Biztonságpolitika

Azt írták, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei nő még november 25-én 21 óra körül tett bejelentést a rendőrségen, miszerint a fia be akarta rúgni a házának ajtaját, ami miatt veszélyben érezte magát. A helyszínre érkező rendőrök – akik a bejelentőtől azt is megtudták, hogy a 30 éves férfi kiszámíthatatlan mentális állapotú, egyúttal édesapja ellen korábban élet elleni bűncselekményt követett el – a ház kapujánál vették észre az elkövetőt, aki egy baltát tartott a kezében.

A rendőrök többször felszólították a férfit, hogy tegye le a baltát, de ő fenyegetően lépett fel, majd a hivatalos személyek felé indult, és azt mondta, hogy “takarodjatok innen, különben meg fogtok halni”. Amikor a férfi már csak tíz méterre volt a rendőröktől, a baltát fejmagasságba tartotta, és azt üvöltötte, hogy “lőjetek, akkor is megöllek benneteket”.

A férfi ezután futni kezdett a rendőrök felé, és megközelítőleg öt méterre volt, amikor az egyik rendőr figyelmeztető lövést adott le.

Ezután a rendőrök folyamatosan hátráltak, miközben a férfi baltával a kezében követte őket, és megölésükkel fenyegetőzött. Időközben megerősítő rendőri egységek is érkeztek, akiket a férfi szintén fenyegetett, de észlelve a rendőri fölényt, hátrálni kezdett. Mivel a férfi továbbra sem vetette alá magát a rendőri intézkedésnek, végül ellenszegülésének megtörése érdekében elektromos sokkolót és testi kényszert alkalmaztak vele szemben, és elvették tőle a baltát.

A bíróság az ügyészség indítványára – arra figyelemmel, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye – egy hónapi időtartamra elrendelte a többszörösen büntetett gyanúsított letartóztatását, aki a mostani bűncselekményt visszaesőként, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el.

The post Letartóztatták azt a férfit, aki baltával fenyegetett meg rendőröket appeared first on .

A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény, és nem maradhat büntetlenül.

Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de “értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek “egységes és határozott fellépésére” számíthatnak. Hozzátette: a tanácskozáson nagy egyetértés mutatkozott abban is, hogy az orosz vezetést is felelősségre kell vonni.

A hetek megállapodása alapján minden tagország igazságügyi rendszerében kijelölnek egy kapcsolattartó intézményt, amelynek feladata az egymás közti, valamint az ukrán igazságügyi szervekkel és a civil szervezetekkel folytatott együttműködés összehangolása és megerősítése. A közös munka célja a háborús bűncselekmények feltárása, dokumentálása és az elkövetők felelősségre vonása.

Mindez évekig, akár évtizedekig tarthat, de a G7 csoport “felkészült és kitartó” – jelentette ki Buschmann.

A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatukban a hetek igazságügyi miniszterei hangsúlyozták: Oroszország “durván megsérti a nemzetközi jogot” az Ukrajna elleni támadással, így a többi között a civilek és hadifoglyok legyilkolásával, a gyermekek elhurcolásával, “a kritikus infrastruktúrák elleni szisztematikus és célzott támadásokkal” és a konfliktushoz kapcsolódó szexuális bűncselekményekkel.

Ezek a háborús bűnök és egyéb jogsértések nem maradhatnak büntetlenül – írták, kiemelve: közös cél, hogy törvényes eljárással elszámoltassák a felelősöket és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és a túlélőknek.

Németországban a szövetségi legfőbb ügyész már a háború első napjaiban, március elején eljárást indított az Ukrajna elleni támadással összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére. Az eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkel szemben. Az adatok összegyűjtésébe igyekeznek bevonni a Németországba menekült ukránokat is.

Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében nemcsak az érintett, hanem úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető bűncselekmények feltárására és az elkövetők felelősségre vonására is. Több ügyben már ítéletet is hoztak német bíróságok.

A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint megfigyelő státuszban az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

The post Orosz agresszió: a G7 csoport szerint felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőit appeared first on .

A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor.

A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látta el feladatát. A magyar légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesített szolgálatot a Baltikumban.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében – tette hozzá. Kiemelte, hogy Magyarország a NATO értékes tagja és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez.

