Biztonságpiac

Az uralkodó azt mondta: a brutális orosz invázió miatti haraggal és az egységes európai reagálás láttán érzett büszkeséggel érkezett a román katonai bázisra, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a harcok rövidesen befejeződnek, és újjáépíthetik a szabad és virágzó Ukrajnát.

A belgák királya kifejtette: évtizedek óta először ismét fegyverek hangjától hangos Európába, ártatlan civilek mérhetetlen szenvedését idézte elő az, hogy Oroszország a nemzetközi jogot semmibe véve, mindenki szeme láttára, brutálisan lerohant egy szuverén államot. Másfelől elismeréssel beszélt arról, hogy az európai országok egységesen reagáltak erre a barbár cselekedetre, a visszaélésekre, és leírhatatlan erőszakra, egy emberként ítélték el az agresszort és szankciókat léptetett életbe.

Úgy értékelte: hét NATO-ország katonáinak jelenléte a romániai bázison, a csapatok és felszerelések gyors felvonultatása a keleti szárnyon a védelmi szövetség válságos pillanatokban megmutatkozó szolidaritásának bizonyítéka. A katonai pilóta, ejtőernyős, és kommandós képesítéssel is rendelkező, katonai egyenruhában érkező belga uralkodó leszögezte: azért látogatta meg a NATO-csapatokat, hogy támogatásáról biztosítsa őket és kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia, szabadság, szolidaritás és az emberi jogok iránti tisztelet végül győzni fog.

Iohannis megköszönte, hogy Belgium csapatokkal járul hozzá a NATO-csapatok romániai jelenlétéhez, szerinte ez a közös biztonság javítását célzó összehangolt együttműködés konkrét megnyilvánulása. A román elnök leszögezte: az észak-atlanti szövetség bármilyen jelenlegi és jövőbeni provokációval és fenyegetéssel meg tud birkózni. Fülöp belga király személyében a héten már a második NATO-ország államfője látogatta meg Romániába vezényelt katonáit: szerdán Emmanuel Macron francia elnök kereste fel a Kogalniceanu légi támaszpontot.

Belgium háromszáz katonával vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt újonnan létesült romániai harccsoportjában. A Fekete-tenger partvidékére vezényelt belga katonákat áprilisban Alexander De Croo belga miniszterelnök is felkereste, múlt héten pedig Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult harccsoport kötelékében az erdélyi Nagysinken szolgáló NATO-csapatokat.

The post Orosz agresszió: a belga király szerint a Nyugat támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél appeared first on .

Az uniós tanács hétfői tájékoztatása szerint az intézkedések a JNIM két parancsnokát, valamint a csoporthoz tartozó Anszárul Iszlám nevű szervezet vezetőjét célozzák. A szankcionált csoport és vezetőik felelősek számos terrortámadásért, amelyeket többek között helyi civilek, az ENSZ mali békefenntartó missziója, valamint a Burkina Fasó-i védelmi és biztonsági erők ellen követtek el. Tevékenységük hozzájárul a terrorfenyegetettség nyugat-afrikai terjedéséhez, és ezért komoly és folyamatos fenyegetést jelentenek az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra nézve – emelte ki közleményében az uniós tanács.

A hétfőn hozzáadottakkal együtt a listán immár tizenhárom emberrel és négy, a terrorizmust támogató szervezettel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések szerepelnek, köztük a pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között szerepel a terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet. Az Európai Unió 2016 szeptembere óta fogad el önállóan korlátozó intézkedéseket az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

The post Az EU egy csoportot és három embert szankcionál terrorizmus miatt appeared first on .

Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Biden köszönetet mondott Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad. Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat “megerősödve” kerül ki a konfliktusból.

A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.

Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.

Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

The post Orosz agresszió: Biden szerint nem vált be Putyin számítása appeared first on .

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik. A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után. A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) értékben exportált aranyat.

London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire – hangsúlyozta a Downing Street illetékese. A szóvivő szerint az intézkedés az amerikai, a kanadai és a japán kormány csatlakozásával világméretűvé szélesedik, de Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.

A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta eddig 13,5 milliárd font éves értékű orosz exportra léptetett érvénybe korlátozásokat, emellett több mint ezer személy és száznál több intézmény ellen hozott szankciókat.

