Biztonságpolitika

A közleményben azt írták, hogy a vádlottat emberölés kísérlete és felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt marasztalták el. Ismertetésük szerint az italozó életmódot folytató, korábban pszichiátriai kezelés alatt is álló terhelt 2021 januárjában több hajléktalannal italozott, majd kötözködött velük, az egyik férfi nyakához pedig kést szorított.

Úgy folytatták: később a vádlott villamosra szállt, majd egy újbudai megállóban szóváltásba keveredett egy férfival, akivel lökdösték és szidalmazták egymást, végül a vádlott késsel mellkason szúrta őt. A támadó elhagyta a helyszínt, az életveszélyesen megsebesült sértetthez a társai hívtak mentőt – áll a bírósági kommünikében.

A Fővárosi Törvényszék beszámolt arról is, hogy a terhelt a szerdai előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság ítéletet hozott ügyében. Beszámoltak arról is, hogy a verdikt nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye miatt ugyanakkor fenntartotta a férfi bűnügyi felügyeletét a másodfokú eljárás befejezéséig.

The post Hét évre ítélték az újbudai villamosmegállóban késelő férfit appeared first on .

A “különleges hadművelet” egyesített hadseregcsoportjának parancsnoka, Szergej Szurovikin bejelentette, hogy a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.

“A jelenlegi helyzet átfogó felmérése után javasolom a védelemnek a Dnyeper bal partján való felvételét ” — Szurovikin. “Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá.

“Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.

Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.

Putyin szeptember 30-án írta alá a négy ukrajnai régió, köztük Herszon megye Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződéseket. A területeket a szeptember 23. és 27. között megtartott, a világ országainak túlnyomó része által illegitimnek minősített népszavazást követően annektálták.

The post Orosz agresszió: visszavonulnak a “hős hódítók” Herszon megyében appeared first on .

Lavrov a tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy tájékoztatta indiai hivatali partnerét az Ukrajna ellen folytatott orosz “különleges hadművelet” menetéről. “A magunk részéről megismételtük, hogy nagyra értékeljük indiai barátaink álláspontját az Ukrajnában és környékén kialakult helyzettel kapcsolatban” – hangoztatta.

“Természetesen megvitattuk azt a helyzetet, amely jelenleg amiatt van kialakulóban, hogy nyugati kollégáim az ukrajnai események ürügyén a megpróbálják megerősíteni a világ ügyeiben betöltött domináns szerepüket, és megakadályozni a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter fontosnak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat a nemzetközi közösségben jelenleg zajló változások korában, és szükségesnek nevezte a rendszeres eszmecserét. Dzsaishankar kijelentette, hogy India továbbra is fog orosz olajat vásárolni, mivel ez előnyös a számára. A dél-ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb olajimportőre, és Kína után az orosz olaj második legjelentősebb vásárlójává lépett elő, miután Moszkva február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.

“Alapvető kötelességünk biztosítani, hogy az indiai fogyasztók a lehető legjobb hozzáférést kapják a legelőnyösebb feltételek mellett a nemzetközi (olaj- és gáz-) piacokhoz” – mondta Dzsaishankar. “E tekintetben azt láttuk, hogy India és Oroszország kapcsolata előnyösen alakult. Tehát ha a javunkra válik, akkor ezt továbbra is fenntartanám” – hangoztatta. Lavrov közölte, hogy indiai vendégével együttműködésről tárgyalt az atomenergia- és az űrágazatban, beleértve a műholdas navigációt, az űrtudományt és az emberes programokat.

Mint mondta, a felek nagyra értékelik a két ország nemzetközi platformokon való együttműködését, beleértve az ENSZ-t és más multilaterális platformokat, mint a BRICS, a Sanghaji Együttműködés Szervezete és a G20-csoport. A két tárcavezető hangsúlyozta az Eurázsiai Gazdasági Unió és India között a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyalások fontosságát.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy legkevesebb 12 ország fejezte ki a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS tömörüléshez való csatlakozási szándékát, köztük Algéria, Argentína és Irán. A két külügyminiszter idén immár ötödik alkalommal találkozott egymással.

The post Lavrov: tárgyalások folynak orosz-indiai közös fegyvergyártásról appeared first on .

“A luhanszki régiót a csataterek nagy orosz temetővé változtatják” – fogalmazott a kormányzó. Kifejtette, hogy a megye ökológiáját veszélyezteti a nagyszámú, hevenyészve elföldelt elhunyt és a harcokban meghalt orosz katonák maradványai. Hozzátette, hogy a megye hatóságai az ukrán erők által felszabadított területeken átmenetileg hűtőkbe gyűjtik össze az orosz katonák holttesteit, a tetemek sorsáról majd később döntenek.

