogy Washington bármilyen barátságtalan kirohanása elkerülhetetlen és megfelelő válaszlépést fog kapni” – mondta. A szóvivő szerint többé nem elfogadható, hogy az amerikai kormányzat, miközben az orosz kultúrát és annak minden hordozóját “valóságos üldözésnek veti alá”, továbbra is úgy népszerűsítse projektjeit és értékeit Oroszországban a memorandum égisze alatt, mintha semmi sem történt volna. Zaharova azt is közölte, hogy az orosz külügyi tárcához hétfőre bekérették az amerikai tömegtájékoztatási eszközök moszkvai képviseleteinek vezetőit, hogy tisztázzák velük Washington “ellenséges irányvonalának következményeit” és a médiaügyekben kialakult problematikát. Az orosz média és újságírók céltudatos zaklatásával vádolta meg az amerikai hatóságokat, valamint azzal, hogy módszeresen igyekeznek kiszorítani az információs térből a számukra nem rokonszenves hírforrásokat.

The post Orosz agresszió: északon kudarcba fulladt, keleten sikereket ér el az invázió appeared first on .

Wallace a BBC brit közszolgálati médiatársaság idézete szerint közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását.

E feltételek között elsődleges helyen szerepel, hogy Ukrajna nem használhatja ezeket a rakétarendszereket oroszországi célpontok elleni támadásokra.

A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait. A londoni védelmi minisztérium azt nem közölte, hogy hány ilyen rakéta-sorozatvetőt ad át Ukrajnának, de a BBC úgy tudja, hogy jelenleg három M270-es rakétarendszer szállításáról van szó.

Wallace nyilatkozatában közölte: ezek a nagy kapacitású rakéta-sorozatvetők hatékonyabb védelmet nyújtanak Ukrajnának a nagy hatótávolságú orosz tüzérségi eszközök ellen, amelyeket az orosz haderő “brutális módon, válogatás nélkül” alkalmaz ukrajnai városok lerombolására. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London hamarosan Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett legújabb helyzetértékelése szerint a Kijev környéki vasúti infrastruktúra ellen légi indítású manőverező robotrepülőgépekkel előző nap végrehajtott orosz támadás valószínűsíthető célja annak megakadályozása volt, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek eljussanak a harcok frontvonalába.

Cseh-lengyel álláspont: Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen megoldása
Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen elfogadható megoldása Csehország és Lengyelország közös álláspontja szerint – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatójukon. Az ukrajnai események – fejtette ki Fiala – hatalmas kihívást jelentenek Csehország és Lengyelország számára is. “A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy a két ország álláspontja sok tekintetben megegyezik, és eredményt is tudnak elérni, ha az Európai Unióban közösen igyekeznek érvényesíteni nézeteiket” – szögezte le a cseh kormányfő. Mateusz Morawiecki szerint Varsó és Prága együttműködése a közös értékek vállalásán alapszik. A két ország védelmi miniszterei emlékeztetőt írtak alá a cseh-lengyel védelmi együttműködés intenzívebbé tételéről. Egy másik miniszteri emlékeztető pedig a lengyel tengeri kikötők és Csehország együttműködéséről szól. “Lengyelország nagy segítséget nyújthat Csehországnak, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki Petr Fiala. Lengyel partnere leszögezte, hogy Varsó kész intenzívebbé tenni az együttműködést ezen a téren és segítséget nyújtani a cseheknek.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia is szállít nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának appeared first on .

Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből pénteken idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij nehezményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyezni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. “Hány hete már, hogy a világ nem meri blokkolni az orosz bankrendszert” – tette hozzá. Rámutatott arra is: Ukrajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert megkapjon, és azokkal “megváltoztathassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb, hagyományos vagyis nem nukleáris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partnerországokat, hogy adjanak rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy videofelvételt, amelyen egy TOSz-1-es típusú orosz tüzérségi nehézfegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlépcsős robbanólőszere a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához. “Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkalációtól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nukleáris fegyvereket veti be az ukránok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” – emelte ki a tanácsadó.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elhúzódó háborút folytatni Ukrajna ellen, legalább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szakasza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről.

