Biztonságpolitika

A miniszteri biztos feladata, hogy összehangolja a stratégiai szintű védelmi innováció társadalmi, kormányzati, közösségi, továbbá a szövetséges, illetve a hazai és nemzetközi üzleti környezettel kialakítandó együttműködési rendszerének tárcaszintű feladatait, valamint ellátja az ezekhez kapcsolódó kormányközi koordinációt. Ezen túlmenően összehangolja a védelmi innovációhoz kapcsolódó alap-, illetve alkalmazott kutatási feladatokat és kísérleti fejlesztési tevékenységeket; felügyeli a védelmi innovációs ökoszisztéma kialakítását, továbbá a védelmi innováció és a nemzeti ellenálló képesség (reziliencia) fejlesztés ágazati feladatainak összehangolását, valamint egy átfogó védelmi innovációs, reziliencia- és képességfejlesztési koncepció kidolgozását, valamint figyelemmel kíséri a társadalmi ellenálló képesség fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi erőfeszítéseket.

Mindezen túl összehangolja a Honvédelmi Minisztérium (HM) rezilienciafejlesztéssel kapcsolatos stratégiai szintű ágazati feladatainak végrehajtását, továbbá támogatja annak nemzetközi koordinációs feladatait, ellátja az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és más szövetséges stratégiai parancsnokságok tekintetében a védelmi innováció és haderő transzformáció területén a honvédelmi miniszter által delegált eseményeken a stratégiai szintű képviseleti feladatokat.

A miniszteri biztos tevékenységét a honvédelmi miniszter irányítja. A miniszteri biztos szakmai felügyeletét a védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár látja el. A miniszteri biztos tevékenységének ellátásáról rendszeresen tájékoztatja a honvédelemi minisztert, amelynek keretében havonta írásbeli beszámolót kell készítenie.

A miniszteri biztos a feladatainak ellátása érdekében a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, irányítása alá tartozó valamennyi szervezettel, azok szervezeti egységeivel közvetlen kapcsolattartásra, egyeztetésre, adatok bekérésére jogosult. A miniszteri biztos munkáját a HM Védelmi Innovációs és Képességfejlesztési Főosztály és az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság segítik. A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdésére figyelemmel 200 ezer forint díjazásra és költségtérítésre jogosult. Munkáját három fős titkárság segíti — olvasható a Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben.

Felmentették a HM helyettes államtitkárát
Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a honvédelmi miniszter javaslatára Fekete Szilviát, a HM helyettes államtitkárát a tisztségéből 2022. november 18-i hatállyal felmentette — olvasható a Magyar Közlönyben.

The post Porkoláb tábornok miniszteri biztos lett appeared first on .

Tavaly januárban a bukaresti ítélőtábla még megalapozottnak találta a CNCD által kiszabott bírságot, és elutasította Iohannis folyamodványát. A legfelsőbb bíróság csütörtökön hozott jogerős végzésében helyt adott az államfő fellebbezésének, megsemmisítette a CNCD kihágási határozatát, és eltörölte a kiszabott bírságot.

A CNCD szerint Iohannis megsértette magyar polgártársai emberi méltóságát, amikor 2020-ban magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit.

Iohannis azt követően intézett támadást a szociáldemokraták ellen, hogy a kétkamarás parlament alsóháza nem tűzte napirendre a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, így a két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt által benyújtott kezdeményezés a képviselőház által “hallgatólagosan elfogadott indítványként” került át a végső döntés meghozatalában illetékes szenátusba. A “mulasztásnak” csak szimbolikus jelentősége volt, a szenátusban ugyanis kötelező volt szavazni a székelyföldi autonómiastatútum tervezetéről, amelyet a román pártok egyöntetűen elutasítottak.

A képviselőházi hallgatólagos elfogadást követően Iohannis 2020. április 29-én mégis magyar nyelvű “Jó napot kívánok, PSD!”, illetve “Jó napot, Ciolacu!” (a PSD elnöke) köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta meg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, akkor még ellenzékben politizáló PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Iohannis kijelentését, később – a PSD-t még ideiglenes megbízatással vezető – Marcel Ciolacu házelnök is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél. Azt, hogy az államfőnek a magyarokkal szembeni előítéletekre rájátszó, Erdély elvesztésével riogató kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban szavazta meg a CNCD, az emiatt kiszabott 5000 lejes (415 ezer forint) bírságot pedig 5:1 arányban fogadta el a tanács.

Iohannis politikai döntésnek minősítette a CNCD őt elmarasztaló határozatát és közigazgatási bírósághoz fordult a döntés megsemmisítését kérve. A legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének indoklását később teszik közzé.

The post Eltörölték Romániában a Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszédért kirótt bírságot appeared first on .

A közleményben a november 20-ai gyermekjogi világnaphoz kapcsolódóan azt írták, a világnap aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek jogai minél szélesebb körben érvényesüljenek, különös hangsúlyt helyezve a gyermekek digitális térben való védelemére.