A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.

E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá. London az év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

The post Orosz agresszió: London más G7-országokkal együtt megtiltja az orosz arany importját appeared first on .

A tisztségviselő a bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy 1940-ben a Luftwaffe, a német Harmadik Birodalom légiereje megkezdte London nagyszabású bombázását, hogy megtörje a britek ellenállását, aláássa a harci moráljukat, de ez éppen az ellenkező hatást érte el, mert még inkább a nácik ellen tüzelte a briteket. “A Kijev és más ukrán városok, illetve régiók elleni orosz bombázások ugyanazokkal a következményekkel járnak, mint a Luftwaffe csapásai: az ukránok nem félnek, hanem dühösek és bosszút akarnak állni, az ukrán rakéták pedig nagy pontossággal megtalálják célpontjaikat” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy az ukrán légierő tájékoztatása szerint vasárnap az orosz erők 11 rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezek közül hármat a légvédelem semlegesített. Vasárnap helyi idő szerint 6 óra 30 perc körül az oroszok egy lakóépületet és egy óvodát találtak el a főváros, Kijev központjában, ennek következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. A rakétacsapások második hulláma az északi Csernyihiv és az ország középső részében lévő Cserkaszi régiókat érte.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Financial Times című bit lapnak nyilatkozott, ebből az Ukrajinszka Pravda idézett. Interjújában a hírszerzési főnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok visszavonulása a keleti országrészben lévő, Luhanszk megyei Szeverodoneckből “taktikai lépés” volt, miután több héten át folytattak harcot az orosz erőkkel a városban. Kiemelte: el akarták kerülni, hogy ugyanaz megismétlődjék, mint ami a mariupoli Azovsztal ostromakor történt. Az Azovsztal acélipari üzemben körbezárt ukrán katonák több, mint nyolcvan napig tartották magukat, majd parancsot kaptak a megadásra, és most az oroszok, illetve a velük szövetséges donyecki szakadárok fogságában vannak.

Budanov elmondta, hogy Szeverodoneckből a kivonulási parancsot azért adták ki, mert az orosz nehéztüzérség “földig rombolta” a várost. Hozzáfűzte, hogy a visszavonulás miatt a Sziverszkij Donec folyó keleti partján állomásozó orosz erőknek szerinte nagyon nehéz lesz átkelniük és előrenyomulniuk, különösen észak, Liszicsanszk irányába.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők reggel csapást mértek a város lakónegyedeire. Szavai szerint vannak a támadásnak sérültjei és halálos áldozatai is, de pontos számot nem közölt. Felhívta Szlovjanszk lakóit, hogy mielőbb hagyják el a várost.

Dmitro Lunyin, Poltava megyei kormányzó azt közölte, hogy az oroszok rakétacsapást hajtottak végre a megyeszékhely, azaz Poltava városa és a régióban léő Kremencsuk ellen. Utóbbiban szavai szerint polgári létesítményt ért találat, és vannak sérültek is, de konkrát számot ő sem közölt.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán erők három irányban verték vissza az oroszok rohamait a Donyec-medencében: Marjinka közelében, továbbá Bahmut és Donyeck irányában.

Közben Kijevbe látogatott Maia Sandu moldovai elnök. Hivatala közlése szerint a nap folyamán ellátogat a Kijev környéki Borogyanka, Bucsa és Irpiny városokba, azokra a településekre, amelyekben az orosz csapatok elvonulása után meggyilkolt ukrán civilek holttesteit és tömegsírjait fedezték fel az ukrán hatóságok. A tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.

The post Orosz agresszió: Danyilov szerint “visszafelé sültek el” az oroszok vasárnapi rakétacsapásai appeared first on .

Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, “és nem tudjuk, hogy mi történik utána” – mondta a szövetségi hatóság vezetője az RTL kereskedelmi televíziónak.

Ugyanerről beszélt péntek reggel is az ARD közszolgálati televízióban és a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban is, kifejtve: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást. A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetséges alakulásáról. “A legtöbb forgatókönyv nem szép, azt jelzik, hogy túl kevés gáz lesz a tél végére, vagy akár már ősszel, vagy télen, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene” – mondta Klaus Müller az ARD-nek.