Hajdaj kitért arra, hogy súlyos a helyzet Bilohorivka településen, amelyet az orosz csapatok folyamatosan ágyúznak és bombáznak. Szavai szerint a település már teljesen elpusztult.

A kormányzó szerint legalább tíz évre van szükség a luhanszki régióban a létfontosságú infrastrukturális létesítmények és a lakott területek fő útvonalainak aknamentesítésére, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Az egész régióban még ennél is több időre lesz szükség. Megjegyezte, hogy komoly gondot okoznak a műanyagaknák, amelyeket fémdetektorral nem lehet megtalálni. Hangsúlyozta: ezért nem tanácsolja a lakosoknak a visszatérést a megye orosz csapatoktól felszabadított területeire sem.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban csaknem 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt a háború kezdete óta mostanáig megközelítőleg 77 950.

Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország naponta több mint tíz kibertámadást hajt végre ukrán energetikai objektumok ellen. Szavai szerint ez nem érte váratlanul Ukrajnát, ezért eddig egy sem volt hatásos. Hozzátette, hogy Ukrajna ezekre válaszul ellentámadásokat indít.

A Moszt helyi hírportál arról számolt be, hogy Herszon megyében egyszerre több híd is felrobbant, mélyen bent a régió orosz megszállás alatti területén. A kiadvány három hidat nevezett meg, amelyeket pokolgéppel felrobbantottak. Ezek a Darjivszkij, a Tyahinszkij és a Novovasziljivszkij hidak, amelyek az orosz csapatok “hátában” vannak. A hírportál közölte, hogy a telegramon tömegesen tesznek közzé információkat és fotókat a lerombolt hidakról. Az orosz erők ugyanakkor azt állítják, hogy a hidakat “az ukrán fegyveres erők előretörésének akadályozása érdekében” robbantották fel.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők eltaláltak egy lakóházat a Herszon megyei Novovoszkreszenszke faluban, aminek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsérült. A tisztségviselő szavai szerint ezzel a támadással a teljes falut megsemmisítették.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy szerdán korlátozzák az áramellátást Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek. Helyi idő szerint délután egy órakor Ukrajnában – a Krím félsziget kivételével – minden régióban légiriadó volt.

Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó arról adott hírt, hogy Ungváron ledöntötték a szovjet katona emlékművét. Az egyik kezében zászlót, a másikban gépkarabélyt tartó, 11 méter magas, 19 tonnás szovjet katona szobrát még 1970-ben állították fel. Mikita közlése szerint a helyére az ukrán hősök tiszteletére állítanak emlékművet, amely a tervek szerint a kárpátaljai 128-as dandár egyik támadórepülőgépét fogja ábrázolni.

The post Orosz agresszió: Putyin katonáinak holtteste fertőzik az ivóvizet Luhanszk megyében appeared first on .

“Nem leszünk türelmes nézők a Franciaországgal ellenséges narratívák és álhírek terjesztése közben, a meggyőzés a stratégiai követelmények egyértelmű része” – jelentette ki a francia elnök a haditengerészetnek a dél-franciaországi Toulonban található bázisán tett látogatásán. Jelezte, hogy ehhez a küzdelemhez újabb erőforrásokat biztosít az állam.

“Át kell gondolnunk Franciaország fellépésének kommunikálását, gőg és rosszul értelmezett gátlások nélkül” – tette hozzá az államfő Franciaország védelmi stratégiai prioritásainak bemutatásakor.

“Eleget figyeltük, hogyan terjednek rosszindulatú történetek Afrikában, gyakran külföldi szereplők beavatkozása nyomán, s hogyan nagyítják fel őket robotokkal és trollokkal” – mondta Macron. Elítélte, hogy a riválisaik “teljes digitális lexikont hoztak létre” a francia biztonság és a hírnév kétségbe vonására, és “az álhíreken túl az erőszakvágy terjesztésére, a civil lakosság manipulálásra, és ezáltal a konfliktusok hibrid természetének növelésére” – fogalmazott az államfő.

“Franciaországnak ezentúl tudnia kell haladéktalanul észlelni az ellene folytatott hibridháború ezen formáit, meg kell őket fékezni, és részünkről, de egy demokráciához méltóan, meg kell tudni előzni őket, és a digitális és fizikai területeket a saját hasznunkra kell tudni fordítani” – tette hozzá.