Az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott, a Gyermek Jogairól szóló egyezmény fő célkitűzése az volt, hogy az állam aktív kötelezettségvállalása útján hozzájáruljon a gyermekek jólétéhez, és egységbe foglalja a különböző jogszabályokban fellelhető gyermekjogokat. Az egyezmény – az Egyesült Államok, Dél-Szudán és Szomália kivételével – a világ összes országában garantálja a gyerekek alapvető jogait, és azóta is a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. Magyarország a közép-kelet-európai régióban elsőként, 1991-ben ratifikálta – emlékeztettek.

Az egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek a gyermekjogokat kizárólag az offline térre vonatkozóan fogalmazzák meg, ugyanakkor az internet és a technológiai fejlődés időközben jelentősen átalakította a gyerekek jogainak érvényesülését. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága idővel azt is felismerte, hogy a digitális környezet egyre fontosabbá vált a gyermekek életének különböző területén. 2021 márciusában rögzítették, hogy a digitális környezetben is kötelező minden gyermek jogait tiszteletben tartani – írták.

Az NMHH szerint elengedhetetlen a gyermekek digitális életéről szóló adatok, információk összegyűjtése, ismerete. Az NMHH 2017-es kutatása a 7 és 16 év közötti gyermekre és szüleikre fókuszált és többek között rámutatott arra, hogy a gyerekek egyre hamarabb kezdenek el internetezni, és egyre hamarabb szereznek tapasztalatokat a közösségi médiában.

Az NMHH szakemberei azt tapasztalták, hogy a növekvő internethasználattal párhuzamosan emelkedő tendencia látható a gyermekre leselkedő veszélyek terén is. A 2020-as Digital parenting kutatás már megállapította, hogy a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük (9 százalékról 18 százalékra). Megdöbbentő, hogy minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent. A 13-14 évesek negyede, míg a 15-16 éveseknek közel harmada kapcsolatban van olyan “ismerőssel”, akit személyesen sosem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.

Kiemelték: a gyerekek védelmét az infokommunikációs térben leginkább azzal segíthetjük, ha médiatudatosságra neveljük őket. Ennek érdekében hozta létre az NMHH a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat – Budapesten, Debrecenben és Sopronban -, ahol 2022 októberéig hetvenezer gyermek vett részt az iskolai csoportoknak nyújtott programokon. Szintén a médiatudatosságra nevelést ösztönzi a 2020. március 1. óta működtetetett, szülőket segítő, gyerekaneten.hu információs oldal, illetve a 2022 októberében indult digipedia.hu oldal is.

A gyermekek digitális környezetben fennálló jogaira fókuszáló kampányok közül kiemelték a “Red Flag” kampányt, amit azért indított az NMHH, mert aggasztóan növekszik az idegenek általi megkeresések aránya, valamint növekvő tendenciát mutat a gyermekek által magukról készített intim felvételek száma is.

A médiatudatosságot növelő és prevenciót szolgáló tevékenységeinek ellátása mellett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgáltatást is végez az NMHH. A 2011 óta működő Internet Hotline szolgálatás bejelentések alapján segít a neten talált jogsértő és kiskorúakra káros tartalmak gyors eltávolításában azáltal, hogy megkeresi a szolgáltatót, hogy vizsgálja meg a sérelmezett tartalmakat és tegye meg a szükséges intézkedéseket – ismertették.

Az NMHH-n belül működik a 21 tagú Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal is, amely tanácsadó testületként szintén a gyerekjogok érvényesülésének szolgálatában áll. A kerekasztal célja, hogy ösztönözze a kiskorúak védelmét a világhálón, így a szűrőszoftverek hatékony alkalmazására, a gyerekek és szüleik médiatudatosságának növelésére állásfoglalásokat, ajánlásokat dolgoz ki, valamint törekszik arra, hogy az online tartalomszolgáltatók betartsák a gyermekvédelmi kötelezettségeiket – olvasható a közleményben.

The post A kamaszok közel harmada kapcsolatban van olyan “ismerőssel”, akit személyesen sosem látott appeared first on .

Ukrán szakértők esetleges jelenlétéről a baleset helyszínén, illetve a nyomozásban való részvételükről Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozott. Megerősítette: az ukrán fél kérte, hogy részt vehessen az eljárásban.

“Megvan a jóváhagyás, de mivel nyomozás folyik, be kell tartani a vonatkozó előírásokat” – mondta Blaszczak. Ez azt jelenti, hogy az ukrán szakértők számára lehetővé teszik a terepszemlét – magyarázta.

Péntekre virradóan Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának (BBN) főnöke a TVN24 kereskedelmi hírtévének elmondta: a lengyel ügyészség által folytatott nyomozásba az ügyben érdekelt külföldi partner jogsegélykérelem kapcsán – vagyis kétoldalú szerződés alapján -, vagy a lengyel főügyész által létrehozandó nemzetközi csoport keretében kapcsolódhat be.

Jogsegélykérelmet az ukrán fél eddig nem nyújtott be, a nemzetközi csoportról pedig egyeztetnek – közölte Siewiera. Megerősítette: szerdán az ukrán felet diplomáciai jegyzékben tájékoztatták arról, hogy az ukrán közigazgatás képviselőit beengedik az esemény helyszínére. Megerősítette azt is, hogy a helyszínen amerikai szakértők is dolgoznak. Szükség esetén a lengyel ügyészség bizonyító anyagot kér az amerikai féltől – jelezte.