Közben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közzétette május 19-24. között elvégzett felmérésének eredményét, amelyből kiderült: a válaszadók legalább 85 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajnában nem zaklatják az orosz ajkú lakosságot. Így vélekedik az orosz nemzetiségűek 85 százaléka és az orosz ajkú ukrajnai lakosok 90 százaléka.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számol be, hogy péntekre virradóra a romániai határnál lévő Csernyivci megyében egy ukrán vadászgép lelőtt egy ellenséges célpontot. Péntek délelőtt az orosz erők rakétacsapapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője egy helyi tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az előzetes információk alapján tízen vesztették életüket és körülbelül 35-en sebesültek meg.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északkeleti Szumi megyét – részben oroszországi területről -, személyi sérülés viszont ott nem történt.

The post Orosz agresszió: Zelenszij szerint a nagyhatalmak “flörtölnek” Oroszországgal appeared first on .

A 74 éves Krenwinkeltől eddig 14-szer tagadták meg a feltételes szabadlábra helyezést. Mansont és követőit a várandós Sharon Tate amerikai színésznő és négy másik ember 1969-es meggyilkolásáért ítélték el – írta a The Guardian.

A Tate-gyilkosságot következő éjszaka Krenwinkel segített megölni Leno LaBianca kereskedőt és feleségét, az egyik áldozat vérével a falra írta – többek közt – a Helter Skelter szavakat. A feltételes szabadlábra helyezési javaslatot az állam illetékes bizottságának jogi osztálya vizsgálja felül, mielőtt Gavion Newsom kormányzó elé kerülne az év vége előtt. Newson korábban megtagadta a 2017-ben börtönben meghalt Manson más követőinek szabadulási kérelmeit.

Az új törvény, melyet Krenwinkel utolsó kérelmének 2017-es elutasítása óta hoztak, előírja annak a figyelembe vételét, hogy a gyilkosságot fiatalon követte el, és ma már idős korú fogva tartott. A feltételes szabadlábra helyezési bizottság szóvivője nem tudta konkrét okokkal alátámasztani a bizottság döntését. A nő továbbra is a Los Angelestől keletre lévő női börtönben marad. A bizottság öt évvel ezelőtt visszautasította a feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, noha az asszony azzal érvelt, hogy a bántalmazott nők szindrómája befolyásolta, amikor részt vett a véres gyilkosságokban.

Krenwinkel 19 éves volt, titkárnőként dolgozott és nővérével élt, amikor az akkor 33 éves Mansonnal találkozott egy partin. 2016-ban azt vallotta, hogy ezután mindent otthagyott, és követte a férfit, mert azt gondolta, romantikus kapcsolatuk lehet. Vallomása szerint Manson azonban testileg és érzelmileg is bántalmazta, és szexért eladta más férfiaknak. Elmondta, hogy kétszer is megszökött, de megtalálták és visszavitték. Ritkán maradhatott egyedül és gyakran volt kábítószerek hatása alatt.

Utolsó meghallgatásán Krenwinkel elmondta, hogy 1969. augusztus 9-én, Tate otthonában többször megszúrta Abigail Folgert, egy kávébirodalom örökösét. A következő éjjel Manson és jobbkeze, Charles “Tex” Watson arra utasították, hogy tegyen valami “boszorkányosat”, így gyomron szúrta LaBiancát, majd egy véres ronggyal szavakat írt a falra.

A nőt és a bűntények más résztvevőit eredetileg halálra ítélték. 1972-ben Kaliforniában egy rövid időre alkotmányellenesnek ítélték a halálbüntetést, így ők is életfogytiglant kaptak a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségével. Miután Manson egy másik követője, Susan Atkins 2009-ben rákban meghalt, Krenwinkel lett az állam leghosszabb ideje börtönben ülő elítéltje.