“Egy kizárólag válaszadó, sőt védelmi fellépés, amely a passzivitás egyik formájának tűnhet, többé nem lesz ránk jellemző” – hívta fel a figyelmet Macron. “A befolyás így mostantól újabb eszközökkel ellátott stratégiai funkció” – mondta az elnök.

The post Franciaország a befolyást a védelmi politika stratégiai elemének tekinti appeared first on .

Hajnalban izraeli politikusok ellátogattak arra a helyre, ahol a hagyomány szerint József sírja áll Ciszjordánia északi részén, Nabluszban, palesztin fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. Egy tizenéves palesztin életét vesztette a harcokban, az izraeli hadsereg közlése szerint akkor, amikor egy házilagos robbanó szerkezet idő előtt felrobbant a kezében.

A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint a 15 éves Mahdi Hasas azt követően halt meg, hogy srapnelek súlyosan megsebesítették, s nem a kitört lövöldözésben. Az izraeli hadsereg jelentése szerint a katonák tüzet nyitottak a tizenévesre, miközben ő egy robbanószerkezetet helyezett el. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádja nevű terrorcsoport bejelentette, hogy a fiatal hozzájuk tartozott.

Egy másik incidensben Dzsenin közelében, Aánin falunál az izraeli biztonságiak agyonlőttek egy 29 éves palesztint, Rafat Ali Abdullah Isszát, aki palesztin források szerint azért akart átkelni a határkerítésen, hogy Izraelben dolgozhasson. A hadsereg szóvivője szerint az elválasztó határt biztosító katonák észrevették, hogy Issza megrongálta a kerítést, letartóztatási eljárást kezdeményeztek, majd lelőtték.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területekre. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben, kelet-jeruzsálemi fővárossal szeretnék létrehozni saját államukat.

The post Két palesztin életét vesztette ciszjordániai harcokban appeared first on .

2022. október 24-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására A mohácsi csata emlékezete címmel tarott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épületében a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense, Dr. Négyesi Lajos ezredes úr, hadtörténész, csata- és hadszíntérkutató.

Az előadás két nagy tematikus egységből állt. Az első részben a csatának a magyar történelemben elfoglalt szerepéről, emlékezetkultúrájáról esett szó. Négyesi ezredes úr bemutatta a Csele-patak partján található II. Lajos királyunknak állított emlékművet, átfogó ismertetőt tartott a szobor építésének hátteréről és a király halálának körülményeiről. Ezredes úr külön felhívta a résztvevők figyelmét a minden évben megrendezett emléktúrára, amely a csata napján érkezik meg Mohácsra és egy megemlékezéssel zárul.

Ezt követően a Mohács városának főterén található, Árkay Bertalan munkáját dicsérő, a csata emlékére állított Fogadalmi templomot mutatta be az előadó a szakkollégistáknak és az érdeklődő közönségnek. A templom építése 1926-ban kezdődött meg, majd 1940-ben szentelték fel. Ahogy azt Dr. Négyesi Lajos elmondta, a templom a Trianont követő trauma feldolgozásához szükséges szimbolikus építmény. Alapjához az ország települései által küldött földet használták fel, ezzel is kifejezve a nemzet egységét. Magyarországnak a mohácsi csatavesztést követő háromfelé szakadása és a Trianonban elrendelt területi átalakítások között is párhuzam fedezhető fel. A templom két oldalán húzódó árkádsor oszlopainak száma utal Magyarország egykori vármegyéinek számára is. Emellett a kezdeti tervek szerint csak magyar szenteknek szánt oltárokat helyeztek volna el a templom belsejében, illetve ide kívánták elhelyezni a csatában elesetteket, ezt azonban a későbbi korok politikai szele messzire fújta, mára pedig a tömegsírok helyén igyekeznek méltó környezetet kialakítani az elesett katonáknak. Az ezredes Úr hangsúlyozta a Mohácsi csata emlékezetének tanulságát, ami a honvédelem ügyének támogatásában csúcsosodik ki.

Ezt követően a csata emlékezettörténetének középpontjában álló Mohácsi Nemzeti Emlékhely részletes ismertetése következett. Négyesi ezredes úr a csata feltárásának korai szakaszairól, saját kutatásairól és annak nehézségeiről mesélt. Majd rátért arra, hogy az összesen öt tömegsírt magába foglaló terület minden eleme üzenettel bír. A Hádész-kapu, amin keresztül belép a látogató be nem fejezett boltívével a teljesség hiányára utal, amely Magyaroroszág akkori felbomlott állapotára utal. A kapu, melynek fém elemeit apró csontokat ábrázoló elemekből állították össze, egyfajta jelzés a belépőnek, hogy elhunytak között lépdel majd, így eszerint viselkedjen. A sírkertben található kopjafák az 1970-es évek apolitikus felfogása okán vegyesen használnak erdélyi, dél-amerikai és a szobrászművészek által megálmodott egyedi bálványokat.

