Biztonságpolitika

Kényszerleszállás közben lezuhant az orosz légierő egy Tu-22M3-as típusú bombázója Murmanszk megyében, a legénység két tagja életét vesztette – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a gép két másik pilótáját kórházban kezelik. A repülőgép hóviharban próbálkozott meg a leszállással. A manőver közben a Tu-22M3-as a leszállópályához csapódott és megsemmisült.

A repülőgép lőszert nem szállított a minisztériumi tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint a 63 éves férfi tavaly márciusban telefonon – álnéven bemutatkozva – azzal kereste meg a 89 éves nőt, hogy a hitközség megbízottjaként segít a megtakarítását biztonságba helyezni, mivel lehallgatják, s a pénze a bankban és otthon is veszélyben van.

A nő hitt a férfinak, és a következő napokban beváltotta értékpapírjait, kivette a bankból devizáját, és megtakarításait az útmutatásnak megfelelően – három részletben – a XIV. kerületi Fogarasi úton található parkban lévő kukában helyezte el. A vádlott a letett pénzt elvette, és telefonon mindig megnyugtatta a sértettet, hogy megtakarítása biztonságba került.

A rendőrök végül tavaly májusban, egy utcai telefonfülkénél fogták el a férfit, aki még több pénzt próbált meg kicsalni a nőtől.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen jelentős kárt okozó, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os dokumentum a békemegállapodás megkötését helyezi előtérbe (a déli Kuril-vonulat Tokió által remélt visszaszolgáltatásával szemben). Az orosz elnök szerint a “gyakorlati és nagyon konstruktív légkörű” megbeszélésen a még “aprólékos munkát igénylő” szerződés ügyének “nem kevés időt” szenteltek. Hangsúlyozta, hogy a megoldásnak kölcsönösen elfogadhatónak és támogathatónak kell lennie, és feladatként nevezte meg a kétoldalú viszony sokoldalú és “új minőségi szinten” való fejlesztését.

Putyin szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, egyebek között a déli Kuril-szigeteken való együttműködés folytatása.

Abe azt hangoztatta, hogy több mint hetven év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára.

A japán miniszterelnök, Putyinhoz hasonlóan, a gazdasági együttműködés fejlesztésének több területéről tett említést. Egyebek között azt is közölte: a felek megállapodtak abban, hogy az egykori japán helyi lakosok leszármazottai számára nyáron újabb charterjáratot indítanak a déli Kuril-szigetekre. Úgy vélekedett, hogy a sírlátogatás lehetővé tétele újabb bizalomerősítő lépés a békeszerződés felé vezető úton.

Abe említést tett a kétoldalú katonai és határvédelmi együttműködés fejlesztéséről is. Közölte, hogy a két ország külügyminiszterei közötti tárgyalások következő fordulóját februárban fogják megtartani, valószínűleg a müncheni nemzetközi biztonsági fórumon.

A japán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a békeszerződés hiánya gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Kyodo hétfőn azt állította, hogy Abe hajlana a békekötésre abban az esetben, ha Tokió visszakapna Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását vitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az “északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.

Orosz részről korábban Tokió értésére adták, hogy Moszkva a békeszerződés feltételének tekinti a második világháború végeredményének és a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitásnak japán elismerését.

Putyin és Abe zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásai több mint három órán át tartottak, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott. Az ezt követő sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, arra a kérdésre, hogy eredményesnek tekinthető-e az újabb orosz-japán csúcs, amely Putyin és Abe 25. tárgyalása volt, így válaszolt: a két vezető még “nem egy tárgyalási fordulót” fog tartani, mert meg kell erősíteniük a kölcsönös bizalmat.

“Ez a légkör teszi majd lehetővé a haladást a fő irányban a békeszerződés megkötése felé” – hangoztatta a szóvivő. Úgy vélekedett, hogy a bizalom légkörének megerősítéséhez “minden lehetséges szférában” fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.