Ványik Attila alezredes, a BAP magyar parancsnoka hangsúlyozta, hogy az éles riasztásokra minden alkalommal azonosítatlan orosz gépek miatt került sor. Ezek között voltak katonai szállítógépek és vadászgépek is. Hozzátette: a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állomány részéről. Azt is elmondta, hogy az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket.

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látott el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Az éles riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeztek bejelentett repülési tervvel vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel.

A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot.

The post Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója appeared first on .

A másodfokon eljáró bíróság közleményében azt írták: azért csak több mint tíz évvel az eset után született ítélet a vádlott ügyében, mert a férfi az ellene folyó büntetőeljárás elől külföldre szökött, és csak 2020 decemberében fogták el. A vádlott 2010 januárjában adott megbízást négy ismerősének, hogy verjenek meg, majd raboljanak ki egy Harkányban élő, bosnyák állampolgárságú, pénzváltással foglalkozó embert, aki a vádlott tudomása szerint napi rendszerességgel több millió forintot tartott magánál.

A négy férfi beleegyezett a bűncselekmény elkövetésébe, melyhez a vádlott fekete ruhát, símaszkot, valamint egy hosszú kalapácsnyelet és gázsprayt adott a társainak. Miközben a vádlott egy benzinkútnál várakozott, a négy férfi közül kettő a sértett lakása mellett, két másik társuk pedig a közelben várta őket. Amikor a sértett és barátnője hazaért, az addig ott rejtőző két férfi szinte azonnal rájuk támadt és bántalmazni kezdte őket, majd a nő táskájával elszaladtak.

A táskában – az elkövetők várakozásával szemben – alig volt pénz, így azt menekülés közben eldobták. A most elítélt felbujtó társait már 2013-ben elítélték tettesként, illetve társtettesként elkövetett rablás, illetve annak kísérlete miatt 5-10 év közötti, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre. A felbujtó ellen most meghozott ítélet jogerős.

The post Több mint tíz év után ítélték el egy rablás felbujtóját appeared first on .

A közlemény felidézte, hogy 2000. október 1-én hajnalban a kecskeméti Izsáki úti Silver diszkóban az egyik vendéget a szórakozóhely biztonsági munkatársai bántalmazták, majd kivezették az épületből. A 24 éves fiatalembert nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. “Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva – idegenkezűséget nem állapított meg, így az eljárást megszüntették” – írták.

Mint hozzátették, később a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályán egy orgazdaság miatt folytatott nyomozás során olyan információk jutottak a rendőrség tudomására, amely szerint a férfi halála nem egyszerű baleset volt, ezért nyomozást indítottak aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt.

Az eljárást a KR NNI nyomozó főosztálya vette át: az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A nyomozók begyűjtöttek minden bizonyítékot, mintegy száz tanút kutattak fel, és a vallomások azt támasztották alá, hogy két férfi esetében az előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja megalapozott.

A rendőrség közölte, hogy a 47 éves N. Tamást kecskeméti otthona közelében és a 49 éves V. Lajost nagyvenyimi munkahelye előtt kedd hajnalban fogták el. Mindkettőjük otthonában kutatást tartottak, majd előállították és gyanúsítottként kihallgatták őket. A két gyanúsítottat a KR NNI bűnügyi őrizetbe vette, majd kezdeményezte letartóztatásukat – közölte a rendőrség arra is kitérve, hogy az ügy további részleteiről csak a későbbiekben, a nyomozás előrehaladtával tudnak tájékoztatást adni.

Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közölte: indítványozták a két férfi letartóztatását, mert “a terhükre rótt kiemelkedő tárgyi súlyú, élet elleni bűncselekmény súlyossága, büntetéssel fenyegetettsége miatt fennáll a szökésük, elrejtőzésük veszélye”. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte mindkét férfi letartóztatását. A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek, ezért a döntés nem végleges.

The post Több mint húsz éve történt gyilkosság ügyében fogtak el egy kecskeméti és nagyvenyimi férfit appeared first on .

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Mint nyilatkozta, azért jött az EBESZ ülésére, hogy “részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében”. Úgy látja: a támadás “mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti… Oroszország háborút hozott Európába”.

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel “az eddigit Oroszország teljesen lerombolta” – mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében – erősítette meg a főképviselő.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel húszmilliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és “ellenőrzés alatt tart” mintegy háromszázmilliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből.

“Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni” – jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

The post Az EU több mint egymillió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére appeared first on .

A kaiserslauterni Rajna-vidék-pfalzi tartományi bíróság megállapította, hogy a 39 éves német férfi különösen súlyos bűncselekményt követett el. Ez azt jelenti, hogy nem kerülhet feltételesen szabadlábra a büntetés első 15 évének letöltése után sem.

A bíróság az ítélettel elfogadta az ügyészség indítványát, amely szerint a bűncselekmény azért különösen súlyos, mert a vádlott kivégzésszerű vérfürdőt rendezett, amikor rutinjellegű járőrszolgálatot végző rendőr áldozatai megállították furgonját a Kaiserslautern melletti Kusel járásban egy erdő közelében idén január 31-én hajnalban.

A járműben frissen lőtt vadak tetemére bukkantak. Ezt jelentették is első rádióüzenetükben. A második – és utolsó – rádióüzenet egy segélykiáltás volt. “Lőnek ránk!” – mondta az egyik rendőr, mielőtt megszakadt a rádiókapcsolat.

A helyszínre erősítést küldtek, de már nem lehetett segíteni a bajba jutott kollégákon, egy 24 éves rendőrnőn és 29 éves munkatársán. A nőnek nem volt esélye védekezni, ezt jelzi, hogy a fegyvere még a tokjában volt, amikor megtalálták. Fejlövéssel végzett vele a rendőrgyilkos orvvadász. A másik rendőrnek még sikerült előhúznia szolgálati fegyverét. Védekezett is, a 15 lőszert tartalmazó tárat teljesen kiürítette, de végül elveszítette a tűzpárbajt. Ő is még a helyszínen meghalt.

A térségben fekvő Neunkirchenben pékséget és vadhúsokat árusító hentesboltot üzemeltető támadó elmenekült, a helyszínen azonban hátrahagyta iratait, így még aznap elfogták.

Elfogtak egy másik férfit is, akit a bíróság másodrendű vádlottként bűnösnek talált üzletszerűen folytatott orvvadászatban való közreműködésben. Büntetést azonban nem kapott, mert már az eljárás kezdetén részletes vallomást tett, amivel nagyban hozzájárult a kettős rendőrgyilkosság feltárásához.

The post Elítéltek egy rendőrgyilkos orvvadászt Németországban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, hogy amikor a berlini fal leomlott, “a szovjet technológiával felszerelt, embertömegekből álló hadseregen alapuló szovjet doktrína közepén találtuk magunkat”.

Ezt követőn aztán – folytatta – mintegy két évtizeden keresztül, elsősorban a baloldali kormányok hanyagsága miatt, ez a hadsereg teljes mértékben lepusztult, a berendezéseket elhanyagolták, eladták, a katonák számát jelentős mértékben csökkentették, végül pedig megszűnt a kötelező katonai szolgálat. Ezáltal egy teljesen önkéntes hadsereg jött létre, amely köré azonban nem szerveztek tartalékos rendszert. Végül 2016-ban a jelenlegi kormány kezdte el a haderőfejlesztési programot – mondta a honvédelmi miniszter.

Ezzel kapcsolatban Kovács megjegyezte, hogy a magyar ellenzék és az európai baloldal is támadta a haderőfejlesztést, egy ütőképes és jelentős katonai erő létrehozását az Európai Unió tagállamaiban. Szalay-Bobrovniczky hozzátette, a “progresszív baloldal azt jósolta, hogy majd kitör a világbéke, és így nem lesz szükség hadseregekre, ezért a NATO elavult”.

Márpedig a hadiipar alapvető fontosságú, nem csak azért, mert munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdaság további növekedését, hanem azért is, mert kedvezőbb és versenyképesebb árakat biztosít. Még fontosabb az ország biztonsága szempontjából, mivel nem kell külföldi beszállítókra támaszkodni, az ellátási láncok nem állnak le váratlanul, és saját hadiiparból lehet beszerezni a szükséges termékeket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Az észak-atlanti szervezettel kapcsolatban Kovács azt mondta, sokan hiszik, hogy “a NATO már létező haderő”, és szükség esetén segítséget nyújtana, pedig valójában a NATO a tagállamok katonai közössége. Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: “a NATO valóban mi vagyunk”, kiemelve, hogy ezért épít Magyarország erős nemzeti hadsereget, hiszen ha más nemzetek is ezt teszik, akkor “számíthatunk egymásra”.

