Biztonságpolitika

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok pozitív dinamikáját, valamint a jelentős közös projektek szisztematikus előmozdítását, többek között az atomenergia-ágazatban. Különös figyelmet fordítottak az orosz elnök által októberben előterjesztett és török partnere által támogatott kezdeményezésre, amelynek értelmében egy nagy gázközpontot kellene létesíteni Törökországban.

A két vezető korábban utasítást adott a részletek kidolgozására a központtal kapcsolatban, amelyen keresztül Oroszország át tudná irányítani a gáztranzitot a felrobbantott Északi Áramlatok felől a Fekete-tenger térségébe és Törökországba.

Erdogan úgy látja: Európa Törökországon keresztül kaphatná az orosz gázt. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a projekt keretében a gázelosztó az ország európai részén, Trákiában lenne. A Törökországban felhasznált gáz mintegy 44 százaléka Oroszországból származik.

The post Putyin és Erdogan törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt appeared first on .

A kolosztrum a háziállatok immunrendszerének erősítésére legalkalmasabb termék, amelyet azonban manapság még kevesen ismernek. Leginkább azok találkozhattak a fogalommal, akik szültek már gyereket vagy kerültek kapcsolatba újszülöttel. Nézzük meg, milyen jelentősége van a kutyák és a macskák immunrendszerével, táplálásával kapcsolatban!

Mi is az a kolosztrum? 

A kolosztrum, amely a BioZoo.hu táplálékkiegészítők választékában is felfedezhető, tulajdonképpen a szülést követő napokban termelődő előtej, amely rendkívül értékes anyagokat tartalmaz. Olyan összetevőkkel rendelkezik és olyan tökéletes arányban, amely meghatározó a szervezet védekezőképessége szempontjából. 

A kolosztrum nemcsak az embernél van jelen, hanem más emlősöknél, például a szarvasmarhánál is. Hatalmas segítség lehet a házi kedvenceknek, így a kutyáknak és a macskáknak is. Számos előnnyel rendelkezik, amelyet kár lenne nem kihasználni. 

A kolosztrum alkotóelemei

A kolosztrum tartalmaz immunglobinokat, amelyek más néven antitestek és a szervezet kórokozók elleni védekezésében játszanak kiemelt szerepet. Vannak benne növekedési faktorok is, amelyek segítik a sejtek növekedését, az izmok, csontok, kötőszövetek növekedését és a bélhártya helyreállítását. 

A kolosztrumban lévő laktoferrin vírusölő, antimikrobális, gomba- és parazitaellenes hatásokkal is rendelkezik. A gyulladást kiváltó kórokozók elpusztításában is hatalmas szerepe van. A prolinban gazdag polipeptidek szabályozzák a csecsemőmirigyet és az immunfunkciókat, stimulálják az immunrendszert és segítenek a szervezetnek reagálni a külső behatolókra. A metil-szulfonil metán támogatja a sebgyógyulást és megakadályozza a porckopást. A vizsgálatok szerint a daganatos megbetegedések kezelésében is hatásos. 

Ezekben az esetekben lehet megfelelő

A kolosztrum számos előnnyel rendelkezik. Hatékony például az allergia kezelésében, amely egy eltúlzott immunválasz. A kiütéseket, viszketéseket okozó gyulladásokat is képes enyhíteni. Az áteresztő bél szindróma során az emésztetlen ételrészecskék a bélfalon keresztül a véráramba jutnak, számos kellemetlenséget – emésztési problémákat, bélgyulladást, allergiát – okozva ezzel az állatnak. Ennek a problémának a kezelésében is rendkívül hatásos lehet a kolosztrum. 

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy hatékonyan gyógyítja a hasmenést is. A legtöbb típusú hasmenésnél jól működik. Ezeken kívül alkalmas a szájhigiénia javítására, a gyógyszerek miatti bélkárosodás csökkentésére, autoimmun betegségek, gombásodás és rák ellen, ízületi gondok esetén, sőt még öregedésgátlásra is. 

A kolosztrumot éhgyomorra érdemes alkalmazni, de keverhető leveshez, joghurthoz is. Érdemes tartani egy egyhónapos kúrát, majd egy kis szünetet követően szükség esetén megismételni.

The post Kolosztrum házi kedvenceknek appeared first on .

Ősszel illetve télen a szekrényünk egyik leggyakrabban hordott eleme a nagyméretű steppelt mellény, amely a puffer kabáthoz hasonlóan bármilyen outfit fölé könnyen felkapható. 

A legtöbbünk annyira szereti, hogy szinte minden nap ezt a darabot választja a megjelenése befejezéseként. A mi kedvenc modellünk az Abutik Női Ruha Webáruház mellényei közül való, amelyet az irodába menet, a gyerekek sporteseményei alkalmából, de akár a munka utáni közös koktélozáskor is felveszünk. Így néha napján már kissé unalmasnak tűnik. 

Ha te is így vagy ezzel, akkor mindenképpen olvass tovább, hiszen ebben a cikkünkben megosztjuk néhány tippünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan formázd, és viseld a kedvenc nagyméretű steppelt mellényedet úgy, hogy az összeállításaid divatosak, egyediek és izgalmasak maradjanak.

Milyen az ideális steppelt mellény?

A legfontosabb, hogy egy olyan darabot találj, amelynek az anyaga megvéd a hideg időjárás zord körülményeitől, továbbá méretileg megfelel a testalkatodnak, és alatta marad még elegendő hely a rétegezéshez. Ha pedig mindezek mellett univerzálisan is viselhető, akkor megütötted vele a főnyereményt. Ez a steppelt mellény ugyanis nem csupán egy szimpla felsőruházati rétegként fog funkcionálni, hanem nyilatkozat darab is lehet, ha megfelelő ruházattal és kiegészítőkkel kombinálod.

Áramvonalas sziluett a mindennapokra

Mivel általában a nagyobb méretű steppelt mellények eléggé formátlanok, így a viselésük során az egyensúly megteremtése a megjelenésedben kiemelt jelentőséggel bír. Válassz tehát hozzá egy testhezállóbb hosszú ujjú felsőt, alsórészként pedig egy műbőr leggingset vagy egy egyenes szárú skinny farmert! Ez segít kialakítani az arányokat, aminek köszönhetően nem érzed majd úgy, hogy a mellény vizuálisan elsöprőleg hat az összeállításodban. Lábbeliként pedig egy füles zsebbel ellátott csizmát javasolunk. Ez lehet akár bokáig érő, de a térdmagasságban végződő verzió is szuper lehet. 

Outfit a hétvégére

A mozgalmas munkanapok után a hétvégén sokkal inkább a kényelmet részesítjük előnyben. Emiatt ilyenkor gyakran nyúlunk a jó öreg sportosabb fazonú nadrág-pulóver kombinációjához, főként monokróm színekben, és innen építjük tovább az outfitünket. Belebújunk a hozzáillő sneakerbe, és az összeállításhoz a Cavaricci állógalléros, keki színű steppelt női mellénnyel adunk egyfajta színfoltot. De jöhet még hozzá akár néhány finom ékszer és egy kézitáska is.

Más dzsekivel együtt történő rétegezés

A steppelt mellény viselése nagyszerű módja annak, hogy melegen tartsd magadat anélkül, hogy mályvacukornak néznél ki. A különösen hidegebb napokon azonban nincs kizárva, hogy a mellényedet egy könnyebb kabát, például egy kockás blézer fölé rétegezd. A kulcs itt az, hogy olyan darabokat válassz, amelyek valamivel hosszabbak vagy rövidebbek, mint a mellényed. 

Reméljük, hogy ezekkel a tippjeinkkel sikerült inspirációt nyújtanunk ahhoz, hogy változatosan és igazán stílusosan tudd viselni a steppelt mellényedet.

The post Tippek a nagyméretű steppelt mellény stílusos viseléséhez appeared first on .

Blaszczak arra reagált a Twitteren, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatná Lengyelország védelmi erőit.

“Elégedetten fogadtam a német védelmi miniszter ajánlatát” – írta Blaszczak bejegyzésében. A politikus bejelentette: a tervezett hétfői telefonbeszélgetésben azt fogja javasolni a német félnek, hogy a Patriot-ütegeket a lengyel-ukrán határ közelébe telepítsék.

A Lengyelországnak felajánlott védelmi támogatás hasonló a szlovákiai német misszióhoz, amelyet Lambrecht vasárnapi bejelentése szerint a jövő év végéig meghosszabbítanának. A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelenti. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében pedig a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak ezeket a védelmi fegyvereket, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: Przewodówban feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz csapások miatt
Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól. Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.

The post Orosz agresszió: Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes telepítésére appeared first on .

A 2022-es év első féléve eddig nem látott diplomáciai csúcsidőszakot hozott a NATO életében. Ukrajna orosz inváziója a jelek szerint új lendületet adott, és új irányt mutatott az észak-atlanti szövetség számára. Arra még nem volt példa, hogy ilyen rövid időn belül három magas szintű találkozót tartson a szövetség NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek márciusban rendezett rendkívüli brüsszeli találkozója után a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozása következett 2022. május 14-15-én, amit a NATO-csúcstalálkozó zárt.

Az éves NATO-csúcsra 2022. június 29-30.-án Madridban került sor, ahol két új tagországot üdvözölhetett soraiban, mivel Svédország és Finnország felvételi kérelmét jóváhagyták. A nem tagok közül az együttműködés elmélyítése és a globális kihívások kezelése érdekében meghívottként jelen volt Ausztrália, Grúzia, Írország, Japán, Új-Zéland, és Dél-Korea magas rangú képviselője.  Ukrajna távolról vett részt.

Madrid: Az új stratégiai koncepció

A 2022-es madridi NATO-csúcson a tagországok elfogadták a szövetség új “Stratégiai Koncepcióját”, (egy hosszú távú tervezési dokumentum, amelyet utoljára 2010-ben frissítettek), amely meghatározza a következő évtized prioritásait, alapvető feladatait. A tagállamok kihangsúlyozták, hogy Oroszországot tekintik biztonságuk „legjelentősebb és legközvetlenebb veszélyének”. A NATO azt is állítja, hogy mint szövetség nem törekszik konfrontációra Oroszországgal, és nem is jelent rá veszélyt. Ennek ellenére a NATO jelentősen megerősíti haderejét Oroszország elrettentése és saját önvédelem érdekében.  A szövetség a stratégiai nukleáris erőket, különösen az Egyesült Államokat tekinti biztonsága legmagasabb garanciájának. Tovább kívánja erősíteni saját védelmi képességeit, ezért a tagállamok megállapodtak abban, hogy katonai költségvetésüket a GDP 2 százaléka fölé emelik.  Egy átfogó segélycsomagról is döntés született az ukrán fegyveres erők kiképzésére és felszerelésére. Ezen kívül Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában négy új harci csoportot hoznak létre, ami egyértelműen tükrözi, a fekete-tengeri térségre irányuló összpontosítás fokozódó jellegét

A blokk továbbra is erősíti partnerségi kapcsolatait Ukrajnával és Grúziával, amelyek csatlakozni kívánnak a szövetséghez, emellett fel kíván lépni Kínával szemben, kibővítve partnerségét az ázsiai csendes-óceáni térségben. Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea kormány- és államfőinek részvételével megerősítést nyert, hogy a szövetség túllép transzatlanti identitásán.