Putyin és Abe novemberben Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió. Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Pawel Adamowiczot január 13-án késelte meg egy paranoid skizofréniában szenvedő férfi, a főpolgármester másnap belehalt sérüléseibe. A hétvégén tömegek kísérték utolsó útjára. A tragikus kimenetelű szabadtéri rendezvényt biztosító cég ügyvezető igazgatóját, Dariusz S.-t hétfőn vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a gyanúsított a merényletet követően két alkalommal hamis tanúvallomást tett.

Közvetlenül Adamowicz megkéselése után Dariusz S. átadott a rendőrségnek egy újságíró-igazolványt, azt állítva, hogy a merénylő, Stefan W. ennek köszönhetően jutott fel a színpadra, ahol a főpolgármester tartózkodott. Az ügyészség az összegyűjtött bizonyítóanyag és a tanúvallomások alapján utóbb megállapította: a gyilkos az átadott újságíró-igazolványt nem használta.

Emellett Dariusz S. az igazolvány kapcsán egy másik biztonsági őrt is hamis tanúvallomásra próbált rábeszélni – derült ki a gdanski kerületi ügyészség közleményeiből. Dariusz S. nem ismerte el bűnösségét. Tettéért nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Előzetes letartóztatását a hatósági tájékoztatás szerint rossz lelkiállapota miatt a kórházban tölti.

Korábbi hatósági közlések szerint a január 13-i szabadtéri eseményt a szervezők a gdanski főpolgármesteri hivatalban nem tömegrendezvényként jelentették be, amelyre az alkalmazottnál szigorúbb biztonsági szabályok vonatkoztak volna. A helyszín biztonságáért ezért a szervezők által bérelt cég volt a felelős. A cégnél a belügyi tárca által kezdeményezett ellenőrzés során számos szabálytalanságot állapítottak meg, ezért visszavonják működési engedélyét.

A rendezvény biztosítására vonatkozó nyomozás a Adamowicz meggyilkolásával kapcsolatos két ügyészségi eljárás egyike. A másik szál az elkövető személyéhez fűződik.

A haláleset miatt szükségessé vált gdanski főpolgármester-választás időpontját Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő március 3-ra tűzte ki. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson nem állít saját jelöltet. Ezt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke múlt héten azzal indokolta, hogy a tavaly őszi helyhatósági választáson az ellenzéki Polgári Platform alapító tagja, Adamowicz egyértelmű győzelmet aratott. A tisztségre a korábbi gdanski első főpolgármester-helyettes, jelenleg a város ideiglenes irányításával megbízott Aleksandra Dulkiewicz pályázik az ellenzéki pártok támogatásával.

A sikeres kísérletben a radar időben észlelte az Izrael középső részén reggel kilőtt ballisztikus rakétát, amit eltalált és megsemmisített az ellene útnak indított elfogó rakétával. “Ez fontos mérföldkövet jelent Izrael védelmi képességében a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta közleményében a védelmi minisztérium.

A Nyíl-3 rendszerét az izraeli légi hadiipar és a légierő együtt dolgozta ki a Pentagonon belül működő amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA). Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

Reuven Rivlin államelnök gratulált a légierőnek a sikeres tesztelés után, amelyre az előzetes tervek szerint, de egy biztonsági szempontból különösen feszült időszakban került sor. A légvédelem Vaskupola nevű rendszere két nappal korábban fogott el egy Golán-fennsíkon lévő izraeli síparadicsomra Szíriából kilőtt iráni rakétát, s a támadást Izrael hétfőn Szíriában lévő iráni célpontok ellen végrehajtott légicsapásokkal torolta meg.

Az izraeli csapásokban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának (OSDH) legfrissebb jelentése szerint 21 ember halt meg, szemben a 11 halottról szóló hétfői közléssel. A halálos áldozatok közül hat a szíriai rezsim katonája volt, de 15 külföldi is életét vesztette, köztük a Szíriában harcoló iráni erők 12 tagja – tette hozzá a nagy-britanniai központú megfigyelő csoport.

Az izraeli hadsereg legutóbb tavaly júniusban hajtott végre rakétavédelmi kísérletet, amelyben ellenőrizték Izrael három szintű, összetett légvédelmének működését: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az Iránból útnak indított rakéták ellen is bevethető Nyíl-3-at tavaly februárban külön is vizsgálták, de akkor nem valódi ballisztikus rakéta, hanem csak szimulált célpont ellen. Ezen kísérlet után az év végéig Alaszkában egy hatalmas és lakatlan területen tovább tesztelték az Izraelben az ország kis területe miatt nem utánozható tényezőket.