A Gazprom már eddig is jelentősen csökkentette a Németországba irányuló szállításait, aminek következtében a földgáz eleve szélsőségesen magas ára még tovább emelkedett, június közepe óta további ötven százalékkal drágult. Az importőrök szeretnék érvényesíteni áraikban a költségek emelkedését. Ehhez a kormánynak be kellene indítania egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis engedélyeznie kellene a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgázbeszerzési árakat.

A mechanizmus azt szolgálja, hogy az importőrök, szolgáltatók ne omoljanak össze a hirtelen hatalmasra növekedett terhek alatt. Beindítása nagyban függ attól, hogy miként alakul az ellátási helyzet az Északi Áramlat-1 rutinszerű karbantartása után – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.

Mint mondta, előfordulhat, hogy a fogyasztóknak – az adott ingatlan műszaki állapotától függően – kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért. Ezért már most érdemes félretenni pénzt, és bérelt lakás esetén egyeztetni a tulajdonossal, ingatlankezelővel. Fontos a takarékoskodás is, érdemes lejjebb állítani a fűtést, és inkább felvenni egy pulóvert, és beszerezni víztakarékos zuhanyfejet – mondta Müller.

A Gazprom technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,65 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a Bundesnetzagentur.

A szövetségi kormány szerint a Gazprom mondvacsinált indokokkal korlátozza a németországi exportot. Valójában arról van szó, hogy az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin “a gázexport csökkentésével felsrófolja az árakat Németországban és Európában, hogy így szítsa a nyugtalanságot” az Ukrajna mellett kiálló országok körében – fejtette ki Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a ZDF országos köztelevíziónak.

The post Orosz agresszió: leállhat a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken appeared first on .

“Sajnos nem kaptuk meg a legtöbb, Izraeltől kért segítséget” – mondta az ukrán elnök, Kijevből történő videós bejelentkezésén a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjainak. “Kérjük, ne feledjék, hogy mennyire szoros kapcsolatban állunk egymással, és milyen magas szinten kellene lennie egymás megértésének” – hangsúlyozta. Emlékeztetett az Ukrajnában felnőtt izraeliekre, köztük Golda Meir volt miniszterelnökre, Sólem Aléchem íróra, és Jichák Ben-Zvi, egykori államelnökre.

“Amikor a kormányok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az nem az üzletről szól” – emelte ki. “Ez az értékekről és az általános biztonságról szól, arról, hogy felelősségre kell vonni azt, aki elpusztít egy másik nemzetet. Sajnos, Izrael még nem csatlakozott a szankciók rendszeréhez” – tette hozzá, és értetlenségének adott hangot az izraeli kormány képviselőivel történt félreértések és kommunikációs nehézségek miatt.

“Megértjük, hogy Önök sincsenek egyszerű helyzetben” – fogalmazott Zelenszkij arra utalva, hogy az orosz hadsereg Szíriában, az ország északi határának közelében állomásozik.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy hasonló Lengyelország helyzete is, amelyet Oroszország szerinte szintén fenyeget. “Elengedhetetlen logisztikai támogatást nyújtanak nekünk, 2,5 millió embert láttak vendégül” – mondta az ukrán elnök Lengyelország szerepéről, és felidézte, hogy a balti államok is küldtek fegyvereket Kijevnek.

“Az orosz megszállók tömegsírokba temetik az embereket, az utcákon lövöldöznek, embereket kínoznak, kiskorúakat, fiúkat és lányokat erőszakolnak meg” – állította Zelenszkij, és azzal is megvádolta Moszkvát, hogy táborokat hoz létre emberek kínzására.

“Szeretem a hazájukat” – mondta a zsidó vallású elnök, kiemelve az izraeli nép iránti csodálatát és háláját. “Hálás vagyok az Ukrajnának nyújtott őszinte és együttérző támogatásért, hálás vagyok az ukrán zászlókért az utcákon. Látjuk, és nagyon nagyra értékeljük ezt” – mondta Zelenszkij.