The post Charles Manson egyik követőjének feltételes szabadlábra helyezését javasolják appeared first on .

A kancellár hangsúlyozta, hogy “Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más”. A háború sok ország számára “nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a “legnagyobb szolidaritással” kell kiállni mellettük – mondta Scholz, aláhúzva, hogy “a globális dél feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségeseknek.

A válság hazai kezeléséről szólva kiemelte, hogy a lakossági terheket csökkentő intézkedések hatásosak, a havi 9 eurós közlekedési bérletért például valóságos roham indult. A csaknem ötven éve a legmagasabb, 7,9 százalékos inflációra utalva hozzátette: a kormány egyeztetést kezdeményez a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy mi mindent lehet még tenni közösen az áremelkedés miatt kialakult “rendkívüli helyzetben”.

Scholz kiemelte, hogy igaztalanok azok az állítások, amelyek szerint Németország nem támogatja kellőképpen Ukrajnát a védekezésben. Mint mondta, folyamatosan szállítanak fegyvert, hogy Ukrajna megvédhesse magát. “Putyin nem nyerheti meg a háborút, Ukrajnáról csak az ukránok dönthetnek” – hangoztatta.

A kancellár bejelentette, hogy Németország IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Ez a legmodernebb légvédelmi rendszer, amellyel Németország rendelkezik, és segítségével az ukrán haderő akár teljes nagyvárosokat megvédhet az orosz harci repülőgépek, helikopterek és drónok támadásaitól és a rakétatámadásoktól – mondta Scholz.

A szövetségi kormány olyan radarrendszerek szállításáról is határozott, amelyek tüzérségi állások felderítésére szolgálnak. A napokban befejeződik az ukrán katonák németországi kiképzése a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára, és elkezdődik egy újabb kiképzési program, amelyben a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú használatát tanulják meg ukrán katonák. Hozzátette: az ukrán kormány május végén kötött szerződést a német gyártóval Gepardok átvételére.

Scholz felidézte, hogy kormánya az orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot a mindenkori szövetségi kormány által évtizedek óta elutasító álláspontot megváltoztatva elhatározta, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azóta küldtek egyebek között vállról indítható rakétákat és többmillió lőszert, de nehézfegyverzettel is segítik a védekezést.

Németország minden ilyen lépést a szövetségesekkel egyeztetve és együttműködve tesz meg. PzH 2000-es lövegeket például Hollandiával együttműködve szállítanak, Dániával közösen páncélozott csapatszállító járműveket adtak át Ukrajnának, Csehországgal pedig arról állapodtak meg, hogy pótolják a szovjet gyártmányú, T-62 típusú harckocsikat, ezeket a cseh hadsereg adja át az ukránnak – sorolta Scholz, hozzátéve, hogy Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel állapodott meg egy ugyanilyen cseréről.

Ugyancsak az Ukrajna elleni orosz támadás hatására döntöttek arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére felállítanak egy 100 milliárd eurós alapot, és ezen felül minden évben a NATO-tagállamoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt két százalékos szint fölé emelik a védelmi kiadásokat. Mindennek révén minden bizonnyal a német hadsereg lesz a legnagyobb hadsereg egész Európában – mondta a kancellár.

The post Orosz agresszió: Scholz szerint Putyin felelős a válságért és a drágulásért appeared first on .

Si Ji, a hadtestparancsnokság szóvivője közleményében azt írta: az Egyesült Államok az utóbbi időben több olyan lépést tett, amellyel bátorította a “tajvani szakadár erőket”. Figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélybe sodorják a szigetet. Emellett azzal vádolta meg Washingtont, hogy “mást mond, mint amit tesz”.

Joe Biden amerikai elnök a múlt heti tokiói látogatása során kijelentette, hogy Tajvan kínai megtámadása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Amerikai tisztségviselők később egyértelműsítették: az elnök ezzel nem arra utalt, hogy bármilyen változás történt volna Washington Tajvan-politikájában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön ismertette az Egyesült Államok új Kína-politikáját, és megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja Tajvannal kapcsolatban nem változott. Miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az “egy Kína politika” mellett. Az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenné válását, de ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről – hangsúlyozta Blinken.