A lap állítása szerint a titkos csatornán keresztül folytatott párbeszéd még a legfeszültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok szabadon bocsátását és végső soron előkészítette az utat Donald Trump és Kim Dzsong Un tavaly júniusi, történelminek nevezett szingapúri csúcstalálkozójához.

Ez a titkos kapcsolattartást a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bonyolította, és ennek köszönhetően 2012-ben – tehát az előző elnök, Barack Obama kormányzata idején – két CIA-tisztségviselő is járt Észak-Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines utazott el a kelet-ázsiai országba.

Obama elnökségének utolsó szakaszában ez a kapcsolat “elaludt”. Mike Pompeo, jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette újra, amikor – 2017 augusztusában – két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal.

2018 elejére az amerikai és az észak-koreai hírszerzés képviselői már egy sor nyilvános megbeszélést is tartottak – írta a The Wall Street Journal, megjegyezve, hogy a hírszerzési kapcsolatoknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöttében, mint ahogyan a hírszerzők most is részt vesznek a második csúcstalálkozó előkészítésében. Az amerikai hírszerzés partnere – a The Wall Street Journal állítása szerint – az a Kim Jong Csol volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Trump is.

A lap véleménye szerint azonban nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járultak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez. Ebben segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is.

Információi forrásait a The Wall Street Journal nem nevezte meg, csupán általában hírszerzési forrásokról, valamint az Obama-kormányzat és a Trump-adminisztráció tisztségviselőiről írt. Értesüléseit sem a CIA, sem a külügyminisztérium és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni.

Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert ballisztikusrakéta-bázist azonosított Észak-Koreában. Victor Cha, a tanulmány egyik összeállítója az NBC televíziónak azt mondta: “az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgokról, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra”.

A Nébih – német riasztás alapján – az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy a dennree “zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott termékeiben zellert találtak. Az osztrák gyártású termékekből több mint tíz uniós országba – köztük Magyarországra is – érkezett, és több forgalmazóhoz is került belőlük.

A német nagykereskedő, a dennree Naturkost GmbH termékvisszahívást kezdeményezett. A visszahívás a minőség-megőrzési időtől, valamint tételazonosítótól függetlenül a Nébih honlapján felsorolt valamennyi termékre vonatkozik.

Az Európai Unióban jogszabály írja élő, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni a leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket, így a zellert is.

A Kommerszant című gazdasági napilap weboldala szerint a város egyik iskoláját kiürítették. A város vezetése azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne üljön fel a provokációknak.

Egy magnyitogorszki panelházban december 31-én detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás – történt, amelynek következtében az épület egyik lépcsőháza a tizedik emelettől a földszintig leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt.

A szilveszteri házrobbanást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet pénteken magára vállalta. A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel szemben megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint szakértői a robbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak, és a történtekkel kapcsolatban az összes lehetséges verziót mérlegelve, továbbra is azt valószínűsítik elsődlegesen, hogy háztartási gázrobbanás történt.

Az SZK arra hívta fel a média munkatársait, hogy ne higgyenek a terroristáknak, akik köztudomásúlag világszerte magukkal hozzák összefüggésbe az összes nagy figyelmet felkeltő incidenst.

A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint a Magnyitogorszkban újév napján felrobbant iránytaxi mikrobuszban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonságpolitikai Szakkollégiumának Kelet-Ázsia műhelye interdiszciplináris hallgatói konferenciát szervez 2019. február 27-én „Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában” címmel, melynek célja előadói lehetőséget biztosítani a téma iránt érdeklődő alap és mesterszakos, illetve doktorandusz hallgatók számára. A konferencia elsősorban aktuális biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó témákat kíván bemutatni, de tekintve, hogy 2019-ben több jelentős változás és szimbolikus mérföldkő elé néz Kelet-Ázsia térsége, fontos a történelmi reflexió perspektíváit is felvonultatni, így jelenkori történelmi, valamint társadalom- és politikatörténeti témájú előadásokat is nagy örömmel várnak a szervezők. A konferenciát követően az előadók számára a Szakkollégium igyekszik publikációs lehetőséget biztosítani saját, ISSN számmal ellátott elektronikus publikációs kiadványában.