Az előadás befejező részében Négyesi ezredes úr a csata lefolyását mutatta be, külön-külön ismertetve a rekonstruálásra rendelkezésre álló forrásokat, az egyes korok hadtörténészeinek elképzeléseit a csata menetéről, valamint a régészeti források jelentőségét és a feltárások jelenlegi helyzetét. Az előadást követően a jelenlévők nagyszámú kérdése és érdeklődése is mutatta, napjainkban is mennyire aktuális a középkori magyar állam bukását eredményező csata története, annak pontos feltására, valamint a történelmi szimbólum továbbélése és ápolása.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszönetét fejezi ki Dr. Négyesi Lajos ezredes úrnak az alapos és részletes előadásért, valamint az elhangozott értékes gondolatokért.

Dr. Kaló József egyetemi docens

elnök

Biztonságpolitikai Szakkollégium

A A mohácsi csata emlékezete – Dr. Négyesi Lajos ezredes úr előadása a Biztonságpolitikai Szakkollégiumban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Borbély Veronika tájékoztatása szerint a komáromi gazdasági társaság több száz millió forintos bevételének csökkentésére hat alvállalkozótól szerzett be fiktív költségszámlákat. A főügyészség a gazdasági társaság ügyvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg.

Vádat emeltek további három férfi ellen, akik közül ketten részt vettek a fiktív számlák kibocsátásában, egyikük pedig névleg elvállalta az egyik alvállalkozó gazdasági társaság ügyvezetését.

A főügyészség indítványozta, hogy a Tatabányai Törvényszék a vagyoni hátrányt okozó gyanúsítottra és a fiktív számlákat kiállító egyik férfira végrehajtandó börtönbüntetést szabjon ki, valamint tiltsa el őket a gazdasági társaság vezetője foglalkozástól. A másik számlakiállító férfi esetében pénzbüntetés kiszabására és a gazdasági társaság vezetője foglalkozástól eltiltásra tettek indítványt, a stróman ügyvezetőre pedig próbára bocsátást kértek.

The post Raliautók reklámjaival csaló vállalkozó ellen emeltek vádat Tatabányán appeared first on .

A közleményében felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték.

Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői és irodai kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, a leginkább érintett területekre csoportosították át szakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 Mabisz-tag biztosítóból 4 műveli országos lefedettséggel, mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan a piacon – tájékoztattak. A mezőgazdaság “nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak” – fűzték hozzá magyarázatképpen. A biztosítók mezőgazdasági díjbevétele tavaly összesen 22,0 milliárd forint volt, ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki.

A szövetség adatai szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely valamivel több mint 683 ezer hektár termőterületre vonatkozik.

Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan: Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság – idézte fel a Mabisz közleményében.

The post A biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak appeared first on .

A kóbor kutyát november elsején azon a területen lőtték ki, ahol az idén szeptemberben egy veszett róka miatt számos járványügyi intézkedést kezdeményezett a Nébih, egyebek között fokozott felügyeletet rendelt el. Így kerülhetett sor a beteg állat kilövésére, hatékonyan csökkentve ezzel a közegészségügyi kockázatot – jelezte a hivatal.

A Nébih közölte: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az érintett vadgazdálkodási egységek területén az ebzárlat és a fokozott járványügyi felügyelet továbbra is érvényben marad addig, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Ezenkívül a rókaállomány őszi veszettség elleni vakcinázása gócvakcinázással egészült ki az ukrán határtérségnek azon a területén, ahol a rókát és a kóbor kutyát kilőtték.

A Nébih az esetről tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Európai Unió illetékes szerveit, valamint az Állategészségügyi Világszervezetet is – tették hozzá. Magyarországon 2017 óta először az idén szeptemberben azonosított veszett állatot a Nébih laboratóriuma. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása miatt következett be.

A Nébih közleményében felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező, a macskák oltása ajánlott.

The post Nébih: veszett kutyát találtak az ukrán határ közelében appeared first on .