A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háború tanulságaiból fakadóan Magyarország is a katonai fejlesztés új szakaszába lép, amelynek célja a legújabb technológiák bevezetése, majd az egyes elemek erős nemzeti hadsereggé egyesítése. Az igazi cél természetesen az “elrettentés, a kellő erő demonstrálása” mind a fizikai felszereltségben, mind pedig az elszántságban, ami tapasztalt, bátor, magas szinten kiképzett, jó katonákat jelent – közölte Szalay-Bobrovniczky.

Elmondta, a hadsereg Országgyűlés által jóváhagyott létszáma 37 500, ezt a számot el kell érni, majd legalább meg kell duplázni az elkövetkező években. Szükséges továbbá a tartalékosok számának megemelése is. Egyszerre kell figyelni tehát a személyi fejlesztésre és a beérkező új technológiára, mert e kettő ötvözete képezi majd az új haderőt – ismertette Szalay-Bobrovniczky.

A honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az orosz-ukrán háború folytatódni fog, és amíg a fegyveres konfliktus tart, “bármi megtörténhet”.

A magyar honvédelem természetesen minden tőle telhetőt megtesz az állampolgárok és határok védelméért, de az olyan véletlenszerű incidenseket, mint a rakétabecsapódás Lengyelországban, nem lehet teljes mértékben kizárni – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen pillanatokban nagyon fontos “a stratégiai nyugalom”.

Közben pedig “nem tehetünk mást, mint hogy a békét szorgalmazzuk és felhívjuk mindenki figyelmét az esetleges eszkalációs lépések elkerülésére, valamint erős nemzeti hadsereget építünk ki” – hangoztatta a honvédelmi miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a hadiipar alapvető fontosságú appeared first on .

Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.

Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését.

A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint háromszázezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki, beleértve mintegy nyolcezer harcjármű és harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszer, pilóta nélküli légi és elektronikus hadviselési komplexum, valamint kommunikációs eszközök személyzetét.

Bejelentette, hogy 16 újabb katonai kiképzőközpontot hoznak létre Oroszország szövetségi állami egyetemein, így ezek száma 120-ra emelkedik, 68 régióban.

Közölte, hogy új rakétarendszereket a stratégiai rakétaerők öt alakulatánál fognak rendszeresíteni, és az űrerők felügyelete alatt a Krasznojarszki területen fegyvernemközi tesztpálya létrehozása folyik. Bejelentette, hogy 2023-ben különös figyelmet fordítanak a hadászati nukleáris erők érdekeit szolgáló építkezésekre.

Putyin egy októberben kiadott rendeletében létrehozta a kormány alá rendelt koordinációs tanácsot, amelynek feladata az ukrajnai “különleges hadművelet” szükségleteinek biztosítása. A 19 tagú testület élén Mihail Misusztyin miniszterelnök áll, aki október 31-én arra utasította a tanácsot, hogy készítsen javaslatokat a határidők és az államvédelmi parancs végrehajtásának egyéb részleteinek tisztázására.

Novemberben a kormány összeállította azoknak az állami szerveknek a listáját, amelyek egyszerűsített eljárás keretében végezhetnek beszerzéseket a háborús szükségletek kielégítésére. Az egyetlen beszállítótól történő beszerzésre kilenc intézmény kapott jogot: a belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), az orosz nemzeti gárda, a szövetségi tartalékszolgálat (Roszrezerv) és az orosz elnök különleges programjainak főigazgatósága.

Az Állami Duma (a parlament alsóháza) által 2021 októberében jóváhagyott 2022-es orosz védelmi költségvetés 3,51 ezer milliárd rubelt tesz ki. A védelmi kiadások az akkori, hároméves büdzsé irányszámai alapján 2023-ban 3,55 billió rubelre, 2024-ben pedig 3,8 billió rubelre emelkedtek volna (a rubel jelenleg mintegy 6,50 forintot ér).