A kínai hadsereg szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy pontosan mikor tartották az őrjáratot. A tajvani védelmi miniszter viszont hétfőn közölte: 30 kínai repülőgép – köztük húsz vadászgép – megsértette Tajvan légvédelmi zónáját, emiatt készültségbe helyezték a tajvani légvédelmet.

The post Kína növeli a feszültságet Tajvan közelében appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki “népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester -, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester. “Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

“Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek “zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.

Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. “Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket. Azt tervezik, hogy Ukrajna területét hídfőállásként használják a továbbhaladáshoz. Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.

Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. “Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes. Szerinte az orosz erők a donyecki és a luhanszki régióban elsősorban a megyék közigazgatási határainak elérésére törekednek, majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.

Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették -, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.

The post Orosz agresszió: jó százezren maradtak a lerombolt Mariupolban appeared first on .

A Technológiával a Füstmentes Otthonokért! elnevezésű, egy évig tartó kezdeményezés célja, hogy felhívják a lakosság figyelmét az égés és a füst káros következményeire, információkkal, érzékenyítéssel és technológiai eszközökkel segítsenek megelőzni a tűzeseteket, baleseteket – ismertették. A három szervezet egy önálló honlapon és a saját honlapján helyezi el tájékoztató anyagait. Kiosztanak hétszáz füstjelzőt, ezeket a készülékeket önkéntes tűzoltók szerelik fel a lakásokban. Közben e berendezések helyes elhelyezésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetik a lakókkal, és egy évig ellenőrzik is a működésüket.

Az esemény sajtóanyagában Dobson Tibort, az MTSZ elnökét idézve arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakástüzeknél a legnagyobb veszélyt a szén-monoxid és a füst okozza, az áldozatok kilencven százaléka ez és nem a lángok miatt veszíti életét, holott a tragédiák egy egyszerű, nagyon sokak számára elérhető árú füstérzékelő felszerelésével elkerülhetők lennének. A füstérzékelő a füst megjelenése után egy percen belül jelez, és hangriasztást ad, így lehetőséget biztosít a bent tartózkodóknak, hogy időben elhagyhassák a lakást, ami különösen éjszaka rendkívül fontos – hangsúlyozta az MTSZ elnöke.

Dobson elmondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint lakástűzben az elmúlt tíz évben évente átlagosan 115 ember halt meg és 826 sérült meg Magyarországon. Tavaly 7186 lakástűz történt, emiatt 86-an meghaltak, 588-an megsérültek, 546 ember életét megmentették – jegyezte meg. Hozzátette, 2022 első negyedévében 2600 lakástűz volt, amely 37 ember életét követelte, 175-en sérültek meg, az életmentések száma 132 volt.

Hajdu Márton, a füstmentes.hu szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai napig nagy problémákat okoz a lakásban cigarettázás, az ágyban dohányzás, amely az otthonokban keletkező tűzesetek jelentős részéért felel; ezért nagyon fontos e rossz szokások kerülése, sőt, a legjobb választás a leszokás lenne.

Lambert Gábor, a MABSZ kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy tűzesetek miatt 2010 óta mintegy 77 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz, amelyekre több mint 62 milliárd forintot fizettek ki. Tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanoknak csak 72-73 százalékának van biztosítása, a jelentős részben gondatlanságból bekövetkezett károk mértéke ennél jóval nagyobb lehet – közölte. Úgy vélte, anyagi és össztársadalmi érdek is, hogy ezeknek a nem egyszer tragédiával is végződő eseteknek a számát a megfelelő információk és technológiai eszközök terjesztésével mérsékelni próbálják.

The post Kampány indul a lakossági tűzkárok és balesetek megelőzésére appeared first on .