“Van egy közös, nagyszerű jövőnk” – közölte. “Még sok éven át egymás szemébe kell néznünk” – emlékeztette hallgatóságát, miközben felszólított a csatlakozásra az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez, és a vízummentesség bevezetésére a háború elől menekülők számára.

Az ukrán elnök márciusban már részt vett videókonferencián Izraelben. Akkor, az izraeli parlament invitálására, a képviselőház politikusaihoz szólt, és arra nógatta Izraelt, hogy “döntsön”, és fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij csalódott az izraeli kormány támogatásának mértékében appeared first on .

A napokban tartott rajtaütéssel több mint 16 ezer adag kábítószer piacra kerülését akadályozták meg, a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy 62 millió forint. Az ügyben egy testvérpár, egyikük felesége, valamint a testvérek apja a gyanúsított. A nyomozók több tucat olyan fogyasztót azonosítottak, akik tőlük vásárolták a különböző kábítószereket.

Az elosztóközpont vélhetően a házaspár budai társasházi lakásában volt. A lefoglalt anyagok között van marihuána, mefedron, kokain, amfetamin, de még hasis is. A lakásban volt digitális mérleg, fóliázógép, vákuumfólia, nejlontasakok, vagyis minden olyan eszköz, amely a porciózást segítette. A drog mellett a rendőrök találtak több mint kilencmillió forint készpénzt és mintegy 23 ezer eurót, valamint egy széfet is.

A család elfogott négy tagját – a 28 éves és a 30 éves férfit, utóbbi 41 éves feleségét, valamint az 50 éves apát – kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd őrizetbe vették őket, és kezdeményezik a letartóztatásukat. Rajtuk kívül egy embert szintén eljárás alá vontak, neki kábítószer birtoklása miatt kell felelnie, szabadlábon védekezik – írták.

A nyomozók vizsgálják a gyanú szerint különböző forrásokból származó kábítószerek terjesztésének útját is. A gyanúsítotti kör valószínűleg bővülni fog – áll a közleményben.

The post Galád család: kábítószer-kereskedő familia négy tagját fogták el a rendőrök Budán appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint Oroszország több, mint 60 ezer lövedéket gyárt naponta, tízszer többet, mint Ukrajna. A legtöbb ukrán tüzérségi eszköz a szovjet korszakból származik, s ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a 122 és 152 milliméteres lőszereket használják, mint Oroszország. “Az Oroszországon kívüli készletek azonban szűkösek, nagyrészt azért, mert Oroszország éveket töltött azzal, hogy megsemmisítse az ukrajnai és más kelet-európai lőszerraktárakat, illetve megakadályozza, hogy a lehetséges szállítók ilyen típusú lövedékeket eladjanak Ukrajnának” — állította Maljar.

A miniszterhelyettes kijelentette, hogy még ha minden ország eladná is az összes készletét Ukrajnának a szovjet típusú lőszerekből, az sem lenne elég: “Ukrajna több 152 milliméteres lövedéket használ fel, mint amennyit egy nap alatt gyártanak a világon” – fűzte hozzá.

A The Washington Post írása szerint a NATO és az Egyesült Államok által használt tarackok 105 és 155 milliméteres lövedékeket lőnek ki. A nyugati országok nagy számban szállítottak ilyen lövedékeket Ukrajnának, de tüzérségi rendszert csak korlátozott számban küldtek. Noha az Egyesült Államok és Európa ígéretet tett arra, hogy több tüzérségi rendszert küld, Ukrajnának akkor sincs elegendő forrása arra, hogy régi, szovjet kori felszerelését teljesen lecserélje NATO-szabványú fegyverekre – írta az amerikai újság név nélkül nyilatkozó katonai szakértőkre hivatkozva.

