Biztonságpolitika

A jelenlegi kiszámíthatatlan világban tapasztalt kihívások miatt a NATO védelmi miniszterei abban állapodtak meg, hogy a szövetség tovább erősíti védelmi és elrettentő képességeit – jelentette ki Jens Stoltenberg.

Ezzel kapcsolatban Stoltenberg a néhány órával ezelőtt napvilágot látott orosz titkosszolgálati művelet leleplezésére utalt. A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadás azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat.

Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani őket, valamint nyilvánosságra is hozza az elkövetők kilétét – mondta Stoltenberg.

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak.

A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy húszezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak, és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek.

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat.

A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.

Joachim Brudzinski belügyminiszter továbbá felajánlotta, hogy a túlórákért az órabér dupláját fizetik, a betegállományban lévő tisztviselők pedig harminc napig fizetésük száz százalékát kapják meg. Engedményt tennének a nyugdíjügyben is: míg az előző kormány idején a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugdíjállományba, az új előírások szerint ez életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lenne lehetséges.

A rendvédelmi alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek szerint ezek a javaslatok fontosak, de elégtelenek, mivel hosszú távon nem biztosítják a fizetések növekedését, nem akadályozzák meg a rendvédelmi szervekből való munkaerő-kiáramlást.

Nyugodt és békés volt idén a müncheni Oktoberfest, a regisztrált szabálysértések és bűncselekmények száma csökkent – közölte a bajor főváros rendőrsége, a világ legnagyobb sörfesztiváljának zárónapján.

A 185. Oktoberfestre a rendezvény 16 napja alatt 6,3 millióan látogattak el, ami százezer fős növekedés az egy évvel korábbi fesztiválhoz képest, amely két nappal hosszabb volt, 18 napig tartott. A fesztiválon dolgozó rendőrök 924 szabálysértést és bűncselekményt regisztráltak, ez “örvendetes”, 8,9 százalékos csökkenés a tavalyi 1014-hez képest – áll a közleményben.

A legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a szexuális bűncselekmények száma csökkent, 62-ről 42-re. Jelentősen, 13,4 százalékkal – a 2017-es 201-ről 174-re – csökkent a lopások, zsebtolvajlások száma is. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy ismét sikeres volt a nemzetközi együttműködés, a müncheni rendőrséget az idén is támogatták zsebtolvajok elfogására szakosodott külföldi kollégák, köztük Budapestről érkezett rendőrök.

Az ügyek egyik legnagyobb csoportját az ittas vezetés miatt indított eljárások alkotják. A tavalyi 391 után az idén 356 eljárást indítottak, és a 2017-es 231 után 192 ember jogosítványát vonták be a helyszínen. Az esetek száma a szabálysértések és bűncselekmények csaknem valamennyi típusánál csökkent, de a testi sértés és a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás kategóriájában emelkedett, 254-ről 256-ra, illetve 19-ről 20-ra.

Az idén halálos kimenetelű bűncselekmény is történt az Oktoberfesten, 1991 óta először. Az áldozat egy 58 éves férfi, a feltételezett elkövető egy büntetett előéletű 42 éves férfi. A nyomozást még nem zárták le.

A fesztivál területén és környékén 2589 embert azonosítottak, 138 embert korábbi bűncselekményekkel kapcsolatban őrizetbe vettek.

A müncheni városvezetés összesítése szerint az Oktoberfestre több mint 60 országból érkeztek vendégek, a fesztivál területén felállított készpénzkiadó automaták adatai alapján a legnagyobb csoportokat az amerikaiak, a britek, az osztrákok, a franciák, a svájciak, az ausztrálok és az olaszok alkották.

A vendégek 7,5 millió liter sört fogyasztottak, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Az ennivalóból és az alkoholmentes italokból viszont nagyjából tíz százalékkal több fogyott, igen népszerű volt például a csülök és a sajtos nokedli. A talált tárgyak osztályán 2685 tárgyat adtak le, köztük 840 igazolványt, 460 tárcát és számos különlegességet, köztük egy pár jegygyűrűt és egy műfogsort.

Emmanuel Macron francia államfő új lapot kíván nyitni a kormányzásban a belügyminisztere és egyik legfőbb politikai szövetségese, Gérard Collomb lemondását követően, ezért előrehozza a jövő tavaszra tervezett kormányátalakítást – értesült a Le Journal du dimanche (JDD) című hetilap.

A francia elnök – akinek népszerűsége a mélypontjára süllyedt a Benalla-ügy, majd három minisztere távozása után – Edouard Philippe miniszterelnökkel együtt új lendületet szeretne adni politikájának kormánya átalakításával. A kormány tagjai többségében a civil szférából érkezett technokraták.

Míg a népszerű Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter távozását még elszigetelt esetnek tekintette az elnöki hivatal, addig a belügyminiszter lemondása láncreakciót indíthatott volna el, miután “a csapatban vannak kifáradt emberek, mások pedig szeretnének elmenni, így kihasználjuk az alkalmat” – idézett a lap egy kormányhoz közeli forrást.

A JDD úgy tudja, hogy öt és tíz közé tehető azon tárcák száma, amelyek élén változás várható, s egyes minisztériumok hatásköreit is átalakítják.

A tervezett forgatókönyv szerint Philippe miniszterelnök a hét elején benyújtja kormánya lemondását, majd az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek, ő pedig a legitimációja megerősítésére bizalmi szavazást fog kérni a nemzetgyűlésben, ahol Macron pártjának, a Köztársaság lendületbennek abszolút többsége van, ezért a szavazás csak formalitás lesz. Azt követően viszont a miniszterelnöknek alkalma lesz beszédet mondani a képviselők előtt az új kormány irányvonaláról, és egyértelművé tenni a hatalom szándékait a jövő májusi európai parlamenti választások előtt.

A lap szerint biztosra vehető Francoise Nyssen kulturális miniszter távozása, ő visszatér az általa alapított Actes Sud könyvkiadó élére. Várhatóan Stéphane Travert is otthagyja az agrártárcát, Jacques Mézard a felzárkóztatási minisztériumot, távoznak a belügyminisztérium államtitkárai is, valamint Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter. A Le Parisien című napilap úgy tudja, hogy a köztársasági elnök Nicole Belloubet igazságügyi miniszter leváltását is tervezi.

A belügyi tárca élére a nagyközönség számára ismeretlen 53 éves Jean Castex tűnik a JDD szerint a legesélyesebbnek, aki Nicolas Sarkozy államfősége (2007-2012) idején az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, jelenleg a nagy franciaországi sporteseményeket, köztük a 2024-es párizsi olimpiai játékokat előkészítő tárcaközi bizottságot vezeti.

Elemzők szerint a kormányban csak azok a technokraták maradhatnak, akik nemcsak a szakterületükön, hanem politikailag is bizonyították rátermettségüket az elmúlt másfél évben, miután az EP-választások előtt a korábbiaknál várhatóan homogénebb kormány valamennyi tagját be kívánja vetni Macron a franciákat leginkább érintő kérdésekről hozott döntések (munkanélküliség, adópolitika, migráció), illetve a reformok elmagyarázására.

Tarthatatlannak nevezte a rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértését James Mattis amerikai védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben, hozzátéve, hogy amennyiben Moszkva nem változtat, az Egyesült Államok is kénytelen lesz hasonló képességeket kifejleszteni.

Oroszországnak vissza kell térnie a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés előírásaihoz, máskülönben az Egyesült Államoknak is hasonlóan kell cselekednie az ország és a NATO védelmében – hangsúlyozta a tárcavezető.