Az éves állami védelmi megrendelést az állami fegyverzetprogram alapján alakítják ki. 2027-ig húszbillió rubelt különítettek el a program végrehajtására, ebből 19 billió rubelt fegyverzet, katonai és speciális felszerelések beszerzésére, javítására és fejlesztésére, valamint egybillió rubelt a szükséges infrastruktúra kiépítésére – az orosz védelmi minisztérium honlapján található adatok szerint.

Március elején Jurij Boriszov, a védelmi-ipari komplexumért és az űriparért felelős akkori miniszterelnök-helyettes, azt mondta, hogy Oroszországnak minden esélye megvan arra, hogy idén több mint 98 százalékban teljesítse az állami védelmi megrendeléseket, ugyanúgy, mint tavaly. Elmondta, hogy a kormány 2014 óta dolgozik azon, hogy csökkentse importfüggőségét, és ez idő alatt “nagyon sokat” elért, különösen a kritikus védelmi és biztonsági területeken.

Március végén Putyin engedélyezte azoknak a vállalatoknak az államosítását, amelyek akadályozzák az állami védelmi megrendelések teljesítését. Később az államfő jóváhagyta azt a törvényt is, amelynek értelmében tízévi szabadságvesztés szabható ki állami védelmi rendelés feltételeinek meghiúsításáért.

The post Szergej Sojgu: másfélszeresére nő jövőre az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása appeared first on .

A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.

Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a “semmi” és a teljes jogú tagság között.

Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.

A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést. Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.

Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat “az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.

Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól. A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára. A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal. A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.

The post Ukrajnai háború: ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni appeared first on .

A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tengerrel rendelkező országok rendvédelmi erőinek és katonaságának műveleteit kell összehangolni, hanem minden érintett szereplőt, így az európai uniós intézményeket és a magánszektor vállalatait is be kell vonni a munkába.

Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után. Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. “Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondta Scholz.

“Senki nem számíthat arra, hogy nem lesz következménye a támadásoknak” – jelentette ki a német kancellár.

Störe hozzátette, hogy nem vonna éles határvonalat a tenger alatti és feletti infrastruktúra között, hiszen mindenestül meg kell erősíteni a tengereken működtetett energetikai és távközlési infrastruktúra védelmét. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazájában letartóztattak több orosz állampolgárt, akik drónokkal felvételeket készítettek energetikai létesítményeknél.

Scholz a többi között arról is szólt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben már Norvégia Németország első számú energiaszállítója. Störe ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a világ legnagyobb földgázexportőrei közé tartozó Norvégia érdekeit nem szolgálja, ha ugyan magas, de nem stabil a földgáz ára. Mint mondta, Oroszország “piaci manipulációi” révén szűkössé vált a kínálat Európában, az árak pedig szélsőségesen megemelkedtek. Ebben a helyzetben Norvégia “hozzá kíván járulni a stabilitáshoz és a tervezhetőséghez”, mert “fontos, hogy ne érje partnereinket egy olyan gazdasági válság, amely teljes iparágakat sújt, és végül mi is megérezzük”.

Ezért Norvégia “erős, szilárd és megbízható” partnerként arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelje földgázkitermelését és európai uniós szállításait – fejtette ki Störe.

The post Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát appeared first on .

“Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre” – fogalmazott a szóvivő.

Szkibickij kitért még arra, hogy az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban. A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében – mondta. Hozzátette, hogy a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye. Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban – vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.

The post Orosz agresszió: Az ukrán hírszerzés szerint nincs jele nagyobb orosz csapatösszevonásnak Fehéroroszországban appeared first on .

Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.

A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.

A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte. A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít az ügyészség egy Pest megyei polgármestert appeared first on .

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.

A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban egy-két darab érkezik az országba az ígért mennyiségből. “Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket” – állította Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára “előnyös megoldás” volt.

The post Orosz agresszió: Ukrajna átvette a neki küldött 30 harcjárművet appeared first on .

A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet.

The post Fiktív diákok után oktatási normatívát igénybe vevő alapítvány vezetője állt bíróság elé Szegeden appeared first on .

A tanács belgiumi börtönviszonyokat vizsgáló szakbizottsága 2020-es ad hoc látogatásának eredményeit összegző jelentés szerint, a meglátogatott intézmények többnyire megfelelően felszereltek, de a börtönépületek korszerűtlenek: a tisztálkodó helyiségek gyakran nincsenek teljesen elkülönítve a celláktól, és tisztaságuk is “hagy maga után kívánnivalót”. Ez különösen a pszichiátriai részlegekre jellemző – állapította meg a CPT.