Siewiera beszámolt arról, hogy a helyszíni vizsgálat során rakétadarabokat helyeztek biztonságba, amelyek a bizonyító anyag jelentős részét képezik. Megerősítette a korábbi megállapításokat, melyek szerint Przewodówban a 80-as években a Szovjetunióban gyártott SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódhatott be. Hozzátette: biztosan még nem állítható, de a legvalószínűbb az, hogy az ukrán légvédelem által az orosz támadás közben kilőtt rakétáról van szó.

Andrzej Duda elnök egy pénteki nyilatkozatában kijelentette: “Bizonyos értelemben fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy a külföldön zajló háború következtében különböző balesetek megismétlődhetnek”. “Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez ne történjen meg” – hangsúlyozta. A rakétabecsapódás következtében meghalt két, 62 éves és 60 éves férfit állami temetésen hétvégén helyezik örök nyugalomra.

The post Beengedik az ukrán szakértőket a rakétabecsapódás helyszínére appeared first on .

Az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtér közelében, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, a vádlottak távollétében tartott ítélethirdetésen Hendrik Steenhuis elnöklő bíró hangsúlyozta: 2014 májusától Oroszország teljes ellenőrzést gyakorolt az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) felett, ahonnan azt a rakétát kilőtték, amely a repülőgép fedélzetén tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység halálát okozta.

A bíró a támadást “összehangolt katonai akciónak nevezte”, és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, illetve korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A nyomozás során visszahallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a szakadár “Donyecki Népköztársaság” több vezetője, akik tudtak a rakétatámadásról, szoros kapcsolatot ápoltak akkor Oroszországgal.

A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán a szakadár ukrajnai régió, a DNR “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Hendrik Steenhuis az ítélethirdetéskor kiemelte: a vádlottak nem tekinthetők az orosz fegyveres erők tagjainak “ezért nem illeti meg őket a harcokban részt vevő katonák mentelmi joga. Közölte továbbá: a bíróság később dönt az üggyel kapcsolatos más jogi kérdésekről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Emlékeztetett: az ügyben eljáró holland ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetést kért a vádlottakra.

A bíró tájékoztatása szerint megállapítást nyert, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta Kelet-Ukrajnába nem sokkal a támadás előtt érkezett Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott – mondta az elnöklő bíró.

Az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához.

A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, Buk típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől, egy mezőről – indítottak el. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, viszont az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek – tették hozzá.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység is életét vesztette. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

The post Maláj utasszállító: a holland bíróság szerint orosz gyártmányú rakétával lőtték le a maláj utasszállítót appeared first on .

A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy a szintén Herszon megyei Csaplinka városban pedig egy orosz lőszerraktárt semmisítettek meg. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy értesülései szerint az orosz megszálló csapatok egyes egységeit áttelepítették a herszoni régióból a Luhanszk megyei Novoajdar város térségébe.

A vezérkar közlése szerint pénteken az orosz erők országszerte öt rakétatámadást hajtottak végre, és több mint tízet rakéta-sorozatvetőkkel. A nap folyamán az ukrán légierő négy csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák és fegyverek összpontosultak. A nap folyamán az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, kilenc élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációs területet, két lőszerraktárt és egy vasúti hidat találtak el.

The post Orosz agresszió: Herszon megyében csapást mértek egy orosz egységre appeared first on .

A police.hu oldalon azt írták, kedd este Tiszabőről és Orosházáról állítottak elő hét embert. Az orosháziak a gyanú szerint a Jász megyei településen élő kapcsolataiktól szereztek be rendszeresen kábítószereket, amelyeket aztán Békésben adtak el. Egy tiszabői és egy orosházi férfi, továbbá az élettársaik kerültek őrizetbe.

A nyomozás adatai szerint a férfiak szervezték a beszerzést és az értékesítést, de a velük élő nők is tudtak arról, mit csinálnak, és ha a férfiak nem tudták személyesen átadni a megrendelt anyagokat, ők fogadták a vásárlókat. Szerda reggel Kétegyházán egy gyulai – de a településen élő – férfit vettek őrizetbe, aki a gyanú szerint szintén ennek a terjesztői hálózatnak a tagja.

Közben a rendőrök előállítottak több Békés megyei fogyasztót, akik ezen az ellátási láncon keresztül szerezhették be a tiltott, bódító hatású anyagokat.

A rendőrök minden gyanúsítottnál kutatást tartottak, és különböző kábítószer gyanúját keltő anyagokat, az adagolásukhoz, csomagolásukhoz szükséges eszközöket találtak. Emellett a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítható emberektől feltehetően bűncselekményből származó pénzt, a haszonból vásárolt arany ékszereket, autót is lefoglaltak.

The post Letartóztatták egy kábítószer-terjesztő hálózat öt tagját appeared first on .

“Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban” – mondta a politikus. Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.