Az új stratégiai ellenfél: Kína

A dokumentum első alkalommal foglalkozik Kínával és azokkal a kihívásokkal is, amelyeket Peking jelent a NATO szövetségesek, a nyugati típusú világrend biztonsága, érdekei és értékei ellen. Eszerint Kína most „rendszerszintű kihívás” az euro-atlanti biztonság számára. A NATO „rosszindulatú hibrid és kiber hadműveletekkel” vádolja az országot, amely az ellátási láncok feletti ellenőrzést akarja gyakorolni, és „gazdasági befolyást használ a stratégiai függőségek megteremtésére és befolyásának növelésére”.

A dokumentum tudomásul veszi a „Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerség elmélyülését, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására irányuló, egymást kölcsönösen erősítő kísérleteiket”.

A NATO Kína elleni határozott fellépésnek voltak látható előzményei. A 2021. júniusában tartott találkozón a tagállamok vezetői közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kína céljai és fenyegető magatartása rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rendre, valamint a szövetség biztonságával összefüggő területekre. Amiatt is bírálták Pekinget, mert gyors ütemben bővíti nukleáris erejét, továbbá hadseregének korszerűsítése nem átlátható.

“Kína katonai megerősödése, növekvő befolyása és kényszerítő hozzáállása ugyancsak kihívásokat jelent számunkra” – közölte Jens Stoltenberg.

A szövetség nagy média figyelemmel kísért londoni vezetői találkozóját 2019. december 3–4-én tartották azzal a céllal, hogy megemlékezzenek a NATO alapításának 70. és a vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójáról. A kiadott kommüniké összefoglalta és megerősítette a NATO aktuális tevékenységét és érvényben lévő határozatait. A szövegben viszont megjelentek olyan új döntések és politikai megállapítások, amelyek akár stratégiai irányváltásokat is jelenthetnek a szövetségi politikában.

Kína korábban sohasem szerepelt a NATO-tanácskozások napirendjén. Bár a tagállamok véleménye nem egységes a Kína-kérdés megítélésében, a “NATO 2030” jelentés Kínát már potenciális rendszerszintű ellenfélként jelölte meg, amelynek kooperatív vagy konfrontatív megoldása a NATO jövőjét befolyásoló fontos tényező lehet. Az űr műveleti térré nyilvánítása pedig felgyorsíthatja azt a fegyverkezési versenyt, amely a „Big3” katonai szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína) között már elkezdődött.”

A NATO útja Európából Ázsiába

Washington vezetésével 1949-ben létrehozták a NATO-t, hogy megállítsa és ellensúlyozza a Szovjetunió terjeszkedési ambícióit. A szövetségbe tömörült államok közös célja az volt, hogy Nyugat-Európa többé ne szembesüljön totalitárius fenyegetéssel. A berlini fal leomlása 1989-ben és a Szovjetunió felbomlása 1991-ben sem volt elegendő indok a NATO küldetés befejezéséhez. Az olyan történések, mint Kuvait iraki inváziója és a Jugoszláv polgárháború, a globális katonai szövetség létezésébe vetett hit megőrzését szolgálták. A 2001 szeptember 11.-i merényletek és a terrorizmus elleni meghirdetett globális harc is megerősítette ezt az igényt.  Washington ezekben az években mindig sikeresen mutatott fel egy új ellenségképet, ami életben tartotta a NATO-t.

A szövetség jövője szempontjából a fordulópontot, és az utat a globális terjeszkedés felé mégsem háborús, inkább a globális gazdasági versenyben bekövetkezett ellentétek nyitották meg, amelyek az Egyesült Államok és Kína között feszültek. A NATO alapító szerződése az „észak-atlanti térségre” korlátozza szerepét, így nem vesz fel Ázsiából származó tagokat, és nem vállal semmilyen kötelezettséget az ázsiai országok védelmére. A legújabb lépések azonban azt mutatják, hogy tagjai szükségét látják a hasonló gondolkodású ázsiai és óceániai demokráciákkal való együttműködésnek, hogy megerősítsék a fennálló nemzetközi rendszert a jövőbeli kihívásokkal szemben. Amikor Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland képviselői részt vettek a tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozásán, majd vezetői jelen voltak első NATO-csúcstalálkozójukon június végén, a politikai üzenet egyértelmű volt: gyakoribb és mélyebb lesz a koordináció a NATO és az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei között. A NATO Ázsiára való kiterjesztésének ötlete nyilvánvaló szerepet játszik az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni stratégiájában.

Egyesült Államok arra törekedett, hogy a NATO a lehető leghamarabb teljes körűen megtelepedjen az ázsiai-csendes-óceáni térségben az intézmények és intézkedések tekintetében. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár több alkalommal hangsúlyozta, hogy a NATO-nak és ázsiai-csendes-óceáni partnereinek meg kell erősítenie a gyakorlati együttműködést különböző területeken, beleértve a tengeri biztonságot és a kibertechnológiát.

Washington a Quad nevű biztonsági csoportot vezeti Japánnal, Ausztráliával és Indiával együtt. Aláírta az AUKUS-egyezményt Ausztráliával és az Egyesült Királysággal is, amelynek értelmében Canberra atommeghajtású tengeralattjárókat kap. Új-Zéland és Ausztrália is része a Five Eyes hírszerzési szövetségnek az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Kanadával. Az elmúlt években évben a NATO a globális partnerségi rendszereken keresztül egyesítette az ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei erőforrásait. Washington stratégiai akarata egyre erősebb szövetségek formájában van jelen a térségben, amely egy Kína bekerítését célzó hadművelet része.

Kínai reakciók

Kína határozottan ellenzi a szerinte hidegháborús gondolkodással és ideológiai elfogultsággal teli új Stratégiai Koncepciót, amely rosszindulatúan támadja és gyalázza. Ezt véleményt a legmagasabb fórumon is többször jelezték.

Zhang Jun(张军), Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ-közgyűlésén tartott beszédében elmondta, hogy “az USA erőpozícióba vetett vak hite, a katonai szövetség kibővítése és a saját biztonságra való törekvése más országok bizonytalanságának rovására elkerülhetetlenül biztonsági dilemmákhoz vezet”.

Kijelentette továbbá, hogy a „ NATO-nak át kell gondolnia saját helyzetét és felelősségét, teljesen fel kell hagynia a hidegháborús, blokk-konfrontációra épülő mentalitással, és törekednie kell egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható biztonsági keret felépítésére, összhangban az oszthatatlanság elvével.”

A nagykövet sürgette a NATO-t, “hogy vonja le a tanulságot, és ne használja fel az ukrajnai válságot ürügyként a blokkok világméretű konfrontációjának vagy egy új hidegháborúnak a szítására, és ne keressen képzeletbeli ellenségeket az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ne hozzon létre mesterségesen ellentmondásokat és megosztottságot.”

Peking szerint ”elavult hidegháborús forgatókönyvet soha nem szabad megismételni az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a világban zajló zűrzavarok és háborúk soha nem történhetnek meg az ázsiai-csendes-óceáni övezetben.”

A kínai kormányzat határozottan jelzést küldtek azon erők számára, amelyek arra ösztökélik a NATO-t, hogy “tovább terjesszék csápjait az ázsiai-csendes-óceáni térségre, vagy katonai szövetségekre támaszkodva állítsák össze a NATO ázsiai-csendes-óceáni változatát.”

A kínai katonai költségvetés exponenciális növekedése, ami becslések szerint 2022-ben 7,1 százalékkal nő, arról árulkodik, hogy Kína hogyan látja saját szerepét és érdekeit. Az Egyesült Államok Kína elleni kereskedelmi háborúja, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök is felgyorsított, egyértelműen emlékeztette Pekinget arra, hogy a globális gazdasági hatalom, a világszintű hozzáférés az ásványkincsekhez, és energiahordozókhoz, kereskedelmi utakhoz, csak egyenlő katonai erővel garantálható. Ez a felismerés magyarázza Kína azon döntését, hogy 2017-ben megnyitja első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban, Afrika szarvának stratégiai részén, valamint magyarázza Peking félkatonai lépéseit a Dél-kínai-tenger három mesterséges szigetén, továbbá a Salamon Szigetekkel kötött legújabb katonai megállapodását.

Oroszország és Kína, mint fenyegetés

A hidegháború óta eltelt években a világ egyes nagy- és középhatalmai különböző kontinenseken és régiókban többoldalú politikával igyekeztek szembeszállni az Egyesült Államok, a nyugati típusú civilizáció, és intézményei globális hegemóniájával. A kapitalista rendszer hamar felismerte, hogy politikai és gazdasági stabilitása és túlélése nehéz lenne komoly rivális és ellenségkép nélkül. Éppen ezért a világ, az eltelt három évtizedben, állandó konfliktusban élt, ami a globalizált amerikai értékekkel rendelkező egypólusú és a kulturális és politikai sokszínűséggel jellemezhető többpólusú világ között állt fenn. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója fordulópontot jelenthet, és a jövő történései valószínűleg komoly következményekkel járnak a nemzetközi rendre nézve.

A NATO úgy véli, hogy az Oroszország és Kína közötti partnerség elmélyítése sérti a szövetség értékeit és érdekeit. A NATO szerint Kína a globális logisztikai láncok és gazdaság ellenőrzésével igyekszik aláásni a jelenlegi világrendet.

A „jelenlegi világrend” védelmének hangsúlyozásával a NATO a jelek szerint szembenállást hirdet azokkal az országokkal és szövetségekkel szemben, amelyek szerint annak fenntartása megőrzi az „egypólusú világot” lényegében az Egyesült Államok irányításával, és akik ezt a struktúrát egy igazságosabb, „többpólusú” világgá akarják átformálni, amelyben minden nemzet nagyobb beleszólást kaphat a világ ügyeibe.