A konferenciára elsősorban az alábbi témák mentén várjuk a rezüméket:

1. Észak-Korea – A „Remetekirályság”
2. Védelempolitika Kelet-Ázsiában
3. Elöregedés, pontrendszer, „égi mandátumok” – Társadalmi és politikai kihívások
4. „Nagyhatalmak árnyékában” – Geopolitikai kérdések Kelet-Ázsiában
5. Öt évtized után: Az ASEAN
6. Kínai Népköztársaság: 70 év tükrében
7. 2019: Japán a Heiszei korszakban és az után

A konferencia tervezett időpontja: 2019. február 27. (szerda), helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.). A konferencia magyar nyelvű.

A konferenciára 25 perces előadásokat várunk, amelyeket 5 perces vita követ. A jelentkezéseket 2019. február 10-ig kérjük elküldeni a Bartok.Andras@uni-nke.hu e-mail címre.

A jelentkezésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az előadó neve (intézmény, képzés feltüntetésével),
• az előadás címe,
• az előadás 800–1000 leütésnyi terjedelmű, magyar nyelvű absztraktja.

További információkért kövessék a konferencia Facebook-eseményét!

A konferencia nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A közlemény szerint az Europol figyelemfelhívó kampánya a könnyű pénzszerzéssel kecsegtető állásajánlatok mögött megbúvó pénzmosás ellen irányul. Az interneten terjedő vonzó munkalehetőségek ugyanis sokakat megtéveszthetnek, pedig ezek mögött akár olyan bűnözői csoportok is állhatnak, amelyek kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből, csalásokból vagy más bűncselekményekből származó pénzt akarnak tisztára mosni.

A bűnözők álláshirdetésnek álcázva olyan munkakeresőknek ajánlanak könnyű pénzkereseti lehetőséget, akiknek bankszámlájuk van vagy az állás betöltéséhez nyitnak egyet. A megbízó a munkavállaló folyószámlájára nagyobb összeget utal, amelyet jutalékért cserébe tovább kell utalni egy másik, jellemzően külföldi számlára, vagy készpénzben felvenni és személyesen átadni egy közvetítőnek.

Az egyszerű pénzügyi tranzakció valójában a bűnszervezetek egész világot behálózó pénzmosási tevékenységében való közreműködés, a jóhiszemű álláskereső általa bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik – írták.

A bűnözők többnyire egy létező céghez megtévesztően hasonló e-mail címről, profilról küldenek álláshirdetésnek látszó üzenetet e-mailen, a közösségi médián vagy csevegő alkalmazásokon keresztül. Általában álláskeresőket, diákokat és anyagi gondokkal küzdő embereket választanak célpontjuknak.

Az ORFK mindenkit óvatosságra int, azt kéri, hogy ha valaki gyanús e-mail címről kap üzenetet, ne válaszoljon és ne nyissa meg az abban található linket, minden esetben nézzen utána a munkalehetőséget kínáló cégnek, és soha ne adja meg a bankszámlája adatait ismeretlennek. Ha pedig úgy érzi, mégis pénzmosásba keverték, ne utalja tovább a pénzt, hanem hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon és értesítse pénzintézetét.

Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte, a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe.

A koszovói parlament tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a biztonsági erők hadsereggé alakítását.

Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték. Ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Az illetékes tárca nevét azonban védelmi minisztériumra változtatták, a tárcavezető pedig biztonsági erőkért felelős miniszter helyett már védelmi miniszter.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

A Háárec című újság honlapja szerint izraeli harci repülőgépek Damaszkusz melletti fegyverraktárakat, hírszerző létesítményeket, kiképzőközpontokat és légvédelmi állásokat támadtak. A célpontok az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz Szíriában állomásozó alakulatai és a Hezbollah libanoni síita szervezet szíriai erői voltak: a damaszkuszi nemzetközi repülőtér raktárai, valamint az al-Kiszva és Dzsamaríja környékén lévő iráni katonai létesítmények.