A CPT felszólította a hatóságokat, hogy az Európa Tanács ajánlásaival összhangban csökkentsék a börtönök zsúfoltságát, és tegyenek határozott lépéseket a fogvatartottak közötti erőszak felszámolására.

A küldöttség megállapította továbbá, hogy az elítéltek rabok többségének – különösen az előzetes letartóztatásban lévőknek – semmilyen szervezett tevékenységet nem kínálnak a börtönök, így azok a nap nagy részét cellájukban töltik. A CPT a munkaerő ellátottságát illetően megállapította, hogy magas a betöltetlen állások száma, nagymértékű a személyzet hiánya, ennek következtében alacsony szintű a biztonsági jelenlét a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló területeken. “Ezt a helyzetet továbbra is súlyosbítják a börtönszemélyzet gyakori sztrájkjai” – emelte ki a beszámoló.

A szakbizottság szerint ugyanakkor, a meglátogatott intézményekből nem érkezett olyan jelentés, amely arra utalt volna, hogy a fogvatartottakat fizikailag bántalmazná a börtönszemélyzet.

The post ET: folyamatos a túlzsúfoltság a belga börtönökben, nincs elegendő munkaerő appeared first on .

Antony Blinken a NATO bukaresti külügyminiszteri értekezlete előtt kétoldalú megbeszéléseket is folytatott román vezetőkkel, Klaus Iohannis államfővel, Nicolae Ciuca miniszterelnökkel és Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével.

A román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Blinken üdvözölte, hogy Bukarest jövő évtől a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és úgy fogalmazott: nem kívánhat magának elkötelezettebb szövetségest Romániánál, amely továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Blinken kiemelte: a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, segíti Ukrajna védelmét, szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet. Megjegyezte: az Oroszország által indított háború az energia és élelmiszer drágulásához vezetett, de szerinte a románok – történelmi tapasztalataik alapján – megértik, milyen fontos a demokrácia, egy ország identitásának és határainak megvédése, az önkényuralom elleni küzdelem.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Bukarestben Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

A román külügyminiszter rámutatott: Románia 25 éve kötött stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal, amely erősebb, mint valaha. Aurescu román külügyminiszter üdvözölte a csapaterősítést, és elmondta: jelenleg csaknem négyezer amerikai katona állomásozik Romániában. Rámutatott: Románia atomenergiaprojektek megvalósításában, valamint Moldova és Ukrajna támogatásában is együttműködik az Egyesült Államokkal.

A román külügyminiszer szerint Románia 8,4 millió tonna ukrán gabona exportjához nyújtott segítséget, a háború kezdete óta pedig 2,9 millió ukrajnai menekült lépte át határait.

The post Blinken: az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka erősíteni jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében appeared first on .

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.

A megfelelő jogi kereteket létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgőségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani. A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobil távközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben – írták.

A stratégia biztosítja továbbá az összekapcsoltságot a polgári és védelmi célú drónok szabályozása között, valamint a drónok elleni képességek és rendszerek ellenálló képességének növelését. Közös uniós szabályokat határoz meg a távirányítású és az eVTOL, azaz a pilóta nélküli elektromos, függőlegesen le és felszállni képes légi járművek pilótáira vonatkozó képzési követelményekre, és támogatja az európai dróntechnológiai ütemterv kidolgozását, valamint a vonatkozó kutatást és az innovációt – tájékoztatott közleményében az Európai Bizottság.

The post Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az európai drónpiac fejlesztésére appeared first on .

Az ügyben két mezőkövesdi férfi és nő ellen indult eljárás. A nők beszervezését a legtöbb esetben a férfiak végezték az általuk ismert, mélyszegénységben élő családfők megkörnyékezésével. A prostituáltakat a svájci útjaikon a nők kísérték.

Mint írták, a szexmunkáért cserébe fix egymillió forintos bevételt ígértek a nőknek, akik általában két-három hétre utaztak Zürichbe. Megérkezésüket követően azonnal munkába kellett állniuk, és az elkövetők által már bejáratott bár és hostel előtti utcaszakaszon kínálták szexuális szolgáltatásaikat, ugyanakkor az ügyfeleket már szálláshelyükön fogadták, miközben tevékenységüket valamelyik nő folyamatosan figyelemmel kísérte és ellenőrizte.