“Semmi kétség, hogy Oroszország kirívó szerződésszegésével a jelenlegi helyzet tarthatatlan” – fogalmazott, aláhúzva, hogy mérlegelik a diplomáciai és a katonai válaszlehetőségeket.

Kedden Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet arról számolt be, hogy országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett orosz rakétákat. A sajtóban megjelent találgatásokra reagálva azonban később egyértelművé tette: nem egy esetleges megelőző csapásról beszélt.

Mattis a NATO kétnapos védelmi miniszteri találkozója után tartott sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy felelősségre kell vonni Moszkvát, amiért az orosz katonai hírszerzés ügynökei megpróbálták feltörni a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet informatikai rendszerét.

Rámutatott: elegendő bizonyítékot látott ahhoz, hogy teljes biztonsággal kijelenthesse, a holland és a brit hatóságok helyesen azonosították az elkövetőket. “Az oroszokat gyakorlatilag tetten érték a felszereléseikkel” – fogalmazott.

Végezetül hozzátette, többfajta válaszintézkedés is elképzelhető, az Egyesült Államok pedig kész a szövetség tagországainak rendelkezésére bocsátani az amerikai kibervédelmi képességeket, ahogyan azt Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia is tette.

A Szrkipal-ügy egyik gyanúsítottja, Anatolij Csepiga orosz hírszerző ezredes szervezte meg 2014-ben Viktor Janukovics ukrán exelnök Oroszországba menekülését – jelentette ki a Hromadszke ukrán hírportálnak Szergej Kanyev orosz újságíró, aki részt vett a nagy-britanniai mérgezéses eset ügyében folytatott nemzetközi újságírói oknyomozásban.

Kanyev a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus és üzletember által alapított, de augusztus végén felszámolt Oknyomozás-irányítási Központnál (CUR) dolgozott, és részt vett a Szkripal-ügy kapcsán a Bellingcat brit oknyomozó csoport és a The Insider orosz portál számára végzett közös tényfeltáró munkában.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt, lányával együtt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben Novicsok típusú katonai idegméreggel. A merénylet elkövetésével a brit hatóságok Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolták meg, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei. Bosirovról kiderítették, hogy valódi neve Anatolij Csepiga. Moszkva következetesen visszautasítja a vádakat.

Az újságíró elmondta, hogy forrásai, akiket nem kívánt megnevezi, azt mondták neki, hogy Csepiga különleges alakulata védelmezte Janukovicsot mezsihirjai rezidenciáján, majd szállította őt a Krím félszigetre, onnan pedig Oroszországba. Kanyev információi szerint ezért a műveletért kapta Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést Vlagyimir Putyintól.

Kanyev, aki szeptember végén egy ellene készülő vádemeléstől tartva elhagyta Oroszországot, ígéretet tett az ukrán hírportálnak arra, hogy napokon belül nyilvánosságra hozza kutatásainak részleteit Csepigának a Janukovics Oroszországba menekítésében játszott szerepéről.

Ruszlan Kravcsenko ügyész, aki a Janukovics elleni hazaárulási perben a vád képviselője, a Hromadszke érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az orosz újságíró állítását. Mint mondta, az ukrán nyomozóhatóságoknak nincs információjuk arról, hogy orosz részről ki vett részt a műveletben.

Az UNIAN ukrán hírügynökség hozzáfűzte, hogy korábbi sajtóhírek szerint Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést a csecsen háborúban és egy bizonyos 2014-es “béketeremtő misszióban” való részvételéért kapta, s ez utóbbi misszió nagy valószínűséggel a Donyec-medencében történt orosz beavatkozást jelenti.

Helikopter-balesetben életét vesztette Szaak Karapetján, az orosz főügyész helyettese – jelentették csütörtökön orosz hírügynökségek.

A Kosztroma megyében szerda kora este történt balesetben az Interfax szerint a helyettes főügyészt szállító AS-350 típusú helikopter a sötétben fák tetejének ütközött, irányíthatatlanná vált és lezuhant. A balesetben meghalt a jármű pilótája és másik utasa is.

A Moszkvából Pleszbe tartó helikopter Kosztroma várostól 130 kilométerre járt szerencsétlenül. Jelentések szerint a gép előzőleg a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt kényszerleszállást hajtott végre Csuhloma repülőterén, de később továbbindult.

Az Interfax úgy értesült, hogy Karapetján felügyelte a legjelentősebb bűnügyekben, köztük a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásokat.

Kiutasítottak négy orosz hírszerzőt Hollandiából még áprilisban, miután megpróbáltak betörni a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszerébe – jelentette be a holland védelmi miniszter.

Ank Bijleveld arról számolt be, hogy a négy gyanúsított április 10-én érkezett Hollandiába. Három nappal később fogták el őket egy szállodában az OPCW központja mellett, és különböző, hálózatok meghackelésére használható felszereléseket találtak náluk, amelyek közül többet megpróbálták megsemmisíteni, miután tetten érték őket.

Leszögezte: a hírszerzőknek nem sikerült betörniük a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet rendszerébe.

Az OPCW szakemberei ekkoriban dolgoztak a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök elleni angliai gyilkossági kísérletben használt idegméreg azonosításán, illetve a szíriai Dúma városban végrehajtott vegyi támadás vizsgálatán.

A kémek a 2014 nyarán Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyében folyó nemzetközi vizsgálatról is megpróbáltak értesülésekhez jutni, valamint a gyanú szerint a svájci Spiez városába terveztek utazni, ugyanis az OPCW egy ottani laboratóriumban elemezte a Szíriában begyűjtött klórgáz-mintákat – közölte Bijleveld.

“Ehelyett fel lettek rakva egy moszkvai gépre” – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a holland szervek műveletében megszerzett információk alapján az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma várhatóan még csütörtökön vádat emel feltételezett orosz kémek ellen.

A tárcavezető végezetül felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a nyugati demokráciák “aláásását” célzó kibertevékenységével.

A sajtóértekezleten Onno Eichelsheim holland vezérőrnagy is részt vett, aki figyelmeztetett, hogy nem szabad naivnak lenni és viszonylag biztonságosnak tekinteni Hollandiát ebből a szempontból, az orosz katonai hírszerzés ugyanis rendkívül aktív a számos nemzetközi szervezetnek otthon adó országban.

A holland katonai titkosszolgálat ezzel párhuzamosan közzétette az áprilisban kiutasított négy orosz kém nevét és fényképét.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös közleményt adott ki, és abban súlyos aggodalmát fejezte ki az orosz katonai hírszerzésnek (GU) az “OPCW integritása aláásását” célzó kísérlete miatt.

Elítélték az agresszív cselekedetet, amely szerintük arról tanúskodik, hogy Moszkva semmibe veszi a szervezet célját, a vegyi fegyverek teljes felszámolását.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: “Oroszországnak fel kell hagynia meggondolatlan viselkedésével, ide értve az erő alkalmazását a szomszédai ellen, a választásokba való beavatkozási kísérleteket és a széleskörű dezinformációs kampányt”.

A katonai szövetség vezetője támogatásáról biztosította Hollandiát, s arról tájékoztatott, hogy a NATO folytatja a védelem megerősítését a hibrid fenyegetésekkel szemben.

A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) csütörtöki jelentése szerint a GU felelős az elmúlt évek legsúlyosabb kibertámadásaiért, a BadRabbit zsarolóvírusos támadásért, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség elleni hackerakcióért, az amerikai Demokrata Párt elleni támadásért és egy brit tévécsatorna e-mailjeinek ellopásáért is.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium minden évben lehetőséget kap arra, hogy külön szekcióban mutassa meg a Kutatók Éjszakáján, mit tudnak tagjai. Idén 2018. szeptember 28-án rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, ebben az évben is színes előadásokkal készültünk Számotokra; az alábbiakban ezek összefoglalóit olvashatjátok!