Hétfőn Ankarában ült tárgyalóasztalhoz egymással Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, előre be nem jelentett megbeszélésen. Orosz és amerikai delegáció ezt megelőzően még az ukrajnai háborút megelőzően, január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon.

Azt is hangoztatta az orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI televíziónak, hogy Washington álláspontja továbbra is “mélyen ellenséges” Moszkvával szemben, és hogy az Egyesült Államok Oroszország stratégiai vereségét szeretné elérni. Rjabkov azt mondta, hogy Moszkva nem ellenzi a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, de ezeket az ukrán fél nem akarja. Úgy vélekedett, hogy minél hosszabb a szünet, annál nehezebb lesz a megegyezés.

“A tárgyalásokba úgy belemenni, hogy kontraproduktív előfeltételeket támasztunk, azt jelenti, hogy ezek az emberek (az ukrán fél) nem akarnak tárgyalni, és nem akarnak eredményt. Pontosan ezt látjuk most Kijev álláspontjában. Nem akarnak tárgyalásokat, ezért előfeltételeket támasztanak” – mondta.

Hozzátette, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a Kijev által támasztott előfeltételeket, köztük az orosz csapatok teljes kivonását. Ugyanakkor azt az orosz tételt, hogy Oroszország területi integritása sérthetetlen, beleértve az Ukrajnától elcsatolt területekét is, nem előfeltételnek, hanem megváltoztathatatlan álláspontnak nevezte.

The post Orosz külügy: orosz-amerikai egyeztetés lesz a hadászati támadófegyverekről appeared first on .

Sajnos egyre bővül a laktózintoleranciával küzdők köre. Ezzel összhangban megnövekedett az igény a laktózmentes élelmiszerek iránt, ugyanakkor sokan igyekeznek alternatív megoldásokat találni a klasszikus tejtermékek helyett is. Számukra a növényi opciók jelentik a járható utat.

Speciális élelmiszerek lelőhelye 

Egy étrendváltás, vagy komplett életmódbeli változtatás nem könnyű feladat. Akár egészségügyi okból tesszük, akár személyes döntés okán, elsőként azt kell megtervezni, hogy milyen ételeket igyekszünk kiiktatni.

A helyettesítő, illetve mentes termékek beszerzése napjainkban már jóval gördülékenyebb, mint korábban. Például a MamaVita tejtermékek kategóriájában vegyesen szemezgethetünk laktózmentes élelmiszerek, bio árucikkek, és növényi alapú termékek közül.

A mentes alapanyagokat és ételeket kínáló webshop segítséget jelent az ételintoleranciásoknak, és élelmiszerallergiásoknak egyaránt. Ugyanakkor a vegán étrend hívei is bőséges választékból keresgélhetnek. Remek megoldás például az Alpro laktózmentes, 100%-ban növényi alapú joghurt, mely ezen felül még gluténmentes is.

A joghurtok, sajtok, tejek termékköréből nem hiányozhatnak a desszertek sem. Manapság már nem kell lemondanunk a finomságokról sem, hiszen létezik speciális laktózmentes túró rudi is, sőt még mindenmentes jégkrémdesszert is.

Tejmentes vagy laktózmentes? 

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon egyet jelent a tejmentes a laktózmentes termékkel? Valójában arról van szó, hogy előbbi teljes mértékben növényi alapú, vagyis nem tartalmaz tejterméket. Utóbbi pedig “csak” laktózmentes változat, tehát ugyanúgy tej alapú, viszont az intoleranciások is fogyaszthatják.

A tejmentes élelmiszereket a tejallergiások, illetve a vegán étrendet preferálók választják, akik igyekeznek az összes állati eredetű összetevőt kiiktatni táplálkozásuk során.

A mentes árucikkekre specializálódott webáruházak nagy könnyebbséget jelentenek a beszerzés, és egy újfajta étrend összeállításában. Például a már említett MamaVita bőséges választékával számos opciót kínál a különleges diétákat tartóknak, az allergiával, érzékenységgel küzdőknek, valamint a vegetáriánusoknak, és vegánoknak is.

Máig számos tévhit kering a mentes élelmiszerekkel kapcsolatban, pedig az igazság az, hogy ezen termékek is finomak, és táplálóak. Nem az a kérdés, hogy elérhetők-e mentes finomságok, és tejtermékek, hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e kipróbálni új ízeket, rendhagyó recepteket.

Az étrendváltás lehet izgalmas is!

Egy étrendbeli változtatás legtöbbször küzdelmes, hiszen annak megélése, hogy korlátok közé szorítjuk magunkat, drasztikus lépésnek tűnik. Valójában nem arról kellene szólnia a változásnak, hogy megvonunk magunktól bizonyos ételeket, hanem arról, hogy milyen más alternatívára cseréljük.

A helyettesítő, mentes élelmiszerek egyre bővülő termékköre lehetőséget teremt, hogy változatosan táplálkozhassunk, új, izgalmas ízeket megismerve!

The post Ismerd meg a laktózmentes tejtermékek és vegán alternatívák világát! appeared first on .