A rendőrség honlapján szombaton azt írták: a turisztikai idényben a Készenléti Rendőrség elsődleges feladata a főváros, a Balaton és a Velencei-tó, valamint a Tisza-tó régiójában a közbiztonsági ellenőrzés segítése, a közterületi járőrszolgálat megerősítése, a nagy tömegeket vonzó kulturális rendezvények biztosítása.

Hozzátették, június 1-től kerékpáros járőrszolgálatot is ellátnak Budapesten a nyár végéig, és szombattól – a lovas, a kutyás, a gyalogos és a gépkocsizó járőrszolgálat mellett – önjáró elektromos eszközzel is.

Utóbbival a budai Várban, míg elektromos kerékpárral a Margitszigeten védi a közbiztonságot egy-egy járőrpár. Céljuk a szabálysértések, a bűncselekmények megelőzése és a biztonságos közlekedés elősegítése.

The post Elektromos kétkerekűekkel is járőröznek a rendőrök Budapesten appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint továbbra is erőteljes az orosz légi tevékenység az ukrajnai Donyec-medencében, ahol az orosz harci gépek precíziós és nem precíziós fegyvereket egyaránt bevetnek a csapásmérő akciókban.

Az a tény azonban, hogy Oroszország az ukrajnai háború első napjaiban nem tudta működésképtelenné tenni vagy megsemmisíteni az ukrán stratégiai légvédelmi rendszereket, korlátozta azt a képességét, hogy hadszíntéri légi támogatást nyújtson a szárazföldi műveleti egységeknek, és ez is hozzájárult a Kijev elleni előrenyomulás kudarcához – áll a brit katonai hírszerzés szombati elemzésében.

A helyzetértékelés szerint ennek következtében az orosz légi tevékenység jórészt mélységi csapásmérésekre korlátozódik, amelyeket levegőből és földről indított manőverező robotrepülőgépekkel hajtanak végre az ukrán erősítések és utánpótlási szállítmányok mozgásának akadályozására.

A brit katonai hírszerzés szerint ezek a csapásmérések azonban önmagukban nem gyakoroltak érdemi hatást a háború menetére, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Oroszország precíziós vezérlésű rakétáinak állománya alaposan megcsappant e támadások következtében.

A műveleti hangsúly most átkerült a Donyec-medencére, ahol Oroszország erősíteni tudta az itt elért lassú előrenyomulás hadszíntéri légi támogatását, a légitámadásokat a tüzérség tömeges bevetésével kombinálva.

E kombináció az Oroszország által ebben a térségben mostanában elért hadszíntéri sikerek fő tényezője. A nem precíziós vezérlésű fegyverzet egyre nagyobb arányú bevetése ugyanakkor jelentős kiterjedésű rombolást okozott a Donyec-medence beépített térségeiben, és szinte biztos, hogy komoly járulékos károkkal járt, és veszteségeket okozott a civil lakosság körében is – áll a brit katonai hírszerzés szombaton ismertetett helyzetértékelésében.

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint gyenge az orosz légi tevékenység appeared first on .

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. “Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.

Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. “Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: “már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

“Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban. Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.

“Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot” – fogalmazott a miniszter.

Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.

The post Orosz agresszió: Kijev az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték leállítására szólított fel appeared first on .

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciói által közösen javasolt határozat szerint “a Bundestag a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborúját”, amellyel Oroszország “durván megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, és tartósan szét akarja verni az európai békerendet”.

Azt is rögzítették, hogy az Ukrajna elleni háborúval megmutatkozó “agresszív nacionalizmusnak és imperializmusnak nincs helye Európában és a világon a 21. században”. A Bundestag egyben kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket – például páncélozott harcjárműveket – és az összetett, “komplex rendszereket”.

A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatás további lehetőségeit, és használja is ki ezeket a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia kormánya után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol.

A nagy többséggel – 586 igen szavazattal, 100 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett – elfogadott határozatban azt is rögzítették, hogy Németországnak az ukrán katonák kiképzésében is közre kell működnie, akár német földön vagy más NATO-országokban.

Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell Kijev azon erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson. Amennyiben sikerül a megállapodás, Németországnak az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, NATO-s és európai uniós partnerekkel együtt, “készen kell állnia arra, hogy aktívan hozzájáruljon a megállapodás betartásának biztosításához” – áll a határozatban.

A szövetségi kormány szerdán – a kormánypártok között és a CDU/CSU-val hetekig folytatott vita után – jelentette be, hogy ezentúl nehézfegyverekkel is támogatja az orosz erők ellen küzdő ukrán hadsereget. Elsőként ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küldenek Ukrajnába.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

The post Bundestag: Németország nehézfegyverzettel is támogatja Ukrajnát appeared first on .

Az Európai Unió az orosz üzletember “Líbia destabilizálásában” történt részvétele miatt rótt ki korlátozó intézkedéseket Prigozsinra. Az Unió azzal vádolja az üzletembert, hogy pénzügyileg támogatta a Wagner Csoport katonai magáncsoport tevékenységét az észak-afrikai országban. A szankciók értelmében Prigozsin nem léphet be az EU területére, illetve esetleges vagyonát az Unióban befagyasztották.

Prigozsin korábban az uniós bírósághoz fordult az őt érintő szankciók semmissé tétele végett. Fellebbezésében “az indokolási kötelezettség megsértésére, a benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlanságára, a tények téves értékelésére, hatáskörrel történt visszaélésre és alapvető jogainak megsértésére” hivatkozott.

A bíróság mindezen érveket elutasította, és megállapította, hogy “a bizonyítékok konkrét, pontos és egybehangzó adatokat tartalmaznak, továbbá igazolják Prigozsin szoros kapcsolatát a Wagner Csoporttal”. Prigozsin cáfolja, hogy köze lenne a szervezethez.

Az Európai Unió szerint a Wagner Csoportot felelősség terheli Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Mozambikban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért és bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekért és emberölésekért.

The post Az uniós bíróság megerősítette a Wagner Csoport fő finanszírozója elleni szankciókat appeared first on .

“Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának” – tudatta a külügyminisztérium.

Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra. Az Europe1 francia kereskedelmi rádió azt közölte, hogy “az első francia harcost” megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az észak-keleti Harkiv közelében.

“A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban” – tudta meg a rádió.

Az ukrajnai háború száz nappal ezelőtt kezdődött. Az orosz támadás február 24-i kezdte után nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből álló “nemzetközi légió” létrehozását kezdeményezte az ukrán védelem támogatására.

The post Orosz agresszió: A francia külügy szerint egy francia önkéntes életét vesztette appeared first on .

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 22 éves férfi képesítés nélküli szociális gondozóként dolgozott egy zalaegerszegi szociális otthonban. Tavaly augusztusban a nővérszobában tartózkodott kolléganői társaságában, akikhez sírva ment be az otthon egyik dolgozója, akit éppen elbocsátottak.

Ekkor érkezett a nővérszobához egy férfi ellátott, aki ételért akart bemenni a helyiségbe, de a dolgozók többször is kiküldték a helyiségből. Az elbocsátott nővel baráti viszonyt ápoló vádlott “ideges volt” a kolléganőjével történtek miatt, ezért dühében a gondozott férfit kétszer pofon ütötte, lábon rúgta, hátba vágta, majd kilökdöste a nővérszobából.

A fiatal gondozó és kolléganői ezután a nővérszoba ajtaja előtt keresztbe tettek egy műanyag partvist, hogy a sértett ne tudjon bemenni ételért a helyiségbe, a gondozott ennek ellenére átlépte az akadályt. Próbálta elvenni az ételt a hűtő tetejéről, mire a vádlott a seprűnyelet felkapva többször is hátba vágta a férfit, amitől a már amúgy is sérült, hajlott seprűnyél eltörött.

A bántalmazás következtében a gondozott nem sérült meg. A Zalaegerszegi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat.