A többpólusú világrend felé

A II. Világháború utáni évtizedek hegemón gazdasági és katonai szereplőinek a nyugati típusú civilizációt alkotó államok bizonyultak, az Amerikai Egyesült Államok vitathatatlan vezetésével. Kína többször is nemtetszését fejezi ki a kialakult nemzetközi intézményekben betöltött másodszintű szerepével kapcsolatban. Már a Bécsi Emberjogi Konferencián (1993) konfrontáció alakult ki az Egyesült Államok külügyminisztere által vezetett Nyugat, valamint az iszlám államok és Kína koalíciója között, ahol az utóbbiak határozottan visszautasították a nyugati civilizációs paradigma univerzalizmusát. Álláspontjuk szerint globalizáció nem más, mint a nyugati civilizáció, s különösen az amerikai változatának hegemóniára való törekvése. A Szovjetunió összeomlása után 1991-ben létrejött egypólusú világ, amelyet Wasington abszolút hegemóniája jellemez, minden bizonnyal lassan eltűnik.  Egyre nagyobb méreteket ölt a nem nyugati világban a konkrét ellenállás az amerikai hegemóniával szemben.

Xi Jinping (习近平) kínai elnök országa ENSZ tagságának öt évtizedes évfordulóján tartott beszédében kijelentette, hogy a nemzetközi szabályokat és rendet nem szabad egyetlen hatalomnak vagy egy tömbnek diktálnia.

Az orosz elnök is “visszafordíthatatlannak” nevezte a többpólusú világ kialakulását, és azt mondta, hogy egy ország vagy országok egy csoportjának uralma a globális színtéren “veszélyes”. Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórum résztvevőihez fordulva elmondta: Oroszország támogatja ezt a folyamatot, és álláspontja az, hogy ennek a demokratikus, igazságosabb világrendnek a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein kell alapulnia.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Wang Yi(王毅) kínai külügyminiszter 2022. március 30-i találkozója valószínűleg nemcsak az időzítése miatt volt fontos, hanem a két vezető diplomata határozott politikai diskurzust folytatva kiemelték a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok erősödését, és félreérthetetlen céljait. Lavrov új “világrendről” beszélt, amikor kiemelte, hogy: “egy többpólusú, igazságos, demokratikus világrend felé fogunk haladni.” A maga részéről Wang Yi nagyon pontosan megismételte országa álláspontját az Oroszországgal és a Nyugattal fennálló kapcsolataival kapcsolatban, néhány olyan szóval és kifejezéssel, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Xi Jinping február 4-i találkozóján használtak. “A Kína-Oroszország együttműködésnek nincsenek határai… A békére való törekvésünknek nincsenek határai, a biztonság fenntartásának nincsenek határai, a hegemóniával szembeni ellenállásunknak nincsenek határai” – mondta Wang.

Ma már abszurd dolog katonai-ideológiai szövetségekben gondolkodni, mint amilyenek a hidegháború idején jöttek létre. A mai kapcsolatok szorosan összefonódnak, leginkább a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi egymásrautaltság logikáján keresztül, és a változó stratégiai társulások lehetővé teszik a két akár ellentétes tábor országainak együttműködését. Példaként említhető a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), ahová a NATO tag Törökország jelezte belépési szándékát, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (beleértve Kínát, Oroszországot, és a csatlakozó ősellenségeket: Indiát és Pakisztánt), vagy akár a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, a világ valaha volt legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely magában foglalja az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) országait, Dél-Koreát, Japánt és Kínát

A 2022. június 23-24-én tartott BRICS- és BRICS+-csúcstalálkozók, valamint a Belt and Road Kezdeményezés, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés elmélyítését célzó megbeszélések azt mutatják, hogy még az Egyesült Államok szövetségesei, például Brazília és India sem állnak készen arra, hogy megszakítsák a kapcsolatokat Oroszországgal, és belépjen az USA-Oroszország harcba. Ezek a fejlemények azt bizonyíthatják, hogy a többpólusú világrend megjelenése lehet az egyik legvalószínűbb jövőbeli forgatókönyv. Nem Kína az egyetlen jelentős szereplő, amely nem fogad el Oroszország elleni szankciókat. Ugyanígy tett India, valamint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak túlnyomó többsége. A BRICS-csúcson a tagállamok megfogadták, hogy az egyenlőségen és az igazságosságon alapuló fenntartható fejlődés útját választják, miközben szerintük a NATO-tagállamok továbbra is konfrontációkat és konfliktusokat szítanak, hogy továbbra is uralják a világot.

Kína és Oroszország együttműködése.

Kína és Oroszország az elmúlt évtizedben kiterjesztette a kereskedelmi és védelmi kapcsolatait. Formális nem szövetségesek, megkérdőjelezhető a kapcsolat erőssége, de következetesen osztoznak abban a vágyban, hogy megfékezzék az Egyesült Államok hatalmát és megkérdőjelezzék hegemóniáját. Újonnan szerveződő eurázsiai erőtér megteremtésének egyik fő kérdésköre, hogy miként lesz képes Kína az energiahordozók és ipari alapanyagok tekintetében új szövetségeseket találni. Ezen belül is az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan alakul a közeljövőben az orosz-kínai viszony. “Ennek legnagyobb szabású eseménye Vlagyimir Putyin 2014. évi májusi kínai látogatása volt, amelynek keretében több mint egy évtizedes tárgyalás után aláírták az orosz Gazprom és a kínai CNPC (China National Petroleum Corporation) között az „évszázad üzletének” nevezett gázmegállapodást. Ennek értelmében a Gazprom vállalta, hogy 30 éven keresztül évi 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínába. Az orosz-kínai viszony erősödésére utal az is, hogy az orosz és a kínai jegybank bejelentette, hogy közös megállapodás tervezetet dolgozott ki, hogy az egymás közötti devizacsere-ügyleteket saját devizában fogják lebonyolítani, s így kiiktatják az amerikai dollárt.”[1]

A hatalmas és növekvő piacokon résztvevő felek közvetlen gazdasági érdekeiken kívül hasonló kihívásokkal is szembe kell nézniük. Mindkét ország például nagyobb mértékben kíván hozzáférni a kereskedelmi vízi utakhoz, de a nyugati katonai lépései hatására a világ néhány legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén visszaszorultak. Így nem meglepő, hogy Oroszország egyik legfontosabb stratégiai prioritása az Ukrajnával szembeni agresszió során a Fekete-tengerhez való hozzáférésének javítása, ahol a világkereskedelem jelentős százaléka folyik, különösen a búza és más alapvető élelmiszer-ellátás terén. Oroszországhoz hasonlóan Kína is azon fáradozik, hogy elkerülje az Egyesült Államok katonai hegemóniáját, különösen az indo-csendes-óceáni térségben.

Ahogy a nyugat próbálja teljesen elzárni Oroszországot pénzügyi piacaitól és technológiai innovációitól, és jelentősen csökkenti az orosz olaj- és gázimportot, Oroszország egyre inkább Kínára, Indiára támaszkodik gazdasági túlélés érdekében. Az orosz-kínai partnerség tovább erősödik. A következő években Kína és Oroszország összehangolhatja kölcsönös érdekek mentén a Belt and Road kezdeményezést és az Eurázsiai Gazdasági Uniót.  Talán egy évtizeden belül egy új, erős gazdasági-kereskedelmi pólus jön létre, amely Kínából, Oroszországból, néhány közép-ázsiai, dél-kaukázusi, közel-keleti és délkelet-ázsiai államból áll.

Kína retorikája az ukrajnai konfliktus mentén határozottan Oroszországnak kedvez, tényleges politikája inkább a be nem avatkozáshoz hasonlít. Ha Kína nyíltan támogatta volna Oroszországot, mint ahogyan a NATO, az EU, vagy az Egyesült Államok Ukrajnát, az a nemzetközi politika fordulópontja lett volna. A világ ismét széteshetett volna két rivális blokkra, Ukrajna pedig a 21. századi kétpólusú konfrontáció első csatatere lenne.

Befejezés

“A NATO terjeszkedése és az ukrajnai válságra adott reakciói hatalmas társadalmi-gazdasági és politikai problémákat, sőt megrázkódtatásokat fog okozni, ahogy telik az idő”- mondta Jan Oberg, a Transznacionális Béke- és Jövőkutatási Alapítvány igazgatója egy interjúban.

A nem olyan régen Macron francia elnök által még “agyhalottnak” nevezett, más vezető európai politikusok szerint “elavult” -nak tekinthető NATO úgy tűnik képes volt villámgyorsan modernizálni önmagát,  és megtalálta a túlélési célját a világméretű terjeszkedésben, a nyugati típusú civilizáció által kiépített globális intézményrendszer fenntartásában, az egypólusú világrend védelmében, karjait kiterjesztve szorosan együttműködve az Egyesült Államok Kína és Oroszország ellenes stratégiájával.

A NATO hidegháború utáni keleti bővítése nem teszi feltétlenül biztonságosabbá Európát. Az eddig semleges országok csatlakozásával, valamint a posztszovjet Ukrajna és Grúzia csatlakozási szándékának bejelentésével megszűnik az eddig létező semleges korridor a Nato és Oroszország között.

Az ukrajnai agresszió megalapozta a NATO további megszilárdítását, amely Kína szerint az Egyesült Államok geopolitikai céljait segíti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja, mint NATO szövetséges, mindent megtesz az ukrajnai konfliktus táplálásáért, fegyverrel történő ellátásáért, ezért Moszkva és Peking is a NATO-t nem védelmi szövetségnek, hanem az amerikai terjeszkedés eszközének tekinti. Az USA és a nyugati típusú civilizáció ragaszkodása az egypólusú világrend fenntartására egy új hidegháborús fegyverkezési versenyt vizionál. A belátható jövőben a Nyugatnak nem lesz más eszköze Oroszország elrettentésére Európában, valamint Kína ellensúlyozására az csendes-óceáni térségben, mint a költséges katonai jelenlét.

A Szovjetunió ellenében folytatott első hidegháborúnak, valamint Oroszország ukrajnai agressziójának fontos és világos tanulságai rajzolódnak ki:

• az USA és a NATO szövetségesek mindig is megpróbálták, és jelen esetben is próbálják elkerülni a közvetlen katonai konfrontációt egy nukleáris nagyhatalommal.
• az Oroszország elleni szankciós-gazdasági háború jelentős problémákat okoz a nyugati gazdaságoknak, beleértve a növekvő inflációs nyomást, ellátási láncok összeomlását, csökkenő növekedési rátákat. Bármilyen hasonló akció Kínával szemben minden bizonnyal sokkal súlyosabb következményekkel járna a világgazdaság tekintetében.