“Tegnap megkaptuk a megerősítést, hogy szakembereink részt vesznek a nyomozásban. A vizsgálat befejezéséig nem tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy azok részei estek Lengyelország területére. De láttunk képeket a kráter átmérőjéről. Ezt nem okozhatták csupán egy légelhárító rakéta maradványai” – mondta Zelenszkij.

Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie, hogy aznap az orosz erők körülbelül 100 rakétát lőttek ki Ukrajnára. “Hálás vagyok a világnak, amiért légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát. Nem ez az első eset, hogy egy orosz rakéta részei egy másik ország területére esnek” – jegyezte meg az ukrán elnök. Kijelentette: “nem tudja pontosan”, hogy ezúttal mi történt.

“A világ sem tudja száz százalékban. Meggyőződésem, hogy orosz rakéta volt. Hálásak vagyunk, hogy nem minket hibáztatnak, mert orosz rakéták ellen harcolunk a saját területünkön” – ismételte meg Zelenszkij.

Az ukrán elnök egy videót tett közzé egy orosz rakéta csütörtök reggeli becsapódódásáról a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. “Itt egy újabb megerősítés Dnyipróból, hogy az (orosz) terroristák békét akarnak. Egy békés város reggele és az emberek vágya, hogy a megszokott életüket éljék. Rakétatámadás! A terrorista állam valójában annyi fájdalmat és szenvedést akar okozni az ukránoknak, amennyit csak lehetséges” – írta a felvétel kísérőszövegében.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régió központjában, Dnyipróban két infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk, és 14 polgári lakos sérült meg, köztük egy 15 éves lány.

Az ukrán légierő közölte, hogy csütörtök reggel az orosz erők 18 rakétát és 6 drónt lőttek ki Ukrajna területére. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy több mint tíz Sz-300-as rakétát lőttek ki az orosz erők. A Kaszpi-tenger térségéből és a volgodonszki régióból stratégiai repülőgépeket is bevetettek. Kilenc repülőgép vett részt az Ukrajna elleni csapásokban, 18 rakétát lőttek ki – mondta. A légierő képviselője megjegyezte, hogy ezúttal nem sikerült olyan hatékonyan semlegesítenie a légvédelemnek a légi célpontokat, mint kedden, így egyes objektumokat találat ért. Tisztázta, hogy az ellenség a dnyipropetrovszki régió gázipari és védelmi vállalatait sújtotta. Az oroszok emellett Kijev térsége és a központi régiók ellen is rakétatámadásokat indítottak.

Ihnat kiemelte, hogy a központi légi parancsnokság felelősségi övezetében négy rakétát semmisítettek meg. Ezenkívül a pilóták lelőttek hat iráni gyártású Shahíd drónt, amelyeket az orosz erők Fehéroroszország területéről indítottak.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy éjszaka orosz rakétatámadás érte a régióban lévő Vilnyanszk települést, aminek következtében legalább négy helyi lakos életét vesztette.

The post Orosz agresszió: ukrán szakértők is részt vesznek a lengyelországi rakétaincidens vizsgálatában appeared first on .

A mai Németország déli tartományaiban, Bajorországban és Baden-Württembergben éltek és dolgoztak azok a remek drótszőrű pinscherféle kutyák a XIX. század végén, amelyek egyszerre több feladatot is képesek voltak ellátni. Remekül megállták a helyüket patkányvadászként, istállókutyaként és házőrzőként is. Hatalmas ellenálló képességük, gyors felfogásuk és éberségük tette alkalmassá erre.

Fuvarosokat is gyakran kísértek utazásaik során, időjárásálló szőrzetük óvta őket a zord napokon, a patkányokat és egereket, valamint a tolvajokat is távol tartották a háztól, a kocsitól és a javaktól is.

Remek házőrző ma is

A Falatozoo.hu állateledel webáruház felszereléseinek kínálatában minden olyan terméket megtalálhatsz, amire szakállas kis barátodnak szüksége van a mindennapokban vagy különlegesebb helyzetekben is. Ezt az élénk és örökmozgó kutyát, mely igazán makacs is tud lenni, elég sokan egyszerűen az impozáns méretű snauzerek kicsi verziójának tekintik. Pedig ez nagy tévedés. Ugyanolyan éberek, bátrak és kitartóak, mint a hatalmas rokonok. Van, hogy még több is a beléjük szorult energia, amit alig tudnak levezetni. Erről a 30-35 centiméter marmagasságú kutyáról, amelynek a súlya 4,5-8 kilogramm, kevesen gondolnák ám ezt. Jobb hát, ha nem becsülöd le a törpe snauzereket!

Méltán nagyon népszerű fajta

A fajta tenyésztése az 1880-as években indult el. Eleinte a drótszőrű törpe pinscher nevet viselte. Az 1950-es évektől kezdve vált egyre népszerűbb fajtává jellegzetes bozontos szakállkájával, sűrű és hosszú szemöldökével, amely olyan jellegzetessé tudja tenni a tekintetét, és nem túl nagy, de igazán robusztus és ellenálló szervezetével. Kőkemény harcos erős és zömök alkatával, izmos nyakával és nagyon bátor és magabiztos fellépésével.