A kijevi vezérkar közben péntek délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg a déli Herszon megyében visszavonulásra kényszerítette az orosz csapatokat korábbi védelmi állásaikba, visszaverte támadásukat a Donyec-medencében, Szlovjanszk és Szeverodoneck irányában, valamint Marjinka közelében. A vezérkar ugyanakkor megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták Mikolajivka falut.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszország lakóházakat készül felrobbantani a fehéroroszországi Mazir városban, hogy utána Kijevet téve felelőssé, bevonja Fehéroroszországot az Ukrajna elleni háborúba. “A beérkezett információk szerint az Oroszországi Föderáció infrastrukturális létesítmények és a polgári lakosság elleni provokációk sorozatával megpróbálja bevonni Fehéroroszországot az Ukrajnával folytatott katonai konfliktusba. Ennek érdekében magukat civileknek kiadó szabotázscsoportok érkeztek Mazir városába. E csoportok tervei között szerepel terrortámadások sorozatának megszervezése Fehéroroszország területén. Oroszország tüzérségi és rakétacsapások sorozatát tervezi végrehajtani a maziri olajfinomító, valamint polgári infrastrukturális létesítmények és lakónegyedek ellen” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Telegram üzenetküldő csatornán nyilvánosságra hozott közleményében.

The post Orosz agresszió: Oroszország évek óta akadályozza a szovjet típusú lőszerek eladását Ukrajnának appeared first on .

A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be.

A kampányba bevont gyógyszertárak listáját közzétették a minisztérium honlapján, ahol részletes útmutatók is találhatók arról, hogy a jódtabletták megelőzésszerű alkalmazása értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A készítményt “szükség esetére” készítik elő a 40 év alatti korosztálynak, és azért akarják a lakossághoz eljuttatni, mert a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, márpedig ennyi idő alatt kiosztását nem tudnák zökkenőmentesen megszervezni.

A román szaktárca márciusban szerezte be a jódtablettákat, miután – az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hírére – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit.

A jászvásári gyógyszergyár által rekordidő alatt legyártott harmincmillió tabletta azonban a megyei közegészségügyi hatóságoknál maradt, mert a családorvosok nem vállalták szétosztásukat, mondván, hogy egy ilyen “bürokratikus” akcióban nem vesznek részt. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, “az ő egészségük nem bürokratikus kérdés”.

A most kiadott miniszteri rendelet a jódtabletták szétosztását és a felelősségáthárító nyilatkozatok aláíratását a gyógyszertárakra bízza ugyan, de a családorvosoknak kell negyven év alatti pácienseknek az életkoruknak megfelelő gyógyszeradagot felírniuk. Akik nem szerepelnek egyetlen családorvos listáján sem, bármelyik rendelőt felkereshetik, de írásos nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy mástól nem kaptak jódtabletta-vényt.

The post Orosz agresszió: Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett jódtabletták kiosztása appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a katona június 20-án délután, Miskolcon egy várandós nőt követett, mögé lépett, lehúzta a földre, és fojtogatni kezdte. Behúzta a sértettet egy erdős részre és “szexuális cselekményt akart vele végezni”, de a nőnek sikerült felhívnia a segélyhívó központot, ezért a férfi elmenekült.

A nő több testtáján horzsolásos, könnyű sérüléseket szenvedett a szörnyű “élményen” kívül.

A nyomozó ügyészség szexuális erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a büntetlen előéletű – csak a szabálysértési nyilvántartásban szereplő – 35 éves férfit, aki tagadta a bűncselekmény elkövetését. A bíróság a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványára elrendelte a férfi letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított fellebbezett.

A férfi önkéntes területvédelmi tartalékos katonai jogviszonyát csütörtökön megszüntették.

The post Leszerelték és letartóztatták a várandós nőt megtámadó katonát appeared first on .

A törvényszék sajtótitkára azt közölte, hogy a bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a pénteki közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)

Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve tíz év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve hét év hat hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban. A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Törvényszéken az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot.

A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Törvényszék pénteken jogerősen megítélte – jelezte a sajtótitkár.

Hozzátette: a törvényszék – az elsőfokú bíróság határozatának helyes indokaira utalás mellett – ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény önálló jogalapot biztosít a magyar állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje a kártalanításban részesült személyektől, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a korábbiakban kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül.

A büntetőügy perújítása során született és idősebb Burka Ferenc bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig az adott esetben jogilag ilyen körülménynek minősül, ezért az általa a korábbiakban megkapott 20 millió forint összegű kártalanítást és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a magyar állam javára visszafizetni köteles – ismertette Veszprémyné Szajkó Márta, megjegyezve, hogy az alperes önkéntes teljesítésének hiányában a magyar állam a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.