A globalizáció a „posztatlanti globalizáció” szakaszába lépett, ami megkérdőjelezi a világgazdaság korábbi atlanti centrikusságát, az észak-atlanti régió és a nyugati kultúrvilág egyetemes szabályrendszerét, növekvő teret adva a nem nyugati típusú civilizáció hatalmai számára. A nyugati országok dominanciája csökkenésével párhuzamosan emelkedik fel a nagyhatalmak közül Kína. [2]

Kína több fórumon világított rá arra, hogy a Nyugat milyen mértékben kényszerítette rá az általa vélelmezett univerzális értékeit a globális rendszerre az 1945 utáni időszakban, ami kedvező volt az Egyesült Államok hegemóniájának gyakorlásához. Az Egyesült Államok ugyanakkor úgy értelmezi Kína elkötelezettségét egy többpólusú, eltérő értékeken alapuló és eltérő normák által vezérelt világrend kialakítására, amely kedvezőbb a nem nyugati országok számára. Úgy tűnik, hogy a globális rend jövőjének e két perspektívája közötti érdekeltérés egy új hidegháború légkörét teremti meg.

A globális kormányzás „multipolaritáson” és „multilateralitáson” alapuló nézete kapcsán mégis felmerül az a kérdés, hogy milyen mértékben törekszik Kína a globális vezető szerepre gazdasági, katonai hatalomként? Meddig elégszik meg a regionális vezető szereppel? Mennyire akarja megváltoztatni a nyugati típusú civilizáció által felállított és működtetett nemzetközi szabályrendszert, és ennek érdekében meddig hajlandó elmenni a globális biztonság veszélyeztetése árán is?

Világ vezető politikusainak és globális intézményrendszereinek legfontosabb jövőbeni feladata, hogy hogy békésen „menedzseljék le” Kína elkerülhetetlen felemelkedését.

Bár még bizonyosan korai beszélni a jelenleg zajló konfliktus jövőjéről, de már nem kétséges, hogy a globális ügyek új korszakát éljük, amely alapvetően különbözik a Szovjetunió felbomlását követő évtizedektől. Azt is tudjuk, hogy Kína és Oroszország is fontos szereplők lesznek ennek a jövőnek a kialakításában, ami valóban elmozdíthatja a világot az USA-nyugati hegemóniától egy többpólusú világrend felé. Figyelembe véve mind Oroszország, mind Kína összetett érdekeit, valamint azt a tényt, hogy a két ország kölcsönös ellenséggel áll szemben, valószínű, hogy az ukrajnai háború csupán előjátéka egy elhúzódó konfliktusnak, amely egyelőre gazdasági, politikai és diplomáciai nyomásgyakorláson keresztül nyilvánul meg, de eszköze lehet nyílt hadviselés is.

[1] Bernek Ágnes, (2014): 21. századi geopolitikai stratégiák – Az ortodox geopolitika

újjászületése és az egyre fokozódó biztonsági kockázatok, Nemzetbiztonsági Szemle, MMXIV, II. Évfolyam III. Szám, p.38-39

[2] Eszterhai Viktor: Új kereskedelmi és gazdasági rendszerek. In: Virág Barnabás (szerk.): A jövő fenntartható közgazdaságtana. 2019 Magyar Nemzeti Bank, Budapest. P.430

Szilágyi Zoárd írása.

Hasonló témájú cikkeink ide és ide kattintva érhetők el.

A cikkben Marjan Blan és Jack Hunter képeit használtuk. 

A A NATO globális terjeszkedésének biztonságpolitikai kérdései bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A megalapozott gyanú szerint a hat külföldi állampolgárságú gyanúsított anyagi ellenszolgáltatásért segítséget nyújtott 21, Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező szír állampolgárnak ahhoz, hogy az államhatárt jogellenesen átlépjék.

A gyanúsítottak közül ketten az illegális határátlépőket egy kisbuszban az M5 autópálya bevezető szakaszán Csehország felé szállították. Az intézkedő rendőrök felszólítására nem álltak meg, gáz-riasztó fegyverrel több lövést is leadtak a rendőrök felé. A másik négy gyanúsított a hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő embercsempész-csoport tagja. Ők biztosították az illegális határátlépők szállításához a gépjárművet, amelyben a gáz-riasztó fegyver is volt.

A gyanúsítottak cselekménye bizonyítottsága esetén alkalmas vagyoni haszonszerzés érdekében, államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, felfegyverkezve, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés megállapítására. Az ügyészség szökés, elrejtőzés és bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását.

A gyanúsítottak külföldi állampolgárok, magyarországi kötődéssel, bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek. A terhükre rótt bűncselekményt szervezetten, több országon keresztül valósították meg. Magyarországra a bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek. Mindezekre, illetve a kiszabható büntetés mértékére figyelemmel okkal kell tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén jelenlétük az eljárásban nem biztosítható.

A gyanúsítottak közül ketten a hatósági intézkedéssel szembeszegültek, az őket üldöző rendőrök elől elmenekültek, velük szemben aktív ellenállást tanúsítottak: többször hirtelen a rendőrautó irányába rántották a kormányt, az autóra üvegeket dobáltak, a rendőrautó és a rendőrök felé több lövést adtak le gáz-riasztó fegyverből. Mindezek alapján kettejük esetében megállapítható, hogy szökést kíséreltek meg és szándékosan ki akarták vonni magukat az eljárás hatálya alól.

Az egyik gyanúsított saját bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, ezért esetében nem, a másik öt társánál azonban megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában a büntetőeljárásban részt vevő, vagy más személyek befolyásolásával, illetve bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével a bizonyítást megnehezítenék. Enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának sem objektív, sem szubjektív feltételei nem állnak fenn, ezért a bíróság szerint a kényszerintézkedés célja csak letartóztatással érhető el.

Mindezek alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a hat külföldi állampolgárságú gyanúsított letartóztatását.

The post Letartóztatták a rendőrökre lövöldöző embercsempészeket appeared first on .

A Fehér Ház költségvetési ügyekért felelős igazgatója, Shalanda Young a képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak küldött levélben létfontosságúnak nevezte a kiegészítő költségvetési kérések elfogadását a hétfőn összeült korlátozott kongresszusi ülésszakban. A kérés az ukrajnai segítség mellett a koronavírus elleni válaszlépésekre elkülönített alap tízmilliárd dolláros kiegészítéséről, valamint meg nem nevezett összegben természeti katasztrófák következményeinek elhárításáról is szól.

A 37,7 milliárd dolláros ukrajnai csomagot a Joe Biden elnök vezette adminisztráció négy minisztérium között tervezi elosztani, ami a Fehér Ház indoklása szerint a többi között “biztosítaná Ukrajna ellátását az önvédelemhez szükséges fegyverekkel, valamint a szükséget szenvedő polgárai számára életet mentő segéllyel”.

A csomagon belül a védelmi minisztérium 21,7 milliárd dollár felett rendelkezhetne, ezt Ukrajnának szánt felszerelésekre, a minisztérium készleteinek visszapótlására, valamint folytatódó katonai, hírszerzési és egyéb védelmi támogatásra használnák fel. A külügyminisztérium 14,5 milliárd dollárt kapna, amelyet közvetlen ukrajnai költségvetési támogatásra, háború idején indokolt beruházásokra, egyéb biztonsági segítségnyújtásra, humanitárius segélyezésre, valamint a globális élelmiszer-biztonság növelésére fordíthatna.

Ezenfelül az energiaügyi minisztérium 626 millió dollár felett rendelkezhetne, amelyből az ukrán nukleáris biztonság növeléséhez és a stratégiai kőolajtárolók modernizálásához járulnának hozzá. Az amerikai egészségügyi minisztériumnak 900 millió dollár jutna, amelyet jórészt alapvető egészségügyi szolgáltatásokra fordítanának Ukrajnában.

A Fehér Ház kongresszusnak küldött leveléből az is kiderül, hogy az előzőleg Ukrajna számára – a naptári év végéig – jóváhagyott összeg kétharmadát már felhasználták vagy lekötötték. A mostani, 37,7 milliárdos keretet 2023. szeptember 30-i határidővel használnák fel – áll az elnöki hivatal levelében.

The post Orosz agresszió: a Fehér Ház közel 38 milliárd dollárt kér a törvényhozástól Ukrajna támogatására jövő szeptemberig appeared first on .

Lipavsky szerint a cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőházban van, s várhatóan 2023 január elsején lépne életbe. A cseh szankciós listán az első szakaszban néhány tucat, elsősorban orosz és fehérorosz ember szerepelne. A miniszter szerint a csehek szigorábbak lesznek, mint az Európai Unió.

“A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani” – tette hozzá a miniszter, de részletekbe nem bocsátkozott.

“Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szakciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben” – mondta a televíziónak David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa.

A cseh szankciós listára nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel. “Fontos dolog természetesen Csehország külpolitikai és biztonsági érdeke. Bizonyos személyek esetében, akiket felvenni tervezünk a listáta, már a múltból vannak bizonyos jelzéseink. Konkrétumokat azonban nyilvánvalóan nem mondhatok” – magyarázta Kopecky.

A közszolgálati televízió értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan orosz személyek nevei kerülhetnének fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban és nevük nem szerepel az európai szankciós listán.

“Aránylag nehéz lesz az orosz befolyást korlátozni, mert különféle közvetítő cégeken keresztül érvényesül” – mutatott rá Jirí Sedivy nyugalmazott tábornok, a cseh hadsereg volt vezérkari főnöke.

Lipavsky szerint a szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.

The post Csehország saját szankciós listát készít az Oroszországot segítőkről appeared first on .

A hárompárti összkoalíció, az Ampelsystem Németországban nagy válaszút elé érkezett: vajon képesek lesznek mind az Unió által szorgalmazott doktrínákat figyelembe venni és betartatni mint belső szabályrendszert vagy az erőteljesség mögött a saját kudarca felé robog?

Nehéz az út és nemzetközileg sem egyirányú, amely az egyik fél szerint jelenti a tényleges háború fogalmát, míg a másik oldalon egyfajta honvédő háborúként definiált rész-egész egységet nemcsak szétzilálja, hanem újfajta világpolitikai történéseket is hordoz immáron magában. Önmagában a dezinformáció a legerősebb biztonságpolitikai fegyver, az, amelyen belül a két különböző struktúra elkülönül és jelentésében erőteljesebb képet fest. Az Ampelsystem, másnéven Ampelkoalition vagy közlekedésilámpa-koalíció a 2021-ben megválasztott német Szociáldemokrata Párt, a régebbi stílusú Szabaddemokrata Párt és az újonnan belépő egyre markánsabb Zöldek egyszerre kormányzása. Egyedi megoldás volt a Merkel-éra után, tele kérdőjelekkel egyaránt a magukat németnek valló lakosság részéről, egyaránt a külföld részéről is, ahol nagy figyelem hárult rájuk. A többpárti kormányzás hibrid formája valósult meg Németországban, egyelőre nagyobb belpolitikai harcok nélkül.