Négy színváltozata van: a teljesen fekete, a só-bors, a fekete-ezüst és a tiszta fehér. Nagyon kevés szőrt hullat, nem vedlik, így hipoallergénnek számít. Jellegzetes drótos szőrzetüket azonban gondosan ápolni szükséges. Speciális kefével kell rendszeresen áttisztítani és évente pár alkalommal trimmeltetni is szakemberrel. A szakálluk ápolásra szorul és ekkor a szemek, a fülek és a karmok se maradjanak ki.

Óvja az egészséged

Az idegenekkel eleinte kissé bizalmatlan lehet a törpe snauzer, de a családjához a végtelenségig lojális és nagyon hálás minden kényeztetésért. Makaccsá válhat abban az esetben, ha nem foglalkoznak vele kellő mértékben, illetve ha nem mozoghat eleget. Ha nem kap elég ingert, akkor majd keres magának elfoglaltságot. Ez nem mindig fog azonban tetszeni a kétlábúaknak. Ha ezt a kutyafajtát választod magadnak, akkor készülj fel egy jó kedélyű, nagyon mozgékony és meglepően erős védelmezőre és játszópajtásra, akivel garantáltan nem fogod unalmasnak érezni a napjaid. Ez a sportos és aktív eb gyakran visz majd ki a szabadba, sokat téve a te egészségedért is.

The post Törpe snauzer – kis testben a nagyobb testvérek temperamentuma appeared first on .

A rendőrök november 8-án Békés megyében állítottak meg egy autójával közlekedő, utánfutóján több mint kétezer liter nyersolajat szállító 41 éves férfit, aki akkor azt mondta: az olajat két társával a munkahelyéről lopta el. A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsítottak már több alkalommal, összesen mintegy körülbelül tízezer liter nyersolajat loptak el egy baranyai fúrópontról.

A négy férfi közül az egyik az eltulajdonításban segédkezett, két társa pedig a lopott nyersolajat fűtési célra hazavitte, egyikük pedig testvérének is adott belőle. A rendőrök a három férfi lakóhelyén megtartott kutatás során az eltulajdonított – két és félmillió forint értékű – nyersolajat csaknem hiánytalanul megtalálták, majd lefoglalták.

A rendőrök a négy férfit gyanúsítottként hallgatták ki, ők a bűncselekmény elkövetését elismerték, ellenük lopás miatt nyomoz a Siklósi Rendőrkapitányság – közölték.

The post Mintegy tízezer liter nyersolajat loptak el appeared first on .

A vádhatóság azt közölte, hogy a vádirat szerint a két, Fejér megyei ügyvéd a névleges ügyvezetőkkel létrehozott, ténylegesen nem működő cégek alapításában, névváltoztatásában működött közre.

Az ügy többszörösen büntetett előéletű, 28 éves vádlottja és az egyik ügyvéd 2020 nyarától 2021 júniusáig jutott hozzá – további vádlottak bevonásával – “számlaeltérítéses” csalásból eredő pénzhez, amelyet megtévesztett szlovén, angol, görög gazdasági társaságok utaltak át a cégek számlájára. A pénzt eredetének leplezésére az elkövetők fiktív jogcímen utalták tovább vagy készpénzben felvették.

Az ügyészség a vádlottakra börtönbüntetés, hármuk esetében pénzbüntetés kiszabását is indítványozta. Kezdeményezte továbbá, hogy az egyik ügyvédet véglegesen, társát határozott időre tiltsák el az ügyvédi foglalkozástól.

The post Pénzmosás miatt vádat emeltek nyolc ember, köztük két ügyvéd ellen appeared first on .

A beszámoló szerint a férfit a többi között személyi szabadság megsértése és személyes adatok rögzítése vádpontjában találták vétkesnek. Rajta kívül még 214 követője is a vádlottak padján ült. Tíz társát ugyanúgy 8658 év szabadságvesztéssel sújtották. Oktar egyike Törökország legmegosztóbb közéleti személyiségeinek. Saját televíziós csatornáján, az A9-en vezetett zenés beszélgetős műsorokat. Az élőben sugárzott adásokban különféle témákat érintve az iszlám értékeiről prédikált a szinte kizárólag fiatalokból álló hallgatóságnak.

A programot időről időre az általa “cicuskáknak” nevezett lányok táncos előadásai szakították meg, amelyeket Oktar ülve nézett végig. A török médiahatóság 2018 februárjában néhány adás erejéig felfüggesztette a műsort, és pénzbírságot szabott ki az A9 csatornára, amiért a programban megalázták a nőket.

Oktart végül 2018 júliusában vették őrizetbe isztambuli luxusvillájában. A társai elleni rendőrségi razzia az ország több tartományára kiterjedt. A per 2019 szeptemberében kezdődött meg. Oktarra 2021 januárjában eredetileg 1075 év börtönbüntetést szabtak ki, de a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és a pert újra lefolytatták.

Oktar először belsőépítésznek tanult, majd filozófiát és történelmet hallgatott, végül azonban nem fejezte be egyetemi tanulmányait. Harun Yahya álnéven számos könyv szerzője. Írásaiban többször hangot ad az ateizmust, a darwinizmust és a cionizmust bíráló nézeteinek.