The post Jogerősen húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet appeared first on .

Az “Alkalmazott katonai műszaki, had- és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” címmel megvalósuló program január 1-jén indult, és 2024. december 31-én fejeződik be.

A program részeként kidolgozzák egy hagyományos és pilóta nélküli légijárművek számára integrált mintarepülőtér koncepcióját.
Mesterséges intelligenciát és virtuális technológiákat alkalmazó kiképzőrendszereket fejlesztenek. Foglalkoznak majd a 3D-es fémnyomtatás alkalmazási lehetőségeivel a katonai logisztikában és a hadiiparban.

A kutatócsoportok olyan területeket elemeznek majd “amelyek értelmezik Magyarország és Kelet-Közép Európa közvetlen környezetének haderőfejlesztési törekvéseit és a nemzetközi békét fenyegető kihívásait” – közölték. A programra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

A program szakmai vezetője Földi László ezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszékének egyetemi tanára – olvasható az NKE közleményében.

The post Az ország biztonságának és védelmének fejlesztésére indult projekt az NKE-n appeared first on .

Hírügynökségek felidézték, hogy a személycserére annak nyomán került sor, hogy Teheránban komoly incidensek sorozata történt, amelyek hátterében Irán regionális riválisát, Izraelt sejtik.

Az iráni sajtó nem indokolta a történteket, mindazonáltal közölte, hogy Táib a jövőben Hoszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka tanácsadója lesz. Táib helyét Mohammad Kazemi, a Forradalmi Gárda hírszerzési forrásainak védelméért felelős eddigi parancsnoka veszi át. Ezt csütörtökön Ramezán Sárif, az elitalakulat szóvivője be is jelentette.

A szóvivő – az al-Dzsazíra pánarab televízió jelentése szerint – nem részletezte a személyi változás okát. Csak annyit közölt, hogy az 59 éves Táib az IRGC főparancsnokának tanácsadója lesz.

Mindazonáltal az al-Dzsazíra emlékeztetett arra, hogy a személycserére két nappal azt követően került sor, hogy az izraeli médiában arról jelentek meg hírek, miszerint Táib állna a Törökországba látogató izraeli turisták ellen tervezett iráni akciók hátterében, amely miatt Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a hónap közepén Törökország elhagyását javasolta az ott tartózkodó izraeli állampolgároknak. Lapid egyébként a napokban köszönetet mondott Törökországnak, hogy sikerült elejét venni az esetleges merényleteknek, illetve izraeli állampolgárok elhurcolásának.

Egyes izraeli sajtóorgánumok szerint Táib a középszintű klérushoz, illetve Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének belső köréhez tartozik. Hírszerzői vezetői kinevezése előtt, 2009-ig, Hámenei hivatalában dolgozott.

The post Leváltották Iránban a Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét appeared first on .

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.

Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. “Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak” – fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.

Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat “dobnak át” onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál appeared first on .

A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, mintegy másfél órás munkával eloltották. A hőcserélőben mintegy ötven négyzetméteren felcsapott lángoknak nem volt áldozatuk. A gyárat a keletkezett kár felméréséhez le kellett állítani.

A közösségi médiában felvétel jelent meg a drón becsapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.

Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója, akit az Interfax hírügynökség idézett, ezzel szemben azt mondta, hogy a második drón valószínűleg nekiütközött a gyár villámhárítójának és a létesítmény területére zuhant. A helyszínen vizsgálat indult.

A RIA Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai Worldview-1 kereskedelmi műhold három nappal a dróntámadás előtt felvételeket készített a finomítóról. Február 24., vagyis a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború kitörése óta a Worldview-1 és a Worldview-2 háromszor fotografálta a létesítmény környékét, a legutóbbi, június 19-i alkalmat megelőzően május 5-én és június 12-én is.

A hírügynökség megjegyezte, hogy néhány nappal a Kígyó-sziget visszafoglalására tett sikertelen ukrán kísérletet és a fekete-tengeri fúrótornyok elleni támadásokat megelőzően amerikai kereskedelmi “műholdak jelentek meg a környéken”. A RIA Novoszyi magyarázatért fordult a műholdakat üzemeltető amerikai Maxar Technologies vállalathoz, de nem kapott választ.