Megbízhatóságát az utókor fogja láttatni, mint minden korábbi párt esetében is történt, de szerencsés helyzet, hogy nem egységileg bomlik le – ahogy Ausztriában láttuk–, hanem egységenként eltérő véleményt képvisel. A belső törvényhozás mint tagállami jog és az uniós jog sui generis attribútumából adódóan a non-definitív jelentéstartalmon túl belső tagállami feszültség is a béke-nem-tűrés szimbólumává vált, csakúgy mint a hárompárti koalíció egymáshoz való viszonya. Ez az egység kiegészül az alkotmányjogból is megismert kevésbé erős államfő fogalmával, az időközben újraválasztott Frank-Walter Steinmeier  kezében nem sok hatalom összpontosul, de reprezentatív funkciója adott tárgykörben (is) megkérdőjelezhetetlen. Mind személyében, mind retorikájában a belső békét hivatott (tehát itt: hivatalból) megtestesíteni, holott a kérdések súlya bár nem tőle egyszemélyben függ, de jelentős beleszólása van továbbra is a törvénykezésbe. Nagyon érdekes szempont továbbá az is, hogy a nemrég lezajlott választáson a szomszédos Ausztriában ismét Alexander van der Bellen  kapta meg a szövetségi elnöki tisztséget és ez egy igen erős érv arra nézve, hogy a német valamikori egység valahogyan belsőleg próbál meg kilábalni a válságból.

A hárompárti koalíció megválasztása előtt a véghajrában egyik fél sem beszélt konkrét szükségállapotbeli kérdésekről, a programokon belül főleg a pártok különbözőségét igyekeztek ellensúlyozni és lehetőség szerint közelíteni egymáshoz,  azonban a kialakult háborús helyzetre valamilyen ok miatt egyáltalán nem voltak felkészülve, holott a történelem amennyiben ismétli önmagát, úgy nem sok újat hoz magával – a legnagyobb hiba kétségtelenül az, ha egy összpárti koalíciónak nincsenek meg a sikerhez vezető belső útjai és itt ez a kérdés sokkal összetettebb egy olyan ország esetén, ami nemcsak példa, hanem gazdasági életszereplő és a törvényhozás tekintetében „állam az államban”. A német gazdaság a háborús kérdések árnyékában rendre nehezebben viseli a kialakult új, nekik nem mindig tetsző kötelezettségvállalásokat,  de a rendszer működőképesebb még mindig mint az Unió bármely más országában köszönhetően annak, hogy a jóléti állam fogalma ezt a képet adatja vissza – képernyőn keresztül. A valóságban természetesen a cenzúrázott média által előadott és megszerkesztett képsorok mögöttes jelentéstöbbletét is magában hordozó apróbb figyelemfelhívások és a közösségi média megkerülhetetlen mivolta azt mutatják, hogy a belső befolyásolás televízió-csatornánként, adott pártszimpatizásként meglehetősen heterogén.

A Zöldek egy évvel ezelőtti németországi hatalomra jutásával soha nem látott mértékű spórolási hullám indult el, ami öngerjesztő mivolta miatt először visszásnak tűnt, később más országok is átvették, mondhatni párhuzamosan ezt a „technikát”, hogy jogilag is és társadalmilag is túléljenek. Nemcsak a kialakult háborús helyzetet igyekeznek túlélni, hanem a gazdasági visszaesés és az esetleges vágtató inflációra való felkészülés is hozzátartozik ehhez, nem beszélve az ebből adódó belpolitikai feszültségekről (vagyonmenekítés, fokozódó terrorfenyegetettség), melyek békeidőben is javarészt elkerülhetetlenek. A zöld propaganda bizonyos értelemben megreformálta az európai közös gondolkodást, mert a fenntartható fejlődést egyre inkább szorgalmazó törekvésekből egyre több és több van, kérdés természetesen továbbra is az, hogy ezek a célok vajon 2030-ra teljesíthetőek-e? Utópisztikus lenne az a gondolkodás, miszerint az egyik háborúban harcoló fél sarcát rövid időn belül arányosan belpolitikai kudarcok nélkül lehessen támogatni, Európának és vele együtt a legerősebb húzó-országoknak is évek kellenek majd, hogy ezt a kiesett keretösszeget megfelelő módon tudja újra visszaforgatni önnön költségvetésükbe; ilyen módon nehéz a 2030-ra kitűzött reformtörekvésekről beszélni, amikor is a fejlődés egyáltalán nem fenntartható a jelenlegi instabil helyzetben.

A hatalmi törekvések és az euróövezeti közös valuta fokozatos elértéktelenedése azt vonják maguk után, hogy a háborúellenes tüntetések előbb-utóbb mindegyik uniós országot pillérszerkezetre lebontva belsőleg kezdik ki. A nemzetek feletti európai gondolat, amely vezérfonala volt a közös európai egység gondolatának, mostanra halványul, még ha ez a torzító hatás látens összefogásonként újabb és újabb szövetségeseket szül. A német-francia tengely nemcsak motorikusan, hanem ideológiailag is meghatározta az Európai Uniót, mostanra sajnos ez a szomszédságpolitika sem annyira erős mint egykoron volt és ennek az az oka, hogy az Unión belül eltérő álláspontok megvitatására nincs olyan fórum jelenleg a szupranacionális szervezeten belül, ahol a nemzetek egymás előtt és egymás védelmében vélelmeznék a közösen kidolgozott javaslatokat ilyen veszélyhelyzeti közös kormányzásra, tagállami szinten természetesen működhet, azonban össztársadalmi szinten megkérdőjelezhető ennek jelenléte.

„… az Európai Unió nem csupán a közös piacot jelenti, sokkal több ennél: az értékek és értékrend közösséget is jelenti, ugyanakkor közösen kell fellépni a potenciális fenyegetések ellen is, legyen szó akár az ebolajárványról, az ukrán válságról, Oroszország agressziójáról vagy a terrorizmusról. Az EU egyik legaktuálisabb kihívásának azonban a kohézióteremtést tartotta, mivel az összetartás elengedhetetlen ahhoz, hogy együtt, összehangoltan tudjunk cselekedni. Megjegyezte továbbá azt is, hogy hazája külpolitikája mindig is „európai” volt, ugyanakkor azt is gyakran tapasztalja, hogy rendkívül – néha túlságosan is – magasak az elvárások Németországgal kapcsolatban. Hozzátette, hogy részben az ukrajnai helyzet hatására 2014-ben új külpolitikai irányvonalat fogadtak el: szakítottak a régi szokásokkal és az eddigi „Ostpolitik” irányvonal változni látszik.” – Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete 2015. ápr. 15-i beszéde után a problémák nem eltűntek, inkább kibővültek, ennek azonban nem az elhibázott politika az oka, hanem az össz-tagállami nem megfelelő fellépés volt, aminek következtében az agresszorokkal szembeni fennálló szankciós törekvések veszítettek értékükből, avagy fel sem tűntek a korábbi szokásjogi normák elfogadásai miatt és ez a nemzetközi jog sajátos felfogásának is betudható.

A legnagyobb kérdés viszont az, hogy a kezdetben mindhárom párt által támogatott integratív beilleszkedési törekvések mennyire lesznek hosszú életűek nemcsak az országukat elhagyó oroszok, hanem a volt szovjet tagköztársaságokból érkezőknek – elképzelhetőek-e Németországban népességszankciós csomagok és újabb határzárak, ahogy a koronavírus megfékezése érdekében tették? Amennyiben a cél szentesít, akkor az eszköz megválasztása a korlátlan lehetőségek háza. Mennyire hat ez belsőleg és kifelé; identitáskeresésében mennyire támogató mint ahogy azt korábban ígérték, mennyire elképzelhető végtére is (a legrosszabb forgatókönyveket idézve) az NC mint a német egyetemekre bejutás esetében (a.m. numerus clausus)? Ezeket a kérdéseket a politikai és a területi rend hivatott majdan megválaszolni.

Végezetül a szakadárok sajátos helyzete egy újabb jogalanyiságot teremt, mely normál esetben kevésbé lenne markáns, itt viszont egyre inkább felülvizsgálandó az a tény, hogy aki az egyik országban parancsot teljesít vajon a másik országban mint nemzeti hős vonulhat be a köztudatba? Az utóbbi évtizedek megmutatták, hogy jelen cikk egyik esete sem de facto egyedi eset, de ezt minden esetben a nemzetközi jog bírósági esetjoga dönti, döntheti el és az állampolgároknak akárhány félről legyen is szó – önnön meggyőződése a mérleg bármely részét tekintve releváns képet ad a belpolitikai anomáliákról.

Ábrányi Endre írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Norbert Braun és Glenn Cartens képeit használtuk.

A Az Ampelsystem kihívásai a háború árnyékában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Napjainkra már hihetetlen mértékben elterjedt az online tér a mindennapi ember életének minden szegmensébe. Online intézzük az ügyeinket, online tanulunk és hát online is fogadunk. Ma már annyira sok online sportfogadási oldal van az interneten, mint égen a csillag, ember legyen a talpán aki tud választani közülük.

Hiszen ha fogjuk a sokszor sokak által emlegetett fontos paramétereket, mint például az engedélyek vagy az elérhető sportesemények száma és így tovább, azt fogjuk találni, hogy még mindig sok tucat olyan bukméker érhető el, amelyek közül tudunk választani. De akkor mi alapján döntsünk? Egy nagyon jó útmutató a bónuszok összehasonlítása. Mert például ahol vannak befizetés nélküli bónuszok a legjobb online sportfogadási oldalak között, azok már biztos előnnyel indulnak a többiekkel szemben.

Persze, számít az, hogy mire lehet fogadni és van-e például lóverseny fogadás online, de mégis, a legjobb út a megbízható oldalak közötti döntéshez a promóciók vizsgálata. A magyar online sportfogadás már rég nem csak a Tippmixről szól, gondoljunk az olyan oldalakra, mint a Bet365 vagy éppen az Unibet – ezeknél csak nagyjából a sportesemények száma és a bónuszok alapján lehet dönteni. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem csak a bónuszok számítanak, hanem az is, hogy egyes ajánlatokra milyen feltételek vonatkoznak.