The post Szigor: egy prédikátort 8658 év börtönre ítéltek Törökországban appeared first on .

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. “Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá.

“Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a ’70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, “véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.

Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem “hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor. A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban “az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna. A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás “ezúttal nem lesz szükséges” – közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.

Duda kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen. Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens “semmilyen egyéb forgatókönyvét” sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek “egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.

The post Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte appeared first on .

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az indítványok elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán törvényhozás emellett a G20 országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot – számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a csekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. Rámutattak a képviselők arra, hogy Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Zseleznyak hozzátette, hogy a felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

The post Orosz agresszió: az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Izraelben szerdán az újságíróknak elmondta: a kormány képviseletében érkezett Izraelbe, védelmi miniszterként is fontos találkozókra, amelyre Izrael Állam elnöke és a leendő miniszterelnök, valamint a leköszönő miniszterelnök invitálta Novák Katalin köztársasági elnököt, akit elkísér találkozóira.

Kiemelte: a látogatást az is jelentőssé teszi, hogy a két ország közötti kapcsolatok régóta nagyon jók, s ez a védelem területén is kiemelten megnyilvánul.

Elmondta: többek között megmutatták nekik azt a kombinált légvédelmi rendszert, amelyet a keddi nap tanulságai kapcsán is érdemes Magyarországnak tanulmányoznia, valamint azt a nagyon jól felépített és egyébként világszerte ismert izraeli magas technológiájú együttműködést, amely az izraeli védelmi ipar, a hadsereg és a légierő között van.

A Vaskupolának nevezett légvédelmi rendszer tulajdonképpen radar és rakéta kombinációja, amely vizualizálja a repülő tárgyakat, majd egy elképesztően magas, összetett technológiai rendszer eredményeképpen meg tudja semmisíteni őket. Ez napjainkban magától értetődően nagyon fontos – hangsúlyozta a miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky megtekintette a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer működését appeared first on .

Ken McCallum, aki az MI5 londoni székhelyén tartotta meg éves beszámolóját a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatokról, kifejtette azt is, hogy a brit titkosszolgálat értékelése szerint Putyint meglepetésként érték az Ukrajna elleni invázióra adott egységes nyugati válaszlépések. Hozzátette: az ellenintézkedések részeként külföldről kiutasított, többségükben kémtevékenységet folytató orosz diplomaták hazaküldése volt az orosz hírszerzés hatékonyságára mért legnagyobb csapás az utóbbi időben.

Az MI5 vezérigazgatója Iránról szólva kijelentette, hogy az agresszív iráni hírszerzési szolgálatok közvetlen veszélyt jelentenek Nagy-Britanniára, és ennek egyik legélesebben látható megnyilvánulása az, hogy a teheráni rezsim brit vagy Nagy-Britanniában élő, ellenségnek vélt emberek elrablására vagy meggyilkolására törekszik. McCallum részletek nélkül felfedte, hogy a brit elhárítás csak az idei év eleje óta legalább tíz esetben észlelt ilyen potenciális fenyegetést.

A Londonban működő ellenzéki iráni tévétársaság, az Iran International nemrégiben közölte: értesítést kapott a Scotland Yardtól arról, hogy két munkatársa és családtagjaik életét hiteles forrásokból származó értesülések szerint “azonnali és jelentős kockázatok” fenyegetik. James Cleverly brit külügyminiszter a múlt héten bekérette Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét, akivel hivatalosan tudatta, hogy a brit kormány nem tűri újságírók vagy bármely más nagy-britanniai lakos bármilyen megfélemlítését vagy életének veszélyeztetését.

Teherán hivatalos reakciójában nevetségesnek minősítette ezeket a vádakat, de egy magas rangú iráni kormánytisztviselő a BBC brit közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint terrorszervezetnek minősítette a londoni székhelyű iráni tévétársaságot. Az ukrajnai háborúról szólva az MI5 vezetője úgy fogalmazott: Putyin “nem áll nyerésre”, mivel Ukrajna az ellentámadással fontos eredményeket ért el.

McCallum szerint az orosz elnök emellett stratégiai szempontból sem áll nyerésre, hiszen akcióival a NATO meggyengítése helyett azt érte el, hogy a kétszeresére növekszik az atlanti szövetséggel szomszédos orosz szárazföldi határszakaszok hossza. Az MI5 vezérigazgatója szerint az Ukrajna elleni invázióra adott nemzetközi válaszlépéseknek mély és tartós hatásuk lesz. Az idén csak Európából hatszáznál több orosz diplomatát utasítottak ki, közülük az MI5 megítélése szerint több mint négyszázan kémtevékenységet folytattak.