Dús Pongrác: A világ 16 fegyvertelen országa, védelmi együttműködéseik

Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.

Szabó Orsolya Réka: Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben

Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója “Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.

Berkes Rudolf: A mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának a dilemmái

Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.

Rácz-Nagy Judit: A kibertér mint negyedik hadszíntér

Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek – vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek – jellemzői következtek.
A prezentáció második részében a legelső kiberfegyverről: a Stuxnetről, kibertámadásokról és további kiberfegyverekről – DuQ, TeamSpy, Red October, WannaCry – volt szó. Végül a kibertérben történő támadások és jelenlegi politikai ráhatásai is említésre kerültek.

 

Lendvai Tünde: Észak-Korea – útban a legitim állam felé

Lendvai Tünde Észak-Korea – útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.

Holló-Szabó Benedek: A Kínai Népköztársaság etnikai nehézségei

Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
A kisebbségek helyzetének vizsgálatát is a XVII. századtól kezdte az előadó. A hallgatóság megismerkedett Tibet eseménydús történelmével, egy rövid videón pedig megtekintették a 2008-as tibeti zavargásokat. Szó esett a Xinjiang-Ujgur Autonóm Terület jogi helyzetéről és több ujgur terrorista által elkövetett erőszakos cselekményről. Az előadás végén Tajvan (Kínai Köztársaság) és az „egy Kína elvét” valló Kínai Népköztársaság közötti feszültségről tájékozódhatott a közönség.

Ármás Julianna: Macedóniából Észak-Macedónia – vége a görög–macedón névvitának(?)

Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög–macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 – a független macedón állam kikiáltása – óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése – egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.

Kovács Georgina: A civil környezet értékelése és hatása a katonai műveletek végrehajtására

Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
A konklúzióban az előadó hangsúlyozta a stabiltás és újjáépítés fontosságát, hiszen csak az tud győzelmet kivívni, aki nem csak a katonai győzelmet, hanem az azt követő békét is garantálni tudja.

Halasi Gábor: An Introduction to the current political crisis in Libya

Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei – egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét –, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.

Szabó Albert: Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence

A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi linken érhető el. Az előadás, tekintettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és más egyetemek nemzetközi hallgatóinak bevonására angolul került bemutatásra. Az előadás során az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nemzeti és nemzetközi törekvéseinek figyelembe vételével a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról hallhattak az érdeklődők izgalmas előadást. Az előadó megvizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése mögött milyen hadműveleti képességek rejlenek, valamint hogy a nagyhatalmak és az egyes multinacionális nagyvállalatok a mesterséges intelligencia területén eddig milyen eredményeket értek el, mind katonai és civil alkalmazhatóság terén. Végezetül pedig a hallgatóság válaszokat kaphatott a mesterséges intelligencia morális, etikai és filozófiai kérdéseire, valamint azokra a katonai fejlesztési programokra melyek alapjaiban épülnek a mesterséges intelligencia alkalmazására.

Edl András: China in Space

Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra – beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is – illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.

Képek: Szarka Luca

A brit és a holland miniszterelnök Londonban ismertetett közös csütörtöki nyilatkozata szerint a Hollandiában tervezett orosz titkosszolgálati művelet leleplezése fényt derített az orosz katonai hírszerzés (GU) “elfogadhatatlan kibertevékenységére”.

Theresa May és Mark Rutte a Downing Street által kiadott kommünikében leszögezi, hogy a GU világszerte célkeresztjébe vett különböző intézményeket, köztük a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW).

A holland védelmi miniszter röviddel a brit-holland közös miniszterelnöki közlemény kiadása előtt bejelentette, hogy sikerült meghiúsítani egy titkosszolgálati akciót az OPCW ellen, és az üggyel összefüggésben még áprilisban kiutasítottak négy orosz hírszerzőt Hollandiából.

May és Rutte nyilatkozata szerint a GU egy olyan nemzetközi szervezet biztosított rendszereihez próbált hozzáférni, amely azon dolgozik, hogy megszabadítsa a világot a vegyi fegyverektől, és ez mutatja, hogy az orosz katonai hírszerzés figyelmen kívül hagyja a globális értékeket és azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára biztonságot teremtenek.

A közös brit-holland miniszterelnöki közlemény szerint a GU meggondolatlan műveletei a romboló hatású kibertevékenységtől az illegális idegméreg-hatóanyagok használatáig terjed, “ahogy azt Salisburyben is láttuk”. Theresa May és Mark Rutte felidézi közleményében, hogy a délnyugat-angliai városban elkövetett mérgezéses támadásban négy ember életveszélyes állapotba került, egy pedig meghalt.

A Scotland Yard és az angol-walesi vádhatóság a GU két tisztjét gyanúsítja a merényletkísérlettel, amelyet márciusban követtek el Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal ellen.

Az ügyészi hivatal szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, Szergej Szkripal, Julija Szkripal és egy brit rendőrtiszt, Nick Bailey sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlettel, és a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

Bailey a vizsgálat korai szakaszában szintén súlyos mérgezést szenvedett, és a Scotland Yard legutóbbi közleménye szerint azóta sem nyerte vissza munkaképességét, bár felgyógyulása jól halad.

Júliusban két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból, Dawn Sturgess azonban július 8-án ugyanebben a kórházban meghalt. Szkripal és lánya hosszas kezelés után felépült, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok nevű, még a Szovjetunió által kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, és ezt nemrégiben az OPCW is megerősítette saját független vizsgálata alapján.

Az OPCW vizsgálata a Szkripal-ügyben használt méreganyag azonosítása végett hozzávetőleg ugyanabban az időszakban kezdődött, amikor a holland hatóságok csütörtöki bejelentése szerint a GU emberei megkísérelték a hágai szervezet elleni kiberműveletet. A Szkripal-ügy gyanúsítottjait a brit hatóságok néhány hete Alekszandr Petrovként és Ruszlan Bosirovként nevezték meg, de a Scotland Yard ezzel egy időben közölte azt is, hogy álnevekről van szó.

A Bellingcat nevű, angliai székhelyű civil oknyomozó csoport szeptember végén bejelentette, hogy mélyreható vizsgálatai szerint Bosirov valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták.

Oroszország folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A jelenlegi kiszámíthatatlan világban tapasztalt kihívások miatt a NATO védelmi miniszterei abban állapodtak meg, hogy a szövetség tovább erősíti védelmi és elrettentő képességeit – jelentette ki Jens Stoltenberg Brüsszelben, a katonai szövetség tagországainak kétnapos védelmi miniszteri tanácskozásának végén tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg a néhány órával ezelőtt napvilágot látott orosz titkosszolgálati művelet leleplezésére utalt.

A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadásra adott válasz azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat. Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani az elkövetőket, valamint nyilvánosságra is hozza azok kilétét – mondta Stoltenberg.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nemrégiben kibervédelmi koordinációs központot hozott létre, amelynek munkáját a jövőben erősíteni fogják, kiegészítve azt a tagállami képességek összekapcsolásával. A szövetségesek úgynevezett integrált nemzeti kiberképessége információkat gyűjt, internetes támadások menetét göngyölíti fel, meghatározza azok forrásait és meg képes akadályozni a további ellenséges tevékenységet – húzta alá.

Beszédében kiemelte, a szövetségesek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban ismerte el egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését.

“Ismét bebizonyosodott, hogy Oroszország nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta. Oroszországnak be kell tartania az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit” – fogalmazott.

A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint. Ez az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme – húzta alá.

“A megállapodás veszélyben van. Annak be nem tartása destabilizáló hatású, amely veszélyt jelent valamennyiünk biztonságára” – húzta alá.