A vádlott és a sértett a 2000-es évek közepén ismerték meg egymást, egy munkahelyen dolgoztak. 2005-2006-ban egy ideig Csongrádon lakótársak voltak, időszakonként együtt italoztak.

A két férfi 2009. július 2-án is egy nagyobb társaságban együtt ivott egy csongrádi kocsmában, ahol összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek. A kocsmából való távozást követően a vádlott egy ismerősénél bográcsozott, amikor az esti órákban meglátta az utcán sétáló sértettet, és behívta az udvarra. Ezt követően röviddel a vádlott a kezébe vett egy 30-40 centis fanyelű szekercét, és azzal a sértettet fejen vágta. A sértett az ütés hatására eldőlt, majd megpróbált felállni, de a vádlott egy piszkavassal szív tájékon szúrta a férfit. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádlott ezt követően egy ismerősével a szekercét és a piszkavasat elrejtette, majd a holttestet egy kézikocsival a Tisza árterébe vitték. A vádlott a holttestet elásta. Az áldozat maradványai azóta sem kerültek elő, annak ellenére, hogy a hatóságok többször is kísérletet tettek megtalálására az ártérben.

A rendőrség 2009 nyarán elrendelte az áldozat körözést, de felkutatása nem vezetett eredményre. A nyomozók 11 évvel az eltűnés után, 2020 nyarán jutottak olyan információk birtokába, amelyek alapján a keresett férfit megölhették, ezt követően fogták el a vádlottat. A holttest eltüntetésében közreműködő férfi bűnpártolásnak minősülő cselekménye a nyomozás megindításakor már elévült.

Az ügyészség a vádlott beismerése esetére – amennyiben lemond a tárgyalás jogáról – nyolc év börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
A vádlott a bíróság előtt azt állította, a gyilkosságot nem követte el, csupán a holttest elrejtésében segédkezett az áldozat halálát okozó ismerősének. Tartott a férfitől, ezért nem fordult a történtek után a hatóságokhoz. Az ügyben a törvényszék 2023-ban tárgyaláson fog dönteni.

The post Tizenhárom évvel ezelőtti gyilkosság miatt állt bíróság elé egy férfi Szegeden appeared first on .

“Részünkről nincsenek előfeltételek, kivéve a fő feltételt, hogy Ukrajna jó szándékot mutasson” – mondta a diplomata kérdésre válaszolva.
Rudenko szerint Oroszország mindig is jelezte: kész ilyen tárgyalásokat folytatni, ám Ukrajna olyan törvényt fogadott el, amellyel megtiltotta maga számára a béketárgyalásokat, amíg Putyin marad az orosz elnök. Azt mondta, hogy a The Wall Street Journal értesülésével ellentétben Oroszország nem folytat titkos tárgyalásokat Ukrajnáról az Egyesült Államokkal.

Közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések a zaporizzsjai atomerőmű körül létesítendő védőövezet ügyében, és hogy az illetékes orosz hatóságok tanulmányozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) javaslatait.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán minden ukrán támadást visszavertek, Kupjanszk irányában több mint 160 ukrán katonát megölve, illetve megsebesítve, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és két járművet pedig megsemmisítettek. Limannál a tábornok szerint az ukrán fegyveres erők több mint száz katonát, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet, két kisteherautót és két egyéb járművet veszítettek, a donyecki régió déli részén pedig 90 katonát, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet és két kisteherautót. Mikolajiv-Krivij Rih irányában a tájékoztatás értelmében az éjszaka folyamán az ukrán fegyveres erők szabotázs- és felderítő csoportjainak kilenc beszivárgási kísérletét hiúsították meg, aminek során több mint ötven ukrán katona esett el, hét páncélozott harcjármű és tíz jármű pedig megsemmisült.

Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetésipontra 64 tüzérségi egységre, valamint 192 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt egy üzemanyagraktárt, egy ukrán Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomását, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64-es légvédelmi radarállomást.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 17 HIMARS– és Vilha– lövedéket.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 332 repülőgépet, 171 helikoptert, 2465 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3563 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7127 különleges katonai járművet veszítettek.

The post Orosz agresszió: Moszkvának nincsnek előfeltételei a Kijevvel folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban appeared first on .

A vádirat szerint a férfi 2020 novemberében találkozott az időskorú sértettel, akitől megtudta, hogy gyógyászati eszközöket szokott vásárolni, illetve azt is, hogy a sértett hol lakik. Néhány nappal később a férfi felkereste a nőt annak újpalotai lakásán, és azt mondta neki, hogy túl drágán vásárolta a gyógyászati eszközeit, de ő egy ügyvéd rokona segítségével vissza tudná perelni a pénzt.