Ez az összehangolt fellépés a legjelentősebb stratégiai léptékű csapás az orosz hírszerzési szolgálatok működésére a közelmúlt európai történelmében – fogalmazott a brit elhárítás vezetője. Hozzátette: a válaszlépések mértéke – a hullámokban érvénybe léptetett, összehangolt szankciókkal együtt – meglepetésként érte Putyint. Az MI5 vezérigazgatója elmondta, hogy Nagy-Britanniából 23, hivatalosan diplomataként dolgozó orosz kémet utasítottak ki, és a brit kormány száznál több orosz diplomáciai vízumkérelmet utasított vissza nemzetbiztonsági okokból.

A terrorveszélyről általánosságban szólva McCallum felfedte: az MI5 és a rendőrség 2017 eleje óta 37, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrortámadási tervet hiúsított meg; ezek közül nyolcat az elmúlt egy évben sikerült megakadályozni. Hozzátette: a korábbi időszakokhoz hasonlóan az iszlamista és a szélsőséges jobboldali indíttatású terrorizmus veszélye egyszerre van jelen Nagy-Britanniában, de az iszlamista terror a nagyobb probléma: a szolgálatok munkájának kétharmadát az ilyen jellegű terrorfenyegetések elhárítása adja.

The post MI5-főnök: Putyin “nem áll nyerésre” appeared first on .

Emmet Sullivan washingtoni bíró végzése szerint a határon át, akár illegálisan érkező családokkal és egyedülálló felnőttekkel szemben sem alkalmazható tovább az a szabály, amely a hatóság kezében az egyetlen eszköz volt eddig az érkezők visszafordítására a mexikói határon. Kísérő nélküli kiskorúakra eddig sem volt érvényes a rendelkezés.

A járvány kezdetén hozott jogszabály értelmében a járványhelyzetre hivatkozva megtagadható a menekültügyi eljárás bizonyos országokból érkezők esetében. A bíró a tilalmat 49 oldalas indoklásában “önkényesnek és szeszélyesnek” nevezte, amely szerinte nem vette figyelembe a jogszabály menekültekre gyakorolt hatását, valamint az egyéb alternatívákat.

Az igazságügyi minisztérium az ítélet kihirdetése után nem sokkal azt kérte, hogy életbe léptetésének hatályát december 21-re módosítsa a bíróság, vagyis öt hét haladékot adott a korlátozások megszüntetésére. A tárca szerint szükségük van öt hétre, hogy a Belbiztonsági Minisztérium megfelelően felkészülhessen, és továbbra is elláthassa az Egyesült Államok határának őrizetét.

A 42-es cikkellyel kapcsolatban ugyanakkor egy másik szövetségi bíró Louisiana államban idén májusban a most hozott ítélettel ellentétesen döntött, ami fenntartotta a menekültügyi eljárás korlátozását.

Amennyiben a kedden kihirdetett ítélet válik alkalmazandóvá, akkor az gyakorlatilag megszünteti a határőrizeti eljárás kényszerítő jellegét az Egyesült Államokban. A határvédelmi statisztika szerint a szabály 2020. márciusi életbelépése óta arra hivatkozva mintegy 2,4 millió feltartóztatott menekültet fordítottak vissza az Egyesült Államok határőrei.

Az Egyesült Államok déli határain a határvédelem adatai szerint az elmúlt egy évben – 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között – összesen közel 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak Mexikó felől. Az érkezők mintegy negyven százaléka esetében tudták alkalmazni a 42-es cikkelyt, vagyis őket visszaküldték a határőrizeti hatóságok.

The post Egy szövetségi bíró megtiltotta az illegális bevándorlók visszafordítását a határon appeared first on .

A román KRESZ eddig úgy rendelkezett, hogy a rendőrség elszállíttathatja az úttesten szabálytalanul várakozó autókat. A rendelkezés hatályát azáltal terjesztették ki a járdára, hogy törölték a jogszabály szövegéből az “úttest” szót. A rendőri intézkedés nyomán az önkormányzati, vagy útkarbantartó hatóságok feladata az autó elszállítása és tárolása.

Az erről szóló, 2019-ben előterjesztett tervezetet a kétkamarás román parlament szenátusa elvetette, a jogszabály végső formájának meghatározásában illetékes képviselőház azonban októberben nagy többséggel megszavazta Catalin Drula ellenzéki képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének javaslatát.

Romániában egy 2016-ban elfogadott kormányhatározat részletezi a tilosban parkoló autók elszállíttatásának módját. Ebben a szabálytalanul parkoló autó elszállítását csak rendőr kezdeményezheti, akkor, ha a járműben “senki sem látható”. Az elszállított járművek őrzésére használt, elkerített területen pedig a nap 24 órájában lehetővé kell tenni, hogy a tulajdonos kiválthassa a gépkocsit, miután kifizette a közlekedési bírságot és az elszállítás költségeit. A közterület-fenntartót anyagi felelősség terheli, amennyiben a jármű az elszállítás vagy raktározás során megsérül.

A jelenleg hatályos szabályok szerint járdán csak akkor parkolhatnak autók, ha a burkolaton felfestés jelzi ezt a lehetőséget, legalább egy méter széles hely marad a gyalogosoknak, és az autó nem akadályozza a járműforgalmat.

The post Romániában ezentúl a járdáról is elszállíttathatja a rendőrség a szabálytalanul parkoló autókat appeared first on .