Stoltenberg kiemelte továbbá, hogy a biztonság magasabb fokának elérése érdekében méltányosabb tehermegosztásra van szükség a tagországok között.

“A terhek megosztásának minden aspektusára, a védelmi kiadások növelése mellett a képességfejlesztésre, és a NATO missziókhoz és műveletekhez való hozzájárulásokra is szükség van. Noha határozottan pozitív a védelmi kiadások tagállami mérlege, további erőfeszítésre van szükség a vállalt kötelezettségek határidőig való teljesítése érdekében” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek elkötelezték magukat amellett is, hogy hiteles nemzeti terveket készítenek a kötelezettségvállalások elérésére, amelyeket az év vége előtt mutatnak be, és a védelmi miniszterek februárban tervezett ülésén vitatnak meg.

Elmondta továbbá, hogy az elrettentés és a védelmi képesség magában foglalja a hagyományos hadviselés mellett a számítógépes védelmet, a rakétavédelmet és a nukleáris dimenziót is. Ezért csütörtökön összeült a NATO nukleáris tervezőcsoportja, és áttekintette a szövetség úgynevezett nukleáris struktúráját annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő eszközöket és eljárásokat egy esetleges agresszió esetén – közölte a főtitkár.

Nem akar több háborút Izraellel Yahya Sinwar (ejtsd Jahíje Szinuár), a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetője.

Sinwar az izraeli Jediót Ahronót és az olasz La Repubblica újságnak adott interjúban beszélt erről. Az interjú pénteken jelenik meg teljes terjedelmében, de az izraeli újság honlapja, az ynet már csütörtökön részleteket tett közzé róla. Még sosem fordult elő, hogy a palesztin szélsőséges szervezet vezetője interjút adott volna izraeli újságnak. Sinwar huszonkét évet töltött terrorcselekményekért izraeli börtönökben, és hét évvel ezelőtt, Gilád Salít tizedes fogolycseréjével került szabadlábra, majd jutott vezető tisztségekbe a Hamászban.

“Senkinek sem áll érdekében egy újabb háború. Ki akar csúzlival szembeszállni egy nukleáris szuperhatalommal? A háború semmit sem ér el” – fejtette ki Sinwar, hozzátéve, hogy jelenleg esélyt lát a változásra.

“Még nem született meg a tűzszünet, de a Hamász, és szinte minden palesztin szervezet kész aláírni és tiszteletben tartani. De most még csak a megszállás van. Fontos, hogy egyértelművé tegyük: ha megtámadnak, megvédjük magunkat, mint mindig. De utána, egy év múlva ismét ugyanott leszünk. Újra és újra azt mondom: háborúval semmit sem lehet elérni”- mondta a Sinwar, szavait közvetlenül az izraeli újságolvasóknak szánva.

A Hamász fogságban tart két izraeli állampolgárt, és nem adja ki Izraelnek két katona holttestét, akik az előző, 2015-ös Erős Szikla nevű hadműveletben estek el. Szinuár erről is szót ejtett, tekintettel arra, hogy a tűzszüneti tárgyalásokkal egy időben zajlanak a megbeszélések a fogolycseréről is.

“Ez több mint fontos, egyenesen létfontosságú. Nem politikai, hanem morális kérdés, amely megoldását kötelességemnek tekintem. Mindent elkövetek, hogy kiszabaduljon az, aki még fogságban van”- hangoztatta. Sinwar az övezet gazdasági nehézségeiért Izraelt és Egyiptomot tette felelőssé, akik a Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele óta tartják blokád alatt.

“Kötelezettségemnek tekintem, hogy együttműködjek bárkivel, aki segíthet a blokád megszüntetésében. A jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen a robbanás” – vélekedett Sinwar. A Hamász vezetője szerint a tűzszünet feltétele a teljes nyugalom és a blokád beszüntetése.

Az utóbbi feltétel azonban alapvetően eltér az izraeli megközelítéstől, mivel Jeruzsálem teljes nyugalmat ajánl a gázaiak számára, cserébe a teljes nyugalomért, vagyis a hónapok óta tartó erőszakos határ menti tüntetések és zavargások felszámolásáért. Izrael nem ígéri az Egyiptommal közösen, a Hamász-puccs után bevezetett, és jelenleg elsősorban a biztonsági okokból veszélyesnek tekintett termékek behozatali tilalmára, valamint a személyforgalom korlátozására vonatkozó blokád beszüntetését.

A Bátor Harcos hadgyakorlat század éleslövészeti fázisán a harcrendből sikerült néhány szép pillanatot elcsípni...

Indul  a bocskaisok támogató szakaszának 9K115-2 Metisz-M rendszerének 9M131 rakétája.

A BTR-80-assal érkezett páncéltörők tüzelőállásban.

Zord

Elindult a romániai mobiltelefonos katasztrófavédelmi riasztórendszer tájékoztató portálja, hétfőtől pedig a RO-ALERT rendszer országos tesztjei is megkezdődnek – jelentette be szombaton Raed Arafat román katasztrófavédelmi államtitkár.

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett “cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár rámutatott: a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol “veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.

Új kategóriával bővült a radioaktív hulladékok köre, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok osztályával; az ide sorolható anyagok a jövőben gazdaságosabban lesznek tárolhatók mindaddig, amíg sugárvédelmi szempontból veszélytelenekké válnak.

Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló, 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be – tette közzé honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Korábban a radioaktív hulladékokat két csoportba sorolták. A nagy aktivitású hulladékok – a paksi atomerőmű kiégett fűtőkazettái – esetében a hőtermelést a tárolásnál figyelembe kell venni. A többi, a sugárzás mentességi szintjét meghaladó hulladékok a kis és közepes aktivitású kategóriába tartoztak.

Az új szabályozás szerint nagyon kis aktivitásúnak minősülnek azok a hulladékok, amelyekben csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja haladja meg a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat – közölte az OAH.

Tájékoztatásuk szerint jelenleg a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például kontaminálódott munkaruha, cipővédő fólia, szerszám. A nemzetközi tapasztalatok alapján a legtöbb nagyon kis aktivitású hulladék a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik; olyan beton- és fémelemek tartoznak ide, amelyek a radioaktív közeggel érintkeznek, dekontaminálásuk és leszerelésük után radioaktivitásuk kis mértékben meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A program becslése szerint összesen 27 000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik, amelynek várhatóan igen nagy része, mintegy 22 ezer köbméter lesz nagyon kis aktivitású.

Ma a jelenleg üzemelő két radioaktívhulladék-tároló alkalmas a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére, azonban a hulladékos nemzeti stratégia, amely alapján a Nemzeti Program készült, azt a célt szolgálja, hogy ezeket az anyagokat a jövőben egyszerűbb, külön erre a célra kialakított tárolóban helyezhessék el – írták. Jelezték, hogy a leendő tároló létesítése és üzemeltetése az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) feladata lesz.

A hivatal arról is beszámolt, hogy a nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és ezt további egyeztetésre bocsátotta.

Az RHK Kft. az MTI érdeklődésére közölte, hogy jelenleg a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékokat, a Püspökszilágyiban működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló a radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, kutatásban mezőgazdaságban és iparban – képződő hulladékokat fogadja.

A nagyon kis aktivitású hulladékokat eddig döntően a kis és közepes aktivitásúak részeként kezelték. A nemzetközi gyakorlat azt igazolta, hogy az ebbe a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetőek felszíni, földmedrű tárolókban – ismertették.

Ilyenek már évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint ezek a tárolók a biztonság színvonalának megtartása mellett sokkal kevésbé költséges műszaki megoldást jelentenek a nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére.