Az ügyészség közleményéből nem derült ki, hogy a brutális “gondozót” elbocsátottál-e, reméljük igen, hiszen egyértelmű, hogy alkalmatlan az állás betöltésére. Másrészt arról sem szól a közlemény, hogy a szemtanúk beavatkoztak-e a gondozott védelmében. Azt gondoljuk, hogy ők is hasonlóképp alkalmatlanok a feladatuk ellátására. Továbbá az sem derült ki a közleményből, hogy a fenntartó indított-e vizsgálatot feltárandó az intézményben uralkodó viszonyokra, az otthon vezetésének felelősségének kiderítésére. A -szerk- megj.

The post Bántalmazó szociális gondozó ellen emeltek vádat Zalában appeared first on .

“A globális fenyegetések és az ukrajnai háború megmutatta, hogy a békét és a biztonságot nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Dinamikus és fenntartható fegyveres erőket építünk ki azáltal, hogy beruházunk a honvédelembe, és a NATO-val folytatott együttműködésbe” – idézte a Dutchnews hírportál a minisztert.

A NOS holland műsorszolgáltató tudósítása szerint Ollongren elmondta: a védelmi költségvetés növelése így 2025-re eléri a NATO által elvárt, a bruttó hazai termék két százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot. Hozzátette: nem akar fegyverkezési versenyt, “csak szabadságot, demokratikus államot, biztonságot Hollandiában és Európában, és ehhez a védelembe is be kell fektetni.”

A tervek szerint a többletkiadások a többi között manőverező robotrepülőgépek, F-35-ös harci repülőgépek, drónok vásárlást illetve a légvédelmi rendszer bővítését és a tüzérségi kapacitás növelését fedezné.

Kedden a védelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy megállapodott a fegyveres erők szakszervezeteivel három évre szóló 8,5 százalékos béremelésről, valamint 1750 eurós egyszeri kifizetésről a honvédség teljes személyi állománya számára.

The post A holland kormány idén ötmilliárd euróval növeli a védelmi költségvetést appeared first on .

Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

“A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij.

Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. “Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint ötmillióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.

Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. “Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt” – emelte ki.

“Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban” – mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint harmincezer katonát veszített. “Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” – jegyezte meg.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását.

“Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?” – fogalmazott az ukrán elnök.

Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, “ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól”. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg.

A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt – közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.

The post Orosz agresszió: Ukrajna területének mintegy húsz százalékát szállták meg a putyini hadak appeared first on .

Hans Grundberg a közleménye szerint elmondta, hogy a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a húszi lázadók delegációi várhatóan visszatérnek Ammánba, hogy folytassák a rendezést célzó egyeztetéseket.

Leszögezte továbbá: reméli, hogy a felek folytatják az együttműködést, miután a tűzszünet megkötésével, majd annak meghosszabbításával “felcsillantották a reményt a jemeniek előtt, hogy igenis, létezik kiút a konfliktusból”.

A bejelentést üdvözölte Joe Biden amerikai elnök is, aki közleményében a fegyvernyugvás alatt eltelt két hónapot a több mint hét éve tartó polgárháború “egyik legnyugodtabb időszakának” nevezte, s felszólította a feleket, “igyekezzenek állandósítani ezt az állapotot”.

A csaknem nyolc éve tartó polgárháború szereplői között április 2-án életbe lépett tűzszünet eredetileg csütörtökön járt volna le. A megállapodás értelmében a felek leállítják a katonai műveleteket Jemen egész területén, illetve azon kívül is, ezen felül a kormányerők beengednek több üzemanyagszállító hajót a felkelők kezén lévő Hodeida kikötőjébe, valamint részben feloldják a 2016 augusztusa óta zárva lévő szanaai nemzetközi repülőtér blokádját, heti két alkalommal engedélyezve kereskedelmi járatokat Jordániába, valamint Egyiptomba.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik és a nemzetközileg elismert kormány csapatai között. A húszik 2014-ben foglalták el a fővárost. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció, Szaúd-Arábia vezetésével.

The post Jemeni polgárháború: újabb két hónappal meghosszabbítják a tűzszünetet appeared first on .