A lap kiemeli, hogy ezúttal Izrael nyíltan elismerte a bevetéseket, sőt a hadsereg közleményben számolt be róluk, tehát már nem titkosan kezeli a szíriai légicsapásokat. Az elmúlt években a hasonló akciókról Jeruzsálem hallgatott, nem ismerte el, de nem is tagadta őket.

Noha a szíriai légvédelem elfogott számos izraeli rakétát, a lövedékek jelentős része célba ért Izrael szerint. A robbanásokat elsősorban a helyi emberi jogi szervezetek jelezték. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap egy esz-Szuveidában működő internetes újságra hivatkozva azt közölte, hogy a légitámadás után nyolc katona megsebesült, s ketten közülük kórházba szállításuk után meghaltak.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy egyre jobban növeli katonai jelenlétét Szíriában, s ezt veszélyesnek tekinti. Ezenkívül Teherán modern fegyverekkel látja el Szíriából a támogatásával működő libanoni Hezbollahot – állítja Izrael.

Az izraeli katonai vezetők hétfő reggeli helyzetértékelésükben úgy határoztak, hogy ezen a napon nem engedélyezik a szíriai határ mellett működő és a havazás miatt most sokak által látogatott Hermon-hegyi síparadicsom megnyitását a Szíriából érkező vasárnapi rakétatámadás miatt. A föld-föld rakétát szintén a damaszkuszi repülőtér fegyverraktárai elleni izraeli légicsapás után indították el a sízőhely irányába, de a Vaskupola nevű izraeli védelmi rendszer ellenrakétája a levegőben megsemmisítette.

Ennek a vasárnapi izraeli légicsapásnak az előzménye, hogy Damaszkuszba érkezett Teheránból egy szíriai szállítógép. A repülőtér melletti raktárat a gép kirakodása után találták el izraeli rakéták. Az izraeli légicsapás hírére visszafordult Teheránba az iráni Mahan Air légitársaság Damaszkuszba tartó egyik teherszállító repülőgépe. Izraeli és amerikai védelmi szakemberek szerint Teherán gyakran használ ilyen civil teherszállító repülőgépeket arra, hogy fegyvereket szállítson baráti milíciáinak a térségben. Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta a Mahan Airt amiatt, hogy gépei Washington vádja szerint rendszeresen szállítanak fegyvert.

Több mint 30 izraeli manőverező robotrepülőgépet és irányítható bombát lőtt le a szíriai légvédelem a Damaszkuszhoz közeli célpontok ellen éjszaka végrehajtott izraeli légicsapások során – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A közlemény hozzáteszi, hogy az izraeli támadásban a szíriai hadsereg négy katonája meghalt, négy megsebesült, s a damaszkuszi nemzetközi repülőtér infrastruktúrájában részleges károk keletkeztek. Az orosz katonai tárca előzőleg, vasárnap este azt közölte, hogy a damaszkuszi reptér közelében a szíriai légvédelem hét izraeli rakétát semmisített meg.

A Murder – A Gyilkos tárlat anyaga kibővült a sátoraljaújhelyi börtönmúzeum kiállítási anyagával, amelynek köszönhetően az is kiderül, hogy elfogásuk után mi történik a bűntettek elkövetőivel.

Viczián Martin, a kiállítás szervezője elmondta, hogy a tárlat közel ezer négyzetméteren mutatja be az elmúlt évszázad leghíresebb gyilkosságait. A kronológiailag felépített kiállításon interaktív tárlatvezetés keretében, speciális effektek segítségével mutatják be többek között Báthory Erzsébet, Vlad Tepes, Hasfelmetsző Jack és Al Capone történetét.

A sátoraljaújhelyi börtönmúzeum kiállítási eszközeinek bemutatása mellett folyamatosan vetítik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának ismeretterjesztő filmjét, amely a magyar börtönök mindennapjairól szól – hangzott el a műsorban.

A tárlat keretében péntekenként tematikus előadásokat hallgathat a közönség a hazai büntetés-végrehajtásról, valamint az életfogytiglanra ítélt fogvatartottak mindennapjairól, a reintegráció keretében folyó munkáról.