BREXIT

Az Általános Ügyek Tanácsa (50. cikk) szeptember 18-i ülésén tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról az Unió főtárgyalójától, Michel Barniertől. A helyzet megvitatása után Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere a következőket jelentette be: „Még mindig vannak fontos, rendezésre váró kérdések. Azt reméljük azonban, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül olyan megállapodást elérni, amely garantálja, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen, beleértve természetesen egy olyan végső esetben alkalmazandó működőképes tartalékmegoldást is, amely rendezi az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdését. Még mindig van idő arra, hogy közös alapot találjunk egy olyan, a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elfogadásához, amely az Egyesült Királyságot közeli partnerként jelöli meg. A miniszterek ma ismételten tanúbizonyságát adták annak, hogy az összes kérdés tekintetében továbbra is elkötelezettek vagyunk az EU27-ek egysége mellett, még a tárgyalásoknak ezekben a késői szakaszaiban is.”

A tárgyalások az utolsó szakaszban járnak, jelenleg is 80%-os készültségen áll a megállapodás, azonban a fentebb említett ügyekben meg kell egyezni. Az EU miniszterei ugyanilyen formációban legközelebb október 16-án Luxemburgban fogják megvitatni a kérdést.

A szeptember 19-20-i, nem hivatalos salzburgi találkozón az Unió vezetői megbeszélést tartottak többek között a Brexitről is. A 27 vezető megállapodott abban, hogy ameddig az Egyesült Királysággal nem sikerül elfogadni egy „kiforrott, működőképes és jogilag kötelező erejű tartalékmegoldást” az ír határ kérdésében, addig nem jöhet létre a kilépésről szóló megállapodás sem. Továbbá megerősítették a belső egységet és bejelentettek egy tervezett politikai szándéknyilatkozatot a jövőbeli viszonyrendszert illetően is. A megbeszéltek alapján fognak dolgozni az Európai Tanács következő, októberi ülésén.

„A Brexit-tárgyalások sorsa az Európai Tanács októberi ülésén dől el. Azt várjuk, hogy októberben teljes gőzzel haladnak a Brexitről folytatott tárgyalások, és valós eredmények születnek. Ekkor dönteni fogunk arról, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján rendkívüli csúcstalálkozót hívhatunk össze novemberre a megállapodás véglegesítése és formalizálása érdekében.” – mondta el Donald Tusk.

A salzburgi ülés után Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter kihangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van egy megállapodásra és mindenáron el kell kerülni azt a „no-deal” helyzetet, hogy az Egyesült Királyság a megállapodás elkészülte előtt lépjen ki az Unióból. Legalább egy szabadkereskedelmi megállapodás szükséges és nem szabad visszatérni a WTO szabályok szerinti kereskedelemhez. A miniszter szerint egy ilyen szituáció komoly hatással lenne az olyan országok gazdaságára, mint Magyarország, aki erősen támaszkodik a brit befektetésekre. Valamint elmondta, hogy a továbbiakban is kulcsfontosságú lenne folytatni a biztonságpolitikai együttműködést a szigetországgal és nincs értelme kizárni a briteket olyan programokból, mint a Galileo műholdas navigációs rendszer.

Az európai vezetők elutasították a Theresa May, brit miniszterelnök által felvázolt ún. Chequers-tervet, amely szerinte „az egyetlen számára elfogadható megállapodás” a kilépésről. A terv a következőkből áll össze:

1. Az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót 2019. március 29-én.
2. Személyek szabad mozgásának megállítása.
3. Szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val, ún. közös szabálykönyv kialakítása az ipari és mezőgazdasági áruk kapcsán.
4. Kilépnek a közös mezőgazdasági és a közös halászati politikából.
5. Megszűntetik az Európai Unió Bíróságának joghatóságát az Egyesült Királyságban.
6. Megakadályozzák a „kemény határt” az ír-északír határszakaszon.
7. Szoros biztonsági együttműködés az EU-val, de önálló biztonságpolitika.
8. Új önálló üzleti lehetőségek a brit vállalatok számára világszerte.

A vitát a brit miniszterelnök gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos jövőképe adta, amit többek között Emmanuel Macron francia elnök is elfogadhatatlannak nevezett. Az európai vezetők nem fogadják el a közös piac „kimazsolázását”, mivel a terv megállítaná az emberek szabad áramlását és egy „fél-vámuniót” eredményezne. Az önálló brit külgazdasági politika szintén elfogadhatatlan lenne a vezetők számára. Theresa May tervét azonban nem csak az európai tárgyalófelek, hanem saját párttársainak egy része is ellenzi. Legalább 80 konzervatív képviselő tartja elfogadhatatlannak a tervet, mert azt nem látják „igazi” kiválásnak az EU-ból. A kifogásokat látva May egy pártkongresszust hívott össze, hogy „a lehető legjobb tervet állítsák össze Nagy-Britanniának”. A miniszterelnök szerint a terve az egyetlen működőképes verzió, amely Észak-Írországnak is megfelelő. A belső konfliktus miatt kérdésessé vált a miniszterelnök pozíciója valamint egy esetleg elfogadott kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyása és törvénybe iktatása is.

Védelempolitika

Julian King, az Európai Unió Tanácsának a biztonsági unióért felelős biztosa szerint a Brexit után a „lehető legszorosabb” együttműködésre van szükség a biztonság- és védelempolitika területén. Sokan megkérdőjelezik a hatékony kooperációt az EU második legnagyobb nettó befizetőjének kilépése után. A Brüsszelben tartott védelmi találkozón King kiemelte, hogy az Uniónak és Nagy-Britanniának továbbra is együtt kell működnie, nagyobb hangsúlyt fektetve a kibertámadások és terrorizmus elleni fellépésre.

Franciaország és Nagy-Britannia már tett lépéseket a bilaterális kapcsolatok erősítése felé: a francia és angol védelmi miniszterek évente kétszer fognak találkozni az eddigi egy alkalom helyet, jelentette be Florence Parly, a francia fegyveres erők minisztere. A harci drónok kérdéséről azonban nem született megegyezés a januári Theresa May és Emmanuel Macron közötti csúcstalálkozón.

Intézményi hírek szeptemberből

2018. szeptember 12-én az Európai Parlament az Unió történetében először kezdeményezte, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács indítson vizsgálatot és döntsön arról, hogy Magyarország valóban megsérti-e a 2. cikkelyben felsorolt alapértékeket. A Parlament aggodalmát fejezte ki többek között az alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, a bírói függetlenséggel, a véleménynyilvánítás szabadságával és az egyenlő bánásmódhoz való joggal kapcsolatban. Következő lépésként az Európai Tanács meghallgatja a magyar álláspontot az ügyben, majd négyötödös szavazati többséggel, a Parlament egyetértésével dönthet arról, hogy valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének veszélye Magyarországon. A tagállamok ajánlásokat is tehetnek a probléma megoldására. Az eljárás későbbi szakaszában az Európai Tanácsnak arra is lehetősége nyílhat, hogy egyhangú szavazással, a Parlament egyetértésével megállapítsa, hogy Magyarországon tartósan fennáll a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok súlyos megsértése. Ha ez bekövetkezne, Magyarországot szankciókkal sújthatják, mint például szavazati jogának felfüggesztése.
Hírfigyelőnk végén hosszabban foglalkozunk a jelentéssel.

A Tanács szeptember 18-án következtetéseket fogadott el a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos EU és ENSZ közötti stratégiai partnerség prioritásairól a 2019-től 2021-ig tartó időszakra nézve. Ebben megállapításra került, hogy az EU és az ENSZ együttműködése mindkét fél számára sok előnnyel jár. A Tanács hangsúlyozta a Nők, Béke és Biztonság program átfogó prioritássá válását, valamint a konfliktusmegelőzést is kiemelte. Ezenkívül a következtetésekben az Európai Unió hitet tett amellett, hogy a multilaterális világrendnek az ENSZ-en kell alapulnia, és az EU többoldalú segítséget nyújt ennek megvalósításához.