A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert “Luhanszki Népköztársaság” által ellenőrzött ukrán határtól.

Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brjanszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések.

The post Ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban appeared first on .

Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben. “Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap, mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során” – hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette: “Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában”. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.

Moldova tagjelölti státuszáról Von der Leyen azt mondta, hogy az ország függetlenné válása óta “most először lépett valódi reformpárti, korrupcióellenes és európai útra.” Véleményé szerint Moldova is megérdemli a tagjelölti státuszt, de gazdasága és közigazgatása jelentős reformok végrehajtását igényli.

Georgiával kapcsolatban Von der Leyen úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága piacorientált, magánszektora erős, “azonban még ki kell jelölnie az utat az Európai Unió felé, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatásban részesül.” “Ezért javasoljuk a tanácsnak, hogy adjon Georgiának európai perspektívát, de értékelje, hogyan teljesít számos feltételt, mielőtt megadja neki a tagjelölti státuszt” – jelentette ki.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 22. 6.00 órai adatok alapján – eddig 25 535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 770 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 19 769 fő esetében született elismerő döntés.

The post Von der Leyen: Ukrajna megérdemli a tagjelölt státuszt, már a háború előtt bizonyította, hogy jó úton jár appeared first on .

Mészáros Gábor tájékoztatása szerint a nyomozók Budapesten és további öt megyében, hetven helyszínen tartottak házkutatásokat. Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, majd letartóztattak.

A bűnszervezet eleinte számlagyárat működtetett, majd az őrzésvédelem területén tevékenykedett. A munkavállalók után járulékokat, a vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát nem fizetett. Valótlan adatokkal, hamis iratokkal támogatásból és hitelből származó pénzeket is megszereztek a szervezet tagjai.

Az eljárás során nagy értékű autókat, több száz millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak mintegy 1,7 milliárd forint értékben. A nyomozással egymilliárd forint jogtalanul igényelt hitelösszeg kiutalását is sikerült megakadályozni.

A bűnszervezet irányítóját a hegyeshalmi határnál a MERKUR bevetési egység fogta el. Az érintettek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.

The post Négymilliárd forint adót csalt el egy vagyonvédelmi cég appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, “a békéhez erő kell”, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít. Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, s ezt a következő években is fenntartják, minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.

“A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni” – emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának. Ez – mint fogalmazott – nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára.

Ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években. Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság “önmagában nem elegendő”. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy “egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre”.

A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: “ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni”. Magyarország – nyomatékosította – a béke pártján áll, és arra törekszenek, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és induljanak meg a tárgyalások.

Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal.

Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán azt mondta: “békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik”. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el.

Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, s néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyar­ország következő honvédelmi minisztere. “Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?” – tette fel a költői kérdést a miniszter.

Feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, és a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése.

Szalay-Bobrovniczky a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Célja, “hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk”. Véleménye szerint sok a közös pont a honvédelem és a sport között. A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak.

The post Szalay-Bobrovniczky: a békéhez erő kell appeared first on .

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a héten Bács-Kiskun megyében 8, Csongrád-Csanádban 9, Győr-Moson-Sopron megyében 113, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3, Tolnában 16, Vas megyében 1, Veszprém megyében pedig 7 településen lesz földi kémiai szúnyoggyérítés.

Az elmúlt hetek esőzéseiből elszórtan megmaradt kisvizeket biológiai eljárással kezelik Somogy, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. A kifejlett szúnyogok ellen a csornai régióban, a Szigetközben, Szekszárd környékén, Szolnok térségében, Szegeden és Csongrád-Csanád megye egyes településein védekeznek majd.

A kifejlett szúnyogok elleni hatásos készítményt platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki. Az eljárás történhet melegködképzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószert hő hozzáadásával terítik szét. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított helyeken hatásos.

Mivel az eljárás során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, forgalmas helyeken kevésbé használható. Itt az ULV-eljárást alkalmazzák, amelynek során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, így a közlekedést nem zavarja.

The post A héten 157 településen irtják a szúnyogokat appeared first on .