Példának okáért az Unibet bónusz forgatás követelménye kifejezetten jó más oldalakéhoz képest. A sportfogadás bónusz típusai közül a legnépszerűbbek értelemszerűen az üdvözlő bónusz ajánlatok, az újratöltési bónuszok, a befizetés nélküli bónuszok, de az ingyen fogadásokat és az akkumulátoros bónuszokat is sokan szeretik.

Az ingyen fogadás hasonló az online kaszinók ingyenes pörgetéseihez, annyi különbséggel, hogy ezeket sportesemények fogadásához használhatjuk fel, mint lóverseny fogadás online tippjei vagy labdarúgó mérkőzések. A következőkben megmutatjuk a legjobb 5 olyan bukmékert, ahol a magyar online sportfogadás legjobb bónuszait találhatjuk meg, miközben maga a platform is a legjobbak közé tartozik.

1) Ivibet: a legújabb bukmékereknek a legnehezebb belépni a piacra, hiszen a meglévő játékosállományból kell maguknak fogadókat szerezniük. Ezért az olyan új oldalak, mint az Ivibet rukkolnak elő a legerősebb sportfogadás bónusz ajánlatokkal. Az Ivibet esetén az első befizetés után a bónusz 100%-os, akár 52 ezer forintos is lehet. De nem csak bónuszokban kifejezetten jó ez az oldal, az alapvető sportágak, mint labdarúgás vagy kosárlabda tekintetében hihetetlenül sok eseményt kínálnak fogadásra és a fogadási piacok száma is kiemelkedő. Van virtuális közvetítés és animált eredménykövetés, és ami még kifejezetten jó, hogy az Ivibetnél bőven van ajánlat a már meglévő játékosoknak is, gondoljunk csak a masszív VIP programra.

2) 20Bet: nem nagyon kell ezt a bukmékert valószínűleg bemutatni senkinek, néhány év alatt a fogadási piac legjobbjai közé emelkedett. Az üdvözlő bónusza mondhatjuk, hogy a piaci standardet hozza, hiszen az első befizetés után 100%-os, akár 35 ezer forintos bónuszt is felmarkolhatunk teljesen vállalható fogadási követelményekkel. És van min teljesíteni a követelményeket, hiszen olyan sok fogadási esemény és piac érhető el, hogy nehéz választani épp mire fogadjunk. Van rengeteg élő fogadás és e-sportokra is tippelhetünk, de ami még jobb, a 20Bet natív mobil applikációval rendelkezik Androidra és iOS-re is, úgyhogy bárhonnan és bármikor igénybe tudjuk venni a különféle bónuszajánlatokat.

3) Unibet: nehéz úgy írni az Unibetről, mintha új oldalt mutatnánk be, hiszen a sportfogadási szektor egyik legrégebbi szereplőjéről van szó. Alapvetően nem a bónuszokban a legerősebb ez az oldal, hiszen például az első befizetésünk 100%-a után elérhető 20 ezer forint nem a legjobb a piacon. Viszont az Unibet bónusz forgatás követelménye nagyon jónak számít a piacon, tehát egy bónuszajánlatot egészen jól ki tudunk játszani.

Ennél viszont sokkal többet nyom a latba az Unibet esetén, hogy van élő közvetítés is a platformon. Egy regisztráció és egy aktív egyenleg birtokában hetente több száz sporteseményt tudunk HD minőségben nézni akár mobilról. Mobilról is, mert saját natív mobil applikációja van az oldalnak Android és iOS operációs rendszerek esetén is.

4) HotBet: egészen új fogadóiroda létére a HotBet nagyon gyorsan belopta magát a fogadók szívébe, köszönhetően annak, hogy egészen emberes mennyiségű promóciót biztosítanak. Egyrészt ott van a 100%-os, akár 40 ezer forintot is elérő üdvözlő bónusz az első befizetés után, de folyamatosan elérhető az az újratöltési bónusz, amely 50%-os összegben, akár 20 ezer forintig ad extra pénzt a fogadóknak. Persze nem csak ilyen ajánlatok vannak az oldalon,

• van például vesztes fogadások esetén visszakapható pénz,
• nyereményjáték,
• és elég sok ingyenes fogadást is kínálnak.

De emellett van mire fogadni is, stabil és korrekt kínálattal várják a magyar fogadókat is egy magyar nyelvre teljesen optimalizált felületen.

5) Rabona: ez az online fogadási oldal az, amelyik talán a legerősebb üdvözlő bónusz ajánlatot kínálja a már jól ismert bukik közül. A Rabona oldalán ugyanis 100%-os, akár 35 ezer forintos üdvözlő bónuszt és 4000 forintnyi ingyenes fogadást kaphatunk, ha csatlakozunk. De élhetünk az öt különböző szintből álló VIP program ajánlataival is, hiszen az ötödik szinten már komoly plusz juttatásokat és egy csak velünk foglalkozó személyi menedzsert is kaphatunk. És hát a Rabona fogadási kínálata sem annyira gyenge, bőségesen van mire fogadni, egyes labdarúgó meccsek esetén pedig akár több száz különféle fogadási piacunk is lehet.

Összességében elmondható, hogy nagyon sok kifejezetten stabil és profi bukméker várja a magyar fogadókat is a sportfogadás világában. Ha ezeket a jó oldalakat szeretnénk megversenyeztetni, akkor érdemes mindenképpen figyelembe venni a bónuszajánlatokat is. Nem csak azt, hogy mennyi pénzt ad egy platform, de a vonatkozó feltételeket és megfogadási követelményeket is.

Ha érdekelnek hasonló jellegű bemutatók vagy kíváncsi vagy a legjobb fogadási stratégiákra, akkor azt javasoljuk, hogy keresd fel szerzőnk, Kollár Aladár oldalát itt, mert rengeteg hasonló témájú írást találsz tőle.

Sokak számára jelenthet veszélyt a szerencsejáték és a fogadás. Akik nem képesek ezt kontrollálni, azoknál felmerülhet a függőségi probléma kialakulása is. Ez rengeteg negatív következménnyel járhat az érintettek és családtagjaik életére. Hiszen egy függő szerencsejátékos sokkal több pénzt költ szerencsejátékra, mint lehetne, ráadásul képtelen abbahagyni még akkor is, amikor már fizikailag is rosszul van a játékból. Problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték a családi kapcsolatokban, a munkában, a tanulásban. A szerencsejátékos függőség kialakulásához a genetika mellett személyiségbeli tényezők is vezethetnek. Szerencsejáték függőség esetén szakemberek segítségét érdemes és kell is kérni. Az egyik legjobb kiindulópontnak az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének és a Pro Psychologia Alapítványnak a kezdeményezése, a Segélytelefon szolgáltatás hétköznapokon 15.00- 19.00 között a 06-21-262-0603 telefonszámon.

The post Az Unibet bónusz forgatás rámutat, hogy nem csak a teljes összeg a lényeg appeared first on .

Azt írták, hogy a Fővárosi Főügyészség 2021 novemberében emelt vádat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt egy budapesti férfi ellen, aki 2019. december 18-án Pestszentlőrincen az 50 jelzésű villamoson szóváltásba keveredett egy osztályát kísérő tanárral, majd elővett a ruházatából egy bozótvágó kést és az osztályfőnök fejének levágásával fenyegetőzött.

Időközben a jármű a megállójához ért, a sértett az osztályával elkezdett leszállni, amikor támadója négyszer, hátulról a tizedik bordája vonalában megszúrta, és vérző sérülést okozott a pedagógusnak – tették hozzá. A Fővárosi Törvényszék április 7-én kihirdetett ítéletével a visszaeső vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, valamint súlyos testi sértés bűntettének kíséretében, amelyért őt halmazati büntetésül három évi szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb jogi minősítés megállapításáért, valamint súlyosabb büntetés kiszabásért fellebbezett, amelyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványában fenntartott.

A Fővárosi Ítélőtábla november 17-én kihirdetett másodfokú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az elkövetőt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát öt évre súlyosította – áll a közleményben.

The post Öt év börtönre súlyosították a tanárra bozótvágóval támadó férfi büntetését appeared first on .

Sajtóértekezletén Müller a Przewodów településen kedden történt, két ember halálát okozó rakétabecsapódás kapcsán felidézte: Oroszország aznap masszív rakétatámadást hajtott végre Ukrajna területén, az ukrán félnek emiatt légvédelmi erőket kellett bevetnie. “A lengyel szolgálatok, valamint a velük együttműködő, szövetséges szolgálatok által eddig összegyűjtött anyagok mutatják, hogy (…) a rakétarobbanás oka Ukrajna védelmi fellépése volt a területén hónapok óta katonai műveleteket folytató Oroszország támadó akcióival szemben” – fogalmazott a szóvivő.

Az incidensért “a politikai és erkölcsi felelősség tejlességgel az orosz felet terheli” — jelentette ki. Hozzátette: jelenleg semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot “akármilyen közvetlen fenyegetés érné”.

Przewodówba ellátogatott Andrzej Duda lengyel elnök, a helyszíni sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték, lehetséges-e az ukrán nyomozók részvétele az incidens vizsgálatában. A nyomozásban való részvételhez a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések vonatkozó előírásainak betartása szükséges – válaszolt Duda. “Amennyiben az Ukrajnából érkező vendégek látni akarják a vizsgálati eljárást, ezt meg lehet majd nekik mutatni” – jegyezte meg az elnök.

Újságírói kérdésre Duda az ukrán elnök csütörtöki szavait idézte. Volodimir Zelenszkij szerint ugyanis a vizsgálat befejezéséig nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy ennek részei estek Lengyelország területére.

Duda felidézte: beszélt Zelenszkijjel, akit támogatni igyekszik az ország védelmével összefüggő minden tevékenységében. “Azt hiszem, Zelenszkij elnök úr most információkat és anyagot gyűjt az ukrán hadsereg parancsnokaitól, a szolgálatoktól (…) Az Egyesült Államoknak megvannak a maga információi, Lengyelországnak is, Ukrajnának is bizonyára vannak saját információi” – fogalmazott az elnök.

Korábbi hivatalos lengyel közlések szerint Przeworówban lengyel és amerikai nyomozók vizsgálják a rakétarobbanás helyét. Zelenszkij csütörtökön bejelentette: ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában.

Jakub Kumoch, a lengyel elnök külügyi irodájának főnöke jelezte: az ukrán fél hozzáférést kért a vizsgálat helyszínéhez, és ha mindkét fél – a lengyel és az amerikai – beleegyezik, ezt a lehetőséget meg is kapják. Kumoch hozzátette: tudomása szerint az amerikai fél részéről nem lesz ellenvetés.

The post Lengyel kormányszóvivő: Ukrajna védelmi tevékenysége okozta a lengyelországi rakétarobbanást appeared first on .