Szeptember 20-án került sor az uniós állam- és kormányfők nem hivatalos salzburgi találkozójára, melynek fő témái a belső biztonság, a migráció és a Brexit voltak. A migrációt illetően a tárgyaláson megvitatták, hogy csökkent az ireegurális érkezők száma – alacsonyabb, mint a válság előtti években –, de továbbra is szükség van együttműködésre harmadik országokkal; kiemelték az Egyiptommal folytatott egyeztetéseket. A belső biztonság kérdésében a résztvevő felek megállapodtak az Európai Határ- és Parti Őrség erősítéséről, illetve a kiberbűnözés minden formája, a manipuláció és a félretájékoztatás ellni küzdelem fokozásáról. A Brexitet illető napirendi pontokról “BREXIT” rovatpontunk alatt írtunk.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/10/ee87bea8-a0fb-050d-1b99-335cf9fb43af.mp4

Az uniós vezetők a migrációról, a belső biztonságról és a brexitről tárgyaltak. Forrás: consilium.europa.eu

Sargentini-jelentés – és ami mögötte van
írta: Banos Benjámin

Az Európai Parlament (EP) szeptember 12-én több mint kétharmados többséggel megszavazta a Judith Sargentini (zöldpárti, holland) képviselőasszony nevével fémjelzett jelentést. Mostkísérletet teszek a spektrum egészéből bemutatni a fennálló néző- és álláspontokat és a lehetséges következményeket is megvizsgálom.

Forrás: Hungary today.

Előzményként érdemes megemlíteni, hogy az EP 2017 májusában elfogadott egy olyan állásfoglalást, ami lehetővé tette Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás megindítását és a teljes korű kivizsgálást, miszerint sérülnek-e az uniós alapértékek. Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.

Jogi háttér – mit is jelent pontosan a 7. cikk szerinti eljárás és mi a folyamata?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke (EUSz. 2. cikk) tartalmazza az EU-s értékeket, többek között megemlítve: szabadság, jogállamiság, demokrácia stb.; és ezen értékek egyik tagállam részéről történő csorbítása felveti a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatását. A jelenlegi esetben, az EP-ben kétharmados többséggel fogadták el a jelentést, így a dokumentum arra kéri az Európai Tanácsot, hogy indítsa el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az uniós normákat. Jelen állás szerint közvetlen jogi következménye nincs a jelentés megszavazásának. A további lépésekhez, aminek legsúlyosabb vetülete az adott tagállam jogainak a felfüggesztése, szükségeltetik az Európai Tanács egyhangú döntése, ami valószínűleg nem teljesülne egy ilyen voksoláson.

Forrás: europa.eu.

A jelentés tartalma

Az Orbán-kormány fő üzenete: az Európai Unió azért támadja Magyarországot, mert hazánk nem támogatja az illegális migrációt; a jelentés nem más, mint a migráció-pártiak kicsinyes bosszúja. A magyar kormány kommunikációja beleillik a jelenlegi kormányzati diskurzusba, azonban nem lenne szabad a jelentést ennyire relativizálni még akkor sem, ha bizonyára az Unióban sokaknak nem tetsző a magyar menekültpolitika és annak hangvétele. Ugyanis a beszámoló a következő fejezetekből áll:
1. Alkotmányos és választási rendszer működése.
2. Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása.
3. Korrupció és összeférhetetlenség.
4. Magánélet védelme és adatvédelem.
5. Szólásszabadság.
6. Tudományos élet szabadsága.
7. Vallásszabadság.
8. Egyesülési szabadság.
9. Egyenlő bánásmód.
10. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel .szembeni védelem.
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai.
12. Gazdasági és szociális jogok.
A menekültkérdés mellett az Unió egyre kevésbé tolerálja a magyar kormány harcát Brüsszellel („Állítsuk meg Brüsszelt”), a Soros-kampányt, a CEU működésének a megnehezítését és egyes civil szervezetek elleni fellépést.

Forrás: N1 (english edition).

Az ügy háttere

Joggal feltételezhetjük, hogy az EP-ben történtek mögött húzódik a jövő évi választásokra való felkészülés és Emmanuel Macron, francia elnök politikai malőrjei. Macron láthatóan élvezi, hogy Orbán Viktor és Matteo Salvini, olasz belügyminiszter benne látják a fő ellenfelüket Európában, hiszen Macron olyan centrális koalíció létrehozásán fáradozik, amiben egy Orbán nélküli néppárti (EPP) frakció lehetne az egyik meghatározó párt.

A szavazás mind belföldön, mind külföldön túl nagy visszhangot kapott és kevésbé foglalkoztak az eset azon vetületével, hogy ez egy csendes felkérés volt a Fidesz felé, hogy hagyja el önként az EPP-frakcióját; hiszen az EPP-nek mégiscsak kisebb veszteség lenne a Fidesz-tagok leválása, mintha az egész néppárti alakulat esne darabokra. A Fidesz kijelentette, hogy önként nem hajlandóak távozni, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője pedig nem akarja durva kenyértörésre vinni a dolgot, bár a szavazás előtti vitában a magyar kormányfő kompromisszum-képtelensége miatt – heves tiltakozások ellenére – az EPP soraiban ülő képviselők több mint fele is megszavazta a jelentést, tehát ott tartunk, hogy a teljes eljárás lezárultáig biztosan nem zárja ki az EPP soraiból a Fideszt.

Konklúzió

Az Unió kampányüzemmódba kapcsolt, a választási harc már szeptemberben – a szokásosnál hamarabb – elkezdődött. A tét egyáltalán nem kicsi, bár felesleges „sorsfordító”, „sorsdöntő” stb. választásokat emlegetni, mert az új EP felállása után is a fő döntéshozó és végrehajtó testület az Európai Tanács és Európai Bizottság maradnak. A 2019-es választások után is valószínűleg a jobbközép EPP fogja alkotni a legnagyobb frakciót – bár kisebb létszámmal, mint most. Ez akkor is így alakulhat, ha sikerül a macronista formációnak elszívni szavazatokat, illetve az olasz Liga a magyar Fidesz vezetésével egy jobboldali–populista alakulattal kiválna az EPP-ből. Nagyobb problémát jelent, hogy az Unió történetében először nem lesz meg a többsége az Európa-párti jobboldalnak és baloldalnak, csak a szintén Európa-párti liberálisokkal tudják továbbra is többségüket biztosítani. Az egyharmadnyi euroszkeptikus és radikális EP-képviselő sok konfliktust fog okozni, lelassulhat a döntéshozatal, egy időre akár meg is bénulhat az Európai Unió döntéshozatala.

Az Európi Unió hatalmas bürokratikus apparátusa és demokratikus őrlőmalmai nagyon lassan lendülnek mozgásba, azonban beműködtetésük után lassabban is kerülnek vissza nyugalmi állapotba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, ha egy tagállam és különösen annak vezető kormánya olyan szituációba sodorja magát, ahol fennáll az uniós értékek megsértése, valamint a többszörös felszólítás ellenére és csekély kompromisszumkészség mutatására ezek a szabályozó mechanizmusok életbe lépnek.

A fent említett határok feszegetésével és a mechanizmusok életbe lépésével az adott tagállam egyben azt is vállálja, hogy az elhúzódó procedúra mind külföldön, mind belföldön óriási visszhangot kap. Ezenfelül rövid- és középtávon a renitens álláspont kérlelhetetlen képviselete először a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokban fog negatívan lecsapódni, hosszútávon a károk beláthatatlanok.