A lányfuttatók előre meghatározták, hogy a sértetteknek egy nap mennyi pénzt kell megkeresniük, ezért az áldozatok nem egyszer napi 14-18 órákat álltak az utcán, hogy a napi 1500-2000 svájci frank körül meghatározott összeget megkeressék a rájuk “vigyázó” futtatók számára.

Amikor a nők ezt az összeget nem keresték meg, vagy nem követték a kapott utasításokat, esetleg egyéb módon ellenszegültek munkaadóiknak, a beígért fizetésükből levontak, vagy veréssel fenyegették meg őket. Volt olyan eset is, amikor tettlegesség is történt – olvasható.

A KR NNI közölte, három-négy sértett egyidejű foglalkoztatása esetén, két-három heti Zürichben eltöltött turnus után az elkövetők tisztán tíz és húszmillió forint közötti összeget kerestek a szexuális kizsákmányolásból. A svájci és magyar hatóságok közös akcióban fogták el a négy elkövetőt, a két férfit Magyarországon, a két nőt pedig Svájcban le is tartóztatták.

A két férfivel szemben több ember sérelmére, szexuális cselekmény végzésére a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. A két nőt a svájci ügyészség emberkereskedelem és prostitúció elősegítése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként.

Vádat emeltek három, prostitúcióból hasznot húzó ember ellen
Vádat emeltek egy 53 és egy 56 éves nő, valamint utóbbi élettársa ellen, akik mások, köztük kiskorú lányok prostitúciós tevékenységéből tartatták ki magukat – közölte a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a két nő és az 56 éves férfi 2019-ben és 2020-ban abból élt, hogy nők prostitúciós tevékenységét felügyelte, illetve egyes esetekben irányította Budapest V. kerületében. A prostitúciós tevékenységet végző sértettek között volt kiskorú, illetve kiszolgáltatott helyzetben lévő nő. Az általuk megkeresett összegekből “helypénzt” vagy “madámpénzt” kellett kifizetniük a felügyelt terület használata fejében. Az 56 éves férfi rendszeresen beszámoltatta élettársát arról, hogy az adott napon melyik sértett dolgozik a felügyelete, illetve irányítása alatt, és mennyit keresett. Az 53 éves nő négy – köztük egy kiskorú -, míg az élettársak öt nő, köztük két kiskorú kizsákmányolásában vettek részt. Az egyik kiskorú gyermekotthonból szökött el és kezdett prostitúcióba. Az ügyészségi közlemény szerint a vádlottaknak voltak olyan társaik is, akik a saját párjukat ajánlották fel prostitúcióra, ellenük elkülönített büntetőeljárás folyik.

The post Striciket fogtak el a magyar és svájci rendőrök appeared first on .

Az Adevarul a börtönőrök szakszervezeti szövetségének (FSANP) tiltakozásából szerzett tudomást a rendőrség korrupcióellenes igazgatósága (DGA), a határrendőrség országos főfelügyelősége (IGPF) és a büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) közötti megállapodásról, amelynek értelmében hetente nyolc határrendőrt küldenek börtönlátogatásra, hogy elriasszák őket a korrupciótól.

“Mikor fogják az eljárást a politikusoknál is bevezetni?” – tette fel a szónoki kérdést Cosmin Dorobantu, a börtönőrök szakszervezeti vezetője, aki törvénytelen visszaélésnek minősítette a kezdeményezést. A FSANP közleménye szerint a határrendőrök börtönlátogatása nem más, mint a “Szent Korrupció ereklyéjének csókolgatására szervezett zarándoklat”, amelyet legtöbbször a fegyencek gúnyolódása és átkozódása kísér.

A szakszervezet szerint emberileg megalázó, a kínzás kategóriájába tartozó, minden erkölcsi és jogi alapot nélkülöző példátlan eljárás azért küldeni börtönlátogatásra az állampolgárokat, hogy elriasszák őket bűncselekmények elkövetésétől.

The post Börtönlátogatást szerveznek a román határrendőröknek, hogy elriasszák őket a korrupciótól appeared first on .