A terhelt azt is mondta a sértettnek, hogy az ügyvédet viszont ki kell fizetnie, de a pontos összeget nem jelölte meg. A nő ezután a bankszámlájáról több mint 11 millió forintot vett fel, amiért a vádlott még azon a napon elment hozzá, a pénzt magához vette, hiába kérte a sértett, hogy ne vigye el mindet – írták a közleményben.

Az ügyészség közlése szerint a vádlott azt állította a nőnek, hogy a pénzből az ügyvéd leveszi majd a neki járó részt, a többit pedig visszaadja, a férfinak azonban nem állt szándékában visszahozni a pénzt.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a férfit jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádolja, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban – áll a közleményben.

The post Ügyvédi munkadíjra hivatkozva csalt ki milliókat egy idős nőtől egy férfi appeared first on .

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. “A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.

A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.

Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.

Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult – jegyezte meg a vezérkar.

A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

The post Orosz agresszió: Putyin lekapcsoltatja az áramellátást Herszon megyében appeared first on .

Kiemelte: az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése és a kiberkockázatok hatékony kezelése érdekében az MNB oktatási és kommunikációs kampányt indít partnereivel. Az együttműködésben részt vesz a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.

A kifinomult technikák révén a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek is áldozattá válhatnak – hívta fel a figyelmet.

A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók, gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át. Ha az ügyfél megadja az adatait, később már nehéz megtalálni az ellopott pénzeket, sokszor nemcsak a bankszámlát ürítik ki, hanem az ügyfél nevében személyi hitelt is felvesznek – ismertette.

A bűnözők gyakran az interneten termékeket eladókat magukat vevőnek kiadva környékezik meg; ilyenkor álcsomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. Kandrács hozzátette, hogy a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a “számlaváltásos csalás” terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve az átvert felet.

Az alelnök rávilágított arra, hogy ugyan a hazai pénzforgalmi rendszeren belül a visszaélések aránya elenyésző, bőven egy százalék alatti, a csalások növekedési trendje dinamikus: miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz darabot tett ki, 2020-ban több mint ezret, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak.

A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében 15 ezer, tavaly az utolsó negyedévben 20 ezer visszaélést regisztráltak – mondta, jelezve, hogy az ügyfélszolgálatukhoz beérkezett jelzések megháromszorozódtak.

A kibercsalások felerősödésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket – hangsúlyozta. Ezen felül – folytatta – az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy három éve foglalkoznak kiemelten az ügyfelek kiberbiztonságának erősítésével miután “a digitális ugrás” következtében jelentősen bővült az interneten banki ügyeiket intézők köre. Fontosnak nevezte a fiatalok és az idősebbek oktatását, hiszen a csalók áldozataivá válók gyakran megtakarításaik egészét elvesztik. Korábban a zsebtolvajokra kellett figyelni, ma már az adatok védelme is ugyanilyen fontos; a banki adatokat az egyénnek magának kell megvédenie – hangsúlyozta.

Csalásra utaló jel lehet, ha az ügyfelet sürgetik az ajánlattal, de az is, ha túlságosan jól járnánk az ügylettel; tipikus példa, ha valaki nem is lottózott, és megnyeri a főnyereményt – figyelmeztetett. Ha valaki azt gyanítja, hogy csalás áldozata lett, érdemes minél hamarabb jelezni azt a banknak – húzta alá.

The post MNB-alelnök: egyre több a digitális pénzügyi támadás appeared first on .

A tisztségviselő megerősítette, hogy az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator vállalatokról van szó. Kifejtette, hogy az öt cég elidegenítése a haditanács november 6-i ülésén született határozat alapján és katonai szükségből történt. “A lefoglalt eszközök katonai vagyonstátust kaptak, kezelésük az ukrán védelmi minisztériumhoz került” – mondta Danyilov. Hozzátette, hogy a hadiállapot lejárta után ezek a vagyontárgyak visszaadhatók tulajdonosaiknak, költségük megtéríthető.

Denisz Smihal miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az öt stratégiai vállalat a hét minden napján 24 órában dolgozik majd, hogy kielégítse az állam védelmi szükségleteit. Az öt cég részvényei katonai tulajdonba és a védelmi minisztérium irányítása alá kerültek – erősítette meg. Hangsúlyozta, hogy a részvények kényszerelidegenítéses állami tulajdonba vétele kizárólag a hatályos jogszabályok normái szerint történt.