A Magyar Honvédség (MH) a törékeny és sérülékeny békét szeretné megőrizni – jelentette ki a honvédelmi miniszter az október 1-jén megalakult MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred tartalékos eskütétellel egybekötött csapatzászló átadás-átvételi ünnepségén.

Benkő Tibor örömteli gondolatnak nevezte, hogy a magyar emberekben érződik a haza iránti elkötelezettség, hűség és szeretet.

A magyarok békére és biztonságra vágynak, és ezt a biztonságot nekünk kell megteremteni – szólt a miniszter a Kossuth téren felsorakozott mintegy négyszáz tartalékoshoz, akik közül százhatvanan tették le esküjüket ezen a napon.

A miniszter hangsúlyozta, Magyarország biztonsága a honvédség és a szövetséges erők képességétől, de leginkább a magyar emberek elszántságától és felkészültségétől, tenni akarásától függ.

A honvédség legújabb alakulatának tagjai ma arra tettek esküt, hogy hazájukat, ha kell, az életük árán is megvédik – mondta a miniszter, hozzátéve, a tartalékos állományt elismerés is illeti, hogy küldetésüket, a haza védelmét a munka és az iskola mellett vállalták.

Kiemelte, felemelő érzés látni, hogy egyre többen vannak olyanok, akik ezt fontosnak tartják. Benkő leszögezte, téved, aki azt mondja, hogy a honvédség háborúra készül és militarizálni akar mindenkit.

Magyarország környezetében – Ukrajnában – azonban háború van, korábban pedig a délszláv válság jelentett komoly fenyegetést a magyaroknak. A Nyugat-Balkánon a béke továbbra is csak időleges – folytatta – , de azért van béke, mert az ott élők biztonságát magyar katonák és békefenntartók is őrzik.

Benkő azt kérte a felsorakozott ezred tagjaitól, hogy névadójukhoz méltó katonai tevékenységet végezzenek és legyenek büszkék arra a csapatzászlóra, amelyet Áder János köztársasági elnök adományozott az ezred állományának.

“Áldozat nélkül nincs nagy cselekedet” – idézte vitéz Vattay Antal altábornagy hitvallását beszédében Horváth András alezredes, a nyíregyházi alakulat megbízott ezredparancsnoka. Mint mondta, az ezred hivatásos, szerződéses és tartalékos katonái a kiképzések és az ezred megalakításával együtt járó szervezeti feladatok mellett áldozatos munkával dolgoztak azért, hogy ma mindannyian itt lehessenek.

Köszönet a szolgálatért és az áldozatért, amit hoztak, és köszönet a családoknak, akik ezt lehetővé teszik – hangoztatta az alezredes. Megjegyezte, a szolgálat még csak most kezdődik, az ezred vezetése igyekszik jó példával elöl járni és felkészíteni őket a haza szolgálatára.

A csapatzászlót a köztársasági elnök nevében Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályának vezetője, főhadsegéd adta Horváth Andrásnak. Az eseményen részt vett Vattay Antal altábornagy lánya, Vattay Eleonóra zászlóanya és unokája, Vattay Antal is.

Vitéz Vattay Antal (1891-1966) híres katonacsalád sarja, 1912-ben avatták hadnaggyá, az első világháborúban a nyíregyházi 14. huszárezred tisztjeként harcolt az orosz, a román és az olasz fronton. A háború után elvégezte a vezérkari tiszteket képző Hadiakadémiát és előbb József főherceg, majd 1922 és 1928 között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt. 1940 decemberében ezredesként vette át Nyíregyházán az 1. lovasdandár parancsnokságát, 1941-ben vezérőrnaggyá, majd 1943-ban altábornaggyá léptették elő. Részt vett 1941-ben az ukrajnai hadműveletekben, az ő nevéhez fűződik a nyíregyházi lovashadosztály megalakítása. A második világháború végén hadifogságba került, 1946-os hazatérése után koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1951-ben tíz év börtönre ítélték, 1957-ben ideiglenesen próbaidőre helyezték. 1966-ban hunyt el Budapesten. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben rehabilitálta, felmentette a háborús bűntett vádja alól.

Nemzetközi gyakorlaton vesz részt a Hunor (Hungarian National Organisation for Rescue Services) mentőcsapat jövő héten Szerbiában – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel a közleményben azt írta, a NATO gyakorlat forgatókönyve szerint “a szerb főváros közelében 7,6-os erősségű földregés volt, amelynek következtében tönkrement Belgrád és térségének infrastruktúrája, rengeteg az áldozat, és sok ember a romok alatt rekedt. Szerbia a helyzet kezelésében segítséget kért a NATO-tól, amelyre reagálva Magyarország a Hunor mentőszervezetet küldi a helyszínre”.

Az október 12-ig tartó gyakorlatra a magyar mentőcsapat 42 fős részlege és két mentőkutyája négy teherautóval, egy kisbusszal, két terepjáróval, két quaddal és két személyautóval vasárnap indul útnak. Teljes menetfelszerelésük 10,5 tonna, amely 38 raklapon kap helyet, értéke 85 millió forint – tudatta az OKF szóvivője.

A gyakorlaton Magyarország mellett 31 ország mentőcsapatai és szakértői vesznek részt, összesen ezren.

Spanyol börtönökben híveket, potenciális terroristákat toborzó dzsihadista hálózatra csaptak le a hatóságok – közölte a spanyol belügyminisztérium.

A csoport 25 tagját azonosították, akik 17 különböző spanyolországi büntetés-végrehajtási intézetben töltik büntetésüket. Vannak közöttük, akiket terrorizmus miatt ítéletek el, és olyan köztörvényes bűnözők is, akik a börtönévek alatt radikalizálódtak, és tették magukévá a dzsihadista eszméket.

A szaktárca közleményében kitért arra, hogy a toborzás és térítés két módon zajlott, egyrészt személyesen, vagy pedig levélben, kihasználva, hogy annak tartalmát nem ellenőrzik. A nyomozók úgy vélték, egyfajta “börtön front” jött létre, a csoport tervei közt szerepelt, hogy a fegyintézeteken belül támadjanak, ahogy arra 2016-ban a franciaországi Osny és idén a belgiumi Liége városának börtönében is példa volt.

A spanyol sajtó a nyomozást ismerő forrásokra hivatkozva közölte: a hálózat tagjai között van két terrorista, akiket a 2004-es madridi terrortámadásokban való közreműködés miatt ítéletek el. Az al-Kaida által elkövetett, 191 ember életét követelő merényletsorozat vízválasztó volt az ország történetében, azóta a biztonsági erők kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi terrorizmusra.

Az eltelt 14 évben mintegy háromszáz akcióban csaknem ezer embert tartóztattak le, amiért kapcsolatot tartott fenn vagy együttműködött terrorista szervezettel.

Újabb sikeres rendezvényen van túl a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ). Múlt héten Budapesten került megrendezésre a Német-Magyar Védelmiipari Nap. Ebből az alkalomból beszélgettünk Zsitnyányi Attilával az MVSZ elnökével és a Gamma Zrt. vezérigazgatójával.