Az utazó tárlat 2019. február 15-ig tekinthető meg Budapesten.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Köztük van Fapál László volt honvédelmi államtitkár, valamint három tábornok, hat ezredes, két alezredes és több polgári alkalmazott.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila elsőrendű, H. András negyedrendű és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalják). Az ítélet ellen az ügyész a bűnösség és büntetés megállapítását kérve fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

Az utolsó szó jogán hétfőn felszólaló három vádlott úgy nyilatkozott: nem követett el bűncselekményt, soha nem kért és nem kapott pénzt az ügyfelektől, a 2010 óta zajló eljárás pedig tönkretette a szakmai előmenetelét, az életét.

O. János dandártábornok, tizenhatodrendű vádlott, akinek a vallomására a vád nagyrészt épült, a hétfői tárgyaláson nem kívánt élni az utolsó szó jogával.

Korábban Horváth Z. Péter ügyvéd védőbeszédében indítványozta védence vallomásának kizárását az eljárásból. Indoklása szerint az ügyészség koncepciója szinte teljesen a tizenhatodrendű vádlott vallomására épül, ugyanakkor a vádhatóság elmulasztotta beszerezni a vallomást alátámasztó vagy cáfoló egyéb bizonyítékokat. Hozzátette: időközben kiderült, hogy védence elmeműködésének kóros állapota miatt korlátozottan beszámítható, kihallgatásakor pedig tudatmódosító szer hatása alatt állt. Az ügyészség ennek ellenére minden vádlott esetében fenntartotta a vádakat.

Nagy László hadbíró ezredes, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke közölte: a tábornokper megismételt elsőfokú eljárását befejezve január 31-én hirdet ítéletet a katonai tanács.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete egy felmérést szeretne készíteni a lakosság körében egy kérdőív kitöltésének segítségével, melynek címe: Nemzeti Konzultáció a Hivatásos Tűzoltók Jövőjéért — áll az MTI OS hírében.

A kérdőív a szakszervezet honlapján érhető el: http://htfsz.hu/2019/01/20/nemzeti-konzultacio-a-hivatasos-tuzoltok-jovojeert/.

Handó Tünde az OBH Digitális nyílt nap című rendezvénysorozatának záró programján, a Budapest Környéki Törvényszéken (BKT) azt mondta, ha a bíróságok nem alkalmaznák ezeket a technológiai újításokat, akkor az ügyfelek más, gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb elintézési módokat választanának. Felhívta a figyelmet arra, az informatikai eszközök, lehetőségek használatára úgy kell felkészülnie a bíróságoknak, hogy egyszerre tudják megszerezni és megtartani az ügyfelek bizalmát, ugyanakkor ne nehezítsék, hanem könnyítsék a bírák munkáját.

Megjegyezte: az új technológia bevezetése mindig komoly nehézséget jelent, de ezen felül kell emelkedni.
Az OBH elnöke elmondta: a rendezvénysorozat záró programján bemutatják a bíráknak, mit jelent a Digitális Bíróság projekt, és annak keretében milyen alkalmazásokat fejlesztenek ki.

Maka Mária kollégiumvezető, a Digitális Bíróság projekt szakmai vezetője előadásában kitért arra, hogy a projekt átfogó célja a bürokráciacsökkentés. A megvalósuló fejlesztések eredményeként az ügyfelek gyorsabban és kisebb költséggel intézhetik ügyeiket, a bíróságokon pedig csökkennek az adminisztratív terhek, így hatékonyabb munkavégzés biztosítható – jegyezte meg.

A Digitális nyílt nap roadshow az ország valamennyi törvényszékén bemutatta a bírósági szervezet Digitális Bíróság elnevezésű projektjét és annak várható fejlesztéseit, így az elektronikus kapcsolattartás jövőjét, a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát, a távmeghallgatás előnyeit, és a projekt keretében hamarosan megvalósuló e-aktát is.