Az automata öntöző egy rendkívül komplex rendszer, ami azt jelenti, hogy számos elemből, alkatrészből tevődik össze. MIndegyiknek megvan a maga helye, illetve szerepe, így egyik sem hagyható ki telepítéskor. Az egyik legfontosabb kiegészítő nem más, mint a szórófej, amiből több is kerül az öntözőre.

Mivel a szórófejeknek többféle típusa is létezik, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy miben különböznek egymástól. Elvégre csak így tudod eldönteni, hogy adott területen, adott növényekhez melyik fajtát tudod használni a legnagyobb hatékonysággal. 

Miért van szükség szórófejre?

Még nem találtad meg a megfelelő szórófejeket? Akkor nézz körül Szomszedkert szórófejek és fúvókák menüpontjában! Itt ugyanis mindegyik típust megtalálod, ráadásul a lehető legmagasabb minőségben. 

Ha pedig kíváncsi vagy a legfontosabb tudnivalókra, akkor olvass tovább! 

Először is választ adunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet látnak el a rendszerben a szórófejek, majd elmondjuk azt is, hogy milyen típusai léteznek, és melyiket hol érdemes használni.

Az öntözőrendszernek sok olyan eleme van, ami nélkül nem lehetne megfelelően működtetni. Többek között a szórófejek is ide tartoznak. A csövek, szalagok azt a célt szolgálják, hogy a vizet a megfelelő irányba tereljék. A szórófejek pedig a víz rendszerből való kijutását teszik lehetővé, hiszen nélkülük nem juthatna el a növényekhez. Két fontos részük van, az egyik a szórófej ház, a másik pedig a fúvóka.

Milyen típusai közül tudsz választani?

A szórófejek nagyon eltérőek attól függően, hogy milyen kialakítással rendelkeznek, illetve milyen elv alapján működnek. Alapvetően két nagy csoportba tudjuk sorolni őket: az egyik a föld feletti, a másik pedig a földbe süllyesztett változat.

Nagy részük ebbe az utóbbi kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy alapállapotban a talajban vannak. Csak akkor emelkednek ki onnan, amikor a rendszer működésbe lép, a szórófejek pedig elkezdik szórni a vizet a területre.

A földbe süllyesztett típusokat is tovább lehet osztani rotoros és spray kivitelben készülő fajtákra. A rotorosok a jellegzetes rotoros erőhatásnak köszönhetően körbe-körbe forognak. A spray szórófejeket pedig a folyamatosan emelkedő, illetve csökkenő vízfüggönyről ismerhetjük fel.

Mikor melyiket érdemes használni?

A rotoros szórófejek nagyjából 8-12 méteres hatótávolságba tudják eljuttatni a vizet. Ez azt jelenti, hogy remekül alkalmazhatók a nagyobb területek, például a gyep vízellátására. Ezzel szemben a spray változatok szórás tartománya 2-5 méter közé esik. Így ezeket inkább a kisebb, szabdaltabb területek, veteményes kertek öntözésére érdemes használni. Mivel nagy vízhozammal rendelkeznek, ezért sok esetben elég őket napi 5-10 percig működtetni.

Bízunk benne, hogy ezek után már számodra sem kérdés melyik szórófejjel érdemes használnod az öntöződet. A lényeg, hogy ismerd az egyes típusok közötti eltéréseket, mert akkor tudni fogod melyik mellett dönts!

The post Hogyan válaszd ki a megfelelő szórófejet? appeared first on .

Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához.

Emlékeztett: noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos.

Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel. Románia esetében azt írták, az ország magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén jól teljesít. Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben – tette hozzá az Európai Bizottság. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

The post Az Európai Bizottság szerint Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozhat a schengeni térséghez appeared first on .

A tenyészőhelyek feltérképezése azért szükséges, hogy a szakemberek a szúnyogirtási programok során növelni tudják a környezetbarát biológiai gyérítés részarányát. “A szúnyoggyérítést koordináló katasztrófavédelem kiemelt célja a hazánkban is alkalmazott biológiai csípőszúnyog-gyérítés részarányának növelése, amit csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos feltérképezését követően lehet végezni” – írták a közleményben.

A katasztrófavédelem 2020-ban indított hároméves felmérési programot “azon régiók lárva-tenyészőhelyeinek feltérképezésére, ahol jelentősebb szúnyogártalom szokott kialakulni”. A program részeként a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, a Dráva mentén, a Körösök vidékén és a Velencei-tó környezetében derítették fel a jelentős tenyészőhelyeket. Korábban ugyanis csak a Balaton környezetéről álltak rendelkezésre ilyen térképek – tudatták.

A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez a terepbejárásokon túl drónokat is alkalmaztak – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint a kapott eredmények birtokában mind a biológiai szúnyoggyérítés részaránya, mind a kezelések hatékonysága növelhető. Többi között kiderült, hogy a biológiai készítmény granulátumos változata is alkalmazható, a granulátummal pedig az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony biológiai szúnyoggyérítés a levegőből.

Amíg korábban a biológiai szúnyoggyérítésre fordított összeg a szúnyoggyérítés teljes költségének csupán három-öt százalékát tette ki, a felmérési program haladásával ez az arány folyamatosan emelkedett, idén meghaladta a 15 százalékot – olvasható az OKF közleményében.

The post Lezárult a szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezésének első szakasza appeared first on .

A katonai hírszerzés szerint Oroszország “szokásához híven” a terrortámadásokért a NATO-országokat és Ukrajnát készül felelőssé tenni. Az állítólagos elkövetők fehérorosz katonai egyenruhát fognak viselni. A hírszerzés kiemelte, hogy a fehérorosz KDB, a belügyminisztérium és a határőrcsapatok egységeit már fokozott készültségbe helyezték. Kijev szerint ezekkel a terrorcselekményekkel Oroszország fel akarja gyorsítani a fehérorosz hadsereg bevonását az ukrajnai háborúba a maga oldalán.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, milyen és hány fegyverre van Ukrajnának égetően szüksége. Közlése szerint Ukrajnának további 150-200 harckocsira, körülbelül 300 páncélozott járműre, 100 tüzérségi rendszerre, 50-70 rakéta-sorozatvetőre és 10-15 rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy lezárja maga fölött az eget. Ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is. Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárokat. Biztosított egyben afelől, hogy “Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül”.

Andrij Jermak az elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna valószínűleg nem tud a jövő tavaszra véget vetni az Oroszország által kirobbantott háborúnak. Erről egy halifaxi biztonsági fórumon tett felszólalásában beszélt. Hozzátette, hogy ez szerinte inkább hangzik vágyálomnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy “ukránok milliói reménykednek abba, hogy ez a háború mielőbb véget ér”. Emlékeztetett arra, hogy idén Ukrajna sikereket ért el a csatatéren, felszabadította Herszont és előrenyomult a harkivi régióban. “A háború azonban tovább tart, és nem állok készen arra, hogy megnevezzem a pontos napot és időpontot, hogy mikor győzünk, de ez mindenképpen megtörténik” – szögezte le Jermak.

Közben az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom közleményében azt írta, hogy vasárnap reggel óta lövik az orosz erők a zaporizzsjai atomerőművet. Közlésük szerint több mint 12 találatot rögzítettek az erőmű infrastrukturális létesítményeiben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy az atomerőmű térségében több mint tíz robbanás hallatszott, és a nukleáris létesítmény területén több épület megrongálódott.

Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében elkezdték helyreállítani a mobilkommunikációt, már 52 bázis- és három mozgó állomás üzemel, a gázellátás helyreállítása folyamatban van – számolt be Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy szombaton az orosz támadások következtében Herszon megyében három helyi vesztette életét, 11 megsérült, az ország keleti részében – Dnyipropetrovszk, Harkiv és Donyeck megyében – pedig további öt civil sebesült meg.

Szerhij Hajdaj, Luhanzsk megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők eltaláltak egy orosz lőszerraktárt a régióban. Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentése szerint az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 84 ezret.

Putyin a Hős Anya címet adományozta Kadirov feleségének
A Hős Anya címet adományozta Mednyi Kadirovának, Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető feleségének Putyin. A méltatás értelmében Kadirova a család intézményének megerősítésében és a gyermeknevelésben szerzett érdemeiért kapta az elismerést. Putyin június 1-jén, a nemzetközi gyermeknapon tett javaslatot a még a Szovjetunióban bevezetett Hős Anya cím visszaállítására. A vonatkozó rendeletet augusztus 15-én írta alá. A címet olyan orosz nők kaphatják meg, akik tíz vagy több gyermeket szültek és neveltek fel. Az kitüntetett anyák egymillió rubeles (jelenlegi árfolyamon több mint hat és fél millió forintos) egyszeri jutalomban részesülnek.

The post Orosz agresszió: az ukrán hírszerzés szerint Putyin terrortámadásokat tervez Fehéroroszországban appeared first on .

Az újabb török légicsapásokra egy héttel az után került sor a két térségben, hogy múlt vasárnap robbantásos merénylet történt Isztambul zsúfolt sétálóutcájában, az Istiklalon. A hat halálos áldozatot követelő támadást Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte. A PKK ugyanakkor visszautasította a felelősséget a terrorcselekményért.

A török légierő mostani beavatkozása a Karom-Kard fedőnevet viseli – tájékoztatott a török védelmi minisztérium. A műveletben eddig több mint ötven légi jármű vett részt, és legkevesebb száz célpontot ért csapás.

Észak-Szíriában a harci gépek a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia állásait támadják. A milíciát a török vezetés a PKK szíriai szárnyának tekinti, és nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő terrorszervezetként kezel. Szíriában többek között Kobani, Tell-Rifát és Derik térségét sújtották találatok, míg Irakban a PKK második legfontosabb fészkének számító Szindzsárt.

A szíriai állami televízió megerősítette a csapások hírét, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű civil szervezet pedig azt közölte, hogy 25 légitámadás érte az ország kurd milíciák ellenőrizte részét, és legalább tíz katona és milicista halt meg.

The post Szíriai és iraki kurd hadállásokat bombázott a török légierő appeared first on .

Tóth Ádám a tavalyi megnövekedett ügyszámot a koronavírus-járvánnyal és jogszabályváltoztatásokkal indokolta. Az évi átlagos 120 ezer eljárásból körülbelül 6-8 ezer kerül bíróságra, tehát mintegy 112 ezer esetben nincs szükség a bíróságok terhelésére – mondta. A fizetési meghagyásos eljárásokról szólva közölte, egyre több a végrehajtás iránti kérelem, mert most kevés az önkéntes teljesítés, ugyanakkor ezen ügyek csak kicsi hányada kerül a bíróságra. Tehát ez az alapvető funkció: a közjegyző küldetése megelőzze okirataival, tanúsítványaival a bírósági eljárásokat, illetve bizonyos eljárásokat elvégezzen a bíróság helyett – mutatott rá Tóth Ádám hozzátéve, a magyar közjegyzőknek jelenleg 23 nemperes eljárása van.