Smihal rámutatott arra, hogy ennek az öt stratégiailag fontos vállalkozásnak olyan termékei vannak, amelyekre az ukrán hadseregnek elengedhetetlenül szüksége van. Biztosított afelől, hogy több lesz az államtól a megrendelés és a garancia, a vállalatokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki fogják aknázni.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint az Ukrnafta Ukrajna legnagyobb olajtermelő vállalata, amelyben Ihor Kolomojszkij üzletember eddig a részvények mintegy 42 százalékát birtokolta. Az Ukrnaftának a Naftohaz állami gázvállalat volt a többségi tulajdonosa 50 százalék és egy részvénnyel, a többi részvény kisbefektetők kezében volt.

Az Ukrtatnafta vállalat legfontosabb eszköze a kremencsuki olajfinomító, amelyet májusban orosz rakétatámadások tettek működésképtelenné. Részvényeinek mintegy hatvan százalékát Kolomojszkij és Hennagyij Boholjubov birtokolta, a többit a Naftohaz.

A Motor Szics a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalata, központja Zaporizzsjában található. Egészen a közelmúltig a Motor Szics tulajdonosa Vjacseszlav Bohuszlajev volt, aki 2017-ben eladta a cég 56 százalékos részesedését a kínai Beijing Skyrizon Aviation Industry Investment vállalatnak. A jogsértések, különösen a monopóliumellenes jogszabályok megsértése miatt a Motor Szics részvényeivel folytatott tranzakciókat blokkolták, majd Bohuszlajevet idén október végén letartóztatták hazaárulás gyanújával.

Az AvtoKrAZ cég a szökésben lévő Kosztyantin Zsevaho oligarcha pénzügyi és hitelcsoportjának része. A cég nehézgépjárművek gyártásával foglalkozik. A Zaporizstransformator egy csődbe ment, transzformátor- és reaktorberendezéseket gyártó vállalkozás. Tulajdonosa Kosztyantin Hrihorisin volt – írta a hírportál.

The post Orosz agresszió: Kijev államosított több stratégiai jelentőségű ukrán vállalatot appeared first on .

A Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (RAILPOL) által koordinált akció kedd reggel 7 óra 30 perctől csütörtök reggel 7 óra 30 percig tart. Az akció célja elsősorban a nemzetközi személyszállító vonatok rendőri ellenőrzése, a vasúti határátkelőhelyeken a személy- és tehervonatok ellenőrzése, illetve az utasok és a jegyvizsgálók sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása.

Az ellenőrzéseken fokozott figyelmet fordítanak a közfeladatot ellátók, illetve a hivatalos személyek elleni erőszak elkövetésének megelőzésére és megakadályozására. Az ellenőrzés kiterjed a fémlopások megelőzésére, továbbá a vasúti infrastruktúra, különösen a fémvezetékek védelmére – írták.

Az akció emellett az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények, illetve a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépésre, valamint a vasúti kocsikat károsító garázda cselekmények megelőzésére, felderítésére is kiterjed.

The post Fokozott ellenőrzést végez a rendőrség a vasúti biztonság érdekében appeared first on .

“Az orosz megszálló csapatok továbbra is kirívó módon megsértik a polgári lakossággal szembeni hadviselés törvényeit és szokásait. A herszoni régióban tömegesen semmisítik meg a magánhajókat a Dnyeper partjainál. A vízi járművek motorjait és egyéb értékes alkatrészeit a betolakodók ellopják. A polgári hajók elsüllyesztése nyomán az üzemanyag egy része a folyó deltájába került, és közvetlenül veszélyezteti az ottani természeti park ökoszisztémáját” – hangsúlyozta a vezérkar a jelentésben.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint folytatódik a lakosság erőszakos kitelepítése a régióból. Beriszlav lakosait arra szólították fel, hogy november 10-ig hagyják el a várost.

A vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok vasárnap támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányban; a nap folyamán az orosz erők három rakéta- és három légicsapást hajtottak végre, továbbá több mint öt támadást rakéta-sorozatvetőkkel; Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk, Mikolajiv és Szumi régió hét települését érték csapások.