A Digitális Bíróság projekt mind az ügyfelek, mind a bírósági dolgozók számára újításokat hoz: lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz, valamint a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. A bírósági periratok elektronizálásával a bírák és az ügyfelek online is betekinthetnek majd folyamatban lévő ügyeik irataiba a létrejövő “e-akta” segítségével.

A fejlesztések érintik a jelenlegi bírósági határozatkereső rendszert, így hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár lesz elérhető a bíróságok központi honlapján. A projekt során kialakítanak egy, a közhiteles nyilvántartásokhoz való kapcsolódást lehetővé tevő informatikai alkalmazást is, ami az ügyfelek bírósághoz való hozzáférésének egyszerűsítésén túl az egységes jogalkalmazást is elősegíti.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással valósul meg.

A gyanúsított 2018. január 13- án kora reggel, az üzemanyagtöltő állomáson három csomag chipset vett magához 1050 forint értékben, majd egy százeurós címletű bankjeggyel fizetett, melyet követően visszajáró összegként 29 505 forintot kapott.

A benzinkút dolgozói a gyanúsított által átadott bankjegyet gyanúsnak találták, végül alaposabban megvizsgálva egyértelműen felismerték annak hamis voltát. Az alkalmazottak ekkor további pénzváltás ürügyén visszahívták az üzletbe a még a benzinkút területén tartózkodó férfit, aki ekkor egy újabb hamis százeurós bankjegyet akart beváltani. Ekkor a töltőállomás személyzete tájékoztatta a gyanúsítottat a pénz hamis voltáról, melyet tudomásul vett, majd a korábban visszajáróként átvett 29 505 forintot visszaadta és távozott az üzletből.

A bűncselekményt követően a dolgozók értesítették a rendőrséget, akik rövid időn belül otthonában elfogták, majd őrizetbe vették a gyanúsítottat. Az Ózdi Rendőrkapitányság pénzhamisítás bűntettével gyanúsítja a férfit, mely bűncselekmény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bíróság az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően állapította meg, hogy a gyanúsított esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért egyelőre egy hónapra elrendelte a letartóztatását.

A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is.

Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.

A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett.

Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.

Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat.

Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.

Oroszországot terheli a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződés (INF) megőrzésének felelőssége – jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén.

“Úgy gondoljuk, hogy Oroszország megmentheti ezt a szerződést, és nem titok, hogy a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, és azt meg kell semmisíteni” – mondta. Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot.

Négy Mi-35-ös és három Mi-17-es gép érkezik Oroszországból még az idén, 2020 második felére pedig még tovább erősödhet Szerbia védelmi ereje – mutatott rá Vucic, aki további részleteket nem közölt a védelmi megállapodásról, csak annyit, hogy a jövőben is jó kapcsolat lesz ezen a téren a két ország között.

Az energetikai együttműködés létfontosságú Szerbia számára, mert csak úgy biztosítható az ország energiabiztonsága, ha Oroszország támogatást nyújt. A két fél megállapodott abban, hogy Moszkva 3 milliárdról 3,5 milliárd köbméterre emeli a Szerbiának szállított gáz mennyiségét, valamint orosz támogatással bővítik az udvarnoki (Banatski dvor) gáztározót.

Vucic felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette: az év végéig kiépül a Szerbiát Bulgáriával összekötő interkonnektor, valamint a bolgár-szerb határtól a szerb-magyar határig vezető, több mint 400 kilométeres szerbiai gázvezeték, így ha úgy döntenek, hogy a Török Áramlat gázvezeték Szerbián is keresztülhalad majd, akkor a nyugat-balkáni ország azonnal rá tud kapcsolódni a Bulgáriában épülő vezetékre. Emellett kiépítenek egy 750 millió köbméter gáz befogadására alkalmas tározót is, hogy fennakadás esetén a szerbiai lakosság ne érezze meg a hiányt. A szerb elnök rámutatott, hogy 1,5 milliárdról 2,15 milliárd köbméterre nőtt a szerbiai gázfogyasztás az utóbbi néhány évben, és 2020-ra várhatóan már eléri a 3 milliárd köbmétert is.

Szerbia és Oroszország csütörtökön 21 megállapodást írt alá, amelyek főként a gazdasági együttműködésre vonatkoznak.