Elmondta, az utóbbi négy-öt évben a túladósodott hagyatékok száma radikálisan csökkent. Tóth rámutatott arra is, hogy egyre többen végrendelkeznek, amely tulajdonképpen az előrelátó vagyongazdálkodás része. A közreadott sajtóanyag szerint egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérésből az derült ki, hogy az emberek 12 százalékának van végrendelete és 36 százalékuk készül ilyet készíteni.

Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés. Ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sokezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig – olvasható.

Tóth a házassági vagyonjogi szerződésekről szólva azt hangsúlyozta, ezek olyanok mint a biztosítás, megkötésére három okot sorolt fel: akkor merül fel, amikor nagyon eltérő anyagi helyzetű emberek kötnek házasságot, továbbá ha valaki már hazás volt és vannak gyerekei, illetve akkor, amikor az egyik fél olyan felelős pozíciót tölt be, ahol felmerül a korlátlan felelősség.

Ingatlanok bérbeadása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjegyzői okirat teljes védelmet tud adni mindkét félnek, ha a szerződést foglalják okiratba. Továbbá közjegyzői okirat segítségével közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben. Ma már egyre gyakoribb az is, hogy a bérlőnek nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, illetve a rezsiköltségek megfizetését is közjegyzői okiratban kell vállalnia a beköltözés előtt.

Tóth kiemelte azt is, azt látni, hogy a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. Kitért arra is, tervben van az öröklési jog megváltoztatása úgy, hogy ha ingatlan van a hagyatékban és nincs örökös, akkor ne az állam, hanem a helyi önkormányzat örököljön.

Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjegyzői okirat egy nagyon erős szankciórendszer hoz magával, mégpedig a közvetlen bírósági végrehajthatóságot. Tehát a jogosult – bizonyos feltételek mellett – gyakorlatilag a közvetlen jogérvényesítéssel kezdhet – mutatott rá hozzátéve: sok ügyben, ahol van közirat, viszonylag kevés a tényleges végrehajtás, mert az irat pszichológiai hatása révén is képesek “sínen tartani a jogügyleteket”.

A digitális javak átörökítéséről szólva Parti arról beszélt, hogy a terület eléggé bonyolult és még nem szabályozott részletesen. Felhívta a figyelmet, ha valaki azt adatait bejuthatja valamilyen platformba, akkor szerződések jönnek létre, és az ebből fakadó jogok jelentős része örökölhető. Egy németországi bíróság ítélete szerint egy örökös megörökölheti a jogot ahhoz, hogy hozzáférjen az adathalmazhoz. Ha valaki ilyen adatairól akar végrendelkezni, azaz arról, hogy hozzáférést, vagy kizárást akar, akkor a szerződéses jogokra kell koncentrálni – mondta.

Juhász Ivett óbudai közjegyző a jogi tévhitekről beszélve elmondta: sokan nem tudják – egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 35 százaléka tudta – azt, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök – mutatott rá. Szólt arról is, hogy az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra: vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.

Ezért célszerű egy élettársi vagyonjogi szerződést kötni, és van arra lehetőség, hogy ezt a MOKK által működtetett nyilvántartásba bejegyezzék – mutatott rá Juhász. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy jelzáloghitel-szerződésnél az adós nem csak az adott ingatlannal, hanem a teljes vagyonával, minden ingatlanával és egyéb vagyontárgyaival is felel a tartozás visszafizetéséért.

A csaknem 190 ezer milliárd forintra tehető teljes magyar háztartási vagyon örökítését időben meg kell szervezni, össze kell kapcsolni azokat a szakembereket, akik ebben a kérdésben segítséget nyújthatnak a családoknak – mondta Kállay András, a Grémium az Utódlásért Egyesület (GaUE) elnöke. Kiemelte: a vagyon koncentrációja nagy, a teljes összeg nagyjából fele a felső tíz százalékba tartozó 400 ezer család kezében van, a cégeknél ez az arány 82 százalék. Véleménye szerint egyre többen gondolkodnak tudatosan, azonban még mindig kevesen tervezik meg szakszerűen az utódlást és az öröklést, az ehhez szükséges tudás nehezen jut el az ügyfelekhez – hangsúlyozta utalva arra, hogy összefogás hiányában nagy a vagyonvesztés kockázata. Az egyesület elnöke kifejtette: a teljes vagyon legnagyobb részét, mintegy 63 százalékát reáleszközökben, többségében ingatlanban tartják az emberek, 16 százaléka a bankképes eszköz – folyószámla, betét és értékpapírok – és 13 százalék a céges részesedés. A legvagyonosabb 10 százalék harmada már most is nyugdíjaskorú, és ugyanennyien a következő évtizedben vonulnak vissza – hívta fel a figyelmet.

Soós Péter, a GaUE főtitkára, a Hold Alapkezelő senior private wealth managere példaként elmondta: komoly nehézségek származhatnak abból, ha az örökös kiskorú gyerek, vagy ha a vagyon csak az egyik házastárs számláján van, esetleg a cégalapítónak kizárólagos joga van a cégjegyzéshez. Előfordul, hogy halálesetnél az eljárás végéig zárolják a számlákat, ilyenkor a pénzt nem lehet kezelni, közben pedig jelentősen erodálódhat a vagyon – figyelmeztetett. Sokan nem tudják, hogy közös értékpapírszámla nem létezik, de az is bonyodalmat okozhat, ha több házasságból származó gyerekek között kell elosztani a vagyont. Sok stressz származhat továbbá abból, ha az élettársnak bizonyítania kell, hogy együtt éltek, a közös gyerek nem feltétlenül elég ehhez – tette hozzá.

The post MOKK-elnök: 168 ezer hagyatéki eljárást folytattak le a közjegyzők 2021-ben appeared first on .

A varsói központú uniós ügynökség tájékoztatása szerint az év első tíz hónapjában mintegy 275 500 illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 73 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Októberben a Frontex adatai szerint mintegy 36 500-an próbálták meg szabálytalanul átlépni az EU valamely külső határát, ami 47 százalékos növekedést jelent 2021 azonos hónapjához képest.

A jelentés szerint az év első tíz hónapjában az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legforgalmasabb, ahol 168 százalékos növekedés mellett 128 438 illegális határátlépést jegyeztek fel. Októberben több mint 22 300-an próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, több mint háromszor annyian – 159 százalékkal többen -, mint egy évvel korábban.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az észlelések száma szintén emelkedett január és október között. Itt a vizsgált időszakban mintegy 85 140 illegális határátlépés történt, ami 59 százalékos növekedést jelent az előző év azonos tíz hónapjához képest. Ezen az útvonalon októberben az illegális bevándorlók száma 7071 volt, ami 2 százalékkal marad el az előző év azonos hónapjának adataitól.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az idén október végéig 35 343 illegális határátlépést jegyeztek fel az illetékes hatóságok. Ez a két ország esetében összesen 120 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A két országban október folyamán 2882 illegális határátlépésről számoltak be, ez tíz százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatokat.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első tíz hónapjában 12 347 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 27 százalékkal marad el a tavalyi adatoktól. Ezen a migrációs útvonalon októberben 1895-en próbáltak Európába jutni, mintegy két százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az év első tíz hónapjában 14 136 illegális bevándorló szállt partra, az adat 16 százalékkal kevesebb a tavalyi számoknál. Ugyanitt októberben 1803-an léptek az unió területére illegálisan, ez ötven százalékkal marad el a tavalyi év azonos hónapjában feljegyzettől.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januártól októberig – a tavaly feljegyzett adatokhoz képest idén harminc százalékos visszaesés mellett – 5225-en lépték át illegálisan az EU külső határait. Októberben ugyanitt 441 észlelés történt, 44 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Közölték továbbá, hogy a Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon is többen kíséreltek meg átjutni a szigetországba. Az év első tíz hónapjában 62 323 tengeri átkelést regisztráltak, ez a mutató éves viszonylatban hetven százalékos emelkedést mutat – tette hozzá jelentésében az EU határ- és partvédelmi ügynöksége.

The post Frontex: továbbra is erősödik az illegális migráció az EU külső határain appeared first on .

A vádhatóság azt közölte, hogy egy 49 és egy 39 éves férfi még 2019-ben – informatikai és egyéb eszközök segítségével, valamint vegyi módszer alkalmazásával – valódi 500 forintos bankjegyekből hamisított 20 ezer forintos bankjegyeket készített, amelyeket ezután értékesített. A két pénzhamisító ezzel a módszerrel legalább ötszáz hamisított 20 ezer forintos bankjegyet készített, és társaik révén legalább ugyanennyi hamisított bankjegy került forgalomba. A hamisítványok megtévesztésre alkalmasak voltak – írta a főügyészség.

A hamisítványok forgalomba hozatalában vett részt a 40 éves nő is, aki 2019 februárja és áprilisa között – az akkori élettársával közösen – legalább 46 alkalommal hozott forgalomba, illetve kísérelt meg forgalomba hozni hamisított húszezrest. A hamis pénzt általában kisebb értékű vásárlások során használták fel Budapesten, valamint Pest megyei településeken. Jellemzően dohányboltokban, gyorséttermekben, drogériákban, gyógyszertárakban, de cukrászdában, zöldségesnél és virágboltban is fizettek a hamisított húszezresekkel.

A vásárlások után visszajáró összegből a páros bankjegyenként 12 ezer forintot adott át annak a bűntársnak, akitől a hamisított bankjegyeket megszerezték, a fennmaradó összeget megtarthatták. Ezáltal – a vásárolt termékek értékét is beleszámítva – legalább 300 ezer forint haszonra tettek szert – fűzték hozzá.

A Fővárosi Főügyészség a 40 éves nőt folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntettével vádolja, és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetést, pénzbüntetést és vagyonelkobzást is indítványoz. A vádiratban szerepel egy 27 éves férfi is, aki 2019 márciusában hamisított húszezressel próbált fizetni egy budapesti dohányboltban, esetében pénzhamisítás kísérlete a vád. Az ügyhöz kapcsolódóan további tíz bűntársuk – köztük a két pénzhamisító – ellen már korábban vádat emeltek – írták.

The post Pénzhamisítás miatt emeltek vádat egy nő ellen Budapesten appeared first on .