Dmitro Zsivickij, Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy a régiót ért orosz támadások következtében egy 62 éves nő életét vesztette, miután egy lövedék néhány méterre tőle csapódott be, egy másik nő pedig megsérült.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester biztosított mindenkit arról, hogy nincs ok a pánikra, az ukrán főváros még “él és működik”. Közölte, hogy a napokban újságírók megkérdezték tőle, van-e terv a fővárosban teljes áramszünet esetére. “A télre készülve vásároltunk és folyamatosan vásárolunk generátorokat, hőlégfúvókat, melegedőpontokat állítunk fel, védjük a létfontosságú infrastrukturális létesítményeket. Mindent megteszünk azért, hogy a nehéz körülmények közepette is biztosítsuk a főváros életét” – emelte ki. Kitért arra is: “Oroszország népirtást követ el, részben azzal, hogy megpróbálja összeomlasztani az ukrán energiaszektort. A közművek, az energetikai mérnökök összehangoltan dolgoznak és azonnal kijavítják a hálózatokban keletkezett károkat, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakosok a létfontosságú szolgáltatásokat megkapják”.

Klicsko egy szombati tévéműsorban nem zárta ki, hogy teljes áramkimaradás is lehet az orosz támadások következtében Kijevben, ami miatt nemcsak áram, de távfűtés és vízellátás sem lesz, emiatt felszólította a kijevieket, fontolják meg az ideiglenes elköltözés lehetőségét – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: a megszállók tömegesen semmisítik meg a polgári hajókat Herszon megyében appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket. A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett.

A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni. A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is – fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás.

A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.

The post Orosz agresszió: dezertőröket fegyverrel fenyegető egységek az orosz vonalak mögött appeared first on .

A tisztségviselő kijelentette: a főváros vezetése tisztában van azzal, hogy ha Oroszország folytatja Ukrajnában a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, Kijev elveszítheti a teljes áramellátó rendszert. “Ha nincs áram, nem lesz víz sem és a szennyvízcsatornák sem működnek” – tette hozzá. Tkacsuk ugyanakkor úgy vélte, egyelőre nincs ok arra, hogy az emberek elhagyják Kijevet, a helyzet ellenőrzés alatt áll. “A kormány és a városvezetés minden lehetséges intézkedést megtesz az áramellátó rendszerünk védelme érdekében” – hangsúlyozta.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester ezt megelőzően nem zárta ki, hogy a fővárosban teljesen megszűnhet az áramellátás, ennek következtében pedig a víz- és távhőszolgáltatás is leáll, ezért arra kérte a kijevieket, fontolják meg a városból történő ideiglenes kiköltözés lehetőségét. “”Mindent megteszünk, hogy ez ne fordulhasson elő. Legyünk viszont őszinték: ellenségeink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a város hő, áram, víz nélkül maradjon, és általában azért, hogy mi mindannyian meghaljunk. Különféle forgatókönyveket számolunk, hogy kitartsunk, felkészüljünk” – fogalmazott Klicsko egy hétvégi tévéműsorban. Felhívta a kijevieket, gondoskodjanak arról, hogy legyen otthon ivóvízkészletük, feltöltött akkumulátoruk, némi élelem és meleg ruha.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy mintegy ezer melegedőpont telepítését tervezik Kijevben, de megjegyezte, hogy ez nem elég egy hárommilliós városnak.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatának közlése szerint vasárnap a fővárosban, valamint hét régióban, azaz Kijev, Csenyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava megyékben lesz időszakos korlátozás, azaz néhány órán át szünetelni fog az áramszolgáltatás.

Az ukrán vezérkar közben harctéri helyzetjelentésében arról számolt e, hogy az elmúlt napban csaknem ötszáz orosz katona esett el, velük együtt az orosz hadsereg vesztesége hozzávetőleg elérte a 75 930-at. Az ukrán erők eddig egyebek mellett 2765 harckocsit és 1781 tüzérségi rendszert semmisítetek meg. Az ukrán csapatok négy megyében – a harkivi, a donyecki, a luhanszki és a zaporizzsjai régiókban – 14 településnél verték vissza az oroszok támadóműveleteit.

“Az elmúlt nap során az orosz megszállók négy rakéta- és 19 légitámadást indítottak, továbbá több mint 75 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban több mint 35 településre mértek csapásokat” – írta a vezérkar.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok próbálják visszafoglalni a régióban Bilohorivkát, mert a település stratégiai jelentőségű Liszicsanszk város orosz megszállás alóli felszabadításában.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy a szombati harcok következtében egy civil vesztette életét a régióban és három sebesült meg.

Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára közölte, hogy egy polgári lakos életét vesztette az orosz támadások következtében, melyek romba döntöttek egy polgári infrastrukturális építményt. Azt nem árulta el, hogy milyen objektumról van szó.

The post Orosz agresszió: a kijevi városvezetés felkészült hárommillió lakos evakuálására appeared first on .