— A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program kapcsán egyre nagyobb az érdeklődés a magyar védelmi piac iránt. Az elmúlt időszakban több bejelentés is történt a HM részéről hazai gyártású termékekkel kapcsolatban, így érthető, ha a külföldi és hazai ipari szereplők szervezetten is találkoznak egymással. A hírekben azonban nem szerepelt ez a rendezvény, utólag lehetett csak értesülni róla az iparági szereplők számára megküldött tájékoztatókból. Van ennek valami oka?
— Nagyközönség számára is nyitott, kifejezetten védelmiipari kiállítás már évek óta nem volt itthon, kapcsolódó hon- és rendvédelmi rendezvényeken meghívottként azonban rendszeresen részt veszünk, ahol tagcégeink képviselik magukat a saját fejlesztésű eszközeikkel. Regisztrációhoz kötött rendezvények közül a konferenciák kapnak előzetesen nagyobb publicitást, ahol általában meghívott előadóként, esetenként társszervezőként jelenünk meg. Szövetségünknek azonban minden évben olyan rendezvényei is vannak, amelyek csak a szakmai közönség egy-egy meghatározott körének szólnak. A tevékenységünk jellege miatt elsősorban szakmai felhasználók számára tartunk előadásokat vagy veszünk részt a felkészítésükben, ezeket a meghívásos eseményeinkről csak utólag szoktunk beszámolni. Lassan már hagyomány, hogy évente több alkalommal szervezünk kétoldalú szakmai találkozókat a más országok szövetségeivel közösen. Idén ilyen volt a Szlovén-Magyar védelmiipari nap Ljubljanában és most a Német-Magyar Védelmipari nap, amit utoljára 2012-ben rendeztünk meg, szintén Budapesten. Ezek a rendezvények az ipari együttműködésekről szólnak, a cégek kapcsolatfelvételét, egymás jobb megismerését próbáljuk segíteni, ahova értelemszerűen mindig csak az érintett országok képviselőit várjuk. Mind a két rendezvény nagyon sikeres volt a hazai és a külföldi részvevők visszajelzései alapján is. Nem feledkezünk meg azonban védelmiipar helyzete iránt érdeklődő, nem szakmai közönségről sem. Idén februárban már volt egy látogatható rendezvényünk a Budai Várban és tervezzük, hogy hagyomány teremtésként elindítjuk a Magyar Védelmiipar Napját. Jelenleg az ötleteket gyűjtjük, keressük az ideális napot ami jól jelképezi a védelmi ipart és egyben várhatóan az időjárás is alkalmas lehet arra, hogy mini szabadtéri kiállítással egybekötött konferenciát rendezhessünk majd.

— Az idén 25 éves a Magyar Védelmiipari Szövetség! Ebből az alkalomból terveznek valamilyen nyílt eseményt, ünnepséget?
— Az idei évünk is nagyon mozgalmas volt, nem volt még időnk saját magunkra, de természetesen tervezünk egy szolid megemlékezést az évforduló alkalmából. A szövetség decemberben alakult, van még időnk, jelenleg keressük a megfelelő helyszínt és időpontot. Ez a rendezvény szintén meghívásos lesz.

— Bejelentette, hogy lemond az elnöki pozícióról. Mi ennek az oka?
— Idén 25 éves a szövetség, ahol gyakorlatilag 18 éve veszek részt az elnökség munkájában, kezdetben bizottsági tagként később elnökségi tagként, elnökhelyettesként, majd több mint hat éve elnökként. Azt gondolom jelentős eredményeket értünk el a jelenlegi elnökséggel, a tagság támogatását mindvégig érezve. Folyamatosan képviseltük az országot a nemzetközi szervezeteknél (NATO NIAG, EDA), színvonalas védelmiipar évkönyv sorozatot hoztunk létre, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és a védelmi ipart. Előadásokat tartottunk konferenciákon, szakmai rendezvényeken, üzleti találkozókat szerveztünk, nemzetközi megállapodásokat kötöttünk más országok védelmiipari szövetségeivel, társszervekkel. Mindemellett folyamatosan növekedett a taglétszámunk is, ma ismét „presztízs” tagnak lenni. 2012-ben szinte „muszáj” volt elvállalnom az elnöki pozíciót. Kellett az elnökségből valaki a frontvonalba, aki hitelesen, kellő súllyal és energiával képviseli az ágazatot, ha kell konfliktusokat is vállalva harcol az érdekében. Ma már más a feladat, egy szervezetnek hasznára válik ha új tagok csatlakoznak és ha időnként frissül a vezetése is.

— Mi az ami megváltozott?
— A körülmények sokkal jobbak lettek. A helyzet alapvetően már 2015–ben megváltozott, rendeződött a HM és a magyar védelmiipar viszonya. 2016-ban azt nyilatkoztam, hogy: „Teljesen természetes, hogy az egyik alkalmazó (például a Magyar Honvédség) rövid távú érdekei nem feltétlenül egyeznek a saját irányító minisztériuma, például a Honvédelmi Minisztérium és annak cégei érdekeivel. Emellett ezek az érdekek köszönő viszonyban sincsenek mondjuk a BM, vagy az NGM esetleg az ország érdekeivel. Ebben a helyzetben kell okosnak lenni, végül egy szakmailag is elfogadható politikai döntést hozni és azt végrehajtani.” Idén júliusban a nemzeti védelmiipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök. „Maróth Gáspár kormánybiztos feladata, hogy az érintett minisztériumokkal együttműködésben koordinálja a védelmi ipari és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó stratégia kialakítását. Koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal az említett stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait.”

Nem azt mondom, hogy hátra lehet dőlni, de vissza lehet venni a fordulatszámot, nem itthon van a frontvonal. A kormányzati célok szinte már egyeznek a mi céljainkkal, úgy gondolom a források is rendelkezésre állnak majd, a továbbiakban más jellegű munkakapcsolatra lesz szükség. Az is világosan látszik, hogy a hazai védelmiipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül történik majd, a magáncégek közreműködésével. Most azt látom, hogy egy olyan MVSZ vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú vállalat vezetője az elnök, aki akár napi kapcsolatban is lehet a kormánybiztossal. Ez szolgálja a magyar védelmiipar érdekét is.

— Miért pont most?
— A szövetségben önkéntesen végzett munka jelentős erőfeszítéseket igényelt, amely természetesen a kollégáimtól és a családtól is elvette az időt, emiatt régóta érlelődött bennem a döntés. A területért felelős kormánybiztosi poszt nyáron jött létre, itthon azonban ebben az időszakban nem sok minden történik. Így volt időm átgondolni, hogy mivel teszek legtöbbet a szövetségért, amely ezért a területért dolgozik 25 éve. Nyár végén elindult újra a munka mindenhol, ekkor megbeszéltem az elnökséggel és így egyetértésben tudtunk lépni. Nagyon jó állapotban lévő szövetség vezetését adom majd át, így nyugodt lelkiismerettel végezhetem a munkám ismét a háttérben, ahol mára (a Zrínyi 2026 miatt is) jelentősen megnövekedtek a feladataim. Az hogy időben jeleztem visszavonulási szándékomat, időt ad a megfelelő személyek kiválasztására. A megújult MVSz elnökség novemberben szinte együtt tud indulni az új minisztériumi és kormánybiztosi szervezetekkel.

— Van már elképzelés, hogy ki lesz az új elnök?
— Még nincs. A tisztújító közgyűlésen az egész elnökség lemond. A jelöltek közül választja majd a közgyűlés az új elnökség tagjait, akik megválasztják majd az új elnököt és az elnökhelyettest.

— Eszerint a szövetségből teljesen visszavonul?
— Természetesen nem! Továbbra is az ország egyik meghatározó védelmiipari cégét vezetem, ami felelősséggel jár nem csak a cég, hanem a tágabb környezet felé is. A Gamma képviseletében továbbra is rész fogok venni a szövetség munkájában, teljes mellszélességgel támogatva majd a megválasztott elnököt és elnökhelyettest. A területen eltöltött évek tapasztalatait kérésre továbbadom rendezvényeken előadások formájában és tervezem egy védelmiiparral kapcsolatos egyetemi jegyzet elkészítését is.